Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
(EU) 2017/644 rendelet az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról
(EU) 2015/705 rendelet az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról
333/2007/EK rendelet az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról
401/2006/EK rendelet az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról
MI A RENDELETEK CÉLJA?
A rendeletek megállapítják az élelmiszerekben található szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavételi és elemzési módszereket.
FŐBB PONTOK
- A szennyező anyagok az élelmiszerekben azok előállításának, csomagolásának, szállításának és tárolásának különféle szakaszai eredményeképp vagy a környezetből származóan előforduló anyagok. Mivel a szennyeződés általában negatív hatással van az élelmiszer minőségére és kockázatot jelent az emberi egészségre, az Európai Unió (EU) intézkedéseket hozott az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok minimalizálása érdekében. Az uniós fogyasztók számára leginkább aggodalomra okot adó élelmiszer-szennyezőanyagok tekintetében felső határértékek vannak meghatározva.
- A 4 rendelet a hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendeletre (a mintavételi és elemzési módszerekről szóló 11. cikk (4) bekezdése) hivatkozik. Ezt a rendeletet azóta hatályon kívül helyezte és felváltotta az (EU) 2017/625 rendelet (lásd az összefoglalót), amelynek 34. cikke a mintavételi és elemzési módszerekkel foglalkozik.
(EU) 2017/644 rendelet
A dioxinok és a dioxin jellegű vegyületek tartósan környezetszennyező anyagok, többnyire égési vagy ipari folyamatok melléktermékei. A PCB-ket elektromos berendezések, tinták, ragasztóanyagok, lángmentesítő anyagok és festékek gyártásához használták. Nagyon tartósan megmaradnak és zsírban nagyon jól oldódnak, ami megmagyarázza, hogy a PCB-k miért vannak továbbra is jelen és miért tudnak felhalmozódni az állati zsírokban és az élelmiszerlánc mentén.
- Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 5. szakasza meghatározza a megengedett felső határértékeket (lásd az összefoglalót).
- A mintavételi módszereket az (EU) 2017/644 rendelet II. melléklete ismerteti.
- A minták előkészítését és elemzését az (EU) 2017/644 rendelet III. és IV. mellékletében szereplő módszerekkel és teljesítménykritériumok alkalmazásával végzik.
- Az 589/2014/EU rendelet hatályát vesztette, és minden arra való hivatkozás az (EU) 2017/644 rendeletre irányul.
(EU) 2015/705 rendelet
Az erukasav egyes magvakból származó olajok természetes alkotóeleme, amelyről kimutatták, hogy nagy mennyiségű fogyasztása az egészségre káros hatással jár.
- Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 8. szakasza meghatározza a megengedett legmagasabb értékeket.
- A mintavételt és az elemzést az (EU) 2015/705 rendelet mellékletében leírt módszerek és teljesítménykritériumok alkalmazásával kell elvégezni.
- A 80/891/EGK irányelv hatályát vesztette, és minden arra való hivatkozás az (EU) 2015/705 rendeletre irányul.
A 333/2007/EK rendelet
A 333/2007/EK rendelet az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereit állapítja meg.
- A nyomelemek és az élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok a környezeti szennyeződés révén lehetnek jelen az élelmiszerekben, vagy a csomagolóanyagokon keresztül kerülhetnek át azokba, de a feldolgozás során is beléphetnek az élelmiszerláncba és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben.
- A többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) és a perklorát a környezeti szennyeződés révén lehetnek jelen az élelmiszerekben, vagy a csomagolóanyagokon keresztül kerülhetnek át azokba, és a feldolgozás során is beléphetnek az élelmiszerláncba.
- Az ólom, az arzén, a kadmium, a higany és a perklorát főként a környezeti szennyeződés és az ipari folyamatok révén lehetnek jelen az élelmiszerekben, de élelmiszerekkel érintkező anyagok bizonyos típusain keresztül is átkerülhetnek az élelmiszerekbe. Az ón a konzerv élelmiszerekbe a konzervdobozokból kerül át.
