Brüsszel, 2023.11.21.

COM(2023) 747 final

2023/0428(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Románia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12319/2021, ST 12319/2021 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2023) 382 final}


2023/0428 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Románia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12319/2021, ST 12319/2021 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Azt követően, hogy Románia 2021. május 31-én benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács a 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozattal 2 (a továbbiakban: tanácsi végrehajtási határozat) jóváhagyta a pozitív értékelést.

(2)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz tartozó maximális pénzügyi hozzájárulást az ott meghatározott módszerrel 2022. június 30-ig aktualizálni kell. A Bizottság 2022. június 30-án bemutatta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett aktualizálás eredményeit.

(3)Románia az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkével összhangban 2023. szeptember 8-án benyújtotta a Bizottságnak a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított nemzeti tervét.

(4)A módosított terv az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást is figyelembe veszi, és indokolással ellátott kérelmet intéz a Bizottsághoz, hogy tegyen javaslatot a Tanácsnak a tanácsi végrehajtási határozatnak az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő módosítása iránt, mivel a terv objektív körülmények miatt részben már nem valósítható meg. A Románia által a tervhez benyújtott módosítások 56 intézkedést érintenek.

(5)A Tanács 2023. július 14-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Romániának. A Tanács különösen azt ajánlotta Romániának, hogy folytasson a 2021. június 18-i tanácsi ajánlással összhangban lévő költségvetési politikát azzal a céllal, hogy 2024-ig megszüntesse a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiányt és megerősítse Románia külső pozícióját. Azt is ajánlotta Romániának, hogy 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb szüntesse meg a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa a költségvetési hiány csökkentésére. A Tanács azt ajánlotta továbbá Romániának, hogy amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése új vagy meghosszabbított támogatási intézkedéseket tenne szükségessé, biztosítsa, hogy az ilyen támogatási intézkedések célzottan a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, és költségvetési szempontból megfizethetők legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Tanács javasolta, hogy Románia tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és az egyéb uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében. Azt is ajánlotta, hogy egyrészt biztosítsa a hatékony irányítást és erősítse a közigazgatási kapacitást, hogy lehetővé tegye a helyreállítási és rezilienciaépítési terv továbbra is gyors és egyenletes végrehajtását, másrészt folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását. A Tanács emellett azt ajánlotta Romániának, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és gyorsítsa fel az energetikai átalakulást, különösen a megújuló energia alkalmazásának felgyorsításával és a hálózati kapacitás javításával az új kapacitások piaci működésének lehetővé tétele érdekében, továbbá növelje az energiahatékonyságot és az épületek energetikai felújítására irányuló törekvéseket, többek között az információkhoz és a fenntartható finanszírozási lehetőségekhez való jobb hozzáférés biztosítása révén. Végezetül a Tanács javasolta Romániának a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítések fokozását.

(6)A módosított terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A konzultációk összefoglalóját Románia a módosított tervvel együtt benyújtotta. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a módosított terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján végzett aktualizálások

(7)A Románia által benyújtott módosított terv az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele érdekében nyolc intézkedést aktualizál. Románia kifejtette, hogy mivel a maximális pénzügyi hozzájárulás 14 244 851 992 EUR-ról 3 12 125 664 294 EUR-ra 4 csökkent, több beruházást módosítottak, átcsoportosítottak vagy az eredeti tervhez képest az elérendő végrehajtási szintet csökkentették, összesen 2 119 187 698 EUR-val, a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenésének megfelelően.

(8)Ezek a módosítások a C2. – Erdészet és a biológiai sokféleség védelme, C4. – Fenntartható közlekedés, C6. – Energia, C7. – Digitális átállás, C10. – Helyi alap, C12. – Egészségügyi ellátás és C15. – Oktatás komponens alá tartozó intézkedésekre vonatkoznak. Nevezetesen a C2.I1. – „Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is” című beruházás 25. és 26. célja esetében csökkent az elérendő végrehajtási szint; módosult a C4.I1. – „A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása” című beruházás 72. és 73. mérföldköve, valamint 74. és 75. célja; a C7.I8 – „Elektronikus személyazonosító igazolvány és minősített digitális aláírás” című beruházás 173. célja esetében csökkent az elérendő végrehajtási szint, a 174. cél pedig módosult, hogy megfeleljen az intézkedés aktualizált tartalmának; a C10.I1. – „Fenntartható városi mobilitás” című beruházás 302., 305. és 306. célját, valamint 304. mérföldkövét törölték, míg a 303. cél esetében a szükséges végrehajtási szintet csökkentették; a C12.I1. – „A prehospitális egészségügyi infrastruktúra fejlesztése” című beruházás 367. és 372. célja esetében csökkentették a szükséges végrehajtási szintet; a C12.I2. – „Az állami kórházi infrastruktúra fejlesztése” című beruházás 377. céljának szükséges végrehajtási szintjét csökkentették; és a C15.I2. – „412 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszereléssel való ellátása és működtetése a hátrányos helyzetű csoportok számára” című beruházás 458. mérföldköve és 459. célja esetében a szükséges végrehajtási szintet csökkentették.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke alapján végzett módosítások

(9)A Románia által benyújtott tervben objektív körülmények miatt végrehajtott módosítások 48 intézkedést érintenek.

(10)Románia kifejtette, hogy az eredeti tervben előirányzott határidőn belül 16 intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben az ellátási lánc korlátai miatt, amelyek mellé egyes esetekben a magas infláció is társul. Ezek a következőket érintik: a C1. – Vízgazdálkodás komponensben a C1.I1. – „A 2 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban a vízvezeték- és csatornarendszerek bővítése” című beruházás 5., 6., 7. és 8. célja, amelyet az európai irányelveknek való megfelelésre vonatkozó gyorsított megvalósítású terv prioritásként kezel; a C1.I2. – „A szennyvíz azon 2 000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő gyűjtése, amelyek megakadályozzák a víztestek jó állapotának elérését és/vagy érintik a védett természeti területeket” című beruházás 11. és 12. célja; a C1.I3 – „Az alacsony jövedelmű háztartások meglévő víz- és csatornahálózatokhoz való csatlakozásának a támogatása” című beruházás 13. célja; a C1.I4. – „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében a felgyűlt vizek elvezetésére szolgáló vízelvezetési és -tárolási berendezések automatizálása és digitalizációja a környezetbarát vízelvezetés biztosítása, a lakossági vízellátás biztonságának növelése és az árvízveszély csökkentése céljából” című beruházás 14., 15. és 17. célja, valamint 16. mérföldköve; a C3. – Hulladékgazdálkodás komponensben a C3.I3b. – „Levegőminőség, radioaktivitás és zajfigyelő berendezések a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség számára” című beruházás 58. célja; a C5. – Épületkorszerűsítési program komponensben a C5.I1. – „Épületkorszerűsítési alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására” című beruházás 95. és 96. mérföldköve, valamint 101., 102., 103., 104., 105. és 106. célja; a C6. – Energia komponensben a C6.I2 – „Megújuló gázok elosztási infrastruktúrája (a földgáz és a zöld hidrogén kombinálása átmeneti intézkedésként), valamint a zöldhidrogén-termelési kapacitás és/vagy annak villamosenergia-tárolásra való felhasználása” című beruházás 129. és 130. mérföldköve, valamint 131. és 132. célja; a C10. – Helyi alap komponensben a C10.I1. – „Fenntartható városi mobilitás” című beruházás 295. és 296. célja; a C10.I2. – „Lakásépítés fiatalok, valamint egészségügyi és oktatási szakemberek számára” című beruházás 318. és 319. célja; a C10.I3. – „A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében” című beruházás 321. és 322. célja; a C10.I4. – „A területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumú fejlesztése/frissítése” című beruházás 324. és 325. célja; a C11. – Idegenforgalom és kultúra komponensben a C11.I2 – „Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása” című beruházás 336. mérföldköve és 337. célja; a C11.R2. – „A kerékpárutak nemzeti szintű működtetési kerete” című reform 340. mérföldköve; a C11.I4. – „3 000 km kerékpárút létrehozása” című beruházás 342. mérföldköve és 343. célja; a C15. – Oktatás komponensben a C15.I10. – „Zöld iskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok beszerzése” című beruházás 486., 487. és 488. célja; a C15.I17. – „Egyetemi infrastruktúra (kollégiumi férőhelyek, étkezdék, szabadidős létesítmények) biztosítása” című beruházás 503., 504., 505. és 506. célja. Ennek alapján Románia kérte az ezen intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv meghosszabbítását, valamint a kapcsolódó mérföldkövek és célok némelyike tekintetében a szükséges végrehajtási szint csökkentését. A tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(11)Románia kifejtette, hogy hét intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben a kínálati oldal korlátai, például a pályázati eljárások lezárásának váratlan késedelme vagy az elégtelen kereslet miatt. Mindez az alábbiakat érinti: a C1. – Vízgazdálkodás komponensben a C1.I5. – „A vízgyűjtő területekért felelős hatóságok megfelelő felszerelése árvízmegfigyelésre, -megelőzésre és veszélyhelyzet-reagálásra” című beruházás 18. célja; a C2. – Erdők és a biológiai sokféleség védelme komponensben a C2.I4. – „Integrált beruházások a rétek, vízi és vízfüggő területek élőhelyeinek ökológiai helyreállítása és az itt élő fajok megőrzése érdekében” című beruházás 39. célja; a C6. – Energia komponensben a C6.I4 – Az akkumulátorok, fényelemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint az új villamosenergia-tárolási kapacitások” című beruházás 135. és 136. mérföldköve, valamint 137., 138. és 139. célja, továbbá a C6.I5 – Az energiahatékonyság biztosítása az ipari ágazatban című beruházás 141. célja; a C11. – Idegenforgalom és kultúra komponensben a C11.I1. – „12 idegenforgalmi/kulturális útvonal népszerűsítése” című beruházás 334. mérföldköve és 335. célja; a C15. – Oktatás komponensben a C15.I4. – „A nagy lemorzsolódási kockázatnak kitett oktatási intézmények támogatása” című beruházás 466. és 467. célja, valamint a C15.I9 – „Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára” című beruházás 482. célja. Ennek alapján Románia kérte ezen intézkedések megfelelő mérföldkövei és céljai szükséges végrehajtási szintjének csökkentését, egyes köztes célok törlését vagy az intézkedések leírásának módosítását, ezért a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(12)Románia kifejtette, hogy 21 intézkedést módosítottak annak érdekében, hogy – az intézkedés eredeti ambíciószintjének eléréséhez – jobb alternatívákat lehessen megvalósítani. Mindez az alábbiakat érinti: a C2. – Erdők és a biológiai sokféleség védelme komponensben a C2.I5.– Integrált árvízkockázat-csökkentő rendszerek az erdei vízgyűjtőkben” című beruházás 41. mérföldköve; a C3. – Hulladékgazdálkodás komponensben a C3.R1. –”A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében” című reform 45. mérföldköve; a C3.I1. – „Integrált települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, korszerűsítése és kiteljesítése megyei szinten vagy városi/települési szinten” című beruházás 48., 49., 52. és 53. célja; a C4. – Fenntartható közlekedés komponensben a C4.R1. – „Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonságreform” 59., 60. és 66. mérföldköve és 64. célja; a C4.I4. – „A földalatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarestben és Kolozsváron” című beruházás 86. és 87. mérföldköve, valamint 88. és 89. célkitűzése; a C7. – Digitális átalakulás komponensben a C7.I5. – „Digitalizáció a környezetvédelem területén” című beruházás 167. mérföldköve; a C8. – Adó- és nyugdíjreformok komponensben a C8.R5. – „A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele” című reform 209. mérföldköve; a C8.R6. – „Az állami nyugdíjrendszer reformja” című reform 214. mérföldköve; és a C8.I4. – „Az elektronikus vámrendszer megvalósítása” című beruházás 231. mérföldköve és 232. célja; a C9. – Vállalkozástámogatás, kutatás, fejlesztés és innováció komponensben a C9.I1. – „Digitális platformok a jogalkotás átláthatóságáról, a bürokrácia megszüntetése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára” című beruházás 246. mérföldköve; a C9.I4. – „Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – alacsony teljesítményű processzorok és félvezető csipek” című beruházás 267. és 269. célja; a C9.I7. – „A kiválóság megerősítése és Románia részvételének támogatása a Horizont Európa partnerségeiben és küldetéseiben” című beruházás 283. célja; a C14. – Jó kormányzás komponensben a C14.R4. – „Méltányos egységes bérrendszer kialakítása a közszférában” című reform 420. mérföldköve; a C15. – Oktatás komponensben a C15.R1. – „A »Képzett Románia« projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag kidolgozása és elfogadása” című reform 452. mérföldköve; a C15.I1. – „110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele” című beruházás 457. célja; a C15.R5. „Az oktatás digitalizálására vonatkozó jogszabályi keret elfogadása” című reform 479. mérföldköve; a C15.I11. – „Az egyetem előtti oktatás és az iskolai laboratóriumok/műhelyek felszereléseinek biztosítása” című beruházás 489. és 490. mérföldköve, valamint 491. és 492. célja; a C15.R7. – „Az egyetem előtti oktatás irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása” című reform 495. mérföldköve; a C15.I15. – „Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés” című beruházás 498. mérföldköve; a C15.I16. – „Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészítésük” című beruházás 501. mérföldköve; továbbá a C15.I18 – „Képzési és coaching program az iskolaigazgatók és tanfelügyelők számára” című beruházás 507. célja Ennek alapján Románia az intézkedés, valamint a kapcsolódó mérföldkövek és célok leírásának módosítását kérte, ezért a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(13)Románia kifejtette, hogy egy intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben az eredetileg tervezett határidőn belül, vagy késedelmet szenved, és változtatásokra van szükség a módosított jogi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Ez a következőre vonatkozik: a C11. – Idegenforgalom és kultúra komponensben a C11.I7. – „A filmgyártás és -forgalmazás digitalizációjának felgyorsítása” című beruházás 349. mérföldköve és 350. célja. Ennek alapján Románia a végrehajtási ütemterv meghosszabbítását vagy az intézkedés és a kapcsolódó mérföldkövek és célok leírásának módosítását kérte, ezért a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(14)Románia kifejtette, hogy a magas infláció miatti kereslethiány és az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott bizonytalan gazdasági környezet miatt két intézkedés már nem valósítható meg az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv ütemterve és költségbecslése alapján. Mindez az alábbiakat érinti: a C9. – Vállalkozástámogatás, kutatás, fejlesztés és innováció komponensben a C9.I9. – „A Marie Sklodowska Curie egyéni ösztöndíjjal kapott kiválósági bizonyítványok jogosultjainak támogatása” című beruházás 285. célja; a C11. – Idegenforgalom és kultúra komponensben a C11.R1. – „A desztinációmenedzsment-szervezetek működési kereteinek megteremtése” című reform 330. célja. Ennek alapján Románia az intézkedés leírásának módosítását, a kapcsolódó mérföldkövek és célok csökkentését, valamint a mindezek végrehajtására vonatkozó ütemterv meghosszabbítását kérte, ezért a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(15)Románia kifejtette, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően kialakult kedvezőtlen energiapiaci feltételek miatt egy intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben a villamosenergia-ellátás biztonságának biztosítása érdekében, figyelembe véve a dekarbonizációról szóló törvénynek a 113. mérföldkő keretében a második kifizetési kérelemmel összefüggésben értékelt rendelkezéseit. Ez a C6.R1. – „Villamosenergia-piaci reform, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása” című reform 115. és 119. célját érinti, a C6. – Energia komponensben. Ennek alapján Románia az intézkedés, valamint a kapcsolódó célok leírásának módosítását kérte, ezért a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(16)Románia kérte továbbá, hogy az intézkedések (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke szerinti megszüntetése vagy csökkentése révén felszabaduló forrásokat két, 577 082 830 EUR összegű új intézkedés beillesztésére használhassa fel a C16. – REPowerEU komponensben: az egyik a C16. I6. – „Kísérleti projekt 20 MW teljesítményű úszó szolárpanelek öntözőcsatornákon történő elhelyezésére” című beruházás, a másik a C16.I7. – „Támogatásiutalvány-rendszer bevezetése a háztartások energiahatékonysági fejlesztésére” című beruházás.

(17)A Bizottság úgy véli, hogy a Románia által előterjesztett okok indokolják az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizálást és az említett rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítást.

Szövegezési hibák javítása

(18)A tanácsi végrehajtási határozat 17 elírást tartalmazott, amely 17 mérföldkövet és célt és 16 intézkedést érint. A tanácsi végrehajtási határozat módosítása keretében javítani kell azokat a szövegezési hibákat, amelyek miatt a határozat nem a Bizottság és Románia közötti megállapodásnak megfelelően tükrözi a Bizottságnak 2021. május 31-én benyújtott terv tartalmát. Ezek a szövegezési hibák a következőkhöz kapcsolódnak: a C3.I2. – „A trágya és egyéb komposztálható mezőgazdasági hulladék kezelésére szolgáló infrastruktúra fejlesztése” című beruházás 55. célja, a C3. – Hulladékgazdálkodás komponensben; a C4.R2. – „Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása” című reform 79. mérföldköve, a C4. – Fenntartható közlekedés komponensben; a C6.I3. – „Rugalmas és nagy hatékonyságú gáztüzelésű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés fejlesztése a távfűtésben a mélyreható dekarbonizáció elérése érdekében” című beruházás 134. célja, a C6. – Energia komponensben; a C7.I4. – „Az igazságszolgáltatás digitalizációja” beruházás 164. és 166. mérföldköve, a C7.I5. – „Digitalizáció a környezetvédelem területén” című beruházás 167. mérföldköve, valamint a C7.I16. – „Haladó digitális készségfejlesztés köztisztviselőknek” című beruházás 185. célja, a C7. – Digitális átállás komponensben; a C8.I1. – „Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén” című beruházás 217. mérföldköve, valamint a C8.I2. – „Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén” című beruházás 226a. mérföldköve, a C8. – Adó- és nyugdíjreformok komponensben; a C9.R1. – „A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára” című reform 241. mérföldköve, valamint a C9.I2. – „Pénzügyi eszközök a magánszektor számára” című beruházás 256. mérföldköve a C9. – Vállalkozástámogatás, kutatás, fejlesztés és innováció komponensben; a C10.I2. – „Lakásépítés fiatalok, valamint egészségügyi és oktatási szakemberek számára” című beruházás 317. mérföldköve; a C11. – Idegenforgalom és kultúra komponensben a C11.R1 – „A desztinációmenedzsment-szervezetek működési kereteinek megteremtése” című reform 328. mérföldköve; a C13.R3. – „Az integrációs minimumjövedelem megvalósítása” című reform 384. mérföldköve, a C13. – Szociális reformok komponensben; a C14.R9. – „A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása” című reform 439. mérföldköve, a C14. – Jó kormányzás komponensben; a C15. – Oktatás komponensben a C15.I6. – „10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakképzési kampusz fejlesztése és felszerelése” című beruházás 474. célja; a C15.I14. – „Gyakorlóműhelyek felszerelése a szakképzést nyújtó iskolákban” című beruházás 497. célja. Ezek a korrekciók nem befolyásolják az érintett intézkedések végrehajtását.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkén alapuló REPowerEU-fejezet

(19)A REPowerEU-fejezet két reformot és hét beruházást tartalmaz. Románia REPowerEU-fejezete várhatóan tartós hatást gyakorol majd a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a csökkentésére, valamint a megújuló energia elterjedésének növelésére, hozzájárulva ezzel a sebezhetőségek csökkentéséhez a téli időszakban.

(20)A fejezet tartalmaz egy fontos reformot, amelynek célja a gyorsítási területek azonosításának megkönnyítése, ami várhatóan fellendíti az új megújulóenergia-erőművek telepítését. Ezt a reformot a megújuló energia alkalmazására irányuló két beruházás egészíti ki. Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezek egyike, a C6. – Energia komponens alá tartozó C6.I1 – „A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai” című beruházás átkerült a REPowerEU-fejezetbe.

(21)A terv tartalmaz egy olyan egyablakos irodák létrehozására irányuló reformot is, amelyek célja, hogy tájékoztatást és segítséget nyújtsanak a magánszemélyeknek a megújulóenergia-termelő eszközök telepítésével és az energiahatékonysági felújításokkal kapcsolatban, első lépésként kezelve az energiaszegénység által érintetteket és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztókat. Ezt a reformot egy olyan beruházás egészíti ki, amelynek célja a tetőre szerelt napelemek lakóépületekben való alkalmazása, valamint két olyan beruházás, amelynek célja az ország energiahatékonyságának javítása a középületek, illetve magánlakások felújítása révén. Az utóbbi, a magánlakások energiahatékonysági célú felújítására irányuló beruházás prioritásként kezeli az energiaszegény háztartásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztókat, ezáltal csökkentve az energiaszegénységet. A beruházás egy olyan támogatásiutalvány-rendszerből áll, amely energiahatékonysági célú felújításokra, valamint a tetőre szerelt napelemek telepítésére egyaránt kiterjed. A kedvezményezettek célzott segítséget kapnak a reform keretében létrehozott egyablakos ügyintézési pontoktól.

(22)A REPowerEU-fejezet tartalmaz egy olyan beruházást is, amely a villamosenergia-átviteli hálózat karbantartásának, hatékonyságának és kiberbiztonságának javítására, az új megújulóenergia-erőművek összekapcsolásának megkönnyítésére, valamint az infrastruktúra rezilienciájának és megbízhatóságának javítására irányul.

(23)A REPowerEU-fejezet tartalmaz egy olyan beruházást is, amely képzéseket biztosít a munkavállalók számára a zöld energiával kapcsolatos készségekről.

(24)A Bizottság a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervet az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumok alapján értékelte.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(25)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban, figyelembe véve az érintett tagállam előtt álló konkrét kihívásokat és a számára biztosított pénzügyi allokációt, a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében szereplő hat pillér mindegyikéhez.

(26)A módosított terv a REPowerEU-fejezettel együtt csak a tervnek a zöld átállás első pilléréhez való hozzájárulására vonatkozó, a 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt eredeti értékelést érinti. A többi pillér esetében a terv módosításainak jellege és hatóköre nincs hatással a terv előző értékelésére, mivel a terv továbbra is nagymértékben átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, továbbá megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett mind a hat pillérhez.

(27)Ami az első pillért illeti, a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések hozzájárulnak az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak és az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez, mivel a céljuk a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása az engedélyezési és a közigazgatási eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések bevezetésével. A REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés várhatóan jelentősen hozzájárul a zöld átálláshoz vagy az abból eredő kihívások kezeléséhez.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv várhatóan hozzájárul a Romániának címzett releváns országspecifikus ajánlásokban – beleértve azok költségvetési vonatkozásait is –, továbbá az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján megfogalmazott ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének, valamint a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások eredményes kezeléséhez („A” minősítés).

(29)A módosított terv figyelembe veszi mindenekelőtt a módosított terv Bizottság általi értékelését megelőzően hivatalosan elfogadott országspecifikus tanácsi ajánlásokat. Mivel a Romániának szánt maximális pénzügyi allokáció az aktualizálás miatt csökkent, az átfogó értékelés nem veszi figyelembe az energetikai kihívásokhoz nem kapcsolódó 2022. és 2023. évi ajánlásokat.

(30)Miután a 2023. évi európai szemeszter részeként értékelte az összes releváns országspecifikus ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, a Bizottság megállapítja, hogy a vállalkozások és háztartások érdekében a gazdaságnak nyújtott likviditási támogatás biztosításáról szóló 2020. évi 3.1. ajánlást teljes mértékben végrehajtották. Jelentős előrelépés történt a megfelelő jövedelempótlás biztosításáról szóló 2020. évi 2.1. ajánlás és a pénzügyi stabilitás és a bankszektor stabilitásának megőrzéséről szóló 2019. évi 2.1. ajánlás tekintetében.

(31)A módosított terv olyan, egymást erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében Romániának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, nevezetesen az államháztartás és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, az egészségügy, a közigazgatás, az üzleti környezet, az oktatás, valamint a zöld és digitális átállás terén. A fent említett kihívások kezelése révén a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján 2019-ben, 2020-ban és 2023-ban tett ajánlásokban azonosított, Románia által tapasztalt egyensúlyhiányok korrekciójához, különös tekintettel a külső mérlegre a magas költségvetési hiányhoz kapcsolódóan.

(32)Mivel Románia a beruházások és reformok jelentős része esetében fenntartja az ambíciószintet, a román terv módosításai nem változtatnak azon a korábbi értékelésen, amely szerint a terv hozzájárul az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. Emellett a REPowerEU-fejezet megerősíti a terv ambícióját az energiaügy területére vonatkozó országspecifikus ajánlások többsége (2023. évi 3. és 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás) tekintetében, nevezetesen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és az energetikai átmenet felgyorsítását illetően.

(33)A REPowerEU-fejezetben (C16. komponensben) több olyan intézkedés is szerepel, melynek célja a megújuló energia gyorsabb elterjesztése. Ezek közé tartozik a C16.R1. – „Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásokkal összefüggésben állami földterületek megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületként való használatára vonatkozó jogi keret létrehozása” és a C16.R2. – „Egyablakos ügyintézési pontok létrehozása termelő-fogyasztók számára az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez nyújtott energetikai tanácsadáshoz” című reform, valamint a C16.I2. – „Új kapacitások megújuló forrásból származó villamosenergia-termeléshez”, a C16.I4. – „Támogatásiutalvány-rendszer a megújuló energia háztartások általi bevezetésének felgyorsítása érdekében” és a C16.I6. – „Kísérleti projekt 20 MW teljesítményű úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére” című beruházás. Ezenkívül a C16.R1. – „Az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsítási területeként való használatára vonatkozó jogi keret létrehozása” és a C16.I5. – „A nemzeti villamosenergia-átviteli hálózat digitalizálása, hatékonysága és korszerűsítése” című reform a hálózati kapacitás javítását célozza annak érdekében, hogy az újonnan épített kapacitás gyorsabban kapcsolódhasson a hálózathoz. A C16.R2. – „Egyablakos ügyintézési pontok létrehozása termelő-fogyasztók számára az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez nyújtott energetikai tanácsadáshoz”, a C16.I3. – „A középületek energiahatékonyságának növelése” és a C16.I7. – „Támogatásiutalvány-rendszer a háztartások energiahatékonyságának javítása érdekében” című intézkedés elősegíti az épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó felújítások ütemének és ambíciójának növelését. A C16.R2. – „Egyablakos ügyintézési pontok létrehozása termelő-fogyasztók számára az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez nyújtott energetikai tanácsadáshoz” reform keretében a felújítási tanácsadással foglalkozó irodák létrehozása kifejezetten foglalkozik az információkhoz és a fenntartható finanszírozási lehetőségekhez való jobb hozzáférés biztosítására vonatkozó ajánlással. Végezetül a C16.I1. – „A zöld energiával kapcsolatos készségekre irányuló képzés” című beruházás hozzájárul a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák biztosításához és megszerzéséhez.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(34)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) Románia növekedési potenciáljának, munkahelyteremtésének, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájának megerősítésére, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(35)A módosított terv – beleértve a REPowerEU-fejezetet is – továbbra is hozzájárul a gazdasági kohézióhoz és a gazdaság sebezhetőségeinek kezeléséhez az eredeti értékeléssel összhangban. Az eredeti tervben foglalt intézkedések mellett a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések várhatóan hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez is. Ez a helyzet például a zöld készségek támogatása és a megújuló energiaforrások fejlesztése esetében.

(36)A terv módosításai nem befolyásolják a terv társadalmi kohézióhoz való hozzájárulását. A módosított terv továbbra is tartalmaz intézkedéseket a régóta fennálló társadalmi kihívások kezelésére, beleértve az egészségügyi ellátás és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reagálóképességét és hozzáférhetőségét, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségekben élő gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek szolgáltatásokhoz való hozzáférését. A módosított tervben foglalt intézkedések várhatóan továbbra is elősegítik a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó, a 2021. május 7-i portói csúcstalálkozón jóváhagyott cselekvési terv végrehajtását, és várhatóan hozzájárulnak a szociális eredménytábla mutatói szintjének javításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv

(37)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv várhatóan biztosítja, hogy a tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 17. cikke értelmében jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(38)A módosított terv – a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról szóló bizottsági technikai iránymutatásban (C(2023) 6454 final) meghatározott módszertannal összhangban – tartalmazza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés értékelését. A terv módosítása révén az intézkedésekben bevezetett változások nem érintik a terv eredeti változatának értékelését, amely változatlan marad.

(39)A bevezetett új reformok és beruházások tekintetében Románia minden egyes intézkedést szisztematikusan értékelt a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alapján. Szükség esetén a releváns mérföldkövek és célok konkrét biztosítékokat tartalmaznak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés biztosítására. A Románia által benyújtott információk alapján megállapítható, hogy a terv várhatóan biztosítja, hogy egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében.

(40)A REPowerEU-fejezet szerinti egyetlen intézkedés sem tartozik az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá.

Hozzájárulás a REPowerEU célkitűzéseihez

(41)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének da) pontjával és V. mellékletének 2.12. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezet várhatóan nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan hozzájárul az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a fokozásához, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez.

(42)Románia REPowerEU-fejezete az új megújulóenergia-kapacitások telepítésének és az energiahatékonysági felújításoknak a fellendítésével – amely az energiaszegénységben élő és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztókra is kiterjed – várhatóan tartós hatást gyakorol majd a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a csökkentésére, valamint a megújuló energia elterjedésének növelésére. Ezt a termelő-fogyasztóknak szóló tájékoztatással és segítségnyújtással foglalkozó egyablakos irodák egészítik ki. Ezek az intézkedések várhatóan hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b), d) és e) pontjában meghatározott célkitűzésekhez.

(43)Továbbá a REPowerEU-fejezet tartalmaz egy olyan intézkedést is, amely az átviteli hálózat karbantartásának, hatékonyságának és kiberbiztonságának javítására, az új megújulóenergia-erőművek összekapcsolásának megkönnyítésére, valamint az infrastruktúra rezilienciájának és megbízhatóságának javítására irányul. Ez várhatóan hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott célkitűzésekhez. A háztartások energiahatékonyságának javítását és a megújulóenergia-termelés bevezetését célzó, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat előnyben részesítő támogatásiutalvány-rendszerek bevezetése várhatóan hozzájárul az energiaszegénység kezelésére irányuló, az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzéshez.

(44)A REPowerEU-fejezet várhatóan hozzájárul a munkaerőnek a zöld készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzéséhez is, az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének f) pontjában meghatározottak szerint, a megújuló energiaforrások használatához szükséges tiszta technológiákkal kapcsolatos készségek fejlesztésére fókuszálva.

Határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedések

(45)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének db) pontjával és V. mellékletének 2.13. kritériumával összhangban a REPowerEU fejezetben foglalt intézkedések várhatóan nagymértékben („A” minősítés) rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással.

(46)A REPowerEU-fejezet várhatóan hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség és az energiakereslet csökkentéséhez. A REPowerEU-fejezet több intézkedése támogatja a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztését és az épületek energiaigényének csökkentését. A fejezet tartalmaz többek között egy reformot, amelynek célja a gyorsított cselekvést igénylő területek azonosításának megkönnyítése, ami várhatóan fellendíti az új megújulóenergia-erőművek telepítését – valamint tartalmaz egy olyan intézkedést, melynek célja a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése. A fejezet tartalmaz egy, olyan egyablakos ügyintézési pontok létrehozására irányuló reformot is, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanának magánszemélyeknek a megújuló energiát hasznosító berendezések telepítéséhez és energiahatékonysági célú felújítások elvégzéséhez. Ezt a reformot egy olyan beruházás egészíti ki, amelynek célja a napenergiának a lakóépületekben való alkalmazása, valamint két olyan beruházás, amely a köz-, illetve magánépületek felújítása révén javítja az energiahatékonyságot az országban.

(47)A REPowerEU-fejezetben foglalt, várhatóan határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással járó intézkedések becsült költségei a REPowerEU-fejezet becsült összköltségének 96,5 %-át teszik ki.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(48)A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 44,1 %-át, a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések becsült összköltségének pedig 96,5 %-át teszik ki. A REPowerEU-fejezetet is magában foglaló módosított terv az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően összhangban van a 2021–2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(49)A REPowerEU-fejezet nélküli módosított terv éghajlatvédelmi ambíciószintje kismértékben csökken az eredeti tervhez képest – főként amiatt, hogy a Románia rendelkezésére álló maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenését követően egyes intézkedések végrehajtási szintje csökkent – és a módosított terv 40,1 %-át teszi ki, szemben az eredeti terv 41 %-ával.

(50)A REPowerEU-fejezet azonban kilenc olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a megújuló energiaforrások elterjedésének, az energiahatékonysági felújítások ütemének és a munkaerő zöld készségek elsajátítását célzó átképzésének felgyorsítása. Ezért a helyreállítási és rezilienciaépítési terv éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása – beleértve a REPowerEU-fejezetet is – meghaladja az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott 37 %-os minimális éghajlat-politikai célt. A módosított tervben és a REPowerEU-fejezetben szereplő, a zöld átálláshoz – többek között a biológiai sokféleséghez – kapcsolódó ilyen intézkedések tartós hatást gyakorolnak, mivel az intézkedések olyan strukturális változásokat kívánnak előidézni, amelyek csökkentik Románia fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségét és növelik az energiamegtakarítást a zöld technológiákra, különösen a megújuló energiaforrásokkal, az energiatárolással, az energiahatékonysággal és az ipari dekarbonizációval kapcsolatos technológiákra való átállással. Ennek eredményeként a 2030–2050 közötti időszakra vonatkozó célok és az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez is hozzájárulnak.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(51)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a módosított terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a módosított terv teljes allokációjának 21,8 %-át teszik ki.

(52)A terv módosítása nem befolyásolta a digitális átálláshoz való hozzájárulását a módosított intézkedések tekintetében. A módosított terv továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a digitális átálláshoz, többek között azáltal, hogy a vállalkozások és a közigazgatás számára egyaránt fejleszti a szükséges infrastruktúrát (konnektivitás kiépítése, felhőépítés és a kiberbiztonság javítása).

(53)A REPowerEU-fejezet várhatóan egy reform és két részberuházás révén járul hozzá a digitális átálláshoz és az abból eredő kihívások kezeléséhez. A reform célja többek között az állami tulajdonban lévő földterületekkel foglalkozó ügynökség digitalizációjának támogatása. Az egyik részberuházás célja, hogy digitális megoldásokat kínáljon a villamosenergia-átviteli hálózatra irányuló beavatkozások hatékonyságának és gyorsaságának javítására az üzemszünetek csökkentése érdekében. A második részberuházás arra irányul, hogy csökkentse a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetőjének informatikai infrastruktúráját érő kibertámadások kockázatát. Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (5) bekezdésével összhangban a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások nem vehetők figyelembe a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának az említett rendelet által meghatározott digitális célra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kiszámításakor.

Tartós hatás

(54)A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Romániára.

(55)Összességében a módosított tervben foglalt változások nem gyakorolnak lényeges hatást a terv korábbi értékelésére a hosszú távú eredmények és strukturális változás elérését célzó reformok tartós hatása tekintetében.

(56)A terv olyan beruházásokat is fenntart, amelyek várhatóan tartós hatást gyakorolnak, mivel támogatják a gazdaság zöld és digitális átállását. A terv digitális vonatkozású intézkedéseinek az a célja, hogy növeljék az érintett intézmények digitalizációjának szintjét, ami várhatóan tartós hatást gyakorol majd a szolgáltatások minőségére, az üzleti környezetre és a kormányzati adatok optimális felhasználására.

