Az Európai Védelmi Ügynökség (2011-től)

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) az operatív igények azonosítása, az Európai Unió (EU) ipari és technológiai bázisának erősítése, a kutatások és a hatékony katonai célú beszerzések előmozdítása révén támogatja az Európai Unió (EU) védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint az európai biztonság- és védelempolitika (KBVP) fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

JOGI AKTUS

A Tanács 2011. július 12-i 2011/411/KKBP határozata az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról és a 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) 2004-ben hozták létre védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverkezési ügynökségként abból a célból, hogy támogassa az Európai Unió (EU) védelmi képességeinek javítására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

Az Ügynökség jogi és intézményi keretet biztosít, lehetővé téve az uniós tagállamok számára, hogy az Európai Unió (EU) közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP), illetve különösen a közös biztonság- és védelempolitika KBVP keretében együttműködjenek katonai képességeik fejlesztése érdekében.

A Lisszaboni Szerződés egy konkrét rendelkezéssel egészítette ki az Európai Unióról szóló Szerződést [45. cikk; l. még a 42(3) cikket]. Következésképpen a Tanács 2011 júliusában elfogadta a 2011/411/KKBP határozatot, amely az EDA alapjául szolgáló eredeti jogi aktus helyébe lépett.

Feladatok

Az Ügynökség feladatai:

• hozzájárul a tagállamok katonai képességeire vonatkozó célkitűzések meghatározásához és a tagállamok által a katonai képességekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez;
• előmozdítja a műveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását;
• a katonai képességekre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében többoldalú projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagállamok által végrehajtott programok összehangolásáról és a külön meghatározott együttműködési programok irányításáról;
• támogatja a védelmi technológiai kutatásokat, továbbá koordinálja és tervezi a közös kutatási tevékenységeket és a jövőbeli műveleti igények kielégítését szolgáló megoldások felkutatását;
• hozzájárul a védelmi szektor ipari alapjainak megerősítéséhez és a katonai kiadások hatékonyságának javításához, például a vonatkozó stratégiák kidolgozása révén a Bizottsággal vagy az iparággal konzultálva.

Amennyiben a Tanács úgy határoz az Ügynökség készen áll az állandó strukturált együttműködés támogatására is.

Az Ügynökség megbízatása nem érinti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

Irányítás

A brüsszeli székhelyű Ügynökség felett a Tanács gyakorol felügyeletet.

Az Ügynökség döntéshozó szerve az országonként egy képviselőből és az Európai Bizottság (szavazati jog nélküli) képviselőjéből álló Irányítóbizottság. Az Irányítóbizottság minden évben legalább két védelmi miniszteri szintű ülést tart, ezen kívül más időpontokban különleges összetételben - például kutatási és technológiai igazgatók vagy védelempolitikai igazgatók - is ülésezhet. Az Ügynökségben Dánia kivételével minden tagállam részt vesz.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének vezető szerepet kell betöltenie az Ügynökség szervezetében, és fő kapcsolattartóként kell eljárnia az Ügynökség és a Tanács között. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója felel a funkcionális egységek felügyeletéért és koordinálásáért.

Pénzügyek

Az Ügynökség működési költségeihez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) arányában járulnak hozzá. Az ad hoc projekteket az abban részt vevő tagállamok külön finanszírozzák.

Kapcsolatok harmadik országokkal

Az Ügynökség együttműködéseket hozhat létre harmadik országokkal. Együttműködhet ezen kívül olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Európai Űrügynökség (ESA) vagy a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (OCCAR).

Utolsó frissítés: 18.06.2014