A határozat az Európai Közösség (mai nevén az EU) nevében jóváhagyja a WTO létrehozásáról szóló egyezményt.
Az egyezmény itt összegzett részének 2 fő céljavan:
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) uruguayi fordulóján (1986-1994), az EU aláírta a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményt (TRIPS). A gyógyszerészeti szabadalmak az egyezmény által védeni szándékozott szellemi tulajdonjogok közé tartoznak.
Az elvek a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvei. Ez azt jelenti, hogy a WTO tagjai rendszerint nem tehetnek különbséget kereskedelmi partnereik között. Ha egy másik tagnak különleges támogatást nyújtanak (például alacsonyabb vámtétel az egyik termékükre), akkor ugyanezt kell tenniük minden más WTO-tag esetében is. Az egyezmény célja, hogy a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó megfelelő szabályokat minden tagországban alkalmazzák, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által a szellemi tulajdonjogokról szóló különféle konvenciókban, különösen az Ipari Tulajdon Oltalmáról szóló Párizsi Egyezményben rögzített főbb kötelezettségek alapján. Számos új szabályt vagy szigorúbb szabályt vezettek be a meglévő konvenciók hatálya alá nem tartozó területeken, vagy ahol a meglévő konvenciók nem megfelelőek.
Az egyezmény a témák széles körével foglalkozik, a szerzői jogoktól és védjegyektől az integrált áramkörök elrendezésének tervezéséig és az üzleti titkokig. Az egyezmény részét képezik a gyógyszerészeti termékek és más termékek oltalmát biztosító szabadalmak is.
A szabadalmak biztosítják a szabadalomtulajdonos számára a jogi eszközöket annak megakadályozására, hogy az új találmányt - korlátozott időszakon belül, számos kivételtől eltekintve - mások elkészítsék, használják vagy értékesítsék. A szabadalmak nem forgalmazási engedélyek.
A TRIPS-egyezmény megállapítja, hogy minden találmány számára lehetővé kell tenni, hogy 20 éves szabadalmi oltalmat kapjon, akár termékről (például orvosságról), akár eljárásról (egy gyógyszer valamely összetevőjének előállítási módjáról) van szó. A szabadalomra való jogosultsághoz a találmánynak újnak kell lennie, feltalálói tevékenységen kell alapulnia és iparilag alkalmazhatónak kell lennie. Ezen felül a szabadalmazott találmányokat fel kell tárni, lehetővé téve mások számára, hogy a találmányt tanulmányozzák, akkor is, ha az szabadalmi oltalom alatt áll.
A kormányok a szabadalmak megadását megtagadhatják, az alábbiakban ismertetett 3 okból:
A kormányok felügyeleti szerepet is betöltenek, és lépéseket tehetnek, hogy a szabadalomtulajdonosok ezekkel a jogokkal ne élhessenek vissza (versenyellenes gyakorlatok) vagy ne hátráltassák a technológiatranszfert. A TRIPS-egyezmény a szabadalmi jogok esetében engedélyez korlátozott kivételeket. Ezek a kivételek nem lehetnek indokolatlan ellentmondásban a szabadalom szokásos felhasználásával szemben. Ezeket a kivételeket nagyon eltérő esetekben használják, és különösen:
A szabadalmi jog alóli 2 fent említett kivételt (a Bolar-rendelkezést és a kutatási kivételt) leszámítva a TRIPS-egyezmény a rugalmasság 2 további formáját engedélyezi: kényszerengedélyezés és párhuzamos behozatal (l. lentebb). Ez a 2 rendszer lehetővé teheti, hogy egyensúlyba kerüljön a meglévő gyógyszerekhez való hozzáférés elősegítése és az új gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének előmozdítása.
A kormányok adhatnak ki kényszerengedélyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy másvalaki gyártsa vagy használja a szabadalmaztatott eljárást, a szabadalomtulajdonos beleegyezése nélkül. A kényszerengedélyek kiadása a szabadalomtulajdonostól kapott felhatalmazás nélkül csak bizonyos feltételek között valósítható meg, a szabadalomtulajdonos jogos érdekeinek védelme céljából.
