Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés az uniós országok közötti követelésbehajtáshoz

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

655/2014/EU rendelet – az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja megkönnyíteni a követelésbehajtást az uniós országok között polgári és kereskedelmi ügyekben.

Egy új eljárást hoz létre, amely lehetővé teszi a bíróság számára valamely uniós országban, hogy zárolja az adós egy másik uniós országban vezetett bankszámláján tartott pénzeszközeit.

FŐBB PONTOK

A rendelet olyan uniós eljárást hoz létre, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy számlazárolást elrendelő európai végzéshez (számlazárolási végzés) jusson, amely zárolja az adós által bankszámlán tartott, vagy valamely másik uniós ország(ok)ban vezetett bankszámlán tartott pénzeszközeit.

A rendelet hatálya

A számlazárolási végzés elérhető polgárok és vállalkozások számára:

• uniós országok közötti ügyekben, vagyis olyan esetekben, amikor a számlát a számlazárolási végzés iránti kérelem benyújtásának időpontjában a hitelező lakóhelyétől vagy székhelyétől vagy az eljáró bíróság székhelyétől eltérő uniós országban vezetik;
• a nemzeti eljárások alternatívájaként, azonban azokat nem helyettesíti.

A rendelet pénzügyi követelésekre alkalmazható polgári és kereskedelmi ügyekben, kivéve a következő ügyeket:

• az adó-, vám- és közigazgatási ügyek, valamint társadalombiztosítási ügyek;
• házasságból vagy azzal egyenértékű kapcsolatból eredő vagyonjog, illetve végrendelet és öröklés;
• olyan adóssal szembeni követelések, aki ellen csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezségre, kényszeregyezségre irányuló vagy hasonló eljárás indult.

A rendelet hatálya alól szintén kizárt a fokozottan védett bankszámlák néhány kategóriája.

A számlazárolási végzés nem alkalmazandó a Dániában vagy az Egyesült Királyságban (1) székhellyel rendelkező hitelezőkre, illetve az ott vezetett bankszámlákra.

A számlazárolási végzéshez jutásra irányuló eljárás

• Az eljárás az adóssal szemben az ügy érdemére vonatkozó eljárás kezdeményezése előtt, az eljárás alatt, vagy olyan bírósági határozathoz vagy közokirathoz, illetve végrehajtható perbeli egyezségre jutást követően nyitott, amelynek értelmében az adós köteles megfizetni.
• A számlazárolási végzés kibocsátásában illetékes bíróság rendszerint olyan bíróság, amely illetékes az ügy érdemére vonatkozó határozatot hozni. Amennyiben az adós fogyasztó, úgy a fogyasztói szerződéshez kapcsolódó követelés biztosítását célzó számlazárolási végzés kibocsátására az adós lakóhelye vagy székhelye szerinti uniós ország bírósága rendelkezik joghatósággal.
• Minden esetben a hitelezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia a bíróság meggyőzésére, hogy olyan valós kockázat áll fenn, amely indokolja az adós számlájának zárolását. Ha a hitelező azelőtt kérelmezi a számlazárolási végzést, hogy az ügy érdemére vonatkozó bírósági végzéshez jutott volna, elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy jók az esélyei arra, hogy a bíróság érdemben helyt adjon a követelésének.
• A számlazárolási végzésre irányuló kérelmet meghatározott formában kell benyújtani minden igazoló irattal együtt.
• Rövid határidőket határoznak meg az eljárás egyes lépéseinek befejezésére; ezek attól függenek, hogy a hitelező bírósági végzéshez jutott-e már, vagy sem.
• A hitelezőnek joga van fellebbezést benyújtani a számlazárolási végzés kibocsátásának elutasítása ellen.
• A számlazárolási végzés meglepetés jellegének, valamint annak biztosítása céljából, hogy az hasznos eszköz legyen, az adóst nem lehet tájékoztatni annak végrehajtása előtt.
• Az a hitelező, aki nem ismeri az adós bankszámla-információit, bizonyos feltételek mellett kérelmezheti a bíróságtól a bankszámlára vonatkozó információk beszerzését a végrehajtás helye szerinti uniós ország kijelölt hatóságától.

