Horizont Európa: kutatási és innovációs keretprogram, a részvételi és terjesztési szabályok megállapítása

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2021/695 rendelet a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Létrehozza a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot (a „program”) a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keret időszakára, valamint megállapítja részvételi és terjesztési szabályait. A rendelet:

meghatározza az Európai Unió (EU) kutatási és innovációs (K + I) támogatásának kereteit az elérendő tudományos és technológiai célkitűzések és a vonatkozó prioritások szempontjából, jelzi az ilyen tevékenységek nagy vonalait, és rögzíti a maximális teljes összeget és a keretprogramban az EU pénzügyi részvételére vonatkozó részletes szabályokat és az egyes tevékenységek megfelelő részesedését;
meghatározza a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének szabályait, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokat.

FŐBB PONTOK

Végrehajtás

A program a következők útján kerül végrehajtásra:

az (EU) 2021/764 határozattal létrehozott egyedi program (lásd az összefoglalót);
az (EU) 2021/819 rendelettel létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) nyújtott pénzügyi hozzájárulás;
az (EU) 2021/697 rendelettel létrehozott egyedi védelmi kutatási program (lásd az összefoglalót).

Célkitűzések

A program általános célkitűzése, hogy a K+I területén végrehajtott uniós beruházások tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi hatást fejtsenek ki a következők érdekében:

az EU tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, és a versenyképesség fokozása valamennyi tagállamban, ideértve az ipart;
az EU stratégiai prioritásainak megvalósítása, hozzájárulás az EU célkitűzéseinek és szakpolitikáinak megvalósításához;
a globális kihívások, köztük a ENSZ fenntartható fejlődési céljai által jelentett kihívások kezelése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendben és a Párizsi Megállapodásban foglalt elvek szerint;
az európai kutatási térség (EKT) megerősítése.

A program ennek megfelelően maximalizálja az uniós hozzáadott értéket, mivel olyan célkitűzésekre és tevékenységekre összpontosít, amelyeket a tagállamok önmagukban nem, csak együttműködésben tudnak hatékonyan megvalósítani.

A program egyedi célkitűzései a következők:

a tudományos kiválóság fejlesztése, ösztönzése és előmozdítása, a magas színvonalú új alapvető és alkalmazott ismeretek, készségek, technológiák és megoldások létrehozásának és terjesztésének, továbbá a kutatók képzésének és mobilitásának támogatása, a tehetségek vonzása minden szinten, valamint annak elősegítése, hogy az EU-ban élő tehetségek a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek a program keretében támogatásban részesülő tevékenységekben;
tudásteremtés, a K+I által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális – köztük az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődési célok jelentette – kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldásokhoz való hozzáférésnek, azoknak az európai iparban, különösen a kis- és középvállalkozások körében történő alkalmazásának, valamint a társadalomban való elterjedésének a támogatása;
az innováció valamennyi formájának ösztönzése, a technológiai fejlődés, a demonstrációs tevékenységek és a tudás- és technológiatranszfer megkönnyítése, valamint az innovatív megoldások bevezetésének és hasznosításának erősítése;
a program megvalósításának optimalizálása az Európai Kutatási Térség hatásának és vonzerejének megerősítése és fokozása érdekében, valamennyi tagállam, köztük a K+I terén alacsonyabb szinten teljesítő országok kiválóságon alapuló, programban való részvételének elősegítése, valamint a K+I célú együttműködés megkönnyítése Európában.

Szerkezet és költségvetés

A program az alábbiakban ismertetett részekre tagolódik. Teljes költségvetése folyó árakon 95,5 milliárd EUR (amibe beletartozik a NextGenerationEU-ból származó 5,4 milliárd EUR összeg is).

I. pillér: Tudományos kiválóság

Ennek összetevői a következők:

II. pillér: Globális kihívások és európai ipari versenyképesség

Ennek összetevői a következők:

„Egészségügy” klaszter;
„Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” klaszter;
„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter;
„Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter;
„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter;
„Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet” klaszter;
az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának nem nukleáris közvetlen tevékenységei.

III. pillér: Innovatív Európa

Ennek összetevői a következők:

Európai Innovációs Tanács (EIC)
európai innovációs ökoszisztémák (EIE)
Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

A részvétel szélesítése és az EKT megerősítése rész

Ennek összetevői a következők:

a részvétel szélesítése és a kiválóság terjesztése;
az európai K+I rendszer megreformálása és fejlesztése.

Küldetések

A küldetések kiválóságon alapuló és hatásorientált, ágazatokon és tudományágakon átívelő K+I tevékenységek olyan összessége (portfóliója), amely az alábbiakat célozza:

meghatározott időn belül elérni egy olyan mérhető célt, amely egyéni tevékenységek útján nem lenne elérhető;
hatást gyakorolni a társadalomra és a politikai döntéshozatalra a tudomány és a technológia segítségével;
relevánsnak lenni az európai lakosság jelentős része és az európai polgárok széles köre számára.

