Az EU ifjúsági stratégiája (2019–2027)

FŐBB PONTOK

Az uniós tagállamok a következőket erősítik meg.

• A fiataloknak sajátos szerepük van a társadalomban, és sajátos kihívásokkal néznek szembe. Szívesen kezükbe veszik a saját életük irányítását, örömmel működnek együtt másokkal, illetve támogatnak más embereket.
• Európai ifjúsági stratégiára van szükség, hogy segítsen a fiataloknak szembenézni az őket érintő kihívásokkal. Ez magában foglalja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, az uniós és a nemzetközi szervezeteket, az ifjúsági tanácsokat, az ifjúságsegítőket, az ifjúságkutatókat, az ifjúsággal foglalkozó szervezeteket és civil társadalmi szereplőket.
• Az európai ifjúsági célok jövőképet adnak Európának. E célok az EU és a fiatalok összekapcsolásától a mentális egészségig és jóllétig terjednek. A 3. melléklet azt a 11 célkitűzést tartalmazza, melyeket maguk a fiatalok dolgoztak ki.

A stratégia fiatalokat érintő általános célkitűzései a következők:

• lehetővé tenni a fiatalok számára, hogy saját maguk irányítsák az életüket, támogatni személyes fejlődésüket, és reziliensebbé tenni őket;
• bátorítani a fiatalokat, hogy legyenek aktív állampolgárok, és felvértezni őket az ehhez szükséges eszközökkel;
• javítani a szakpolitikákat, hogy azok hatással legyenek a fiatalokra, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén;
• hozzájárulni a fiatalokat sújtó szegénység és a megkülönböztetés felszámolásához, valamint előmozdítani a társadalmi befogadást.

A stratégia alapelvei az alábbiak.

• Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása.
• Befogadás. Annak tudomásul vétele, hogy a fiatalok igényei, élethelyzetei és lehetőségei különböznek, és szakpolitikák ennek megfelelő kidolgozása.
• Részvétel. Annak felismerése, hogy a fiatalok erőforrást jelentenek a társadalom számára, továbbá a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában való részvételük ösztönzése.
• Globális. A stratégia európai, nemzeti, regionális és helyi dimenziójának figyelembe vétele.
• Kettős megközelítés. Az ifjúsági kérdések általános érvényesítése a szakpolitikai területeken átívelően, az egyedi ifjúsági kezdeményezésekkel együtt.

A stratégia három fő témát nevez meg – bevonás, összekapcsolás és megerősítés –, valamint meghatározza a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság által meghozható intézkedéseket.

Bevonás

A fiatalok bevonása a stratégia egyik sarokköve; célja a fiatalok érdemi részvételének biztosítása az állampolgári, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai ügyekben. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

• annak előmozdítása és ösztönzése, hogy a fiatalok inkluzív módon részt vehessenek a társadalmi életben és a demokratikus folyamatokban;
• a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonása a szakpolitikák kidolgozásába és végrehajtásába;
• az ifjúság képviseleti szerveinek támogatása a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságok munkájában;
• az uniós ifjúsági párbeszéd támogatása (ennek részleteit az 1. melléklet tartalmazza);
• az állampolgári kompetenciák fejlesztése, a fiatalok részvételre való felkészítésének elősegítése, valamint a demokratikus részvétel alternatív formáinak (például a digitális demokráciának) a megismertetése.

Összekapcsolás

A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kulturális, állampolgári és egyéb cserékben vehessenek részt az Európai Unióban és más európai országokban élő társaikkal együtt. Az Erasmus+ programnak és az Európai Szolidaritási Testületnek köszönhetően ilyen lehetőségek már léteznek. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

• a határokon átnyúló tanulási mobilitás elősegítése a fiatalok és az ifjúságsegítők számára, ideértve az önkéntes munkát a civil társadalmi ágazatban;
• a részvétel ösztönzése az uniós finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszerek közötti szinergiák azonosításával;
• a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonása a vonatkozó uniós programokba;
• a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a nem formális és informális tanulás során szerzett készségek validálását szolgáló rendszerek kidolgozása.

Felhatalmazás

Az ifjúsági munka fejlesztheti a főbb személyes és szakmai készségeket, és a felhatalmazás katalizátoraként szolgálhat. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

• az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend kidolgozása, amely a minőséget, az innovációt és az ifjúsági munka elismerését célozza;
• az ifjúsági munkával kapcsolatos tevékenységeknek és fejlesztéseknek, valamint az ifjúságsegítők képzésének a támogatása;
• annak elismerése, hogy az ifjúsági szervezetek az ifjúsági munka és a nem formális oktatás révén segítenek a készségek és a társadalmi befogadás fejlesztésében;
• elérhető kapcsolattartó pontok létrehozása a fiatalok számára, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak és tájékoztatást adnak.

A stratégia hangsúlyozza, hogy a szakpolitikáknak kutatási eredményeken kell alapulniuk, és a fiatalok valós igényeiből és helyzetéből kell kiindulniuk. A következő konkrét elemeket határozza meg:

• Egymástól való tanulás és az eredmények terjesztése. A szakértői csoportok folytatják a szakpolitikai iránymutatás és a gyakorlati eszközök kidolgozását, valamint megosztják egymással a bevált gyakorlatokat.
• Participatív kormányzás. Ezt a funkciót az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platformja látja el. A Bizottság találkozókat szervez a kulcsfontosságú szereplők számára.
• Uniós programok és pénzeszközök. A tevékenységek és finanszírozási eszközök (például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a strukturális és beruházási alapok, valamint a Horizont Európa) hatékony felhasználásának elősegítése, továbbá a finanszírozás nyomon követése.
• Kommunikáció. Az uniós ifjúsági stratégia és az európai ifjúsági célok ismertségének fokozása segíthet az ifjúságpolitika alakításában.
• A jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői. Lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megosszák egymással a prioritásokat, növeljék az átláthatóságot és azonosítsák a megfelelő partnereket. Ennek további részleteit a 2. melléklet tartalmazza.
• Uniós ifjúsági párbeszéd. Ez a fórum biztosítja a rendszeres konzultációt az összes kulcsfontosságú szereplő, így például a fiatalok, az ifjúsági szervezetek, a döntéshozók, a szakértők és a civil társadalom között.
• Uniós ifjúságügyi koordinátor. A Európai Bizottságon belül kineveznek egy uniós ifjúságügyi koordinátort, akinek feladata, hogy javítsa az ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos együttműködést a különböző szakpolitikai területek között, és az érdekelt felekkel együttműködve következetes üzeneteket közvetítsen a fiatalok számára.
• Tájékoztatás és támogatás a fiataloknak. A minőségi szolgáltatások és platformok – többek között az Európai Ifjúsági Portál – elérhetőségét biztosítja a jogokkal, lehetőségekkel és programokkal kapcsolatos tájékoztatás előmozdítása érdekében.
• Uniós ifjúsági munkatervek. A stratégiát hároméves programok keretében hajtják végre. Az első program a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozott. Az első részletes munkatervet a 4. melléklet tartalmazza.

A Bizottság:

• háromévente jelentést tesz a stratégia végrehajtásáról;
• 2023. december 31-ig időközi értékelő jelentést készít a tagállamok számára a félidős felülvizsgálat keretében.