Különösen, az engedélyért folyamodó félnek először sikertelen próbálkozást kell tennie az önkéntes engedély megszerzésére a szabadalom tulajdonosától, észszerű üzleti feltételek alapján és észszerű időszakon belül.
Ezen kívül ezeket a kényszerengedélyeket főként a hazai piac ellátásának céljára kell kiadni.
Mindazonáltal nem szükséges önkéntes engedélyért folyamodni előzetesen a következő esetekben:
A párhuzamos behozatal kifejezés akkor használatos, amikor egy cég egy másik országból olyan termékeket importál, amelyeket a szabadalomtulajdonos is gyárt és forgalmaz abban az országban, ahol a cég székhelye van. A jogelv itt a kimerülés, amely szerint amint a gyógyszerészeti cég a terméket eladta, szabadalmi jogai kimerültek, és többé semmiféle jogokkal nem rendelkezik abban, hogy mi történik a termékkel. Ezért ez lehetővé teszi, hogy a terméket bármely más cég megvásárolhassa egy olyan országban, ahol az olcsóbb, és importálhassa azt, hogy az árak különbözetéből pénzügyi haszonra tegyen szert. A TRIPS-egyezmény rámutat, hogy a párhuzamos behozatallal kapcsolatos vitákkal a WTO nem tud foglalkozni. Ez azt jelenti, amint azt a Doha Kiáltvány kimondja, hogy a jogkimerülésre a WTO minden egyes tagja saját szabályokat állapíthat meg.
A WTO-tagországok jogszabályainak tartalmazniuk kell a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását biztosító eljárásokat, mind a külföldi jogtulajdonosok, mind a saját állampolgárok részéről.
Ezek az eljárások:
A jogerős közigazgatási határozatokat igazságügyi hatóság felülvizsgálhatja.
Az egyezmény részletes ismertetést ad a bizonyítékok, a jogsértések, a károk, az ideiglenes intézkedések és egyéb jogorvoslatok tárgyában.
Az egyezmény alkalmazását illetően a fejlett országok egy évet kaptak arra, hogy jogszabályaikat és gyakorlatukat az egyezménnyel összhangba hozzák. Ezt az időszakot 5 évre hosszabbították meg (vagyis 2000-ig) a fejlődő országok számára, valamint azon országok számára, amelyek a központilag tervezett gazdaságról most állnak át a piacgazdaságra, és 11 évre növelték (vagyis 2006-ig) a legkevésbé fejlett országok számára, amelyek esetében fennáll a hosszabbítás lehetősége.
a TRIPS Tanácsa úgy döntött, hogy a legkevésbé fejlett országok számára az átmeneti időszakot -ig hosszabbítja meg. -án a TRIPS Tanácsa úgy döntött, hogy a legkevésbé fejlett országok a gyógyszerészeti szabadalmakat és kísérleti adatokat -ig nem kötelesek védelemben részesíteni.
Azok a fejlődő országok, amelyek -jén (a TRIPS egyezmény hatályba lépésékor) a gyógyszerkészítményekre termékszabadalmi oltalmat nem biztosítottak, legfeljebb 10 évet kaptak arra, hogy ilyen oltalmat bevezessenek. Eközben 2 feltételnekmeg kellett felelniük:
-án az Általános Tanács úgy döntött, hogy a legkevésbé fejlett országok e 2 kötelezettségét nem kell alkalmazni -ig vagy addig az időpontig, amikortól már nem számítanak legkevésbé fejlett ország nak.
Az egyezmény létrehozta a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanácsot (a TRIPS Tanácsát). Ez a tanács felelős az egyezmény működésének figyelemmel kíséréséért, és biztosítja, hogy a tagok betartsák kötelezettségeiket, valamint lehetőséget ad a tagok közötti konzultációkra.
A szellemi tulajdonjogi viták rendezése az uruguayi forduló tárgyalásait követően elfogadott vitarendezési eljárások alapján történik.
További információkért lásd:
A Tanács 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., , 1-2. o.)
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény (HL L 336., , 3-10. o.)
utolsó frissítés