A társaságiadó-kikerülés kezelése

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/1164 irányelv társaságiadó-kikerülés megakadályozásáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv szabályokat vezet be a társaságok adókikerülésének megakadályozására és ezáltal az agresszív adótervezés kérdésével való foglalkozásra az EU egységes piacán.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

Az irányelv minden, egy vagy több uniós országban a társasági adó fizetésére kötelezett adófizetőre vonatkozik, ideértve az olyan gazdálkodó szervezet állandó telephelyeit egy vagy több uniós országban, amely adóügyi illetőséggel egy nem uniós országban rendelkezik.

Az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelem (BEPS)*

A BEPS elleni küzdelemhez az adókikerülés elleni szabályokat az irányelv 4 konkrét területen rögzíti:

Kamatlevonás-korlátozási szabályok: amikor multinacionális társaságok mesterségesen erodálják adóalapjukat, túlzott kamatfizetéseikkel az alacsony adómértékeket alkalmazó jogrendszerek alá tartozó kapcsolt vállalkozásaiknak. Az irányelv célja, hogy visszatartsa a társaságokat e gyakorlattól oly módon, hogy korlátozza az adófizető által az adómegállapítási időszakban levonható kamat összegét. A levonható kamat maximális összege az adófizető – kamatfizetés, adózás, (adott időpontban az eszközök értékének elhasználódását jelző) értékcsökkenési leírás és (a kifizetések több időszakra történő elosztását jelentő) amortizáció előtti – adóköteles eredményének legfeljebb 30%-a lehet.
A tőkekivonás megadóztatásának szabályai: amikor az adófizetők adófizetési kötelezettségüket úgy próbálják csökkenteni, hogy adóügyi illetőségüket és/vagy eszközeiket alacsony adómértékeket alkalmazó joghatóságokhoz helyezik át, kizárólag agresszív adótervezés céljából. A tőkekivonás megadóztatásának szabályai az adóalap-erózió megakadályozását célozzák az uniós származási országban, amikor nagy értékű eszközöket helyeznek át, változatlan tulajdonlás mellett, az adott ország adójogrendszerén kívülre. Az irányelv lehetővé teszi az adófizetők számára az adó összegének halasztott, részletekben történő befizetését 5 év folyamán, de csak abban az esetben, ha az átutalás az EU-n belül történik.
A visszaélés elleni általános szabály: ez a szabály azt célozza, hogy megszüntesse egy adott ország adókikerülési visszaélésekkel kapcsolatos szabályaiban esetleg meglévő réseket, és az adóhatóságok számára lehetővé tegye, hogy a visszaélésszerű adózási jogügyletek hasznát az adófizetőktől megtagadja. A visszaélés elleni általános szabály az irányelvben azokra a jogügyletekre vonatkozik, amelyek nem valódiak, amennyiben nem a gazdasági valóságot tükröző, valós kereskedelmi okokból jöttek létre.
Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály: összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében cégcsoportok megtehetik, hogy nyereséget csoportosítanak át az alacsony adózást alkalmazó joghatóságok alá tartozó ellenőrzött leányvállalataikhoz. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok révén az alacsony adót fizető ellenőrzött leányvállalatok jövedelmét a magasabb adómértéket fizető anyavállalatnál számolják el. Ennek eredményeként az anyavállalatnak kell adót fizetnie az ilyen jövedelem után a telephelye szerinti országban.

Az (EU) 2017/952 irányelv módosítása

Mivel az (EU) 2016/1164 irányelv csak a hibrid struktúrákkal* foglalkozott, az EU-n belül, az új, (EU) 2017/952 irányelv elfogadásával a hatókör szélesedett, biztosítva, hogy a szabályok kiterjedjenek a nem uniós országok hibrid struktúráira. Az utóbbi irányelv szabályai a (EU) 2016/1164 irányelv hibrid struktúrákra vonatkozó szabályainak helyébe lépnek.

A hibrid struktúrákra vonatkozó szabályok: amikor a társaságiadó-alanyok összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti különbségeket, például a kettős levonás (azaz a határ mindkét oldalán alkalmazott levonás) révén, vagy az, amikor a jövedelmet levonják a határ egyik oldalán anélkül, hogy a másik oldalon beszámítanák azt az adóalapba. Az ilyen hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek semlegesítése érdekében az irányelv olyan szabályokat rögzít, amelyek révén a két érintett adójogrendszer közül az egyik az ilyen eredményhez vezető kifizetés levonását megtagadja.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

A (E) 2016/1164 irányelv 2016. augusztus 8. óta hatályos, és az uniós országokban 2018. december 31-ig kellett törvénybe foglalni.

A (EU) 2017/952 irányelv módosítása 2017. június 27. óta hatályos, és az uniós országokban 2019. december 31-ig (vagy a hibrid struktúrák esetében 2021. december 31-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

Az irányelv épít az Európai Unión belüli méltányos és hatékony társasági adózásra vonatkozó cselekvési tervre és reagál az Adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni projekt véglegesítésére, a G20 és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) részéről.

KULCSFOGALMAK

Adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS): adókikerülési stratégiák, amelyek az adózási szabályok réseit és hibrid struktúráit kihasználva mesterségesen átcsoportosítják a nyereségeket az alacsony adózású és adómentes helyszínekre.

Hibrid struktúra: olyan jogügylet, amely kiaknázza az eszközök, társaságok vagy áthelyezések adóügyi megítélésében lévő különbségeket, 2 vagy több ország viszonylatában.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1–14. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2017/952 irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról (HL L 144., 2017.6.7., 1–11. o.).

utolsó frissítés 07.11.2017