(57)Végezetül Románia REPowerEU-fejezete várhatóan tartós hatást gyakorol majd Románia energiapolitikájára, és a terv élettartamán túl is alakítja azt azáltal, hogy elősegíti a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a csökkentését, valamint a dekarbonizáció növelését és a megújuló energia elterjedését.

Nyomon követés és végrehajtás

(58)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban szereplő kiegészítő intézkedések a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását.

(59)A módosított terv egyértelműen leírja a hatékony koordinációt és végrehajtást biztosító hatályos intézkedéseket. A terv általános végrehajtásáért felelős nemzeti koordinátor továbbra is az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma (MIPE). A Románia tervének értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat elfogadása óta a minisztérium belső átszervezés és a személyzet létszámának növelése révén növelte szakosodott struktúrájának igazgatási kapacitását. A magas szintű koordinációt továbbra is a terv koordinációjával foglalkozó tárcaközi bizottság biztosítja, amely szorosan együttműködik a MIPE-vel.

(60)Bár a kezdeti végrehajtási intézkedések továbbra is érvényben vannak, a REPowerEU-fejezet több új végrehajtó szervet is magában foglal más olyanok mellett, amelyek már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sajátosságaival kapcsolatban, figyelembe véve, hogy – különösen a terv ambíciószintje miatt – a végrehajtás továbbra is kihívást jelent, ezért azt szorosan nyomon kell követni.

(61)A nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmus megfelelő és megbízható. A MIPE továbbra is felelős minden egyes mérföldkő és cél tekintetében az elért eredmények nyomon követéséért, valamint be kell számolnia a mérföldkövek és célok eléréséről a végrehajtó szervek által szolgáltatott információk alapján. A tervben és a REPowerEU-ról szóló kiegészítő fejezetben szereplő valamennyi módosított intézkedés megfelelő számú, reális és egyértelműen meghatározott mérföldkövet és célt tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a terv végrehajtása terén elért eredményeket megbízhatóan nyomon lehessen követni. A mérföldkövek és a célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

Költségszámítás

(62)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és a rendelet V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás mérsékelten („B” minősítés) felel meg az észszerűségre és a valószerűségre, a költséghatékonyság elvével való összhangra és a várható gazdasági és társadalmi hatással való arányosságra vonatkozó kritériumnak.

(63)Románia megadta a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi új intézkedés becsült költségeit. A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedéseken kívül nincsenek új intézkedések. Összességében a Románia által az új intézkedések költségeinek becsléséhez használt feltételezések észszerű magyarázatokkal és módszertannal szolgálnak. Az új intézkedésekhez adott indokolás mérsékelten („B” minősítés) észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással. Az új intézkedések egy része esetében a további indokolások és a becslésekre vonatkozó részletes információk növelhették volna a bizonyosság szintjét a költségek észszerűségére és valószerűségére vonatkozóan. Mivel e költségbecslések esetében az alkalmazott módszer nincs kellően megindokolva, és az indokolás és maga a költség közötti kapcsolat időnként nem teljesen egyértelmű, a költségszámítási kritérium minősítése közepes. A módosított intézkedések esetében elegendő információt nyújtottak be a költségbecslések vagy a kapcsolódó célok változásainak arányosságához. A most módosított intézkedések költségeinek észszerűségére és hihetőségére vonatkozó értékelés nem változott ezen intézkedések eredeti értékeléséhez képest. A módosított terv összköltsége arányban áll a tervezett intézkedések által a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással. Végezetül a módosított terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(64)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervben javasolt intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió költségvetésének az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 összhangban történő védelme tekintetében.

(65)Az eredeti értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a Románia által az (EU) 2021/241 rendelet V. mellékletének 2.10. kritériuma alapján javasolt kontroll- és ellenőrzési intézkedések megfelelőek („A” minősítés), feltéve, hogy a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszerhez kapcsolódó két mérföldkő időben teljesül, és elfogadják a terv végrehajtásában részt vevő főbb romániai intézmények törvényes megbízatását. Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma viseli az általános felelősséget a terv végrehajtásáért és az összes végrehajtó szerv nevében a terv operatív és adminisztratív vonatkozásaival kapcsolatos válaszokért. A Számvevőszék Ellenőrző Hatósága felelős a források iránti kérelmekkel, valamint a célok és mérföldkövek dokumentálásával és teljesítésével kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséért.

(66)Az eredeti értékelés óta a Bizottság hozzáférést kapott a román ellenőrzési és kontrollrendszer tényleges végrehajtására vonatkozó információkhoz. Ez kiterjed az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozóan a Bizottság által Romániában végzett ellenőrzés előzetes megállapításaira is.

(67)Ezen információ fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Románia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének belső kontrollrendszere általában megfelelő.

A terv koherenciája

(68)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és a rendelet V. melléklete 2.11. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(69)A módosítások nem befolyásolják a terv általános koherenciáját. A tervben szereplő valamennyi kulcsfontosságú terület – a zöld gazdaság, az oktatás, az üzleti környezet, az egészségügy, a társadalmi befogadás, a közigazgatás és a digitalizáció – összetevői a reformok és beruházások következetes csomagjaira épülnek, egymást kölcsönösen erősítő vagy egymást kiegészítő intézkedésekkel. Szinergiák is léteznek a különböző komponensek között, és egyetlen intézkedés sem gyengíti egy másik intézkedés hatékonyságát vagy ellentétes azzal. Románia tervének fő fókusza változatlan, mivel továbbra is a zöld átállás és a digitális transzformáció áll a középpontjában, és a REPowerEU-fejezetben szereplő új intézkedések fellendítik a terv eredeti elemeiben foglalt zöld reformokat és beruházásokat. A digitális reformok és beruházások továbbra is a legnagyobb beruházási hiányosságokkal rendelkező területek – például a közszolgáltatások és az iskolák digitalizációja – támogatására összpontosítanak. A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések összhangban van Románia azon szakpolitikáival, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése. Ezek az intézkedések megerősítik az eredeti tervben foglalt, az energiahatékonyságra és a villamosenergia-hálózat megerősítésére vonatkozó intézkedéseket is, mivel céljuk a megújulóenergia-termelés arányának növelése és az energiakereslet csökkentése.

Egyenlőség

(70)A módosított terv továbbra is tartalmaz egy sor olyan intézkedést, amelyek várhatóan hozzájárulnak az ország előtt álló kihívások kezeléséhez a nemek közötti egyenlőség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség terén. A REPowerEU-fejezetben a családi házak felújítását célzó intézkedés elsősorban az energiaszegénység által érintett lakástulajdonosokra és a kiszolgáltatott energiafogyasztókra irányul, és így várhatóan hozzájárul minden társadalmi réteg esélyegyenlőségéhez.

Konzultációs folyamat

(71)A REPowerEU-fejezet előkészítése során konzultációkra került sor az érintett érdekelt felekkel. A terv előkészítésére minisztériumközi munkacsoportot hoztak létre. A REPowerEU-fejezet tervezetét bemutatták a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomonkövetési bizottságának, amely a kormányzati szervezetek képviselőiből, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőiből, a helyi közigazgatási szövetségek (Romániai Megyei Tanácsok Nemzeti Szövetsége, Romániai Nagyvárosok Szövetsége, Romániai Városok Szövetsége és Romániai Községek Szövetsége) képviselőiből, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács képviselőiből áll. A képviselők lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Márciusban nyilvános konzultációt, valamint egy nyilvános rendezvényt szerveztek az üzleti élet képviselői, a civil társadalom és az érdekelt felek részvételével. Az érdekelt felek észrevételeket és javaslatokat küldtek a MIPE-nek. E konzultációkat követően elkészült a fejezet új tervezete.

(72)A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett helyi hatóságok és érdekelt felek, köztük a szociális partnerek részt vegyenek a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló módosított tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásának minden szakaszában.

Pozitív értékelés

(73)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervről, megállapítva, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(74)Románia REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervének becsült összköltsége 28 511 575 220 EUR. Mivel a módosított terv becsült összköltsége magasabb, mint a Románia rendelkezésére álló, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás, a Románia REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terve számára allokált, a 11. cikknek megfelelően kiszámított pénzügyi hozzájárulás összege 12 125 664 294 EUR kell, hogy legyen.

(75)Az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikkének (5) bekezdésével összhangban Románia 2023. szeptember 8-án kérelmet nyújtott be az említett rendelet 21a. cikkének (1) bekezdésében említett, a tagállamok között az (EU) 2021/241 rendelet IVa. mellékletében meghatározott módszertan szerinti mutatók alapján felosztott bevétel allokációja iránt. Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b)–f) pontjában említett, a REPowerEU-fejezetben meghatározott intézkedések becsült összköltsége 2 017 474 050 EUR. Mivel ez az összeg meghaladja az allokációs arány alapján Románia rendelkezésére álló összeget, a Románia rendelkezésére álló további vissza nem térítendő pénzügyi támogatásnak meg kell egyeznie az allokációs arány alapján adódó összeggel. Ez az összeg 1 397 228 597 EUR.

(76)Emellett az (EU) 2021/1755 rendelet 7 4a. cikkével összhangban Románia indokolással ellátott kérelmet nyújtott be abból a célból, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból a fennmaradó teljes ideiglenes allokáció, vagyis 43 162 623 EUR kerüljön átcsoportosításra az Eszközbe. Ezt az összeget további vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások támogatására kell rendelkezésre bocsátani.

(77)Románia számára összesen 13 566 055 514 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani.

Előfinanszírozás a REPowerEU keretében

(78)Románia a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések végrehajtásához a következő finanszírozást kérte: 43 162 623 EUR átcsoportosítása a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásainak ideiglenes allokációjából, valamint 1 397 228 597 EUR a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből.

(79)Az említett összegek tekintetében Románia az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkének megfelelően 2023. szeptember 8-án az igényelt finanszírozás 20 %-ának előfinanszírozását kérte. A rendelkezésre álló források függvényében az említett előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság és Románia között kötendő megállapodás (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Románia rendelkezésére bocsátani.

(80)A Románia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i ST 12319/2021; ST 12319/2021 ADD 1 tanácsi végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) ST 12319/2021; ST 12319/2021 ADD 1 végrehajtási határozat az alábbiak szerint módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja Románia módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet, beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.”

2. A 2. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 13 566 055 514 EUR összegű 8 pénzügyi hozzájárulást bocsát Románia rendelkezésére. A hozzájárulás a következőket foglalja magában:

a)10 211 538 399 EUR, amely jogi kötelezettségvállalással 2022. december 31-ig terhelhető;

b)1 914 125 895 EUR, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető;

c)1 397 228 597 EUR 9 az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban, kizárólag az említett rendelet 21c. cikkében említett intézkedésekre, a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések kivételével;

d)a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból átcsoportosított 43 162 623 EUR.

(2) A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Románia rendelkezésére. Az (EU) 2021/241 rendelet 13. cikkével összhangban 1 851 159 668 EUR összeget előfinanszírozásként kell rendelkezésre bocsátani.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkével összhangban 288 078 244 EUR összeget előfinanszírozásként kell rendelkezésre bocsátani. Ezt az előfinanszírozást a Bizottság legfeljebb két kifizetés keretében folyósíthatja.

Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.”

3. A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57, 2021.2.18, 17. o.
(2)    ST 12319/2021; ST 12319/2021 ADD 1.
(3)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Romániára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, és az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.
(4)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Romániára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, és az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.
(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).
(8)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Romániára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, és az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.
(9)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Romániára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, és az említett rendelet IVa. mellékletében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.

Brüsszel, 2023.11.21.

COM(2023) 747 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Románia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12319/2021, ST 12319/2021 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2023) 382 final}


MELLÉKLET

1.1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

A reformok és beruházások ismertetése

A.ÖSSZETEVŐ: Vízgazdálkodás

A komponens célja a fenntartható vízellátás biztosítása az emberek, a környezet és a gazdaság biztonságos jövője érdekében. A komponens célja különösen az, hogy: Az európai uniós jogszabályok követelményeivel összhangban növelje a lakosság hozzáférését a víz- és szennyvízelvezetési közszolgáltatásokhoz, különösen a vidéki területeken, és tegye azokat hozzáférhetővé valamennyi társadalmi csoport számára; A meglévő felhalmozódások biztonságának növelése; A Nemzeti Vízügyi Hatóság (ANAR) igazgatási és reagálási kapacitásának megerősítése vészhelyzetekben, különösen a vízgazdálkodási infrastruktúrához kapcsolódóan; Az időjárás-előrejelzések és figyelmeztető rendszerek pontosságának javítása a szélsőséges időjárási események által okozott halálesetek és sérülések számának csökkentése érdekében.

A komponens két reformból és hét beruházásból áll.

Az elemben foglalt intézkedések várhatóan kezelni fognak néhány olyan kihívást, amelyet az országspecifikus ajánlás kiemelt, hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform A víz- és szennyvízágazat fenntartható kezelésére vonatkozó szabályozási keret megerősítése, valamint az európai irányelvek szerinti minőségi szolgáltatásokhoz való nyilvános hozzáférés felgyorsítása

E reform célja a regionális víz- és szennyvízinfrastruktúra-üzemeltetők kapacitásának javítása, valamint a közöttük és a helyi önkormányzatok/közösségközi fejlesztési szövetségek, a víz- és szennyvízinfrastruktúra-tulajdonosok közötti együttműködés minőségének és hatékonyságának javítása. Ennek elérése érdekében számos jogszabályi és szabályozási változtatást kell végrehajtani:

A vízellátásról és a szennyvízelvezetésről szóló 241/2006. sz. törvény módosítása a következők lehetővé tétele érdekében történik:

-A regionális víz- és szennyvízelvezetési szolgáltató díjstratégiájának jóváhagyása a közösségek közötti fejlesztési társulások közgyűlése által, a helyi közigazgatási egységektől kapott különleges megbízás alapján. Ezzel a változtatással jelentősen csökkenteni kell a díjstratégia jóváhagyásához szükséges időt, ami lehetővé teszi a víz- és szennyvízszolgáltatási infrastruktúra bővítését.

-A helyi közigazgatási szervek kötelezése arra, hogy nyilvántartást vezessenek azokról a természetes és jogi személyekről, akik vagy amelyek nem bocsátanak ki szennyvizet a közcsatornába, és e személyek listáját évente küldjék meg a Nemzeti Környezetvédelmi Gárda részére.

-A felhasználók kötelezése arra, hogy csatlakozzanak a meglévő közcsatornás rendszerekhez, ha nem rendelkeznek megfelelő egyedi gyűjtő- és kezelőrendszerrel.

-Adott esetben csak a vízszolgáltatás megszervezését teszi lehetővé, azzal a feltétellel, hogy a szennyvíz gyűjtése olyan egyedi gyűjtő és kezelő rendszereken keresztül történik, amelyek ugyanolyan szintű környezetvédelmet biztosítanak, mint a központosított gyűjtő- és kezelőrendszerek.

-A megfelelő egyedi rendszerek kivételes jellegének biztosítása abban az értelemben, hogy ezek a rendszerek olyan helyzeteket kezeljenek, amikor a központosított rendszerek műszakilag és gazdaságilag nem megvalósíthatók.

-Tiltsák meg a megfelelő egyedi rendszerekből származó kezeletlen szennyvíz közvetlen kibocsátását a környezetbe.

-A megfelelő egyedi rendszerek engedélyezésére, építésére, nyilvántartásba vételére/nyilvántartására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kritériumok kidolgozása.

A fent említett reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

A vízhez és a szennyvízelvezetéshez való első csatlakozásról szóló nemzeti programot jóváhagyó törvény hatálybalépése, amely az alacsony jövedelmű családokat és egyedülálló személyeket (akik átlagos havi nettó pénzjövedelme nem éri el a családtagonként garantált bruttó nemzeti minimálbért) támogatja a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerhez való csatlakozással kapcsolatban felmerült költségek fedezésében. A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

A Környezetvédelmi Alap igazgatása és az első vízügyi és higiéniai programban részt vevő helyi hatóságok közötti végrehajtási megállapodások aláírása. A megállapodásokat 2022. december 31-ig kell befejezni.

Reform. 2 A Nemzeti Vízügyi Hatóság (ANAR) jelenlegi gazdasági mechanizmusának átalakítása a nemzeti vízgazdálkodási rendszer korszerűsítésének és karbantartásának, valamint a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében

A reform célja a nemzeti vízgazdálkodási rendszer korszerűsítésének és karbantartásának, valamint a 2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv) és a 2007/60/EK irányelv (árvízvédelmi irányelv) megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint az ANAR szintjén a leghatékonyabb költséggazdálkodás biztosítása.

Ennek elérése érdekében egy olyan új gazdasági mechanizmust kell működésbe léptetni, amely lehetővé teszi az ANAR számára, hogy a lehető legjobban kielégítse a fogyasztói igényeket, többek között a feladatok és a személyzeti struktúra közötti kapcsolat javítása révén, a 11 romániai vízgyűjtőre vonatkozó szükséges tanulmányok elvégzésével, amely a következőkre terjed ki: a fenntartható vízgazdálkodás és -használat gazdasági jelentősége; a vízgyűjtő/terület szintjén összegyűjtött vízigények és az összegyűjtött víz mennyiségének alakulására vonatkozó tendenciák; valamint iii. közép- és hosszú távú makrogazdasági mutatók és optimális költségmegtérülési mechanizmus az ANAR által a vízkészletek használói számára az ökológiai áramlásra vonatkozó követelményekkel összhangban.

E tanulmányok alapján el kell fogadni a 107/1996. sz. vízügyi törvény jogszabályi módosításait a romániai vízkészletekre vonatkozó új gazdasági mechanizmus szabályozása érdekében.

A reform végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Az 1. reformot három beruházás kíséri: 1., 2. és 3. beruházás.



Beruházás A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

E beruházás célja a több mint 2000 lakosegyenértékkel rendelkező településeken a víz- és szennyvízgyűjtő rendszerek lefedettségének kiterjesztése, amelyet az európai irányelveknek való megfelelés felgyorsítását célzó terv prioritásként kezel.

A beruházás eredményeként összesen 1 282 km vízelosztó hálózatot és legalább 2 003 km szennyvízhálózatot kell kiépíteni és üzembe helyezni a 2000 lakosegyenértéknél (l.e) nagyobb agglomerációkban, amelyek elsőbbséget élveznek az európai irányelveknek való megfelelésre vonatkozó gyorsított terv szerint és az 1. reform keretében elfogadott 241/2006. sz. törvény módosításaival összhangban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

A beruházás célja, hogy a 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban egyedi vagy más megfelelő (közös) szennyvízgyűjtő rendszereket építsen ki.

A beruházás eredményeként összesen legalább 12900 egyedi vagy más megfelelő rendszert, és összesen legalább 320 km-t kell kiépíteni és üzembe helyezni. A beruházás csak a megfelelő egyedi rendszerekre vonatkozó jogszabály-módosítások (1. reform) jóváhagyását és a víz- és csatornahálózathoz való első csatlakozás nemzeti programját (1. reform) jóváhagyó jogalkotási aktus hatálybalépését követően kezdhető meg, és megfelel a 241/2006. sz. törvény 1. reform keretében elfogadott módosításainak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. Az alacsony jövedelmű népesség meglévő víz- és csatornahálózatokkal való összekapcsolásának támogatása

A beruházás célja, hogy támogatást nyújtson az alacsony jövedelmű családoknak és egyedülálló személyeknek (akiknek az átlagos havi nettó készpénzjövedelme nem éri el a családtagonként garantált bruttó nemzeti minimálbért) az állami vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerhez való csatlakozás költségeinek fedezésére.

A beruházás eredményeként az 1. reform keretében elfogadott „A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozás” elnevezésű nemzeti program keretében legalább 70851 további háztartást kell csatlakoztatni a vízhez és a szennyvízelvezetéshez. A beruházást a helyi hatóságok a tervezett épületrendszereket kezelő víz- és szennyvízelvezetési szolgáltatókon keresztül hajtják végre. A beruházás az ajánlatkérő szerveknél felmerült és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban indokolt költségeket finanszírozza, hálózatba kapcsolt háztartásonként nem lépi túl a 2 371 EUR-t.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz a meglévő felhalmozódások vízelvezető és -tároló berendezéseinek automatizálása és digitalizálása révén az ökológiai áramlás biztosítása, a lakosság vízellátása biztonságának növelése és az árvizek kockázatának csökkentése érdekében

A beruházás két részberuházásból áll: A meglévő védelmi vezetékek rehabilitációja az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban; és 2. az összeomlás kockázatának kitett meglévő felhalmozódások rehabilitációja.

Az első részberuházás célja a meglévő árvízvédelmi vonalak felújítása. E részberuházás eredményeként összesen legalább 408 km árvízvédelmi vonalat kell helyreállítani az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban. A rehabilitációs munkálatoknak a megelőzési és védelmi tervek, valamint az árvízvédelem alapján rangsorolniuk kell a területeket, és a töltés-folyami területekről kinyert helyi anyagból származó töltelékekből, majd fűborításokból kell állniuk.

A részberuházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

A második részberuházás célja a megrongálódott gátak és a meglévő árvízvédelmi vonalakon található árvízvédelmi gátak helyreállítása és felújítása az árvízmegelőzési kapacitásuk helyreállítása és fenntartása érdekében. A részberuházást a 13 meglévő gát rehabilitációjára irányuló projektterv 2023. június 30-ig történő elfogadása révén kell végrehajtani, amelyek esetében nincs megvalósítható alternatíva az árvízkockázat csökkentésére. E projekttervek alapján 13 meglévő gátot kell helyreállítani, amelyek esetében a felülvizsgált megvalósíthatósági tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek megvalósítható alternatívák az árvízkockázat csökkentésére. A helyreállítást a megvalósíthatósági tanulmányokban és projekttervekben meghatározott követelményekkel összhangban kell elvégezni, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani a 2011/92/EU irányelvvel (KHV-irányelv) összhangban elvégzett átfogó és kumulatív környezeti hatásvizsgálat eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel (víz-keretirányelv) és a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) szerinti megfelelő vizsgálattal összefüggésben végzett releváns értékeléseket, beleértve a szükséges mérséklési intézkedések végrehajtását is. A víz-keretirányelv követelményeivel összhangban el kell érni az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját, és azt a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal kell alátámasztani, és minden állapotromlást el kell kerülni. Ami az árvízvédelmi gátakat illeti, e beruházás eredményeként a meglévő árvízvédelmi vonalakon 13 árvízvédelmi gátot kell helyreállítani vagy újonnan telepíteni.

A részberuházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. A vízgyűjtő-hatóságok megfelelő dotációja az árvízmegfigyelésre, -megelőzésre és veszélyhelyzet-reagálásra

A beruházás célja, hogy az ANAR/medencehatóságok rendelkezzenek a szélsőséges időjárási események hatásainak enyhítéséhez szükséges beavatkozáshoz szükséges gépekkel és berendezésekkel.

A beruházás eredményeként 11 vízgyűjtő-igazgatási szervet fel kell szerelni olyan gépekkel, amelyek lehetővé teszik a terephez való hozzáférést és beavatkozást, a kétéltű hozzáférést és a mobil homokzsákok/zsákok nehezen elérhető területeken történő szállítását; LIDAR/Flir/fotogrammetriai érzékelőkkel felszerelt drónok; a töltéstestek geoelektro-ellenállási/georadar-technológiái, valamint a fent említett berendezések által gyűjtött adatelemzéshez és adattároláshoz szükséges hardver- és szoftverinfrastruktúra az árvízmegelőzés és a vészhelyzetekre való reagálás támogatása és javítása érdekében.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen az esetlegesen megvásárolandó járműveknek az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása 50 g CO2/km-nél alacsonyabb.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.



Beruházás 6. A vízkataszter bevezetése

A beruházás célja a kisebb vízfolyások gyors elhatárolása a globális és európai szinten rendelkezésre álló félautomata műholdas információk értelmezésére és feldolgozására szolgáló technikák alkalmazásával a kataszteri vízfolyások mintegy 70%-a tekintetében, a víz-keretirányelv végrehajtásának támogatása érdekében a hidromorfológiai aktív területek félautomatikus módszerekkel történő meghatározása (erózió/üledés), valamint a vízfolyások longitudinális infrastruktúrája kritikus pontjainak (gátak, part menti berendezések) meghatározása az árvízvédelmi irányelv végrehajtásának előnyben részesítése érdekében.

A vízkataszter fejlesztése és működőképessé tétele i. a digitális földfelszíni modell (DTM)/digitális felületmodell (DSM) beszerzése nemzeti szinten, az összes állami hatóság rendelkezésére bocsátandó műholdas információk alapján; szoftverfejlesztés a folyómeder átalakításának (eróziós ülepítési folyamat), a kavicskitermelés megfigyelésének és a földcsuszamlás-potenciálnak a gátpályok területén történő meghatározására; a kisebb folyómedrek félautomatikus digitalizálása és körülhatárolása DTM/DSM ortofotó és műholdas képek alapján.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-én be kell fejezni.

Beruházás 7. A nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) nemzeti megfigyelőhálózatának bővítése

E beruházás célja, hogy fokozza a súlyos időjárási jelenségek előrejelzésére (macasting) vonatkozó kapacitást, és ezáltal csökkentse vagy megelőzze azok káros hatásait. Ezt a nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) szerinti nemzeti megfigyelési hálózat automatikus és autonóm felszíni meteorológiai állomásokkal és agrometeorológiai állomásokkal történő kiterjesztésével kell elérni.

E beruházás eredményeként 2025. december 31-ig 300 automatikus és autonóm felszíni meteorológiai állomást és 100 agrometeorológiai állomást kell beszerezni és üzembe helyezni. Emellett 2026. június 30-ig üzembe kell helyezni a további meteorológiai állomásoknak a nemzeti integrált meteorológiai rendszerbe (SIMIN) történő integrálására szolgáló információs és kommunikációs technológiát.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

 

A.2.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

1

Reform A víz- és szennyvízágazat fenntartható kezelésére vonatkozó szabályozási keret megerősítése, valamint az európai irányelvek szerinti minőségi szolgáltatásokhoz való nyilvános hozzáférés felgyorsítása

Mérföldkő

A vízellátásról és a szennyvízelvezetésről szóló 241/2006. sz. törvény módosításainak hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2021

A vízellátásról és a szennyvízelvezetésről szóló 241/2006. sz. törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek:

-Annak lehetővé tétele, hogy a regionális víz- és szennyvízelvezetési szolgáltató díjstratégiáját a településközi fejlesztési társulások közgyűlése hagyja jóvá a helyi közigazgatási egységektől kapott különleges megbízás alapján. Ezzel a változtatással jelentősen csökkenteni kell a díjstratégia jóváhagyásához szükséges időt, ami lehetővé teszi a víz- és szennyvízszolgáltatási infrastruktúra bővítését.

-A helyi közigazgatási szervek kötelezése arra, hogy nyilvántartást vezessenek azokról a természetes és jogi személyekről, akik vagy amelyek nem bocsátanak ki szennyvizet a közcsatornába, és e személyek listáját évente küldjék meg a Nemzeti Környezetvédelmi Gárda részére.

-A felhasználók kötelezése arra, hogy csatlakozzanak a meglévő közcsatornás rendszerekhez, ha nem rendelkeznek megfelelő egyedi gyűjtő- és kezelőrendszerrel.

-Adott esetben csak a vízszolgáltatás megszervezését teszi lehetővé, azzal a feltétellel, hogy a szennyvíz gyűjtése olyan egyedi gyűjtő és kezelő rendszereken keresztül történik, amelyek ugyanolyan szintű környezetvédelmet biztosítanak, mint a központosított gyűjtő- és kezelőrendszerek.

- A megfelelő egyedi rendszerek kivételes jellegének biztosítása, amely csak olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a központosított rendszerek műszakilag és gazdaságilag nem megvalósíthatók.

-Tiltsák meg a megfelelő egyedi rendszerekből származó kezeletlen szennyvíz közvetlen kibocsátását a környezetbe.

-A megfelelő egyedi rendszerek engedélyezésére, építésére, nyilvántartásba vételére/nyilvántartására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kritériumok kidolgozása.

2

Reform A fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás szabályozási keretének megerősítése, valamint az emberek minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének felgyorsítása az európai irányelvek alapján

Mérföldkő

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozásról szóló nemzeti programot jóváhagyó törvény hatálybalépése

A vízhez és a higiénés körülményekhez való első kapcsolódási programról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozásról szóló nemzeti programot jóváhagyó törvény hatálybalépése, amely támogatja az alacsony jövedelmű családokat és egyedülálló személyeket (akik átlagos havi nettó készpénzjövedelme nem éri el az egy családtagra jutó garantált bruttó nemzeti minimálbért) a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerhez való csatlakozással kapcsolatban felmerült költségek fedezésére.

Az alacsony jövedelmű háztartásokat a helyi hatóságoknak kell azonosítaniuk. Az első kapcsolódási program ezt követően a Környezetvédelmi Alap igazgatásán keresztül finanszírozza a helyi hatóságok által az azonosított családok csatlakozási munkálatait.

3

Reform A víz- és szennyvízágazat fenntartható kezelésére vonatkozó szabályozási keret megerősítése, valamint az emberek minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének felgyorsítása az európai irányelvek alapján

Mérföldkő

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozás programjában részt vevő helyi hatóságokkal aláírt végrehajtási megállapodások

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozás programjában részt vevő helyi hatóságokkal aláírt végrehajtási megállapodások

NEGYEDÉV

2022

A Környezetvédelmi Alap igazgatása aláírja a végrehajtási megállapodásokat az első vízügyi és higiéniai programban részt vevő helyi hatóságokkal.

4

Reform Az ANAR jelenlegi gazdasági mechanizmusának átalakítása a nemzeti vízgazdálkodási rendszer korszerűsítésének és karbantartásának, valamint a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében

Mérföldkő

A vízről szóló 107/1996. sz. törvényt módosító törvény hatálybalépése

A vízről szóló 107/1996. sz. törvény módosítására irányuló jogalkotási aktus hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az elvégzett tanulmányok alapján elfogadják a 107/1996. sz. vízügyi törvény jogszabályi módosításait, amelyek hatályba lépnek a romániai vízkészletekre vonatkozó új gazdasági mechanizmus szabályozása érdekében.

Az új mechanizmus javítja az ANAR (Romániai Vízügyi Hatóság) szabályozott vízbevételi rendszere és a vízhasználók azon kategóriáinak költségei közötti összefüggést, amelyek számára az ANAR biztosítja a szükséges vízmennyiséget, az ökológiai áramlásra vonatkozó követelményekkel összhangban.

5

Beruházás A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

Cél

Épített és működő vízelosztó hálózatok

 

Kilométer (km)

 0

319

 NEGYEDÉV

 2024

Legalább 319 km vízelosztó hálózatot kell kiépíteni és üzembe helyezni az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által előnyben részesített agglomerációkban található településeken, a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításainak megfelelően.

6

Beruházás A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

Cél

Épített és működő vízelosztó hálózatok

 

 Kilométer (km)

319

 1 282

 NEGYEDÉV

2026 

Az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által előnyben részesített agglomerációkban található településeken összesen 1 282 km vízelosztó hálózatot kell kiépíteni és üzembe helyezni, összhangban a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításaival.

7

Beruházás A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

Cél

Kiépített és működő szennyvízhálózatok

 

Kilométer (km)

0

239

NEGYEDÉV

2024

A 2000 lakosegyenértéknél (l.e.) nagyobb agglomerációkban legalább 239 km-nyi szennyvízhálózatot kell kiépíteni és üzembe helyezni, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által előnyben részesített és a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításainak megfelelően.

8

Beruházás A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

Cél

Az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által előnyben részesített agglomerációkban épített és működő, épített és működő szennyvízhálózatok.

 

Kilométer (km)

239

2 003

NEGYEDÉV

2026

Legalább 2 003 km-nyi szennyvízhálózatot kell kiépíteni és üzembe helyezni a 2000 lakosegyenértéknél (l.e) nagyobb agglomerációkban, amelyeket az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve prioritásként kezel, és amely megfelel a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításainak.

9

Beruházás 2. A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

Cél

2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban épített és működő egyedi vagy más megfelelő rendszerek

 

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2023

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban legalább 1000 egyéni vagy más megfelelő rendszert kell kiépíteni és működtetni, ami megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre.

10

Beruházás 2. A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

Cél

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban épített és működő egyedi vagy más megfelelő rendszerek.

 

Szám

1 000

12 900

NEGYEDÉV

2026

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban összesen legalább 12900 egyéni vagy más megfelelő rendszert kell kiépíteni és működtetni, ami megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre.

11

Beruházás 2. A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

Cél

Épített és üzemelő szennyvízhálózat 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban.

 

Kilométer (km)

0

80

NEGYEDÉV

2024

A 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban legalább 80 km szennyvízhálózatot kell kiépíteni és működtetni, és annak meg kell felelnie a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításainak.

12

Beruházás 2. A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

Cél

Épített és működő csatornahálózatok 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban

 

Kilométer (km)

80

320

NEGYEDÉV

2026

A 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban összesen legalább 320 km-nyi szennyvízhálózatot kell kiépíteni és működtetni, és annak meg kell felelnie a 241/2006. sz. törvény 1. mérföldkőben meghatározott módosításainak.

13

Beruházás 3. Az alacsony jövedelmű népesség meglévő víz- és csatornahálózatokkal való összekapcsolásának támogatása

Cél

A vízhez és a szennyvízhálózathoz a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való első csatlakozás nemzeti programon keresztül csatlakoztatott háztartások

 

Szám

0

70 851

NEGYEDÉV

2026

Legalább 70851 további háztartást kell csatlakoztatni a vízhez és a szennyvízelvezetéshez az „Első csatlakozás a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez” nemzeti programon keresztül.

14

Beruházás 4.1 A meglévő védelmi vonalak helyreállítása az árvízvédelmi irányelvvel és az árvízkockázat-kezelésre vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban

Cél

Az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban helyreállított árvízvédelmi vonalak

 

Kilométer (km)

0

79

NEGYEDÉV

2024

Legalább 79 km árvízvédelmi vonalat kell helyreállítani az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban. A rehabilitációs munkálatokat az árvízmegelőzési és -védelmi tervek alapján kell rangsorolni, és a töltés-folyami területekről kinyert helyi anyagból származó töltelékekből, majd fűborításokból kell állnia.

15

Beruházások. 4.1. A meglévő védelmi vonalak helyreállítása az árvízvédelmi irányelvvel és az árvízkockázat-kezelésre vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban

Cél

Az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban helyreállított árvízvédelmi vonalak

 

Kilométer (km)

79

408

NEGYEDÉV

2026

Az árvízvédelmi vonalakat összesen legalább 408 km-re kell helyreállítani az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban.

A rehabilitációs munkálatokat az árvízmegelőzési és -védelmi tervek alapján kell rangsorolni, és a töltés-folyami területekről kinyert helyi anyagból származó töltelékekből, majd fűborításokból kell állnia.

