Megerősített európai tengerfelügyeleti együttműködés

A polgári és katonai hatóságok tengerfelügyeleti adatainak az egyesítésével elkerülhető a kétszeres munkavégzés, továbbá csökkenthetők a költségek. Ezenkívül az együttműködés fokozása és az adatok megosztása is hatékonyabb reakciókat eredményezhet a balesetekhez, szennyezésekhez, bűncselekményekhez vagy biztonságot érintő veszélyekhez hasonló valós idejű eseményekre.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - A tengerfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés révén elérhető jobb helyzetismeret: további lépések az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet keretében (COM(2014) 451 final, 2014. július 8.)

ÖSSZEFOGLALÓ

A polgári és katonai hatóságok tengerfelügyeleti adatainak az egyesítésével elkerülhető a kétszeres munkavégzés, továbbá csökkenthetők a költségek. Ezenkívül az együttműködés fokozása és az adatok megosztása is hatékonyabb reakciókat eredményezhet a balesetekhez, szennyezésekhez, bűncselekményekhez vagy biztonságot érintő veszélyekhez hasonló valós idejű eseményekre.

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény a közös információmegosztási környezet (CISE) Európai Bizottság általi létrehozása óta elért fejlődését határozza meg. Európai uniós és nemzeti szintű útmutatásokra és további prioritásokra tesz javaslatot.

FŐBB PONTOK

A CISE az EU integrált tengerpolitikai programjának az egyik kulcsfontosságú célkitűzése, valamint a tengerbiztonsági stratégia fontos építőköve.

Miről szól a tengeri CISE?

A tengeri CISE olyan önkéntes együttműködési folyamat, amely a működő információmegosztásra, valamint a rendszerek és platformok megosztására épül. Az ezek közötti fokozott interoperabilitás optimalizálja a felügyeleti hatóságok közötti információmegosztást, ami megfelelőbb tengeri helyzetismerethez vezet. Ezenkívül a tengeri CISE fő célja a biztonság és a környezetvédelem fokozása az EU tengeri övezeteiben.

Melyek az előnyei?

• magasabb szintű tudás és tengeri helyzetismeret, ami összehangoltabb és megfelelőbb reakciójú felügyeleti műveleteket tesz lehetővé;
• az adatgyűjtésbe fektetett munka jelentős csökkentése;
• a tengerfelügyeleti tevékenységek adminisztratív és működési költségeinek csökkentése.

Uniós szintű eredmények:

Számos rendszer jött létre, amelyek mindegyike más szakpolitikai területek céljait szolgálja, és különböző ágazatokon ível át. Ezek többek között a következők:

• a SafeSeaNet, amely integrált tengeri - forgalomfelügyeleti (helyzetismereti) - szolgáltatásokat nyújt, további célja pedig az uniós jogszabályok végrehajtása;
• a veszélyhelyzet kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszer, amely tengeri események és katasztrófák esetén segíti a kommunikációt;
• a hajómegfigyelési rendszer, egy műholdas megfigyelési rendszer, amely a halászati hatóságok számára szolgáltat adatokat a hajók földrajzi helyzetéről, útvonaláról és sebességéről;
• a tengerfelügyeleti hálózat, amely a hajók helyzetéhez, útvonalához, azonosító adataihoz, beszélgetéseihez vagy képeihez hasonló operatív tengeri információk és szolgáltatások megosztását teszi lehetővé;
• az európai határőrizeti rendszer (Eurosur), az illegális bevándorlásnak és a határokon átnyúló bűnözésnek az EU külső határain történő megelőzésére létrehozott több célú rendszer;
• a Külső Határok Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökség, a Frontex, amely az európai határigazgatás előmozdítását, koordinálását és fejlesztését szolgálja;
• az egyablakos nemzeti ügyintézés, amely nemzeti információkat megosztó platformokat kínál a hajókkal kapcsolatos információk jelentésére és megosztására, és amely az EU tengerészeti tájékoztatási és információcsere-rendszerével van összekötve.

Melyek a határokon és ágazatokon átívelő további együttműködés prioritási területei?

• a járőrszolgálatot teljesítő hajók és légi járművek pozíciójának valós idejű megosztása a tömeges mentési műveletekre és/vagy egyéb tengeri eseményekre való lehető leggyorsabb reagálás érdekében;
• a határokon átívelő kríziskezelés együttműködési eszközei;
• az EU felségvizein közlekedő gyanús hajókkal kapcsolatos adatok összevonása és a vonatkozó információk cseréje;
• a kedvtelési célú hajók nemzeti nyilvántartása az uniós országok közötti információkérések számítógépes feldolgozásához.

A Bizottság számos további intézkedésre tesz még javaslatot. Többek között a következő célokból:

• tengeri CISE nem kötelező érvényű kézikönyvének elkészítése 2016 végére, amely a bevált gyakorlatokon alapuló ajánlásokat és a tengeri CISE alkalmazásával kapcsolatos információkat fogja tartalmazni;
• a tengerfelügyeleti rendszerek interoperabilitásának szabványok kidolgozásával, fenntartásával vagy terjesztésével lehetővé tevő intézkedések támogatása;
• folytatni a meglévő ágazati jogszabályok felülvizsgálatát uniós szinten a szektorokon átívelő információmegosztás előtt álló akadályok megszüntetése érdekében, és mindeközben gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi előírásoknak való megfelelésről.

Ezenkívül a Bizottság 2018-ig elindítja a tengeri CISE végrehajtásának és további intézkedések megtételének az értékelésére irányuló felülvizsgálati folyamatát.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapján az integrált tengerfelügyeletről szóló információkat.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezet létrehozására vonatkozó ütemterv tervezetéről (COM(2010) 584 végleges, 2010. október 20.)

utolsó frissítés 24.09.2015