A fogyasztók tájékoztatása, az elállási jog és más fogyasztói jogok

FŐBB PONTOK

Hatály

• Néhány kivétellel – úgymint az egészségügyi és szociális szolgáltatások (és a pénzügyi szolgáltatások 2026 júniusáig) – a 2011/83/EU irányelv a kereskedők és fogyasztók közötti szerződések, például az adásvételi szerződések³, szolgáltatási szerződéseket⁴, online digitálistartalom–szolgáltató szerződések, valamint a víz, gáz, villamos energia és távfűtés szolgáltatására vonatkozó szerződések széles skáláját lefedi.
• Hatálya kiterjed az üzletekben kötött szerződésekre és az üzlethelyiségen kívül (például a fogyasztó otthonában) vagy a távollévők között (például online) kötött szerződésekre, valamint azon szerződésekre, amelyek keretében a kereskedő digitális szolgáltatást⁵ vagy digitális tartalmat⁶ nyújt vagy vállalja annak nyújtását a fogyasztó számára, a fogyasztó pedig személyes adatok⁷ Biztosítását vállalja.
• A módosító irányelv emellett további tájékoztatási kötelezettségeket ír elő az online piacterek szolgáltatói számára azokra a szerződésekre vonatkozóan, amelyeket a fogyasztók az online piactéren a különböző szolgáltatókkal kötnek. Meghatározza továbbá az árak személyre szabásának átláthatóságára, valamint az online ajánlatok rangsorolására és az „ingyenes” online szolgáltatások igénybevételekor a fogyasztók jogaira vonatkozó szabályokat.

Tájékoztatási kötelezettségek

• A szerződés megkötése előtt a kereskedőknek egyértelmű, érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a következőkkel kapcsolatban:
  • a személyazonosságuk és elérhetőségük;
  • a termék főbb jellemzői és
  • a vonatkozó feltételek – többek között a fizetési feltételek, a szállítási idő, a teljesítés, továbbá a szerződés időtartama és annak megszűnésére vonatkozó feltételek.
• Boltokban kizárólag a nem nyilvánvaló információkra vonatkozik e tájékoztatási kötelezettség.
• A tájékoztatási követelmények – különösen az elállási jogra vonatkozóan – részletesebbek a távollévők között (például online, telefonon keresztül vagy csomagküldés útján) megkötött szerződések, valamint az üzlethelyiségen kívül (pl. amikor a kereskedő a fogyasztót az otthonában látogatja meg) kötött szerződések tekintetében.
• Egyedi tájékoztatási követelmények vonatkoznak az online piacokon megkötött szerződésekre. Az online piacok kötelesek:
  • tájékoztatni a fogyasztókat arról, hogy egy harmadik félnek minősülő forgalmazó egy kereskedő vagy egy nem kereskedői jogállással rendelkező személy-e (azaz egy másik fogyasztó-e);
  • figyelmeztetni a fogyasztót arra, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok nem vonatkoznak a nem kereskedői jogállással rendelkező személlyel kötött szerződésekre; és
  • ismertetni, hogy ki a felelős a szerződés teljesítéséért (a harmadik félnek minősülő kereskedő vagy maga az online piactér).
• A kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat, amikor automatizált döntéshozatal alapján az ajánlott ár személyre szabott.

• Az (EU) 2024/825 irányelv módosítja a 2011/83/EU irányelvet, új szabályokat vezet be annak biztosítása érdekében, hogy az értékesítési helyen a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a megvásárolni kívánt termékek tartósságáról és javíthatóságáról. Ezen információk célja, hogy segítsék őket fenntarthatóbb vásárlási döntések meghozatalában. A kereskedőknek a vásárlás előtt a következő információkat kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátaniuk:
  • figyelmeztetés az áruk jogi megfelelőségéről és annak fő vonatkozásairól, ideértve azt, hogy a minimális időtartama két év, világosan fel kell tüntetni harmonizált értesítésen keresztül,
  • amennyiben a gyártó a termékkel kapcsolatos, a termék egészére kiterjedő, legalább két évig tartó kereskedelmi minőségbiztosítást nyújt, és erről tájékoztatja a kereskedőt, a kereskedőnek pedig a harmonizált címkén kell tájékoztatnia a fogyasztót;
  • digitális tartalom és digitális szolgáltatások esetén a megfelelőség jogi garanciájának meglétére vonatkozó emlékeztető;
  • a vásárlást követően igénybe vehető szolgáltatások és kereskedelmi garanciák fennállására és feltételeire vonatkozó emlékeztető;
  • digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalom és digitális szolgáltatások esetén az az minimális időszak, amelynek során a gyártó vagy a szolgáltató biztosítja a szoftverfrissítést.
• A távollevők között kötött szerződések tekintetében az (EU) 2024/825 módosító irányelv előírja a kereskedők számára, hogy tájékoztassák a fogyasztókat a fizetési és kézbesítési feltételekről, beleértve a környezetbarát szállítási lehetőségeket is, és adott esetben a panaszok kezelésének módját.
• Az Európai Bizottság a fogyasztók jogaikról való tájékoztatáshoz használt harmonizált közlemény és címke elrendezését és tartalmát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

Fogyasztói pénzügyi szolgáltatások

Az (EU) 2023/2673 módosító irányelv szabályokat vezet be a fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan, például a következőkre vonatkozóan:

• A szerződéskötést megelőző tájékoztatás, amelyet a kereskedőknek a szerződés megkötése előtt a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A fogyasztóknak elegendő időt kell biztosítani ezen információk feldolgozására és megértésére, valamint más termékekkel történő összehasonlításokra annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e tekintetben szigorúbb nemzeti szabályokat írnak elő.
• A fogyasztók joga az emberi beavatkozás kérelmezéséhez annak érdekében, hogy jobban megértsék, egy adott szerződés milyen hatással van a pénzügyi helyzetükre, amikor a kereskedő online eszközöket, mint például csetbotokat használ.
• A tagállamok azon kötelezettsége, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek korlátozzák a sötét megoldású forgalmazási technikák (olyan kapcsolódási felületek, amelyek elősegítik, hogy a felhasználók olyan lépéseket tegyenek meg, amelyeket nem terveznek) alkalmazását.
• Egy olyan „biztonsági hálóról szóló rendszer” hozzáadása a 2011/83/EU irányelvhez, amely nem tartozik más ágazati jogszabályok hatálya alá, vagy csak részben tartozik a hatálya alá.

Elállási jog

• A fogyasztók a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésektől indokolás és költség nélkül elállhatnak az áruk⁸ szállításától vagy a szolgáltatási szerződés megkötésétől számított 14 napon belül, figyelemmel bizonyos kivételekre. Az értékesítő által biztosított elállásinyilatkozat-minta alkalmazása elegendő. Az elállási időszak 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a fogyasztók figyelmét nem hívták fel jogaikra.
• A kivételek számos körülmény között, például a következőkre vonatkoznak: a gyorsan romló áruk; a fogyasztó által felbontott, lezárt csomagolású áruk, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhetők vissza; valamint szállodai foglalások vagy konkrét időponthoz kötött autókölcsönzések. Bizonyos körülmények között kivételek vonatkozhatnak az olyan digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre, amelyeket nem fizikai adathordozón nyújtanak, ha a teljesítés már megkezdődött. Amikor a fogyasztók elállnak a szerződéstől a fogyasztónak tartózkodnia kell a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától vagy annak harmadik felek rendelkezésére bocsátásától.
• Az (EU) 2023/2673 módosító irányelv lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a távollévők között megkötött összes szerződéstől elállási jogukat oly módon gyakorolhassák, hogy előírják a szolgáltatók számára, hogy interfészeik könnyen használható elállási funkciót nyújtsanak.

Az indokolatlan fizetési költségek, illetve további díjak megtiltása

• A kereskedők nem számíthatnak fel a fogyasztóknak a fizetési eszköz használatáért olyan díjat, amely meghaladja az adott fizetési mód igénybevétele után a kereskedőt terhelő díjat. Az ilyen díjak felszámítását a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv ((EU) 2015/2366 irányelv – lásd az összefoglalót) sok esetben teljes mértékben tiltja.
• Amennyiben a fogyasztó valamely megkötött szerződéssel kapcsolatos kérdéssel vagy panasz céljából hívja fel telefonon a kereskedőt, a telefonálás költsége nem haladhatja meg az alapdíj összegét.
• A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges a többletösszeg fizetésével járó szolgáltatások nyújtása esetében. Az előre kipipált jelölő négyzeteket megjelenítő megrendelőlap nem alkalmazható e kifizetésekhez.

Szankciók

• A 2011/83/EU irányelv előírja, hogy a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be az irányelvet átültető nemzeti szabályok megsértése esetére. Olyan kritériumokat is tartalmaz, amelyeket az ilyen szankciók kiszabásakor kell alkalmazni.
• A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2017/2394 rendelettel (lásd az összefoglalót) összhangban a jelentős határokon átnyúló jogsértésekkel kapcsolatos összehangolt fellépés keretében kiszabott bírságok magukban foglalják annak lehetőségét, hogy közigazgatási eljárások vagy bírósági eljárás kezdeményezése révén bírságot szabjanak ki. A kiszabható bírságok felső határa a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított éves árbevétel legalább 4%-a. Azokban az esetekben, amikor bírság kiszabására az (EU) 2017/2394 rendelettel összhangban kerül sor, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk, a tagállamok kötelesek bevezetni a bírság kiszabásának lehetőségét, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.