Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA)

A Tanács 2006/496/EK határozata – az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírása

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás célj a következő:

• a halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható használatának biztosítása a térségben a szerződő felek* közötti együttműködés révén;
• a halászatok fenntartható fejlődésének előmozdítása a térségben;
• a térséggel határos fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett és a kis szigeteken fekvő fejlődő államok igényeinek figyelembevétele.

A megállapodást jóváhagyja a 2006/496/EK tanácsi határozat.

FŐBB PONTOK

A megállapodás a Kelet-Afrika és Nyugat-Ausztrália közötti nemzetközi vizekre terjed ki (alapvetően az északi szélesség 10. fokától délre és a déli szélesség 60. fokától északra, a nemzeti joghatóság alá tartozó vizek kivételével). A megállapodás hatálya alá tartozó halászati erőforrások az adott területen található valamennyi hal, puhatestű és rákféle és egyéb nem vándorló faj, kivéve azonban azokat a nem vándorló fajokat, amelyek a parti államok halászati joghatósága alá tartoznak, valamint a nagy távolságra vándorló fajokat.

A megállapodás lehetővé teszi bármely olyan halászatot folytató jogalany részvételét, amelynek hajói a területen a SIOFA halászati erőforrásokra halásznak vagy szándékoznak halászni.

A szerződő felek és a részt vevő halászatot folytató jogalanyok a következő elveket alkalmazzák:

• a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékokon alapuló intézkedések elfogadása a halászati erőforrások hosszú távú védelme érdekében;
• ezen erőforrások fenntartható használatának figyelembevétele, és kezelésük tekintetében ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása;
• annak biztosítása, hogy a halászati tevékenység szintje összhangban legyen az erőforrások fenntartható felhasználásával;
• az elővigyázatosság elvének alkalmazása, amely szerint a megfelelő tudományos információk hiánya nem indokolja a védelmi intézkedések elhalasztását vagy meghozatalát;
• az erőforrások olyan módon történő kezelése, hogy azt a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szinteken tartsák fenn, a megfogyatkozott halállományokat pedig ezekre vissza kell fejleszteni;
• a halászati tevékenységek a tengeri környezetre gyakorolt káros hatások minimálisra csökkentése;
• a tengeri környezet biológiai sokféleségének védelme;
• a területtel határos fejlődő államok különleges igényeinek elismerése, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és a kis területű, fejlődő szigetországokra.

Szerződő felek és részt vevő halászatot folytató jogalanyok:

• a „Felek Gyűléseként” rendszeres időközönként találkoznak a megállapodás végrehajtásának megvitatása és konszenzusos eldöntése céljából;
• felülvizsgálják a halászati erőforrások állapotát és a halászati tevékenységeket;
• előmozdítják a nemzeti joghatóság alá tartozó vizekben található halászati erőforrásokra irányuló kutatási tevékenységeket és együttműködést a parti államokkal;
• értékelik a halászat halászati erőforrásokra és a tengeri környezetre kifejtett hatását;
• meghozzák a halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságához szükséges védelmi és kezelési intézkedéseket;
• nemzetközi minimumszabályokat fogadnak el a felelősségteljes halászatra vonatkozóan;
• szabályokat dolgoznak ki a tudományos és statisztikai adatok gyűjtésére, ellenőrzésére, valamint azok publikációjára vonatkozóan;
• nyomon követési, ellenőrzési és felügyeleti szabályokat alkalmaznak, beleértve a nyílt tengeren tartózkodó hajókra való felszállást és ellenőrzését is;
• megakadályozzák, visszaszorítják és felszámolják a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot;
• megállapítják és kiosztják a halászati lehetőségeket, beleértve a teljes kifogható mennyiséget vagy a teljes halászati erőkifejtést is.

A megállapodás a következő szerveket hozza létre.

• Tudományos Bizottság, amely értékeli a halászati erőforrásokat és a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatását, valamint tudományos tanácsokat és ajánlásokat ad a védelemmel, a kezeléssel, a nyomon követéssel és a halászatra vonatkozó adatgyűjtéssel kapcsolatban.
• Megfelelőségi Bizottság, amely ellenőrzi a megállapodásnak, valamint a védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelést.
• Titkárság, amely végrehajtja és koordinálja az adminisztrációt, teljes körű nyilvántartást vezet az összes eljárásról és archiválja a hivatalos dokumentumokat.

A megállapodás a szerződő felek és a részt vevő halászatot folytató jogalanyok számára a következő kötelezettségeket tartalmazza:

• a megállapodás, valamint az abban foglalt védelmi és kezelési intézkedések hatékony végrehajtása;
• részletes, pontos és időszerű tudományos, műszaki és statisztikai adatok gyűjtése és éves cseréje a halászati erőforrásokról és hajóik tevékenységéről;
• jelentés a megállapodás végrehajtásáról és a megállapodásnak, valamint a benne foglalt védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelésükről;
• annak biztosítása, hogy állampolgáraik és halászhajóik betartsák a megállapodást;
• nyilvántartás vezetése a területen halászó valamennyi nemzeti hajóról, és annak tartalmának cseréje;
• az állítólagos jogsértések kivizsgálása és az erre válaszul hozott intézkedésekről szóló jelentés készítése.

A megállapodás konkrét kötelezettségeket tartalmaz a lobogó szerinti államok* számára, hogy:

• biztosítsák, hogy halászhajóik tiszteletben tartsák és ne ássák alá a megállapodást és annak védelmi és kezelési intézkedéseit, és ne halásszanak illegálisan a nemzeti joghatóság alá tartozó szomszédos vizeken;
• műholdas megfigyelőrendszert vezessenek be a térségben halászó hajóik számára.

A megállapodás konkrét kötelezettségeket tartalmaz a kikötő szerinti államok* számára, hogy:

• ellenőrizzék a kikötőiket és tengeri termináljaikat használó halászhajók okmányait, halászeszközeit és fogásait;
• ne engedélyezzék a kirakodásokat, átrakodásokat és hajóellátó szolgáltatások igénybevételét olyan halászhajók számára, amelyek a megállapodás és annak védelmi és kezelési intézkedéseinek megsértésével fogtak halat.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A megállapodást 2006. július 7-én írták alá. A megállapodás 2012 júniusában lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• SIOFA.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) (HL L 196., 2006.07.18., 15–24. o.).

A Tanács 2006/496/EK határozata (2006. július 6.) az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról (HL L 196., 2006.07.18., 14. o.).

utolsó frissítés 13.07.2022