Az EU globális emberi jogi szankciórendszere jogalapot biztosít az Unió számára ahhoz, hogy fellépjen az olyan személyekkel, vállalatokkal és szervekkel szemben – függetlenül attól, hogy azok kapcsolatban állnak-e nemzeti kormányokkal vagy sem – amelyek a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek, azokban részt vesznek vagy azokkal kapcsolatba hozhatók – bárhol is történjenek e jogsértések vagy visszaélések.
Az EU globális emberi jogi szankciórendszerének hatálya az emberi jogi jogsértések számos formájára kiterjed, ideértve az alábbiakat:
A szankciórendszer hatálya kiterjed továbbá azokra a cselekményekre is, amelyek elterjedtek, szisztematikusak vagy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok tekintetében egyéb módon súlyos aggodalomra adnak okot. Ezek többek között a következők:
A korlátozó intézkedések közé tartozik az utazási tilalom magánszemélyek esetében, valamint a pénzeszközök befagyasztása magánszemélyek és szervezetek esetében. Továbbá az Unióban működő magánszemélyek és szervezetek számára tilos, hogy a listán felsoroltak részére közvetve vagy közvetlenül pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésre.
Az intézkedések tekintetében a tagállamok kivételt tehetnek, ha az utazás oka:
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2664 (2022) sz. határozatának szellemét tükrözve – amelynek célja a humanitárius segítségnyújtás időben történő célba juttatásának, illetve az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységeknek a biztosítása – a Tanács (KKBP) 2024/1025 módosító határozata bevezeti a (KKBP) 2020/1999 határozat értelmében jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre alkalmazandó, a vagyoni eszközök befagyasztását célzó intézkedések alóli mentességet, valamint a pénzeszközöknek és gazdasági erőforrásoknak az említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére bocsátására vonatkozó korlátozások alóli mentességet. Ez a mentesség olyan szervezetek által végzett tevékenységekre vonatkozik, mint:
A tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben meghatározták, hogy ezen alapok vagy gazdasági erőforrások biztosításához szükséges a humanitárius segítségnyújtás időben történő célba juttatásának biztosítása vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatása.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok javasolhatják a lista módosítását.
E módosításokról az Európai Unió Tanácsa dönt, és azokat nyilvánosan bejelentik.
Albánia, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Ukrajna tagjelölt országok, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, Izland, Liechtenstein és Norvégia (amelyek egyúttal az Európai Gazdasági Térség tagjai is) szintén támogatják a határozatot. Biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek ennek a határozatnak.
A határozat és a rendelet óta hatályos.
A Tanács (KKBP) 2023/2721 módosító határozata meghosszabbította a (KKBP) 2020/1999 határozatban foglalt intézkedéseket.
Az EU globális emberi jogi szankciórendszere a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelését célzó kötelezettségvállalás, amelyet az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2024) tartalmaz.
További információk:
A Tanács (KKBP) 2020/1999 határozata () a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 410I., , s. 13–19).
A (KKBP) 2020/1999 határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
A Tanács (EU) 2020/1998 rendelete () a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 410I., , s. 1–12).
utolsó frissítés: