Szerkezetátalakítás, fizetésképtelenség és adósság alóli mentesítés

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőkre vonatkozó szabályokat határozza meg:

• szerkezetátalakítás³ a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára, csődbe kerülésük megelőzésére és életképességük biztosítására;
• a fizetésképtelen vállalkozók adósság alóli mentesítése;
• intézkedések a szerkezetátalakítás, fizetésképtelenség⁴ és adósság alóli mentesítés hatékonyabbá tételére.

A jogszabály az adósok számára a következőket biztosítja:

• korai figyelmeztető rendszer és online tájékoztatás a fizetésképtelenség bekövetkezési valószínűségének kiemelésével. Ez a következőket tartalmazhatja:
  • riasztás, amikor bizonyos kifizetések nem történnek meg;
  • közjogi vagy magánjogi tanácsadási szolgáltatások;
  • ösztönzők harmadik felek, mint például könyvelők, illetve adóügyi és társadalombiztosítási hatóságok számára, hogy felhívják a figyelmet a potenciális problémákra;
• megelőző program, amely lehetővé teszi, hogy pénzügyeik szerkezetét átalakítsák, a csődbe jutás elkerülésére, valamint a munkahelyek és az üzleti tevékenység fenntartására;
• lehetőség arra, hogy a szerkezetátalakítás folyamán teljes mértékben vagy részben megmaradjon ellenőrzésük eszközeik és napi üzleti tevékenységük felett;
• az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium⁵ eredetileg legfeljebb 4 hónapig tarthat – 12 hónapos időszakra szóló hosszabbítás lehetőségével –, melynek során a szerkezetátalakítási tervről tárgyalnak.

Szerkezetátalakítási tervek:

• tartalmazzák az alapvető információkat, amilyen például az adós, illetve eszközeinek és kötelezettségeinek, valamint az érintett felek és a terv feltételeinek azonosítása;
• benyújthatók az adósok, a hitelezők és az adott terület szakértői által;
• jóvá kell hagyatni azokat igazságügyi vagy közigazgatási hatósággal, hogy kötelező érvényűek legyenek, amennyiben:
  • egyet nem értő érintett felek követeléseire vagy érdekeire vonatkoznak;
  • új finanszírozást biztosítanak;
  • a munkaerő több mint 25%-ának elvesztését jelentenék;
• nincsenek hatással az egyéni és kollektív munkavállalók olyan jogaira, mint a kollektív tárgyalások, a munkalassítás, a tájékoztatás és a konzultáció.

Az uniós országok:

• kiegészítő feltételeket alkalmazhatnak a megelőző szerkezetátalakítási megállapodásokra, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumokra, a szerkezetátalakítási tervekre és az adósság alóli mentesítésre;
• biztosítaniuk kell, hogy a szerkezetátalakítási műveletek során az új és a közbenső finanszírozás megfelelő védelmet kapjon;
• a csődbe jutott vállalkozók számára legalább egy eljárást kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi számukta, hogy adósságuk alól 3 éven belül teljes egészében mentesüljenek;
• gondoskodniuk kell arról, hogy amint a fizetésképtelen vállalkozó mentesült az adósság alól, az esetleges szakmai eltiltását töröljék;
• megfelelő képzést kell nyújtaniuk az igazságügyi és közigazgatási hatóságok, valamint a szerkezetátalakítás, fizetésképtelenség és adósság alóli mentesítés szakértői számára;
• évenként össze kell gyűjteniük a különféle alkalmazott eljárásokra vonatkozó adatokat.

Amikor a fizetésképtelenség valószínű, az igazgatók kötelesek:

• figyelembe venni a hitelezők, tőketulajdonosok⁶ és egyéb érdekelt felek érdekeit;
• lépéseket kell tenniük a fizetésképtelenség elkerülésére;
• tartózkodniuk kell a vállalkozás életképességét veszélyeztető szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartástól.

Az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

• biztosítási és viszontbiztosítási társaságok (a 2009/138/EK irányelvben meghatározottak szerint);
• hitelintézetek és befektetési vállalkozások vagy kollektív befektetési formák (az 575/2013/EU rendelet);
• központi szerződő felek (648/2012/EU rendelet);
• központi értéktárak (909/2014/EU rendelet);
• egyéb pénzügyi intézmények (2014/59/EU irányelv);
• a nemzeti jog alapján létrehozott közjogi szervek;
• magánszemélyek (természetes személyek), akik nem vállalkozók (kivéve, ha egy uniós ország az adósság alóli mentesítés szabályainak alkalmazását kifejezetten kiterjeszti az ilyen személyekre).

Az Európai Bizottság legkésőbb 2026. július 17-ig, és azt követően 5 évente, jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a törvényalkotás megvalósulásáról.