Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború okán bevezetett uniós korlátozó intézkedések

FŐBB PONTOK

• Az Oroszországgal szembeni eredeti (2014 óta fennálló) szankciókat többször módosították, például a személyeket felsoroló jegyzéke frissítésének vagy a meglévő szankciók meghosszabbításának céljából.
• Azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában úgy döntött, hogy az ukrajnai donyecki és luhanszki régió nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit független entitásként ismeri el, majd ezt követően lerohanta Ukrajnát, az EU a korlátozó intézkedések eddigi legnagyobb csomagját fogadta el egy 19 csomagból álló határozatsorozat keretében, amely az orosz gazdaság számos ágazatát és az Oroszország agresszív háborúját támogató személyeket célozza.

Célzott szankciók

Az EU különböző típusú szankciókat vezetett be, amelyek céljai eltérnek egymástól.

Egyéni szankciók

Egyéni szankciók olyan személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben, akik vagy amelyek többek között az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményeket követtek el. Ezek az alábbiakat foglalják magukban:

• az EU-ban tartott vagyoni eszközök befagyasztása;
• annak tilalma, hogy uniós polgárok és vállalatok pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésre;
• egyének utazásának megtiltása, megakadályozva őket az uniós területre történő belépésben vagy az azon történő átutazásban;
• jegyzékbe vételi kritérium, amely
  • olyan nem uniós személyekre vagy szervezetekre irányul, akik vagy amelyek elősegítik az uniós szankciók kijátszása tilalmának személyek vagy szervezetek általi megsértését;
  • az ukrán kiskorúak kitoloncolásáért, kényszer-áttelepítéséért vagy asszimilációjáért (beleértve az indoktrinációt is), illetve militarizált oktatásáért felelős, azt támogató vagy végrehajtó személyek; valamint
  • olyan egyének, illetve szervezetek, amelyek az Oroszország „árnyékflottájának” részét képező, az olajjal kapcsolatos korlátozó intézkedések kijátszására szolgáló hajókat üzemeltetnek, ellenőriznek vagy támogatnak.

A magánszemélyek, szervek és szervezetek listáját rendszeresen frissítik. A lista oly módon bővült, hogy abban most már néhány, a jogellenesen elcsatolt Krímben és Szevasztopolban székhellyel rendelkező, orosz ellenőrzés alatt álló szervezet, és az orosz háborús erőfeszítéseket közvetlenül támogató, nem uniós országbeli gazdasági szereplő is megjelenik.

A 2025. februári szankciócsomag megemlít:

• további 48 természetes személyt, köztük a bányászatban és energiaágazatban érintett vállalatok vezetőit, politikusokat és meghatalmazottat Ukrajna nem a kormány által ellenőrzött területeiről, ukrán gyermekek tömeges elrablásában, átnevelésében, jogellenes deportálásában és Ukrajna megszállt területeiről Oroszországba történő erőszakos elszállításában érintett természetes személyeket, és a Koreai Néphadsereg két rangos tisztjét;
• 35 katonai-ipari komplexumban működő vagy ahhoz kapcsolódó szervezetet, köztük katonai felszereléseket és technológiát (pl. járműveket, rakétákat és fegyvereket) gyártó és katonai felszereléseket szállító szervezeteket, orosz nyersolajat és kőolajtermékeket szállító szervezeteket, propagandista médiát (NewsFront és SouthFront, melyek a történésekről az eseményeket eltorzítva számolnak be és manipulált információkat terjesztenek), valamint az orosz háborús törekvéseket közvetlenül támogató, nem uniós országbeli gazdasági szereplőket, például egy – műholdas képalkotásban érdekelt – kínai vállalatot.

A 2025. májusi szankciócsomag listáján a következők szerepelnek:

• 17 további személy, köztük védelmiipari vállalatok felsővezetői és igazgatói, katonai tevékenységek finanszírozói, valamint az uniós szankciók kijátszását elősegítő személyek;
• 58 további szervezet, köztük az orosz védelmi ágazatban működő, fegyvereket, lőszereket, drónokat és egyéb katonai célú árukat és technológiákat gyártó vagy szállító vállalatok, valamint olyan, nem uniós országokban működő szervezetek, amelyek a szankciók megkerülésében érintettek, illetve korlátozás alá eső termékeket szállítanak Oroszországnak.

A 2025. júliusi szankciócsomag:

• további 14 személyt említ, köztük fegyver- és dróngyártó vállalatok vezetőit, az olajszállítási ágazat szereplőit, valamint a szankciók kijátszásában részt vevő személyeket;
• további 41 szervezetet sorol fel, köztük védelmiipari gyártókat, olaj- és kőolajtermékek szállítására szakosodott vállalatokat, a korlátozás alá eső áruk és technológiák külföldi beszállítóit, valamint más olyan szereplőket, amelyek Oroszország háborús erőfeszítéseit támogatják vagy érintettek az uniós szankciók megkerülésében.

