Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti együttműködés

FŐBB PONTOK

A keretmegállapodás számos szabályt tartalmaz a két intézmény közötti munka szervezésével kapcsolatosan, különös tekintettel az alábbiakra:

• a Bizottság politikai felelőssége;
• a folyamatos és valós politikai párbeszéd létrehozása;
• a jogalkotási eljárások végrehajtása.

A Bizottság politikai felelőssége

Szoros politikai kapcsolat áll fen a Bizottság és a Parlament összetétele között:

• A Bizottság elnökének és egyéb tagjainak (a biztosoknak) személyét az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia.
• A Parlament véleményezi az új biztosok kinevezését a lemondott biztosok helyére, valamint előzetes értesítést kap a felelősségi területeknek bármely, a Bizottságon belül újraosztásáról is.
• A Parlament kérheti a Bizottság elnökétől, hogy szólítsa fel lemondásra a Bizottság valamely tagját. Az elnök ekkor vagy felhívja az adott biztost lemondásra, vagy magyarázatot ad a Parlamentnek arra, hogy miért nem hajlandó erre.
• A Bizottság tagjai indulhatnak jelöltként az európai parlamenti választásokon. Ilyen esetekre a megállapodás óvintézkedéseket határoz meg e személyek biztosként végzett, valamint kampánytevékenysége közötti megfelelő elválasztás biztosítása érdekében.

A közelgő európai parlamenti választások fényében a megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 4. pontjának módosításáról lehetővé teszi a Bizottság tagjai számára, hogy induljanak az európai parlamenti választásokon anélkül, hogy fizetés nélküli szabadságra kellene menniük a kampány időtartamára.

Politikai párbeszéd

A megállapodás hatékony együttműködés kialakítását célozza meg a Bizottság és a Parlament között. Ennek elérésének módjai:

• rendszeres találkozók szervezése a két intézmény képviselői, így például a biztosi testület képviselői és a parlamenti bizottságok elnökei között;
• a felek megállapodása, hogy gondosan megvizsgálják a másik intézmény bármely kérését;
• a Bizottság kötelezettségvállalása, hogy alkalmazni fogja a Parlamentre és a Tanácsra az egyenlő bánásmód alapelvét az üléseken való részvételt és a dokumentumokat illetően a jogalkotási és költségvetési eljárásokra vonatkozóan.
• kötelezettség a Parlament teljes körű tájékoztatására a nemzetközi megállapodások tárgyalása és megkötése során, amelyekben az EU szerződő fél;
• az együttműködésre vonatkozó specifikus szabályok:
  • a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása;
  • a nemzeti parlamentekkel való együttműködés;
  • a nemzeti szakértői csoportok munkája a Bizottságon belül.

Együttműködés a jogalkotási eljárásokban

A megállapodás meghatározza a Parlament és a Bizottság közötti, a jogalkotási eljárások végrehajtására irányuló munka megszervezését:

• a Bizottságnak be kell mutatnia a Parlament részére éves munkaprogramját;
• a jogalkotási aktusok elfogadási eljárása során a megállapodás számos kötelezettségvállalást garantál a két intézmény között, ideértve az alábbiakat:
  • a jogalkotási javaslatokra vonatkozó jelentések és vélemények menetrendjének elkészítése a Parlament által; valamint
  • a Parlament által elfogadott bármely módosításnak a Bizottság általi gondos megvizsgálása;
• a Bizottság tagjai végig jelen vannak a Parlament plenáris ülésein. Egyik feladatuk az európai parlamenti képviselők kérdéseire való válaszadás;
• a Bizottság tagjait kérésükre a Parlament előtt is meg lehet hallgatni.