Az Európai Unió Tanácsának eljárási szabályzata

FŐBB PONTOK

A Tanács az az uniós intézmény, ahol a tagállamok képviselői találkoznak. Minden egyes tagállamot egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselő képvisel, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat. A Tanács az Európai Parlamenttel együtt jogalkotási funkciót gyakorol. Jogalkotási aktusokat fogad el a rendes vagy különleges jogalkotási eljárást követően. A Tanács a Parlamenttel együtt költségvetési feladatokat is ellát. Végezetül pedig a Tanács politikai döntéshozatali és koordinációs feladatköröket is betölt.

A tanácsi formációk

• A Tanács a tárgyalt kérdéstől függően 10 különböző formációban ülésezik.
• Kettő formáció (Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsa) kivételével az egyes formációk mandátumát nem a szerződések határozzák meg, hanem azok a gyakorlatból következnek.
  • Az Általános Ügyek Tanácsa biztosítja a következetességet a különböző tanácsi formációk munkája között. Előkészíti az Európai Tanács üléseit. Felel a politikák átfogó koordinációjáért, az intézményi és igazgatási kérdésekért, valamint a több uniós politikát érintő horizontális kérdésekért.
  • A Külügyek Tanácsa felel az EU külső fellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonság- és védelempolitikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.

A Tanács elnöksége

• A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. A csoport minden egyes tagja – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsi formáció elnökségét egy hat hónapos időszakban látja el. A hármas csoport a 18 hónapos időszakra kidolgozza a tanácsi tevékenységek programtervezetét, amelyet az Általános Ügyek Tanácsa hagy jóvá, miután nyilvános vitát tartott róla.
• A Külügyek Tanácsának állandó elnöke van: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A főképviselőt a Tanács elnökségét ellátó tagállam helyettesítheti. Rendszerint erre akkor kerül sor, amikor a Tanács a közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze.
• Az elnökség a Tanács munkájának motorja.

Coreper, bizottságok és munkacsoportok

• A Tanácsot a Coreper, továbbá több mint 150 szakosodott munkacsoport és bizottság segíti, amelyek a Tanács előkészítő szerveit alkotják.
• A Coreper előkészíti a Tanács összes ülésével kapcsolatos munkát, és ellátja a Tanács által ráruházott feladatokat. A Coreper 2 az állandó képviselőkből, míg a Coreper 1 az állandó képviselők helyetteseiből áll.
• A Coreper:
  • biztosítja az EU politikáinak és fellépéseinek következetességét, valamint a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság elvének tiszteletben tartását, továbbá az uniós intézmények, testületek, hivatalok és ügynökségek hatásköreit megállapító szabályok, illetve az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok betartását;
  • előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének összes napirendi pontját, és felel az egyes ügyek előkészítéséért a Tanács számára;
  • saját szintjén törekszik megállapodást elérni az egyes ügyekben, amelyeket ezt követően a Tanács elé terjeszt;
  • bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, hogy az előkészítő feladatokat elvégezzék vagy tanulmányokat készítsenek;
  • számos eljárási határozatot elfogadhat, például egy tanácsi ülés Brüsszeltől vagy Luxemburgtól eltérő helyen való megtartásáról, határozat írásbeli eljárás alkalmazásáról stb.

A Tanács működése

• A Tanács székhelye Brüsszelben található, de üléseit Luxemburgban tartja áprilisban, júniusban és októberben.
• A Tanács üléseit az elnök hívja össze saját kezdeményezésére vagy valamely tagjának vagy az Európai Bizottságnak a kérésére. Az elnök határozza meg a Tanács minden egyes ülésének ideiglenes napirendjét.
• A szavazás előtt ellenőrizni kell a határozatképességet. Ez akkor teljesül, ha a Tanács tagjainak többsége fizikailag jelen van. A Tanács elnöke kezdeményezésére szavaz. Az elnök emellett a Tanács vagy a Bizottság valamely tagjának a kezdeményezésére is megindítja a szavazást, feltéve, hogy a Tanács tagjainak többsége így dönt.

Minősített többségi szavazás

2014. november 1-jén új eljárást vezettek be a minősített többségi szavazás tekintetében, az úgynevezett kettős többség szabályt.

• Amikor a Tanács a Bizottság vagy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata alapján szavaz, a minősített többség a következő két feltétel teljesülése esetén érhető el:
  • a Tanács tagjai 55 %-ának kell mellette szavaznia, vagyis a 27 tagból 15-nek (az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése óta);
  • a Tanács javaslatot támogató tagjai az EU népességének legalább 65 %-át képviselik.
• Ha a Tanács nem a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a határozat a következő feltételek teljesülése esetén fogadható el:
  • a Tanács tagjai 72 %-ának kell mellette szavaznia; és
  • az EU népességének legalább 65%-át képviselik.

Írásbeli szavazás (rendes írásbeli eljárás)

• A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz, vagy amennyiben a Coreper ilyen eljárás alkalmazásáról határoz a Tanács érintett jogi aktusának elfogadására alkalmazandó szavazási szabálynak megfelelően.
• Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

Átláthatóság és a tanácsi jogi aktusok közzététele

• A jogalkotási aktusra vonatkozó döntéshozatal és a szavazás nyilvános.
• A Tanácsnak az új, fontos nem jogalkotási javaslatokat érintő és a tagállamokban vagy azok számára jogilag kötelező erejű szabályokat tartalmazó, első vitája nyilvános.
• A Tanács vagy a Coreper által hozott határozatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az EU és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről. A Tanács továbbá nyilvános irányadó vitákat tart.
• A jogalkotási aktusokat közzé kell tenni a Hivatalos Lapban, csakúgy, mint az összes tagállamnak címzett rendeleteket és irányelveket, az olyan határozatokat, amelyek nem határozzák meg a címzettek körét, valamint az EU által megkötött nemzetközi megállapodásokat. Az eljárási szabályzat 17. cikke más, a Hivatalos Lapban kihirdetendő jogi aktusokat is felsorol, beleértve azt is, amikor arról a Tanács vagy a Coreper határoz.