A számlazárolási végzés elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása

• A rendelet szerint valamely uniós országban kibocsátott számlazárolási végzést külön eljárás vagy végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani egy másik uniós országban.
• A bank köteles – meghatározott formában – nyilatkozni arról, hogy a számlazárolási végzés az adós pénzeszközeinek zárolását eredményezte-e.
• A hitelező köteles kérelmezni a számlazárolási végzésben meghatározott összeget meghaladó pénzeszközök felszabadítását.
• Egyes összegek mentesülhetnek a lefoglalás alól, például olyan pénzösszegek, amelyek az adós és családja megélhetésének biztosításához szükségesek.

Garanciák az adós számára

Az előzetes meghallgatás hiányának ellensúlyozására az adós számára a számlazárolási végzéssel való visszaélések megelőzése érdekében a következő garanciákat kell biztosítani:

• jogorvoslat – beleértve a fellebbezés iránti jogot – a számlazárolási végzés vitatása érdekében, amint az adóst tájékoztatják számláinak zárolásáról; és
• a hitelező által nyújtandó biztosítékra vonatkozó szabályok annak szavatolása céljából, hogy az adóst a kártalanítani lehessen a számlazárolási végzés következtében általa elszenvedett károk tekintetében;
• a hitelező felelősségére vonatkozó szabályok az adós által a számlazárolási végzés következtében a hitelező hibájából elszenvedett károk tekintetében.

Nyomtatványok

Összesen kilenc nyomtatvány használatos kifejezetten a számlazárolási végzéshez. Ezek tartalmát az (EU) 2016/1823 végrehajtási rendelet határozza meg.

Általános szabályok

• A rendelet számos kapcsolódó üggyel foglalkozik, beleértve a jogi képviseletet, a bírósági illetékeket, a bankok által támogatott költségeket, a hatósági illetékeket, az adatvédelmet és a dokumentumok nyelvét.
• A rendelet nem érinti számos kapcsolódó rendelet, így például az 1393/2007/EK (iratkézbesítés) és az 1206/2001/EK (bizonyításfelvétel) hatályát.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2017. január 18. óta hatályos az 50. cikk kivételével, amely 2016. július 18. óta hatályos. Az 50. cikk az uniós országok által szolgáltatandó információkra vonatkozik, például, hogy mely bíróságokat, illetve hatóságokat jelölik ki a számlazárolási végzés kibocsátására (6. cikk (4) bekezdés), illetve végrehajtására.

HÁTTÉR

A rendelet a Zöld könyv az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az EU-ban folytatása. A zöld könyvben az Európai Bizottság ismerteti, hogy a végrehajtásra vonatkozó nemzeti szabályok egyenlőtlensége hátrányosan befolyásolja az adósságbehajtást az Unión belül, és azt a megállapítást teszi, hogy a pénzügyi követelését behajtani kívánó hitelező Európában a gyakorlatban leggyakrabban ezt az adós bankszámlája elleni végrehajtási intézkedéssel próbálja megtenni, és hogy ilyen eljárás a legtöbb uniós országban létezik.

További információk:

• Igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben (Európai Bizottság).
• Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzéssel kapcsolatos formanyomtatvá (Európai igazságügyi portál)

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról (HL L 189., 2014.6.27., 59–92. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2016/1823 végrehajtási rendelete (2016.október 10.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról (HL L 283., 2016.10.19., 1–48. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79–120. o.)

Az 1393/2007/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Zöld könyv az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az Európai Unióban: bankszámlák letiltása (COM/2006/0618 végleges, 2006.10.24.)

A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (HL L 174., 2001.6.27., 1–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot

utolsó frissítés 04.12.2017

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.