A 2025. októberi szankciócsomag listáján a következők szerepelnek:

• 69 további személy, köztük Oroszország hadiiparához és energiaszektorához kapcsolódó üzletemberek, finanszírozók és vezetők, az ukrán gyermekek deportálásáért és kényszerű asszimilációjáért felelős magas rangú személyek, valamint az uniós szankciók megkerülésében vagy Oroszország agressziós háborújának támogatásában részt vevő személyek;
• 45 további szervezet, köztük védelmiipari és energiaipari vállalatok, tengeri és logisztikai üzemeltetők, valamint olyan, nem uniós országokban működő entitások, amelyek elősegítik Oroszország kettős felhasználású termékekkel és fejlett technológiákkal való ellátását, vagy más módon támogatják háborús erőfeszítéseit.

Ezek a legutóbbi csomagok azt jelentik, hogy az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető intézkedésekre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések immár összesen több mint 2700 személyt és szervezetet céloznak.

Gazdasági szankciók

• A pénzügyi ágazatot érintő szankciók, ideértve az alábbiakat:
  • jelentős korlátozások Oroszországnak az uniós tőkepiacokhoz és -szolgáltatásokhoz való hozzáférése tekintetében;
  • a kulcsfontosságú orosz bankok lekapcsolása a SWIFT (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság) rendszerről;
  • hitelminősítési szolgáltatások, kriptovaluta-eszközök, a trösztökkel kapcsolatos tanácsadás és a kereskedelemhez vagy befektetéshez nyújtott pénzügyi segítségnyújtás tilalma, valamint a kulcsfontosságú orosz bankokat érintő teljes tranzakciós tilalom;
  • annak tilalma, hogy uniós polgárok bármely orosz állami tulajdonban lévő vagy orosz állami ellenőrzés alatt álló, oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek vezető testületeiben tisztséget töltsenek be;
  • annak tilalma, hogy orosz állampolgárok vagy Oroszországban lakóhellyel rendelkező természetes személyek kritikus infrastruktúra¹, európai kritikus infrastruktúra², vagy kritikus szervezetek tulajdonosainak/működtetőinek vezető testületeiben tisztséget töltsenek be;
  • az orosz SPFS-t (pénzügyi üzenetek továbbítására szolgáló rendszer) a korlátozó intézkedések kijátszására felhasználó pénzintézetekkel szembeni szankciók; ezek közé tartozik:
    • az SPFS-t használó uniós bankok tilalma,
    • 2025 februárja óta az SPFS-t használó, Oroszországon kívüli hitel- vagy pénzügyi intézményekre vonatkozó tranzakciós tilalom,
    • 2025 júliusa óta ez a tranzakciós tilalom 22 további orosz bankot és pénzügyi intézményt, valamint az uniós korlátozó intézkedéseket kijátszó egyes külföldi pénzügyi intézményeket és kriptoeszköz-szolgáltatókat is érint, továbbá
    • az Orosz Közvetlen Befektetési Alappal (RDIF), valamint az olyan szervezetekkel folytatott ügyletek tilalma, amelyekben annak jelentős befektetései vannak;
  • szintén idetartoznak 2025 októbere óta az orosz pénzügyi üzenetküldési és fizetési rendszereket célzó intézkedések, többek között:
    • tilalom a Nemzeti Fizetési Kártyarendszerrel („Mir”) és a Gyorsfizetési Rendszerrel („SBP”), Oroszország fő belföldi fizetési hálózataival való együttműködésre, valamint más hasonló rendszerek használatára,
    • korlátozott mentességek például diplomáciai vagy konzuli feladatoknál, illetve bizonyos, már meglévő szerződések esetén, rövid kivezetési időszakkal, valamint
    • bizonyos kriptoeszköz-, fizetési és elektronikus pénzzel kapcsolatos szolgáltatások orosz magánszemélyek és szervezetek részére történő nyújtásának tilalma, ideértve az EU korlátozó intézkedéseinek kijátszására használt kriptoeszközökkel összefüggő tranzakciókat is;
  • szankciók a Garantex, egy oroszországi székhelyű kriptovaluta-tőzsde ellen;
  • olyan speciális szoftverek biztosításának tilalma, melyeket az oroszországi banki és pénzügyi szektorban való használatra szánnak;
  • azok a rendelkezések, amelyek egyértelművé teszik, hogy a tagállamok nem ismerhetik el és nem hajthatják végre az uniós szankciós intézkedésekkel kapcsolatos választottbírósági határozatokat vagy külföldi bírósági ítéleteket, egyúttal lehetővé teszik számukra, hogy az ilyen eljárásokban érintett, szankciók hatálya alá tartozó orosz vagy belarusz természetes vagy jogi személyekkel megtéríttessék a felmerült költségeket és károkat.
• Az energiaágazatot érintő szankciók, többek között az alábbiak tilalma:
  • orosz szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok;
  • a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő behozatala, megvásárlása vagy átadása az olajárplafon néven ismert rögzített ár fölött (korlátozott átmeneti kivételeket engedélyezve bizonyos erős függőségben lévő uniós tagállamok számára);
  • egy olyan dinamikus mechanizmus, amely a nyersolaj árplafonját az előző hat hónap uráli átlagáránál 15 %-kal alacsonyabban állapítja meg, és amelyet rendszeresen frissítenek a piaci fejlemények tükrében;
