Az (EU) 2016/2341 irányelv (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló második irányelv) minimális harmonizációs szabályokat határoz meg a foglalkoztatók által alkalmazottaik számára biztosított vagy az önfoglalkoztatókat érintő kollektív nyugdíjkonstrukciókat kezelő intézmények számára. Az Európai Unió (EU) tagállamainak kormányai további, általuk szükségesnek tartott intézkedéseket is bevezethetnek, feltéve, hogy ezek az intézkedések összhangban állnak a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeivel.
A szabályok célja, hogy:
biztosítsák a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók pénzügyi megbízhatóságát;
adjanak nagyobb védelmet és bővebb tájékoztatást a tagoknak és a kedvezményezetteknek;
távolítsák el a határokon átnyúló tevékenységek akadályait;
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények:
csak a nyugellátásokhoz kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozzanak;
megvédjék vagyonukat a tagok és az ellátottak számára, ha egy partnerszervezet csődbe megy;
be legyenek jegyezve és legyen engedélyük az illetékes nemzeti hatóságtól, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket is;
rendelkezzenek elegendő pénzeszközzel pénzügyi kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez;
körültekintően fektessenek be, a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon;
hatékony irányítási rendszert működtessenek, amely biztosítja tevékenységeik megbízható és óvatos menedzselését;
olyan emberekkel dolgozzanak, akiknek megvan a megfelelő szakértelmük, végzettségük és tudásuk;
megbízható javadalmazási politikát alkalmazzanak valamennyi munkavállalójuk számára;
működtessenek kockázatkezelést, belső ellenőrzést és aktuáriusi feladatköröket1;
legalább háromévente belső kockázatértékelést végezzenek, és befektetési politikájuk elveiről írásos nyilatkozatot nyújtsanak be;
elkészítik és nyilvánosságra hozzák éves beszámolóikat;
prudenciális felügyelet alá tartoznak az olyan kérdésekben, mint a szavatoló tőkére és a befektetésekre vonatkozó szabályok;
többek között készenléti tervek kidolgozásával észszerű lépéseket tegyenek tevékenységeik folyamatos és szabályszerű végrehajtásának biztosítására. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak, ideértve különösen a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2554 rendelettel (lásd az összefoglalót) összhangban lévő hálózati és információs rendszerek létrehozását és kezelését.
Az érintett uniós tagállamok nemzeti hatóságai:
rendelkeznek a prudenciális felügyelet gyakorlásához szükséges erőforrásokkal;
megkövetelik, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megbízható igazgatási, számviteli és belső ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezzenek;
kivethetnek igazgatási és más bírságokat a jogszabályok megszegése esetén;
jogosultak felülvizsgálni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény stratégiáit, folyamatait és jelentéstételi eljárásait, megszerezni olyan belső dokumentumokat, amelyekre szükségük lehet és lefolytatni helyszíni ellenőrzéseket;
információcserét folytathatnak egymással és a pénzügyi hatóságokkal a szakmai titoktartás megsértése nélkül.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a jövőbeli és a tényleges tagok és kedvezményezettek számára világos, frissített és ingyenes tájékoztatást kell adniuk. Ezek a következőket foglalják magukban:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény adatai, valamint a tagok jogai és kötelességei;
a nyugdíjjuttatási nyilatkozatok, amelyek tartalmazzák például a befizetett hozzájárulások adatait, a költségek bontását és a személyre szóló tervet;
tanácsadás arról, hogyan szerezhetők be kiegészítő információk;
nyugdíjazás előtti tanácsadás a juttatás kifizetésének lehetséges módozatairól.
A szóban forgó követelményektől függően a tagállamok bizonyos foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára felmentést adhatnak bizonyos, jogszabályban rögzített feltételek szerint, ha 15-nél vagy 100-nál kevesebb tag számára működtetnek nyugellátást. Abban az esetben azonban, ha a nyugdíjalap más tagállamban kíván szolgáltatásokat nyújtani, az irányelvben foglalt összes szabályt alkalmaznia kell.
segítséget nyújt a nemzeti hatóságok között felmerülő viták rendezésében;
biztosítja a biztosításra és a foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó uniós jogszabályok következetes alkalmazását.
Az (EU) 2023/2864 módosító irányelv egy cikket illeszt be az (EU) 2016/2341 irányelvbe, amely előírja a tagállamok számára, hogy -től kezdődően biztosítsák, hogy az információk közzétételekor a foglalkoztatói nyugellátást biztosító intézmények egyidejűleg nyújtsák be ezeket az információkat a gyűjtő szervnek és értesítsék az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezekről az információkról, hogy azokat hozzáférhetővé lehessen tenni az (EU) 2023/2859 rendelettel létrehozott európai egyablakos ügyintézési ponton.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?
Az irányelvet -ig kellett átültetni a nemzeti jogba.
HÁTTÉR
A foglalkoztatói nyugdíjak képezik a nyugdíjrendszer második pillérét. Az állami alapú társadalombiztosítási nyugdíjak jelentik az első pillért. A harmadik pillér az egyének nem kötelező magánnyugdíj-megtakarításaiból áll.
Az uniós szabályok szerint az egyik tagállamban működő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kezelhetnek foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókat más országok cégei számára. A páneurópai foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek lehet egyetlen, az összes európai leányvállalatukra kiterjedő nyugdíjalapjuk is.
Az EU-ban mintegy 88 000 foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény működik. A birtokukban lévő eszközök 2,920 milliárd eurót tesznek ki, 58 millió állampolgár részére, akik az EU aktív korú népességének 20 %-át teszik ki.
Aktuáriusi feladatkörök. A 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) 48. cikkében meghatározottak szerint magában foglalja i. a technikai szabályok összehangolását és figyelemmel kísérését, ideértve a módszertant, a feltevéseket és az adatokat; ii. a jelentéstételt; és iii. a kockázatkezelési feladatkör támogatását.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve () a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás) (HL L 354., , 37–85. o.)
Az (EU) 2016/2341 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete () a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve () a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., , 153–163. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete () a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., , 1–79. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete () az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 48–83. o.)