A bajba került pénzügyi intézmények problémáinak kezelése

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

2014/59/EU irányelv a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályok megállapításáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Új szabályokat határoz meg a bajba került pénzügyi intézmények kezelésére vonatkozóan, mivel az Európai Unió (EU) számos tagállama arra kényszerült, hogy a 2008. évi pénzügyi válságot követően a bankok megmentése céljából közpénzeket injektáljon banki rendszereibe.
• Célja, hogy jövőbeni bankcsődök esetén elkerülje a bankmentést, amely az adófizetők pénzének felhasználásával jár.
• Megállapítja a csődhelyzetbe került bankok helyreállítására és szerkezetátalakítására vonatkozó közös uniós szabályokat.

FŐBB PONTOK

A nehéz helyzetbe került bankok – megelőzés

• Valamennyi banknak helyreállítási tervet kell kidolgoznia, amelyet az illetékes nemzeti hatóságához kell benyújtania.
• A nemzeti szanálási hatóságnak is ki kell dolgoznia egy szanálási tervet arra az esetre, ha a helyreállítás nem hatékony és szerkezetátalakítás (szanálás) válik szükségessé.
• Ezekben a tervekben határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyeket akkor léptetnek életbe, ha egy bank csődöt eredményező nehéz helyzetbe kerül.

A nehéz pénzügyi helyzetbe került bankok – korai beavatkozás

Amennyiben valamely bank nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, a nemzeti illetékes hatóságnak hatásköröket biztosítanak a beavatkozásra, például az ügyvivő vagyonfelügyelő bank élére történő kinevezése révén.

Csődhelyzetbe került bankok – szerkezetátalakítás (szanálás)

• Amennyiben a bank hanyatlása folytatódik, a nemzeti szanálási hatóság számos jogkörrel rendelkezik az adófizetők csődből eredő költségének minimalizálására vonatkozóan. A legjelentősebb hatáskörnek a költségeknek a magánszektorra történő elsősorbani terhelése tekinthető.
• Az eddigi közpénzekből történő bankmentéshez képest igencsak jelentős taktikaváltásnak tekinthető, úgynevezett hitelezői feltőkésítési mechanizmus legkésőbb 2016 januárjában lépett életbe. Az uniós tagállamok dönthettek úgy, hogy a hitelezői feltőkésítést már ezt megelőzően belefoglalják jogi rendszerükbe.
• Egy bank összeomlása esetén elsősorban a részvényesek kötelesek a szerkezetátalakítási költségeket fedezni. Ezt követően a hitelezők hozzájárulása, legvégül pedig a (100 000 EUR feletti betéttel rendelkező) nem biztosított betétesek közbelépése következik. Az (EU) 2017/2399 módosító irányelv harmonizálta a banki hitelezők hierarchiáját az előresorolt, de nem elsőbbségi, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok új osztályának létrehozásával, amelynek a kielégítési sorrendben elfoglalt helye a szavatolótőke-instrumentumok és az alárendelt kötelezettségek felett, de az egyéb előresorolt kötelezettségek alatt kell, hogy legyen. A nem elsőbbségi, előresorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok új, törvényes kielégítési sorrendben elfoglalt helyének célja, hogy javítsa a hitelezői feltőkésítés alkalmazását az olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében, amelyek jogosultak a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekre. Támogatja továbbá a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó, G20 teljes veszteségviselő képességre vonatkozó (TLAC-) standard EU-ban történő végrehajtását.
• A részvényeseknek és a hitelezőknek kell tehát hozzájárulniuk a csődhelyzetbe került intézet veszteségeinek fedezéséhez. A szerkezetátalakítás alatt álló bank összes kötelezettségeinek (tartozásainak vagy kötelezettségeinek) legalább 8 %-át kell fedezniük. Amennyiben további fedezendő költségek merülnek fel, a szanálási alap avatkozhat be (lásd alább). A nemzeti hatóságok egyéb hatáskörei között szerepel még a szerkezetátalakítás alatt álló bank értékesítése vagy valamely másik bankkal történő egyesítése.
• A Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2015 novemberében kidolgozott TLAC-standard végrehajtása céljából az (EU) 2019/879 irányelv új szabályokat vezetett be a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képességére vonatkozóan.
• Az (EU) 2022/2556 módosító irányelv összehangolja az irányelv és számos egyéb, kapcsolódó irányelv rendelkezéseit a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelet, az (EU) 2022/2554 (DORA-) rendeletben (lásd az összefoglalót) meghatározott, pénzügyi szervezeteknél fennálló IKT-kockázattal kapcsolatos követelményekkel.

