A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelmények

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőket írja elő a tagállamok részére:

• Működtessenek olyan állami számviteli rendszereket, amelyek átfogó és következetes módon lefedik a kormányzati szektor valamennyi alszektorát, és tartalmazzák az összes olyan információt, amelyek az eredményszemléletű adatoknak az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerének módszertana szerinti összeállításához szükségesek. Ezekben a rendszerekben belső ellenőrzést és független könyvvizsgálatot kell végezni.
• Tegyék nyilvánosan elérhetővé a költségvetési adatokat a következő negyedév vége előtt vagy a vonatkozó adatoknak az Eurostat – az EU statisztikai hivatala általi közzétételét követően.
• Gondoskodjanak arról, hogy az éves és a többéves költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, reális makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és -költségvetési forgatókönyvön vagy egy óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket össze kell hasonlítani az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéseivel és adott esetben egyéb független szervezetek által készített előrejelzésekkel. Ha a tagállami és a bizottsági előrejelzés között jelentős eltérés áll fenn, azokat meg kell indokolni.
• Gondoskodjanak arról, hogy az éves és többéves költségvetési tervezésre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket egy független szerv vagy a tagállamok adóhatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező, az előrejelzést összeállító szervtől eltérő szerv rendszeres, objektív és átfogó utólagos értékelés alá vesse a tagállamoknak az előrejelzésben foglaltaktól eltérő költségvetési hatóságai tekintetében. Az értékelés eredményét közzé kell tenni, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során megfelelően figyelembe kell venni.
• Hozzanak létre egy vagy több független költségvetési intézményt, vagyis olyan állami szerveket, amelyek célja a fenntartható államháztartás előmozdítása a kormányok költségvetési szabályoknak való megfelelőségének független ellenőrzése révén, és amelyek tagjait a közpénzügyek, a makroökonómia vagy a költségvetési gazdálkodás terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján, átlátható eljárások keretében jelölték és nevezték ki. A független költségvetési intézményeknek képesnek kell lenniük arra, hogy nyilvánosan kommunikáljanak, megfelelő és stabil forrásokkal kell rendelkezniük, megfelelő és kellő idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük információkhoz. A következők tartoznak a feladataik közé:
  • éves és többéves makrogazdasági előrejelzések készítése, értékelése vagy jóváhagyása;
  • az országspecifikus számszerű költségvetési szabályoknak való megfelelés nyomon követése;
  • a nemzeti költségvetési keretrendszer következetességének, koherenciájának és hatékonyságának értékelése;
  • meghívásra részvétel a nemzeti parlament rendszeres meghallgatásain és vitáin;
  • a makrogazdasági előrejelzésekre és feltételezésekre vonatkozó vélemények kibocsátása először felkérés esetén, majd 2032. május 1-jétől kezdődően kötelező jelleggel, az (EU) 2024/1263 rendelettel – lásd az összefoglalót – összhangban; és
  • felkérésre túlzottdeficit-eljárás keretében jelentések készítése az állami kiadási célokkal kapcsolatban meghozott és tervezett intézkedésekről.
• Hozzanak olyan megbízható, eredményes középtávú költségvetési keretrendszert², amely a költségvetés-tervezés időhorizontját legalább három évre terjeszti ki. A keretrendszernek tartalmaznia kell átfogó többéves költségvetési célokat, előrejelzéseket a főbb kiadási és bevételi tételek tekintetében, a középtávú politikák ismertetését (ideértve a reformokat és a beruházásokat), valamint az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságátnak értékelését.
• Az éves költségvetésben és a középtávú tervezési dokumentációban a lehetséges mértékben tegyenek közzé információkat a természeti katasztrófák és az éghajlattal kapcsolatos sokkok okozta feltételes kötelezettségekről és költségvetési költségekről. Ezenkívül – amennyire csak lehetséges – a tervezett politikák által az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt hatás értékelése során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás makrogazdasági és -költségvetési kockázatait is. A makrogazdasági és -költségvetési kockázatok azok a kockázatok, amelyek potenciálisan a makrogazdasági előrejelzésektől, a költségvetési előrejelzésektől vagy a költségvetésektől való nagy eltérésekhez vezethetnek. A katasztrófákkal és az éghajlattal összefüggő költségvetési kockázatok a természeti katasztrófákból és az éghajlattal kapcsolatos sokkokból eredő eltéréseket jelentik.
• Biztosítsák a számviteli szabályok és eljárások következetességét és összhangját, valamint az alapul szolgáló adatgyűjtési és -feldolgozási rendszereik integritását.