  • sugárhajtómű-üzemanyag kivitele Oroszországba;
  • az orosz bányászati ágazatba irányuló új beruházások;
  • gáztárolási kapacitás biztosítása orosz állampolgárok, Oroszországban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, vagy oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára;
  • a cseppfolyósított földgázhoz kapcsolódó orosz projektekbe történő beruházások;
  • 2026. április 25-től tilos az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlása, behozatala, illetve továbbítása (és ez 2027. január 1-jétől a 2025. június 17. előtt megkötött hosszú távú szerződésekre is érvényes), mely tilalom a 2025 júliusában bevezetett, az uniós gázhálózathoz nem kapcsolódó uniós terminálokon keresztüli LNG-újrakivitelre vonatkozó korábbi korlátozások alapján született;
  • tilos minden aciklikus szénhidrogén behozatala (amely 2024. december 20. óta korábban csak a cseppfolyós propánra korlátozódott) – ehhez a tilalomhoz egy 2026. január 25-ig tartó kivezetési időszak kapcsolódik a kizárólag Magyarország számára bizonyos propánimportokra vonatkozóan 2026. július 25-ig megadott ideiglenes engedély mellett;
  • az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékekhez kapcsolódó ügyletek tilalma;
  • 2026. január 21-jétől kezdődően – a feldolgozás helyétől függetlenül – az olyan kőolajtermékek behozatalának tilalma, amelyeket nem uniós országokban feldolgozott orosz nyersolajból állítottak elő, amely tilalom alól kizárólag az egyenértékű intézkedéseket alkalmazó partnerországok (Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) képeznek kivételt
• A légteret, tengeri és közúti közlekedést érintő szankciók, többek között:
  • légi jármű, légijármű-alkatrész és -felszerelés, valamint a légiközlekedési ágazatban használt áruk Oroszországba irányuló kivitelének, Oroszország számára történő eladásának, szállításának vagy átadásának tilalma;
  • az EU légterének lezárása minden orosz tulajdonban lévő, Oroszországban bejegyzett vagy Oroszország által ellenőrzött légi jármű előtt, beleértve az oligarchák magángépeit is;
  • a tengeri navigációs termékek és rádiókommunikációs technológia Oroszországba irányuló kivitelének tilalma;
  • az orosz hajók uniós kikötőkbe vagy hajózsilipekbe való belépésének tilalma, amelyet a Tanács (KKBP) 2025/2032 határozatával 2025 októberében olyan nem uniós országok egyes kikötőire és hajózsilipeire is kiterjesztettek, amelyeket az Oroszország pilóta nélküli légi járműveinek (UAV) vagy rakétáinak gyártásához hozzájáruló termékek szállításának megkönnyítésére, illetve az olajárplafon vagy más uniós szankciók megkerülésére használnak;
  • 2025. októberig 557 hajó felvétele azon hajók jegyzékébe, melyek esetében megtiltották az uniós kikötőkbe és hajózsilipekbe való belépést (és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférést) az úgynevezett „árnyékflotta” elleni küzdelem érdekében – ez a lista a 2025. decemberi legújabb jegyzékben további 41 hajóval bővült;
  • az orosz és belarusz közúti fuvarozási vállalkozások EU-ba történő belépésének tilalma;
  • közúti fuvarozási tilalom orosz magánszemélyek tulajdonában lévő uniós fuvarozókra vonatkozóan;
  • az orosz tengerhajózási nyilvántartással végzett minden ügylet tilalma;
  • a pilóta által vezetett és pilóta nélküli orosz légi járművek uniós területen való leszállásának, az onnan való felszállásának vagy felette történő átrepülésének tilalma;
  • a drónhajtóművek Oroszországba irányuló közvetlen exportjának tilalma;
  • az Oroszország és az EU közötti, az uniós légtéren áthaladó, közvetlenül vagy valamely nem uniós országon keresztül üzemeltetett, nem menetrend szerinti járatok üzemeltetőinek azon kötelezettsége, hogy az illetékes tagállam kérésére a járatra vonatkozó minden lényeges információt elérhetővé tegyenek az illetékes hatóságok számára;
  • tilalom azokra az Oroszország árnyékflottájához tartozó, nem uniós tartályhajókra vonatkozóan, amelyek megkerülik az olajárplafon mechanizmusát, támogatják az orosz energiaágazatot, illetve Ukrajnából ellopott gabonát vagy Oroszország számára katonai felszerelést szállítanak.
• A gyémántokkal kapcsolatos szankciók, ideértve a következőket:
  • az EU 2023. decemberi intézkedéscsomagja, amely 2024. január 1-jétől megtiltja a nem ipari természetes és szintetikus gyémántok, valamint a gyémánt ékszerek Oroszországból történő közvetlen vagy közvetett behozatalát, vásárlását, illetve továbbítását;
  • az orosz gyémántok közvetett behozatalának tilalmáról rendelkező 2024. júniusi csomag, melynél a hatályba lépést össze kell hangolni a G7-es országokkal.
• Az exportellenőrzést és exportfinanszírozást érintő szankciók, ideértve az alábbiakat:
