Az EU kulturális munkaterve (2015–2018)
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről
ÖSSZEFOGLALÓ
MI A KÖVETKEZTETÉSEK CÉLJA?
E következetések megállapítják a kulturális politika területén folytatott európai együttműködés legfontosabb prioritásait, és meghatározzák az ezek eléréséhez szükséges konkrét fellépéseket.
FŐBB PONTOK
Prioritások
A munkaterv négy fő prioritást határoz meg:
1. | Elérhető és befogadó kultúra – például az uniós országok által a kulturális intézmények számára összeállított, a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a digitális technológiák alkalmazásáról. |
2. | Kulturális örökség – például bizottsági kockázatértékelési és -megelőzési tanulmány, amelynek célja a kulturális örökségnek a természeti katasztrófák hatásaitól és az emberi cselekmények okozta veszélyektől való megóvása. |
3. | A kulturális és a kreatív ágazatok: Kreatív gazdaság és innováció – például az uniós országok által a hatóságok számára kiadott ajánlások a forráshoz jutásról. |
4. | A kulturális sokszínűség és a kultúra előmozdítása az EU külkapcsolataiban és a mobilitásban – az európai országok által készített, a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv az európai filmek forgalmazásának javításáról. |
A kulturális politika valamennyi területén prioritás még a minőségi és összevethető kulturális statisztikák megléte.
Munkamódszerek
A munkaterv különböző munkamódszereket határoz meg a célkitűzés és a téma függvényében:
— |
a nyitott koordinációs módszer (OMC), amelynek továbbra is az uniós országok közötti együttműködés fő munkamódszerének kell maradnia,
|
— |
a kulturális minisztériumok tisztviselőinek esetlegesen más minisztériumok tisztviselőinek részvételével tartott nem hivatalos ülése,
|
— |
ad-hoc szakértői csoportok vagy a Bizottság által összehívott, a konkrét szakpolitikákkal foglalkozó szemináriumok, amelyek célja a munkaterv témáival kapcsolatos kérdések további vizsgálata (a 4 prioritás alapján) és a munkaterv más eszközeivel (köztük a tanulmányokkal és a tanácsi következtetésekkel) való interakció,
|
— |
az Európai Bizottság által szervezett áttekintő értekezletek azokon a szakpolitikai területeken, amelyekkel a korábbi kulturális munkatervekben kiterjedten foglalkoztak; ilyenek például a kulturális és kreatív ágazatok és a kulturális örökség,
|
— |
konferenciák, tanulmányok és egymástól való tanulásra irányuló kezdeményezések.
|
Konkrét intézkedések
A terv 20 intézkedést határoz meg az uniós országok, a Tanács elnökségei és a Bizottság feladataként.
Az uniós országokat felkérik, hogy:
— |
a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett mérlegeljék az e munkaterv keretében elért eredményeket a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor,
|
— |
terjesszék a munkaterv eredményeiről szóló információkat valamennyi szinten az érdekeltek felé.
|
A Tanács elnökségeit többek között a következő intézkedésekre kérik fel:
— |
18 hónapos programjuk kidolgozása során fordítsanak figyelmet a munkatervre,
|
— |
hívjanak össze nem hivatalos üléseket egy vagy több kulturális témában a munkaterv keretében elért eredmények megvitatása, hasznosítása és elterjesztése céljából.
|
A Bizottságot többek között a következő intézkedésekre kérik fel:
— |
támogassa az uniós országok, továbbá szakértők és más érdekeltek lehető legszélesebb körű részvételét a következtetések mellékleteiben említett munkastruktúrákban,
|
— |
biztosítsa egyrészt a kultúra területén működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti kölcsönös információcserét, másrészt e csoportok és a kapcsolódó ágazatokban működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti információcserét,
|
— |
az uniós országok önkéntes hozzájárulásai alapján 2018 első félévének végéig tegyen közzé jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról.
|
A Tanács felkéri még a Bizottságot és az uniós országokat, hogy saját hatáskörükön belül járjanak el többek között a következőkben:
— |
segítsék elő, hogy a kultúra jobban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak eléréséhez,
|
— |
a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe a kultúra ügyét,
|
— |
szorgalmazzák az együttműködést az EU-n kívüli országokkal, különösen a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelöltekkel, és az európai szomszédságpolitika országaival, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, így az Európa Tanáccsal.
|
HÁTTÉR
Stratégiai keret – Európai kulturális menetrend
JOGI AKTUS
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 463., 2014.12.23., 4–14. o.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács állásfoglalása (2007. november 16.) az európai kulturális menetrendről (HL C 287., 2007.11.29., 1–4. o.)
utolsó frissítés 15.10.2015