Az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelem

FŐBB PONTOK

Hatály

Az irányelv a következőkkel foglalkozik:

• csalás és az EU pénzügyi érdekeit, vagyis az EU költségvetését, a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetéseit vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetéseket érintő egyéb bűncselekmények, például korrupció, hűtlen kezelés vagy pénzmosás;
• a közös héarendszer sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmények, például a héával kapcsolatos körhintacsalások¹ (a bűncselekmények akkor minősülnek súlyosnak, ha azok két vagy több uniós tagállam területéhez kapcsolódnak, és legalább 10 000 000 EUR összértékű kárt okoznak).

Meghatározza továbbá az irányelvben tárgyalt bűncselekményekkel kapcsolatos szankciókra és elévülésre vonatkozó közös szabályokat.

Fogalommeghatározások

A következő bűncselekményekre uniós szintű fogalommeghatározás vonatkozik:

• szándékosan – közbeszerzéshez és nem közbeszerzéshez, valamint héaalapú saját forrásokból származó és egyéb bevételekhez kapcsolódó kiadások tekintetében – elkövetett csalás;
• az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározottak szerinti pénzmosás (lásd az összefoglalót);
• szándékosan elkövetett aktív és a passzív vesztegetés;
• szándékosan elkövetett hűtlen kezelés.

Az irányelv meghatározza a „hivatalos személyek” – bármely uniós és nemzeti tisztviselő (ideértve más tagállamok nemzeti tisztviselőit is) – fogalmát, ez a fogalommeghatározás pedig a pénzmosás, a vesztegetés és a hűtlen kezelés fogalommeghatározása szempontjából is releváns.

Az irányelvben meghatározott bűncselekmények az Európai Ügyészség – e bűncselekmények kivizsgálására, büntetőeljárás alá vonására és az illetékes nemzeti bíróságok elé terjesztésére hatáskörrel rendelkező uniós szerv – felelősségi körébe tartoznak.

Közös megközelítés

Valamennyi tagállamban (Dánia és az Egyesült Királyság (¹) kivételével):

• e szabálysértések bűncselekményként büntetendők, csakúgy, mint az elkövetésükre irányuló kísérlet, valamint felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély, bűnpártolás;
• a jogi személyek² legyenek felelősségre vonhatók nevükben eljárva elkövetett büntetendő cselekményekért – nem kizárva büntetőeljárás lefolytatásának lehetőségét a bűncselekményeket elkövető vagy büntetőjogilag felelős egyénekkel szemben.

Szankciók

Az irányelv „hatékony, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi minimumszankciókról rendelkezik.

Ezek magukban foglalnak legalább négy év szabadságvesztéssel járó maximális büntetést:

• ha az uniós költségvetésnek okozott pénzügyi kár összértéke meghaladja a 100 000 EUR-t;
• minden esetben a közös héarendszer sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény esetében;
• a nemzeti joguk által meghatározott egyéb súlyos körülmények fennállása esetén.

10 000 EUR értéknél kisebb kárt okozó bűncselekmények esetén a tagállamok a büntetőjogi szankcióktól eltérő szankciók kiszabását is előírhatják.

A jogi személyeket illetően az irányelv a (büntetőjogi vagy nem büntetőjogi jellegű) pénzbeli szankciók mellett egyéb típusú szankciókat is meghatároz.

A fent említett bűncselekményeknek a 2008/841/IB kerethatározat (lásd az összefoglalót) értelmében vett bűnszervezet keretében történő elkövetése súlyosító körülménynek minősül (azaz a bűncselekményt súlyosabbnak tekintik).

Ezek a szankciók nem zárják ki a következőket:

• a nemzeti jogban szigorúbb szankciók lehetőségét;
• az illetékes hatóságok hivatalos személyekkel szembeni fegyelmi jogköreinek gyakorlását.

Az irányelv a következőkkel is foglalkozik:

• az uniós költségvetést érintő bűncselekmények elkövetési eszközeinek és az azokból származó jövedelmek befagyasztása és elkobzása;
• joghatóság megállapítása a szóban forgó bűncselekményekre vonatkozóan;
• minimum elévülési idő, amely lehetővé teszi e bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és vádemeléseket, valamint az érintett bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetések végrehajtását.

Az uniós tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés

• A tagállamok, az Európai Ügyészség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együtt kell működjön az ezen irányelvben szereplő bűncselekményekkel szemben. Az OLAF – és adott esetben az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – technikai és operatív támogatást nyújt a tagállamok nyomozási tevékenységeinek koordinálása céljából.
• Ha az Európai Számvevőszék és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetésének, valamint az intézmények által kezelt vagy ellenőrzött költségvetéseknek az ellenőrzésével megbízott ellenőrök olyan tényeket tárnak fel, amelyek az irányelv értelmében bűncselekménynek minősülnek, értesítik erről az Európai Ügyészséget, az OLAF-ot és az egyéb illetékes hatóságokat. A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti ellenőrző szerveik ugyanígy járjanak el.