Főbb sportesemények – a sport feddhetetlenségének javítása

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Következtetések a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról

MI A KÖVETKEZTETÉSEK CÉLJA?

• A következtetések célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a sportolók, valamint a főbb sporteseményeket szervező szervek és hatóságok között nemzeti és uniós szinten egyaránt.
• Javaslatot tesznek arra, hogy a főbb sportesemények tekintetében érvényesítsék a feddhetetlenség, az átláthatóság és a jó kormányzás elvét, ezen események minden szakaszára kiterjedően (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés és hozadék), valamint az esemény befejeződését követő időszakban is.

FŐBB PONTOK

• A főbb sportesemények vonzó alkalmat teremtenek arra, hogy tisztelegjünk a sportteljesítmény és a sport által képviselt értékek előtt, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel járhatnak az érintett területen.
• Tekintettel a főbb sportesemények jelentős pénzügyi vonatkozásaira, fennáll a veszélye, hogy olyan folyamatok indulhatnak be, amelyek foltot ejthetnek a sport és a jó kormányzás tisztaságán. Ezek a következő aspektusokat fedik le:
  • demokratikus és átlátható döntéshozatal – az ajánlatkérő és az ajánlattevő szervezetek esetében is;
  • elszámoltathatóság;
  • fenntartható fejlődés és pozitív hozadék;
  • emberi jogok, ideértve a gyermekjogokat és a munkavállalói jogokat, valamint a nemek közötti egyenlőséget;
  • a megkülönböztetés minden formájának megelőzése, valamint
  • a sport tisztaságát fenyegető veszélyek – például a dopping, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és az erőszak megelőzése.

A következtetések az alábbiak jelentőségét hangsúlyozzák:

• rendszeres párbeszéd az uniós országok, az Európai Bizottság és a sportmozgalom között;
• a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szerepe a
  • finanszírozás;
  • az infrastruktúra;
  • a környezetvédelem;
  • a biztonság és a védelem; valamint
  • az ilyen sportesemények fenntarthatóságának és hozadékának megtervezése és biztosítása szempontjából;
• tekintettel arra, hogy a sportvilág lényegében önszabályozó módon szerveződik, elvárás, hogy a sportszervezetek sporttevékenységeiket a jó kormányzás elismert alapelveivel (átláthatóság, a demokratikus folyamatok és a szolidaritás elve, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere) összhangban igazgassák.

A következtetések számos ajánlást tartalmaznak, többek között a következőket:

• az uniós országoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy az eseményekben részt vevő összes partner
  • átlátható és demokratikus eljárásokat alkalmazzon a főbb sportesemények minden szakaszában, különös figyelmet fordítva a nyilvánosság tájékoztatására és bevonására;
  • átlátható és releváns kritériumokat alkalmazzon a közreműködő szervezetek részére nyújtandó állami támogatás mérlegelésekor, megkövetelve például a jó kormányzás alapelveinek e szervezetek általi érvényesítését, valamint azt, hogy eljárásaik átláthatóak és demokratikusak legyenek;
  • megkövetelje a partnerként közreműködő minden érdekelt féltől, hogy vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az ENSZ Globális Megállapodása, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, illetve hogy feleljenek meg olyan elismert nemzetközi szabványoknak, mint az ISO 26000 valamint az ISO 20121, valamint
  • alkalmazzanak átlátható és releváns kritériumokat a főbb sportesemények során nyújtandó állami támogatás mérlegelésekor a tisztességességgel kapcsolatos olyan konkrét kérdéseket illetően, mint az emberi jogok, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek a megelőzése;
• az uniós országok és a Bizottság saját hatáskörük keretein belül
  • segítsék elő a főbb sportesemények szempontjából releváns témák megvitatását és a róluk szóló információcserét;
  • támogassák a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos kritériumok és eljárások alkalmazását, amelyeket az uniós országok és a helyi hatóságok a főbb sportesemények állami támogatása tekintetében referenciapontnak tekinthetnének;
  • azonosítsanak és dolgozzanak ki modelleket a köz- és a magánszféra együttműködésére és ezen együttműködés tekintetében a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozóan;
• a dokumentum a Bizottságot a következő intézkedésekre kéri fel:
  • készítsen tanulmányt főbb sportesemények több uniós országban és régióban lévő helyszíneken történő megrendezéséről, figyelembe véve a lehetséges nemzeti és európai szintű adminisztratív és jogszabályi akadályokat, valamint az ilyen események várható hatásait;
  • uniós finanszírozási programok – például az Erasmus+ és a Horizont 2020 – keretében támogasson a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos, a fenntarthatóság és a pozitív hozadék aspektusát is felölelő transznacionális projekteket és – adott esetben – független kutatásokat;
  • ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását és közzétételét, a tanulságok levonását, továbbá segítse elő a tudástranszfert az uniós országok és a sportmozgalom között;
  • dolgozzon ki egy laza nyomonkövetési rendszert – például egy kötelezettségvállalási listát, vagy használja fel erre a célra az ENSZ Globális Megállapodást a főbb sporteseményeket rendező szervezetek által a tisztességesség, az átláthatóság és a jó kormányzás tekintetében tett előrelépés mérésére;
• az uniós országok, a Bizottság és a nemzetközi sportmozgalom feladatai a következők:
  • fokozzák az egymás közötti párbeszédet és fogadjanak el közös programot – első körben az olimpiai mozgalommal és az illetékes nemzetközi labdarúgó szövetségekkel, azt a későbbiekben más nemzetközi sportszövetségekre is kiterjesztve – a főbb sportesemények tisztességének és átláthatóságának javítása érdekében;
  • hajtsanak végre olyan közös tevékenységeket, mint a köz- és a magánszféra közötti együttműködésre vonatkozó irányadó modellek kidolgozása, valamint magatartási kódex kidolgozása a főbb sporteseményekben érintett valamennyi köz- és a magánszférabeli szereplő számára;
  • szervezzenek rendszeresen magas szintű párbeszédet a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd részeként.

HÁTTÉR

A sportra vonatkozó uniós munkaterv (2014–2017) foglalkozik a sport tisztaságának megőrzésével, gazdasági dimenziójának növelésével, valamint társadalmi szerepének előmozdításával.

További információkért lásd:

• A sport szervezése az Európai Bizottság weboldalán.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról (HL C 212., 2016.6.14., 14–17. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás (2014. május 21.) a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017) (HL C 183., 2014.6.14., 12–17. o.)

utolsó frissítés 18.12.2016