Az euró bevezetése

FŐBB PONTOK

Az 974/98/EK rendelet:

• mellékletében információkat tartalmaz az euró bevezetéséről, a készpénzcserétől, valamint a fokozatos kivonásról¹ adott esetben mindegyik részt vevő tagállamra nézve;
• megerősíti, hogy a közös valuta:
  • az euró,
  • száz centnek felel meg,
  • a részt vevő tagállamok nemzeti valutáinak helyébe lép, a megállapodás szerinti átváltási árfolyamon,
  • az Európai Központi Bank és a részt vevő nemzeti központi bankok elszámolási egysége;
• kijelenti, hogy ha egy jogi eszköz² egy nemzeti valutaegységre történő hivatkozást tartalmaz, ez a hivatkozás ugyanúgy érvényes, mintha az euró-egységre hivatkoznának;
• megjegyzi, hogy a nemzeti bankjegyek és érmék az euró adott tagállamban történő bevezetésének napját megelőző napig törvényes fizetőeszköz minőségben maradnak;
• • az Európai Központi Bankot és az eurót bevezető tagállamok nemzeti központi bankjait az euróbankjegyek forgalomba hozatalára szóló kizárólagos hatáskörrel ruházza fel;
  • a tagállamokra ruházza az Európai Unió Tanácsa által elfogadott címleteknek és műszaki előírásoknak megfelelő euróérmék kibocsátásának felelősségét;
• meghatározza a nemzeti valuták fokozatos kivonásának időszakára vonatkozó feltételeket (e lehetőséget azonban még egyik euróövezeti tagállam sem vette igénybe);
• meghatározza az „átmeneti időszakot”; eszerint az időszak legfeljebb 3 évig tart, és az euró bevezetésének időpontjában kezdődik és a készpénzcsere időpontjában ér véget;
• kijelenti, hogy a nemzeti bankjegyek és pénzérmék törvényes fizetőeszközök maradnak az átmeneti időszak végét követő legkésőbb hat hónapig (ebben az időszakban a bankok és hitelintézetek kötelesek díjmentesen átváltani az ügyfelek nemzeti valutáját euróra); ezt követően az euróövezet tagállamaiban csak az euróbankjegyek és -érmék számítanak törvényes fizetőeszköznek;
• előírja a tagállamok számára, hogy szankciókat alkalmazzanak a hamisított euróbankjegyekkel és -érmékkel szemben.

Az 1103/97/EK rendelet:

• 1999. január 1-jétől minden jogi dokumentumban 1:1 arányú átváltási árfolyamon az euróval váltja fel az európai valutaegységet (a nemzeti valuták kosarát, melyet az EU korábban számviteli célokra használt);
• garantálja, hogy az euró bevezetése nem befolyásolja a szerződések folyamatosságát és a valamely nemzeti valutára történő utalást tartalmazó jogi megállapodásokat és kötelezettségeket;
• kijelenti, hogy a nemzeti valuta euróra történő átváltására vonatkozó átváltási arányokat hat helyi értékű számmal kell meghatározni, mely számok nem kerekíthetők sem felfelé, sem lefelé;
• előírja, hogy az egyik valutáról valamely másikra történő átváltásnak az eurón keresztül kell történnie.

Az EUMSZ. 140. cikke és az EUMSZ. mellékletét képező 13. jegyzőkönyv meghatározza azokat a gazdasági és pénzügyi feltételeket (az úgynevezett „konvergenciakritériumokat”) amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell az euró bevezetéséhez. E kritériumok a következők.

• Árstabilitás. Egy éven keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával kell rendelkezni.
• Államháztartás. Biztosítani kell rendezettségét és fenntarthatóságát, amelyet az igazol, hogy az adott tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról hozott határozat hatálya alatt.
• Árfolyam-stabilitás. El kell kerülni a túlzott árfolyam-ingadozásokat, vagyis legalább két éven keresztül komoly feszültségek és leértékelés nélkül kell részt venni az árfolyam-mechanizmusban.
• Kamatláb-konvergencia. Az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam hosszú távú kamatlábának átlagát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamatlábbal kell rendelkezni.