Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék (2013–2020)

FŐBB PONTOK

A uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

Az EU ETS az EU éghajlatváltozás leküzdésére irányuló szakpolitikájának sarokköve és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony módon történő csökkentését megcélzó kulcsfontosságú eszköze. Ez a világ első jelentős szén-dioxid-piaca, és máig a legnagyobb. Az EU ETS a „fix összkvótás kereskedési rendszer” elve alapján működik. Meghatároznak egy felső határt, azaz a rendszerbe tartozó létesítmények által maximálisan kibocsátható üvegházhatásúgáz-mennyiséget. Ez a felső határ az idő során csökkentésre kerül annak érdekében, hogy a teljes kibocsátás mennyisége csökkenjen.

A kibocsátási összkvótán belül a vállalatok kaphatnak vagy vásárolhatnak kibocsátási egységeket, amelyekkel szükség szerint egymás között kereskedhetnek. Az ETS harmadik szakaszában (2013–2020) a vállalatok korlátozott mennyiségben a világszerte megvalósított kibocsátáscsökkentési projektekből származó nemzetközi jóváírásokat is vásárolhatnak. Az elérhető kibocsátási egységek teljes számának korlátozása biztosítja, hogy azok értékkel rendelkezzenek.

Minden év április végéig az EU ETS alá tartozó létesítményeknek és légijármű-üzemeltetőknek le kell adniuk az előző évi kibocsátásuknak megfelelő mennyiségű egységet, ellenkező esetben magas bírságot kockáztatnak. Ha egy vállalat csökkenti a kibocsátását, megtarthatja a maradék kibocsátási egységeket, hogy lefedje a jövőbeli szükségleteit, vagy eladhatja azokat egy másik, kibocsátási egységekben szűkölködő vállalat számára.

Uniós nyilvántartás

A rendelet 2013. január 1-jétől létrehoz egy, az egész Unióra kiterjedő uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket, egy online adatbázist, amely tartalmazza a helyhez kötött létesítmények, (az EU ETS-be 2012 januárjától bevont) légijármű-üzemeltetők és bármely, a kibocsátási egységek kereskedelmében érdekelt személyek számláit.

A kibocsátási egységek kiosztásának alapértelmezett módja az árverés, nem pedig az ingyenes kiosztás. Azokra a kibocsátási egységekre, amelyeket még mindig ingyenesen osztanak ki, harmonizált kiosztási szabályok vonatkoznak.

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék a következőket rögzíti:

• az ETS-irányelv (2003/87/EK irányelv) hatálya alá tartozó, az egyes uniós tagállamokban található létesítmények és légijármű-üzemeltetők jegyzéke, az őket esetlegesen megillető ingyenes kiosztásokkal együtt;
• a kibocsátási egységekkel rendelkező vállalatok vagy magánszemélyek számlái;
• a kibocsátási egységek számlatulajdonosok általi átvezetései („ügyletek”);
• a létesítmények és légijármű-üzemeltetők éves hitelesített CO₂ kibocsátásai;
• a kibocsátási egységek és hitelesített kibocsátások éves adategyeztetése, ahol minden vállalatnak akkora mennyiségű kibocsátási egységet kell leadnia, amely fedezi az összes hitelesített kibocsátását.

Számlanyitás

Az EU ETS-ben való részvételhez a vállalatoknak vagy magánszemélyeknek számlát kell nyitniuk az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben, kérelem küldésével a nemzeti tisztviselőnek, aki összegyűjti és ellenőrzi az összes alátámasztó dokumentumot.

Uniós ügyleti jegyzőkönyv

Az uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) automatikusan ellenőrzi, nyilvántartja és engedélyezi az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő számlák közötti összes ügyletet, biztosítva, hogy az összes átvezetés megfeleljen az EU ETS szabályainak.

Az EUTL a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv utódja, amelynek hasonló szerepe volt az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék bevezetése előtt.

Kiotói jegyzékek

Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékként is működik, hogy segítse az EU-t és tagállamait a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleiként vállalt kötelezettségeik teljesítésében.

Módosítások

• Az (EU) 2015/1844 áttekintést nyújt a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítása nyomán az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékre és a nemzeti kiotói jegyzékekre gyakorolt hatásokról és új eljárásokról a nemzetközileg elfogadott elszámolási követelmények következetes végrehajtása érdekében.
• Az (EU) 2018/208 és 2019/401 rendeletek bevezették az EU ETS integritása védelmének lehetőségét egy Brexit esetén.
• Az (EU) 2019/1122 rendelet, amely 2021. január 1-jétől váltja fel ezt a rendeletet, lehetőséget kínál arra, hogy a jegyzék kapcsolatot tartson fenn más üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi jegyzékeivel.

Hatályon kívül helyezés

A 389/2013/EU rendeletet az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendelet 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, azonban a rendelet 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó többek között a 2013 és 2020 közötti kereskedési időszakhoz kapcsolódó valamennyi szükséges műveletre, és különösen a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára.