A kollektív jogorvoslat (kollektív kereset) kerete

FŐBB PONTOK

A főbb elveket egy közleménnyel együtt közzétett európai bizottsági ajánlás fogalmazza meg, amely javasolja, hogy az EU valamennyi tagállamában vezessenek be kollektív jogorvoslati mechanizmusokat kölcsönösen elfogadott elvek mentén. Ezek az elvek a következők:

• A felperesek számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós jog által rájuk ruházott jogok megsértésének megszüntetését elrendelő bírósági végzésért folyamodhassanak („a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat”), és kártérítést követelhessenek az ilyen jogsértésből eredő kárért („kártérítésre irányuló jogorvoslat”), amennyiben ugyanazon jogellenes gyakorlat sokaknak okoz kárt.
• A kollektív jogorvoslati eljárásoknak tisztességesnek, méltányosnak és gyorsnak kell lenniük, és nem járhatnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét.
• A kollektív jogorvoslati rendszereknek a részvétel kinyilvánításának elvén („opt-in”) kell alapulniuk. Ezen elv értelmében a lehetséges felperesek, akik nem fejezték ki közvetlenül egyetértésüket, nem tagjai a csoportnak, ezért nem részesülhetnek közvetlenül a kollektív jogorvoslati eljárás kedvező kimenetele esetén jelentkező előnyökből.
• Eljárási garanciákat kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen a kollektív jogorvoslati rendszerek visszaélésszerű alkalmazása; ilyen garanciák lehetnek a következők:
  • a büntető (azaz túlzottan nagy összegű) kártérítés és kamat tilalma;
  • a felpereseket képviselő szervek csak nonprofit jellegűek lehetnek;
  • az ügyvédeknek tilos sikerdíjat fizetni.
• A pervesztes fél köteles a pernyertes jogi költségeinek megtérítésére.
• A bíró az ügy hatékony kezelése érdekében kulcsszerepet játszik a kollektív keresetben², továbbá körültekintően figyelnie kell bármely lehetséges visszaélésre.
• A felperesek számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyet konszenzusos kollektív vitarendezési módszerekkel rendezzék (azaz olyan eljárásokban, ahol a felek konszenzussal találnak megoldást).