  • átfogó kiviteli korlátozás a berendezésekre, a technológiára és a szolgáltatásokra az orosz energiaipar tekintetében (bizonyos kivételekkel);
  • az euróban denominált bankjegyek kivitelére és az euróban denominált átruházható értékpapírok eladására vonatkozó korlátozás;
  • az Oroszország katonai és technológiai, védelmi és biztonsági ágazataihoz potenciálisan hozzájáruló termékekre vonatkozó korlátozás;
  • az uniós anyavállalatok azon kötelezettsége, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy leányvállalataik betartsák az uniós szankciókat; a katonai végfelhasználók listája 2025 májusában 31, 2025 júliusában pedig további 26 új szervezettel bővült, melyek közül néhány nem uniós országban található, és katonai jellegű termékeket és technológiákat szállít Oroszországnak;
  • 2025. októbere óta további 45 entitásra – köztük 17, EU-n kívüli országban működőre – szigorúbb exportkorlátozások bevezetése, valamint az ellenőrzött termékek jegyzékének további elektronikai termékekre, távolságmérőkre, hajtóanyaggal kapcsolatos vegyi anyagokra, valamint meghatározott fémekre és ötvözetekre való kiterjesztése;
  • további korlátozások olyan konkrét árukra vonatkozóan, mint az energetikai anyagok kémiai prekurzorai, a szerszámgépek pótalkatrészei, valamint a katonai gyártásban használt fémek és műanyagok.
• Fegyverembargó, ideértve a következőket:
  • fegyverek és bármely egyéb azokhoz kapcsolódó anyag Oroszország részére történő értékesítésének, szolgáltatásának, átadásának vagy exportálásának tilalma;
  • a polgári célú tűzfegyverek kivitelének tilalma;
  • az EU-ból exportált lőfegyverek, azok alkatrészei és alapvető alkotóelemei, valamint a lőszerek orosz területen történő átszállításának tilalma.
• A kettős felhasználású árukat és fejlett technológiai termékeket érintő szankciók, ideértve a következőket:
  • Kiviteli tilalom azokra a kettős felhasználású árukra és fejlett termékekre és technológiákra, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai megerősítéséhez.
  • Egy sor korlátozás alá eső termék, melyek közé tartoznak a drónok hajtóművei, további vegyi és biológiai felszerelések, tömegoszlató anyagok és elektronikus alkatrészek, generátorok, játékdrónok, laptopok, merevlemezek, informatikai alkatrészek, éjjellátó és rádiónavigációs berendezések, kamerák, lencsék, ritkaföldfém-elemek és vegyületeik, elektronikus integrált áramkörök, hőkamerák, elektronikai alkatrészek, félvezető anyagok, elektronikus integrált áramkörök és nyomtatott áramköri kártyák gyártási és tesztelési berendezései, energetikai anyagok, illetve vegyi fegyverek prekurzorai, optikai alkatrészek, navigációs eszközök, a védelmi ágazatban használt fémek és tengerészeti felszerelések;
  • A 14. csomag korlátozásokat vezetett be a vegyi anyagokra is, többek között a mangánérc és ritkaföldfém-elemek vegyületeire, a műanyagokra, földmunkagépekre, monitorokra és elektromos berendezésekre.
  • Az Oroszországot kizáró klauzula bevezetése, amelynek értelmében az uniós exportőröknek szerződésben tiltaniuk kell az érzékeny termékek és technológiák (többek között harctéri termékek) Oroszországba történő újrakivitelét.
  • Tilalom az EU-ból exportált kettős felhasználású termékek és technológiák Oroszország területén keresztüli tranzitjára azzal a céllal, hogy minimálisra szorítsák az uniós szankciók kijátszásának kockázatát, és e tilalom kiterjed azokra az árukra és technológiákra is, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai megerősítéséhez, illetve a védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, továbbá az EU-ból nem uniós országokba exportált, a légi közlekedésben vagy az űriparban történő felhasználásra alkalmas termékeket és technológiákat, sugárhajtómű-üzemanyagot és üzemanyag-adalékokat is érinti. A 2023 decemberi csomag a tranzit tilalmát valamennyi harctéri termékre kiterjesztette.
  • A 2023. júniusi csomag további 87 szervezetet vett fel azon szervezetek jegyzékébe, amelyek Oroszország katonai és ipari komplexumát az Ukrajna elleni agressziós háborúban közvetlenül támogatják. A jegyzékben szerepelnek olyan nem uniós országbeli szervezetek is, amelyek drónokat gyártanak és exportálnak Oroszország részére – a szankciók kijátszásában részt vevő egyéb szervezetek, valamint az Oroszországot elektronikai alkatrészekkel ellátó más szervezetek mellett.
  • A 2023. decemberi intézkedéscsomag előírta az uniós exportőrök számára, hogy a különösen érzékeny áruk és technológiák (a partnerországok kivételével) bármely nem uniós országba történő eladása, szolgáltatása, továbbítása vagy kivitele során szerződésben tiltsák meg azok Oroszországba történő újrakivitelét és oroszországi felhasználásra történő újrakivitelét. Ez a követelmény az ukrajnai hadszíntéren megtalálható orosz katonai rendszerekben használt tiltott termékekre, illetve az említett orosz katonai rendszerek fejlesztése, gyártása vagy használata szempontjából kritikus fontosságú termékekre, valamint légi járművekre és fegyverekre vonatkozik.
