Kettős felhasználású termékek exportellenőrzése

FŐBB PONTOK

A rendelet I. melléklete tartalmazza azoknak a kettős felhasználású termékeknek a jegyzékét, amelyekhez a nemzetközileg elfogadott ellenőrzések alapján exportengedély szükséges. A kettős felhasználású termékek jegyzékét rendszeresen módosítják (a frissített jegyzéket lásd az (EU) 2021/821 rendelet egységes szerkezetbe foglalt változatában).

Ezek többek között a következők:

• nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések;
• speciális anyagok és kapcsolódó berendezések;
• anyagfeldolgozás;
• elektronika;
• számítógépek;
• távközlés és információbiztonság;
• szenzorok és lézerek;
• navigáció és repülési elektronika;
• tengerészet;
• légtér és hajtórendszerek.

Egyéb kettős felhasználású termékekhez – ideértve a kapcsolódó brókertevékenységet vagy technikai segítségnyújtást – exportengedély szükséges, ha teljes egészében vagy részben az alábbi célokra szánják:

• vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek;
• fegyverembargó hatálya alatt álló országban történő katonai célú felhasználás;
• olyan katonai termékek részegységei, amelyeket egy uniós tagállam területéről a szükséges engedély nélkül vittek ki.

Engedélykötelesek az alábbiak:

• kibertér-megfigyelési termékek exportja, ha fennáll annak a lehetősége, hogy azokat belső elnyomással vagy az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével összefüggésben használhatják fel;
• a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek, például lopakodó technológiai termékek és stratégiai ellenőrzés alá eső termékek egyik tagállamból másikba történő transzfere.

A tagállamok:

• megtilthatják területükön a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben alkalmazásuk sértené a rendeletet;
• közbiztonsági okokból – ideértve a terrorcselekményeket és az emberi jogok megsértését is – megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt termékek kivitelét;
• bizonyos körülmények között exportengedélyhez köthetik a kettős felhasználású termékek területükről valamely más tagállamba történő tranzitját.

A rendelet az engedélyek öt olyan típusáról rendelkezik, amelyek az Unió teljes vámterületén érvényesek.

• Uniós általános exportengedélyek. Ezek az engedélyek bizonyos rendeltetési helyekre érvényesek bizonyos feltételek mellett. Ilyen például az Ausztráliába, az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba, Izlandra, Japánba, Kanadába, Liechtensteinbe, Norvégiába, Svájcba és Új-Zélandra irányuló exportra vonatkozó engedély.
• Nemzeti általános exportengedélyek. Ezeket az engedélyeket a tagállamok adják ki az uniós általános exportengedélyeknek való megfelelőség esetén, és nem vonatkoznak a kettős felhasználású szoftverek és technológiák bizonyos országokba (II. melléklet G.) történő kivitelére.
• Egyedi és globális exportengedélyek. Ezeket az engedélyeket a nemzeti hatóságok adják ki legfeljebb két évre, egy meghatározott exportőrnek³ az alábbiakra:
  • egy vagy több kettős felhasználású termék exportálása valamely nem uniós országban lévő egyetlen végső felhasználó részére (egyedi exportengedély); vagy
  • több kettős felhasználású termék exportálása, több ország és végső felhasználó tekintetében (globális exportengedélyek).
• A nagy projektekre vonatkozó engedélyek. Egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott egyedi exportengedély vagy globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő exportra egy vagy több meghatározott nem uniós országban lehet érvényes egy meghatározott nagy projekt céljára.

Az engedélyt kérelmező exportőrök kötelesek:

• minden információt megadni a hatóságok számára, különös tekintettel
  • a végfelhasználóra,
  • a rendeltetési országra,
  • az exportált termék végfelhasználására,
• exportjaikról öt éven keresztül részletes nyilvántartást vezetni, ideértve a kereskedelmi okmányokat, például a számlákat vagy a szállítási okmányokat, amelyek lehetővé teszik az alábbiak azonosítását:
  • a kettős felhasználású termékek megnevezése és mennyisége,
  • az exportőr és a címzett neve és címe,
  • amennyiben ismert, a végfelhasználás és végfelhasználó.

