Tartási kötelezettségek

FŐBB PONTOK

A rendelet az alábbi kapcsolatokból fakadó tartási kötelezettségekre alkalmazandó:

• családi kapcsolat;
• rokonsági kapcsolat;
• házasság vagy házassági rokonság.

Joghatóság

• A tartási kötelezettségekkel kapcsolatban joghatósággal rendelkezik:
  • annak a helynek a bírósága, ahol az alperes vagy a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
  • az a bíróság, amely a személyi állapottal (például házasság felbontásával) vagy a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, amennyiben azok tartási kötelezettséggel kapcsolatosak (feltéve, hogy ez a joghatóság nem kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul).
• Bizonyos körülmények között a felek a jogviták eldöntése vonatkozásában kiköthetik az Európai Unió (EU) valamely tagállamának bírósága vagy bíróságai joghatóságát, kivéve, ha a jogvita 18 évnél fiatalabbgyermekre vonatkozó tartási kötelezettséget érint.
• Amennyiben az alperes megjelenik valamely tagállam bírósága előtt, az adott bíróság rendelkezik joghatósággal, kivéve, ha az alperes e joghatóságot kifogásolja.
• Ha a fent említett feltételek egyike sem teljesül, a jogvita bizonyos feltételek mellett a két fél állampolgársága szerinti tagállam bíróságai elé terjeszthető.
• Amennyiben a fent említett feltételek egyike sem teljesül, és az eljárás nem folytatható le észszerűen abban az országban, amelyhez a jogvita szorosan kapcsolódik, a kereset azon tagállam bírósága elé terjeszthető, amelyhez az ügy kielégítő mértékben kapcsolódik.
• Mindaddig, amíg a jogosult továbbra is a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozat meghozatala szerinti tagállamban rendelkezik tartózkodási hellyel, a kötelezett csak kivételes esetekben indíthat a határozat módosítására irányuló eljárást másik tagállamban. A jogosult azonban beleegyezhet abba, hogy a jogvitát másik bíróság rendezze.
• Amennyiben azonos felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak eljárásokat, az elsőként felhívott bíróság rendelkezik joghatósággal.
• Az ügy érdemében joghatósággal rendelkező bíróságtól függetlenül az ideiglenes és a biztosítási intézkedések iránti kérelmek bármely tagállam bármely bíróságához benyújthatók.

A határozatok elismerése és végrehajtása

• A tartási kötelezettségekre vonatkozóan valamely tagállamban hozott határozatot külön eljárás igénybevételének szükségessége nélkül el kell ismerni egy másik tagállamban.
• Dánia kivételével valamennyi tagállam a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-ihágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.
• Amennyiben a határozat meghozatalára a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamban került sor, elismerése nem kifogásolható. Ez csak abban az esetben érvényes, ha a tagállam már az eljárás kezdetekor a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozott.
• Amennyiben a határozathozatalra a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban került sor, bizonyos esetekben megtagadható annak elismerése, valamint a határozat kizárólag valamely másik tagállamban hajtható végre, amennyiben azt ott végrehajthatóvá nyilvánítják. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, ahol az eredeti bírósági eljárás a tartásról szóló rendelet hatályba lépését (2011. június 18.) megelőzően kezdődött meg, de nem azelőtt, hogy a tagállam a Brüsszel I. rendelet (44/2001/EK rendelet) hatálya alá került.
• Az eredetileg eljáró bíróság minden esetben ideiglenesen végrehajthatóvá nyilváníthat egy-egy határozatot. Amennyiben valamely határozat végrehajtása a meghozatala szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történik, a végrehajtásra alkalmazandó jog ez utóbbi tagállam joga.
• A valamely tagállamban hozott határozat nem képezheti érdemi felülvizsgálat tárgyát abban a tagállamban, amelyben a határozat elismerését, végrehajthatóságát vagy végrehajtását kérelmezik.
• A 21 év alatti személlyel szembeni, szülő–gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségek tekintetében indított keresetek esetében teljes költségmentességet lehet biztosítani, amennyiben e kereseteket a központi hatóságokon keresztül nyújtották be.

Központi hatóságok

• Minden tagállamnak központi hatóságot kell kijelölnie, amelynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a feleknek a tartási követelések megállapításában és behajtásában. E hatóságok többek között továbbítják és átveszik a rendeletben előírt kérelmeket, és meghoznak minden megfelelő intézkedést a szükséges eljárások indításához vagy az eljárásindítás megkönnyítéséhez.
• A központi hatóságok együttműködnek egymással, elősegítik az országaikban található, illetékes hatóságok közötti együttműködést, és megoldást próbálnak találni az e rendelet alkalmazása során esetlegesen felmerülő nehézségekre. Ebből a célból a 2001/470/EK határozattal a polgári és kereskedelmi ügyekre létrehozott Európai Igazságügyi Hálózatot veszik igénybe.

Záró rendelkezések

A rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletben foglalt, a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok helyébe lép. E rendelet az európai végrehajtható okiratok nem vitatott követelések esetében történő létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet helyébe is lép az olyan, tartási kötelezettségekre vonatkozó európai végrehajtható okiratok kivételével, amelyeket a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamok bocsájtottak ki (lásd az összefoglalót).

Módosítások

Az 4/2009/EK rendeletet négyszer módosították:

• Az 1142/2011/EU végrehajtási rendelet új mellékleteket állapított meg (X. és XI. melléklet), amelyek a közigazgatási és illetékes hatóságok jegyzékét tartalmazzák;
• az 517/2013/EU rendelet több uniós rendeletet és határozatot módosított, többek között az 4/2009/EK rendeletet Horvátország uniós csatlakozására tekintettel;
• az (EU) 2015/228 végrehajtási rendelet az I–VII. mellékletet váltotta fel az alábbiakra tekintettel:
  • Horvátország csatlakozása az Unióhoz
  • a hivatalos pénznem megváltozása Észtországban, Lettországban és Litvániában
  • az Egyesült Királyság arra irányuló szándéka, hogy részt kíván venni a 4/2009/EK rendelet alkalmazásában
  • szükségessé vált a Dániával kapcsolatos hivatkozások II. és IV. mellékletbe történő belefoglalása, tekintettel Dánia szándékára, hogy a 4/2009/EK rendelet tartalmát részlegesen végrehajtja
  • a VI. és a VII. mellékletek egyes szakaszainak módosítása azok alkalmazásának megkönnyítése érdekében;
• az (EU) 2018/1937 végrehajtási rendelet a X. melléklet helyébe lépett, tekintettel a közigazgatósági hatóságokat érintő módosításokra, amelyeket az Egyesült Királyság és Lettország jelentett be az Európai Bizottság felé.