  • A 2023. decemberi intézkedéscsomag a következőkkel egészítette ki az orosz védelmi és biztonsági ágazat megerősítéséhez hozzájárulni képes, korlátozás alá eső termékek jegyzékét: vegyi anyagok, lítium-akkumulátorok, termosztátok, egyenáramú motorok és a pilóta nélküli légi járművekhez (UAV) való szervomotorok, szerszámgépek és gépalkatrészek.
  • 2025 májusában a katonai végfelhasználók listája 31 szervezettel bővült, köztük olyan EU-n kívüli országokban működőkkel is, amelyek drónokat, szerszámgépeket, elektronikát és egyéb katonai célú árukat és technológiákat szállítanak Oroszországba; 2025 júliusában további 26 szervezet került fel a listára, és új korlátozásokat is bevezettek bizonyos termékekre, például az energetikai anyagok kémiai prekurzoraira, a precíziós szerszámgépek pótalkatrészeire, valamint az orosz védelmi gyártásban felhasznált fémekre és műanyagokra.
• Kereskedelmi korlátozások és tilalmak többek között a vas, az acél, a szén, a cement, a bitumen és az aszfalt, a karbon- és szintetikus gumi, a tenger gyümölcsei, a hélium, az Oroszországból származó arany és más luxuscikkek tekintetében.
• Exporttilalom bizonyos termékekre olyan területeken, ahol Oroszország nagymértékben függ az EU-tól (beleértve a félvezetőket, az érzékeny gépeket, a közlekedést és a vegyi anyagokat).
• Az orosz kormány, valamint Oroszországban letelepedett jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára számviteli, könyvvizsgálói, jog szerinti könyvvizsgálói, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások, üzletviteli és vezetési tanácsadás, PR-szolgáltatások, építészeti és mérnöki szolgáltatások, IT-tanácsadási szolgáltatások és jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának tilalma. A 2023. decemberi intézkedéscsomag e jegyzékbe felveszi a vállalatirányításhoz szükséges szoftvereket, valamint az ipari formatervezéshez és gyártáshoz használt szoftvereket is.
• A hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások nyújtásának tilalma, a terméktesztelési és a műszaki vizsgálati elemzési szolgáltatások mellett.
• Tilalom a kiegészítő szolgáltatások nyújtására, amelyet 2025 októberében vezettek be, ideértve:
  • a kereskedelmi célú űralapú szolgáltatásokat;
  • bizonyos MI-hez kapcsolódó szolgáltatásokat (például modellhozzáférés, betanítás, finomhangolás és inferencia);
  • nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantumszolgáltatásokat; valamint
  • szélesebb körű mérnöki jellegű, tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatásokat.
• Tilalom az oroszországi turisztikai tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra.
• A más egyéb szolgáltatások orosz kormánynak történő nyújtása előzetes engedélyhez kötött, melyek közül korlátozott mentességet kapnak a humanitárius, diplomáciai, energetikai, polgári célú nukleáris és távközlési célú, valamint bizonyos nyílt forráskódú, illetve vagyonkezelői tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások.
• Az EU-ba irányuló, Oroszországban nyilvántartásba vett pótkocsikkal és félpótkocsikkal végzett közúti árufuvarozás tilalma, mely tilalom e pótkocsikra és félpótkocsikra akkor is vonatkozik, ha azokat Oroszországon kívül nyilvántartásba vett tehergépkocsikkal vontatják.
• Azoknak a hajóknak az EU területén lévő kikötőkbe és hajózsilipekbe való behajózására vonatkozó tilalom, amelyek hajók közötti átrakodásban vesznek részt, amennyiben az illetékes hatóságoknak észszerű okuk van feltételezni, hogy az adott hajó megsérti a tengeren szállított orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek EU-ba történő behozatalára vonatkozó tilalmat, illetve az „árplafon-koalíció” által elfogadott árplafon feletti áron vásárolt orosz nyersolajat vagy kőolajtermékeket szállít.
• Behozatali tilalom azon árukra vonatkozóan, amelyek Ukrajnának nem a kormány ellenőrzése alatt álló területeiről származnak, többek között Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókból, valamint a jogellenesen elcsatolt Krímből és Szevasztopolból.
• Behozatali tilalom azon termékekre vonatkozóan, amelyek jelentős bevételt generálnak Oroszországnak (és ezáltal lehetővé teszik az Ukrajna elleni agressziós háborújának folytatását); ilyen termékek például a nyersvas és a tükörvas (vas és mangán ötvözete, amelyet az acélgyártásban használnak fel), a rézhuzalok, valamint az alumíniumhuzalok, -fóliák és -csövek.
• Tilos ukrajnai kulturális javakat és más, régészeti, történelmi, kulturális, ritkaságszámba menő tudományos vagy vallási jelentőséggel bíró javakat megvásárolni, behozni, átadni vagy kivinni, amennyiben észszerű okkal feltételezhető, hogy a javakat jogellenesen vitték ki Ukrajnából.

