Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek

FŐBB PONTOK

A hat rendelet az agrár-élelmiszerláncra vonatkozó szabályokról szóló (EU) 2017/625 rendelethez kapcsolódik, beleértve az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának biztosítása céljából elvégzett hatósági ellenőrzéseket és egyéb hatósági tevékenységeket. Az (EU) 2017/625 rendelet 34. cikke írja elő a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek során alkalmazandó mintavételi és elemzési módszerek szabályait. Az (EU) 2017/625 rendelet 2019-ben a 882/2004/EK rendelet helyébe lépett, és hatályon kívül helyezte azt.

Az 1882/2006/EK rendelet állapítja meg a spenótban, fejes- és jégsalátában, bébiételekben, valamint csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gabonaalapú feldolgozott élelmiszerekben előforduló nitrátok szintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszereket.

A 333/2007/EK rendelet az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereit állapítja meg.

• A nyomelemek és az élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok a környezeti szennyeződés révén lehetnek jelen az élelmiszerekben, vagy a csomagolóanyagokon keresztül kerülhetnek át azokba, de a feldolgozás során is beléphetnek az élelmiszerláncba és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben.
• A többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) a környezeti szennyeződés révén lehetnek jelen az élelmiszerekben, vagy a csomagolóanyagokon keresztül kerülhetnek át azokba, és a feldolgozás során is beléphetnek az élelmiszerláncba.
• Az ólom, az arzén, a kadmium, a higany és a perklorát főként a környezeti szennyeződés és az ipari folyamatok révén lehet jelen az élelmiszerekben, de élelmiszerekkel érintkező anyagok bizonyos típusain keresztül is átkerülhet az élelmiszerekbe. Az ón a konzerv élelmiszerekbe a konzervdobozokból kerül át.
• 3-MCPD zsírsav-észterek és a glicidil-zsírsav-észterek a finomított növényi olajokban és az ezeket az olajokat tartalmazó élelmiszerekben találhatók; ezek az olajok finomítási eljárásának következtében keletkeznek.
• Az akrilamid szénhidrátban gazdag ételekben képződik sütés, pörkölés, grillezés, olajban sütés és roston sütés közben. A benzopirén és más többgyűrűs aromás szénhidrogének a szerves anyagok tökéletlen égéséből származnak és megtalálhatók számos élelmiszerben, különösen a füstölt és grillezett húsok, a halakban és a sajtokban.
• Az (EU) 2023/915 rendelet meghatározza a megengedett felső határértékeket.
• A mintavételt és az elemzést a 333/2007/EK rendelet mellékletében ismertetett kritériumok alapján és módszerekkel végzik.
• A 333/2007/EK rendelet számos alkalommal módosításra került:
  • az (EU) 2021/705 rendelet (2021. április 28.) az étrend-kiegészítők, szárított fűszerek vagy fűszernövények, szárított gombák, algák vagy zuzmó esetében állapított meg egyedi mintavételi módszereket;
  • az (EU) 2022/685 rendelet a halakra és szárazföldi állatokra vonatkozó mintavételi követelményekről rendelkezett;
  • az (EU) 2022/2418 rendelet az uniós referencialaboratóriumok „A takarmányokban és élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok kimutatási határértékének és mérhetőségi határértékének becsléséről szóló útmutató” című dokumentuma alapján aktualizálta a mellékletet; és
  • az (EU) 2024/1045 rendelet az élelmiszerekben előforduló nikkel mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereiről és egyes hivatkozások módosításáról rendelkezett.
• A 2001/22/EK, 2004/16/EK és 2005/10/EK irányelvek hatályukat vesztették és az azokra történő esetleges hivatkozások a 333/2007/EK rendeletre irányulnak.

Az (EU) 2017/644 rendelet az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű poliklórozott bifenilek (PCB)-k és nem dioxin jellegű PCB-k szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszereket állapított meg. A dioxinok és a dioxin jellegű vegyületek tartósan környezetszennyező anyagok, többnyire égési vagy ipari folyamatok melléktermékei. A PCB-ket elektromos berendezések, ragasztóanyagok, lángmentesítő anyagok és festékek gyártásához használták. Nagyon tartósan megmaradnak és zsírban nagyon jól oldódnak, ami megmagyarázza, hogy a PCB-k miért vannak továbbra is jelen és miért tudnak felhalmozódni az állati zsírokban és az élelmiszerlánc mentén.

• A mintavételi módszereket a II. melléklet tartalmazza.
• A III. és IV. melléklet határozza meg a minta előkészítése és elemzése során alkalmazott módszereket és teljesítménykritériumokat.

Az (EU) 2022/1428 rendelet meghatározza az olyan élelmiszerekben (például halakban, húsokban és belsőségekben) megtalálható perfluorokarát anyagok ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszereket, amelyek tekintetében a felső határértéket az 1881/2006/EK rendeletet írta elő (mely rendeletet az (EU) 2023/915rendelet helyezett hatályon kívül és váltott fel).

Az (EU) 2023/2782 rendelet az élelmiszerek mikotoxintartalmának ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszereket állapítja meg. A mikotoxinok olyan gombák által termelt toxikus anyagok, amelyek potenciálisan szennyezik az élelmiszereket és takarmányokat az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában. Bizonyos mikotoxinok karcinogén hatással lehetnek a májra és a vesére. Az (EU) 2024/885 módosító rendelet frissíti az élelmiszer-kiegészítőkben felhasznált szárított gyógynövények, gyógytea-kivonatok (szárított termékek), teák (szárított termékek) és fűszerporok mikotoxin-szintjének ellenőrzésére alkalmazott mintavételi módszereket. A rendelet 2024. április 1-jétől hatályon kívül helyezte a 401/2006/EK rendeletet, ugyanakkor 2029. január 1-jéig a 401/2006/EK rendelet II. mellékletének 4.3. pontjában előírt, megerősítő, félkvantitatív és kvalitatív ellenőrzési módszerekre vonatkozó egyedi követelmények továbbra is alkalmazandók azokra a módszerekre, amelyek validálására az új rendelet hatálybalépését megelőzően került sor.

Az (EU) 2023/2783 rendelet az élelmiszerekben előforduló növényi toxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi módszereket határoz meg, továbbá rendelkezik a mintaelőkészítés és az analitikai módszerek kritériumairól. A rendelet 2024. április 1-jétől hatályon kívül helyezte az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzéséről szóló (EU) 2015/705 rendeletet.