A makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása az EU-ban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

1174/2011/EU rendelet a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről

1176/2011/EU rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról

MI A RENDELETEK CÉLJA?

• Az 1176/2011/EU rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelését és kiigazítását szolgáló eljárást mutatja be. A rendelet az Európai Unió (EU) valamennyi országára vonatkozik.
• Az 1174/2011/EU rendelet egy végrehajtási mechanizmust határoz meg. Ez a mechanizmus pénzügyi szankciókkal jár együtt az euróövezet olyan országai számára, amelyek nem tesznek eleget a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) túlzott mértékű egyensúlyhiány orvoslására szolgáló uniós szintű ajánlásainak.

FŐBB PONTOK

Az EU, amellett, hogy szorosan nyomon követi az uniós országok költségvetési politikáját, a makropénzügyi fejleményeket* is ellenőrzi a potenciálisan káros makrogazdasági egyensúlyhiányok* észlelése, megelőzése és kiigazítása érdekében, valamint azokat a kockázatokat, amelyek a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését akadályozhatják.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés

• Az Európai Bizottság minden évben kidolgozza a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, ami a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulási pontját képezi. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a mutatók eredménytáblájának gazdasági értelmezésén alapul, emellett azonban más vonatkozó gazdasági és pénzügyi elemzésekre is támaszkodik. Az uniós országok helyzetét értékeli, mégpedig az olyan fejlemények kiszűrése érdekében, amelyek lehetséges egyensúlyhiányokra utalhatnak.
• A Bizottság e jelentés alapján azonosítja be azokat az uniós országokat, amelyek az egyensúlyhiány kérdésében érintettek lehetnek, és amelyek tekintetében további elemzésekre van szükség. A Tanács megvitatja a jelentést és következtetéseket fogad el.

Részletes felülvizsgálatok

A Bizottság a jelentésben azonosított minden egyes ország tekintetében részletes felülvizsgálatot végez. Ennek keretében meghatározza, hogy fennáll-e egyensúlyhiány, meghatározza annak jellegét és súlyosságát, továbbá kiemeli a kiigazítással kapcsolatos problémákat és szakpolitikai kihívásokat. A rendelet alapján a jelentésnek három lehetséges kimenetele van:

• A szóban forgó országban nem áll fenn semmilyen mértékű egyensúlyhiány. Az ebben a helyzetben lévő ország a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás valamennyi elkövetkező körében makrogazdasági egyenysúlyhiány-szűrésen megy át, ezenkívül az európai szemeszter szerinti többoldalú felügyelet is továbbra is kötelező lesz az országra nézve.
• A szóban forgó országban egyensúlyhiány áll fenn. Ebben a helyzetben a – Bizottság ajánlása alapján eljáró – Tanács országspecifikus ajánlásokat adhat ki az érintett ország felé, hogy ezzel megelőző intézkedéseket léptessen életbe.
• A szóban forgó országban túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A Bizottság ajánlása alapján eljáró Tanács ebben az esetben is adhat ki az érintett ország felé országspecifikus ajánlásokat. Túlzott egyensúlyhiány esetén a Tanács kiigazító intézkedéseket hozhat a Bizottság ajánlása alapján. A korrekciós intézkedésekből külön eljárás születik, nevezetesen a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás.

A részletes felülvizsgálatok az uniós országok különböző gazdasági tendenciáit vizsgálják meg, különösen a külső egyensúlyhiányok tekintetében kialakult fejleményeket (például a külkereskedelmi mérleget, a kiviteli részesedéseket és a nettó beruházási mérleget), valamint a belső egyensúlyhiányokkal kapcsolatos fejleményeket (például az állami és a magánszektor adósságát, az ingatlanárakat, a hitelforgalmat és a munkanélküliségi rátát).

A részletes felülvizsgálatok eredményeit a Bizottság és a Tanács országspecifikus ajánlások kiadásával veszi számításba minden egyes tavasszal, az európai szemeszter összefüggésében.

Túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás

• A Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – kezdeményezheti ezen eljárás életbe léptetését azokban az országokban, ahol túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A Tanács szakpolitikai ajánlásokat fogad el, valamint határidőt állapít meg az érintett uniós ország számára a kiigazítás cselekvési terv elfogadásához.
• Ha az uniós országok által meghatározott intézkedések és ütemterv megfelelő, a Tanács – ellenőrzési ütemtervet is megállapító – ajánlásban hagyja jóvá őket.
• Amennyiben a benyújtott terv nem minősül megfelelőnek, a Tanács olyan ajánlást fogad el, amelyben új kiigazítási terv két hónapon belüli benyújtására hívja fel az érintett országot.
• A Bizottság figyelemmel kíséri az ajánlást egyrészt az ország által rendszeresen benyújtott jelentéssel, másrészt pedig a nyomonkövetési célú látogatások eredményei alapján. Ezt követően – a Bizottság jelentése alapján – a Tanács értékeli az intézkedések végrehajtását.
• A korrekciós ág bármikor kezdeményezhető az olyan uniós ország esetében, ahol túlzott egyensúlyhiány fennállását állapították meg.

A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás szerinti szankciók és pénzbírságok

• Az euróövezeti országokat pénzbírságok fizetésére is kötelezhetik, amennyiben többször is nem megfelelő kiigazítási tervet nyújtanak be, illetve az ilyen terv benyújtásának az elmaradása esetén. Nem megfelelő kiigazítási intézkedés megtétele esetén a Tanács kamatozó letét elhelyezését szabhatja ki az országra. Amennyiben az adott ország továbbra sem hajt végre kiigazítási intézkedéseket, ez a letét pénzbírsággá alakítható. A kamatozó letét vagy pénzbírság az ország előző évi GDP-jének a legfeljebb 0,1%-át teszi ki.
• E szankciók az intézkedések sorozatos elmaradását büntetik, nem magát az egyensúlyhiányt. Jóváhagyásukra kizárólag az euróövezeti ország minősített többségének tiltakozása esetén nem kerül sor.
• A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárásnak való megfelelőség hiánya az európai strukturális és beruházási (ESB) alapok felfüggesztésével is járhat, függetlenül az euróövezeti tagságtól.

A 2016. évi európai szemeszter

A részletes vizsgálatokat 2016. február 26-án tették közzé, és belefoglalták a Bizottság országjelentéseibe. A részletes vizsgálatok eredményeit bizottsági közlemény foglalja össze.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK E RENDELETEK?

Mindkettő 2011. december 13 -tól hatályos.

HÁTTÉR

A hatos csomag, amely 2011 decemberében lépett hatályba, gazdaságpolitikai felügyeleti rendszert vezetett be a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására az EU-ban. Ez a felügyeleti rendszer a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének a része.

További információkért lásd még:

• az Európai Bizottság honlapjának a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárásról szóló oldala;
• az Európai Bizottság sajtóközleménye: az EU gazdasági kormányzásának részletei;
• 2016. évi európai szemeszter: A Bizottság közzétette az országjelentéseket – az Európai Bizottság sajtóközleménye.

* KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1174/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 306., 2011.11.23., 8–11. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25–32. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Eurocsoportnak – 2016. évi európai szemeszter: a strukturális reformok haladásának, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésének és korrekciójának, valamint az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményeinek értékelése (COM(2016) 095 final/2, 2016.4.7)

utolsó frissítés 30.08.2016