Az uniós szankciók általános kerete

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke

MI AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS (EUSZ) 29. CIKKÉNEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS (EUMSZ) 215. CIKKÉNEK A CÉLJA?

• Az EUSZ 29. cikke lehetővé teszi az Európai Unió Tanácsának, hogy az Európai Unióhoz (EU-hoz) nem tartozó országok kormányaival, egyes nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal (például vállalatokkal), valamint egyes természetes személyekkel (például terroristákkal) szemben korlátozó intézkedéseket (szankciókat) állapítson meg azzal a céllal, hogy politikájukban vagy tevékenységeikben változást érjen el.
• Az EUMSZ 215. cikke alapján a Tanács elfogadhatja az EUSZ 29. cikke alapján hozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezeket egységesen alkalmazzák az összes uniós tagállamban.

FŐBB PONTOK

• Az EU – akár saját intézkedéseként (autonóm szankciók), akár az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által hozott határozatok végrehajtása érdekében – szankciókat fogad el olyan esetekben, amikor az EU-n kívüli országok, természetes vagy jogi személyek, csoportok vagy a nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitások:
  • nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot vagy az emberi jogokat;
  • olyan politikát követnek vagy lépéseket tesznek meg, amelyek nem felelnek meg a jogállamiság vagy a demokratikus elvek követelményeinek.
• Az ilyen szankciók megelőző és nem büntető jellegű eszközök, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék az EU gyors reakcióját a politikai kihívásokra és fejleményekre, összhangban a közös kül- és biztonságpolitika elveivel.
• Az uniós szankciókra egy szélesebb politikai párbeszéd kontextusában kell tekinteni. A korlátozó intézkedéseket oly módon kell kidolgozni, hogy a polgári lakosságot érintő következmények a lehető legkisebbek legyenek. E tekintetben az EU célszerűnek tartja a konkrét helyzet célzott és differenciált, egy országra vagy annak egy részére, kormánytagokra, magánszemélyekre, csoportokra vagy entitásokra kivetett szankciók általi kezelését.

Fokozatos szankciók

Az EU számos fokozatos szankciót vezethet be az EU-n kívüli országokkal szemben, többek között a következőket:

• Diplomáciai szankciók:
  • diplomaták kiutasítása, hivatalos látogatások felfüggesztése;
  • az EU-val folytatott két- vagy többoldalú együttműködések felfüggesztése; valamint
  • a sport- és kulturális események bojkottja.
• Gazdasági és pénzügyi szankciók:
  • fegyverembargó az EU közös katonai listáján szereplő katonai termékekre vonatkozóan;
  • kiviteli és behozatali korlátozások a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékekre (kettős felhasználású termékekre) vonatkozóan.

A korlátozó intézkedések közé az alábbiak tartozhatnak:

• a célzott magánszemélyek vagy szervezetek olyan pénzeszközeinek és egyéb gazdasági erőforrásainak befagyasztása (pl. készpénz, bankbetétek, részvények, üzletrészek stb.), amelyekhez való hozzáférés, illetve amelyek bármiféle mozgatása, értékesítése, ingatlanok esetén elidegenítése vagy bérbeadása nem megengedett;
• magánszemélyek EU-ba történő belépését megakadályozó vízum- vagy utazási tilalom;
• ágazati tiltó intézkedések, például bizonyos termékek vagy technológiák behozatalára vagy kivitelére vonatkozóan.

Bizonyos esetekben mentesség adható az erőforrások befagyasztása alól az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges termékek (pl. élelmiszerek vagy gyógyszerek) kivitelének lehetővé tétele érdekében.

A tagállamok a beutazási tilalmak alól is adhatnak mentességet (például azért, hogy egy EU-n kívüli ország kormányzatának szankciókkal sújtott tagja részt vehessen a területükön megrendezésre kerülő ENSZ-konferencián).

Hatások és következmények

A szankciók célja bizonyos politikai és gazdasági hatások elérése. A következőkre alkalmazandók:

• az EU területén belüli és kívüli bármely személy, függetlenül attól, hogy uniós polgár vagy nem uniós állampolgár;
• valamely tagállam joga szerint létesített társaságok vagy szervezetek (beleértve EU-beli társaságok nem uniós országbeli fióktelepeit is);
• nem uniós országok kormányai, szervezetei és nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásai;
• bármely teljes egészében vagy részben az Unión belül folytatott üzleti tevékenység.

Korlátozó intézkedések rendszerének bevezetése

2018-ban és 2019-ben három korlátozóintézkedés-rendszer bevezetésére került sor:

• a vegyi fegyverek használatának és elterjedésének kezelése a (KKBP) 2018/1544 határozat és az (EU) 2018/1542 rendelet elfogadásával;
• a kibertámadások felelőseinek megcélzása a (KKBP) 2019/797 határozat és az (EU) 2019/796 rendelet elfogadásával;
• a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekért felelősek megcélzása a (KKBP) 2019/1894 határozat és az (EU) 2019/1890 rendelet elfogadásával.

Az uniós bűncselekmények listájához adott korlátozó intézkedések megsértése

A Tanács 2022 novemberében elfogadta az (EU) 2022/2332 határozatot, amely az uniós korlátozó intézkedések megsértését az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő bűncselekménynek minősíti.

HÁTTÉR

• Az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága 2004-ben megállapodott – a jelenleg iránymutatásokban szereplő, legutóbb 2018-ban naprakésszé tett – korlátozó intézkedések alkalmazására vonatkozó egyes alapelvekben.
• A Tanács 2018-ban elfogadta a korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásának legjobb uniós gyakorlatáról szóló, naprakésszé tett dokumentumot.
• További információk:
  • Hogyan és milyen esetekben fogad el az EU szankciókat (Az Európai Unió Tanácsa).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – V. cím – Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 2. fejezet – A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 1. szakasz – Közös rendelkezések – 29. cikk (az EUSz. korábbi 15. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 33. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Ötödik rész – Az Unió külső tevékenysége – IV. cím – Korlátozó intézkedések – 215. cikk (az EKSz. korábbi 301. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 144. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2022/2332 határozata (2022. november 28.) az uniós korlátozó intézkedések megsértésének az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő bűncselekményi területnek történő minősítéséről (HL L 308., 2022.11.29., 18–21. o.)

Az Európai Unió közös katonai listája a Tanács által 2022. február 21-én elfogadva (a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont által szabályozott eszközök) (HL C 100., 2022.3.1., 3–35. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás) (HL L 206., 2021.6.11., 1–461. o.)

Az (EU) 2021/821 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács (KKBP) 2019/1890 rendelete (2019. november 11.) a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 291., 2019.11.12., 3–12. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (KKBP) 2019/1894 határozata (2019. november 11.) a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 291., 2019.11.12., 47–53. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 129I., 2019.5.17., 1–12. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 129I., 2019.5.17., 13–19. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU) 2018/1542 rendelete (2018. október 15.) a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 259., 2018.10.16., 12–21. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (KKBP) 2018/1544 határozata (2018. október 15.) a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 259., 2018.10.16., 25–30. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – 83. cikk (az EUSz. korábbi 31. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 80–81. o.)

utolsó frissítés 05.05.2023