A szankciók megkerülése elleni eszköz

Ezt az eszközt a 2023. júniusi szankciócsomag részeként vezették be, melynek célja az uniós szankciók egyre nagyobb méreteket öltő kijátszása elleni fellépés. Annak érdekében, hogy Oroszországot megfossza az Ukrajna elleni agressziós háború folytatásához szükséges erőforrásoktól – az eszköz olyan megfelelő egyedi intézkedések formáját ölti, amelyek megakadályozzák, hogy nem uniós országbeli gazdasági szereplők megkönnyítsék a szankciók kijátszását. Innentől kezdve – a szankciók jelentős mértékű és rendszerszintű kijátszása esetében – az EU-nak lehetősége van kivételes, végső megoldásként alkalmazandó intézkedéseket hozni. Az Európai Unió Tanácsa ilyenkor egyhangúlag úgy határozhat, hogy korlátozza az Oroszországba már most sem exportálható áruk és technológiák olyan nem uniós országok számára történő eladását, szolgáltatását, továbbítását vagy kivitelét, amelyek esetében bizonyítottan folyamatosan fennáll és különösen nagy a kockázata annak, hogy ezeket a termékeket és technológiákat az intézkedések megkerülésére használják fel. Avégett, hogy tovább nehezítse a szankciók kijátszását, a 2023. decemberi intézkedéscsomag megtiltotta az orosz állampolgárok számára, hogy orosz személyek és oroszországi lakosok részére kriptoeszközökkel kapcsolatos pénztárca-, számla- vagy letétkezelési szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonosai legyenek, azok felett ellenőrzést gyakoroljanak, vagy azok irányító testületeiben bármilyen tisztséget betöltsenek.

Kiegészítő megkerülés elleni intézkedés

A 2025. júliusi szankciócsomag részeként a tagállamok bizonyos jegyzékbe vett áruk és technológiák bármely nem uniós országba irányuló kiviteléhez előírhatják az előzetes engedély beszerzését, ha megalapozott a kockázata annak, hogy azokat Oroszországba vagy Belaruszba térítik el. Ez az új mechanizmus kiegészíti a közvetett kivitelre vonatkozó meglévő tilalmat, és további végrehajtási eszközt ad az illetékes hatóságok kezébe a korlátozás alá tartozó áruk nem uniós csatornákon keresztüli újrakivitelének megakadályozására.

