A megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piaca

FŐBB PONTOK

Az (EU) 2024/1789 rendelet, amely (a harmadik energiacsomag részét képező) 2009/715/EK rendelet átdolgozása, egy szélesebb körű törekvésbe illeszkedik, amely magában foglalja az (EU) 2024/1788 irányelvet is, és célja az európai energiarendszerek dekarbonizálása, a földgáz- és hidrogénpiacra összpontosítva. Alapvető részét képezi az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagnak, melynek célja, hogy 2030-ig 55 %-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, majd hogy végső soron 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség.

A legfontosabb célkitűzések az alábbiak.

• A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok támogatása, valamint a megújuló gázok – például a biometán és a hidrogén – energiarendszerbe történő beépítésének elősegítése.
• A fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás a földgázról a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gázokra való átállás ösztönzésével annak érdekében, hogy teljesüljenek a 2030-ra és 2050-re kitűzött uniós éghajlat-politikai célok.
• A gázhálózatokhoz, a tároláshoz és a cseppfolyósított-földgázlétesítményekhez való tisztességes és átlátható hozzáférés biztosítása valamennyi piaci szereplő számára.

A megújuló gázok integrációja

• Az Európai Bizottság ösztönözni fogja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gázok (mindenekelőtt a hidrogén és a biometán) EU-szerte történő alkalmazását, különös tekintettel a szénorientált és karbonintenzív régiókra.
• A megújuló gázokat az ipari folyamatokban, a távfűtési és energiatárolási ágazatokban is támogatni fogja a szilárd fosszilis tüzelőanyagoktól való függés enyhítése érdekében.
• A Bizottság támogatja a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-rendszerek megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénre és biometánra való átállítását.
• Létrehozzák a hidrogénre felkészített munkaerőt, biztosítandó a hidrogénre és a megújuló gázokra való átállás kezelésére képzett munkaerő rendelkezésre állását.

Hálózattervezés

• A rendelet hangsúlyozza az integrált, átlátható, az Unió egészére kiterjedő és az „első az energiahatékonyság” elvet követő hálózattervezés fontosságát.
• A gáz- és hidrogénhálózatok üzemeltetőinek tízéves uniós hálózatfejlesztési tervet kell készíteniük, amely felvázolja a megújuló gázokra és a hidrogénre való átállás elősegítéséhez szükséges infrastruktúrát és kapacitást.

Földgázkereslet-összesítés és közös földgázbeszerzés

• A Bizottság önkéntes mechanizmust hoz létre, amelynek keretében az uniós tagállamok összegyűjtik földgáz iránti igényüket és gázvásárlásukat.
• Ennek a mechanizmusnak a célja a gázellátás diverzifikálása és az orosz földgáztól való függés fokozatos megszüntetése.
• Az Energiaközösség részes országaiban található földgázipari vállalatok szintén részt vehetnek a közös beszerzési törekvésekben.
• Az Oroszországból és Belaruszból származó beszerzések nem tartoznak a közös beszerzési mechanizmus hatálya alá; ennek célja az említett forrásoktól való függőség enyhítése.

A hidrogénpiac fejlesztése

• A Bizottság felállíthat egy, a hidrogénpiacot támogató mechanizmust, amelynek végrehajtása az Európai Hidrogénbankon keresztül történik. Ezt az önkéntes mechanizmust 2029 decemberéig lehet fenntartani.
• Új uniós szervet hoztak létre a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata (ENNOH) néven, amely független a gáz elosztásáért (ENTSOG) és a villamos energia elosztásáért felelős (ENTSO-E) elosztórendszer-üzemeltetőktől, azonban együttműködik velük az ágazatok közötti szinergiák fokozása érdekében.

Az Oroszországból és Belaruszból származó földgázszállítmányokkal szembeni nemzeti intézkedések lehetőségei

• A tagállamok a nemzeti és az uniós alapvető biztonsági érdekek védelme céljából korlátozhatják az Oroszországból és Belaruszból származó földgázhoz – beleértve a LNG-t is – kapcsolódó kapacitáslekötéseket.
• Ezeknek az intézkedéseknek a célja az ellátás biztonságának megőrzése a különböző energiaforrások biztosítása mellett.

Szolidaritás a tagállamok között

A rendelet továbbá módosítja az (EU) 2017/1938 rendeletet, amely a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó alapértelmezett rendelkezéseket tartalmaz, melyek gázellátási válság esetén alkalmazandók abban az esetben, ha kétoldalú megállapodások nincsenek hatályban.

• Határokon átnyúló mechanizmus kezeli majd a kompenzációval kapcsolatos jogvitákat, valamint az ilyen jellegű válságokat követően a kompenzáció felülvizsgálatát.
• A tagállamok a nagyobb mértékű földgázmegtakarítás érdekében (és különösen válság esetén) csökkenthetik a védett fogyasztók nem alapvető gázfogyasztását.
• Válság esetén a határokon átnyúló gázáramlás fenntartását védintézkedések szolgálják majd.
• A tagállamok önkéntesen is biztosíthatják a gázellátást piacalapú mechanizmusok útján, amennyiben nem állnak közvetlen összeköttetésben valamely megkereső ország gázhálózatával.

A hidrogénhálózatok használatáért szedett díjak

• A nemzeti szabályozó hatóságoknak konzultálniuk kell a szomszédos szabályozó hatóságokkal a hidrogénhálózatok használatáért beszedendő díjakhoz kapcsolódó módszertani tervezetekről.
• Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) felülvizsgálja ezeket a módszertanokat, és a nemzeti szabályozók kérésére nem kötelező erejű véleményeket ad ki.
• Minden nemzeti szabályozó hatóság fenntartja a díjak meghatározásához szükséges végső döntéshozatali hatáskört, azonban az ACER iránymutatást nyújt és tájékoztatja a Bizottságot az eredményekről.