16

Beruházás 4.2. A biztonságos üzemeltetéshez vészhelyzeti beavatkozást igénylő, meglévő felhalmozódások rehabilitációja

Mérföldkő

A projekttervek elfogadása adott esetben kormányhatározat/miniszteri rendelet útján

Adott esetben a kormányhatározat/miniszteri rendelet elfogadása

NEGYEDÉV

2023

A 13 meglévő gát rehabilitációjára vonatkozó projekttervet, amelynek nincs megvalósítható alternatívája az árvízkockázat csökkentésére, adott esetben kormányhatározattal/miniszteri rendelettel kell elfogadni (a beruházás nagyságától függően). A megvalósíthatósági tanulmányoknak tartalmazniuk kell különösen a gátak felújítását helyettesítő alternatívák előnyeinek és hatásainak értékelését és összehasonlítását az árvízkockázatok megelőzése érdekében, beleértve a gátak esetleges eltávolítását és természetalapú megoldásokkal való helyettesítését. Ez az előny- és hatáselemzés értékeli a különböző lehetőségektől hosszú távon várható előnyöket az árvízkockázatok megelőzése érdekében, figyelembe véve különösen az árvizek jövőbeli kockázataira vonatkozó előrejelzéseket, valamint a környezeti eredményeket.

A projekt célja a gátak biztonságos működésének biztosítása, az árvízveszély csökkentése, valamint a víztestek és a biológiai sokféleség védelme a halak vándorlását, az ökológiai áramlást és a víztestek eutrofizációjának megelőzését célzó intézkedések révén.

Összhangban kell lennie a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával és az alkalmazandó árvízkockázat-kezelési tervekkel, összhangban a 2007/60/EK irányelvvel (árvízvédelmi irányelv).

A jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges, a környezeti hatásvizsgálat, a 2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv) szerinti vizsgálat és a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) szerinti megfelelő vizsgálat keretében azonosított intézkedéseket be kell építeni a projekttervezésbe, és szigorúan be kell tartani az infrastruktúra kiépítésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének és leszerelésének szakaszában, többek között a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása révén.

Az érintett víztestek ökológiai állapotának romlását el kell kerülni, és az intézkedés nem akadályozhatja az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javítását.

Vízkivétel esetén az illetékes hatóságnak megfelelő engedélyt kell kiadnia, amelyben meghatározza a romlás elkerülését és annak biztosítását szolgáló feltételeket, hogy az érintett víztestek a víz-keretirányelv követelményeivel összhangban jó ökológiai állapotban maradjanak, és amelyet a legfrissebb releváns alátámasztó adatok igazolnak.

El kell kerülni a vízkivételt abban az esetben, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az éghajlatváltozás fokozódásával összefüggésben) a jó vagy potenciálisan jó állapotnál rosszabbak.

17

Beruházás 4.2. A biztonságos üzemeltetéshez vészhelyzeti beavatkozást igénylő, meglévő felhalmozódások rehabilitációja

Cél

A meglévő gátak rehabilitálása

 

Szám

0

13

NEGYEDÉV

2026

13 meglévő gátot, amelyekre vonatkozóan felülvizsgált megvalósíthatósági tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek megvalósítható alternatívák az árvízkockázat csökkentésére, a 16. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban és teljes mértékben tiszteletben tartva a 2011/92/EU irányelvvel (KHV-irányelv) összhangban elvégzett átfogó és kumulatív környezeti hatásvizsgálat eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel (víz-keretirányelv) és a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) szerinti megfelelő vizsgálattal összefüggésben végzett releváns értékeléseket, beleértve a szükséges mérséklési intézkedések végrehajtását is. Azon gátak esetében, ahol az eltávolítást és a természetalapú megoldásokkal való helyettesítést a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei alapján a legjobb megoldásként határozták meg, további tanulmányokat kell véglegesíteni a bontási lehetőségek értékelése érdekében.

A víz-keretirányelv követelményeivel összhangban el kell érni az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját, és azt a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal kell alátámasztani, és minden állapotromlást el kell kerülni.

18

Beruházás 5. A vízgyűjtő-hatóságok megfelelő dotációja az árvízmegfigyelésre, -megelőzésre és veszélyhelyzet-reagálásra

Cél

A folyómedence közigazgatása, amely rendelkezik a durva hozzáférést és beavatkozást, a mobil zsákok/zsákok kétéltű megközelítését és szállítását a nehezen elérhető területeken, a LIDAR/Flir/fotogrammetriai érzékelőkkel felszerelt drónok, a gáttestek geoelektrorezitív/georadar-technológiái, valamint hardver- és szoftverinfrastruktúra

 

Szám

0

11

NEGYEDÉV

2024

11 vízgyűjtő-igazgatási szervet fel kell szerelni a következőkkel:

a terephez való hozzáféréshez és beavatkozáshoz használt gépek, a mobil homokzsákok/zsákok kétéltű megközelíthetősége és szállítása a nehezen elérhető területeken. A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a megvásárolandó járműveknek az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása 50 g CO2/km-nél alacsonyabb;

LIDAR/Flir/fotogrammetria-érzékelőkkel felszerelt drónok,

–tárcsatestek geoelektro-ellenállási/georadar-technológiái;

–a fent említett berendezések által gyűjtött adatelemzésre és adattárolásra szolgáló hardver- és szoftverinfrastruktúra az árvízmegelőzés és a vészhelyzetekre való reagálás támogatása és javítása érdekében.

19

Beruházás 6. A vízkataszter bevezetése

Mérföldkő

A vízkataszter fejlesztése és működőképessé tétele

Működő vízkataszter

NEGYEDÉV

2025

A vízkataszter kialakítása és működőképessé tétele a következők révén történik:

digitális földfelszíni modell (DTM)/digitális felületmodell (DSM) beszerzése nemzeti szinten, olyan műholdas információk alapján, amelyeket valamennyi állami hatóság rendelkezésére kell bocsátani;

szoftverfejlesztés a folyómeder átalakításának (eróziós ülepítési folyamat), a kavicskivonás megfigyelésének és a földcsuszamlási potenciálnak a meghatározására a gátlerakó együttes területein;

– a kisebb folyómedrek félautomatikus digitalizálása és körülhatárolása DTM/DSM ortofotó és műholdas képek alapján.

20

Beruházás 7. A nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) nemzeti megfigyelőhálózatának bővítése

Cél

Vásárolt és működő meteorológiai állomások

 

Szám

0

400

NEGYEDÉV

2025

Az autonóm felszíni automatikus meteorológiai állomások hálózatát 300 automatikus és autonóm felszíni meteorológiai állomás és 100 agrometeorológiai állomás beszerzésével és üzembe helyezésével kell bővíteni.

21

Beruházás 7. A nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) nemzeti megfigyelőhálózatának bővítése

Mérföldkő

Üzemeltetési információs és kommunikációs technológiai rendszer a további meteorológiai és agrometeorológiai állomásoknak a nemzeti integrált meteorológiai rendszerbe (SIMIN) történő integrálásához

A működő további állomásokkal integrált nemzeti meteorológiai rendszer (SIMIN)

NEGYEDÉV

2026

Üzembe kell helyezni a további meteorológiai állomásoknak a nemzeti integrált meteorológiai rendszerbe (SIMIN) történő integrálására szolgáló információs és kommunikációs technológiát.



B.ÖSSZETEVŐ: Erdők és a biológiai sokféleség védelme

A komponens célja a nemzeti erdőgazdálkodási gyakorlatok összehangolása a biológiai sokféleség megőrzésére és a környezet védelmére, valamint a klímasemleges Európára való átállás biztosítására vonatkozó gyakorlatokkal az erdők által lefedett új területek létrehozása és a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítása révén.

A komponens két reformból és öt beruházásból áll.

Az elemben foglalt intézkedések várhatóan kezelni fognak néhány olyan kihívást, amelyet az országspecifikus ajánlás kiemelt, hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

A reform célja, hogy egyértelmű és szilárd stratégiai és szabályozási keretet biztosítson az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást támogató fenntartható erdészeti politikák végrehajtásához.

A reform a következő intézkedésekből áll:

(1) Független tanulmányok készítése az irányítás intézményi és szabályozási hiányosságairól, valamint a hatályos erdészeti jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról (2022. június 30-ig);

(2) A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőgazdálkodási stratégia elfogadása a fenti (1) pontban elvégzett értékelés ajánlásai alapján (2022. szeptember 30-ig);

(3) A (2) bekezdésben elfogadott, a 2020–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégiában előirányzott erdőtelepítésre és újraerdősítésre vonatkozó kötelező szabályokat megállapító módosított miniszteri rendeletek elfogadása és hatálybalépése (2022. szeptember 30-ig);

(4) Az erdőkre vonatkozó meglévő jogszabályokat módosító és kiegészítő jogalkotási aktusok elfogadása és hatálybalépése, amelyek célja a jogi keret egyszerűsítése, az illegális fakitermelés elleni küzdelem és az erdőgazdálkodás javítása (2023. június 30-ig).

A reformot két beruházással – az 1. és a 2. beruházással – kell támogatni.

A reform végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

A beruházás célja, hogy új erdőket és erdővegetációs területeket hozzon létre az éghajlatváltozásnak kitett területeken a földterületek azonosítása és értékelése, az erdőtelepítés finanszírozása, az ültetvénygondozás, a kommunikációs útvonalak mentén és a városi agglomerációkon belül (városi erdők, beleértve a minierdőket) a települések körül és a mezőgazdasági növényekkel borított földterületek között, valamint egyéb védő erdőfüggöny-kategóriákon belül.

E beruházás eredményeként összesen 26760 hektárnyi új területet kell erdősíteni vagy újraerdősíteni, és összesen 3 150 000 m² újvárosi erdőterületet kell létrehozni az 1. reform keretében elfogadott nemzeti erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek megfelelően.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. Az erdei reprodukciós anyagok korszerű termelési kapacitásának fejlesztése

A beruházás célja, hogy elegendő, Románia jövőbeli éghajlati viszonyainak megfelelő reprodukciós termelési kapacitást alakítson ki (fafajok és ökotípusok).

E beruházás eredményeként legalább 90 új és felújított faiskolát kell üzembe helyezni az 1. reform keretében elfogadott Nemzeti Erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek megfelelően.

A beruházás végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

22

Reform Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

Mérföldkő

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőgazdálkodási stratégia elfogadása

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőgazdálkodási stratégia elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőstratégiát el kell fogadni.

A stratégia a független tanulmányok ajánlásai alapján kötelező szabályokat állapít meg az erdőtelepítésre és az újraerdősítésre vonatkozóan a következők szerint:

a. A fajoknak és ökotípusoknak az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállónak és a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásoktól mentesnek kell lenniük. A stratégiának reagálnia kell a romániai faültetésre vonatkozó aktualizált iránymutatások szükségességére, és biztosítékokat kell teremtenie különösen az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy szabadon engedésének kizárására.

b. A Románia jövőbeli éghajlati viszonyainak megfelelő mennyiségű, a magánszektor bevonásával alkalmas fafajokra és ökotípusokra szánt szaporítóanyag előállítására vonatkozó követelmények, valamint a rövid rotációs idejű vagy monokultúrás termelésre szolgáló kereskedelmi célú faiskolák létrehozásának megakadályozását célzó intézkedésekre vonatkozó követelmények.

c. Az erdőtelepítésre vonatkozó követelmények, hogy pozitívan járuljanak hozzá a biológiai sokféleség megőrzésére, a vízgazdálkodásra és a talajvédelemre vonatkozó célkitűzésekhez azáltal, hogy megtiltják az erdőtelepítést vagy újraerdősítést a nagy természeti értékű mezőgazdasági területeken, gyepterületeken vagy vizes élőhelyeken, kivéve az élőhelyek helyreállítását.

D. A talaj természetes abszorpciós képességét növelő megelőző intézkedésekre vonatkozó követelmények, amelyeket be kell építeni az erdőgazdálkodási tevékenységekbe, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó egyedi követelmények annak biztosítása érdekében, hogy az erdőgazdálkodás fajmegfigyelésen alapuljon.

e. A városi erdőtelepítésre vonatkozó követelmények, amelyeket olyan tájszintű megközelítéssel kell elérni, amely hozzájárul a természetes vagy féltermészetes területekkel (például erdőkkel vagy mezőgazdasági területekkel) való összeköttetés megerősítéséhez, különös tekintettel az élőhelyek zöld infrastruktúrával és ökológiai folyosókkal való összekapcsolására.

F. Az éghajlati veszélynek, különösen az aszálynak és az árvizeknek kitett és azoknak kitett területeken végrehajtandó erdősítési és újraerdősítési projektekre és adott esetben az erdőtelepítésre vagy újraerdősítésre vonatkozó követelmények csökkentik az ebből eredő kockázatokat.

g. A stratégiának fenntarthatósági kritériumokat kell meghatároznia az erdei biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozóan.

H. A stratégiának konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia az illegális fakitermelés elleni küzdelem érdekében, mint például a SUMAL teljes körű végrehajtása, beleértve a fakitermelés távérzékelés útján történő nyomon követését, a szankciórendszer megerősítését és adott esetben egyéb intézkedéseket.

I. A stratégiának konkrét intézkedéseket is tartalmaznia kell az erdei élőhelyek és fajok védelme érdekében, különös tekintettel az erdészeti normáknak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásokkal való összehangolására.

23

Reform Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

Mérföldkő

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőgazdálkodási stratégiában előirányzott erdőtelepítésre és újraerdősítésre vonatkozó kötelező erejű szabályokat megállapító módosított miniszteri rendeletek hatálybalépése

A miniszteri rendeletek azon rendelkezése, amely jelzi a módosítások hatálybalépését

NEGYEDÉV

2022

Az alábbi módosított miniszteri rendeletek hatálybalépése a 2020–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégiában előirányzott, az erdőtelepítésre és újraerdősítésre vonatkozó kötelező szabályokkal összhangban:

a.Az erdőgazdálkodási tervek kidolgozásáról és módosításáról szóló 766/2018. sz. rendelet, beleértve az erdőterületek földhasználatára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szellők kitermelésére vonatkozó éves kvóták jóváhagyásának módszertanát.

b.1648/2000. sz. rendelet a leromlott állapotú földterületek erdőrehabilitációját és erdősítését szolgáló összetételre, rendszerekre és technológiákra vonatkozó műszaki szabályok jóváhagyásáról

c.1649/2000. sz. rendelet a standok gondozására és kezelésére vonatkozó műszaki előírások jóváhagyásáról

d.1650/2000. sz. rendelet a kezelések kiválasztására és alkalmazására vonatkozó műszaki előírások jóváhagyásáról

e.1653/2000. sz. rendelet a regenerálások éves ellenőrzésére vonatkozó műszaki előírások jóváhagyásáról

f.1672/2000. sz. rendelet az erdőgazdálkodási műszaki előírások jóváhagyásáról

24

Reform Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

Mérföldkő

Az erdőkre vonatkozó hatályos jogszabályokat módosító és kiegészítő jogalkotási aktusok hatálybalépése

A törvény azon rendelkezése, amely jelzi a jogalkotási aktusok hatálybalépését

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A jogi keret észszerűsítését, az illegális fakitermelés elleni küzdelmet és az erdőgazdálkodás javítását célzó alábbi jogalkotási aktusok hatálybalépése:

i. Új erdészeti törvénykönyv, amely a büntetőjogi szankciórendszer módosításait tartalmazza;

II. 85/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet az erdőkben és azokon túl az erdővegetációban okozott károk felmérésének módszereiről;

(III) Az illegális fakitermelés és egyéb erdészeti bűncselekmények által okozott környezeti és pénzügyi károk számítási módszereinek megállapításáról szóló 171/2010. sz. törvény,

(IV) Az illegális fakitermelés elleni küzdelemre és az erdőgazdálkodás javítására irányuló egyéb kormányzati döntések: A 743/2015. Korm. határozat, az 1076/2009. Korm. határozat, a 229/2009. Korm. határozat, a 497/2020. Korm. határozat módosításai;

25

Beruházás Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

Cél

Új erdősített vagy újraerdősített területek

 

ha

0

6 000

NEGYEDÉV

2023

Erdősített vagy újraerdősített terület új területei (legalább 6000 hektár), a nemzeti erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek megfelelően:

a.    Csak olyan fajok és ökotípusok használhatók, amelyek ellenállóak az éghajlatváltozás jövőbeli előre jelzett hatásaival szemben, és nem gyakorolhatnak káros hatást a biológiai sokféleségre. A nem őshonos fajok használata csak akkor engedélyezhető, ha bizonyított, hogy használatuk kedvező és megfelelő ökoszisztéma-feltételekhez vezet (például éghajlat, talaj, vegetációs területek, tűzállóság), és hogy a jelen lévő őshonos fajok már nem alkalmazkodnak a jövőbeli modellezett éghajlati viszonyokhoz és talajhidrológiai feltételekhez.

b.    Kizárólag olyan fafajok és ökotípusok használhatók, amelyek alkalmasak Románia jövőbeli éghajlati viszonyaira;

C.    Az erdőtelepítés pozitívan járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzésére, a vízgazdálkodásra és a talajvédelemre vonatkozó célkitűzésekhez. Az erdőtelepítés nem végezhető nagy természeti értékű mezőgazdasági területeken, gyepterületeken vagy vizes élőhelyeken, kivéve, ha a beavatkozás célja az élőhelyek helyreállítása.

D.    Az erdőtelepítési vagy újraerdősítési projekteket az éghajlati veszélyeknek, különösen az aszályoknak és árvizeknek kitett és azoknak kitett területeken kell végrehajtani.

e. Az erdőtelepítési és újraerdősítési projekteket környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárásnak kell alávetni, amennyiben azt a KHV-átvilágítási eljárás meghatározza; az erdőtelepítési és újraerdősítési tevékenységek szempontjából releváns erdőgazdálkodási terveket teljes körű stratégiai környezeti vizsgálati eljárásnak (környezetvédelmi jelentésnek) kell alávetni, különösen akkor, ha védett élőhelyeket és/vagy fajokat érintenek.

26

Beruházás Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

Cél

Új erdősített vagy újraerdősített területek

 

ha

6 000

26 760

NEGYEDÉV

2026

Erdősített vagy újraerdősített terület új területei (összesen 26760 hektár), a Nemzeti Erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek és a 25. célban meghatározott követelményeknek megfelelően.

27

Beruházás Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

Cél

A városi erdők új területeit hozták létre.

 

M2

0

500 000

NEGYEDÉV

2023

Új városi erdőterületek (legalább 500 000 m 2), a nemzeti erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek megfelelően:

a.    Csak olyan fajok és ökotípusok használhatók, amelyek ellenállóak az éghajlatváltozás jövőbeli előre jelzett hatásaival szemben, és nem gyakorolhatnak káros hatást a biológiai sokféleségre. A nem őshonos fajok használata csak akkor engedélyezhető, ha bizonyítást nyer, hogy kedvező és megfelelő ökoszisztéma-feltételekhez vezetnek (például éghajlat, talaj, vegetációs területek, tűzállóság), és hogy a jelen lévő őshonos fajok már nem alkalmazkodnak a jövőbeli modellezett éghajlati viszonyokhoz és talajhidrológiai feltételekhez.

b.    Kizárólag olyan fajok és ökotípusok használhatók, amelyek alkalmasak Románia jövőbeli éghajlati viszonyaira;

C.    A városi erdőtelepítés olyan tájszintű megközelítés alkalmazásával történik, amely megerősíti a természetes vagy féltermészetes területekkel (például erdőkkel vagy mezőgazdasági területekkel) való kapcsolatokat, különös tekintettel az élőhelyek zöld infrastruktúrán és ökológiai folyosókon keresztüli összekapcsolására. A fajok és ökotípusok kiválasztásakor figyelembe kell venni a levegő tisztításában és a városi területeknek nyújtott egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásában játszott szerepüket.

D.    Az erdőtelepítés pozitívan járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzésére, a vízgazdálkodásra és a talajvédelemre vonatkozó célkitűzésekhez. Az erdőtelepítés nem végezhető nagy természeti értékű mezőgazdasági területeken, gyepterületeken vagy vizes élőhelyeken, kivéve, ha a beavatkozás célja az élőhelyek helyreállítása.

e.    Az erdőtelepítési vagy újraerdősítési projekteket az éghajlati veszélyeknek, különösen az aszályoknak és árvizeknek kitett és azoknak kitett területeken kell végrehajtani.

28

Beruházás Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

Cél

A városi erdők új területei

 

 

M2

500 000

3 150 000

NEGYEDÉV

2026

Új városi erdőterületek (összesen 3 150 000 m 2),az erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek és a 25. célban meghatározott követelményeknek megfelelően.

29

Beruházás 2. Az erdei reprodukciós anyagok korszerű termelési kapacitásának fejlesztése

Cél

Működő (létrehozott vagy helyreállított) új és felújított faiskolák

 

Szám

0

90

NEGYEDÉV

2024

Új és felújított faiskolák (legalább 90), a Nemzeti Erdőstratégiában meghatározott jogi követelményeknek megfelelően. A szaporítóanyag előállításának olyan fafajokra és ökotípusokra kell irányulnia, amelyek megfelelnek Románia jövőbeli várható éghajlati viszonyainak.

B.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

R2. formanyomtatvány. A védett természeti területek irányítási rendszerének reformja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia koherens és hatékony végrehajtása érdekében

E reform célja a természetvédelmi területek kijelölésére vonatkozó jelenlegi keret működőképessé tétele, különösen egy olyan mechanizmus létrehozása révén, amely összekapcsolja a biológiai sokféleségre hatást gyakorló különböző ágazatokra – nevezetesen az oktatásra, a mezőgazdaságra, az erdészetre, a vadászatra, a turizmusra, a területrendezésre, a közlekedésre és az energiaügyre – vonatkozó jogszabályokat.

Ezt két jogalkotási aktus elfogadásával és hatálybalépésével kell elérni:

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keret elemzése, valamint a fajok és élőhelyek védettségi helyzetének eloszlására és dinamikájára vonatkozó naprakész információk fényében a jogi keret módosítására vagy kiegészítésére irányuló javaslatok kidolgozása és előmozdítása céljából intézményközi bizottságot létrehozó jogalkotási aktus (2022. június 30-ig);

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keretet módosító jogalkotási aktus 2025. június 30-ig annak biztosítása érdekében, hogy a különböző érintett ágazatokban meglévő jogi keret ne érintse/korlátozza a természetvédelmi tervekben szereplő védelmi intézkedések végrehajtását. A jogalkotási aktus az (1) bekezdés alapján létrehozott bizottság javaslatain alapul.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása és a természetes szárazföldi és tengeri élőhelyek szigorú védelmére alkalmas területek azonosítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtása érdekében

A beruházás két részberuházásból áll.

Az első részberuházás (3.1. beruházás) célja a jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása. A második részberuházás (3.2. beruházás) célja a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összhangban a szigorú védelem lehetséges területeinek azonosítása.

Ami a meglévő gazdálkodási tervek naprakésszé tételét illeti, a beruházás eredményeként 2026. június 30-ig legalább 250 természetvédelmi védett területre vonatkozó gazdálkodási tervet felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni az uniós jogszabályokkal összhangban.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A szigorúan védett területek tekintetében két jogalkotási aktust kell elfogadni, amelyek hatályba lépnek: Jogalkotási aktus a Natura 2000 védett területeken azonosított szigorúan védett területek kijelöléséről a meglévő gazdálkodási tervekkel vagy a természetes és őshonos erdőkkel együtt (2023. december 31-ig); és 2. jogalkotási aktus a Natura 2000 hálózathoz tartozó, meglévő gazdálkodási terv nélküli védett területeken és egyéb területeken azonosított szigorúan védett területek kijelöléséről (2025. december 31-ig).

Ennek a részberuházásnak a végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Az élőhelyek ökológiai újjáépítésére és a rétekhez, vízi és vízfüggő területekhez kapcsolódó fajok védelmére irányuló integrált beruházások

Ez a beruházás öt részberuházásból áll.

Az első részberuházás (4.1. beruházás) célja, hogy helyreállítsa a vízfolyások összeköttetését a vízfolyásokban lévő akadályok felszámolása révén, és ezáltal hozzájáruljon a víztől függő vízi élőhelyek és fajok oldalirányú összeköttetésének helyreállításához, összhangban a védett természeti területekre alkalmazandó gazdálkodási tervekkel. E részberuházás eredményeként helyre kell állítani 1700 hektár part menti élőhely összeköttetését.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A második részberuházás (4.2. beruházás) célja a füves élőhelyek helyreállítása a védett természeti területeken. E részberuházás eredményeként ökológiailag legalább 2800 hektárnyi gyepélőhelyet kell helyreállítani.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A harmadik részberuházás (4.3. beruházás) célja az eutrofizáció csökkentése és a Duna-delta-tavak biológiai sokféleségének fenntartása. Az e részberuházás keretében finanszírozandó intézkedések közé tartozik a két tó vízszintjének szabályozása, a tavak határainak optimális profiljának kialakítása és megvalósítása, a színtelenítés, a bankok konszolidációja, a karbantartási munkálatok, a környéken található növényzet és fák regenerálását célzó kivágás, a fa és a tengerpartok eltávolítása, amelyek eltakarják a vízáramlást és ülepítést idéznek elő, a terület fajainak és élőhelyeinek megfigyelése, valamint az optimális vízáramlást szolgáló kisléptékű lefolyási munkálatok. E részberuházás eredményeként az aktualizált megvalósíthatósági tanulmány (2021. június) alapján legalább 100 hektár tóterületet el kell távolítani a vízi növényektől.

E beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A negyedik részberuházás (4.4. beruházás) célja egy vadon élő tokfélék megfigyelésére szolgáló rendszer kifejlesztése az alsó-Dunán (1 500 km) az MI-vel együtt, az orvvvadászat elleni küzdelem érdekében. E részberuházás eredményeként létre kell hozni a vadon élő tokfélékre vonatkozó adatok nyomon követésére, kommunikációjára és továbbítására szolgáló hálózatot. Ez a részberuházás várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. A megvásárolandó járművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározottak szerint 50 g CO2/km-nél alacsonyabbnak kell lennie. A beszerzendő mérőcsónakoknak környezetvédelmi szempontból a rendelkezésre álló legjobb technológiának kell megfelelniük.

Ezen részberuházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Végezetül az ötödik részberuházás (4.5. beruházás) célja a Duna-delta nyilvános hozzáférési és látogatói infrastruktúrájának korszerűsítése az élőhelyekre és fajokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. E részberuházás eredményeként 10 látogatóközpontot kell létrehozni, amelyek célja, hogy enyhítsék a turizmus által az élőhelyekre nehezedő nyomást azáltal, hogy a turisták áramlását egy 10 látogatóközpontból álló hálózatba irányítják és ellenőrzik, amelyhez 40, az összes látogatói kategória igényeinek megfelelően felszerelt megfigyelési pont tartozik. A látogatóközpontok építésének környezetbarát technológiákat, ökoszisztéma-alapú megközelítéseket és anyagokat kell használnia hagyományos módon a Duna-delta közösségi architektúrájában.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. Integrált árvízkockázat-csökkentő rendszerek az erdei vízgyűjtőkben

A beruházás célja az árvízkockázat csökkentése a veszélyeztetett területeken az emberek, az infrastruktúra és a társadalmi-gazdasági célkitűzések védelme, valamint a környezet és a biológiai sokféleség védelme érdekében releváns környezetvédelmi intézkedések révén, különösen a halak vándorlásának biztosításával és az ökológiai vízhozam biztosításával kapcsolatos intézkedések révén.

A beruházást két lépésben kell végrehajtani:

Az árvízvédelmi korszerűsítési munkálatok projekttervének elfogadása, amely a következőket tartalmazza: legalább 6 sérült alluvium-visszatartó szerkezet helyreállítása hosszanti mérők felszerelésére (adott esetben hallépcsők és ökológiai vízhozam); legalább 30 új hordalékszerkezet építése, beleértve a hallépcsőket és az ökológiai vízhozamot, legfeljebb 5 m magasságban; legalább 4 hektár földterület helyreállítása újraerdősítéssel, gyomirtással vagy kerítés építésével; és iv. legalább 30 km-nyi torrentágy helyreállítása. E lépés végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Árvízvédelmi korszerűsítési munkálatok befejezése a fenti (1) pontban elfogadott projektterv alapján. E lépés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A 2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv) szerinti értékelés keretében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket be kell építeni a projekttervezésbe, és szigorúan be kell tartani az építés, a modernizáció, az üzemeltetés és a leszerelés valamennyi szakaszában. Az érintett víztestek ökológiai állapotának romlását el kell kerülni, és az intézkedés nem akadályozhatja az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javítását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

B.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

30

Reform A védett természeti területek irányítási rendszerének reformja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia koherens és hatékony végrehajtása révén

Mérföldkő

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keret elemzésével foglalkozó intézményközi bizottságot létrehozó jogalkotási aktus hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra – nevezetesen az oktatásra, a mezőgazdaságra, az erdészetre, a vadászatra, az idegenforgalomra, a területrendezésre, a közlekedésre és az energiaügyre – alkalmazandó jogi keretet elemző intézményközi bizottságot létrehozó jogalkotási aktus hatálybalépése.

A bizottságot a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium irányítja, és magában foglalja a szakminisztériumokat és az érintett ágazatokért felelős alárendelt hatóságokat: oktatás, mezőgazdaság, erdészet, vadászat, idegenforgalom, területrendezés, közlekedés és energia.

A bizottság javaslatokat készít a jogi keret felülvizsgálatára a fajok és élőhelyek védettségi helyzetének eloszlására és dinamikájára vonatkozó naprakész információk fényében.

31

Reform A védett természeti területek irányítási rendszerének reformja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia koherens és hatékony végrehajtása révén

Mérföldkő

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keretet módosító jogalkotási aktus hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keretet módosító jogalkotási aktus hatálybalépése.

E jogszabály-módosítások célja annak biztosítása, hogy a különböző érintett ágazatokban meglévő jogi keret ne befolyásolja/korlátozza a természetvédelmi tervekben szereplő természetvédelmi intézkedések végrehajtását.

A jogalkotási aktus a bizottság javaslatain alapul, figyelembe véve a fajok és élőhelyek védettségi helyzetének eloszlására és dinamikájára vonatkozó naprakész információkat.

32

Beruházás 3.1. A jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása

Cél

Hatályba lépett az aktualizált gazdálkodási tervekkel rendelkező természetvédelmi területek

 

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2025

Az aktualizált gazdálkodási tervvel rendelkező (legalább 100) természetvédelmi terület lép hatályba. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan infrastrukturális projektek által potenciálisan érintett területeknek, amelyek tekintetében Románia a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében kötelezettséget vállalt arra, hogy további nyomonkövetési adatokat gyűjt az élőhelyekre és fajokra – köztük a vándorló madárfajokra – vonatkozó területspecifikus természetvédelmi célkitűzések meghatározása céljából.

33

Beruházások. 3.1. A jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása

Cél

Hatályba lépett az aktualizált gazdálkodási tervekkel rendelkező természetvédelmi területek

 

Szám

100

250

NEGYEDÉV

2026

Legalább 250, aktualizált gazdálkodási tervvel rendelkező természetvédelmi terület lépett hatályba. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan infrastrukturális projektek által potenciálisan érintett területeknek, amelyek tekintetében Románia a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében kötelezettséget vállalt arra, hogy további nyomonkövetési adatokat gyűjt az élőhelyekre és fajokra – köztük a vándorló madárfajokra – vonatkozó területspecifikus természetvédelmi célkitűzések meghatározása céljából.

34

Beruházás 3.2. A természetes szárazföldi és tengeri élőhelyek szigorú védelmére alkalmas területek azonosítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtása érdekében

Mérföldkő

A szigorúan védett területek kijelöléséről szóló jogalkotási aktus hatálybalépése (amelyeket a Natura 2000 védett területeken azonosítanak a meglévő gazdálkodási tervekkel, vagy beleértve a természetes és őshonos erdőket is)

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A szigorúan védett területek kijelöléséről szóló jogalkotási aktus hatálybalépése. A jogi aktusnak a beavatkozás mellőzésére javasolt (szigorúan védett) területek kijelölésének elemzésén/tanulmányain és feltérképezésén kell alapulnia, amelyek a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégián alapuló jogalkotási aktusra irányuló javaslat alátámasztásához szükségesek. A jogalkotási aktus kijelöli a Natura 2000 védett területeken azonosított szigorúan védett területeket a meglévő gazdálkodási tervekkel, vagy beleértve a természetes és őshonos erdőket is.

35

Beruházás 3.2. A természetes szárazföldi és tengeri élőhelyek szigorú védelmére alkalmas területek azonosítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtása érdekében

Mérföldkő

A szigorúan védett területek kijelölésére vonatkozó jogalkotási aktus hatálybalépése (a meglévő gazdálkodási tervek nélküli Natura 2000 védett területeken és más területeken)

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A szigorúan védett területek kijelöléséről szóló jogalkotási aktus hatálybalépése. A jogi aktusnak a beavatkozás mellőzésére javasolt (szigorúan védett) területek kijelölésének elemzésén/tanulmányain és feltérképezésén kell alapulnia, amelyek a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégián alapuló jogalkotási aktusra irányuló javaslat alátámasztásához szükségesek. A jogalkotási aktus kijelöli a Natura 2000 védett területeken azonosított, meglévő gazdálkodási tervek nélküli, szigorúan védett területeket és további területeket.

36

Beruházás 4.1. A vízfolyásokban lévő akadályok felszámolása a függő élőhelyek és fajok összeköttetésének helyreállításának megkönnyítése érdekében

Cél

Helyreállított összeköttetéssel rendelkező part menti élőhelyek

 

ha

0

1 700

NEGYEDÉV

2026

Helyreállított összeköttetéssel rendelkező part menti élőhelyek (legalább 1 700 ha)

37

Beruházás: Gyepes élőhelyek átalakítása védett természeti területeken

Cél

Ökológiailag helyreállított gyepterületi élőhelyek

 

ha

0

2 800

NEGYEDÉV

2026

Ökológiailag helyreállított (legalább 2 800 ha) gyepes élőhelyek.

38

Beruházás a Duna-delta tavak színtelenítése az eutrofizáció csökkentése és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében

Cél

A vízi növények eltávolításának előnyeit élvező tóterületek

 

ha

0

100

NEGYEDÉV

2026

Az aktualizált megvalósíthatósági tanulmány (2021. június) alapján a vízi növények eltávolításának előnyeit élvező (legalább 100 hektáros) tóterületek.

39

Beruházás 4.4 A vadon élő tokok monitoringrendszerének megvalósítása az alsó Duna mentén

Mérföldkő

A vadon élő tokfélékre vonatkozó adatok nyomon követésére, közlésére és továbbítására szolgáló hálózat működőképes

 A hálózat működőképes

NEGYEDÉV

2025

A vadon élő tokfélékre vonatkozó adatok nyomon követésére, kommunikációjára és továbbítására szolgáló hálózat működőképes. Az intézkedések célja, hogy az orvvadászat elleni küzdelem céljából az MI-vel együtt az alsó Duna mentén (1 500 km) vadon élő tokfélék megfigyelésére szolgáló rendszert fejlesszenek ki. A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C 58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a megvásárolandó járművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározottak szerint 50 g CO2/km-nél alacsonyabbnak kell lennie. A beszerzendő mérőcsónakoknak környezetvédelmi szempontból a rendelkezésre álló legjobb technológiának kell megfelelniük.

