A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó hatékonyabb szabályok

FŐBB PONTOK

• A rendelet a következők megállapítására vonatkozóan határoz meg uniós szabályokat:
  • melyik bíróság rendelkezik joghatósággal az adott fizetésképtelenségi eljárás megindítására;
  • az alkalmazandó nemzeti jog;
  • valamely gazdasági társaság, kereskedő vagy magánszemély fizetésképtelenné válása esetén a bírósági határozat elismerése.
• A határozat nem vonatkozik Dániára.

Alkalmazható helyzetek

A rendelet olyan eljárásokra vonatkozik, amelyek az adós valamennyi hitelezőjére, vagy azok meghatározó részére kiterjednek; a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályokon alapulnak; valamint amelyekben az adós megmentése, az adósságállomány rendezése, reorganizáció vagy felszámolás céljából:

1. az adóst vagyonától teljes mértékben vagy részlegesen megfosztják, és fizetésképtelenségi szakértőt jelölnek ki;
2. az adós vagyona, üzleti tevékenységei és tranzakciói bíróság ellenőrzése vagy felügyelete alá kerülnek; vagy
3. az eljárás felfüggesztésre kerül az adós és a hitelezők közötti tárgyalások lehetővé tétele céljából. Ez utóbbi kizárólag akkor alkalmazandó, ha:
   • a hitelezők összességének védelmét célzó eljárások keretében történik,
   • a tárgyalások kudarcba fulladnak, amely esetben a fent felsorolt eljárások két másik típusa közül az egyik alkalmazandó.

A rendelet hatálya alá tartozik a nemzeti jog szerinti „megelőző” fizetésképtelenségi eljárás, amely a vállalkozás megmentése esélyeinek növelése céljából már a korai szakaszban megindítható. Ezeket az eljárásokat az A. melléklet sorolja fel. Emellett személyes fizetésképtelenségi eljárások szélesebb körét is lefedi.

Joghatóság

• Az eljárásra az adós fő érdekeltségeinek központjául szolgáló tagállam bíróságain kerül sor. Ez vélelmezhetően a következőket jelenti:
  • gazdasági társaság vagy jogi személy esetén a bejegyzett székhely;
  • üzleti vagy szakmai tevékenységet folytató magánszemély esetén a központi ügyintézés helye;
  • bármely egyéb magánszemély esetén a szokásos tartózkodási hely.
• Ezek a vélelmek nem alkalmazandók, amennyiben a székhely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző megadott időtartamon belül megváltozott.
• Amennyiben az adós működési helye a fő érdekeltségének központjától eltérő tagállamban található, ez a tagállam is jogosult az adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítására. Ez a „másodlagos eljárás” azonban az adott tagállamban tartott vagyontárgyakra korlátozódik.
• A rendelet növeli a társaságok megmentésének esélyeit azáltal, hogy kerüli a párhuzamos másodlagos eljárás megindítását, amely keretében a helyi hitelezők érdekeit eltérő módon garantálják.

Alkalmazandó jog

Az alkalmazandó jog főszabály szerint az eljárás megindításának helye szerinti tagállam joga. Ez a jog határozza meg továbbá az eljárások megindításának és befejezésének, valamint azok lefolytatásának feltételeit is. Többek között a következőkről rendelkezik:

• mely adós ellen lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani;
• a vagyontárgyak, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezik;
• a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok;
• a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek és kiadások viselése.

Elismerés és végrehajtás

Amint a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lép, azt valamennyi tagállamban el kell ismerni – a határozat valamennyi uniós országban azonos joghatással bír.

Fizetésképtelenségi nyilvántartások

A hitelezők és bíróságok tájékoztatásának javítása és a párhuzamos fizetésképtelenségi eljárások megindításának megelőzése érdekében a tagállamok kötelesek nyilvánosan elérhető online nyilvántartásban közzétenni a határokon átnyúló fizetésképtelenségi esetekkel kapcsolatos tájékoztatást. Ezek a nyilvántartások az európai e-igazságügyi portálon keresztül az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban összekapcsolódnak.

Cégcsoport tagjaival szemben indított fizetésképtelenségi eljárások

A rendelet egyedi megközelítést hoz létre a cégcsoporthoz tartozó tagokkal szemben indított fizetésképtelenségi eljárások kezelésére. Ez a következőkre terjed ki:

• a részt vevő különböző fizetésképtelenségi szakértők és bíróságok együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályok;
• ugyanazon csoport más tagját érintő eljárásban részt venni kívánó fizetésképtelenségi szakértő kijelölésével kapcsolatos korlátozott kereshetőségi jog¹;
• ugyanazon cégcsoportra vonatkozó eljárások koordinálását szolgáló egyedi rendszer („csoportos koordinációs eljárás”).

A mellékletek módosítása

A rendelet módosítására háromszor került sor a következő jogszabályok révén:

• Az (EU) 2017/353 rendelet a Lengyelország által szolgáltatott információkat figyelembe vevő új jegyzékekkel váltotta fel az (EU) 2015/848 rendelet A. mellékletét (fizetésképtelenségi eljárások jegyzéke) és B. mellékletét (fizetésképtelenségi szakértők jegyzéke).
• A Belgiumtól, Bulgáriától, Horvátországtól, Lettországtól és Portugáliától érkezett változásbejelentéseket követően az (EU) 2018/946 rendelet felváltja az A. és a B. mellékletet.
• Az (EU) 2021/2260 rendelet az A. és B. melléklet helyébe lép, miután Németország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Ausztria és Lengyelország értesítést küldött azokról a változásokról, amelyek nemzeti jogukban a fizetésképtelenségi eljárások vagy a fizetésképtelenségi szakemberek új típusait vezetik be. Az (EU) 2022/1437 módosító bizottsági határozat megerősíti, hogy az (EU) 2021/2260 rendelet hatálya Írországra is kiterjed.