Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2015) 44 final) – Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

• A Bizottság közleménye a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos fellépések nemzetközi közösség általi szervezésére irányuló javaslatok előterjesztésével mutat rá arra, hogy az Európai Unió (EU), az uniós országok és mások milyen módon járulhatnak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósításához szükséges nemzetközi erőfeszítésekhez.
• A közlemény ismerteti az Európai Bizottságnak – az addisz-abebai cselekvési program és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend létrehozását eredményező kormányközi tárgyalások keretében képviselt – álláspontját a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló új globális partnerséggel kapcsolatban.

FŐBB PONTOK

A Bizottság kifejti, hogy a globális partnerségben milyen átfogó elveket és alapelemeket kell érvényre juttatni ahhoz, hogy az eredményesen támogathassa a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet (a 2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozón történő elfogadása előtt).

Alapelvek

A Bizottság globális partnerségre szólít fel, amelynek alapját a következő egyetemes értékek képezik:

• emberi jogok,
• felelősségteljes kormányzás és jogállamiság,
• a demokratikus intézmények támogatása,
• inkluzivitás,
• megkülönböztetésmentesség, és
• nemek közötti egyenlőség.

Kulcselemek

A partnerség köteles továbbá:

• 1.

  nemzetközi és nemzeti szintű gyakorlatok, fellépések és erőforrások révén előmozdítani egy, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósítására kedvező hatással bíró politikai környezetet;

• 2.

  a partnerországokban további, új kapacitásokat fejleszteni, valamint a humánerőforrások fejlesztésére, és a tervezési, igazgatási és nyomon követési folyamatokra összpontosító szakértelmet kialakítani;

• 3.

  biztosítani a nemzetközi közforrások hatékony és fenntartható mobilizálását;

• 4.

  a GNI 0,7 %-ának megfelelő hivatalos fejlesztési segélyre (ODA) vonatkozó ENSZ-célkitűzés fenntartásához hozzájárulni, valamint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országokból és a feltörekvő gazdaságokból (például Kínából és Brazíliából) érkező hozzájárulások fogadására összpontosítani;

• 5.

  a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás révén ösztönözni a kereskedelmet, amely az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés tekintetében kulcsfontosságú szerepet tölt be;

• 6.

  kiaknázni a tudományban, a technológiában és az innovációban rejlő potenciált, például a szegénységből való kitörés támogatása, a fenntartható fogyasztás előmozdítása vagy a katasztrófáknak való kitettség csökkentése céljából;

• 7.

  ösztönözni a belföldi és a nemzetközi magánszektort a hatékony és fenntartható közlekedési rendszerekbe és energiahálózatokba, valamint a digitális infrastruktúrákba való beruházásra;

• 8.

  kihasználni a migráció kedvező hatásait, lehetővé téve, hogy a legális migránsok keresetük jelentősebb részét megtarthassák, valamint elismerve szakképzettségüket és képesítéseiket;

• 9.

  a fenntartható fejlesztési célok végrehajtását megfelelőbb módon nyomon követni és értékelni annak biztosítása céljából, hogy a végrehajtás alapját – a finanszírozás összes szempontjára is kiterjedően – az átláthatóság, az inkluzív jelleg és reagálóképesség, a hatékonyság és az eredményesség elvei képezzék.

Ezek a javaslatok a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend elfogadását eredményező 2015 júliusában Addisz-Abebában sorra kerülő fejlesztésfinanszírozási konferencián és 2015. szeptemberi New York-i ENSZ-csúcstalálkozón képviselt uniós tárgyalási álláspont részét képezték. A Bizottság közleménye nyomán készültek el a Tanács 2015. májusi következtetései.

HÁTTÉR

• Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) egy kormányközi folyamat keretében segített a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására, valamint a Rio +20 és a monterreyi konferenciák nyomon követésére irányuló, jövőbeni globális fejlesztési keretrendszer meghatározásában.
• Az EU 2013 és 2015 szeptembere között aktív szerepet töltött be a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend elfogadásához vezető előkészítő tárgyalásokban, és számos lényeges dokumentum létrehozásához hozzájárult (lásd alább a „Kapcsolódó okmányok” szakaszt). Ezek a dokumentumok valamennyi nemzetközi partnerrel folytatott tárgyalások alapját képezték.
• További információkért lásd még a következő forrásokat:
  • A „2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” az Európai Bizottság honlapján
  • „Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után” – az Európai Bizottság tájékoztatója.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után (COM(2015) 44 final, 2015.2.5.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Méltó életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható jövőjének biztosítása (COM(2013) 92 final, 2013.2.27.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Méltó életet mindenkinek: az elképzeléstől az együttes fellépésig (COM(2014) 335 final, 2014.6.2.)

utolsó frissítés 08.12.2016