Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös szabályok (2014–2020)

FŐBB PONTOK

• Az esb-alapokat öt alap alkotja:
  • az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
  • az Európai Szociális Alap (ESZA);
  • a Kohéziós Alap (KA);
  • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);
  • az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).
• Az esb-alapokból eszközölt beruházások közös célja támogatás nyújtása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához.
• A rendelet:
  • meghatározza az esb-alapok felhasználására és végrehajtására vonatkozó közös elveket, szabályokat és előírásokat;
  • közös szabályokat rögzít az esb-alapokra vonatkozóan abból a célból, hogy javítsa a köztük és más uniós szakpolitikák és programok, például a Horizont 2020 közötti koordinációt (ez utóbbit azóta felváltotta a Horizont Európa program);
  • meghatározza az alapok feladatait, prioritást élvező célkitűzéseit és szervezetét;
  • felhívja a figyelmet ezen rendelet és az egyes alapokra speciálisan vonatkozó rendeletek közötti viszonyra;
  • rögzíti a tematikus koncentráció elvét annak biztosítására, hogy a beruházások korlátozott számú, központi prioritásra koncentrálódjanak;
  • fokozottabban az eredményekre fordítja a figyelmet:
    • létrehoz egy elvi és számszerűsített célokat kitűző eredményességmérési keretet;
    • éves felülvizsgálati ülésre kerül sor az egyes tagállamok és az Európai Bizottság között;
    • 2019-ben minden tagállamban el kellett végezni a programok eredményességi felülvizsgálatát;
  • bevezet egy előzetes feltételrendszert (olyan követelményeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak az uniós támogatások eredményes felhasználásához szükséges eszközök);
  • megállapítja a „beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre fordítható források felosztását a régiók három kategóriája között, az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján: kevésbé fejlett régiók, két támogatási szint közötti átmenetben levő régiók és fejlettebb régiók.
• A Bizottság határozatban rögzítette a régiók három kategóriájára vonatkozó kritériumokat teljesítő régiók listáját.
• Meghatározásra kerültek azok a kritériumok, amelyeket a tagállamoknak és a régióknak teljesíteniük kell a támogatásra való jogosultsághoz. Az ERFA-ból és az ESZA-ból származó források a kevésbé fejlett régiók, az átmenetben lévő régiók és a fejlettebb régiók között az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján kerülnek felosztásra. Mivel a tagállamok között jelentős eltérések vannak a közigazgatási és tervezési-statisztikai régiók között, az EU közös osztályozási rendszert dolgozott ki a támogatandó régiók és térségek kiválasztására. Meghatározásra kerültek a rendelkezésre álló pénzügyi források és a felosztási kritériumok.
• Az esb-alapok a támogatásokat az egyes tagállamokra vonatkozóan megkötött partnerségi megállapodások alapján létrehozott többéves programokon keresztül nyújtják. A partnerségi megállapodás a Bizottsággal kötött olyan megállapodás, amely az adott tagállam átfogó beruházási stratégiáját rögzíti. A tagállam készíti el saját rendszereivel és eljárásaival összhangban, illetve a regionális és helyi hatóságok, valamint a szélesebb körű társadalmi, gazdasági, környezeti érdekeltek és egyéb érdekeket képviselő partnerek bevonásával.

A számvevőszék jelentése

• 2017-ben az Európai Számvevőszék közzétett egy jelentést a Bizottság és a tagállamok között létrejött partnerségi megállapodásokra vonatkozóan.
• A jelentés megállapította, hogy az alapok a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosítottak, azonosították a beruházási szükségleteket, és ezeket sikeresen váltották célkitűzésekre és eredményekre. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy túl sok teljesítménymutató került kidolgozásra, és a teljesítmény mérőszámait nem harmonizálták a különböző alapok között.

Covid19-világjárvány – a rendelet módosításai

• Az (EU) 2020/460 rendelet a Covid19-járványra adott válaszként módosítja az 1303/2013/EU rendeletet a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés).
• Az (EU) 2020/558 rendelet az egyedi intézkedések tekintetében módosítja az 1303/2013/EU rendeletet, kivételes rugalmassággal ruházva fel a tagállamokat az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához. Lehetőséget biztosít az összes, ERFA-ból, ESZA-ból és Kohéziós Alapból származó, fel nem használt támogatás mobilizálására.
• Az 1303/2013/EU rendeletet módosító (EU) 2020/2221 rendelet a Covid19-világjárvány okozta válság elhárítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató rendkívüli kiegészítő forrásokat és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket vezet be a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében.

