A jövedéki adók területén történő közigazgatási együttműködés

FŐBB PONTOK

Az Európai Unió (EU) mindegyik tagállama a következő feladatokat látja el.

• Kijelöli azt a hatóságot, amely alkalmazza a jogszabályt és tájékoztatja a Bizottságot, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az illetékes hatóságok listáját.
• Központi jövedéki kapcsolattartó hivatalt jelöl ki, amely a következő feladatokat látja el:
  • kapcsolattartás a többi tagállam testületeivel, akár közvetlenül, akár kijelölt szervezeti egységekkel és tisztviselőkkel;
  • információcsere;
  • a közigazgatási határozatokról és egyéb intézkedésekről szóló értesítések továbbítása;
  • visszajelzés készítése a követő intézkedésekről;
  • statisztikai és egyéb információk szolgáltatása.
• Az információcsere megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket fogad el.
• Legalább öt évig megőrzi a jövedéki termékek mozgására vonatkozó információkat és a tagállami nyilvántartásokban szereplő adatokat.
• Minden szükséges intézkedést megtesz az alábbiak biztosítására:
  • hatékony belső koordináció és közvetlen együttműködés a hatóságaik között;
  • az információcsere-rendszer működése.

Az egyik tagállam hatósága információt kérhet egy másik tagállam hatóságától, beleértve egy konkrét közigazgatási vizsgálatot is. Ezt lehetőség szerint a számítógépes jövedéki szállítási és ellenőrzési rendszer és egy kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány felhasználásával teszi.

A megkeresett hatóság:

• információt ad, gondoskodva az alábbiakról:
  • a megkereső hatóság kimerítette a szokásos információforrásokat,
  • a megkeresések száma és jellege egy adott időszakon belül nem jelent aránytalanul nagy adminisztratív terhet;
• a válaszadásra a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 hónapon belül sort kerít;
• megtagadhatja az információk kiadását, ha:
  • a megkereső hatóság jogi okokból nem szolgáltathat hasonló jellegű információt,
  • az üzleti, ipari vagy szakmai titok vagy folyamat felfedéséhez vezet, illetve
  • sérti a közérdeket.

Az információcsere kötelező, ha:

• egy másik tagállamban a jogszabályok megsértésére került sor, vagy ennek gyanúja fennáll;
• ha fennáll annak a veszélye, hogy egy másik tagállamban csalásra kerül sor vagy jövedékiadó-veszteség keletkezik;
• ha az adófelfüggesztés¹ alatt álló jövedéki termék teljesen megsemmisült, vagy helyrehozhatatlanul károsodott;
• a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során rendkívüli esemény következett be.

Az információcsere választható abban az esetben, ha az információ a jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges.

Az e rendelet értelmében közölt vagy gyűjtött információk az alábbiakra vonatkoznak:

• hivatali titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
• az alábbi célokra használhatók fel:
  • a jövedéki adók adóalapjának megállapítása,
  • a jövedéki adók beszedése vagy adminisztratív ellenőrzése,
  • a jövedéki termékek mozgásának nyomon követése,
  • kockázatelemzés végzése,
  • egyéb adók, vámok és illetékek megállapítása.

Minden tagállam rendelkezik elektronikus adatbázissal, amely:

• az alábbiakkal kapcsolatos részletes információkból álló nyilvántartást tartalmaz:
  • gazdasági szereplők (adóraktár-engedélyesek, |bejegyzett címzettek, bejegyzett feladók),
  • adóraktárként engedélyezett helyiségek;
• naprakészen tartalmazza a központi jövedéki kapcsolattartó hivataloktól származó teljes körű és pontos információkat.

A Bizottság:

• a számítógépes rendszer részeként központi nyilvántartást vezet az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékeket vagy a szabad forgalomba bocsátott² jövedéki termékeket tagállamok között szállító gazdasági szereplőkről;
• gondoskodik arról, hogy az ilyen termékek mozgatását végző személyek elektronikus úton ellenőrizhetik a központi nyilvántartásban a jövedéki számok érvényességét;
• a tagállamokkal együtt vizsgálja és értékeli a jogszabályok alkalmazását;
• rendszeresen összefoglalja a nemzeti tapasztalatokat a rendszer javítása érdekében;
• ötévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a jogszabályok alkalmazásáról;
• munkáját a jövedékiadó-bizottság segíti;
• a rendelet értelmében két végrehajtási aktust fogadott el:
  • 612/2013/EU végrehajtási rendelet a gazdasági szereplők és az adóraktárak nyilvántartásáról,
  • (EU) 2016/323 végrehajtási rendelet az együttműködésről és az információcseréről.

A rendelet:

• nem érinti az alábbiakat:
  • a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi uniós jogsegély;
  • egyéb kétoldalú vagy többoldalú kölcsönös segítségnyújtási megállapodások;
• hatályon kívül helyezi az 2073/2004/EK rendeletet.

Módosítások

A 389/2012/EU rendeletet az (EU) 2020/261, az (EU) 2021/774 és az (EU) 2023/246 rendelet módosította, amelyek a szabad forgalomba bocsátott áruk mozgásában részt vevő gazdasági szereplők nyilvántartásba vételére vonatkoznak. E módosító rendeleteket a 389/2012/EU rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata már tartalmazza.