Úton egy társadalmi szempontból befogadóbb növekedés felé az EU-ban

FŐBB PONTOK

Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz

Mindkettő kulcsfontosságú tényezőnek minősül a foglalkoztatási lehetőségek növelése és az egyének foglalkoztathatóságának javítása tekintetében. A felölelt területek között a következők szerepelnek:

• készségek, például nyelvi, írás-olvasási, valamint számolási készségek, továbbá az oktatás és az egész életen át tartó tanulás;
• rugalmas és biztonságos munkaszerződések a munkaerőpiacra való belépés és a pályamódosítás elősegítésére, lehetővé téve a munkáltatóknak, hogy reagáljanak a keresletbeli változásokra;
• biztonságos pályamódosítások, többek között a többszörös munkaviszony és a munkaviszonyban bekövetkező megszakítások;
• a foglalkoztatás aktív támogatása azok esetében, akiknek készségfejlesztésre és képzettség vagy munkatapasztalat megszerzésére van szükségük;
• a nemek közötti egyenlőség, valamint a munka és magánélet közötti egyensúly, többek között a gyermekek tekintetében igénybe vehető megfelelő szabadság és az idevágó gondozási lehetőségek;
• esélyegyenlőség, többek között a jogszabály hatálya alá még nem tartozó hátrányos csoportok számára.

Méltányos munkafeltételek

A munkavállalók és munkáltatók jogai és kötelezettségei közötti egyensúly kialakítására van szükség a munkahelyteremtést és a munkavégzés megkezdését elősegítő rugalmasság és a biztonság biztosítása céljából. A felölelt területek között a következők szerepelnek:

• foglalkoztatási feltételek, többek között az új, decentralizált, a munkavállaló által szervezett foglalkoztatási formák, valamint a próbaidő időtartamával kapcsolatos visszaélések megelőzése;
• bérek, amelyek biztosítják a tisztességes megélhetést és hozzájárulnak a szegénységben élő munkavállalók számának csökkentéséhez;
• munkahelyi egészségvédelem és biztonság, nem utolsósorban a kevésbé stabil munkaviszonyok, az új munkavégzési ritmusok és a munkaerő elöregedése tekintetében;
• szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása: autonóm és képviseleti partnerségek, amelyek esetlegesen kollektív szerződések létrejöttét eredményezhetik.

Megfelelő és fenntartható szociális védelem

Ide tartozik a méltó életvitel és a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása szempontjából létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ez lehetővé teszi a polgárok munkaerőpiacon és általában véve a társadalomban való teljes körű részvételét. A felölelt területek között a következők szerepelnek:

• a szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja – a szociális ellátások összekapcsolása, az aktív támogatás és a szociális szolgáltatások kulcsfontosságúak a hatékony támogatáshoz;
• egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások – a népesség elöregedése és a magas kezelési költségek nyomást gyakorolnak az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságára;
• nyugdíj – az emberek várható élettartamának növekedése és a munkaképes korú népesség zsugorodása kettős kihívást jelent;
• munkanélküli-járadékok lehetővé teszik a munkakeresést, gazdasági visszaesés idején pedig gazdasági biztonságot nyújtanak és stabilizációt tesznek lehetővé;
• minimumjövedelem – az aktuális kihívások közé tartozik a járadékok alacsony szintje és az igénybevétel hiánya a kérelmezés bonyolultságából adódóan;
• fogyatékosság – a fogyatékossággal élő személyeket sokkal inkább fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a népesség többi részét;
• tartós ápolás-gondozás – a változó családszerkezet, valamint a nők nagyobb mértékű munkaerő-piaci részvétele következtében megnőtt az igény a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások iránt;
• gyermekgondozás – kulcsfontosságú eszköz a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez, ösztönzőleg hat a szülők – különösen a nők – munkavállalási lehetőségeire;
• lakhatás – a megfelelő lakhatási lehetőségek hiánya és a bizonytalan lakhatás az egész EU-ban továbbra is hatalmas gondot jelent;
• az alapvető szolgáltatások – például az elektronikus hírközlő hálózatok, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások – elérhetősége.

A közleményhez két bizottsági szolgálati munkadokumentum is tartozik, az egyik dokumentum leírja a pillér alapját képező kulcsfontosságú gazdasági, munkaerő-piaci és társadalmi trendeket, a másik pedig felvázolja az eddigi legjelentősebb uniós vívmányokat.

Konzultációs folyamat

A konzultációs folyamatnak három célja van:

1. Az eddigi uniós eredményeknek, valamint annak az értékelése, hogy a meglévő jogok milyen mértékben maradnak továbbra is relevánsak a jelenlegi és jövőbeli kihívások szempontjából, illetve, hogy meg kell-e fontolni új módszerek esetleges alkalmazását.
2. A demográfiai trendek, az új technológiák és az egyéb tényezők hatására kialakuló munkavégzésiminta- és társadalmi trendek tükrözése, valamint a bevált gyakorlatok beazonosítása.
3. A szociális jogok európai pillérének formájával és az euróövezet konkrét igényeivel kapcsolatos vélemények gyűjtése. A konzultációnak továbbá segítenie kell az euróövezeten kívüli uniós országokat annak eldöntésében, hogy részt vegyenek-e a pillérben.