A bankok szerkezetátalakítási tervének pénzügyi támogatására szolgáló nemzeti szanálási alapok

Valamennyi uniós tagállamnak létre kell hoznia egy nemzeti szanálási alapot, amelyet az adott területen létrehozott hitelintézetek és befektetési vállalkozások előzetesen finanszíroznak. Ezt az alapot használják fel majd a csődhelyzetbe került bank szerkezetátalakításának finanszírozására.

Végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az Európai Bizottság 2015-ben és 2023-ban a 2014/59/EU irányelvvel kapcsolatban számos végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el. Ezek többek között a következők:

• (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet:
  • a bankok által a szanálási alapba fizetendő hozzájárulás kiszámítása és annak kiigazítása az intézmények kockázati profiljának megfelelően,
  • a bankok által szolgáltatandó információk, amelyek alapján kiszámítható a szanálási alapba fizetendő hozzájárulásuk;
• (EU) 2016/778 felhatalmazáson alapuló rendelet:
  • valamely intézmény által a szanálási alapba visszafizetendő hozzájárulás teljes összege vagy annak egy része befizetésének elhalasztásához szükséges körülmények és feltételek,
  • az intézet gazdaság szempontjából elengedhetetlen tevékenységeinek, szolgáltatásainak és működési folyamatainak megállapításához alkalmazott kritériumok, valamint
  • a fő üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások meghatározásával kapcsolatos kritériumok;
• (EU) 2016/860 felhatalmazáson alapuló rendelet a 2014/59/EU irányelv 44. cikke (3) bekezdése szerinti leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazása alóli kizárást szükségessé tevő körülmények részletes meghatározásáról;
• (EU) 2016/911 végrehajtási rendelet a csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások feltételei közzétételének formájáról és tartalmáról;
• (EU) 2016/962 végrehajtási rendelet az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által azonosítandó és az Európai Bankhatóságnak (EBH) továbbítandó információk tekintetében alkalmazandó egységes formátumokról, mintadokumentumokról és fogalommeghatározásokról;
• (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló rendelet többek között a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmára vonatkozó standardokról;
• (EU) 2016/1400 felhatalmazáson alapuló rendelet a reorganizációs terv minimális elemeiről és a terv végrehajtásáról szóló jelentések minimális tartalmáról;
• (EU) 2016/1401 felhatalmazáson alapuló rendelet a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékelésének módszereire és alapelveire vonatkozó standardokról;
• (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló rendelet a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megállapításának módjával kapcsolatos kritériumokról;
• (EU) 2016/1712 felhatalmazáson alapuló rendelet a pénzügyi szerződésekre vonatkozó minimális információkról;
• (EU) 2017/867 felhatalmazáson alapuló rendelet a részleges tulajdonjog-átruházás esetén védelemben részesítendő megállapodáskategóriákról;
• (EU) 2018/344 felhatalmazáson alapuló rendelet a szanálás keretében alkalmazott elbánás különbségének értékelésére szolgáló módszerek kritériumait meghatározó szabályozástechnikai standardokról (értékelés 3);
• (EU) 2018/345 felhatalmazáson alapuló rendelet az intézmények vagy szervezetek eszközei és kötelezettségei értékének megállapítására szolgáló módszertannal kapcsolatos kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardokról;
• (EU) 2019/348 felhatalmazáson alapuló rendelet az intézmények csődje által a pénzügyi piacokra, más intézményekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt hatás értékelésének kritériumait részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardokról;
• (EU) 2021/622 végrehajtási rendelet a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekről az Európai Bankhatóság felé történő adatszolgáltatáshoz szükséges egységes adatszolgáltatási táblák, utasítások és módszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardokról;
• (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló rendelet a szanálási hatóságok által a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, a 2013/36/EU irányelvben említett követelmények és a kombinált pufferkövetelmények becsléséhez – amennyiben az említett irányelv értelmében maga a szanálás alá vonható csoport nem tartozik az említett követelmények hatálya alá – alkalmazandó módszereket részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardokról;
• (EU) 2021/1340 felhatalmazáson alapuló rendelet a jogfelfüggesztő szanálási hatáskör elismerésére vonatkozó szerződéses feltételek tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardokról; valamint
• (EU) 2021/1527 felhatalmazáson alapuló rendelet a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerésére vonatkozó szabályozástechnikai standardokról.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

• A 2014/59/EU irányelvet 2014. december 31-ig kellett átültetni a nemzeti jogba, a szabályok pedig 2015. január 1-jétől alkalmazandók.
• Az (EU) 2017/2399 módosító irányelvet 2018. december 28-ig kellett átültetni a nemzeti jogba és a szabályok is ettől a időponttól léptek életbe.
• Az (EU) 2019/879 módosító irányelvet 2020. december 28-ig kellett átültetni. Szabályait ettől az időponttól kezdve kellett alkalmazni a tagállamokban, kivéve a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályt, amely 2024. január 1-jétől vagy később alkalmazandó.
• Az (EU) 2022/2556 módosító irányelvet 2025. január 17-ig kell átültetni a nemzeti jogba, és a szabályokat is ettől az időponttól kell alkalmazni.