Az orosz médiára vonatkozó korlátozások

E korlátozások közé tartozik az orosz állami tulajdonban álló több szervezet általi továbbítás, terjesztés és műsorszórás felfüggesztése a szisztematikus propaganda, a médiamanipuláció és a dezinformáció megfékezése érdekében. A 2024. júniusi szankciócsomag további négy szervezet műsorszolgáltatási engedélyét függesztette fel, mivel folyamatos és összehangolt propagandatevékenységet folytattak az uniós civil társadalmat és a szomszédos országokat megcélozva, súlyosan elferdítve és manipulálva a tényeket. A csomag az orosz beavatkozás és propaganda elleni küzdelem érdekében olyan intézkedéseket is bevezet, amelyek tiltják a politikai pártok, nem kormányzati szervezetek, agytrösztök és médiaszolgáltatások Oroszországból és annak szövetségeseitől származó pénzügyi támogatását.

A Belaruszt érintő szankciók

Ezek a szankciók a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel kerültek bevezetésre (lásd az összefoglalót).

• Nem sokkal az Oroszország elleni 14. szankciócsomag elfogadása után, 2024. június 29-én elfogadásra került egy Fehéroroszországra vonatkozó csomag, melynek célja az összehangolás. A Belarusszal szemben kiszabott szankciók többnyire az Oroszországgal szemben hozott ágazati intézkedéseket reprodukálják, és céljuk a meglévő hiányosságok megszüntetése és a kijátszási lehetőségek korlátozása. A csomag kiviteli tilalmat ír elő a kettős felhasználású és fejlett termékekre és technológiákra, valamint behozatali tilalmat az aranyra, a gyémántra, a szénre és az ásványi termékekre, egyebek mellett a nyersolajra. Ezen túlmenően kibővíti a közúti fuvarozási tilalmat, és tükrözi az uniós vállalkozások EU-n kívüli országokban található leányvállalataira vonatkozóan a legnagyobb erőfeszítést előíró záradékot. Végezetül pedig az uniós exportőröket érintően bevezette a Belaruszt kizáró klauzulát.
• Az Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomaggal párhuzamosan elfogadott, Belarusz elleni újabb szankciócsomag kibővítette azoknak a termékeknek a listáját, amelyek exportja erősítheti Belarusz katonai és ipari kapacitását, így immár többek között a tömegoszlató anyagok kémiai előanyagai, a számítógépes numerikus vezérlésű gépekhez kapcsolódó szoftverek, a krómércek és -vegyületek, a pilóta nélküli légi járművek irányítására szolgáló vezérlőegységek, a pirotechnikai termékek és az éghető anyagok is szerepelnek rajta.
• Az Oroszországgal szembeni 18. szankciócsomaggal párhuzamosan 2025 júliusában egy újabb szankciócsomagot is elfogadtak Belarusz ellen. Ez tovább szigorította a korlátozó intézkedéseket annak fényében, hogy Belarusz továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúját. A csomag:
  • nyolc, a belarusz katonai-ipari komplexumban tevékenykedő szervezetet – köztük védelmi eszközöket gyártókat, UAV-gyártókat, katonai optikai eszközökben érdekelt beszállítókat és tüzérségi lőszergyártó üzemeket – vett fel a vagyonbefagyasztási listára;
  • beszerzési tilalmat vezetett be a Belaruszból származó fegyverekre és az azokhoz kapcsolódó felszerelésekre;
  • kibővítette a kettős felhasználású termékekre és a fejlett technológiára vonatkozó ellenőrzéseket, ideértve az új gépkategóriákat és a vegyi prekurzorokat is;
  • a tranzittilalmakat a korlátozás alá eső áruk szélesebb körére terjesztette ki; és
  • az egyes belarusz bankokra vonatkozó pénzügyi üzenetküldési tilalmat tranzakciós tilalommá alakította át, korlátozott mentességek mellett.
• Az ezt követő, Belarusz elleni szankciócsomagot 2025 októberében, az Oroszországgal szembeni 19. szankciócsomaggal párhuzamosan fogadták el. A csomag tovább erősítette a korlátozó intézkedéseket, válaszul Belarusz folyamatos támogatására Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában. A csomag:
  • több, a védelmi, technológiai és ipari ágazatban működő belarusz szervezetet is felvett a vagyonbefagyasztási listára;
  • a Belarusszal kapcsolatos korlátozásokat összehangolta a legújabb orosz intézkedésekkel azáltal, hogy megtiltotta a kriptoeszközökhöz kapcsolódó fizetési szolgáltatásokat, és kiterjesztette a szoftverkorlátozásokat, amelyek immár a banki és pénzügyi szektort, a kereskedelmi célú űralapú szolgáltatásokat, a műszaki vizsgálatot és elemzést, valamint a mesterséges intelligenciát és a kvantumszámítást is lefedik; valamint
  • az intézkedések Belaruszon keresztüli további kijátszásának megelőzése érdekében kibővítette a meglévő ágazati tilalmak körét.

