Az EU gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia

FŐBB PONTOK

Az EU gyermekjogi stratégiája

• A stratégia a gyermekek jogaira vonatkozó összes új és meglévő uniós jogszabályi, szakpolitikai és finanszírozási eszközt 1 átfogó keretben egyesíti.
• Ez a stratégia az Európai Bizottság korábbi közleményeire, valamint a fennálló uniós törvényalkotásra és szakpolitikára épít, amilyen például a gyermekjogok uniós napirendje.
• Hozzájárul ahhoz, hogy a szociális jogok európai pillérének céljait elérje.
• A stratégia az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezményén alapul, és hozzájárul az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez.
• Célzott intézkedések sorozatát javasolja 6 elsőbbséget élvező tematikus területen:
  • részvétel a politikai és demokratikus életben;
  • társadalmi-gazdasági bekapcsolódás, egészség és oktatás;
  • a kiskorú gyermekek elleni erőszak legyőzése és a gyermekvédelem biztosítása;
  • gyermekbarát igazságszolgáltatás;
  • digitális és információs társadalom;
  • globális dimenzió – a gyermekek támogatása, védelme és megerősítése világszerte, ezen belül válság és konfliktus esetén.
• Ezen akciók támogatása érdekében a gyermekek jogait az összes vonatkozó uniós szakpolitikában érvényesítik.
• Ezeknek az akcióknak a finanszírozása számos forrásból biztosított, ide tartozik az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (lásd összefoglaló) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (lásd összefoglaló).

Európai gyermekgarancia

• Az európai gyermekgarancia kiegészíti a gyermek jogainak stratégiáját, és különösen a társadalmi-gazdasági, egészségügyi és oktatási témákban.
• Ez gyakorlatilag megvalósítja a Szociális Jogok Európai Pillérének 11. alapelvét a gyermekvédelem és a gyermekek támogatása ügyében.
• Ez a 18 évesnél fiatalabb gyermekekre vonatkozik, akik szegénység vagy társadalmi kirekesztettség miatt veszélyeztetettek.
• Ismertet számos alapvető ajánlást az EU tagállamai számára, beleértve a következőket:
  • hatékony és ingyenes hozzáférést biztosít a jó minőségű korai gyermeknevelés és gondozás, az oktatási és iskolai tevékenység számára, a legalább 1 egészséges étkezés minden tanítási napon, és az egészségügyi ellátás;
  • hatékony hozzáférést biztosít az egészséges táplálkozás és a megfelelő lakáskörülmények számára;
  • a szegénység és a hátrányos helyzet nemzedékek közötti ciklusainak megszakítása, miközben a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges szempont;
  • szakpolitikai keret kialakítása a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, oktatásban és iskolai tevékenységekben való részvétel pénzügyi és nem pénzügyi akadályainak azonosítása és kezelése érdekében, különösen a különleges hátrányokkal küzdő gyermekcsoportok esetében;
  • Gyermekgarancia-koordinátor kinevezése, aki figyelemmel kíséri és koordinálja annak megvalósítását;
  • nemzeti akciótervek benyújtása a 2030-ig terjedő időszakra, az ajánlás elfogadásától számított 9 hónapon belül.
• A tagállamok részesülhetnek uniós finanszírozásban akcióik támogatása céljából, különösen az ESZA+ és a NextGenerationEU révén.