40

Beruházás 4.5. A Duna-delta nyilvános hozzáférési és látogatási infrastruktúrájának átalakítása a turizmus által az élőhelyekre és fajokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében

Cél

Az idegenforgalom által az élőhelyekre nehezedő nyomás enyhítése érdekében kialakított látogatóközpontok

 

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2026

10 látogatóközpontot építettek azzal a céllal, hogy enyhítsék a turizmus által az élőhelyekre nehezedő nyomást azáltal, hogy a turisták áramlását egy 10 látogatóközpontból álló hálózatba irányítják és ellenőrzik, amelyhez 40, a látogatók valamennyi kategóriája igényeinek megfelelően felszerelt és felszerelt megfigyelési pont tartozik.

A helyszíneket a Duna-delta-fenntartás jelenleg felülvizsgálat alatt álló gazdálkodási tervében foglalt kritériumok szerint kell kiválasztani.

A látogatóközpontok építésének környezetbarát technológiákat, ökoszisztéma-alapú megközelítéseket és anyagokat kell használnia hagyományos módon a Duna-delta közösségi architektúrájában.

41

Beruházás 5. Integrált árvízkockázat-csökkentő rendszerek az erdei vízgyűjtőkben

Mérföldkő

A projektterv elfogadása

A projektterv elfogadása

NEGYEDÉV

2023

Az árvízvédelmi korszerűsítési munkálatok projekttervét el kell fogadni. Magában foglalja:

-Legalább 6 károsodott alluvium-visszatartó szerkezet helyreállítása hosszanti mérők felszerelésére (adott esetben hallépcsők és ökológiai vízhozam);

-Legalább 30 új hordalékszerkezet építése, beleértve a hallépcsőket és az ökológiai vízhozamot, legfeljebb 5 m magasságban;

-Legalább 4 hektárnyi, újraerdősítéssel, gyomirtással vagy kerítés építésével helyreállított földterület;

-legalább 30 km-nyi torrentágyat kell helyreállítani.

A 2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv) szerinti értékelés keretében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket be kell építeni a projekttervezésbe, és szigorúan be kell tartani az építés, a modernizáció, az üzemeltetés és a leszerelés szakaszában. Az érintett víztestek ökológiai állapotának romlását el kell kerülni, és az intézkedés nem akadályozhatja az érintett víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának javítását.

42

Beruházás 5. Integrált árvízkockázat-csökkentő rendszerek az erdei vízgyűjtőkben

Mérföldkő

Árvízvédelmi korszerűsítési munkálatok befejezése

Az árvízvédelmi munkálatok korszerűsítésének befejezése

NEGYEDÉV

2026

Az árvízvédelem korszerűsítésére irányuló projektet a 41. mérföldkőben meghatározott követelményeknek megfelelően kell befejezni.

C.ÖSSZETEVŐ: Hulladékgazdálkodás

A komponens célja, hogy felgyorsítsa a romániai hulladékgazdálkodási rendszerek bővítését és korszerűsítését, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre, a megelőzésre, a csökkentésre, az újrahasználatra és a hasznosításra az alkalmazandó uniós jogszabályoknak való megfelelés és a körforgásos gazdaságra való átállás érdekében.

A komponens egy reformból és három beruházásból áll.

Az elemben foglalt intézkedések várhatóan kezelni fogják a beruházások zöld és digitális átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásban kiemelt egyes kihívásokat (2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

E reform célja, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv elfogadásával, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes jogi aktusok módosításával stratégiai és jogi keretet hozzon létre a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.

E reform végrehajtása a következő lépésekből áll:

(1) A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása a román gazdaság körforgásos működéssé való átalakításához szükséges keret meghatározása érdekében, amely a termékek teljes életciklusára kiterjed (2022. szeptember 31-ig);

(2) Az egységes hulladékgazdálkodásnak a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban történő működőképessé tételéhez szükséges jogalkotási aktusok, különösen a hulladékkezeléssel, a települési szennyvízelvezetési szolgáltatásokkal, valamint a szennyvízkezelési szolgáltatások díjainak rögzítésével és a csomagolások gyártóinak kiterjesztett felelősségével kapcsolatos jogszabályok hatálybalépése (2022. szeptember 31-ig);

(3) A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiára vonatkozó cselekvési terv elfogadása, amely meghatározza a stratégia (a fenti 1. pontban említett) fő végrehajtási lépéseit, a felelős hatóságokat és az intézkedések kötelező ütemtervét (2023. szeptember 31-ig). A stratégia és a cselekvési terv keretében 2023 harmadik negyedéve és 2026 első negyedéve között a hatóságokra ruházott valamennyi intézkedést 2026. március 30-ig be kell fejezni.

A reform eredményeként javítani kell a román hulladékgazdálkodási rendszer ellenőrzését és nyomon követését, valamint környezetminőségi paramétereit, és növelni kell az elkülönített hulladékgyűjtés szintjét. 2026. június 30-ig 4,5 százalékpontos hozzájárulást kell elérni a 2025-ig elérendő 50%-os nemzeti újrafeldolgozási és újrahasználatra való előkészítési célhoz.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az 1. reformot három beruházás kíséri: 1., 2. és 3. beruházás.

Beruházás Integrált települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, korszerűsítése és befejezése megyei vagy városi/települési szinten

E beruházás célja a közhulladék kezelésére szolgáló integrált hulladékgazdálkodási rendszerek és infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése megyei vagy városi/települési szinten.

A beruházásnak hozzá kell járulnia a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelvet módosító (EU) 2018/851 irányelv szerinti, a települési hulladék előkészítésére, újrahasználatára és újrafeldolgozására vonatkozó új célértékek eléréséhez. A beruházásoknak a nemzeti hulladékgazdálkodási terven, a megyei hulladékgazdálkodási terveken és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási terven kell alapulniuk, és hozzá kell járulniuk a körforgásos gazdaságról szóló csomag újrafeldolgozási célkitűzéseihez.

E beruházás végrehajtása a következőket foglalja magában:

önkéntes hulladékgyűjtő központok létrehozása annak érdekében, hogy számos hulladékáram esetében biztosítsák a háztartási hulladék elkülönített gyűjtését (I.1.a), aminek eredményeként 2026. június 30-ig 565 önkéntes gyűjtőközpont működik.

a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló digitalizált öko-szigetek helyi szintű létrehozása, elsősorban lakásblokkokban (I.1.b), amelynek eredményeként 2026. június 30-ig 13752 digitalizált ökosziget működik a hulladék szelektív gyűjtésére.

a városi agglomerációk elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló integrált központjai (I.1.c), amelyek eredményeként 2026. június 30-ig 14 városi agglomerációban integrált hulladékgyűjtő központok működnek.

hulladék-újrafeldolgozó létesítmények építése a körforgásos gazdaságról szóló csomag (I.1.d) újrafeldolgozási céljainak teljesítése érdekében, aminek eredményeként 2026. június 30-ig 26 hulladék-újrafeldolgozó létesítményt kell üzembe helyezni a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia újrafeldolgozási céljainak elérése érdekében.

A fenti beruházásoknak (a-d) összhangban kell lenniük a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervben, a Megyei Hulladékgazdálkodási Tervben és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervben foglalt rendelkezésekkel.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az ezen intézkedés keretében vásárolt járművek környezetvédelmi szempontból különösen a legjobb elérhető technológiát jelentik.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. A trágya és egyéb komposztálható mezőgazdasági hulladék kezelésére szolgáló infrastruktúrafejlesztése

A beruházás célja trágyagyűjtési és -visszanyerési rendszerek kifejlesztése.

A beruházás elsősorban integrált kommunális trágyavisszanyerési rendszerek, komposztáló állomások és komposztkezelő berendezések nagy mezőgazdasági közösségek számára történő létrehozását, biogázrendszerek létrehozását, valamint a mezőgazdasági komposzt kezelésére szolgáló berendezések beszerzését foglalja magában. A javasolt beruházások célja az infrastruktúra korszerűsítése, az ammónia- és metánkibocsátás csökkentése, valamint a nitrátszennyezés csökkentése.

A beruházás eredményeként 2026. június 30-ig 254 integrált rendszert kell létrehozni és üzembe helyezni a komposztálható mezőgazdasági hulladék gyűjtésére.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az ezen intézkedés keretében vásárolt járművek környezetvédelmi szempontból különösen a legjobb elérhető technológiát jelentik.

A beruházásnak összhangban kell lennie a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervvel.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A hulladékgazdálkodással és a környezetszennyezés megelőzésével kapcsolatos állami nyomonkövetési, ellenőrzési és intézményi kapacitások fejlesztése

E beruházás célja, hogy felkészítse az érintett hatóságokat a hulladékgazdálkodás nyomon követésére, ellenőrzésére és jelentésére.

A beruházást két cselekvési területen keresztül kell végrehajtani:

(1) 43 Nemzeti Környezetvédelmi Gárda Megyei Biztosának felszerelése digitális berendezésekkel (IKT-rendszer, tehergépkocsi-szkenner-rendszerek, kamerák és karosszérias videokamerák, pilóta nélküli légi járművek) a hulladékgazdálkodás nyomonkövetési és ellenőrzési tevékenységeihez (2024. december 31-ig). Ennek eredményeként a nemzeti környezetvédelmi biztosok 2025. december 31-ig 400 ellenőrző látogatást hajtanak végre az új digitális berendezések felhasználásával.

(2) 384 levegőminőség-, radioaktivitás- és zajfigyelő berendezés beszerzése és üzembe helyezése a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség számára a környezetben előforduló szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó adatok gyűjtésének, továbbításának, tárolásának és bejelentésének lehetővé tétele érdekében (2025. június 30-ig).

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az ezen intézkedés keretében vásárolt járművek környezetvédelmi szempontból különösen a legjobb elérhető technológiát jelentik.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.2.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

43

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

Mérföldkő

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása kormányhatározattal

NEGYEDÉV

2022

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása, amelynek a folyamatban lévő Technikai Támogatási Eszköz projekt ajánlásain kell alapulnia.

A stratégia szabályokat állapít meg a termékek teljes életciklusára vonatkozóan, és meghatározza a következő kulcsfontosságú elemeket:

-szabályozási, pénzügyi és információkezelési módszerek és eszközök a körforgásos kezdeményezések támogatására;

-az érintett ágazatok meghatározása;

-a hulladékkal kapcsolatos környezetvédelmi és gazdasági ösztönzők felülvizsgálata annak érdekében, hogy az újrafeldolgozás kényelmesebb legyen, mint a hulladéklerakás és az égetés;

-a pénzügyi és irányítási módszerek/eszközök alkalmazására vonatkozó iránymutatások az adott ágazatokban;

-az érdekelt felek (hatóságok, tudományos körök, magánszektor, nonprofit szektor és polgárok) közötti együttműködés irányítási kerete.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiának hatékonyan hozzá kell járulnia a hulladék-újrafeldolgozásra vonatkozó uniós célokhoz, különösen a települési hulladék újrafeldolgozása és a hulladéklerakókban való elhelyezés magas arányának csökkentése terén.

44

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

Mérföldkő

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiára vonatkozó cselekvési terv elfogadása

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiára vonatkozó cselekvési terv Románia kormányhatározatával történő elfogadása

NEGYEDÉV

2023

A cselekvési terv meghatározza a 43. mérföldkő keretében elfogadott stratégia fő végrehajtási lépéseit, a felelős hatóságokat, valamint a technikai támogatási eszköz projektje keretében kidolgozandó szakértői ajánlások alapján az azonosított intézkedések kötelező ütemtervét.

A tervnek megfelelő végrehajtás-ellenőrzési rendszert és korrekciós eszközöket kell tartalmaznia a tervezett kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében.

45

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

Mérföldkő

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása a hatóságok számára

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása a hatóságok számára

NEGYEDÉV

2026

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiában és cselekvési tervben előirányzott és 2023 harmadik negyedéve és 2026 első negyedéve között a hatóságokhoz rendelt valamennyi intézkedés végrehajtásának befejezése.

46

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

Mérföldkő

Az egységes hulladékgazdálkodásnak a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv szerinti működőképessé tételéhez szükséges jogalkotási aktusok hatálybalépése

A hulladékgazdálkodási gyakorlatra vonatkozó jogalkotási aktusok hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A megfelelő romániai hulladékgazdálkodás megszilárdításához szükséges jogalkotási aktusok hatálybalépése, különösen a nemzeti hulladékgazdálkodási tervben szereplő, a települési hulladékgazdálkodásra vonatkozó irányítási intézkedések révén, az uniós hulladék-keretirányelv hulladékgazdálkodási céljainak elérése érdekében.

A következő jogalkotási aktusok lépnek hatályba:

1. A hulladékgazdálkodási szabályozásról szóló rendelet, amely

a hulladékokról szóló keretirányelvnek megfelelően szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősséget. A rendelet továbbá szigorú szankciókat vezet be az illegális hulladéklerakás, a hulladéklerakás és a szabadtéri égetés visszaszorítása érdekében.

2. A 101/2006. sz. törvény (a higiéniai törvény) módosításáról szóló rendelet.

3. A közösségi közüzemi szolgáltatások nemzeti szabályozó hatóságának (ANRSC) a szanitációs tarifa módszertanáról szóló 109/2007. sz. rendeletének módosítása.

A 2. sz. rendelet és a módosított ANRSC rendelet (3. sz.) a következőket szabályozza:

-a gazdasági eszközök teljes körű működőképessé tétele (a kidobott összeg megfizetése, hulladéklerakási adó és kiterjesztett gyártói felelősség);

-a közösségi közüzemi szolgáltatások nemzeti szabályozó hatóságának a települési hulladékra vonatkozó díjszabási politika nemzeti szabályozó hatóságaként betöltött szerepe;

-a közösségek közötti fejlesztési szövetségek pénzügyi felelőssége az integrált hulladékgazdálkodási rendszerekkel kapcsolatos projektek tekintetében.

47

Reform A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

Cél

4,5%-os hozzájárulás a 2025-ig elérendő 50%-os nemzeti újrafeldolgozási és újrahasználatra való előkészítési célkitűzéshez

4,5%-os hozzájárulás az 50%-os nemzeti újrafeldolgozási és újrahasználatra való előkészítési célkitűzéshez

45,5

50

NEGYEDÉV

2026

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv települési hulladékgazdálkodásra irányuló beruházásainak 4,5 százalékpontos hozzájárulása a települési hulladék újrafeldolgozására és újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó, 2025-ig elérendő nemzeti célértékhez (a hulladékokról szóló keretirányelvben (az (EU) 2018/851 irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelvben és a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célértékeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i 2011/753/EU bizottsági határozatban meghatározottak szerint).

A hozzájárulást a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv által támogatott infrastruktúrából származó, 2025-ben újrafeldolgozandó települési hulladék mennyisége alapján kell kiszámítani. A hozzájárulást a 2025-re kitűzött 50%-os újrafeldolgozási és újrahasználatra való előkészítési célértékhez viszonyítva kell kiszámítani.

48

Beruházás (1)a. Önkéntes gyűjtőközpontok létrehozása

Cél

Létrehozott és működő önkéntes gyűjtőközpontok

Szám

0

250

NEGYEDÉV

2024

Legalább 250 önkéntes gyűjtőközpont létrehozása és működtetése a nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel/a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban.

Az önkéntes gyűjtőközpontok legfeljebb 50000 lakosú közösségeket szolgálnak ki.

A központok biztosítják a háztól házig nem gyűjthető háztartási hulladék, illetve az egyes tartályokban nem gyűjthető újrahasznosítható hulladék és biohulladék, valamint a különleges hulladékáramok (ömlesztett hulladék, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, használt elemek, veszélyes hulladékok, építési és bontási hulladékok) elkülönített gyűjtését.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ezen intézkedés keretében vásárolt járműveknek környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

49

Beruházás (1)a. Önkéntes gyűjtőközpontok létrehozása

Cél

Létrehozott és működő önkéntes gyűjtőközpontok

Szám

250

565

NEGYEDÉV

2026

565 önkéntes gyűjtőközpont, amelyek a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervvel/Országos Hulladékgazdálkodási Tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel összhangban működnek.

Az önkéntes gyűjtőközpontok legfeljebb 50000 lakosú közösségeket szolgálnak ki.

A központok biztosítják a háztól házig nem gyűjthető háztartási hulladék, illetve az egyes tartályokban nem gyűjthető újrahasznosítható hulladék és biohulladék, valamint a különleges hulladékáramok (ömlesztett hulladék, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, használt elemek, veszélyes hulladékok, építési és bontási hulladékok) elkülönített gyűjtését.

50

Beruházás (1)b. digitalizált ökoszigetek építése helyi szinten elkülönített hulladékgyűjtés céljából

Cél

Elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek, létrehozott és működő

Szám

0

7 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 7000 digitalizált ökosziget a hulladék elkülönített gyűjtésére, amelyet a nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel/megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel összhangban hoztak létre és működtetnek.

Digitalizált ökoszigeteket kell használni a településeken belüli lakásblokkok kiszolgálására.

Elsőbbséget élveznek azok a közösségek, amelyek a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel/nemzeti gazdálkodási tervvel összhangban a legnagyobb szükségletekkel rendelkeznek, és kiegészítik a kohéziós politikai beruházásokat, a következő kritériumok alapján:

-hulladéktermelési kapacitás a település méretéhez viszonyítva (I. ranghelyű települések, II. helyű települések és városok);

-az elkülönített hulladékgyűjtés jelenlegi alacsony szintje;

-meglévő hulladékkezelő létesítmények rendelkezésre állása.

A digitalizált ökoszigeteknek biztosítaniuk kell a háztartási hulladék elkülönített gyűjtését, főként tömbterületeken, a következő, elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok tekintetében: papír- és kartonhulladék, műanyaghulladék, fémhulladék, üveghulladék, biohulladék, maradékhulladék. Minden öko-szigetnek legalább 200 lakost kell kiszolgálnia.

51

Beruházás (1)b. digitalizált ökoszigetek építése helyi szinten elkülönített hulladékgyűjtés céljából

Cél

Elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek, létrehozott és működő

Szám

7 000

13 752

NEGYEDÉV

2026

13752 digitalizált ökosziget elkülönített hulladékgyűjtésre, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervekkel/a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel összhangban.

Digitalizált ökoszigeteket kell használni a településeken belüli lakásblokkok kiszolgálására.

Elsőbbséget élveznek azok a közösségek, amelyek a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel/nemzeti gazdálkodási tervvel összhangban a legnagyobb szükségletekkel rendelkeznek, és kiegészítik a kohéziós politikai beruházásokat, a következő kritériumok alapján:

-hulladéktermelési kapacitás a település méretéhez viszonyítva (I. ranghelyű települések, II. helyű települések és városok);

-az elkülönített hulladékgyűjtés jelenlegi alacsony szintje;

-meglévő hulladékkezelő létesítmények rendelkezésre állása.

A digitalizált ökológiai szigetek biztosítják a háztartási hulladék elkülönített gyűjtését, főként tömbös területeken, a következő, elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok tekintetében: papír- és kartonhulladék, műanyaghulladék, fémhulladék, üveghulladék, biohulladék, maradékhulladék. Minden öko-szigetnek legalább 200 lakost kell kiszolgálnia.

52

Beruházás (1)c. A városi agglomerációk elkülönített gyűjtéssel foglalkozó integrált központjai

Cél

Városi agglomerációkban létrehozott és működő integrált hulladékgyűjtő központok

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2024

Legalább 6 integrált hulladékgyűjtő központ létrehozása és üzemeltetése városi agglomerációkban, összhangban a nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel/a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel.

A helyszínek a következők szerint biztosítják a legnépesebb régiók lefedettségét:

-Bukarest (északi oldal) és a hozzá kapcsolódó Ilfov régió;

-Bukarest (déli oldal) és a hozzá kapcsolódó Ilfov régió;

-Constanta;

-Galati és Braila;

-Iasi;

-Craiova;

-Ploiesti;

-Temesvár;

-Kolozsvár;

-Nagyszebeni;

-Brasov;

-Nagybánya;

-Targu Mures;

-Buzau.

A központok biztosítják a háztól házig nem gyűjthető háztartási hulladék elkülönített gyűjtését, illetve az olyan újrahasznosítható hulladékok és biohulladékok elkülönített gyűjtését, amelyek nem gyűjthetők az egyes tartályokban, valamint a különleges hulladékáramok – a terjedelmes hulladékok, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, a használt elemek, a veszélyes hulladékok, az építési és bontási hulladékok – elkülönített gyűjtését.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ezen intézkedés keretében vásárolt járműveknek környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

53

Beruházás (1)c. A városi agglomerációk elkülönített gyűjtéssel foglalkozó integrált központjai

Cél

Városi agglomerációkban létrehozott és működő integrált hulladékgyűjtő központok

Szám

6

14

NEGYEDÉV

2026

Legalább 8 további integrált hulladékgyűjtő központot kell létrehozni és működtetni a városi agglomerációkban, összhangban a nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel/a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel.

A helyszínek a következők szerint biztosítják a legnépesebb régiók lefedettségét:

-Bukarest (északi oldal) és a hozzá kapcsolódó Ilfov régió;

-Bukarest (déli oldal) és a hozzá kapcsolódó Ilfov régió;

-Constanta;

-Galati és Braila;

-Iasi;

-Craiova;

-Ploiesti;

-Temesvár;

-Kolozsvár;

-Nagyszebeni;

-Brasov;

-Nagybánya;

-Targu Mures;

-Buzau.

A központok biztosítják a háztól házig nem gyűjthető háztartási hulladék elkülönített gyűjtését, illetve az olyan újrahasznosítható hulladékok és biohulladékok elkülönített gyűjtését, amelyek nem gyűjthetők az egyes tartályokban, valamint a különleges hulladékáramok – a terjedelmes hulladékok, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, a használt elemek, a veszélyes hulladékok, az építési és bontási hulladékok – elkülönített gyűjtését.

54

Beruházás (1)d Hulladék-újrafeldolgozó létesítmények építése a körforgásos gazdaságról szóló csomag újrafeldolgozási céljainak elérése érdekében

Cél

Épített és üzemelő hulladék-újrafeldolgozó létesítmények

Szám

0

26

NEGYEDÉV

2026

26 hulladék-újrafeldolgozó létesítményt kell kiépíteni és üzembe helyezni a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia újrafeldolgozási céljainak elérése érdekében, összhangban a nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel/megyei hulladékgazdálkodási tervekkel és a bukaresti települési hulladékgazdálkodási tervvel. Támogatást kell nyújtani azoknak a magán gazdasági szereplőknek, amelyek elkülönítetten gyűjtött hulladék-újrafeldolgozó létesítményekbe fektetnek be a hulladék környezetre és lakosságra gyakorolt hatásának csökkentése, az erőforrás-felhasználás csökkentése érdekében, a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében valamennyi régióban, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag újrafeldolgozási céljainak elérése érdekében. Előnyben kell részesíteni azokat a legkorszerűbb projekteket, amelyeket üzemeltetésük, nyomon követésük és beavatkozásuk tervezése révén digitalizálnak, csökkentik a technológiai energiafogyasztást, a technológiai szállítást és a karbantartást.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ezen intézkedés keretében vásárolt járműveknek környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

55

Beruházás trágya és egyéb komposztálható mezőgazdaságihulladék-gazdálkodás infrastruktúrájának fejlesztése

Cél

A komposztálható mezőgazdasági hulladék gyűjtésére létrehozott és működő integrált rendszerek.

Szám

0

254

NEGYEDÉV

2026

A nemzeti hulladékgazdálkodási tervvel összhangban legalább 254 integrált rendszert kell létrehozni és üzembe helyezni a komposztálható mezőgazdasági hulladék gyűjtésére az alábbiak szerint:

-150 kommunális integrált rendszer (közösségi platform, egyéni platformok kis- és közepes mezőgazdasági termelők számára, testre szabott komposztkezelési berendezések);

-94 Közösségi integrált rendszer meglévő közösségi platformmal (egyéni platformok kis- és közepes mezőgazdasági termelők számára, testre szabott komposztkezelési berendezések);

-5 Összehasonlító rendszerek nagygazdaságokkal rendelkező közösségek számára (komposztáló állomás és a komposzt kezelésére szolgáló testre szabott berendezések);

-5 Biogázrendszerek a nagyon nagy mezőgazdasági üzemekkel rendelkező közösségek számára (legalább 300 kW elektromos kapacitással és legalább 300 kW hőkapacitással). Ezeknek a létesítményeknek meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (C(2023) 6454 final), mivel teljesítik az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelv (REDII) 29–31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, valamint az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozóan a 26. cikkében meghatározott szabályokat, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

A nagy mezőgazdasági üzemeket és a mezőgazdasági termelők közösségeit (települések és városok) a beruházások állami költségeihez viszonyított legjobb környezeti pozitív hatás figyelembevételével kell kiválasztani olyan iránymutatások alapján, amelyek egyértelműen meghatározzák a kiválasztási kritériumokat, beleértve a következőket:

-az állatok száma, a szennyezés tényleges (nem történeti) forrásának bizonyítása érdekében;

-a nitrátok koncentrációja és tendenciája a felszín alatti vizekben;

-megfelelő építési helyszín rendelkezésre állása;

-pozitív költség-haszon elemzés; a beruházás hosszú távú fenntarthatóságának demonstrálása, beleértve a körforgásos gazdaság modelljeit is (a biogázüzemekre összpontosítva);

-pénzügyi források rendelkezésre állása a társfinanszírozáshoz és a beruházások további működéséhez;

-pozitív nyilvános konzultációk a környezetvédelmi beruházás társadalmi elfogadottságának demonstrálására.

A kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelőknek olyan közösségekben kell lakniuk, ahol a trágyakezelési platformok működőképesek vagy új platformok, és e közösségekben tenyésztett állatok tulajdonosainak kell lenniük.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ezen intézkedés keretében vásárolt járműveknek környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

56

Beruházás 3.a A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda nyomonkövetési és ellenőrzési berendezései

Cél

A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda Megyei Biztosai a hulladékgazdálkodás nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló digitális berendezésekkel vannak felszerelve

Szám

0

43

NEGYEDÉV

2024

A hulladékgazdálkodás nyomon követhetőségének javítása, a hulladékszállítás valódi útvonalának láthatósága és ezáltal az illegális hulladékszállítás mennyiségének csökkentése érdekében a Környezetvédelmi Gárda 43 biztosa számára a berendezések működőképessé tétele a hulladékgazdálkodás nyomonkövetési és ellenőrzési tevékenységeiért. A következő berendezéseket kell beszerezni:

-1 integrált IKT-rendszer, amely a 43 biztost látja el;

-8 tehergépjármű-olvasó rendszer;

-271 dűlős videokamerák;

-16 pilóta nélküli légi jármű;

-8 megfigyelő berendezés szállítására szolgáló rádiókommunikációs rendszerrel felszerelt haszongépjármű;

-709 testen viselt Cameras.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ezen intézkedés keretében vásárolt járműveknek környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

57

Beruházás 3.a A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda nyomonkövetési és ellenőrzési berendezései

Cél

400 ellenőrző látogatás a felügyeleti és ellenőrző berendezések használatával

Szám

0

400

NEGYEDÉV

2025

A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda biztosai 400 ellenőrző látogatást hajtottak végre a nyomonkövetési és ellenőrzési tevékenységekhez az 56. mérföldkő keretében beszerzett digitális berendezések felhasználásával.

58

Beruházás 3.b A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőségi, radioaktivitás- és zajfigyelő berendezései

Cél

a levegőminőség-, radioaktivitás- és zajfigyelő berendezések működőképessé tétele

Szám

0

384

NEGYEDÉV

2025

A levegőminőséget, a radioaktivitást és a zajt nyomon követő berendezéseket be kell szerezni és üzembe kell helyezni.

A berendezés biztosítja a környezetben előforduló szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó adatok gyűjtését, továbbítását, tárolását, és lehetővé teszi azok bejelentését.

A levegőminőség-megfigyelési berendezések beszerzésére csak a nemzeti légi ellenőrzési program elfogadását követően kerülhet sor (a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv fenntartható közlekedésre vonatkozó komponensének részét képező és 2022 júniusában elfogadásra kerülő becslés szerint), a programban előirányzott igények alapján.

D.4. RÉSZ: Fenntartható közlekedés

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense számos, a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos kihívással foglalkozik az intelligens, biztonságos és inkluzív mobilitás előmozdítása érdekében Romániában. Ezt a „Helyi alap” 10. elemével összefüggésben kell szemlélni, amely a városi területek fenntarthatósági mobilitására irányuló kiegészítő intézkedéseket tartalmaz.

Ennek a komponensnek a célja a román közlekedési ágazat fenntarthatóságának javítása az ágazat zöld és digitális átállásának támogatása révén. A beruházásokat támogató reformok közé tartoznak a kibocsátásmentes közúti közlekedést ösztönző szabályozási változások, a közlekedési ágazatban az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása, a közúti biztonság javítása, a tiszta tömegközlekedés előmozdítása, valamint a vasútra és a belvízi utakra való modális váltás előmozdítása.

A reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a Romániának 2019-ben és 2020-ban továbbított országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek a következők szükségességére vonatkoznak: „előre kell ütemezni a kiforrott közberuházási projekteket és elő kell mozdítani a magánberuházásokat a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében” és „a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre összpontosítva” (3. országspecifikus ajánlás, 2020. évi 3. ajánlás), „figyelembe véve a regionális különbségeket” (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás); „a nagy projektek előkészítésének és rangsorolásának javítása, valamint végrehajtásuk felgyorsítása (4., 2019. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. A közúti infrastruktúrába történő beruházások a TEN-T törzshálózatra összpontosítanak, hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi kohézióhoz, és jelentős reformok kísérik őket a közúti közlekedés dekarbonizációja, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztése, a közúti biztonság javítása, valamint a tiszta tömegközlekedés és a modális váltás előmozdítása érdekében.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A reform célja a fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás támogatása a romániai közlekedési rendszer stratégiai, jogi és működési keretének fejlesztése és javítása révén. A javasolt reform a helyi szinten hozott intézkedésekkel való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítása érdekében kapcsolódik a „Helyi alap” alkotóelemhez tartozó, a fenntartható városi mobilitást célzó intézkedésekhez.

A reform a következőket foglalja magában:

Az utak szén-dioxid-mentesítése a „szennyező fizet” elvvel összhangban

A „szennyező fizet” elvvel és a környezetvédelmi adózás egyéb elveivel összhangban egy új adórendszert kell bevezetni. A csomagnak tartalmaznia kell i. a nehéz tehergépjárművekre (teherautókra és más típusú tehergépkocsikra) vonatkozó távolságalapú díjszabást, valamint ii. a járműállomány (különösen a kis méretű személygépkocsik/autóbuszok) felújítására irányuló ösztönző rendszereket a selejtezési rendszerek révén, a legszennyezőbb személygépjárművek tulajdonjogára vonatkozó adózási intézkedésekkel kombinálva. Az új díjszámítási rendszert megkülönböztetéstől mentesen kell megvalósítani.

A Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium elemzést végez annak érdekében, hogy pontosabban meghatározza a díjak mértékét, különösen a nehézforgalom esetében, különös tekintettel az elektromos/hibrid járművekre, beleértve a könnyűgépjárműveket is, az ilyen díjak fokozatos bevezetésének időzítésére, az útdíjrendszerbe bevonandó járműkategóriákra, a személyszállító járművek szennyezésének szintjére, az utak kategóriáira és az integrált romániai nemzeti úthálózat lefedettségi szintjére. A keletkező többletbevételt az úthálózat karbantartására és a fenntartható közlekedésre irányuló új beruházásokra kell fordítani.

A reform célja továbbá, hogy legalább 3 százalékponttal túllépje a tiszta üzemű gépjárművekre vonatkozóan a tiszta üzemű járművekről szóló uniós irányelvben meghatározott minimális beszerzési célokat.

A jogalkotási csomagnak olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek ösztönzik a kibocsátásmentes járművek használatát és a flottamegújítási programokat magánszemélyek, magánvállalkozások és közintézmények körében, hozzájárulva a Romániában nyilvántartásba vett kibocsátásmentes járművek számának legalább 100%-os növekedéséhez a 2020-as eredeti értékhez képest, valamint 2026. június 30-ig 250000 szennyező jármű (EURO 3 vagy annál alacsonyabb) leselejtezéséhez.

A közlekedés fenntarthatóságához hozzájáruló fontos tényező a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program (NAPCP), amelyet az (EU) 2016/2284 irányelv értelmében 2019 áprilisáig kellett volna benyújtani a Bizottságnak, és amelyet a román hatóságok 2022. június 30-ig jóváhagynak 1 .

A román parlament által jóváhagyott jogalkotási csomag 2024. június 30-ig, a díjszámítási rendszer teljes körű működőképessé tétele pedig 2026. június 30-ig lép hatályba.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

E reform célja a közúti járművek alternatívüzemanyag-infrastruktúrájának fejlesztése, különös tekintettel arra, hogy 2026. június 30-ig legalább 22415 elektromos töltőállomást kell telepíteni.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott beruházás legalább 7683 elektromos töltőállomás finanszírozásából áll, amelyek közül 6600 pontnak nagy teljesítményű elektromos töltőállomásnak kell lennie (amely lehetővé teszi a 22 kW-ot meghaladó teljesítményű elektromos járműbe történő villamosenergia-átvitelt), 1083 pont pedig normál teljesítményű elektromos töltőállomás (amely lehetővé teszi a legfeljebb 22 kW teljesítményű elektromos járműbe történő villamosenergia-átvitelt, kivéve a legfeljebb 3,7 kW teljesítményű eszközöket).

Ami a nyilvános hozzáférhetőséget illeti, a helyi alap komponensében szereplő 5600 elektromos töltőállomásnak a 2014/94/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjával összhangban nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és a 2083 pontnak (83 pont a helyi alap komponensében és 2000 pont az épületkorszerűsítési program komponensében) részben nyilvános/magán elektromos töltőpontnak kell lennie.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

1.3. Közúti közlekedésbiztonság

A reform nemzeti közlekedésbiztonsági stratégiát foglal magában, amely a következő új intézkedéseket foglalja magában:

1. Biztonsági ellenőrzés: a közúti közlekedésbiztonság meghatározására szolgáló műszaki értékelést optimalizálni kell; a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki szakértői munka végrehajtása és fejlesztése; olyan kutatási és szakértői laboratóriumok létrehozása, amelyek kiterjednek a járművek teljes élettartamuk alatti nyomon követésére, ellenőrzésére és vizsgálatára szolgáló módszerekre;

2. A vizsgálóállomásokon és a járműjavító egységekben található közúti biztonsági elemekre vonatkozó adatbázisok fejlesztése; az adatgyűjtés módszertanának és a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos fő teljesítménymutatók elemzésére szolgáló elsődleges adatgyűjtési alapnak a fejlesztése;

3. Szigorúbb sebességkorlátozások bevezetése a veszélyes szakaszokon, valamint a szabálysértési szankciók végrehajtásának fokozása;

4. Az országos közutak és autópályák hálózatán található fekete foltok (hotspotok) felszámolására irányuló stratégia. Az azonosított 267 biztonsági fekete foltot (hotspot) 2030-ig meg kell szüntetni, amelyből 129-et a terv 2026. június 30-ig támogat.

Ezt a reformot másodlagos jogszabályok és a kapcsolódó végrehajtási intézkedések hatálybalépése révén kell végrehajtani. Ezek az intézkedések kiegészítik a „Helyi alap” komponensben szereplő, a városi területek közúti közlekedésbiztonságára irányuló intézkedéseket.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) vonatkozó stratégia és jogalkotási csomag

E reform célja az intelligens közlekedési rendszer fejlesztése annak érdekében, hogy a közlekedési információk digitalizálásának köszönhetően javuljon a közlekedés hatékonysága és biztonsága.