A rendeletnek az EMVA-programokra történő alkalmazása időszakának meghosszabbítása

Az (EU) 2020/2220 rendelet 2022. december 31-ig meghosszabbítja mind az 1303/2013/EU rendelet alkalmazását az EMVA által támogatott programokra, mind pedig e programok időtartamát. Ennek feltétele a vonatkozó vidékfejlesztési programok módosítására irányuló kérelem benyújtása a 2 éves átmeneti időszakra, amely az új közös agrárpolitika 2023. január 1-jei végrehajtásáig tart.

Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE)

Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően elfogadott (EU) 2022/562 rendelet az alábbiak tekintetében módosítja az 1303/2013/EU rendeletet.

• A menekültek beáramlásának kezelése érdekében engedélyezi az ERFA és az ESZA források közötti keresztfinanszírozást. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy például a korábban infrastrukturális projektekre előirányzott forrásokat egészségügyi és oktatási célokra csoportosítsák át.
• A rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a 2014–2020-as költségvetési időszakból származó, fel nem használt kohéziós politikai – egyebek mellett a REACT-EU keretében rendelkezésre álló – források átcsoportosításához.
• A nemzeti és regionális költségvetésekre nehezedő teher csökkentése érdekében egy számviteli évvel meghosszabbítja a kohéziós programok uniós költségvetésből történő 100%-os finanszírozását (rendes körülmények között ugyanis kötelező a nemzeti társfinanszírozás).
• Lehetővé teszi a migrációs kihívásokat kezelő, de a hivatalos kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt megkezdett műveletekhez kapcsolódó kiadások visszatérítését. E projektek 2022. február 24-től jogosultak kiadásaik elszámolására, amennyiben megfelelnek az érintett alap szabályainak.

A REACT-EU forrásokból származó előfinanszírozás növelése és egy egységköltség megállapítása (CARE+)

Az említett intézkedések kiegészítéseként a rendelet második módosítása, az úgynevezett CARE+ (az (EU) 2022/613 rendelet) növeli a REACT-EU forrásokból történő előfinanszírozást, és megállapít egy személyenkénti egységköltséget. E rendelet fő célja, hogy további likviditást biztosítson, valamint egyszerűsítse a kiadások nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív eljárásokat.

A REACT-EU költségvetése által biztosított magasabb előfinanszírozás keretében minden tagállam további 4% előfinanszírozásban részesült, így az előfinanszírozási arány 11%-ról 15%-ra emelkedett. Emellett azon tagállamok, amelyek határosak Ukrajnával, illetve amelyek esetében az orosz inváziót követő első hónapban érkező menekültek aránya meghaladta népességük 1%-át, további 34%-os előfinanszírozásban részesültek, így előfinanszírozási arányuk 11%-ról 45%-ra nőtt. Ez az intézkedés a következő kilenc tagállamot érintette: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia.

Az uniós szintű egyszerűsített költségelszámolási módszer célja az adminisztratív terhek számottevő csökkentése, hogy az erőfeszítéseket a politika szélesebb körű célkitűzéseinek elérésére lehessen összpontosítani, és a hosszadalmas irányítási és ellenőrzési vizsgálatok ne késleltessék a végrehajtást. Az irányító hatóság ahelyett, hogy minden vásárlást (például takarók, higiéniai cikkek, alapvető élelmiszerek, személyes tárgyak) bizonylattal igazolna, legfeljebb 13 hétig egyszerűen elszámolhat heti 40 EUR egységköltséget minden átmeneti védelemben (vagy a nemzeti jog alapján egyéb megfelelő védelemben) részesülő személy után. Ezzel a módszerrel hatékonyan támogathatók azon civil szervezetek és helyi hatóságok által viselt költségek, amelyek az invázió első napjától kezdve azonnali támogatást nyújtottak a határon. A rendelet FAST-CARE elnevezésű módosítása kibővítette az egyszerűsített költségelszámolási módszert azáltal, hogy az egységköltséget személyenként és hetente 100 EUR-ra emelte, a támogatás időtartamát pedig 26 hétre hosszabbította meg (lásd alább).

Területi alapú rugalmas támogatás – FAST-CARE

Az (EU) 2022/2039 rendelet módosítja az 1303/2013/EU rendeletet és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2021/1060 rendeletet (lásd az összefoglalót). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet módosításait illetően a szabályok célja, hogy nagyobb rugalmasság bevezetésével optimalizálják a 2014–2020-as programozási időszak forrásainak felhasználását, és gördülékenyebbé tegyék a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programok közötti átmenetet a késedelmes projektek számára.