Az iráni személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciók

Ezek a szankciók az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek kifejlesztésében és szállításában játszott szerepükre tekintettel kerültek bevezetésre.

• A Tanács 2023. július 20-án a korlátozó intézkedések egy új keretét hozta létre Iránnak az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújához nyújtott katonai segítségére tekintettel. Ezek az intézkedések megtiltják a pilóta nélküli légi járművek (UAV) megépítéséhez és előállításához használt alkatrészeknek az EU-ból Iránba történő kivitelét, továbbá utazási korlátozásokról és vagyoni eszközök befagyasztásáról rendelkeznek, mely intézkedéseket az Irán UAV-programjáért felelős, azt támogató vagy abban részt vevő személyekkel szemben lehet elrendelni (lásd az összefoglalót). Ez az új szankciórendszer kiegészíti a drónokkal kapcsolatos szankciók három korábban elfogadott, személyeket és szervezeteket célzó csomagját. A Tanács ugyanazon a napon úgy döntött, hogy hat iráni személyt két, már létező szankciórendszer hatálya alá von, tekintettel arra, hogy Irán katonai támogatást nyújt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához (drónok) és a szíriai rezsimnek (légvédelmi rendszerek).
• A Tanács 2024. május 31-én korlátozó intézkedéseket fogadott el hat egyén és három szervezet ellen, tekintettel a következőkben játszott szerepükre: pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) átadása Oroszország számára az Ukrajna elleni agressziós háborújának támogatására; UAV-k, illetve rakéták átadása a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében a békét és biztonságot aláásó fegyveres csoportok és szervezetek részére; illetve az Irán UAV-programjában való részvétel.
• 2024. június 24-én egy iráni szervezet került fel a jegyzékre, tekintettel arra, hogy részt vett Irán pilóta nélküli légi járművekhez (UAV-k) és rakétákhoz kapcsolódó programjaiban, és érintett volt a pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) Oroszországnak való átadásában, ezzel támogatva az Ukrajna elleni agressziós háborút.
• 2025. július 25-én a Tanács frissítette a rendszer keretében már jegyzékbe vett két magánszemély és egy szervezet bejegyzését, hogy érzékeltesse az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját támogató, Oroszországnak szánt UAV-k, rakéták és kapcsolódó technológiák szállításában való folyamatos szerepvállalásukat.

Diplomáciai intézkedések

Ezek közé tartozik például a diplomaták vízummentes utazásának, valamint a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek és az üzletemberek részére történő vízumkiadás megkönnyítésének felfüggesztése.

Mentességek

• A globális élelmiszer- és energiabiztonság megőrzése érdekében a szankciók nem irányulnak Oroszország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek (többek között a búzának és a műtrágyának) a kivitelére, és nem terjednek ki más uniós országok olajjal és kőolajtermékekkel való ellátására sem.
• Feloldható a vagyoni eszközök befagyasztása egyes olyan személyek esetében, akik a jegyzékre való felvételüket megelőzően jelentős szerepet játszottak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – többek között a búza és a műtrágya – nemzetközi kereskedelmében; pénzeszközök és egyéb gazdasági erőforrások is a rendelkezésükre bocsáthatók.
• Az uniós szankciók nem akadályozzák meg a nem uniós országokat és azok Unión kívüli állampolgárait gyógyszerészeti és egészségügyi termékek Oroszországból való megvásárlásában.
• Egy úgynevezett „szükséghelyzeti záradék” engedélyezi az árplafon feletti árú olaj szállítását, a technikai segítségnyújtást, bróker- vagy finanszírozási szolgáltatások nyújtását, illetve a pénzügyi segítségnyújtást a nem uniós országokba történő szállítással kapcsolatban, amennyiben arra az emberi egészségre és biztonságra vagy a környezetre valószínűsíthetően súlyos hatást gyakorló esemény sürgős megelőzéséhez vagy hatásainak sürgős enyhítéséhez, illetve természeti katasztrófákra való reagáláshoz szükség van.

A különböző határozatokhoz és rendeletekhez csatolt mellékletek tartalmazzák a korlátozó intézkedések által érintett személyek, szervezetek és szervek, valamint a korlátozó intézkedések által érintett áruk és technológiák jegyzékét.