HÁTTÉR

További információk:

• A bankok helyreállítása és szanálása (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190–348. o.)

A 2014/59/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 153–163. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)

A Bizottság (EU) 2021/1527 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 31.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 329., 2021.9.17., 2–5. o.)

A Bizottság (EU) 2021/1340 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 22.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a jogfelfüggesztő szanálási hatáskör elismerésére vonatkozó szerződéses feltételek tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 292., 2021.8.16., 1–3. o.)

A Bizottság (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 26.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálási hatóságok által a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 104a. cikkében említett követelmények és a kombinált pufferkövetelmények becsléséhez – amennyiben az említett irányelv értelmében maga a szanálás alá vonható csoport nem tartozik az említett követelmények hatálya alá – alkalmazandó módszereket részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 241., 2021.7.8., 1–6. o.)

A Bizottság (EU) 2021/622 végrehajtási rendelete (2021. április 15.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekről történő adatszolgáltatáshoz szükséges egységes adatszolgáltatási táblák, utasítások és módszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 131., 2021.4.16., 123–136. o.)

A Bizottság (EU) 2019/348 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 25.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézmények csődje által a pénzügyi piacokra, más intézményekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt hatás értékelésének kritériumait részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 63., 2019.3.4., 1–11. o.)

A Bizottság (EU) 2018/1624 végrehajtási rendelete (2018. október 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálási terveihez történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó eljárásokra, valamint egységes formanyomtatványokra és táblákra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról és az (EU) 2016/1066 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 277., 2018.11.7., 1–65. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2018/344 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 14.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálás keretében alkalmazott elbánás különbségének értékelésére szolgáló módszerek kritériumait meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 67., 2018.3.9., 3–7. o.)

A Bizottság (EU) 2018/345 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 14.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézmények vagy szervezetek eszközei és kötelezettségei értékének megállapítására szolgáló módszertannal kapcsolatos kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 67., 2018.3.9., 8–17. o.)

A Bizottság (EU) 2017/867 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. február 7.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 76. cikke értelmében részleges tulajdonjog-átruházás esetén védelemben részesítendő megállapodáskategóriákról (HL L 131., 2017.5.20., 15–19. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1712 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szerződésekre vonatkozóan a részletes nyilvántartásban szerepeltetendő minimális információk és a követelmény előírását szükségessé tevő körülmények részletes meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 258., 2016.9.24., 1–7. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megállapításának módjával kapcsolatos kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 237., 2016.9.3., 1–9. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1401 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 23.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékelésének módszereire és alapelveire vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 228., 2016.8.23., 7–15. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1400 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 10.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a reorganizációs terv minimális elemeit és a terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentések minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 228., 2016.8.23., 1–6. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 184., 2016.7.8., 1–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2016/962 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által azonosítandó és az Európai Bankhatóságnak továbbítandó információk tekintetében alkalmazandó egységes formátumokra, mintadokumentumokra és fogalommeghatározásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 160., 2016.6.17., 35–49. o.)

A Bizottság (EU) 2016/911 végrehajtási rendelete (2016. június 9.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások feltételei közzétételének formájára és tartalmára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 153., 2016.6.10., 25–27. o.)

A Bizottság (EU) 2016/860 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 4.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikke (3) bekezdése szerinti leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazása alóli kizárást szükségessé tevő körülmények részletes meghatározásáról (HL L 144., 2016.6.1., 11–20. o.)

A Bizottság (EU) 2016/778 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 2.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a rendkívüli utólagos hozzájárulás teljes összege vagy annak egy része befizetésének elhalasztásához szükséges körülmények és feltételek, a kritikus funkciót megalapozó tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok meghatározásának, valamint a fő üzletágakat megalapozó üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások meghatározásának kritériumai tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 131., 2016.5.20., 41–47. o.)

A Bizottság (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 21.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 44–64. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 20.06.2023