Európai Szolidaritási Testület

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/1475 rendelet – az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozó szabályok

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehozza az Európai Szolidaritási Testületet, amelynek célja a szolidaritás előmozdítása az európai társadalomban, továbbá a fiatalok és a szervezetek bevonása a hozzáférhető, kiváló minőségű tevékenységekbe.

A testület lehetőségeket biztosít a fiatalok számára a kihívást jelentő helyzetek megoldására Európa-szerte, és ahhoz, hogy elkötelezettséget mutassanak a közösségek mellett, miközben hasznos tapasztalatokra, készségekre és kompetenciákra tehetnek szert személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári, kulturális és szakmai fejlődésük elősegítése érdekében.

FŐBB PONTOK

Az Európai Szolidaritási Testület:

célja, hogy
- lehetőségeket biztosítson a fiatalok számára, hogy segítsék a társadalom egészét, miközben fejlesztik személyes készségeiket és foglalkoztathatóságukat
- kiváló minőségű, megfelelően érvényesített tevékenységeket biztosítson
- elősegítse a demokráciát, polgárságot és részvételt, különösen a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítása tekintetében
- ösztönözze az együttműködést a fiatal európaiak között;
belföldi, valamint határokon átnyúló tevékenységeket kínál a következők terén:
- önkéntesség*
- szakmai gyakorlatok* és állások*
- szolidaritási projektek és hálózatépítési tevékenységek
- minőségbiztosítási és támogatási intézkedések, ideértve a képzést, nyelvi támogatást és kiegészítő biztosítást;
kezelésében áll:
- 375,6 millió EUR pénzügyi keretösszeg a 2018. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban. Ennek 90%-a önkéntességre és szolidaritási projektekre, míg 10%-a szakmai gyakorlatokra van elkülönítve.

A részvétel a következők számára nyitott:

a 18 és 30 év közötti fiatalok, akiknek regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján az önkéntes tevékenység, szakmai gyakorlat vagy állás vagy szolidaritási projekt megkezdése előtt;
az alábbi országokbeli nonprofit vagy profitorientált közjogi vagy magánjogi szervezetek, amelyek teljesítik a szükséges követelményeket:
- uniós országok (az önkéntesség, szakmai gyakorlatok, állások, szolidaritási projektek és hálózatépítési tevékenységek esetében)
- tagjelölt országok (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország) és potenciális tagjelölt országok (Bosznia-Hercegovina és Koszovó*), Európai Gazdasági Térség tagállamai (Izland, Norvégia és Liechtenstein), Svájc és 16 szomszédos ország*, és Oroszország (az önkéntesség, szolidaritási projektek és hálózatépítési tevékenységek esetén).

A rendelet előírja az Európai Bizottság számára, hogy:

a nemzeti hatóságokkal, ügynökségekkel és szervezetekkel közösen rendszeresen ellenőrizze az Európai Szolidaritási Testület tevékenységét;
2020-ban helyzetjelentést tegyen közzé;
értékelje a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a program jövőjére vonatkozóan 2022. október 6-ig;
biztosítsa az információk terjesztését, valamint a nyilvánosságot az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeire vonatkozóan.

A részt vevő országoknak nemzeti irodát kell kijelölniük a testület tevékenységeinek kezelésére.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2018. október 5-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

A kezdeményezést az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker jelentette be az Európai Parlamentnek az Unió helyzetéről szóló beszédében 2016 szeptemberében. Az Európai Szolidaritási Testületet hivatalosan három hónappal később indították, amelyet nyolc uniós finanszírozási program támogatott, köztük az Erasmus+ az Európai Önkéntes Szolgálattal.
A Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Testület folytassa tevékenységét a 2021–2027 közötti új programozási időszakban is.
A jogszabály az önkéntes tevékenységeket az Erasmus+ programról az Európai Szolidaritási Testületre ruházza át.
Módosítja továbbá a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programról (LIFE) szóló 1293/2013/EU rendeletet és az EU polgári védelmi mechanizmusáról szóló 1313/2013/EU határozatot.

További információ:

Európai Szolidaritási Testület (európai ifjúsági portál).

KULCSFOGALMAK

Önkéntesség: legfeljebb 12 hónapig tartó, nem fizetett önkéntes tevékenység.

Szakmai gyakorlat: kettőtől hat hónapig terjedő időtartamú, fizetett munkahelyi gyakorlat, amely egyszer, legfeljebb 12 hónap időtartamra meghosszabbítható.

Állás: háromtól tizenkét hónapig terjedő időtartamú fizetett munkavégzés, írásos munkaszerződés alapján.

Szomszédos országok: az EU 16 legközelebbi keleti és déli szomszédja:

keleti szomszédok: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna;
déli szomszédok: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina^**, Szíria és Tunézia.

^**Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes uniós országok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1475 rendelete (2018. október 2.) az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról és az 1288/2013/EU rendelet, az 1293/2013/EU rendelet, valamint az 1313/2013/EU határozat módosításáról (HL L 250., 2018.10.4., 1–20. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50–73. o.)

Az 1288/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185–208. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924–947. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ-BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

utolsó frissítés 11.01.2019