A reform végrehajtása az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) vonatkozó stratégiai dokumentum létrehozásával történik, amelyet a román kormány hagy jóvá. Az ITS-stratégiát az intermodális közlekedési politikákkal együtt kell kidolgozni annak érdekében, hogy kielégítsék a multimodális csomópontokban történő hatékony üzemeltetés iránti igényeket.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

1.5 Vasúti infrastruktúra-fejlesztés és vasúti forgalomirányítás

E reform célja a romániai vasutak hatékonyságának és versenyképességének erősítése.

A stratégia magában foglalja a személyek és áruk jelenlegi és jövőbeli mobilitási igényeinek kielégítéséhez szükséges modernizációs és fejlesztési célkitűzéseket, valamint a vasúti közlekedés versenyképességének növelésére vonatkozóan meghatározott követelményeket. Ugyanakkor intézkedéseket terveznek a vasúti infrastruktúra működésének korszerűsítésére a vasúti forgalom teljesítményének növelése és működésének hatékonyabbá tétele érdekében, a vasúti közlekedés költségeinek korlátozása érdekében.

A reform magában foglalja a 2020 végén jóváhagyott, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó stratégiát (2021–2025). Ez magában foglal minden olyan karbantartást, javítást és felújítást, amely a meglévő infrastruktúra helyreállításához és a versenyképes vasúti közlekedés nemzeti szintű támogatásához szükséges teljesítményparaméterekkel való karbantartásához szükséges.

Az intézkedés magában foglalja a 2020–2030-as időszakra szóló beruházási tervet, amely a vasúti beruházásokat a TEN-T és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) megvalósítására helyezi előtérbe, a vasúti infrastrukturális beruházások rangsorolására szolgáló egyértelmű mutatókat és kritériumokat tartalmazó mechanizmussal, valamint az e mechanizmus végrehajtásához és a beruházási projektek előkészítéséhez szükséges intézményi intézkedésekkel.

Az intézkedés tartalmaz továbbá egy stratégiát és cselekvési tervet az ERTMS 2025–2030 közötti kiépítésére vonatkozóan, beleértve a következőket: egyértelmű intézkedések az ERTMS közép- és hosszú távú kiépítésére és tanúsítására a TEN-T törzshálózatban (horizont 2030); felelős szereplők; költségvetési előirányzatok; közigazgatási kapacitási intézkedések nemzeti szinten annak érdekében, hogy a felelős szervek teljes körűen irányítsák a tanúsítási folyamatot az építésük során figyelembe vett valamennyi ágazat tekintetében, a teljes működőképessé tétel biztosítása érdekében.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

1.6. Hajózási stratégia és integráció más közlekedési módokkal

E reform célja a vízi (belvízi és kikötői) közlekedés további fejlesztése Romániában, a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó uniós stratégiával összhangban.

Az intézkedés magában foglalja a hajózási stratégia elfogadását és az ágazat fejlesztésére irányuló, más közlekedési módokkal integrált intervenciós intézkedések tervezését, valamint a stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv kidolgozását és jóváhagyását.

Elemezni kell a román (belvízi és tengeri) vízi utak jelenlegi helyzetét és a román kikötők infrastrukturális helyzetét, a hajók és kikötők környezeti teljesítményének javítására összpontosítva, figyelembe véve az olyan uniós szintű követelményeket, mint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv. A stratégiának figyelembe kell vennie a kikötői műveletek (kibocsátás, zaj, szennyezés) környezetbarátabbá tételére irányuló intézkedéseket. A Duna hajózhatóságának fenntartható módon történő előmozdítása érdekében ki kell dolgozni a fenntartható infrastruktúrát, az alternatív üzemanyagokat és a digitalizációt ötvöző megközelítést, figyelembe véve a Duna környezeti érzékenységét. Javaslatokat kell tenni a vízi infrastruktúra kezelésének módjára vonatkozó jogi és intézményi keret módosítására a következő célokkal: a vízi közlekedés más közlekedési módokkal való integrálása, a kikötők (tengeri és belvízi) és a hajózás környezeti hatásának csökkentése, intermodális kikötők fejlesztésére irányuló tervek kidolgozása, valamint a dunai teherszállítás 15%-os növelése 2026-ig fenntartható módon.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

E beruházás célja a vasútvonalak (beleértve a síncserét, az aljakat, a szubsztrátumot, a villamosítást, a hidak/hidak konszolidálását/építését, az ERTMS 2. szintjét) „moderni” a TEN-T szabványokkal összhangban, valamint a „megújítás” (vasút, menet, törött kő cseréje, ezáltal a vonal konstruktív sebességre hozása) és meghatározott vasúti szakaszok villamosítása. Emellett tizenegy „gyors win” beruházást irányoznak elő a vasúti sebességkorlátozások megszüntetése, a vonat sebességének növelése és a vasútbiztonság növelése érdekében. „Gyors wins” projekteket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a TEN-T folyosók mentén azok korszerűsítéséig biztosítsák a vasúti közlekedés életképességét. A beruházásnak összesen 315 km-nyi korszerűsített vasútvonalat kell biztosítania 30%-os kapacitásbővítéssel és ERTMS 2 üzembe helyezésével; 2 426 km (2 163 km egyvágányú „gyors wins” projekt + 263 km vasútvonal felújítása) 15%-kal megnövelt (legalább 100 km/h átlagos sebességet elérő) felújított vasútvonalak.

A beruházás egy 17, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében végrehajtandó elektronikus központosítási projektből álló portfóliót is magában foglal, amelyek kiegyensúlyozott térbeli eloszlással rendelkeznek Romániában, és a TEN-T folyosókat ellátó valódi vasúti szakaszokat képviselnek. A 17 elektronikus központosítási projekt 111, összesen több mint 973 km hosszúságú vasútállomás kapacitásproblémáit oldja meg. Következésképpen becslések szerint a forgalom 10–15%-kal nő. Emellett a javasolt elektronikus központosítási projekteknek a várakozási idő jelentős csökkentése révén meg kell szüntetniük a vasúti átjárók közúti szűk keresztmetszeteit.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A projekteknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálatban meghatározott eredményeket és feltételeket, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó értékeléseket, beleértve a szükséges mérséklési intézkedések végrehajtását is. Ennek biztosítania kell, hogy a beruházás ne gyakoroljon jelentős vagy visszafordíthatatlan hatást az érintett víztestekre, és ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a védett élőhelyekre és fajokra.

A beruházások végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni, és a munkálatok 50%-át 2024. december 31-ig kell befejezni.

Beruházás 2. Vasúti járművek

Az új kibocsátásmentes és korszerűsített vasúti járművekbe történő beruházás célja a vasúti személyszállítási közszolgáltatások minőségének javítása, és ezáltal az ilyen típusú fenntartható közlekedés használatának növelése a közúti közlekedés tekintetében a modális váltás révén.

Az új vasúti járműveket az 1370/2007/EK rendelettel teljes összhangban odaítélt közszolgáltatási szerződések keretében ingyenesen a vasúti személyszállítási szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.



D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

59

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

Mérföldkő

A nehézgépjárművekre (teherautókra) vonatkozó új, távolságalapú díjszabási rendszer bevezetéséről szóló jogszabály hatálybalépése, valamint a legszennyezőbb személygépkocsik (autók/buszok/autóbuszok) magasabb tulajdonosi adója a „szennyező fizet” elv és a zöld adóztatás elve alapján

A jogszabály hatálybalépésére utaló jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

Jogalkotási csomag a nehézgépjárművekre (teherautókra) vonatkozó új, távolságalapú díjszabási rendszer bevezetésére, valamint a legszennyezőbb személygépkocsik (autók/buszok/autóbuszok) magasabb tulajdonosi adóira vonatkozóan, a „szennyező fizet” elv és a zöld adóztatás elve alapján.

A járművekre vonatkozó új díjszámítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia:

-a távolságalapú díjak konkrét szintje és a nehéz tehergépjárművek díjszabására vonatkozó egyértelmű kritériumok a „szennyező fizet” elvvel összhangban;

-a tiszta/alacsony kibocsátású járművek és közlekedési módok ösztönzése;

-a legszennyezőbb járművek használatára vonatkozó elrettentési rendszer, többek között adó-/pénzügyi intézkedések révén, a magángépjárművekre kivetett tulajdonosi adók szintje révén;

-a bevételek felhasználása az útkarbantartás és a fenntartható közlekedésbe történő új beruházások támogatására;

-a közúti forgalom (utasok és áruk) 10%-ának átterelése a vasútra 2020 és 2026 között;

-a díjszámítási rendszer 2026 II. negyedévéig történő teljes körű működőképessé tételének ütemterve.

60

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

Mérföldkő

A tiszta üzemű járművek használatának és a flottamegújítási programoknak a hazai felhasználók, magánvállalkozások és közintézmények általi növelését célzó jogszabály hatálybalépése

A jogszabály hatályba lépését jelző rendelkezés a tiszta üzemű járművek használatának és a flottamegújítási programoknak a fellendítésére

NEGYEDÉV

2024

A jogszabály pénzügyi és adóügyi ösztönzőket tartalmaz a következők érdekében:

-a kibocsátásmentes járművek számának legalább 100%-os növelése 2025-ig a 2020-as eredeti értékhez képest;

-2022 II. negyedéve és 2026. negyedéve között legalább 250000 szennyező járművet (EURO 3 vagy annál alacsonyabb) kell leselejtezni.

61

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

Cél

Közintézmények által beszerzett új tiszta üzemű járművek, amelyek legalább 3%-kal meghaladják a tiszta járművekről szóló irányelv küszöbértékeit

Százalék (%)

0

3

NEGYEDÉV

2025

A cél a tiszta üzemű járműveknek a közintézmények által vásárolt járművek teljes számához viszonyított százalékos arányára vonatkozik. A cél a tiszta üzemű járművekről szóló irányelvben (a 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1161 európai parlamenti és tanácsi irányelv) meghatározott, a tiszta járművek kategóriánkénti teljes számához viszonyított arányára vonatkozó minimális beszerzési célértékek legalább 3 százalékponttal való túllépése a 2021–2025-ös időszakban.

Az egyértelműség érdekében ez azt jelentené, hogy a könnyű haszongépjárművek esetében legalább 21,7%-os, a nehéz tehergépjárművek esetében 9%-os, az autóbuszok esetében pedig 27% lenne, tekintettel arra, hogy a tiszta üzemű járművekről szóló irányelvben Románia számára meghatározott minimális beszerzési célok a következők: A könnyű haszongépjárművek esetében 18,7%, a nehézgépjárművek esetében 6%, az autóbuszok esetében 24%.

62

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

Cél

Leselejtezett szennyező gépjárművek (EURO 3 vagy annál alacsonyabb)

Szám

0

250 000

NEGYEDÉV

2026

2022 és 2026 közepe között legalább 250000 (az EURO 3 vagy annál alacsonyabb kibocsátási előírásokkal rendelkező) szennyező járművet kell leselejtezni.

63

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

Cél

A kibocsátásmentes járművek számának növelése

Szám

0

29 500

NEGYEDÉV

2026

A célérték a kibocsátásmentes (az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló 2014/94/EU irányelvben meghatározott elektromos és hidrogén) járművek (M1 – személyautók, N1 – könnyű haszongépjárművek) számának növelésére vonatkozik; N2 és N3 – nehézgépjárművek, ENSZ-EGB-szabványok alapján), amelyeket 2020 vége és 2025 vége között vettek nyilvántartásba Romániában. A nemzeti statisztikai intézet a 2025 végére vonatkozó hivatalos adatokat monitoring céljából 2026 első negyedévének végéig jelenti az Alternatív Üzemanyagok Európai Megfigyelőközpontjának.

64

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság/Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

Cél

Nemzeti szinten telepített elektromos töltőpontok

Szám

1 836

22 415

NEGYEDÉV

2026

A kibocsátásmentes közúti járművek elektromos töltőállomásaira vonatkozó nemzeti célérték a következőkből áll:

a.1836 már meglévő elektromos töltőpont

b.2896 nagy teljesítményű (legalább 50 kW-os) elektromos töltőpontot (ebből 264 elektromos töltőpontot javasolnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott autópályahálózat-fejlesztési projekteken keresztül) kell telepíteni a nemzeti közutak/autópályák hálózatára, összhangban a romániai TEN-T hálózaton az elektromos járművek töltőállomásainak 2030-ig történő telepítésére vonatkozó stratégiával.

c.5683, a Fejlesztési Minisztérium által finanszírozott helyi alap komponensből finanszírozott töltőállomás (5600 nagy teljesítményű töltőállomás és 83 normál teljesítményű töltőpont), a következő bontásban:

-töltőállomások a megyei lakóhely szerinti településeken: 1 697;

-töltőállomások más településeken: 796;

-töltőállomások a városokban: 679;

-töltőállomások vidéki területeken: 2 428.

d.A fejlesztési minisztérium által az épületkorszerűsítési program komponensből finanszírozott 2000 töltőállomás (1000 nagyteljesítményű és 1000 normál teljesítményű pont);

e.legalább 10000 egyéb nagy és normál teljesítményű elektromos töltőpont, amelyet nemzeti forrásokból, egyéb uniós forrásokból (beleértve a kohéziós politikát is) és/vagy magánforrásokból (többek között koncessziókból) finanszíroznak.

Ezeknek a töltőállomásoknak az általános városfejlesztési tervekben/fenntartható városi mobilitási tervekben meghatározott területeken kell elhelyezkedniük, mint lakóövezetek/vegyes területek, szolgáltatási területek, kereskedelmi területek/közlekedési területek (a lakosokhoz a lehető legközelebb, az utazási igények korlátozása érdekében). Ezeket a töltőállomásokat multimodális pontokon is kell elhelyezni, hogy ösztönözzék az ingázókat a tömegközlekedés használatára.

A töltőállomásokat a következők szerint kell kialakítani:

85–95% a nyilvánosság számára hozzáférhető/félig nyilvános területeken;

5–15% magánépületekben.

65

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

Közúti közlekedésbiztonság

Mérföldkő

A nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégia elfogadása

A stratégia kormányhatározattal történő elfogadása (másodlagos jogszabály) és a stratégia végrehajtásának megkezdése

NEGYEDÉV

2022

A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiának végre kell hajtania a 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben és a „zéró-elképzelésben” meghatározott uniós szabályokat és iránymutatásokat azzal a céllal, hogy 2050-ra nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Köztes célként Románia vállalja azt az uniós célt, hogy a 2019-es alapforgatókönyvtől 2030-ig 50%-kal csökkentse az áldozatok (halálesetek és súlyos sérültek) számát.

A stratégiát integrált és multidiszciplináris módon kell kezelni a közúti közlekedésbiztonságban érintett valamennyi szereplő számára, és annak tartalmaznia kell a következőket:

-a megfelelésre vonatkozó szabályok betartatása, a jogsértések magasabb büntetése;

-a sebességkorlátozások csökkentése meghatározott területeken vagy utakon, a balesetekre vonatkozó adatoktól/kockázatelemzéstől és az uniós szintű bevált gyakorlatoktól függően, sebességszabályozási rendszer és kötelező biztonsági elemek bevezetése, a közlekedési szabályok felülvizsgálata, beleértve a veszélyeztetett felhasználók elsőbbségét,

-a fekete/hotspotok számának csökkentése mind a városi, mind a városközi környezetben, beleértve a fekete/hotspotok számának 2026 II. negyedévéig 129-cel történő csökkentésére irányuló konkrét beruházási cselekvési tervet a 2021. évi 267 fekete/hotspothoz képest;

-a régi/hibás járművek nemzeti nyilvántartásából való fokozatos kivonás, fokozott biztonsági ellenőrzések és ellenőrzések;

-oktatás és képzés, tájékoztató kampányok;

-a jogalkotási rendszer integrációja és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) reformja.

A román kormánynak jóvá kell hagynia az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) vonatkozó stratégiai dokumentumot. Az ITS-stratégiát az intermodális közlekedési politikákkal együtt kell kidolgozni annak érdekében, hogy kielégítsék a multimodális csomópontokban történő hatékony üzemeltetés iránti igényeket.

A közúti közlekedésbiztonsági stratégia végrehajtásának és a fő teljesítménymutatóknak a nyomon követéséért felelős szervezetet egyértelműen meg kell határozni és működőképessé kell tenni.

66

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

Közúti közlekedésbiztonság

Mérföldkő

A közúti közlekedésbiztonság hatálybalépése – jogszabályok – a közúti közlekedésbiztonsági jogsértések nyomon követésére, végrehajtására és szankcionálására vonatkozó jogszabályok

A közúti közlekedésbiztonsági jogszabályok hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A közúti közlekedésbiztonságot előmozdító alábbi jogszabályi változtatásokat kell bevezetni:

-a megfelelésre vonatkozó szabályok betartatása, a jogsértések magasabb büntetése;

-a közúti szabálysértések nyomon követése automatikus berendezésekkel (videokamerák, érzékelők);

-a sebességkorlátozások csökkentése meghatározott területeken vagy utakon, a balesetekre vonatkozó adatoktól/kockázatelemzéstől és az uniós szintű bevált gyakorlatoktól függően, sebességszabályozási rendszer és kötelező biztonsági elemek bevezetése, a közlekedési szabályok felülvizsgálata, beleértve a veszélyeztetett felhasználók elsőbbségét is;

-a régi/hibás járművek nemzeti nyilvántartásából való fokozatos kivonás, fokozott biztonsági ellenőrzések és ellenőrzések.

A közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó átfogó cél a közúti balesetek halálos áldozatainak 50%-os csökkentése 2030-ra 2019-hez képest, a 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai kerettel összhangban.

67

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság/közútbiztonság

Cél

Beépített és funkcionális berendezések a sebességszabályozás és a közúti közlekedésbiztonsági szabályoknak való megfelelés fokozása érdekében

Szám

0

1 800

NEGYEDÉV

2024

1000 sebességellenőrző rendszert, 300 mobil radart és 500 kamerát kell felszerelni és működtetni.

A sebességellenőrző rendszerek olyan közúti biztonsági infrastruktúra, amely járműsebesség-korlátozó konstrukciókból áll. A közúti rendőrség mobil radarokat használ attól függően, hogy mely ágazatokban a legtöbb sebességkorlátozást regisztrálták, és a kamerák a közúti közlekedési jogsértések automatikus rögzítésére szolgálnak.

Ezeket prioritásként kell elhelyezni az azonosított 267 feketepontban/hotspoton.

68

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság 
Közúti közlekedésbiztonság

Cél

A közúti balesetek áldozatai (súlyosan sérültek és elhunytak) számának 25%-os csökkentése a 2019-es alapforgatókönyvhöz képest

Százalék (%)

100

75

NEGYEDÉV

2026

A cél a közúti közlekedésbiztonsági reformnak, az átfogó cselekvési tervnek és a román helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében támogatott közúti közlekedésbiztonsági beruházásoknak köszönhetően 2025-ben legalább 25%-kal csökkenteni kell az áldozatok (súlyosan sérültek és elhunytak) éves számát, szemben a 2019. évi alapforgatókönyvvel. A 2025 végére vonatkozó hivatalos adatokat a Nemzeti Statisztikai Intézet 2026 első negyedévének végéig jelenti.

69

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság 
Vasúti infrastruktúra fejlesztése és vasúti forgalomirányítás

Mérföldkő

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló stratégia (2021–2025) elfogadása és a cselekvési terv alkalmazása

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadása a 985/2020. Korm. határozattal (másodlagos jogszabály), a cselekvési terv elfogadása és a végrehajtás megkezdése

NEGYEDÉV

2021

A jóváhagyott stratégia és cselekvési terv meghatározza a felelős hatóságokat/szereplőket, a végrehajtás határidejét, a pénzügyi allokációkat és a mutatókat. Ezzel egyidejűleg a közlekedési és infrastrukturális miniszter a C.N.C.F. C.F.R. SA-val együtt meghatároz egy mechanizmust, amely egyértelmű mutatókat és kritériumokat tartalmaz a vasúti infrastrukturális beruházások rangsorolására, valamint meghatározza az e mechanizmus végrehajtásához és a beruházási projektek előkészítéséhez szükséges intézményi intézkedéseket.

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv (2021–2025) elfogadása, amely a következőket tartalmazza:

-a beruházások rangsorolására szolgáló mutatókat tartalmazó rendszer;

-a projekt előkészítéséért felelős struktúra;

-olyan intézkedések, amelyek 2020-hoz képest 2026-ban legalább 25%-kal növelik a vasúti árufuvarozást;

-célzott intézkedések annak érdekében, hogy a 2021-es alapforgatókönyvhöz képest átlagosan 25%-kal növekedjen a vasúti utasok száma;

-az újonnan beszerzett járművek használatának növelését célzó intézkedések;

-az utasok buszról/minibuszról vasútra történő áthelyezésére irányuló intézkedések a transzferjáratokon.

A Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló, a 2020–2030-as időszakra szóló beruházási tervet is jóváhagyja, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek megfelelően prioritásként kezeli a vasúti beruházásokat és az ERTMS működőképessé tételét, ezáltal az összes rendelkezésre álló finanszírozási forrás fényében aktualizálva a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó stratégiát.

70

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság 
Vasúti infrastruktúra fejlesztése és vasúti forgalomirányítás

Mérföldkő

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) nemzeti cselekvési tervének közzététele és végrehajtása

A cselekvési terv elfogadása és végrehajtása

NEGYEDÉV

2025

A mérföldkő az új ERTMS cselekvési terv 2025-ig történő végrehajtására vonatkozik.

A cselekvési terv a következőket foglalja magában:

-egyértelmű lépések az ERTMS kiépítése és tanúsítása érdekében a TEN-T törzshálózat közép-2025-ös és hosszú távú (horizont 2030) tekintetében;

-felelős szereplők;

-költségvetési becslések;

-nemzeti szintű igazgatási kapacitási intézkedések a bejelentett szervezetek számára annak érdekében, hogy az ERTMS tanúsítási eljárását a teljes működőképessé tétel biztosítása érdekében az összes tervezett ágazat esetében teljes mértékben irányítsák az építésük időkeretén belül.

71

Reform Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

Hajózási stratégia

Mérföldkő

A hajózási stratégia elfogadása

A hajózási stratégia kormány általi elfogadása

NEGYEDÉV

2023

A hajózási stratégia kidolgozása és jóváhagyása.

A hajózási stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása és jóváhagyása.

A hajók beruházási prioritásaira vonatkozó útmutató kidolgozása és jóváhagyása.

A hajózási stratégia a következőket tartalmazza:

a román (belvízi és tengeri) vízi utak jelenlegi helyzetének, valamint a román kikötők infrastrukturális helyzetének elemzése; a román hajózási ágazat projektjeinek elemzése; a 2027-re, 2030-ra, 2035-re és 2050-ra vonatkozó jövőbeli tendenciák és forgatókönyvek elemzése; Az elemzésnek arra kell összpontosítania, hogy miként javítható a hajók és kikötők környezeti teljesítménye, figyelembe véve az uniós szintű követelményeket, például az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelvet; bár nagy jelentőséget kell tulajdonítani a hajók zöld tüzelőanyaggal való ellátásának (különösen a szárazföldi áramellátáson keresztül), a stratégiának meg kell fontolnia az összes kikötői művelet (kibocsátás, zaj, szennyezés) környezetbarátabbá tételére irányuló intézkedéseket. A Duna hajózhatóságának fenntartható módon történő előmozdítása érdekében olyan megközelítésre van szükség, amely ötvözi a fenntartható infrastruktúrát, az alternatív üzemanyagokat és a digitalizációt, ugyanakkor figyelembe veszi a Duna környezeti érzékenységét.

Javaslatokat kell tenni a hajózási infrastruktúra kezelésének módjára vonatkozó jogi és intézményi keret módosítására, a következő célokkal: a vízi közlekedés integrálása más közlekedési módokkal, az intermodális kikötőkre vonatkozó fejlesztési tervek kidolgozása, valamint a dunai teherszállítás 15%-os növelése 2022 vége és 2026 vége között fenntartható módon.

72

Beruházás A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

Mérföldkő

A vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, korszerűsítésével és felújításával kapcsolatos munkák 50%-ára vonatkozó szerződések aláírása

 

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

A cél a vasutak építésére és felügyeletére irányuló munkálatok 50%-ának megfelelő nyertes vállalatokkal kötött szerződések odaítélésére vonatkozik, az alábbiak szerint:

-A vasúti vágányok korszerűsítése, villamosítása, ERTMS az Arad-Timișoara-Karansebe szakaszon;

-A vasúti vágányok korszerűsítése, villamosítása, ERTMS a Kolozsvár-Episcopia Bihor szakaszon.

A felújítási beruházások a következő vonalakat fedik le:

·Bukarest – Pitești – TEN-T átfogó hálózat;

·Reșița – Voiteni – Kapcsolat a TEN-T törzshálózati folyosóval.

A beruházásnak magában kell foglalnia egy sor „gyors Wins” projektet is, amelyek célja a sebességkorlátozások és a következő szakaszokra vonatkozó korlátozások megszüntetése:

·Bukarest – Craiova;

·Arad – Nagyvárda;

·Nagyszeben – Copșa Mică;

·Nagyvárad – Satu Mare – Halmeu;

·Apahida – Dej – Baia Mare – Satu Mare;

·Dej – Beclean – Ilva Mica

·Adjud – Siculeni;

·Filiași – Tg.Jiu – Petroșani – Simeria;

·Pitești – Slatina – Craiova;

·Coșlariu – Teiuș – Kolozsvár;

·Tecuci – Bârlad – Vaslui – Iași.

A pályázati eljárást a vonatkozó 2014/24/EU európai irányelvet átültető L98/2016. sz. törvénnyel és annak későbbi módosításaival összhangban kell lefolytatni.

A szerződések odaítélése nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat és a vonatkozó engedélyek jóváhagyását követően történik, a környezeti hatásvizsgálattal (beleértve a víz-keretirányelv alapján szükséges értékeléseket is) és a beruházások tervezésébe beépített megfelelő vizsgálati véleményekkel (az élőhelyvédelmi irányelv egy része), és biztosítják a jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

73

Beruházás A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

Mérföldkő

A vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, korszerűsítésével és felújításával kapcsolatos munkálatok 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A cél a nyertes vállalatokkal kötött szerződések aláírására vonatkozik a következők tekintetében:

-A vasúti vágányok korszerűsítése, villamosítása, ERTMS az Arad-Timișoara-Karansebe szakaszon;

-A vasúti vágányok korszerűsítése, villamosítása, ERTMS a Kolozsvár-Episcopia Bihor szakaszon.

A felújítási beruházások a következő vonalakat fedik le:

·Bukarest – Pitești – TEN-T átfogó hálózat;

·Reșița – Voiteni – Kapcsolat a TEN-T törzshálózati folyosóval.

A beruházásnak magában kell foglalnia a sebességkorlátozások és a következő szakaszokra vonatkozó korlátozások megszüntetésére irányuló „Quick Wins” projekteket is:

·Bukarest – Craiova;

·Arad – Nagyvárda;

·Nagyszeben – Copșa Mică;

·Nagyvárad – Satu Mare – Halmeu;

·Apahida – Dej – Baia Mare – Satu Mare;

·Dej – Beclean – Ilva Mica

·Adjud – Siculeni;

·Filiași – Tg.Jiu – Petroșani – Simeria;

·Pitești – Slatina – Craiova;

·Coșlariu – Teiuș – Kolozsvár;

·Tecuci – Bârlad – Vaslui – Iași.

A pályázati eljárást a vonatkozó 2014/24/EU európai irányelvet átültető L98/2016. sz. törvénnyel és annak későbbi módosításaival összhangban kell lefolytatni.

A szerződések odaítélése nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat és a vonatkozó engedélyek jóváhagyását követően történik, a környezeti hatásvizsgálattal (beleértve a víz-keretirányelv alapján szükséges értékeléseket is) és a beruházások tervezésébe beépített megfelelő vizsgálati véleményekkel (az élőhelyvédelmi irányelv egy része), és biztosítják a jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

74

Beruházás A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

Cél

A munkálatok befejezése az összes vasúti infrastrukturális beruházás legalább 50%-a esetében.

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2024

A cél a vasúti infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó munkálatok 50%-ának időközi befejezésére vonatkozik, amelyet az elvégzett (felügyeleti jelentés által hitelesített) munkák százalékos arányában mérnek a következők esetében:

-Korszerűsítés, villamosítás, ERTMS az Arad-Timișoara-Karansebe-szakaszon;

-Korszerűsítés, villamosítás, ERTMS a Kolozsvár-Episcopia Bihor szakaszon.

A felújítási beruházásoknak a következő vonalakra kell kiterjedniük:

·Bukarest – Pitești – TEN-T átfogó hálózat;

·Reșița – Voiteni – Kapcsolat a TEN-T törzshálózati folyosóval.

A beruházásnak magában kell foglalnia a „Quick Wins” projekteket is, amelyek célja a korlátozások és a sebességkorlátozások megszüntetése a következő szakaszokban:

·Bukarest – Craiova;

·Arad – Nagyvárda;

·Nagyszeben – Copșa Mică;

·Nagyvárad – Satu Mare – Halmeu;

·Apahida – Dej – Baia Mare – Satu Mare;

·Dej – Beclean – Ilva Mica;

·Adjud – Siculeni;

·Filiași – Tg.Jiu – Petroșani – Simeria;

·Pitești – Slatina – Craiova;

·Coșlariu – Teiuș – Kolozsvár;

·Tecuci – Bârlad – Vaslui – Iași.

75

Beruházás A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

Cél

Az új/korszerűsített működő vasúti infrastruktúra kilométerben

Kilométer (km)

0

2 741

NEGYEDÉV

2026

A cél a következőket foglalja magában:

-315 km-nyi korszerűsített vasútvonal 30%-os kapacitásbővüléssel és 2. ERTMS-szintet telepítettek;

-2 426 km (a pálya „gyors wins” projektjeinek teljes hossza 2 163 km, a Bukarest-Pitești szakasz 198 km felújítása + a Reșita – Voiteni szakasz 65 km felújítása) 15%-os megnövelt sebességgel (átlagos sebesség legalább 100 km/h).

A célérték az új és korszerűsített vasútvonalak kilométerszámára vonatkozik, amelyet az ajánlatkérő szerv általi elfogadásról szóló értesítéssel kell kiegészíteni, és amely a TEN-T szabványokkal és ÁME-kkel összhangban üzemel:

-Korszerűsítés, villamosítás, ERTMS az Arad-Timișoara- Caransebe útszakaszon;

-Korszerűsítés, villamosítás, ERTMS a Kolozsvár-Episcopia Bihor szakaszon.

-A fenti két projekt esetében a munkálatok magukban foglalják a teljes ERTMS-t mint pályalétesítményt, valamint az európai vasúti átjárhatósághoz szükséges tanúsítást, amelyet magával a beruházással egy időben kell befejezni.

A beruházások felújítási folyamata a következő vonalakra terjed ki:

·Bukarest – Pitești – TEN-T átfogó hálózat;

·Reșița – Voiteni – Kapcsolat a TEN-T törzshálózati folyosóval.

A beruházásnak magában kell foglalnia a sebességkorlátozások és a következő szakaszokra vonatkozó korlátozások megszüntetésére irányuló „Quick Wins” projekteket:

·Bukarest – Craiova;

·Arad – Nagyvárda;

·Nagyszeben – Copșa Mică;

·Nagyvárad – Satu Mare – Halmeu;

·Apahida – Dej – Baia Mare – Satu Mare;

·Dej – Beclean – Ilva Mica;

·Adjud – Siculeni;

·Filiași – Tg.Jiu – Petroșani – Simeria;

·Pitești – Slatina – Craiova;

·Coșlariu – Teiuș – Kolozsvár;

·Tecuci – Bârlad – Vaslui – Iași.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében bizonyítani kell a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelést. A 2000/60/EK víz-keretirányelv követelményeivel összhangban az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját el kell érni/fenntartani kell, és azt a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal kell igazolni.

Az ERTMS pálya menti rendszerét tanúsítani kell az európai átjárhatóság szempontjából.

76

Beruházás 2. Vasúti járművek

Mérföldkő

A szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat követően.

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A mérföldkő a Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium és a nyertes vállalatok között a vasúti járművek szállítására vonatkozóan aláírt szerződésekre vonatkozik: 20 GMU (Electric Multiple Units – RE-IR – Electric Interregio – távolsági vonatok, 6 egységgel), 12 H-EMU (Hydrogen Electric Multiple Units, 3+ 1 egységgel), korszerűsített kibocsátásmentes járművek: 55 mozdony és 139 kocsi, 16 új, 4 tengellyel rendelkező, ERTMS/európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS) ellátott elektromos mozdony, valamint 20 dízel hidraulikus tolató mozdony átalakítása hálózatról tölthető elektromos mozdonyokban), nyílt versenytárgyalási eljárást követően.

77

Beruházás 2. Vasúti járművek

Cél

Üzemelő új elektromos járművek

Szám

0

262

NEGYEDÉV

2026

Az alábbiak üzembe helyezése:

-    20 GMU (Electric Multiple Units – RE-IR – Electric Interregio – távolsági vonatok, 6 egységgel) és 12 H-EMU (Hydrogen Electric Multiple Units, 3+ 1 egységgel)

-    55 korszerűsített elektromos mozdony, amely képes 160 km/h sebességre és legfeljebb 16 kocsi vontatására;

-    16 új elektromos mozdony 4 tengellyel, ERTMS rendszerrel, 160 km/h sebesség elérésére és legfeljebb 16 kocsi vontatására;

-    20 tolatómozdony dízelről elektromos áramra és pluginra korszerűsített;

-    139 korszerűsített (30 hálókocsi, lakókocsi, éttermi és bisztrokocsi, valamint 109 osztályú teherkocsi az InterCity, InterRegio és Regio vonatok számára).

A beruházás hatékonyságának maximalizálása érdekében minden újonnan vásárolt járművet fel kell használni a TEN-T hálózaton, előnyben részesítve a korszerűsített vonalakat.

D.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

E reform célja a közlekedési beruházások és szolgáltatások minőségének javítása a közlekedési ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának és teljesítményének javítása révén, különösen a közutakért, a vasutakért és a metróért felelős vállalkozások esetében.

A 2021 áprilisában hatályba lépett jogszabály létrehozta a C.N.I.R. S.A. (N.N.I.R. S.A. (Nemzeti Közúti Infrastruktúra Társaság) elnevezésű új szervezetet, amelynek feladata a projektek végrehajtásának biztosítása a műszaki és gazdasági dokumentáció szakaszától, a pályázati eljárásoktól, a hatékony építéstől a fogadásig. Ez várhatóan lehetővé teszi, hogy egy konkrét jogalany (C.N.I.R) az új közúti beruházások hatékony irányítására és rangsorolására összpontosítson, míg a másik jogalanynak (C.N.A.I.R) a meglévő úthálózat irányítására és karbantartására kell összpontosítania. Hároméves átmeneti időszak áll rendelkezésre, amelynek során a C.N.A.I.R. (N.N.A.I.R.) és a C.N.I.R. párhuzamosan beruházási projekteket működtet a C.N.I.R. teljes körű üzembe helyezéséig.

A közlekedési ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsi tagjainak kiválasztását és kinevezését átlátható és versenyeztetéses eljárásokkal kell javítani, és a javadalmazásnak összhangban kell lennie a fő teljesítménymutatókkal.

