Az EU foglalkoztatással kapcsolatos aggályainak a kezelése 2015-ben

A közös foglalkoztatási jelentés tervezete a 2015. évi éves növekedési jelentés kísérődokumentuma. A jelentés az Európai Unió (EU) országaiban jellemző foglalkoztatási és szociális trendeket, valamint az országoknak a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény növelésére adott szakpolitikai válaszait elemzi.

JOGI AKTUS

A Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésének tervezete, amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2015. évi éves növekedési jelentésről (COM(2014) 906 final, 2014. november 28.).

ÖSSZEFOGLALÓ

MIRŐL SZÓL EZ A JELENTÉS?

Az európai szemeszter új ciklusának összefüggésében az Európai Bizottság (EB) közzétette a 2015. évi éves növekedési jelentést, amely arra összpontosít, hogy az EU hogyan léphet fel a munkahelyteremtés és a növekedés támogatása érdekében. Az éves növekedési jelentés különösen az EU általános gazdasági prioritásait határozza meg, továbbá politikai útmutatást nyújt az uniós országok számára a következő évre vonatkozóan.

Az éves növekedési jelentéshez tartozik ez a közös foglalkoztatási jelentés is, amely az EU foglalkoztatási helyzetét és az uniós országok e tekintetben adott szakpolitikai válaszait elemzi.

FŐBB PONTOK

A jelentés arra mutat rá, hogy az alapvető strukturális reformok meghozzák gyümölcsüket. Ezenkívül az EU foglalkoztatási és szociális teljesítményének növekedési lehetőségeiről is elemzést nyújt.

Fő következtetések:

—

munkaerő-piaci és szociális trendek: a munkanélküliség a lassú visszaszorulása ellenére a 2014 szeptemberében mért 24,6 milliós (10,1%-os) értékkel továbbra is magas az EU-28-ban. Ezenkívül a jelentés a következőket hangsúlyozza:

—	a hosszú távú munkanélküliség továbbra is növekszik (5,1% 2013-ban az EU-28-ban);

—	az ifjúsági munkanélküliség szintje továbbra is rendkívül magas (21,6% 2014-ben az EU-28-ban), de már megfigyelhetők a javulás jelei;

—	a korai iskolaelhagyás szintje elmozdulni látszik a 2020-ra kitűzött 10% alatti cél felé;

—	az EU komoly fejlődést mutat a felsőoktatás 30-34 éves kor közötti befejezésének a 40%-ában megállapított 2020-as cél elérése felé.

—

Az uniós országok foglalkoztatási és szociális reformjai: Az uniós országok a 2014-es európai szemeszterrel összhangban reformokat hajtottak végre, amelyek hatást gyakoroltak az aktivitási rátára. A következő célok szem előtt tartásával intézkedéseket hoztak a hosszú távú munkanélküliség orvoslására:

—	a munkaerő-piaci szegmentáció* csökkentése az uniós országokban hatályos munkajog egyszerűsítése révén;

—	a munka adóterheinek csökkentése annak érdekében, hogy a vállalatok (újra) fel tudják venni a fiatalokat és a hosszú ideje munkanélküli személyeket;

—	kedvező környezet biztosítása a vállalatok számára a gyakorlati képzések előmozdítása érdekében;

—	a készségek valamennyi szinten történő javítása az uniós országok oktatási rendszereiben;

—	a szociális védelmi rendszerek reformja a munkaerőpiacok szegénységgel szembeni védelme és megóvása érdekében.

A jelentés arra hívja fel azonban a figyelmet, hogy e reformok végrehajtása terén elért előrelépések és célok terén eltérések mutatkoznak az uniós országok között. A konkrét eredmények elérésének a biztosításához további erőfeszítésekre van tehát szükség.

A mutatók eredménytáblája

A jelentés a gazdasági és monetáris unió (GMU) szociális dimenziójának a megerősítésére bevezetett kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblájának a második kiadását is tartalmazza:

—	munkanélküliség,

—	ifjúsági munkanélküliség és az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevők aránya (NEET-ráta),

—	a háztartások rendelkezésre álló jövedelme,

—	a szegénységi kockázati ráta,

—	jövedelmi egyenlőtlenségek*.

A 2015. évi főbb eredmények a foglalkoztatási, az ifjúsági foglalkoztatási és a fiatalok közötti NEET-ráta állandó társadalmi-gazdasági eltéréseit mutatják. Az euróövezet legtöbb déli országában (például Olaszországban és Görögországban) a háztartások jövedelmének csökkenését, valamint az egyenlőtlenségek és a szegénységi ráták növekedését is megfigyelték.

KULCSFOGALMAK

* Munkaerő-piaci szegmentáció: amikor a munkaerőpiac több alrészre oszlik. Idetartoznak például az olyan helyzetek, amikor néhány munkavállalónak határozatlan idejű, másoknak pedig határozott idejű szerződése van, illetve amikor eltérőek a migráns és nem migráns munkavállalókra vonatkozó feltételek.

* Jövedelmi egyenlőtlenségek: ebben az összefüggésben egy ország jövedelme relatív hányadainak az összehasonlítása a népesség különböző csoportjai között. Amikor a teljes bevételi hányad a leggazdagabbak körében magas, a szegényebb rétegek ennek megfelelően alacsonyabb hányaddal bírnak, az egyenlőtlenség pedig magasabb.

További információkért lásd még:

—	a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság honlapját és

—	az EB-nek a közös foglalkoztatási jelentéstervezetéről szóló adatlapját.

Utolsó frissítés: 21.06.2015