A brókertevékenység végzésére vagy technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedélyeket a nemzeti hatóságok adják ki, és az Unió vámterületének egészére érvényesek. Ezekhez az engedélyekhez a következő adatokra van szükség:

• a kettős felhasználású termékek elhelyezkedése, megnevezése és mennyisége;
• részt vevő harmadik felek;
• a rendeltetési hely szerinti ország;
• a végfelhasználó és annak elhelyezkedése.

A tagállamok az engedély megadásáról vagy megtagadásáról való határozathozatal során a következőket kell figyelembe venniük:

• az uniós, nemzeti és nemzetközi kötelezettségek és vállalások, különös tekintettel a nonproliferációs rezsimekre és exportellenőrzési megállapodásokra;
• az Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vagy az Egyesült Nemzetek által elrendelt szankciók;
• a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolások;
• a tervezett végfelhasználás, valamint a más végfelhasználó vagy végfelhasználás felé történő eltérítés kockázata.

A tagállamok kötelesek:

• tájékoztatni az Európai Bizottságot
  • azokról az illetékes tagállami hatóságokról, amelyek jogosultak exportengedélyek kiállítására és a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitjának megtagadására,
  • a rendelet végrehajtásának érdekében tett intézkedéseikről;
• a Bizottsággal együtt minden intézkedést megtenni a nemzeti hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében az exportellenőrzési rendszer hatékonyságának, következetességének és végrehajtásának biztosítása céljából;
• a Bizottság rendelkezésére bocsátani az éves jelentéshez szükséges adatokat.

A Bizottság feladatai a következők.

• Kidolgozza az információcsere biztonságos és titkosított rendszerét, amellyel támogatja a nemzeti hatóságok és adott esetben a Bizottság közötti együttműködést és információcserét.
• A rendszer eredményességének és következetességének biztosítására a Tanáccsal együtt iránymutatásokat és a bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat dolgoz ki.
• A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az engedélyek és az elutasított kérelmek számát, értékét és rendeltetési helyét.
• Egyszerűsített eljárás (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok) alkalmazásával módosítja az egyedi ellenőrzések hatálya alá tartozó termékek és rendeltetési helyek jegyzékét.
• 2024. szeptember 10-ét követően elvégzi a kibertér-megfigyelési engedélyek előzetes értékelését, majd 2026. szeptember 10. és 2028. szeptember 10. között a rendelet teljeskörű értékelését. Értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

A rendelet létrehozza a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoportot, amely tagállamonként egy képviselőből áll és a Bizottság elnöklete alatt működik. A csoport:

• megvizsgálja a rendelettel kapcsolatos kérdéseket;
• adott esetben konzultál az exportőrökkel, a brókerekkel, a technikai segítségnyújtást végző felekkel és az egyéb bevont személyekkel és szervekkel;
• szakértői csoportokat hoz létre.

A Bizottság és a tagállamok az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, a kapacitásépítést és a nem uniós országok bevonását a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzésével kapcsolatos globális konvergencia előmozdítása érdekében használják fel.

Az (EU) 2022/699 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítja az (EU) 2021/821 rendeletet azzal, hogy Oroszországot mint rendeltetési helyet kiemeli az általános uniós kiviteli engedélyek hatálya alól, tekintettel az Oroszország által Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége elleni jogellenes támadásra, valamint az Unió alapvető biztonsági érdekeit fenyegető veszélyekre (lásd az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló összefoglalót).

Hatályon kívül helyezés

A rendelet 2021. szeptember 9-től kezdődően hatályon kívül helyezi és felülvizsgálja a 428/2009/EK rendeletet (lásd az összefoglalót), az e dátumot megelőzően benyújtott engedélyezés iránti kérelmek kivételével (amint azt az (EU) 2021/821 rendelet 31. cikke előírja).