A pénzügyi és működési teljesítménynek az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szabványaival összhangban végzett független értékelése alapján végre kell hajtani a C.N.A.I.R., a C.N.I.R., a C.F.R. (Compania Naļională de Căi Ferate), a C.F.R. Călători és a Metrorex teljesítményének javítására vonatkozó ajánlásokat. A független értékelés elvégzése érdekében a Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium versenytárgyalásos közbeszerzés útján szerződést köt, illetve választ ki egy olyan nemzetközi pénzügyi intézményt vagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságot, amely az állami tulajdonú vállalatok teljesítményével kapcsolatos szakértelemmel és szakértelemmel rendelkezik. Az e független értékelésből származó ajánlásokat 2023. június 30-ig végre kell hajtani.

Ez a reform biztosítja a nők kiegyensúlyozott képviseletét valamennyi reformfolyamatban és a végrehajtására jellemző szervezeti struktúrákban. Célja továbbá, hogy javítsa a nők képviseletét az e reform által érintett vállalatok döntéshozatali pozícióiban.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

E beruházás célja a TEN-T hálózat egyes szakaszain a közúti infrastruktúra minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása, különösen a kevésbé fejlett és távoli régiókban.

Az új autópályákat összesen 429 km-re kell építeni az alábbiak szerint:

• A7 – Ploiești-Pașcani (319 km);

• A8 – Târgu-Mureș-Miercurea Nirajului és Leghin-Târgu Neamț (Moțca) (59 km);

• A1 – Marginea-Holdea (9 km);

• A3 – Nădășelu-Poarta Sălajului (42 km).

Valamennyi autópálya-ágazatot a TEN-T szabványoknak megfelelően kell megépíteni, meg kell felelnie a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó követelményeknek, véleményeknek és a megfelelő vizsgálat feltételeinek (az élőhelyvédelmi irányelv egy része), és új műszaki előírásokat kell tartalmaznia a szennyezés korlátozása, a biztonság javítása és a közlekedés hatékonyságának előmozdítása érdekében.

Az új autópályák építése a következő jellemzőkkel rendelkezik: a TEN-T követelményekkel összhangban lévő kötelező műszaki szabványok, elektromos töltőállomások építése, biztonságos parkolóhelyek építése, a közlekedés hatékonyabbá és biztonságosabbá tételét szolgáló digitalizációs megoldások végrehajtása, erdei függönyök telepítése és a közúti biztonság javítását célzó munkálatok.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. Valamennyi autópálya-szakaszt a TEN-T szabványoknak megfelelően kell megépíteni, meg kell felelnie a környezeti hatásvizsgálat követelményeinek, a tervezésbe bele kell foglalni a megfelelő vizsgálatot (az élőhelyvédelmi irányelv része), és új műszaki elemeket kell tartalmaznia a szennyezés korlátozása és a közlekedés digitalizálása érdekében (erdészeti függönyök, hangelnyelő panelek, elektromos töltőállomások, intelligens közlekedési rendszer, közúti biztonság). A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést a következő kísérő intézkedésekkel kell biztosítani:

-a közúti beruházás összekapcsolása legalább 22415 elektromos töltőállomás telepítésével, amint azt ezen alkotóelem 1. reformja, a 10. elem („Helyi alap”) 1. és 2. beruházása, valamint az 5. elem („korszerűsítési program”) 1. beruházása előirányozza;

-Ennek az összetevőnek az 1. reformja, amely a következőket vezeti be: a nehéz tehergépjárművek (teherautók és más típusú tehergépkocsik) távolságalapú díjszabása; a legszennyezőbb személygépjárművek tulajdonjogára vonatkozó helyi adózási intézkedések; és iii. a Romániában nyilvántartásba vett kibocsátásmentes elektromos járművek számának 29500 fővel való növelése 2020 és 2025 között;

-Ezen alkotóelem 1. reformja, amely pénzügyi és adóügyi ösztönzőket biztosít a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek számának növelésére és legalább 250000 szennyező jármű (EURO 3 vagy annál alacsonyabb) leselejtezésére;

-Ennek az elemnek az 1. reformja, amely magában foglalja a vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló stratégiát, a hajózási stratégiát és a más közlekedési módokkal való integrációt, amelyek támogatják a közútról a vasútra és/vagy a belvízi utakra való modális váltást:

-A „Helyi alap” 10. elemének 4. reformja, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönzik a tömegközlekedési flotta tiszta járművekkel való megújítását, növelik a közúti közlekedésbiztonságot és biztosítják a nemzeti minőségi minimumkövetelményeket a városi és vidéki területeken.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

E beruházás célja Bukarest városában a föld alatti közlekedési hálózat 6,6 kilométerrel történő bővítése, valamint 8,8 kilométernyi földalatti közlekedési hálózat kiépítése Kolozsváron. A projekteknek hozzá kell járulniuk a tiszta tömegközlekedés használatának növeléséhez, ezáltal csökkentve a légszennyezést, a kibocsátást és a forgalmi torlódásokat ezeken a városi területeken. A beruházásnak magában kell foglalnia a csökkent mozgásképességű személyek számára biztosított létesítményeket, és hozzáférhetőnek kell lennie a látássérült személyek számára.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

D.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

78

R2 Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása 

Mérföldkő

A romániai autópályák és nemzeti utak nemzeti társaságának átszervezéséről szóló 55/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet (C.N.A.I.R.) jóváhagyásáról és a National Road Investment Company – S.A. (C.N.I.R.) létrehozásáról szóló 50/2021. sz. törvény hatálybalépése

Az 50/2021. sz. törvény hatálybalépését jelző törvényi rendelkezés

NEGYEDÉV

2021

A C.N.A.I.R. reformjáról szóló jogszabály hatálybalépése és az új Közúti Beruházási Projektirányító Társaság (C.N.I.R.) létrehozása. A törvényt a parlament jóváhagyta, és 2021 áprilisában lépett hatályba. Az (elsődleges és másodlagos) jogszabályokkal együtt a teljes szabályozási csomagnak (utasítások, igazgatósági határozatok, a vezetői csoportokkal aláírt irányítási szerződések) a következőket kell tartalmaznia:

-Egyértelmű teljesítménymutatók, amelyek összhangban vannak a Testület megbízatásával és a fő teljesítménymutatókkal, a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókkal és ösztönzőkkel a pénzügyi teljesítmény (bevétel, jövedelmezőség, az állami költségvetés bevonása) és a nyújtott szolgáltatás teljesítményének (pl. felhasználói elégedettségi felmérés révén) mindkét vállalat esetében történő értékelésére;

-Vállalatirányítási normák az O.E.C.D. keretrendszerével összhangban (nyílt, versenyalapú és átlátható eljárás keretében kiválasztott szakmai testületek).

Az elsődleges és másodlagos jogszabályokat módosítani kell a társaság tevékenységének hatékonyabbá tétele, valamint a C.N.A.I.R. hatáskörének és intézményi mechanizmusainak átalakítása érdekében.

Konkrétan a C.N.A.I.R. megtartja az útkarbantartással kapcsolatos jelenlegi feladatokat, valamint a meglévő beruházásokat mind a nagy, mind a kisebb projektek szintjén. Hároméves átmeneti időszak áll rendelkezésre, amelynek során a C.N.A.I.R. és a C.N.I.R. párhuzamosan működteti a beruházási projekteket mindaddig, amíg a C.N.I.R. teljes mértékben működőképessé nem válik, és valamennyi nagyberuházási projekt a C.N.I.R irányítása alá tartozik.

79

R2 Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

Mérföldkő

A C.N.A.I.R., C.N.I.R., C.F.R., Metrorex, C.F.R. Călători igazgatótanácsi tagjainak kiválasztása és kinevezése

Az érdekelt felek közgyűlése által jóváhagyott megbízások

NEGYEDÉV

2022

A közlekedési ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok (C.N.A.I.R., C.N.I.R., C.F.R., Metrorex, C.F.R. Călători) igazgatótanácsi tagjainak kiválasztása és kinevezése a következő:

-átlátható versenyeljárás alapján,

-4 éves megbízatással a közép- és hosszú távú hatékonysági tervek végrehajtásának biztosítása érdekében;

-az igazgatósági tagok javadalmazása a hosszú távú pénzügyi fenntarthatósághoz (az egyes vállalatok profilja szempontjából releváns KPI) és az egyes vállalatok által nyújtott szolgáltatás teljesítményéhez (pl. ügyfél-elégedettségi felmérés alapján) kapcsolódó teljesítménymutatók (KPI-k) alapján;

-összhangban a jó kormányzás elveivel, összhangban a 111/2016. sz. törvényt módosító állami tulajdonú vállalkozások reformjával.

80

R2 Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

Mérföldkő

A C.N.A.I.R., a C.N.I.R., a C.F.R., a C.F.R. Călători és a Metrorex pénzügyi és működési teljesítményének növelésére irányuló fő ajánlások végrehajtása

A főbb ajánlásokat végrehajtották

NEGYEDÉV

2023

A C.N.A.I.R., a C.N.I.R., a C.F.R. (Compania Naļională de Căi Ferate), a C.F.R. Călători és a Metrorex pénzügyi és működési teljesítményére vonatkozó független értékelés elvégzését követően az értékelés fő ajánlásait végre kell hajtani.

A független értékeléshez a Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium versenytárgyalási eljárás útján kiválaszt egy nemzetközi pénzügyi intézményt vagy egy, az állami tulajdonú vállalatok teljesítményével kapcsolatos szakértelmét és szakértelmét elismerő nemzetközi könyvvizsgáló társaságot. El kell végezni a C.N.A.I.R, a C.F.R., a C.F.R. Călători és a Metrorex pénzügyi és működési teljesítményének független értékelését az OECD-szabványokkal összhangban. Az értékelés fő ajánlásait végre kell hajtani.

81

R2 Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

Cél

A vasút teljesítményének javulása a vonatok pontossága tekintetében

Százalék (%)

0

20

NEGYEDÉV

2025

A hivatalosan közzétett statisztikák alapján a 2020–2025-ös alapforgatókönyvhöz képest 30 percet meghaladó késéssel közlekedő vonatok százalékos arányának legalább 20%-os csökkentésére kell törekedni.

2021 végéig elemzést kell készíteni a késéssel érintett vonatok számának alapforgatókönyvének számszerűsítésére.

82

I3. Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

Mérföldkő

A munkálatok 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat és a megszerzett vonatkozó engedélyeket követően, a környezeti hatásvizsgálatról és a megfelelő vizsgálatról (az élőhelyvédelmi irányelv egy része) kiadott és a beruházások tervezésébe beépített vélemények alapján

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A mérföldkő az A1, A3, A7 és A8 TEN-T hálózat autópálya-szakaszai építési és ellenőrzési munkálatainak 100%-ára vonatkozó szerződések aláírására vonatkozik:

• A7 – Ploiesti-Pascani;

• A8 – Târgu-Mures-Miercurea Nirajului és Leghin-Târgu Neamț (Moțca);

• A1 – Marginea-Holdea;

• A3 – Nădășelu-Poarta Sălajului.

A jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés érdekében valamennyi autópálya-szakaszt a TEN-T szabványoknak megfelelően kell megépíteni, meg kell felelniük a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó követelményeknek, és a tervezésbe be kell építeni a megfelelő vizsgálatot (az élőhelyvédelmi irányelv egy része), valamint új műszaki jellemzőket kell tartalmazniuk a szennyezés korlátozása és a közlekedés digitalizálása érdekében (erdészeti függönyök, hangelnyelő panelek, elektromos töltőállomások, intelligens közlekedési rendszer, közúti biztonság) a vonatkozó rendeletekkel összhangban.

A pályázati eljárás nyílt és versenyeztetésen alapul, és a vonatkozó 2014/24/EU európai irányelvet átültető 98/2016. sz. törvénnyel és annak későbbi módosításaival összhangban zajlik.

83

I3. Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

Cél

Új utak építése, a munkálatok 50%-a befejezett

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2024

A cél a TEN-T hálózaton található közúti infrastruktúra (felügyeleti jelentéssel igazolt) építési munkálatainak legalább 50%-a befejezésére vonatkozik:

• A7 – Ploiești-Pașcani (319 km);

• A8 – Târgu-Mureș-Miercurea Nirajului és Leghin-Tg. Neamț (Moțca) (59 km);

• A1 – Marginea-Holdea (9 km);

• A3 – Nădășelu-Poarta Sălajului (42 km).

Az autópályákat a műszaki előírásoknak megfelelően kell megépíteni, teljes mértékben beleértve az összes KHV-eredményt, a megfelelő vizsgálatról szóló (az élőhelyvédelmi irányelv részét képező) véleményeket és feltételeket, és meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

84

I3. Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

Cél

Befejezett új utak építése (TEN-T szabványokkal)

Kilométer (km)

910

1 339

NEGYEDÉV

2026

A célérték a TEN-T hálózaton épített és üzembe helyezett közúti infrastruktúra (összesen 429 km) számára vonatkozik:

·A7 – Ploiești-Pașcani (319 km);

·A8 – Târgu-Mureș-Miercurea Nirajului és Leghin – Târgu Neamț (Moțca) (59 km);

·A1 – Marginea-Holdea (9 km);

·A3 – Nădășelu-Poarta Sălajului (42 km).

A 910 km autópálya alapvonala a 2020 végén befejezett és működő kilométerek számát jelenti a Nemzeti Statisztikai Intézet adatai szerint.

Elektromos töltőállomások száma az új közúti infrastruktúrára épített terekben: 264 (52 töltőállomáson átlagosan 5 töltőállomáson).

Intelligens közlekedési rendszer (ITS): 429 km autópálya, amely a vonatkozó rendeletek szerint új ITS-sel van felszerelve.

Erdei függönyök: 625 hektárnyi meghatározott fák az ezen intézkedésre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésben leírtak szerint.

Biztonságos és védett parkolóhelyek az autópályák mentén: 18.

A jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés érdekében az autópályákat a műszaki előírásoknak megfelelően kell megépíteni, teljes mértékben beleértve az összes KHV-eredményt, a megfelelő vizsgálatról szóló (az élőhelyvédelmi irányelv részét képező) véleményeket és feltételeket.

85

I3. Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

Cél

Közúti közlekedésbiztonsági fekete/hotspotok eltávolítása

Szám

0

129

NEGYEDÉV

2026

A 2021-ben meglévő 267 közúti közlekedésbiztonsági fekete/forrófoltot 129-cel csökkenteni kell.

A 129 közúti közlekedésbiztonsági fekete/hotspot eltávolítását célzó intézkedések közé tartoznak a következők:

-tekercsekkel, betonnal vagy kábellel ellátott útfalak elhelyezkedése (a körforgásos gazdaságnak megfelelő fenntartható anyagokat használva), az út típusától függően, a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében azokon a területeken, ahol magas a közúti balesetek kockázata;

-a közúti területen merev tárgyakkal való ütközések következményeinek enyhítésére irányuló intézkedések balesetérzékelő és forgalomfigyelő rendszerrel felszerelt ütközéscsillapítók elhelyezése révén;

-a „Truck Mounted attenuator” típusú, az autópálya-infrastruktúrába és a nemzetközi forgalom számára nyitott országos utakba vészhelyzeti beavatkozást végző munkavállalók védelmét szolgáló rendszerek beszerzése;

-Az úthasználók veszélyeztetett kategóriáit célzó közúti közlekedésbiztonsági kampány;

-a közúti biztonság növelése éjszaka a veszélyes útszakaszok zöld energiaforrással történő jelzése révén;

-az éjszakai forgalom átterelése terelőoszlopokkal, fénygombokkal, beleértve az úthasználók vadon élő állatokkal szembeni védelmét szolgáló jelzéseket is;

-a közúti közlekedésbiztonság növelése a veszélyes ágazatok megvilágításával, valamint a meglévő világítási rendszerek fogyasztásának optimalizálása távirányító rendszerrel való felszerelésük révén;

-felső átjárók a közúti biztonság növelése és a forgalmi dugók eltávolítása érdekében, gyalogos gyalogutak kialakítása;

-kísérleti projekt: magas szintű közúti biztonság biztosítása az önvezető járművek közlekedését lehetővé tevő autópályaszakaszon.

A közúti közlekedésbiztonsági fekete/hotspotok azonosítását a román rendőrség végzi, amely igazolja a C.N.A.I.R. által végzett munka eredményeként történő eltávolításukat is.

86

I4. A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

Mérföldkő

Az építési beruházások 50%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárást és a megszerzett megfelelő engedélyeket követően.

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

A Kolozsvári Közlekedési Minisztérium/Kolozsvári Városi Önkormányzat és a nyertes vállalatok közötti szerződéseket a Bukarestben és Kolozsváron található új metróvonalak építési munkálatai 50%-ának beszerzésére irányuló nyílt és versenytárgyalási eljárást követően írják alá, az alábbiak szerint:

· M6 Bukarest: május 1. – Tokió (6 állomás), 6,6 km hosszú;

·M1 Kolozsvár: Țara Moților (Teilor) – Sf. Maria (Câmpului) (7 állomás), 8,8 km hosszú.

A beruházás részét képező munkák a következők: szerkezeti ellenállási munkák, állomások, közbülső állomások, alagutak, galériák, egyéb építmények.

A pályázati eljárást a vonatkozó 2014/24/EU európai irányelvet átültető L98/2016. sz. törvénnyel és annak későbbi módosításaival összhangban kell lefolytatni.

Az ajánlat műszaki leírásában szükség esetén teljes mértékben figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálat eredményeit és feltételeit.

87

I4. A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

Mérföldkő

Az építési beruházások 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárást és a megszerzett megfelelő engedélyeket követően.

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A Kolozsvári Közlekedési Minisztérium/városi Kolozsvár városháza és a nyertes vállalatok közötti szerződéseket az új metróvonalak építési munkálatainak 100%-ára irányuló nyílt versenytárgyalási eljárást követően kell aláírni, beleértve a szerkezeti ellenállási munkálatokat, az állomásokat, az állomásokat, alagutakat, alagutakat, galériákat és egyéb építményeket:

· M6 Bukarest: május 1. – Tokió (6 állomás), 6,6 km hosszú;

·M1 Kolozsvár: Țara Moților (Teilor) – Sf. Maria (Câmpului) (7 állomás), 8,8 km hosszú.

A beruházás részét képező munkák a következők: szerkezeti ellenállási munka; állomások, közállomások, alagutak, galériák, egyéb építmények.

A pályázati eljárást a vonatkozó 2014/24/EU európai irányelvet átültető L98/2016. sz. törvénnyel és annak későbbi módosításaival összhangban kell lefolytatni.

Az ajánlat műszaki leírásának szükség esetén teljes mértékben figyelembe kell vennie a környezeti hatásvizsgálat eredményeit és feltételeit.

88

I4. A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

Cél

A metróvonalak 50%-ának megépítése Bukarestben és Kolozsváron

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2024

A munkálatok legalább 50%-ának befejezése Bukarestben és Kolozsváron található új metróvonalakon, beleértve a szerkezeti ellenállási munkálatokat, állomásokat, közállomásokat, alagutakat, galériákat és egyéb építményeket, az alábbiak szerint:

· M6 Bukarest: május 1. – Tokió;

·M1 Kolozsvár: Țara Moților (Teilor) – Sf. Maria (Câmpului).

89

I4. A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

Cél

Új metróvonalak befejezése Bukarestben és Kolozsváron (km)

Kilométer (km)

0

15,4

NEGYEDÉV

2026

A Bukarestben és Kolozsváron található új metróvonalak fő szerkezetén (strukturális ellenállási állomások, állomások, állomások, alagutak, galériák, egyéb építmények) végzett munkálatok befejezése 15,4 km teljes hosszban, az alábbiak szerint:

· M6 Bukarest: május 1. – Tokió (6 állomás), 6,6 km hosszú;

·M1: Kolozsvár – 1. szakasz: Țara Moților (Teilor) – Sf. Maria (Câmpului) (7 állomás), 8,8 km hosszú.



E.ÖSSZETEVŐ: Felújítási hullám

Románia hosszú távú nemzeti felújítási stratégiájában úgy becsüli, hogy 12,8 milliárd EUR-t kell befektetni az épületfelújításokba annak érdekében, hogy 2030-ra az alapforgatókönyvhöz képest 0,83 Mtoe-rel csökkenjen a végsőenergia-fogyasztás.

A komponens célja, hogy mind a köz-, mind a magánszektorban növelje az energetikai felújítások sebességét és minőségét, ugyanakkor foglalkozzon a kulturális örökség védelmével kapcsolatos kihívással. Az ezen alkotóelembe tartozó reformok és beruházások célja a primerenergia-fogyasztás és a végsőenergia-fogyasztás csökkentése a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiában 2030-ra meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

Ezeknek a beruházásoknak és reformoknak foglalkozniuk kell Románia elmúlt két évi országspecifikus ajánlásaival, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energiahatékonyságra kell összpontosítani” (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint hogy „a zöld [...] átállást, különösen a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást célzó beruházásokra kell összpontosítani” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

A reformnak egyszerűsítenie kell az épületfelújítási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet a zöld átállás felgyorsítása érdekében. A reform a következő részreformokra terjed ki:

-R1.a. A zöld épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtását támogató jogszabályok kodifikációja. A területrendezésről, városfejlesztésről és építésről szóló törvény egyetlen jogalkotási aktusban kapcsolja össze, egyszerűsíti és kodifikálja legalább tíz jogalkotási aktust a területrendezés, az urbanizmus és az építőipar területén. A kódex elfogadása és hatálybalépése 2023. március 31-ig bekerült a 10. elem helyi alap 5. reformjába. E reformelem célja, hogy 2020-hoz képest legalább 50%-kal csökkentse az építési engedélyek illetékes szervek általi kiadásához szükséges időt, 270 napról 135 napra az építési engedélyek megszerzésének teljes folyamata során. A kódexnek be kell építenie az európai zöld megállapodás alapelveit is, például az erőforrás-hatékonyság, a természetalapú megoldások, a biodiverzitási folyosók és a körforgásos gazdaság előmozdítását. Előmozdítja továbbá az engedélyezési eljárások digitalizálását. Az alreform végrehajtását 2025. június 31-ig be kell fejezni.

-R1.b. A jogalkotási és szabályozási keret optimalizálása a zöld épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatása érdekében. Ami a jogszabályi keretet illeti, a lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó többéves nemzeti programról szóló 18/2009. sz. sürgősségi kormányrendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az energetikai felújítások ambíciószintje legalább 30%-ra emelkedjen, a lakóépületek primerenergia-megtakarításának 60%-áig. Ami az új technikai szabályozási keretet illeti, az a következő elfogadott és operatív iránymutatásokat tartalmazza: A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó iránymutatások, az épületinformációs modellezés (BIM) végrehajtását elősegítő iránymutatások, valamint a történelmi épületek energia- és erőforrás-hatékonyságának nem invazív megközelítésére vonatkozó módszertan. Az új szabályozási keret célja, hogy iránymutatást nyújtson a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények technikai végrehajtásához, és támogassa a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények végrehajtásának nyomon követéséért felelős központi közigazgatási hatóságokat; valamint szabványokat állapítson meg a történelmi épületek energia- és erőforrás-hatékonysági megtakarításainak elérésére anélkül, hogy ez befolyásolná azok építészeti és történelmi értékét. Az alreform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform Stratégiai, jogalkotási és eljárási keret az épületállomány szeizmikus rezilienciájának támogatására

A reform a következő részreformokra terjed ki:

-A szeizmikus kockázatok csökkentésére irányuló nemzeti stratégia elfogadása. A stratégiának cselekvési tervet kell tartalmaznia, amely konkrét célkitűzéseket tartalmaz a földrengéskockázat rövid, közép- és hosszú távú (2030-as, 2040-es és 2050-es) csökkentésére a különböző típusú veszélyeztetett épületek tekintetében, beleértve a közvélemény tudatosságának növelését és a szeizmikus irányítás intézményi kapacitásának megerősítését. A reformnak integrált és következetes megközelítést kell biztosítania az energetikai és szeizmikus felújítások tervezése között, és több évről több hónapra kell csökkentenie az épületállományra vonatkozó beavatkozások rangsorolásának hatékony befejezéséhez szükséges időt. Ezt a reformelemet a stratégia kormány általi elfogadásával kell végrehajtani, és 2022. december 31-ig be kell fejezni.

-R2.b. A meglévő épületek szeizmikus kockázatának csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret optimalizálása. Az alreform célja a meglévő épületállomány utólagos átalakítására vonatkozó meglévő program javítása, amely a múltban nem rendelkezett integrált megközelítéssel a szeizmikus és energetikai felújítások tekintetében. A részreform a programot többéves programmá alakítja át, az elszámolható költségek listáján feltünteti az energiahatékonyság növeléséhez szükséges munkálatokat, azokat nem csak a magánépületekre, hanem a középületekre is kiterjeszti, és a támogatható kritériumok között bevezeti az RSII szeizmikus kockázati osztályt is. Ezt a reformelemet az épületek szeizmikus kockázatának csökkentéséről szóló új törvény hatálybalépésével kell végrehajtani, és annak végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás Felújítási hullám alap létrehozása ameglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzómunkálatok finanszírozására

A beruházás célja a többcsaládos épületek és a középületek energetikai felújítási arányának növelése Romániában. Mivel Románia a szeizmikus kockázatoknak leginkább kitett európai országok egyike, az energetikai felújítást szükség esetén a szeizmikus felújítással párhuzamosan kell végrehajtani a költséghatékony megközelítés és a beruházás tartós hatásának biztosítása érdekében. A munkálatok során tiszteletben kell tartani az épület esztétikáját és építészeti minőségét is, figyelembe véve a kulturális örökséghez tartozó épületek esetében a felújítás lehetséges kulturális védelmi követelményeit. A beruházásnak javítania kell az épületek akadálymentességét is azáltal, hogy létesítményeket hoz létre, és az épületeket a fogyatékossággal élő személyek és az idősödő népesség igényeihez igazítja.

A beruházást két tengely mentén kell végrehajtani:

-Tengely – A zöld és reziliens átállást szolgáló többcsaládos lakóépületekre irányuló beruházások

2022. március 31-ig létre kell hozni a többcsaládos lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszert. A beruházás célja, hogy összesen legalább 0,11 millió tonna CO2-megtakarítást és legalább 0,11 Mtep primerenergia-megtakarítást érjen el. A rendszernek elő kell írnia, hogy minden felújítás várhatóan átlagosan a primerenergia-kereslet legalább 30%-ának megfelelő megtakarítást ér el. A 10-nél több parkolóhellyel rendelkező épületek jelentős felújítása esetén az egyes parkolóhelyek kábelezési infrastruktúrájának biztosítania kell az elektromos járművek töltőállomásainak telepítését, és minden 5 parkolóhelyre egy töltőpontot kell telepíteni.

A fejlesztési, építési és közigazgatási minisztérium felelős a helyi hatóságoknak szóló pályázati felhívások közzétételéért, míg a helyi hatóságok felelősek a szerződések odaítéléséért. Az egyik pályázati felhívásnak ki kell terjednie a lakóépületek energiahatékonysági felújítására és szeizmikus konszolidációjára, és a legnagyobb szeizmikus kockázatot jelentő területekre kell irányulnia. A felhívás meghatározásához elsőbbséget kell biztosítani a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett közösségeknek. A külön pályázati felhívásnak csak a mérsékelt energiahatékonysági felújításokra kell kiterjednie, és a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett közösségeket kell megcéloznia. A harmadik pályázati felhívás a mérsékelt (90%) és a mélyen (10%) energetikai felújításokra terjed ki, és azt valamennyi helyi közigazgatási egység között kell kiosztani, beleértve Bukarest hat szektorát is, az épületek száma és a megye lakossága szerint. Ha ezt az első fordulót követően sem kötöttek szerződést, a fennmaradó finanszírozást azonos feltételek mellett valamennyi helyi közigazgatási egység rendelkezésére kell bocsátani érkezési sorrendben.

Az I. vagy II. szeizmikus kockázati osztályba (RSI és RsII) sorolt többcsaládos lakóépületeket ki kell zárni a kizárólag energiahatékonysági beavatkozások finanszírozásából.

Az e tengelyhez tartozó beruházások végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

-Tengely – Középület-beruházások a zöld és reziliens átállás érdekében

2022. március 31-ig létre kell hozni a középületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszert. A beruházás célja, hogy összesen legalább 0,059 millió tonna CO2-megtakarítást és legalább 0,0168 Mtep primerenergia-megtakarítást érjen el. A rendszernek elő kell írnia, hogy minden felújítás várhatóan átlagosan a primerenergia-kereslet legalább 30%-ának megfelelő megtakarítást ér el. A 10-nél több parkolóhellyel rendelkező épületek jelentős felújítása esetén biztosítani kell, hogy legalább egy elektromos járműtöltő állomást vagy beépített infrastruktúrát építsenek ki.

A kivitelezést a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium felügyeli, és a munkálatokat vagy a Nemzeti Beruházási Társaságon keresztül, vagy közvetlenül az érintett központi megyei tanácsok, megyei székhelyű önkormányzatok és egyéb települések végzik, beleértve Bukarest hat szektorát is. A minisztérium felelős a hatóságoknak szóló pályázati felhívások közzétételéért. A felhívásokat lehetőség szerint központosított nagy közbeszerzési csomagokba kell foglalni, és teljesítménymutatókat és egyedi követelményeket, valamint műszaki és gazdasági értékelési eljárásokat tartalmazó szabványos ajánlattételi dokumentációt kell kidolgozni.

Integrált projektekre (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó felhívást kell közzétenni a legnagyobb szeizmikus kockázatnak kitett területeken található helyi közigazgatási egységek számára. Egy külön projektfelhívásnak ki kell terjednie a mérsékelt (80%) és a mély (20%) energetikai felújításokra. Ha ezt az első fordulót követően sem kötöttek szerződést, a fennmaradó finanszírozást azonos feltételek mellett valamennyi helyi közigazgatási egység rendelkezésére kell bocsátani érkezési sorrendben.

Az RSI és RsII szeizmikus kockázati osztályba sorolt középületeket ki kell zárni a kizárólag energiahatékonysági beavatkozások finanszírozásából.

Az e tengelyhez tartozó beruházások végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. A Nemzeti Építési Nyilvántartás megvalósítása

A beruházás célja egy nemzeti épületállomány-adatbázis létrehozása, amely feltünteti az olyan kulcsfontosságú információkat, mint az épület tipológiája, energiafogyasztása és szeizmikus kockázata. Az adatbázis hozzájárul a szakpolitikai elemzések kidolgozásához, valamint a programtervezéshez és -értékeléshez, a különböző programok célépületeinek azonosításához, a gyenge/nagy teljesítményű épületek azonosításához, a beruházások rangsorolásához és az általános előrehaladás nyomon követéséhez.

A beruházás létrehozza a Nemzeti Ingatlannyilvántartást, amely a meglévő nemzeti köz- és magánépületállomány informatikai rendszere. A nyilvántartásnak földrajzi referenciaként kell szolgálnia, össze kell kapcsolnia és interoperábilisnak kell lennie a helyi szintű városi adatbankokkal és más nemzeti nyilvántartási rendszerekkel. Az első kísérleti szakaszban a nyilvántartásnak tartalmaznia kell egy szakaszt, amely információkat tartalmaz a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében felújított összes épületről. Ez lehetővé teszi ezen épületek energiafogyasztásának nyomon követését.

Az épületenergetikai útlevélnek a hajónapló részét kell képeznie, és digitális formátumban kell tartalmaznia az energiával kapcsolatos beavatkozásokra vonatkozó valamennyi információt. A hajónaplók integrált rendszerként a Nemzeti Épületnyilvántartás részét képezik.

A Nemzeti Épületnyilvántartást 2024. december 31-ig elérhetővé kell tenni a kísérleti szekcióval együtt.

Beruházás 3. A felújításban részt vevő szakemberek és munkavállalók szakmai kapacitásának megerősítése az építőipar energiahatékonyságáról szóló képzések kidolgozása révén

A beruházás célja, hogy kiegészítse az épületek felújítására irányuló beruházásokat az építőipari szakemberek és munkaerő készségeinek és kapacitásának megerősítésével, ami jelenleg nem elegendő a szükséges ambiciózus energetikai felújítások megvalósításához.

A képzési programok rövid, egész életen át tartó tanulási programokból állnak, amelyek célja a zöld munkahelyekkel rendelkező szakemberek és munkavállalók készségeinek javítása az épületek energetikai felújításával összefüggésben, és amelyeket Románia területén egységesen elszórtan elhelyezkedő különböző régiókban kell megvalósítani. Partnerségeket kell kialakítani a képzési központok, az egyetemek és az érintett intézmények között. A képzések modulokra épülnek, és elméleti és gyakorlati tanfolyamokat egyaránt tartalmaznak. A beruházásnak ki kell terjednie a fogyatékossággal élő személyek szaktanfolyamokon és képzéseken/programokban való részvételére.

A beruházás célja 10 tanúsítási rendszer kidolgozása az épületek energiahatékonysága terén a szakemberek és az építőipari dolgozók képesítése terén, amelyek összesen legalább 8000 főt fednek le.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

E beruházás célja a történelmi épületek energetikai felújításával és az erőforrás-hatékonysággal – például történelmi műemlékekkel és védett területeken található épületekkel – kapcsolatos kihívások kezelése a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elveit végrehajtó interdiszciplináris és integrált megközelítés révén, a történelmi műemlékek védelmére irányuló nemzeti stratégiával összhangban. A beruházásnak elő kell mozdítania a történelmi épületek felújítási munkálataiból származó anyagok gyűjtését, javítását és újrafelhasználását, ezáltal hozzájárulva mind a kulturális örökség megőrzéséhez, mind az éghajlat-politikai, valamint az energia- és erőforrás-hatékonysági célkitűzésekhez, összhangban az EU épületkorszerűsítési hullámra vonatkozó stratégiájával.

A beruházás i. új anyagokat és technológiai megoldásokat dolgoz ki és tesztel a történelmi épületeken végrehajtott energia- és erőforrás-hatékonysági beavatkozásokhoz; a történelmi épületek energia- és erőforrás-hatékonysági beavatkozásához szükséges szakmai készségek fejlesztése; kísérleti központ létrehozása a történelmi épületek bontási munkálataiból származó történelmi építőanyagok összegyűjtésére és újrafelhasználására; a történelmi épületek rendszeres karbantartásának biztosítása.

A Nemzeti Örökség Intézeten belül 2024. december 31-ig létre kell hozni a történelmi építőanyagok gyűjtésére és újrafelhasználására szolgáló kísérleti központot, és 2025. december 31-ig két tanúsítási rendszert kell kidolgozni a történelmi épületek energia- és erőforrás-hatékonysági beavatkozásaira vonatkozóan, amelyek legalább 200 főt fednek le.

E.2.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

90

Reform Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

Mérföldkő

A lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó többéves nemzeti programra vonatkozó hatályos jogszabályi keret módosításainak hatálybalépése (18/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet)

A 18/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet módosításainak hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A lakóépületek energiahatékonyságának javítására irányuló többéves nemzeti program módosításai legalább 30%-os primerenergia-megtakarításra növelik az energetikai felújítások ambíciószintjét a lakóépületek esetében akár 60%-os primerenergia-megtakarításra azáltal, hogy létrehozzák a támogatható mérsékelt vagy mélyfelújításokra fordított kiadások frissített listáját, valamint növelik a program keretében benyújtott projektekre vonatkozó teljesítménymutatók ambíciószintjét.

