Egyezmény a számítástechnikai bűnözésről

FŐBB PONTOK

A számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény

• Az egyezmény az alábbiakat foglalja magában:
  • a szóban forgó magatartás bűncselekménnyé nyilvánítása, ideértve többek között a jogosulatlan hozzáférést, az adatokba és rendszerekbe való beavatkozást, a számítógépes csalást, továbbá a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagok terjesztését;
  • a számítástechnikai bűnözés felderítésére és a bármely bűncselekménnyel kapcsolatos elektronikus bizonyítékok biztonságba helyezésére vonatkozó eljárási hatáskörök;
  • a felek közötti hatékony nemzetközi együttműködés.
• A felek tagjai a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény által létrehozott bizottságnak, valamint megosztják egymással az információkat és a tapasztalatokat, értékelik az egyezmény végrehajtását, vagy az iránymutatást érintő megjegyzések útján értelmezik az egyezményt.
• A 27 tagállam közül 26 ratifikálta az egyezményt. Írország aláírta, de még nem ratifikálta.

Első kiegészítő jegyzőkönyv

• Ez a jegyzőkönyv kiterjeszti az egyezmény hatályát a számítógépes rendszereken terjesztett idegengyűlölő és rasszista propagandára, nagyobb védelmet biztosítva az áldozatoknak. Ezen túlmenően:
  • a kibertérben zajló idegengyűlölő és a rasszista propaganda bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozó iránymutatásokkal megerősíti a jogi keretet;
  • megerősíti az online rasszista és idegengyűlölő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárások terén folytatott nemzetközi együttműködés módjait és eszközeit.

Második kiegészítő jegyzőkönyv

• A jegyzőkönyv célja a nemzetközi együttműködés további erősítése.
• Foglalkozik továbbá azokkal a számítástechnikai bűnözéshez és más bűncselekményekhez kapcsolódó elektronikus bizonyítékokkal, amelyek külföldi joghatóságok területén működő szolgáltatók birtokában vannak, miközben a bűnüldözési hatásköröket a nemzeti határok korlátozzák.
• A kiegészítő jegyzőkönyv fő jellemzői a következők:
  • új jogalap, amely lehetővé teszi a más joghatóságokban működő regisztrátorok közvetlen megkeresését domainnév-bejegyzési információk megszerzése céljából;
  • új jogalap, amely lehetővé teszi a más joghatóságokban működő szolgáltatók közvetlen utasítását előfizetői adatok megszerzése érdekében;
  • hatásosabb eszközök az előfizetőkre vonatkozó adatok és a forgalmi adatok kormányzatközi együttműködés útján történő megszerzéséhez;
  • gyorsított együttműködés vészhelyzetekben, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a közös nyomozásokat.

(EU) 2023/436 határozat

• Csak a tagállamok csatlakozhatnak az egyezményhez, és nem maga az Unió, mivel részes felek csak államok lehetnek.
• A határozat számos fenntartásról, nyilatkozatról, értesítésről és közlésről rendelkezik, amelyeket a tagállamoknak a ratifikációs folyamatokat megelőzően el kell fogadniuk. Ezek biztosítják, hogy a jegyzőkönyv összeegyeztethető legyen az uniós joggal és szakpolitikával, valamint hogy a jegyzőkönyvet a tagállamok egységesen alkalmazzák a nem uniós országokkal való kapcsolataik során.
• Dánia és Írország nem vett részt az (EU) 2023/436 rendelet elfogadásában, ezért az rájuk nézve nem kötelező, továbbá alkalmazásuk hatálya nem terjed ki rájuk.

Az EU a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (lásd az összefoglalót) és annak kiberbiztonsági stratégiája részeként is támogatja az egyezményt és annak jegyzőkönyveit.