A pénzmosás elleni büntetőjogi küzdelem

FŐBB PONTOK

Bűncselekmények

• Szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősülnek a következők:
  • vagyon (mindennemű vagyoni eszköz) átalakítása vagy átruházása annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik, a vagyon jogellenes eredetének eltitkolása vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerüléséhez való segítségnyújtás céljából;
  • a vagyon valódi jellegének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának eltitkolása vagy leplezése annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik;
  • vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata a szerzés időpontjában annak tudatában, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik;
  • bűnsegély, felbujtás és kísérlet.

Büntetendő cselekmény (vagy „alapcselekmény”)

• Ezen irányelv alkalmazásában a következő magatartás büntetendő cselekménynek minősül, vagyis a pénzmosás bűncselekménye szempontjából releváns:
  • bármely olyan bűncselekmény elkövetésében való büntetőjogi részvétel, amely esetében a nemzeti joggal összhangban a büntetési tétel felső határa egy évet meghaladó tartamú, illetve az alsó határa hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés; valamint
  • amennyiben a fenti kategória nem tartalmazza, a 22 meghatározott bűncselekmény-kategória jegyzékében felsorolt bűncselekmények, ideértve az uniós jogban meghatározott valamennyi olyan bűncselekményt, mely ezen irányelvben szerepel.

További tényezők

• A bűncselekmények kiterjednek az olyan magatartás révén megszerzett vagyonra is, amely más uniós tagállam vagy nem uniós ország területén valósult meg, feltéve, hogy az adott magatartás belföldi megvalósulás esetén büntetendő cselekménynek minősülne.
• A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy azok a személyek, akik ezt a büntetendő cselekményt elkövették, vagy részt vettek az elkövetésében, büntetőjogi felelősségre vonás alá kerüljenek. További tényezők:
  • a büntetőjogi felelősség kiterjed azokra a személyekre is, akik az általuk elkövetett bűncselekményekből származó jövedelmet tisztára mossák („saját jövedelem tisztára mosása”);
  • az azon büntetendő cselekményért való büntetőjogi felelősség korábbi vagy egyidejű megállapítása, amely cselekményből a vagyon származik, nem előfeltétele a pénzmosásért való büntetőjogi felelősség megállapításának;
  • a büntetőjogi felelősség megállapítása anélkül is lehetséges, hogy sor kerülne a büntetendő cselekménnyel kapcsolatos összes tényállási elem megállapítására, ideértve az elkövető személyazonosságát is.

A bűncselekményeket súlyosító körülmények

• Ezek a következő eseteket foglalják magukban:
  • a bűncselekményt a 2008/841/IB kerethatározatban meghatározott bűnszervezetben követték el; vagy
  • az elkövető az (EU) 2015/849 irányelv (lásd az összefoglalót) 2. cikkében meghatározott szakmai tevékenységének „kötelezett szolgáltatóként” történő gyakorlása közben követte el a bűncselekményt.
• A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy súlyosító körülménynek tekintik az alábbiakat:
  • ha a pénzmosás tárgyát képező vagyon jelentős értékű; vagy
  • ha a pénzmosás tárgyát képező vagyon védelmi pénz szedéséből, terrorizmusból, emberkereskedelemből, kábítószer-kereskedelemből és korrupcióból származik.

Büntetések és szankciók

• A büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a büntetési tétel felső határa legalább négy év szabadságvesztés legyen, és amennyiben szükséges, további szankciókat kell alkalmazniuk, illetve intézkedéseket kell meghozniuk, ideértve a jogi entitások felelősségre vonása érdekében hozott intézkedéseket, mint például:
  • állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárás;
  • a közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, támogatásokat és koncessziókat;
  • valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltás;
  • bírósági felügyelet alá helyezés;
  • bíróság által elrendelt felszámolás;
  • a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények bezárása;
  • az érintett vagyon befagyasztása és elkobzása.

Jogszabálycsomag

• Az irányelv egy jogszabálycsomag része, amely magában foglalja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló (EU) 2018/1672 rendeletet, mely kiegészíti és megerősíti a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv alkalmazását.

Nyomozási eszközök és együttműködés

• A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy hatékony nyomozási eszközök – mint például azok, amelyeket a szervezett bűnözés vagy egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben használnak – álljanak rendelkezésre a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásért vagy büntetőeljárásért felelős személyek számára.
• Az irányelv megszünteti a tagállamok közötti igazságügyi és rendőrségi együttműködés akadályait, mivel tisztázza, hogy melyik ország rendelkezik joghatósággal, az országok hogyan működjenek együtt, és hogyan kell bevonni az Eurojust ügynökséget a munkába.

Az Unió pénzügyi érdekeit érintő pénzmosás

• Az (EU) 2017/1371 irányelv az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem vonatkozásában állapít meg a bűncselekményekre és a szankciókra vonatkozó szabályokat (lásd az összefoglalót). E tevékenységek egyike a pénzmosás.
• Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló (EU) 2017/1939 rendelet (lásd az összefoglalót) 22. cikkének (1) bekezdése hatáskört biztosít az EPPO számára az Unió pénzügyi érdekeit érintő, az (EU) 2017/1371 irányelv által meghatározott bűncselekmények vonatkozásában.