Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

FŐBB PONTOK

A Bíróság az egyike annak a két bírósági ágnak, amely az Európai Unió Bíróságát, az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség igazságszolgáltatási intézményrendszerét alkotja. A másik bírósági ág a Törvényszék. Ezeknek a szerveknek a feladata biztosítani a jogok tiszteletben tartását a szerződések értelmezésében és alkalmazásában, többek között azáltal, hogy ellenőrzik az EU jogi aktusainak törvényességét.

Az Elsőfokú Bíróság szervezete

A Bíróság szervezete a következő módon épül fel:

• Összetétel. A Bíróság 27 bíróból és 11 főtanácsnokból áll, akiket hat évre neveznek ki. A főtanácsnokok feladata, hogy támogassák a Bíróság munkáját, és jogi véleményt adjanak. A Bíróság elnökét és alelnökét a bírák választják meg hároméves időtartamra. Az elnök feladata a Bíróság képviselete és a Bíróság munkájának irányítása; feladatai ellátásában az alelnök segíti.
• A tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése. A Bíróság szervezetén belül öt bíróból álló tanácsokat hoz létre, ezek elnökét három évre választják meg; valamint három bíróból álló tanácsokat is felállít, ezek elnöke egy évig viseli tisztségét. Az egyes ügyekhez a Bíróság elnöke előadó bírát jelöl ki, míg a főtanácsnokokat az első főtanácsnok jelöli ki. Amennyiben szükséges, a Bíróság segédelőadókat nevezhet ki.
• A hivatalvezető szerepe. A bírák hatéves időtartamra hivatalvezetőt választanak. A hivatalvezető felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, és ő felel az irattárért. Ezenkívül segíti a Bíróság tagjainak munkáját, gondozza a Bíróság kiadványait. Végső soron a hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit.
• A Bíróság működése. Az ügyeket a teljes ülés, a nagytanács, illetve az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalják. Az ügyet elbíráló bírók száma az ügy jelentőségétől és összetettségétől függ. A legtöbb ügyet öt bíró kezeli, igencsak ritkán fordul elő, hogy az egész Bíróság tárgyalja az ügyet. Ugyanazon ítélkező testület határozhat több ügyről együttesen. A Bíróság határozatai kötelező jelleggel titkosak.
• A nyelvhasználat szabályai. Egy ügyhöz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen keresetekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az EU 24 hivatalos nyelve közül. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve a nemzeti bíróság nyelve.

Az eljárás jellemzői

A Bíróság előtti eljárás alapvetően a következő szakaszokból áll.

• Írásbeli szakasz. Ebben a szakaszban zajlik a beadványok felek közötti cseréje. A beadványok tartalmát szabályok határozzák meg. Az eljárás e szakaszának lezárását követően az előadó bíró előzetes jelentést nyújt be a Bíróság általános értekezletéhez.
• Bizonyításfelvétel. A Bíróság dönthet bizonyításfelvételről, ide a részt vevő felek személyes megjelenése, tájékoztatás és dokumentumok benyújtásának kérése, tanúvallomás, szakértői vélemény és helyszíni szemle tartozhat.
• Tárgyalások. Tárgyalásra is sor kerülhet szükség szerint. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti. A tárgyalás történhet a nyilvánosság kizárásával.
• A tárgyalások közvetítése. Új keretrendszert vezettek be a felek meghallgatása, valamint az ítéletek kihirdetése és az indítványok ismertetése céljából tartott tárgyalások közvetítésére, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos eljárásokat meghatározott feltételek és adatvédelmi intézkedések mellett online közvetítsenek.
• A főtanácsnok indítványa. Az ügyek mintegy felénél a főtanácsnok ismerteti indítványát. Amennyiben az ügyben új jogkérdések nem merülnek fel, a Bíróság határozhat úgy, hogy nincs szükség indítványra.
• Jogerős határozat. A Bíróság ítéletet vagy végzést hoz. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvános ülésen. Az ítéletek és végzések különböző információkat tartalmaznak, többek között a tények összefoglalását vagy az indokolást. Ezt követően a felek egy-egy másolatot kapnak. Az ítéletek és végzések a Bíróság honlapján elérhetőek.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem

A nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet adhatnak be a Bírósághoz, hogy kérdést tegyenek fel az uniós jog érvényességére vagy értelmezésére vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatali kérelem keretében többek között az alábbiak tehetnek észrevételeket:

• az eljárásban részt vevő felek;
• az uniós tagállamok,
• az Európai Bizottság:
• az intézmény, amely elfogadta a vitatott érvényességű jogi aktust.

A szabályzat 2024-es módosításának célja, hogy enyhítse a Bíróság leterheltségét. Figyelembe veszik, hogy 2024. október 1-jétől az előzetes döntéshozatalra irányuló hatáskört a Törvényszékre ruházták át a következő hat területen:

• a közös hozzáadottértékadó-rendszer;
• jövedéki adók;
• az Uniós Vámkódex;
• az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális osztályozása;
• az uniós légi utasok jogai a beszállás visszautasítása, járat késése vagy járat törlése esetén;
• az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer.

A felülvizsgált szabályok magukban foglalják az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek kezdeti feldolgozásának szabályait. Ezeket továbbra is a Bírósághoz nyújtják be, hogy az eldönthesse, hogy a kérelmet át kell-e adni a Törvényszéknek. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Központi Bank értesítést kap az előzetes döntéshozatal iránti valamennyi kérelemről, így fel tudják mérni, hogy az ügy releváns-e a számukra, illetve hogy kívánják-e gyakorolni a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására való jogukat.

A Bíróság módosította továbbá a felek részére elérhetővé tett gyakorlati útmutatóját, amely a meghatalmazottakat és az ügyvédeket tájékoztatja többek között a személyes adatok védelmével (pl. az anonimizálással vagy a kihagyással), illetve a fellebbezések kezelésével kapcsolatos változásokról.