A sport szerepe a növekedés, a munkahelyteremtés, a társadalmi befogadás és az egészségügy előmozdításában

A Tanács állásfoglalása a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014-2017)

JOGI AKTUS

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás (2014. május 21.) a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014-2017) (2014/C 183/03) (Hivatalos Lap C 183., 2014.6.14., 12-17. o.)

ÖSSZEFOGLALÓ

Az állásfoglalás a sportra vonatkozó hároméves uniós munkaterv alapját rögzíti, amely egy korábbi uniós munkaterv eredményeire épít. Prioritásokat és outputokat határoz meg, valamint azt a hozzájárulást, amelyet a sport nyújthat Európa szélesebb értelemben vett gazdaság- és társadalompolitikai menetrendjéhez.

MI AZ ÁLLÁSFOGLALÁS CÉLJA?

Az állásfoglalás a következő három prioritásként kezelendő területet határozza meg a 2014-2017 közötti időszakra:

FŐBB PONTOK

Az uniós kormányok öt szakértői csoport létrehozásáról állapodtak meg. Ezek a csoportok a következőkre összpontosítanak:

További kezdeményezések is kapnak támogatást, így például a tanulmányok, a konferenciák és a sport területén érdekelt felekkel folytatott rendszeres párbeszéd.

Ezenkívül:

2016 novemberéig a Bizottság jelentést készít az elért előrelépésekről. 2017 első felében ez lesz az alapja a Tanács egy lehetséges harmadik munkatervről szóló vitájának.

E munkaterv végrehajtásának kontextusában a Tanács számos dokumentumot fogadott el. Egyebek mellett 2015-ben a Tanács következtetéseit, amelyek az alulról szerveződő sport készségfejlesztésre gyakorolt jelentős hatását hangsúlyozzák, különösen a fiatalok körében. A szöveg hangsúlyozza, hogy a sport amellett, hogy elsősorban szabadidős testmozgást jelent, további többletértéket is biztosít, mégpedig azt, hogy az európai társadalom egészségesebb, és általában véve befogadóbb és fenntarthatóbb lesz. Elősegítheti még pozitív társadalmi attitűdök és értékek kialakulását, valamint az egyéni készségek és kompetenciák fejlesztését is, beleértve az olyan transzverzális készségeket, mint például a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége.

HÁTTÉR

Az EU szerződései alapján a sport olyan terület, ahol az EU által tett intézkedéseknek támogatniuk, koordinálniuk kell és ki kell egészíteniük a nemzeti hatóságok munkáját. Az EU a nemzeti, európai és nemzetközi szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggelés az Egészségügyi Világszervezettel is szorosan együttműködik.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései az alulról szerveződő sportnak a transzverzális készségek - elsősorban a fiatalok körében történő - fejlesztésében betöltött szerepének a maximalizálásáról (HL C 172., 2015.5.27., 8-12. o.)

utolsó frissítés 24.09.2015