- 3-MCPD zsírsav-észterek és a glicidil-zsírsav-észterek a finomított növényi olajokban és az ezeket az olajokat tartalmazó élelmiszerekben találhatók; ezek az olajok finomítási eljárásának következtében keletkeznek.
- Az akrilamid szénhidrátban gazdag ételekben képződik sütés, pörkölés, grillezés, olajban sütés és roston sütés közben. A benzopirén és más többgyűrűs aromás szénhidrogének a szerves anyagok tökéletlen égéséből származnak és megtalálhatók számos élelmiszerben, különösen a grillezett húsokban.
- Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 3., 4, 6. és 9. szakaszai meghatározzák a megengedett felső határértékeket.
- A mintavételt és az elemzést a 333/2007/EK rendelet mellékletében ismertetett módszerekkel végzik.
- Elismerve az étrend-kiegészítők, szárított fűszerek vagy fűszernövények, szárított gombák, algák vagy zuzmó esetében a magas mintavételi költségeket, amelyeknek magas az egységtömegenkénti költsége, egy végrehajtási jogi aktus, az (EU) 2021/705 végrehajtási rendelet módosítja a 333/2007/EK rendeletet és egyedi mintavételi módszereket határoz meg ezen áruk tekintetében. A rendelet 2021. május 19. óta hatályos.
- 2022. december 15.-től az (EU) 2022/685 végrehajtási rendelet a halakkal és a szárazföldi állatokkal kapcsolatos mintavételi követelmények tekintetében módosítja a 333/2007/EK rendelet mellékletét.
- A 2001/22/EK, 2004/16/EK és 2005/10/EK irányelvek hatályukat vesztették és az azokra történő esetleges hivatkozások a 333/2007/EK rendeletre irányulnak.
401/2006/EK rendelet
A mikotoxinok olyan gombák által termelt toxikus anyagok, amelyek potenciálisan szennyezik az élelmiszereket és takarmányokat az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában. Bizonyos mikotoxinok karcinogén hatással lehetnek a májra és a vesére.
- Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 2. szakasza meghatározza bizonyos mikotoxinok egyes élelmiszerekben megengedett felső határértékeit.
- A mintavételi módszereket a 401/2006/EK rendelet I. melléklete írja le.
- A minták előkészítését és elemzését a 401/2006/EK rendelet III. és IV. mellékletében szereplő módszerekkel és teljesítménykritériumok alkalmazásával végzik.
- A 98/53/EK, 2002/26/EK, 2003/78/EK és 2005/38/EK irányelvek hatályukat vesztették, és az azokra történő hivatkozások a 401/2006/EK rendeletre irányulnak.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK A RENDELETEK?
- Az (EU) 2017/644 rendelet (dioxinok és PCB-k) 2017. április 26. óta hatályos.
- Az (EU) 2015/705 rendelet (erukasav) 2015. május 21. óta hatályos.
- A 333/2007/EK rendelet (nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok) 2007. június 1. óta hatályos.
- A 401/2006/EK rendelet (mikotoxin) 2006. július 1. óta hatályos.
HÁTTÉR
További információk:
FŐ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2017/644 rendelete (2017. április 5.) az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 589/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 92., 2017.4.6., 9–34. o.)
A Bizottság (EU) 2015/705 rendelete (2015. április 30.) az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról, valamint a 80/891/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 113., 2015.5.1., 29–37. o.)
A Bizottság 333/2007/EK rendelete (2007. március 28.) az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29–38. o.)
A 333/2007/EK módosító rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12–34. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2022/685 végrehajtási rendelete (2022. április 28.) a 333/2007/EK rendeletnek a halakra és szárazföldi állatokra vonatkozó mintavételi követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 126., 2021.08.12., 14–17. o.)
A Bizottság (EU) 2019/2093 végrehajtási rendelete (2019. november 29.) a 333/2007/EK rendeletnek a 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD)-zsírsavészterek, a glicidil-zsírsavészterek, a perklorát és az akrilamid vizsgálata tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 96–101. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1–142. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5–24. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 16.06.2022