91

Reform Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

Mérföldkő

A zöld és digitális épületekre való átállást szolgáló beruházásokra vonatkozó technikai szabályozási keret működőképes

Közzététel a Hivatalos Közlönyben

NEGYEDÉV

2022

A technikai szabályozási keret a következő elfogadott és operatív iránymutatásokat tartalmazza: 
1. „A közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó iránymutatások” iránymutatást nyújtanak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények műszaki végrehajtásához, hogy támogassák a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények végrehajtásának nyomon követéséért felelős központi közigazgatási hatóságokat. Az iránymutatások tartalmazzák a vonatkozó mutatókat, valamint gyűjtésük és nyomon követésük mechanizmusait.

2.„A történelmi épületek energiahatékonyságának nem invazív megközelítésére vonatkozó módszertan” szabványokat állapít meg a történelmi épületek energia- és erőforrás-hatékonysági megtakarításainak elérésére anélkül, hogy ez érintené azok építészeti és történelmi értékét.

92

Reform Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

Cél

Az építési engedélyek kiadására vonatkozó határidők csökkentése

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2025

Az építési engedélyek illetékes szervek általi kiadásához szükséges idő legalább 50%-os csökkentése 2020-hoz képest 270 napról 135 napra az építési engedélyek megszerzésének teljes folyamata során.

93

Reform Stratégiai, jogalkotási és eljárási keret az épületállomány szeizmikus rezilienciájának támogatására

Mérföldkő

A meglévő épületállomány szeizmikus átalakítását célzó nemzeti szeizmikus kockázatcsökkentési stratégiaelfogadása és végrehajtása.

A nemzeti szeizmikus kockázatcsökkentési stratégia kormány általi elfogadása.

 

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A stratégiának meg kell határoznia a meglévő épületállomány szeizmikus kockázatának csökkentésére irányuló beruházások rangsorolásának kritériumait az épületeket és közösségeket érintő szeizmikus kockázat szintje és a kockázatcsökkentő intézkedések előnyei alapján.

A szeizmikus kockázatértékelés második szintjére vonatkozó gyors vizuális értékelési módszertan bevezetése hozzájárul az épületállomány-beavatkozások sebezhetőségi adatokon alapuló rangsorolásának hatékony befejezéséhez szükséges idő több évről több hónapra történő csökkentéséhez.

Figyelembe veszi a hosszú távú felújítási stratégia által javasolt intézkedéseket egy kötelező integrált beavatkozási útmutató kidolgozása révén.

94

Reform Stratégiai, jogalkotási és eljárási keret az épületállomány szeizmikus rezilienciájának támogatására

Mérföldkő

Az épületek szeizmikus kockázatának csökkentéséről szóló új törvény hatálybalépése 

Az épületek szeizmikus kockázatának csökkentéséről szóló új törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés 

NEGYEDÉV

2022

Az épületek szeizmikus kockázatának csökkentéséről szóló új törvény hatálybalépése. A törvény a következő cselekményekre terjed ki:

-többéves megközelítés bevezetése a meglévő épületállomány utólagos átalakítására vonatkozóan

-fel kell venni a támogathatók listájára; az energiahatékonyság növeléséhez szükséges különböző típusú munkák költségei;

-a program kiterjesztése középületekre a többcsaládos lakóépületek mellett;

-vezesse be az RsII szeizmikus osztályt a támogatható kritériumok közé, az RsI szeizmikus osztály mellett.

95

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

A többcsaládos lakóépületek energetikai és hatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszer létrehozásáról 

A finanszírozási rendszert létrehozó miniszteri rendelet közzététele 

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A program legalább 3,2 millió m² lakóépület energetikai felújítását finanszírozza.

A program a következő típusú projekteket finanszírozza:

-integrált projektek (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság);

-energetikai felújítási projektek.

A finanszírozási rendszer biztosítja, hogy a teljes előirányzat legalább 90%-át energiahatékonysági munkálatokra, és legfeljebb 10%-át szeizmikus konszolidációra és egyéb kiegészítő munkákra (például tűzbiztonság, hozzáférhetőség) használják fel.

A teljes rendszernek biztosítania kell, hogy minden szerződés elérje a vonatkozó energiahatékonysági követelményt, amely szerint az energiafogyasztást legalább 50%-kal kell csökkenteni az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztásához képest (a kulturális javakkal rendelkező épületek kivételével), amelyek esetében a felújítás előtti állapothoz képest a primerenergia-igény legalább 30%-át (mérsékelt felújítás) és 60%-át (mélyfelújítás) kell elérni, és meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

96

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

A középületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszer létrehozásáról 

A programot létrehozó rendelet közzététele 

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A program legalább 1,8 millió m² középület energetikai felújítását finanszírozza. A rendszer a következő típusú projekteket biztosítja:

-integrált projektek (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság)

-energetikai felújítási projektek.

A finanszírozási rendszer biztosítja, hogy a teljes előirányzat legalább 90%-át energiahatékonysági munkálatokra, és legfeljebb 10%-át szeizmikus konszolidációra és egyéb kiegészítő munkákra (például tűzbiztonság, hozzáférhetőség) használják fel.

A teljes rendszernek biztosítania kell, hogy minden szerződés elérje a vonatkozó energiahatékonysági követelményt, amely szerint az energiafogyasztást legalább 50%-kal kell csökkenteni az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztásához képest (a kulturális javakkal rendelkező épületek kivételével), amelyek esetében a felújítás előtti állapothoz képest a primerenergia-igény legalább 30%-át (mérsékelt felújítás) és 60%-át (mélyfelújítás) kell elérni, és meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

97

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

Pályázati felhívások a lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság)

A pályázati feltételek közzététele

NEGYEDÉV

2022

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium a lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozóan a következő három pályázati felhívást teszi közzé:

-felhívás olyan integrált projektekre, amelyek esetében a szeizmikus konszolidációs beavatkozásokat az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedésekkel integrált módon kell végrehajtani. A felhívást olyan területeken található helyi közigazgatási egységekre kell fordítani, ahol a földrengéstervezéshez szükséges földi gyorsulás csúcsértéke a(g) a román területnek a szeizmikus tervezésre vonatkozó P100–1 szeizmikus tervezési szabályzat szerinti övezeti térképe szerint legalább 0,2 g IMR=225 év. A felhívás meghatározásához elsőbbséget kell biztosítani a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett közösségeknek.

-felhívás a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett közösségeket célzó energiahatékonysági felújítási projektekre, amelyek költségvetése az 1. beruházási előirányzat legalább 20%-át teszi ki, az 1. tengely pedig az energiahatékonyságnak felel meg.

-felhívás olyan területi energiahatékonysági felújítási projektekre, amelyek nyitva állnak valamennyi helyi közigazgatási egység előtt, beleértve Bukarest hat szektorát is, a többcsaládos lakóépületek száma és a megye lakossága szerint.

Az RsI és RsII szeizmikus kockázati osztályba sorolt épületeket ki kell zárni a második és harmadik pályázati felhívásban odaítélt energiahatékonysági szerződésekből.

Mindhárom pályázati felhívásnak tartalmaznia kell olyan kiválasztási kritériumokat, amelyek előírják, hogy minden szerződésnek tartalmaznia kell a vonatkozó energiahatékonysági követelményt, amely szerint a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal kell csökkenteni az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztásához képest (kivéve a kulturális javaknak minősülő épületeket), amelyek esetében a felújítás előtti állapothoz képest legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérni (mérsékelt felújítás). A harmadik felhívás előírja, hogy a költségvetés 10%-át olyan projektekre kell fordítani, amelyek a felújítás előtti állapothoz képest legalább 60%-os primerenergia-megtakarítást érnek el (mélyfelújítás).

A beruházás nem terjed ki a gázkazánok cseréjére.

Ha az első fordulót követően nem kötöttek szerződést a pénzeszközökkel, a fennmaradó pénzeszközöket azonos feltételek mellett kell valamennyi helyi közigazgatási egység rendelkezésére bocsátani érkezési sorrendben.

98

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

Pályázati felhívás energiahatékonysági felújításra és integrált felújításra (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) (középületek)

A pályázati feltételek közzététele

NEGYEDÉV

2022

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium által közzétett pályázati felhívások a középületek energiahatékony felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) a zöld és reziliens átállás érdekében:

-felhívás olyan integrált projektekre, amelyek esetében a szeizmikus konszolidációs beavatkozásokat az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedésekkel integrált módon kell végrehajtani. A felhívást olyan területeken található helyi közigazgatási egységekre kell fordítani, ahol a földrengéstervezéshez szükséges földi gyorsulás csúcsértéke a(g) a román területnek a szeizmikus tervezésre vonatkozó P100–1 szeizmikus tervezési szabályzat szerinti övezeti térképe szerint legalább 0,2 g IMR=225 év.

-mérsékelt (80%) és mély (20%) energetikai felújítási projektekre szólít fel, amelyek központi hatóságoknak, megyei tanácsoknak, megyei székhelyű önkormányzatoknak és más településeknek, köztük Bukarest hat ágazatának szólnak.

Az RsI és RsII szeizmikus kockázati osztályba sorolt épületeket ki kell zárni a második pályázati felhívásban odaítélt szerződésekből.

A két pályázati felhívásnak olyan kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia, amelyek előírják, hogy minden szerződésnek tartalmaznia kell a vonatkozó energiahatékonysági követelményt, amely szerint a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal kell csökkenteni a felújítás előtti éves fűtési energiafogyasztáshoz képest (kivéve a kulturális javakkal rendelkező épületeket), amelyek esetében a felújítás előtti állapothoz képest legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérni (mérsékelt felújítás). A második felhívás előírja, hogy a költségvetés 20%-át olyan projektekre kell fordítani, amelyek a felújítás előtti állapothoz képest legalább 60%-os primerenergia-megtakarítást érnek el (mélyfelújítás).

A beruházások nem terjednek ki a gázkazánok cseréjére.

Ha az első fordulót követően nem kötöttek szerződést a pénzeszközökkel, a fennmaradó forrásokat azonos feltételek mellett kell az érkezési sorrend elve alapján valamennyi település rendelkezésére bocsátani.

99

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

A lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

A környezetbarát és reziliens épületekre (lakóépületek) való átállást szolgáló energiahatékonysági felújításra és integrált felújításra (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírását a 95. és 97. mérföldkőben foglalt feltételekkel összhangban kell elvégezni.

100

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Mérföldkő

A középületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

A zöld és reziliens épületekre (középületekre) való átállást szolgáló energiahatékonysági felújításra és integrált felújításra (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírását a 96. és 98. mérföldkő feltételeivel összhangban kell elvégezni.

101

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Cél

Többcsaládos lakóépületek befejezett energetikai felújítása

Szám (m2)

0

2 050 865

NEGYEDÉV

2025

Lakóépületek energetikai felújítása a 95. és a 97. mérföldkőben foglalt feltételekkel összhangban

103

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Cél

Többcsaládos lakóépületek befejezett energetikai felújítása

Szám (m2)

2 050 865

3 204 478

NEGYEDÉV

2026

Lakóépületek energetikai felújítása a 95. és a 97. mérföldkőben foglalt feltételekkel összhangban

104

Beruházás Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Cél

Középületek befejezett energetikai felújítása

Szám (m2)

0

1 204 553

NEGYEDÉV

2025

Középületek energetikai felújítása a 96. és 98. mérföldkő feltételeivel összhangban

106

Beruházás

Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

Cél

Középületek befejezett energetikai felújítása

Szám (m2)

1 204 553

1 797 841

NEGYEDÉV

2026

Középületek energetikai felújítása a 96. és 98. mérföldkő feltételeivel összhangban

107

Beruházás 2. A Nemzeti Építési Nyilvántartás megvalósítása

Mérföldkő

Nemzeti digitális épületnyilvántartás létrehozása és működtetése.

A nemzeti digitális épületnyilvántartás online elérhető, és egy kísérleti szakasz tartalmazza a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében felújított épületekkel kapcsolatos információkat

NEGYEDÉV

2024

A nyilvántartási információs rendszernek tartalmaznia kell a köz- és magánépületek georeferencia-adatbázisát, amely kiegészíti az INSPIRE geoportált, összekapcsolva és interoperábilis a helyi szintű városi adatbázissal és más nemzeti nyilvántartási rendszerekkel. Az épületenergetikai útlevélnek a hajónapló részét kell képeznie, és digitális formátumban kell tartalmaznia az energiával kapcsolatos beavatkozásokra vonatkozó valamennyi információt. A hajónaplók integrált rendszerként a Nemzeti Épületnyilvántartás részét képezik.

A nyilvántartás célja az energetikai felújítási adatok (energiamegtakarítás, kibocsátáscsökkentés), valamint a szeizmikus sebezhetőségre és egyéb épületjellemzőkre vonatkozó adatok nyomon követése.

108

Beruházás 3. A felújítási ágazatban dolgozó szakemberek és munkavállalók szakmai kapacitásának megerősítése az energiahatékony építkezésre vonatkozó képzések kidolgozása révén

Cél

Tanúsítási rendszerek létrehozása az épületek energiahatékonysága terén

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

Legalább 10 képesítési rendszert kell létrehozni a munkavállalók és az építőipari szakemberek számára. A tanúsítványokat képzési programok keretében, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos rövid tanfolyamok formájában kell megadni, amelyeket Románia területén egységesen elszórtan, különböző régiókban kell nyújtani. A képzést a szakemberek és a munkavállalók készségeinek javítására kell fordítani az épületek energetikai felújításával összefüggésben.

109

Beruházás 3. A felújítási ágazatban dolgozó szakemberek és munkavállalók szakmai kapacitásának megerősítése az energiahatékony építkezésre vonatkozó képzések kidolgozása révén

Cél

Legalább 8000 szakértő és az energiahatékonysággal kapcsolatos képzések elvégzését igazoló tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló

Szám

0

8 000

NEGYEDÉV

2023

Az építőipari ágazatban legalább 8000 szakembernek és munkavállalónak rövid képzési tanúsítvánnyal kell rendelkeznie az energiahatékonysággal kapcsolatos képzések elvégzéséhez. 

110

Beruházás 4. Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

Mérföldkő

A történelmi épületek új anyagainak és technológiai megoldásainak tesztelésére szolgáló laboratórium működik.

A laboratórium működik

NEGYEDÉV

2024

A laboratórium szervezeti felépítését és irányítási eljárásait úgy kell kialakítani, hogy a vizsgálatokat tudományos módszerek szerint lehessen elvégezni. A vizsgálat eredményeit fel kell használni a történelmi épületek energiahatékonyságának növelésére szolgáló módszertan műszaki eljárásainak kidolgozásához, a régiótól, az építési hagyománytól és a fizikai jellemzőktől függően technikák és új anyagok alkalmazásával.

111

Beruházás 4. Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

Mérföldkő

A Nemzeti Örökség Intézeten belül kísérleti központ működik a történelmi építőanyagok összegyűjtésére és újrafelhasználására

Megszerzett működési engedély

NEGYEDÉV

2024

A kísérleti központot fel kell szerelni a történelmi anyagok bontására, elkülönített gyűjtésére és szétválogatására szolgáló infrastruktúrával, valamint a történelmi épületek felújításából és bontásából származó összegyűjtött anyagok javításához szükséges eszközökkel. A megjavított anyagokat a történelmi épületek jövőbeli munkálatai során újra fel kell használni, beleértve azokat is, amelyeket ezen alkotóelemen keresztül finanszíroznak. A központ fejlesztése a körforgásos gazdaságon alapul, és összhangban van az erőforrás-hatékonysági elvekkel.

112

Beruházás 4. Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

Cél

Legalább 200, a történelmi épületekre vonatkozó beavatkozásokra és energiahatékonyságra vonatkozó képzés elvégzéséhez szükséges képesítéssel rendelkező szakember.

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2025

Legalább 200 szakembernek rendelkeznie kell az energiahatékonysággal kapcsolatos képzés elvégzését igazoló tanúsítvánnyal a történelmi épületek területén. 

F.ÖSSZETEVŐ: Energia

Romániában az energiaágazat az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legnagyobb forrása (66%). Románia nemzeti energia- és klímatervében (NEKT) becslése szerint 2021 és 2030 között az energiaágazatban mintegy 22,6 milliárd EUR beruházási igény áll rendelkezésre a 2030-as nemzeti energia- és klímaterv szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez.

A komponens célja a román energiaágazat szén-dioxid-mentesítéssel és légszennyezéssel kapcsolatos fő kihívásainak kezelése. Célja különösen az energiaágazat dekarbonizációjának felgyorsítása a lignit- és széntüzelésű erőművek 2032-ig történő fokozatos megszüntetésével, valamint a megújuló energiaforrások és alternatív energiaforrások, például a zöld hidrogén elterjedésének megkönnyítésével. Célja továbbá a villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése, az energiaágazat digitalizálása és az ipar energiaintenzitásának csökkentése. A komponens célja továbbá az energiaágazatban működő állami vállalatok vállalatirányításának javítása.

Ezeknek a beruházásoknak és reformoknak foglalkozniuk kell Románia elmúlt két évi országspecifikus ajánlásaival, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát [...] az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energiahatékonyságra kell összpontosítani” (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint „a zöld [...] átállást célzó beruházásokra, különösen az energetikai és környezetvédelmi infrastruktúra tiszta és hatékony termelésére és használatára, többek között a széntermelő régiókban” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

A reform célja az energiaágazat dekarbonizációja, különös tekintettel a villamosenergia-termelésre. A reform két fő intézkedést foglal magában: a szén fokozatos kivonása és a megújuló villamosenergia-termelési kapacitás növelése.

Az első reformelem célja a szén- és lignittüzelésű erőművek 2032-ig történő fokozatos kivonása. A szén-dioxid-mentesítési törvény és a kapcsolódó másodlagos jogszabályok, amelyek meghatározzák a teljes telepített szén- és lignitkapacitás leszerelésének ütemtervét, 2022. június 30-ig lépnek hatályba. 2025. december 31-ig összesen 3 780 MW szén- és lignittüzelésű telepített villamosenergia-termelési kapacitást kell leszerelni.

A második reformelem célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a megújuló energiaforrások alkalmazását a román energiaszerkezetben. Az uniós jogszabályok átültetése mellett az új energiatörvény: a megújulóenergia-termelésbe történő beruházások fő támogatási mechanizmusaként a különbözeti szerződések (CfD) bevezetése; lehetővé teszi az energiavásárlási megállapodások közvetlen megtárgyalását valamennyi energiatermelő számára; a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházások engedélyezési és engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése, rövidebb és kötelező adminisztratív válaszadási idő meghatározása, valamint a szükségtelen késedelmekre vonatkozó elszámoltathatósági eljárások végrehajtása; egyedi támogatási keret bevezetése a tengeri megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások számára a jelenleg kihasználatlan régiókban; és v. a keresletoldali válaszintézkedések végrehajtása a kiegyenlítő piacon a csúcsidőszaki fogyasztás csökkentése és az ipari fogyasztók energiapiacon való részvételének növelése érdekében.

Az új energiatörvény 2023. június 30-án lép hatályba. Ezen intézkedések eredményeként 2026. június 30-ig legalább 3 000 MW megújuló energiát (szél- és napenergiát) kell üzembe helyezni és csatlakoztatni a hálózathoz.

Reform Az energiaágazatban működő állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása

A reform az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítására összpontosít, az energiaágazatra összpontosítva. A reformnak különösen javítania kell az energiaágazatban működő állami tulajdonú vállalatok ügyvezető és/vagy felügyelőbizottsága tagjainak kiválasztásával és kinevezésével kapcsolatos átláthatóságot és versenyképességet. Ezeket a testületeket négyéves megbízatással nevezik ki, és a javadalmazási rendszernek a pénzügyi és szolgáltatási teljesítményhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi célkitűzéseken kell alapulnia.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni. A reformnak 2023. június 30-ig be kell fejeznie a Hidroelectrica legalább 15%-os részvényeinek tőzsdei jegyzését is.

Reform Zöld költségvetés-tervezés

Románia jelenleg nem alkalmaz zöld költségvetési gyakorlatokat. E reform célja, hogy lehetővé tegye a zöld költségvetési kiadások nyomon követését, valamint a költségvetési politika környezeti és éghajlati hatásainak értékelését. E reform keretében a Pénzügyminisztérium módszertant dolgoz ki és alkalmaz az egyes költségvetési sorok környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatásának értékelésére, összhangban a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiával és a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01). A reformnak növelnie kell a helyi hatóságok kapacitását a zöld költségvetési gyakorlatok végrehajtására.

A módszertant 2023. szeptember 30-ig el kell fogadni, közzé kell tenni és végre kell hajtani.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

113

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Cél

Széntüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

 

Megawatt (MW)

 0

1 695

NEGYEDÉV

2021

1 695 MW széntüzelésű telepített villamosenergia-termelési kapacitás leszerelésére került sor.

114

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Mérföldkő

A szén/lignit fokozatos kivonás ütemtervét elfogadó dekarbonizációs törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

2022 második negyedévéig szén-dioxid-mentesítési törvény (és bármely másodlagos jogszabály) lép hatályba 2032-ig a következők tekintetében:

-A teljes szén-/lignit telepített villamosenergia-termelési kapacitás (azaz 4 590 MW) leszerelése.

-A bezárandó bányák rehabilitációjával kapcsolatos intézkedések (pl. talajmentés olyan bányákban, mint a termőtalaj és a rekultiváció, a hulladéklerakódás, a bezárást követő földhasználat a talajformára).

-Továbbképzési intézkedések (szakmai átképzés és átképzés), valamint az érintett közösségekre társadalmi-gazdasági hatást gyakorló egyéb intézkedések.

115

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Cél

Lignittüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

Megawatt (MW)

1 695

2 355

NEGYEDÉV

2022

Összesen 2 355 MW szén- és lignittüzelésű telepített villamosenergia-termelési kapacitást le kell állítani, amelyből 2 025 MW-ot le kell szerelni, 330 MW-ot pedig le kell állítani. A leállított kapacitást 2025-ig le kell szerelni, és csak a szén-dioxid-mentesítési törvény 4. cikkében meghatározott különleges körülmények között és a vonatkozó uniós joggal, többek között az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal teljes összhangban lehet aktiválni és lehívni.

 116

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Mérföldkő

Az új energiatörvény hatálybalépése

Az energiatörvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Új energiatörvény (és bármely szükséges másodlagos jogszabály)hatálybalépése, amely:
A különbözeti szerződések (CfD) végrehajtása;

-Megújulóenergia-vásárlási megállapodások (PPA-k) létrehozása;

-Egyszerűsítse a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházások engedélyezési és engedélyezési eljárásait, rövid és kötelező adminisztratív válaszadási időket és elszámoltathatósági eljárásokat a szükségtelen késedelmek esetére, csökkentse a szükséges dokumentációt és eljárásokat, vezessen be új, célzott keretet a tengeri megújuló erőművek számára;

-a keresletoldali válaszintézkedések végrehajtása a kiegyenlítő piacon.

117

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Mérföldkő

A megújuló energiaforrásoktól való eltérésre vonatkozó szerződések aláírása

Valamennyi szerződés aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A más uniós alapokból finanszírozandó, ajelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés (legalább 1 500 MW beépített kapacitás) előmozdítására irányuló különbözeti szerződések (CfD) elosztására irányuló közbeszerzési eljárások első fordulóját követő szerződések aláírása.

118

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Mérföldkő

A megújuló energiaforrásoktól való eltérésre vonatkozó szerződések aláírása

Valamennyi szerződés odaítélésének aláírása

NEGYEDÉV

2025

A más uniós alapokból finanszírozandó, ajelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés (legalább 2 000 MW további beépített kapacitás) előmozdítására irányuló különbözeti szerződések (CfD) elosztására irányuló közbeszerzési eljárások második fordulóját követő szerződések aláírása.

119

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Cél

Lignittüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

 

Megawatt (MW)

2 025 

3 780

NEGYEDÉV

2025

Összesen 3 780 MW szén- és lignittüzelésű telepített villamosenergia-termelési kapacitást deaktiváltak, és részben 1 300 MW időtálló, rugalmas és hatékony gáztüzelésű villamosenergia-termeléssel vagy gáztüzelésű kombinált hő- és villamosenergia-termeléssel váltották fel, ami lehetővé teszi a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok más uniós alapokból történő felhasználását.

120

Reform A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

Cél

További megrendelt megújulóenergia-kapacitás

Megawatt (MW)

4 408

7 408

NEGYEDÉV

2026

A meglévő beépített (szél- és napenergia) kapacitáshoz képest legalább 3 000 MW további megújulóenergia-kapacitást (szél- és napenergia) rendeltek meg és csatlakoztattak a hálózathoz, amelyet részben más uniós alapokból kell finanszírozni.

121

Reform Az energiaágazatban működő állami vállalatok vállalatirányításának javítása

Mérföldkő

Az energiaágazatban működő állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása

Az igazgatótanácsok kiválasztása és kinevezése lezárult

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó valamennyi nemzeti állami tulajdonú vállalat (pl. Hidroelectrica, Romgaz, Nuclearelectrica) igazgatótanácsi és/vagy felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztása és kinevezése a vállalkozás pénzügyi (például bevételek és megtérülés, az állami költségvetés bevonása) és szolgáltatási teljesítményéhez (például független szerv által végzett reprezentatív ügyfél-elégedettségi felmérés alapján) kapcsolódó mennyiségi és minőségi célkitűzéseken alapuló díjazási rendszer alapján.

122

Reform Az energiaágazatban működő állami vállalatok vállalatirányításának javítása

Mérföldkő

A Hidroelectrica legalább 15%-os részesedésének tőzsdei bevezetése lezárult

A kezdeti nyilvános ajánlat lezárása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A jegyzési tájékoztató közzétételét követően az első nyilvános kibocsátást követően a Hidroelectrica legalább 15%-os részesedésével kell kereskedni a tőzsdén.

123

Reform Zöld költségvetés-tervezés

Mérföldkő

A zöld költségvetési tervezési módszertan véglegesítése és alkalmazása

Zöld költségvetési tervezési módszertan kidolgozása és alkalmazásának megkezdése

NEGYEDÉV

2023

A Pénzügyminisztérium véglegesít és alkalmaz egy módszertant az egyes költségvetési tételek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatásának értékelésére, összhangban a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiával és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01). A módszertant el kell fogadni, közzé kell tenni és alkalmazni kell, és annak lehetővé kell tennie a zöld költségvetési kiadások nyomon követését, valamint a költségvetési politika környezeti és éghajlati hatásainak értékelését.

F.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform Kedvező jogalkotási és szabályozási keret kialakítása a jövőbeli technológiák, különösen a hidrogén- és tárolási megoldásokszámára

A reform célja a meglévő jogszabályi és szabályozási keret módosítása olyan intézkedések bevezetése érdekében, amelyek támogatják és megkönnyítik a megújuló hidrogén elterjedését, különös tekintettel a közlekedési és az energiaágazatra (gáz- és villamosenergia-ágazat). A reformnak különösen nemzeti hidrogénstratégiát és stratégiai cselekvési tervet kell kidolgoznia, amely meghatározza a stratégiában foglalt intézkedések végrehajtásának ütemtervét. A reformnak meg kell szüntetnie a megújulóhidrogén-technológia fejlesztése előtt álló jogalkotási és közigazgatási akadályokat, és hozzá kell járulnia a megújuló hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó jövőbeli nemzeti és európai célok 2030-ig történő eléréséhez.

Szabályozás útján 2026. január 1-jétől valamennyi új létesítmény számára kötelezővé kell tenni a hidrogénre kész berendezések (például kazánok) és berendezések használatát.

A helyreállítási és rezilienciaépítési rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban Románia technikai támogatást kért a nemzeti hidrogénstratégia kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtási eszközön keresztül, beleértve a hidrogén (megújuló gázok) előállítása, tárolása, szállítása és fogyasztása/felhasználása/felhasználása területére irányuló köz- és magánberuházások irányítására, koordinálására és mozgósítására irányuló szakpolitikák meghatározását, beleértve az e terület ösztönzéséhez szükséges jogszabályi keret felülvizsgálatát is. A nemzeti hidrogénstratégián és a vonatkozó cselekvési terven alapuló jogszabályi és szabályozási keret módosításait 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform A gazdaság energiaintenzitásának csökkentése az ipar energiahatékonyságának növelését célzó fenntartható mechanizmus kidolgozása révén

A reform célja az ipari energiahatékonyságba történő beruházások megkönnyítése és az ipari ágazat rezilienciájának növelése.

A reform: az energiahatékonyság-alapú szerződések előtt álló akadályok felszámolása; az energiahatékonyság piacfelügyeletének bevezetése a termékek környezetbarát tervezési szabványoknak való megfelelésének biztosítása érdekében, iii. a kkv-k energiahatékonysági intézkedésekkel, programokkal és előnyökkel kapcsolatos tudatosságának javítása; nyomonkövetési rendszer létrehozása az energiaauditok ajánlásainak végrehajtására a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban; új standardok bevezetése a zöld pénzügyi eszközökre vonatkozóan.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform A fűtési és hűtési ágazat versenyképességének és dekarbonizációjának fokozása

A reform célja, hogy hozzájáruljon a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjához.

A reform: tisztázza a központi és helyi hatóságok között a fűtési és hűtési ágazat irányításával kapcsolatos felelősségi körök keretét, és terjessze ki a vállalatirányítási törvény alkalmazását a távfűtés-szolgáltatókra; a biomassza fenntarthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása a bioenergia felhasználása által a biológiai sokféleségre és az erdőkre gyakorolt negatív hatások megelőzése, valamint az erdei biomasszán kívüli fűtés és hűtés energiaszerkezetének diverzifikálása érdekében; annak lehetővé tétele, hogy a lakásblokkok és a bérlők szövetségei rugalmasabb formában állítsanak elő és értékesítsék a napenergiát és esetleg a szélenergia-többletet azáltal, hogy nettó mérési rendszereket hoznak létre, egyszerűsítik a csatlakozási eljárásokat és ösztönzőket vezetnek be.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Zöldhidrogén-termelési kapacitások villamosenergia-tárolásra és/vagy az ipar dekarbonizációjára

E beruházás célja, hogy a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiával összhangban hozzájáruljon a zöld hidrogén bevezetéséhez azáltal, hogy legalább 60 MW H2 teljesítményű zöldhidrogén-termelési kapacitást építbe az elektrolizátorokba, és legalább 10000 tonna hidrogént állít elő megújuló forrásokból.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Rugalmas és nagy hatékonyságú gáztüzelésű villamosenergia- és hőtermelés (CHP) fejlesztése a távfűtésben a mélydekarbonizálás elérése érdekében

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon a szén- és lignit energiaforrásokról való átállással kapcsolatos romániai kihívások kezeléséhez. A beruházásnak különösen biztosítania kell a fogyasztók hőellátását a széntüzelésű villamosenergia- és hőtermelés fokozatos megszüntetésével összefüggésben.

A beruházásnak a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok használatára alkalmas, időtálló, rugalmas és nagy hatékonyságú, gáztüzelésű kombinált hő- és villamosenergia-termelési kapacitás legalább 300 MWe villamosenergia-termelési kapacitás telepítését kell eredményeznie.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Ezt a következő kísérő intézkedések biztosítják: 

·A 6. elem 4. reformja – a 6. elembe történő 2. beruházással együtt – hiteles terveket tartalmaz a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok használatának növelésére a nemzeti hidrogénstratégia és cselekvési terv elfogadása és végrehajtása, valamint a megújulóhidrogén-termelési kapacitások kiépítése révén; és 

·A 6. elem 1. reformja a szén- és lignittüzelésű villamosenergia- és hőtermelő létesítmények bezárását eredményezi, ami jelentősen nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a nagy hatásfokú kombinált hő- és villamosenergia-termelés e beruházás keretében. A 3 780 MW kumulált szén-/lignittüzelésű kapacitás bezárására 2025. december 31-ig kerül sor, és ez a kapacitás jelentősen meghaladja az e beruházás keretében létesítendő 300 MW gáztüzelésű kombinált hő- és villamosenergia-termelést, valamint a csereként telepítendő 1 300 MW gáztüzelésű kapacitást; és 

·A 6. elem 1. reformjának eredményeként 2026-ig legalább 3 000 MW további megújulóenergia-kapacitást építenek ki, ami azt mutatja, hogy Románia hiteles pályával rendelkezik ahhoz, hogy növelje a megújuló energiaforrások részarányát a nemzeti energia- és klímatervben 2030-ra kitűzött megújulóenergia-cél elérése felé. Mivel Románia növelni kívánja ezt a célértéket, 2025. június 30-ig el kell indítani a megújuló energiaforrásokra vonatkozó különbözeti szerződések odaítélésére irányuló második árverési fordulót, amely hiteles pályát mutat a megújuló energiaforrások arányának a megnövelt célérték felé történő növelésére; és 

·A 6. elem 1. reformja konkrét reformokat és beruházásokat tartalmaz a megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében, mint például a különbözeti szerződések (CfD) végrehajtása, a megújulóenergia-vásárlási megállapodások (PPA-k) létrehozása, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési és engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése, a rövid és kötelező adminisztratív válaszadási idő és a szükségtelen késedelmekre vonatkozó elszámoltathatósági eljárások, a szükséges dokumentáció és eljárások csökkentése, valamint a tengeri megújulóenergia-erőművekre vonatkozó új, célzott keret bevezetése. 

Emellett a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot (NAPCP), amelyet az (EU) 2016/2284 irányelven alapuló uniós jogi követelményként 2019 áprilisáig kellett volna benyújtani a Bizottságnak, 2022. június 30-ig jóvá kell hagyni (lásd a fenntartható közlekedés alkotóeleme 1. reformjának 1. lábjegyzetét).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

A beruházás célja a villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése és a további megújulóenergia-termelési kapacitások integrálásához való hozzájárulás.

A beruházásnak három részberuházása van:

-Az akkumulátor-értéklánc első részberuházásának (gyártás, összeszerelés és újrafeldolgozás) 2026. június 30-ig el kell érnie legalább 2 GW teljes éves akkumulátorgyártási és -összeszerelési kapacitást, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést biztosító kiválasztási kritériumokat tartalmazó projektfelhívást követően. E kritériumoknak ki kell zárniuk különösen a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 2 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító 3 telepekkel kapcsolatos tevékenységeket az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatásból, valamint a nyersanyagbányászattal kapcsolatos tevékenységeket.

-A fotovoltaikus elemek és panelek értékláncába történő második részberuházásnak (gyártás, összeszerelés és újrafeldolgozás) 2026. június 30-ig legalább 200 MW teljes éves kapacitást kell elérnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést biztosító kiválasztási kritériumokat alkalmazó projektekre vonatkozó felhívást követően. E kritériumoknak ki kell zárniuk különösen a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 4 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító 5 telepekkel kapcsolatos tevékenységeket az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatásból, valamint a nyersanyagbányászattal kapcsolatos tevékenységeket.

-A harmadik részberuházás célja legalább 240 MW (vagy 480 MWh) teljes villamosenergia-tároló kapacitás telepítése 2026. június 30-ig, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést biztosító kiválasztási kritériumokat tartalmazó projektfelhívást követően.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. Az energiahatékonyság biztosítása az ipari ágazatban.

A beruházás célja az ipar energiahatékonyságának növelése, például az energiafogyasztás csökkentése, az energiafogyasztás mérésére szolgáló rendszerek kifejlesztése, valamint a saját energia- és hőenergia-fogyasztás növelése.