• Az Oroszország által elkövetett katonai agresszió támasztotta migrációs kihívások kezelését célzó műveletek esetében a rendelet kivételesen eltekint a műveletek egy adott tagállamon belüli elhelyezkedéséhez fűződő előírásoktól, mivel a háború elől menekülők érkezésüket követően különböző helyekre mehetnek tovább.
• A rendelet emellett lehetővé teszi a fizikailag befejezett vagy teljes egészében végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kiadások bejelentését, valamint rugalmassági mechanizmusokat vezet be az alapok között, engedélyezve a Kohéziós Alap felhasználását az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelését célzó műveletekhez, valamint a tematikus célkitűzések között, lehetővé téve a programokon belüli átcsoportosításokat.
• Engedélyezi továbbá az akár 100%-os társfinanszírozási arányt, amely az egyes programokon belül a nem uniós állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációját előmozdító célzott prioritási tengelyekre, köztük az Oroszország által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívásokat kezelő műveletekre alkalmazható. A célzott prioritások pénzügyi támogatásának legalább 30%-át olyan műveletekhez kell rendelni, amelyek kedvezményezettjei helyi hatóságok vagy helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek.
• A rendelet enyhíti a projektek 2014–2020-as és 2021–2027-es költségvetési időszakok közötti „szakaszolásra” vonatkozó kritériumokat azáltal, hogy 5 millió EUR-ról 1 millió EUR-ra csökkenti a projektek összköltségének alsó határát, ami egyéb konkrét feltételek mellett a szakaszolásra való jogosultság egyik kritériuma. Ennek köszönhetően a projektek fennmaradó része hatékonyan átcsoportosítható a következő programozási időszakra, ezáltal felszabadulnak a 2014–2020-as időszak megfelelő forrásai. A felszabaduló forrásokat az adott tagállam belátása szerint felhasználhatja a migrációs kihívások kezelésére.
• A rendelet ezenfelül kibővíti az egyszerűsített költségelszámolási módszert azáltal, hogy személyenként és hetente 40 EUR-ról 100 EUR-ra emeli az egységköltség összegét, a támogatás időtartamát pedig meghosszabbítja 13 hétről 26 hétre. E rendelkezés alkalmazható mindazokra, akik átmeneti védelem vagy a nemzeti jog alapján egyéb megfelelő védelem iránt folyamodtak és ilyen védelemben részesültek.
• Ezen túlmenően a rendelet növeli a 2014–2020-as programok lezárásának rugalmasságát azáltal, hogy az utolsó számviteli évben az egyes prioritások esetén alaponként és régiókategóriánként 10%-ról 15%-ra növeli a végsőegyenleg-kifizetést. Ez annyit tesz, hogy ha például egy adott prioritási tengely (egy konkrét beruházástípus) 15%-kal túlszerződött, az ennek megfelelő összeget egy másik, ugyanilyen mértékben alulszerződött prioritási tengely finanszírozhatja, amennyiben ugyanarról a programról, régiókategóriáról és alapról van szó.

A megfizethető energia támogatása (SAFE)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet (EU) 2023/435 rendeletbe foglalt, SAFE néven ismert célzott és kivételes módosításainak célja a jelenlegi energiaválságból eredő kihívásokkal szembesülő tagállamok és régiók támogatása.

Konkrétan a SAFE lehetővé teszi:

• az energiaárak emelkedése által különösen érintett kis- és középvállalatok működő tőkéjének az alkalmazandó állami támogatási szabályokkal összhangban történő finanszírozását;
• a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások energiafogyasztási költségeinek finanszírozását az energiaszegénység kezelése érdekében;
• a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek fokozott támogatását az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók munkahelyének megtartása érdekében az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA lehetséges használatán keresztül.

Ezek a célzott változások ugyanazokon a szabályokon alapulnak, mint a CARE és a FAST-CARE által biztosított korábbi rugalmassági mechanizmusok:

• A REACT-EU forrásai mellett az összes kohéziós politikai alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) felhasználható arra, hogy keresztfinanszírozás révén támogatást nyújtson ezekhez az intézkedésekhez.
• Bármely három régiókategóriából (fejlettebb, átmenetben lévő és kevésbé fejlett) származó források felhasználhatók az említett intézkedések támogatására, így megszűnt a művelet helyszínére vonatkozó kötelezettség.
• Minden javasolt intézkedés 100%-os uniós társfinanszírozásban részesülhet.
• A 2022. február 1-jétől 2023 végéig keletkezett kiadások támogathatók, beleértve a már befejezett műveleteket is.
• E rendkívüli intézkedések költségvetését a 2014–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti kohéziós politikai források teljes összegének 10%-ában maximálták.
• A Bizottság által 2023-ban a tagállamoknak teljesítendő összes kifizetés nem haladhatja meg az 5 milliárd EUR-t.