E jogi aktus a lehetséges küldetések öt területét azonosítja:

alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, ideértve a társadalmi átalakulást is
daganatos megbetegedések
egészséges óceánok, tengerek, parti tengervizek és szárazföldi vizek
klímasemleges és intelligens városok
talajegészség és élelmiszer.

Mindegyik küldetési területnek van egy küldetési testülete, amely tanáccsal látja el a Bizottságot az egyedi küldetések meghatározása, tervezése és végrehajtása terén.

Európai partnerségek

Az európai partnerségek három formájából (társfinanszírozott, közös programozású, intézményesített) álló környezetet alakítottak ki, amelyben az EU, a nemzeti hatóságok és a magánszektor elkötelezik magukat a kutatási és innovációs erőfeszítések támogatására.

Az Európai Innovációs Tanács

Létrehozzák az EIC-t, mint a III. pillér – „Innovatív Európa” keretében megvalósuló, az EIC-hez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásával megbízott, központi irányítású egyablakos ügyintézési pontot. Az EIC-nek elsősorban az áttörést hozó és a diszruptív innovációra kell összpontosítania, különösen a piacteremtő innovációt célozva meg, ugyanakkor támogatnia kell az innováció valamennyi formáját, az inkrementális innovációt is beleértve.

Az EU-n kívüli országok részvétele

A Horizont Európa nyitott a világ bármely pontjáról származó jogalanyok részvétele előtt, a szabályokban meghatározott feltételek, és adott esetben a munkaprogram/felhívás szintjén meghatározott további feltételek mellett.

A programban való részvétel nem uniós országok társulásai formájában a következők előtt áll nyitva:

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai;
csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek;
az európai szomszédságpolitika országai:
olyan nem uniós országok, amelyek jó tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek, és elkötelezettek a szabályokon alapuló nyitott piacgazdaság mellett.

Részvételi szabályok

A rendelet különböző szabályokat állapít meg (többek között a részvételre való jogosultságot és a finanszírozást, az etikai szabályokat és elveket, valamint a biztonságot), amelyek a program keretében finanszírozott közvetett tevékenységekre alkalmazandók. Ilyenek például a következők:

bármely jogalany jogosult a részvételre és a finanszírozásra, ha megfelel a Horizont Európa szabályaiban megállapított jogosultsági feltételeknek, továbbá a munkaprogramban / pályázati felhívásban megállapított esetleges további feltételeknek;
a pályázati felhívások tartalmát szerepeltetni kell a munkaprogramban;
a Bizottság vagy a támogató szerv közzétehet közös pályázati felhívást nem uniós országokkal (ideértve azok tudományos és technológiai szervezeteit vagy ügynökségeit), nemzetközi szervezetekkel és nonprofit jogalanyokkal;
a beszerzési eljárásoknak meg kell felelniük a verseny szabályainak és az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének;
a pénzügyi kapacitás ellenőrzésére vonatkozó szabályok;
a pályázatok értékelésének folyamata, ideértve a kiválasztási és odaítélési kritériumokat: a pályázatokat független szakértői bizottság értékeli a kiválóság, a hatás és a végrehajtás minősége és hatékonysága szempontjából;
A pályázó kérheti az elbírálás felülvizsgálatát, amennyiben úgy véli, hogy a pályázatára helytelenül alkalmazták a vonatkozó értékelési eljárást;
a felhasználással és terjesztéssel kapcsolatos kötelezettségek, többek között a nyitott tudományra vonatkozók.

Programértékelés, hatásvizsgálat és nyomon követés

A Bizottság értékeli és nyomon követi a Horizont Európát, hogy megállapítsa, mekkora előrelépés történt a program céljainak megvalósítása terén.

A programot kiegészíti az Európai Atomenergia-közösség 2021 és 2025 közötti időszakra érvényes kutatási és képzési programja.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2021. január 1. óta van hatályban.

HÁTTÉR

A rendelet hatályon kívül helyezi az 1291/2013/EU rendeletet és a 1290/2013/EU rendeletet.

További információk:

Horizont Európa (Európai Bizottság)
Horizont Európa: A 2021–2027-es uniós kutatási és innovációs program (Európai Bizottság).
Európai Kutatási Térség (EKT) (Európai Bizottság)
Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (weboldal).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1–68. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/819 rendelete (2021. május 20.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (átdolgozás) (HL L 189., 2021.5.28., 61–90. o.)

A Tanács (EU) 2021/764 határozata (2021. május 10.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2013/743/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 167I., 2021.5.12., 1–80. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU)2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 149–177. o.)

A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről) (HL L 167I, 2021.5.12., 81–100. o.)

A Tanács (EU)2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23–27. o.)

A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11–22. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.)

utolsó frissítés 02.07.2021