A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés szerepe

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontját képezi; az eljárás célja, hogy proaktív módon feltárja a túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiányokat az Európai Unióban (EU-ban).

JOGI AKTUS

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak - A riasztási mechanizmus keretében készült 2015. évi jelentés (amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet 3. és 4. cikkével összhangban készült) (COM(2014) 904 final, 2014.11.28.).

ÖSSZEFOGLALÓ

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontját képezi; az eljárás célja, hogy proaktív módon feltárja a túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiányokat az Európai Unióban (EU-ban).

MI A JELENTÉS CÉLJA?

A jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusát indítja el. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja, hogy meghatározza és kezelje azokat az egyensúlyhiányokat, amelyek az uniós országok gazdaságai és az egész uniós gazdaság zökkenőmentes működését akadályozzák, továbbá veszélyeztetik a gazdasági és monetáris unió működését.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentést a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztereinek kezdetén teszik közzé az éves növekedési jelentéssel egy időben. A jelentés az egyes mutatókat tartalmazó eredménytábla gazdasági elemzése alapján határozza meg azon uniós országokat, amelyekben esetlegesen egyensúlyhiányok léphetnek fel; második lépésként pedig az egyensúlyhiányok kockázatainak részletesebb értékelését és az egyensúlyhiányok tekintetében történő kiigazítást írja elő.

Az eredménytábla 11 fő mutatót, továbbá másodlagos mutatók szélesebb skáláját tartalmazza, amelyek többnyire lefedik a felmerülő egyensúlyhiányokat. Ide tartoznak a külső egyensúlyhiányok (a folyó fizetési mérleg, a külső adósság, az exportteljesítmény és a versenyképesség mutatói), a belső egyensúlyhiányok (a lakáspiacok, a magán- és az állami szektorbeli adósságállomány és a pénzügyi ágazati aspektus mutatói), valamint a kiigazítási aspektus (munkanélküliség).

FŐBB PONTOK

A riasztási mechanizmus keretében készült 2014. novemberi jelentés fő megállapításai a következők:

• a makrogazdasági egyensúlyhiányok továbbra is komoly problémát jelentenek és rámutatnak arra, hogy határozott, átfogó és összehangolt uniós szintű politikára van szükség;
• a versenyképesség fenntartása továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, különösen azon uniós országokban, ahol jelentős külső egyensúlyhiány áll fenn;
• a legtöbb uniós országot jellemző magas szintű magán- és állami szektorbeli adósságállomány, valamint a jelentős külső kötelezettségek még mindig lényeges gyenge pontokat jelentenek a növekedés, a foglalkoztatás és a pénzügyi stabilitás szempontjából;
• a munkanélküliség és más szociális mutatók számos uniós országban továbbra is komoly aggodalomra adnak okot;
• kulcsfontosságú prioritás a hatékony beruházások ösztönzése a potenciális növekedés helyreállítása céljából.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának gazdasági elemzése alapján a Bizottság a következőket állapította meg:

• részletes vizsgálatra van szükség az alábbi 16 uniós ország tekintetében: Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság (1);
• a pénzügyi támogatásban részesülő országok (Görögország és Ciprus) esetén az egyensúlyhiányok felügyeletére és a korrekciós intézkedések nyomon követésére a makrogazdasági kiigazítási programok keretében kerül sor;
• az egyéb uniós országok tekintetében nincs szükség a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében történő további elemzésre;
• a részletes vizsgálatokat 2015. február 27-én tették közzé és belefoglalták a Bizottság országjelentéseibe.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés következtetéseit az eurócsoportnak (amennyiben a következtetések euróövezeti országokra vonatkoznak) és az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek kell megvizsgálnia. A Bizottság - ez utóbbiak reakcióit figyelembe véve - vizsgálja meg az érintett uniós országokat annak megállapítása céljából, hogy az adott országban egyensúlyhiány vagy túlzott mértékű egyensúlyhiány áll-e fenn. A megállapításokat figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokban.

HÁTTÉR

A „ hatos csomag ” 2011 decemberében lépett hatályba. A gazdaságpolitikák szélesebb körű felügyeletét vezette be különösen az ingatlanbuborékokkal vagy a versenyképesség elvesztésével kapcsolatos problémák proaktív módon történő feltárása céljából. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás rendszeres időközönként végzett nyomonkövetési gyakorlata.

További információk:

• az Európai Bizottság honlapjának a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárására vonatkozó oldala
• Európai Bizottság - sajtóközlemény.

utolsó frissítés 20.05.2015

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.