A beruházásnak legalább 30 projekt esetében el kell érnie a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátás legalább 30%-os csökkentését az előzetes kibocsátásokhoz képest, amelyet a nemzeti energiafogyasztás központosítására és elemzésére szolgáló informatikai platformon keresztül kell nyomon követni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is 6 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 7 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 8 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 9 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

F.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

126

Reform Kedvező jogalkotási és szabályozási keret kialakítása a jövőbeli technológiák, különösen a hidrogén- és tárolási megoldások számára

Mérföldkő

A jogszabályi keret módosításainak hatálybalépése, a Nemzeti Hidrogénstratégia végrehajtása

A jogszabályi keret módosításainak hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A nemzeti hidrogénstratégián és a vonatkozó cselekvési terven alapuló szabályozási keret módosításainak hatálybalépése. A módosításoknak meg kell szüntetniük a megújulóhidrogén-technológia fejlesztése előtt álló jogalkotási és adminisztratív akadályokat, és végre kell hajtaniuk a megújuló hidrogén teljes értékláncának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a hidrogénkész készülékek és berendezések végfelhasználók általi, 2026. január 1-jéig történő kötelező használatát.

127

Reform A gazdaság energiaintenzitásának csökkentése az ipar energiahatékonyságának növelését célzó fenntartható mechanizmus kidolgozása révén.

Mérföldkő

Az ipari energiahatékonyságba történő beruházások megkönnyítését célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az iparban az energiahatékonyságba történő beruházások megkönnyítését célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése. A reform: az energiahatékonyság-alapú szerződések előtt álló akadályok felszámolása; piacfelügyelet bevezetése és energiahatékonysági szabványok alkalmazása a termékek környezetbarát tervezési szabványoknak való megfelelésének biztosítása érdekében, iii. a kkv-k energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságának növelése; nyomonkövetési rendszer létrehozása az energiaauditok ajánlásainak végrehajtására a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban; új standardok bevezetése a zöld pénzügyi eszközökre vonatkozóan.

128

Reform A fűtési és hűtési ágazat versenyképességének és dekarbonizációjának fokozása

Mérföldkő

A fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációját célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációját célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése. A reform: tisztázza a központi és helyi hatóságok között a fűtési és hűtési ágazat irányításával kapcsolatos felelősségi körök keretét, és terjessze ki a vállalatirányítási törvény alkalmazását a távfűtési szolgáltatókra; tartalmazza a keret felülvizsgálatát a biomassza fenntarthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a bioenergia felhasználása által a biológiai sokféleségre és az erdőkre gyakorolt negatív hatások megelőzése érdekében; diverzifikálja az energiaszerkezetet az erdei biomasszától távolító fűtés és hűtés terén; a termelő-fogyasztók megújulóenergia-termelésben betöltött szerepének növelése, beleértve a mennyiségi kompenzációt is.

129

Zöldhidrogén-termelési kapacitások villamosenergia-tárolásra és az ipar dekarbonizációjára

Mérföldkő

Szerződések aláírása legalább 60 MW H2 teljesítményű újelektrolizátor -kapacitás építésére

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

Legalább 60 MW H2 teljesítményű új elektrolizátor-kapacitás építésére vonatkozó szerződések aláírása,amelyek várhatóan legalább 10000 tonna megújuló hidrogént termelnek.

131

Beruházás, villamosenergia-tárolásra és az ipar dekarbonizációjára szolgáló zöldhidrogén-termelési kapacitások

Cél

Zöld hidrogén előállítása

 

Megawatt (MWH2)

0

60

NEGYEDÉV

2025

Legalább 60 MW H2 teljesítményű elektrolizátor- kapacitást kell üzembe helyezni, amelynek várható térfogata legalább 10000 tonna megújuló hidrogén.

133

Beruházás 3. Rugalmas és nagy hatékonyságú kapcsolt gáztüzelésű hő- és villamosenergia-termelés (CHP) fejlesztése a távfűtésben a mélydekarbonizálás elérése érdekében

Mérföldkő

A nagy hatásfokú kapcsolt gáztermelő és távhőprojektekre vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 2010/31/EU irányelvben meghatározott, nagy hatásfokú kapcsolt gázüzemű kapcsolt energiatermelés építésére vagy utólagos átalakítására vonatkozó szerződések aláírása a távfűtésben. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), különösen a III. mellékletben meghatározott feltételeknek való megfelelést. A beruházásoknak a jelentősen nagyobb szén-dioxid-kibocsátású erőművek és/vagy hőtermelő létesítmények (például szén, lignit vagy olaj) legalább azonos kapacitását kell felváltaniuk, ami az ÜHG-kibocsátás csökkenéséhez vezet.

134

Beruházás 3. Rugalmas és nagy hatékonyságú kapcsolt gáztüzelésű hő- és villamosenergia-termelés (CHP) fejlesztése a távfűtésben a mélydekarbonizálás elérése érdekében

Cél

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények és távfűtés

 

Megawatt (MWe)

0

300

NEGYEDÉV

2026

Nagy hatásfokú kombinált hő- és villamosenergia-termelés üzembe helyezése a távfűtésben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) és különösen a III. mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban, a 133. mérföldkővel összhangban.

135

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

Mérföldkő

Az akkumulátor- és fotovoltaikus értékláncokba történő beruházásokra vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az akkumulátor-értékláncba, valamint a fotovoltaikus elemekbe és panelekbe (gyártás – összeszerelés – újrafeldolgozás) történő beruházásokra vonatkozó szerződések aláírása. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, különösen a hulladékgazdálkodás és a nyersanyagbányászat területén alkalmazott kizárások révén.

136

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

Mérföldkő

Szerződések aláírása az akkumulátortárolási támogatási program keretében

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A legalább 240 MW teljesítményű akkumulátor-tárolási kapacitás fejlesztésére vonatkozó szerződések aláírása. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, különösen a hulladékgazdálkodás és a nyersanyagbányászat területén alkalmazott kizárások révén.

137

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

Cél

Üzembe helyezett akkumulátorgyártó és/vagy -összeszerelő és/vagy újrafeldolgozó üzemek

 

Gigawatt (GW)

0 

2

NEGYEDÉV

2026

Akkumulátorgyártó és -összeszerelő létesítmények üzembe helyezése legalább évi 2 GW összkapacitással.

138

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

Cél

Üzembe helyezett fotovoltaikus elemek és panelek kapacitása

Megawatt (MW)

0

200

NEGYEDÉV

2026

Legalább évi 200 MW teljes kapacitású fotovoltaikus elemek és panelek gyártásának üzembe helyezése.

139

Beruházás 4. Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, valamint új villamosenergia-tárolási kapacitások

Cél

Telepített villamosenergia-tároló kapacitás

 

Megawatt (MW)

0

240

NEGYEDÉV

2026

Legalább 240 MW villamosenergia-tároló kapacitás üzembe helyezése a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásban (2021/C58/01) és a 136. mérföldkőben meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel összhangban. 

140

Beruházás 5. Az energiahatékonyság biztosítása az ipari ágazatban

Mérföldkő

Az ipar energiahatékonysági beruházásaira vonatkozó ajánlati felhívás közzététele

A kiírási feltételek közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Pályázati felhívás közzététele az ipari energiahatékonysági projektek kiválasztására. A kiválasztási szempontok a következőket írják elő:

a közvetett és közvetlen ÜHG-kibocsátásnak az előzetes kibocsátásokhoz képest legalább 30%-os csökkentése, amelyet a nemzeti energiafogyasztás központosítására és elemzésére szolgáló informatikai platformon keresztül kell nyomon követni;

– a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

141

Beruházás 5. Az energiahatékonyság biztosítása az ipari ágazatban

Cél

Befejezett energiahatékonysági projektek

 

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2025

Legalább 30 ipari energiahatékonysági projekt befejezése, amelyek az előzetes kibocsátásokhoz képest legalább 30%-kal csökkentik a közvetett és közvetlen ÜHG-kibocsátást, amelyet a nemzeti energiafogyasztás központosítására és elemzésére szolgáló informatikai platformon keresztül kell nyomon követni, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés feltételeivel összhangban, a 140. mérföldkőben meghatározottak szerint.

G.ÖSSZETEVŐ: DIGITÁLIS ÁTALAKULÁS

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense a közigazgatáshoz kapcsolódó digitalizációs kihívásokkal foglalkozik, mint például a széttöredezettség, az interoperabilitás mint a végfelhasználó-központú digitális szolgáltatások fejlesztésének fő akadálya, a hálózatépítéshez szükséges építési engedélyek megszerzése előtt álló bürokratikus akadályok, az alacsony szintű alapvető és fejlett digitális készségek, valamint a kiberkockázatoknak való kitettség. Ennek fényében ennek az összetevőnek a célja mindezen kihívások kezelése, valamint a polgárok és a vállalkozások javát szolgáló koherens és integrált digitális infrastruktúra megvalósítása, a digitalizált gazdaságra és társadalomra való átálláshoz szükséges eszközök (például a konnektivitás, a készségfejlesztés vagy a kiberbiztonság) biztosítása mellett. A komponens különösen a kormányzati felhő létrehozásához és az interoperabilitás biztosításához, az összekapcsoltság javításához, a köz- és magánszervezetek védelmének és kiberbiztonságának növeléséhez, valamint a közszféra digitális kompetenciáinak növeléséhez szükséges reformokat tartalmaz. A reformokat alátámasztó beruházások a kormányzati felhő fejlesztésétől az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a környezet, a foglalkoztatás és a szociális védelem digitalizációjáig, a közbeszerzésig, a nem kormányzati szervezetekig, a fehér területek összeköttetéséig, a különböző struktúrák kiberbiztonságának biztosításáig, valamint a kiberbiztonság, valamint a köztisztviselők és általában a lakosság készségeinek fejlesztéséig terjednek. Az egyik kulcsfontosságú beruházás az elektronikus személyazonosító igazolvány román állampolgárok számára történő bevezetésére vonatkozik.

A komponens 4 reformból és 19 beruházásból áll.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk Románia elmúlt két évi országspecifikus ajánlásainak megvalósításához: „A készségek, többek között a digitális készségek fejlesztése” (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a „készségek és a digitális tanulás megerősítése” és „a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, [...] a digitális szolgáltatási infrastruktúrára való összpontosítása” (a 2020. évi 2. és 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

G.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése 

Reform A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

E reform célja a közigazgatás modernizálása fejlett technológiák elfogadása, valamint a polgárok és a vállalkozások igényeire való összpontosítás révén, biztosítva ugyanakkor az adatvezérelt szakpolitika-fejlesztés előfeltételeit és növelve a meglévő digitális technológiák interoperabilitását. A reformnak továbbá támogatnia kell a digitális közszolgáltatások integrált architektúrájának kialakítását.

E reform végrehajtása két cselekvési irányból áll. Először is, az információs rendszerek interoperabilitásáról szóló törvény hatálybalépése várhatóan részletesen meghatározza azokat az egységes szabványokat és szabályokat, amelyeket a közigazgatási szerveknek az alkalmazások biztonságos és fenntartható környezetben történő fejlesztése során alkalmazniuk kell, az európai interoperabilitási kerettel való összehangolás mellett. Másodszor, a Kormányzati Felhőtörvény hatálybalépése várhatóan meghatározza a felhőalapú infrastruktúra, technológiák és szolgáltatások tervezésével, végrehajtásával, fejlesztésével és irányításával kapcsolatos felelősségi köröket és feladatokat. Kiberbiztonságot kell biztosítani mind a felhő külső, mind belső védelme érdekében, a rendelkezésre álló legfejlettebb és gazdaságilag leghatékonyabb kiberbiztonsági megoldások alkalmazásával.

A román helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő valamennyi digitális vonatkozású intézkedés nyomon követésére és végrehajtására várhatóan szakértőkből álló ideiglenes munkacsoportot hoznak létre.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

E reform célja, hogy a biztonsági szabályokkal összhangban felgyorsítsa az 5G hálózatok nemzeti kiépítését, és széles sávú lefedettséget biztosítson a fehér területek (kis vidéki települések, elszigetelt települések, hátrányos helyzetű lakott területek) számára, kezelje a vidéki és városi digitális szakadékot, csökkentse az adminisztratív terheket és egyszerűsítse az eljárásokat és díjakat, megteremtve a digitális szolgáltatásokhoz és az internet-hozzáféréshez való egyenlő hozzáférés előfeltételeit.

A reformnak több intézkedést is magában kell foglalnia:

-A konnektivitási eszköztár alkalmazására vonatkozó román ütemterv végrehajtása 10 . Románia az eszköztárban foglalt 39 ajánlásból 12-t várhatóan uniós szinten hajt végre.

-Az 5G hálózatbiztonsági törvény hatálybalépése, amely előírja, hogy a hírközlési szolgáltatók csak olyan gyártóktól származó technológiákat, berendezéseket és szoftvereket használhatnak az 5G hálózatokban, amelyeket a Miniszterelnök a Legfelső Honvédelmi Tanács véleménye alapján előzetesen engedélyezett. Az 5G berendezések és szoftverek minden gyártójának kérelmeznie kell ezt az engedélyt, amelyet be kell nyújtani a Hírközlési Minisztériumhoz.

-Az úgynevezett „5G engedélyek” (azaz a 700 MHz-es, 1 500 MHz-es és a 3,4–3,8 GHz-es sávban történő) megadása (árverezése). Az 5G hatékony ösztönzése, a verseny és a végfelhasználók jogainak előmozdítása érdekében az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex kritériumai szerint hosszú távú engedélyeket irányoznak elő.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform A kritikus értékű infrastruktúrával rendelkező köz- és magánszervezetek kiberbiztonságának biztosítása

E reform célja, hogy folytassa a kritikus infrastruktúrát tulajdonló köz- és magánszervezetek kiberkockázatokkal szembeni rezilienciájának megerősítésére irányuló folyamatot.

E reform végrehajtása során a védelmi és kiberbiztonsági törvény véglegesítése és hatálybalépése révén létre kell hozni a kiberbiztonság és a kibervédelem területén folytatott tevékenységek szervezésének és végrehajtásának jogi és intézményi keretét, az együttműködési mechanizmusokat és az intézmények e területeken fennálló felelősségét. Emellett a Cyberint Nemzeti Központ koordinálja a 2021–2026-os időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégia előkészítését, amely a kiberbiztonsági szabályozási és intézményi keret rendszeres értékelésére és aktualizálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja a köz- és magánszféra közötti partnerség megerősítése a társadalom egészének kiberrezilienciája növelése, a kibertámadásokra való reagálási képesség fejlesztése, valamint a rendszerek, hálózatok és szolgáltatások rezilienciája, valamint Románia kiberbiztonsági architektúrában betöltött szerepének nemzetközi szintű megszilárdítása érdekében.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform A polgárok egész életen át tartó digitális kompetenciájának növelése a közszolgáltatások és a digitális oktatás terén

E reform célja a gazdaság digitalizációjának és az ipar 4.0-ra való átállásnak a támogatása, valamint a munkaerőpiac hozzáigazítása az ágazat legújabb fejleményeihez.

A reformot a foglalkozások osztályozásáról szóló szabályzat módosításának hatálybalépésével kell végrehajtani, amely magában foglalja az új digitális foglalkozások más uniós országokkal egyenértékű meghatározását is. Elemzést kell végezni, valamint konzultálni kell az egyetemekkel és más érdekelt felekkel.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

E beruházás célja a kormányzati felhőinfrastruktúra kiépítése biztonságos és energiahatékony technológiák alkalmazásával a nyilvános adatok biztonságos, interoperábilis és szabványos jellegének biztosítása érdekében. 

E beruházás végrehajtása a következőket foglalja magában: a IV. szintű adatközpontok tervezés szerinti megépítése a két fő adatközpont és a III. szint a másodlagos adatközpontok esetében, ii. egyedi kommunikációs és információtechnológiai infrastruktúra biztosítása, iii. a támogató infrastruktúra fejlesztése és bővítése (villamos energia, fizikai biztonsági intézkedések), iv. méretezhető és nagy hozzáférhetőségű informatikai és kommunikációs infrastruktúra kiépítése az egyes adatközpontokban. Az adatközpontoknak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek. 11  

E beruházás végrehajtását egy külső tanácsadó által végzett értékelésnek kell alátámasztania, amely várhatóan biztosítja a stratégiai és technológiai lehetőségeket, valamint a kormányfelhő megvalósításának meghatározásához szükséges jogalkotási és szabályozási csomagot, a polgári és technológiai infrastruktúráknak a tervben meghatározott határidőkkel összhangban történő kiépítésének, leszállításának, telepítésének és üzemeltetésének lehetőségeit, az állami hatóságok által jelenleg kínált nyilvános digitális alkalmazások/szolgáltatások feltérképezését, a gyártási és/vagy megvalósítási szakaszokban végrehajtott folyamatok és eljárások kialakítását, valamint a feltérképezett alkalmazások felhőalapú fejlesztési/migrációs tervét.

Legalább 30 közintézménynek kell kapcsolódnia és használnia kell a kormányzati felhőt.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. Felhőfejlesztés és migráció 

Ennek a beruházásnak az a célja, hogy korszerűsítse a közintézményekben használt technológiákat, hogy azok készen álljanak a számítási felhőre, valamint hogy új felhőalapú navatív alkalmazásokat fejlesszenek ki a felhőalapú átálláshoz. 

E beruházás végrehajtása várhatóan a felhőben való átálláshoz minimálisan szükséges, felhőkész/virtualizált alkalmazásokhoz vezet, a külső tanácsadó által a kormánynak a kormányzati felhő telepítésében való támogatása érdekében kidolgozandó elemzés alapján. Várhatóan legalább 30 kormányzati felhőn alapuló digitális szolgáltatási alkalmazást helyeznek át a Platform-as-a-Service (PaaS) vagy az Infrastructure as-a-Service (IaaS) hálózatba.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése 

E beruházás célja, hogy csökkentse az egészségügyi szolgáltatók, az Országos Egészségbiztosítási Ház és az Egészségbiztosítási Pénztár alkalmazottai munkaidejét, miközben biztosítja az egészségbiztosítási informatikai platform (PIA) kiberbiztonságát. Tovább kell erősíteni a központi, regionális és helyi egészségügyi intézmények kapacitását az egészségügyi adatok digitális kezelésére, és fel kell gyorsítani a távorvoslási megoldások elterjedését.

A beruházás célja továbbá az egészségügyi intézmények digitális infrastruktúra révén történő integrációjának előmozdítása, az egészségügyi minisztérium és más érdekelt felek (például a népegészségügyi igazgatóságok) adatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, a széttagoltság csökkentése és az egészségügyi adatok minőségének javítása.

A beruházás célja továbbá, hogy növelje a vidéki területek, a kis városi területek és a veszélyeztetett csoportok hozzáférését a speciális konzultációkhoz, miközben távorvoslás révén csökkenti a várakozási időt. A telemedicina a nem tervezett terhességek megelőzése és a családtervezés érdekében az információhoz és az oktatáshoz való hozzáférés javítását is célozza.

E beruházás végrehajtási szakaszában több lépést kell követni. Először is el kell végezni a jelenlegi hatásvizsgálatra vonatkozó igényfelmérést, amely feltérképezi a rendelkezésre álló infrastruktúrát és a meglévő hiányosságokat. Másodszor, a hatásvizsgálatot egy moduláris és széttöredezett rendszerből egy interoperábilis, felhasználóbarát és optimalizált adatáramlást, az egészségügyi szolgáltatók célkitűzéseinek, tevékenységeinek és teljesítménymutatóinak elektronikus nyomon követését és új funkciókkal (például az orvosi vonatkozású dokumentumok digitalizálásával) rendelkező szoftvermegoldással kell átalakítani. A hatásvizsgálatok szerepét ki kell terjeszteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Házon túlra is azáltal, hogy a nemzeti szinten az egészségügyi politikákban részt vevő valamennyi intézmény számára további modulokat dolgoznak ki a betegségek moduláris nyilvántartásai, valamint a távorvoslás és a betegek megfigyelésére szolgáló interfészek számára. Várhatóan támogatni kell a betegek és az orvosok közötti, valamint az orvosok közötti kommunikációt, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra vagy régiókra. A beruházást képzéssel és felszerelés beszerzésével kell alátámasztani. Ezenkívül interoperábilis és központosított adatokon alapuló új számítógépes modulokat és alkalmazásokat, valamint új digitális nyilvántartási és igazgatási rendszereket kell kifejleszteni. A távorvoslási rendszert úgy kell kialakítani, hogy valós idejű és aszinkron hozzáférést biztosítson a vidéki és kis városi területeken élő betegek számára a speciális konzultációkhoz.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Az igazságszolgáltatás digitalizálása

E beruházás célja a román igazságszolgáltatási rendszer központosított elektronikus ügyviteli rendszerre való átállásának támogatása. Románia más uniós alapok felhasználásával már fejleszti az ECRIS rendszert (elektronikus ügyviteli rendszer), és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiegészíti az e tekintetben tett erőfeszítéseket.

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

-a helyi szerverekről a megosztott központi szerverekre való technikai átállás – optimalizálnia kell a technikai erőforrások (központi szerverek, adatközpontok, virtualizációs szerverek) kezelését és használatát.

-a távmunkára és a dokumentumok digitalizálására szolgáló technikai infrastruktúra korszerűsítése és véglegesítése az igazságszolgáltatási rendszer rezilienciájának növelése céljából.

-a kiberbiztonsági képességek javítása (felszerelések és képzések biztosítása révén) mind központi, mind helyi szinten (különösen a bíróságok, de az ügyészségek számára is).

-olyan új rendszer bevezetése, amely biztonságos videokonferenciát tesz lehetővé a bírák online tevékenységekben való részvétele számára a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék szintjén.

-az ECRIS V rendszer véglegesítésének támogatása, amely a romániai igazságszolgáltatás digitális átalakulásának központi eleme. A rendszer fejlesztését, a kapcsolódó szoftverek beszerzésének egy részét és a támogató hardvereket, valamint a felhasználók képzését az operatív program igazgatási kapacitása finanszírozza. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében kiegészítő intézkedéseket kell finanszírozni (például: a segédberendezések egy részének beszerzése a virtualizációs projekt részeként, amely megkönnyíti az ECRIS IV-ről az ECRIS V-re való átállást, az ECRIS V-nek is otthont adó igazságszolgáltatási adatközpont létrehozását, valamint számítógépek és egyéb berendezések beszerzését a végfelhasználók számára.

Ez a beruházás alátámasztja az igazságszolgáltatás fejlesztésére irányuló 2022–2025-ös stratégiát, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a peres fél és bármely érdekelt szervezet, valamint az igazságszolgáltatás közötti digitális interakció biztosítására, az elektronikus aláírást és az elektronikus bélyegzőt, az e-akta tekintetében jobb adatkommunikáció rendelkezésre állását (amely lehetőséget kínál a peres felek számára az igazságügyi aktákhoz való elektronikus hozzáférésre), valamint a fizikai archívum digitalizálására irányuló, bíróságon átnyúló ágazati stratégia kidolgozását (421. mérföldkövet).

Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. Digitalizáció a környezetvédelem területén

E beruházás célja egy integrált informatikai rendszer megvalósítása a fenntartható fejlődés támogatása, az infrastruktúra és a környezet minőségének javítása, a természet védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

A beruházás két fő intézkedésből áll:

-az erdők épségének felügyeletéhez, ellenőrzéséhez és biztosításához, valamint a faszállításhoz szükséges infrastruktúra fejlesztése. Ezt a rendszert két szakaszban kell megvalósítani (az informatikai rendszer telepítése és konfigurálása, valamint a titoktartást szolgáló biztonsági megoldások bevezetése, képzés, a nyomozások és riasztások platformjának működőképessé tétele). A rendszert integrálni kell a SUMAL 2.0-ba (a román fa- és fakivágási rendszer), és nyomon kell követnie a fakitermeléssel és -feldolgozással, azidőben történő erdőregenerálással, az erdők egészségével, az erdei élőhelyek védettségi helyzetével (például az erdőtakaró elvesztésével és az erdőtakaró növekedésével) kapcsolatos jogi kötelezettségeket. Az eTerra3 nemzeti rendszer (földtulajdoni adatbázis) által biztosított erdősített telekkönyvet az alkalmazásprogramozási interfészen (API) keresztül fel kell venni a SUMAL 2.0-ba a tulajdonosi és igazgatási jogok teljes adatkészletének megszerzése érdekében. A rendszernek három fő összetevőből kell állnia: műholdas képek összehasonlítása (automatikusan és kérésre) az erdei lombkorona változásainak észlelése érdekében; a faszállítás nyomon követése mesterséges hírszerzéssel támogatott videokamerákkal; légi és szárazföldi LiDAR szkenneléssel előállított digitális erdőmodell (nagy sűrűség – több mint 30 pont/sqm). A rendszer adatközpontjainak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek.

-32 környezetvédelmi közszolgáltatás digitalizálása (mint például az emissziókataszter kiszámításához és jelentéséhez szükséges adatok és információk továbbítása, Natura 2000 jelentéstétel, természetvédelem – az eltérések és a szigorúan védett fajok fogásaival kapcsolatos szolgáltatás @-@), az állatkertek nemzeti nyilvántartásának kezelése, állami akváriumok és rehabilitációs központok kezelése, ökoszisztéma-gazdálkodási szolgáltatás, védett természeti területek kezelési tervei, a megyei környezetvédelmi hivatalok által a vadon élő állat- és növényfajok magánszemélyek és jogi személyek által végzett betakarítási/befogási és/vagy értékesítési tevékenységeire kiadott engedélyek nyilvántartásának kezelése, a bejelentési és engedélyezési eljárások irányítása a GMM-ek (géntechnológiával módosított mikro @-@ organizmusok) és a GMO-k (géntechnológiával módosított szervezetek) területén, a SEVESO közszolgáltatási értesítések – a gazdasági szereplők által küldött baleseti/eseménybejelentési szolgáltatás, valamint a 2012/18/EU irányelv (SEVESO III) szerinti osztályozási értesítések – az IGSU-val, az EMAS regisztrációs szolgálattal való interoperabilitással – olyan szervezeteket kezel, amelyek csatlakoznak egy közösségi öko-@ irányítási és ellenőrzési rendszerhez, EPRTR-kérelem a gazdasági szereplők jelentéstételi céljaira, Ipari Kibocsátási Szolgálat, engedélykiadási szolgáltatás, megállapodások, engedélyek és integrált környezetvédelmi engedélyek a dokumentumkezelő rendszerbe integrálva, talaj-háttéri közszolgáltatás (a potenciálisan szennyezett, szennyezett és korrekciós területekre vonatkozó adatok kezelése), laboratóriumi elemző közszolgáltatás a hulladék, a zaj, a radioaktivitás, a hulladékkeletkezés, a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás területén, a hulladék csomagolásának keletkezésével és kezelésével kapcsolatos jelentéstételi szolgáltatások, az elhasználódott járművek bejelentésével kapcsolatos szolgáltatás, a határokon átnyúló hulladékszállítmányok jóváhagyására/elutasítására vonatkozó szolgáltatás, az elemek és akkumulátorok gyártóinak nyilvántartásba vételére, valamint az elektromos és elektronikus berendezések gyártóinak nyilvántartásba vételére, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak keletkezésére és kezelésére vonatkozó adatszolgáltatási szolgáltatás, vegyianyag-bejelentési szolgáltatás az 1907/2006/EK rendelet 36. cikkével – REACH és az 1272/2008/EK rendelet 46. és 49. cikkével összhangban – CLP-rendelet, a magas szintű telephelyekre vonatkozó biztonsági jelentések, az alacsony szintű telephelyekre vonatkozó súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó politika, vészhelyzeti terv, létesítmények közötti dominóhatás az EU SEVESO III irányelv végrehajtása szerint, a jogi személyek ökológiai címkéjének kérelmezésére irányuló szolgáltatás, a Romániában nyilvántartásba vett környezeti károk bemutatására irányuló szolgáltatás, a közepes tüzelőberendezésekből származó kibocsátások nyomon követésére irányuló szolgáltatás, az üvegházhatású gázok kibocsátási engedélyével kapcsolatos állami szolgáltatás, a 2008/98/EU irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében a környezetvédelmi engedély hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők regisztrációs szolgáltatása, jóváhagyási szolgáltatás és értékelő jelentések kiadása (a biocid termékek, növényvédő szerek és műtrágyák esetében), a közintézmények szelektív hulladékgyűjtésére vonatkozó adatszolgáltatási szolgáltatás).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 6. Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

E beruházás célja, hogy a munkavédelem és a szociális védelem területén több szolgáltatás esetében növelje a digitalizáció szintjét, amit a berendezések beszerzése és a személyzet képzése támaszt alá.

A beruházás több intézkedésből áll:

-az ANOFM (Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség) által kínált szolgáltatások digitalizálása (például a kedvezményezettek nyilvántartásba vételéhez és az ellátások odaítéléséhez szükséges dokumentumok online benyújtása, az online képzések nyilvántartásba vételének és az azokon való részvételnek a lehetősége, valamint a szakmai kompetenciák értékelése, online tanácsadás), valamint az informatikai infrastruktúra korszerűsítése.

-a területi munkaügyi felügyelőség digitalizálása, amely a munkaügyi kapcsolatok, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén végzett ellenőrzési tevékenységet célozza (informatikai rendszer, elektronikus aláírások, a bejelentési eljárás egyszerűsítése). Ezenkívül a REGES-ONLINE projekt célja a területi munkaügyi felügyelőségek munkáltatókkal való kapcsolatának digitalizálása, megkönnyítve a munkavállalókra és egyéni munkaszerződéseikre vonatkozó adatok továbbítását.

-a Nemzeti Kifizetési és Szociális Ellenőrző Hivatal (ANPIS) által kezelt szociális támogatási ellátások digitalizálása (beleértve a befogadásból származó minimumjövedelem kedvezményezettjeinek kiszolgálására szolgáló funkcionális informatikai rendszereket). Az ANPIS esetében a tervek szerint dokumentum- és információkezelési eszközöket, a polgárokkal folytatott valós idejű kommunikációs csatornákat, digitalizációs és adatkezelési eszközöket kell kifejleszteni, az adatok biztonságának garantálása mellett. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 13. elemében (társadalmi reformok) foglalt reformmal szinergiában várhatóan működőképessé válik a befogadás minimumjövedelmének végrehajtására szolgáló digitális platform.

-digitális készségekkel kapcsolatos képzések az ANOFM, az ANPIS és az ITM alkalmazottai számára.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7. Elektronikus űrlapok bevezetése a közbeszerzés területén

E beruházás célja a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó egységes elektronikus formanyomtatványok működőképessé tétele, amelyek a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó egységes formanyomtatványok létrehozásáról és az (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/1780 végrehajtási rendelettel összhangban egyszerűsítik a nemzeti és európai szintű közbeszerzési gyakorlatokat.

A beruházásnak magában kell foglalnia az uniós szintű jogi követelmények elemzését és a korábbi űrlapokkal való összehasonlítást, továbbá folytatnia kell a rendszereket, a kódlistákat, az üzleti és hitelesítési szabályokat és a címkéket, értékelnie kell a kért rendszerintegrációt, ki kell igazítania az e-formanyomtatványokat, meg kell határoznia és végre kell hajtania az e-hirdetmények adatmodelljét, az elektronikus űrlapokat és az értesítéseket. Ezenkívül az e-hirdetményeket integrálni kell más eszközökkel és szolgáltatásokkal (például a nemzeti közbeszerzési rendszer üzleti információs rendszerével), és képzéseket kell biztosítani a felhasználók számára.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 8. Elektronikus személyazonosító igazolvány és digitális aláírás

E beruházás célja, hogy támogassa az elektronikus személyazonosító igazolvány (e-személyazonosító igazolvány) román állampolgárok általi átalakítását és elfogadását. A beruházás kulcsfontosságú a köz- és magánszférabeli szervezetek és a polgárok közötti digitális interakció megkönnyítéséhez.

A beruházás a következőkből áll:

-5 millió elektronikus személyazonosító igazolvány kiállítása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során. Az elektronikus személyazonosító igazolvány két digitális tanúsítványt tárol: i) amely lehetővé teszi az elektronikus személyazonosító igazolvány kibocsátásának időpontjától használható online közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hitelesítést, és ii. opcionális a minősített hitelesítésszolgáltatók által kibocsátott minősített elektronikus aláíráshoz, amelyet a polgárok vásárolhatnak meg;

-11 online közszolgáltatás kidolgozása és megvalósítása, legalább „3” szintű kifinomultsággal, amely elektronikus személyazonosító igazolvány használatával hozzáférhető. Ezek az online közszolgáltatások a következő elemeket tartalmazzák: Informatikai és kommunikációs infrastruktúra az elektronikus személyazonosító igazolványon keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztéséhez, nyújtásához és fokozott folyamatosságához, virtualizációs megoldások az infrastruktúra elérhetőségének javítására az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, a jelenlegi „tartalék- és katasztrófa utáni helyreállítás” moduláris megoldásokkal való kibővítése;

-a biztonsági kockázatokra (beleértve a kiberkockázatokat is) vonatkozó korai előrejelző rendszer kidolgozása;

-figyelemfelhívó kampány végrehajtása, amely ösztönzi az elektronikus személyazonosító igazolvány és implicit módon a kapcsolódó elektronikus közszolgáltatások széles körű használatát.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 9. A nem kormányzati szervezetek ágazatának digitalizációja

E beruházás célja a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) digitális átalakulásának támogatása és a munkavállalók digitális jártasságának növelése.

A beruházás egy projektfelhívásból áll, és 200 (legfeljebb 70 000 EUR összegű) vissza nem térítendő támogatást ítél oda nem kormányzati szervezeteknek a digitális infrastruktúrába, a személyzet és az önkéntesek digitális készségeibe, az ügyfélkapcsolat-kezelési platformok fejlesztésébe és berendezések vásárlásába történő beruházásokhoz. Emellett e beruházás keretében létre kell hozni a nem kormányzati szervezetek digitális átalakítását szolgáló forrásközpontot. A központ támogatja az informatikai szolgáltatások és nyílt forráskódú szoftvermegoldások fejlesztését, valamint a digitális transzformációs stratégiák végrehajtásához nyújtott technikai segítségnyújtást, a meglévő digitális erőforrásokat egy nyílt digitális könyváruházban központosítva, amely lehetővé teszi a könnyebb hozzáférést, segítségnyújtást, e-tanulást és képzést, a gyakorlati közösségeket és a digitális transzformációs folyamatok személyre szabott támogatását.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 10. Digitális átalakulás a közszolgálat-irányításban

E beruházás célja a közszolgálat javítása a bürokrácia csökkentése és a közszolgáltatások minőségének a jól képzett és professzionális közszolgálat révén történő javítása révén. Ez a beruházás a 14. elemhez (Jó kormányzás) kapcsolódik.

A beruházás két interoperábilis platform működőképessé tételéből áll:

-e-ANFP – a (központi, területi, helyi) közszolgálati irányítási platform fejlesztése és bővítése valamennyi karrierfolyamatra (felvétel, értékelés, előléptetés, az állami rendszerből való kilépés, szabványosított kompetenciakeret és munkaköri leírások alapján), valamint az együttműködő intézményekkel való kapcsolat.

-SIMRU (integrált humánerőforrás-gazdálkodási rendszer) – a hatóságok humánerőforrás-folyamatainak belső irányítási platformjának fejlesztése (személyzeti adatok kezelése, szervezeti irányítás, időgazdálkodás, célkitűzésmeghatározás és jelentéstétel).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 11. A kommunikációs szolgáltatások igénybevételét támogató program végrehajtása a kedvezményezettek számára különböző típusú eszközök révén, különös tekintettel a fehér területekre

E beruházás célja, hogy lefedje a nagyon nagy sebességű internet-hozzáférést azokon a területeken, ahol a piac önmagában nem tudja ezeket a szolgáltatásokat nyújtani (falvak, beleértve a hátrányos helyzetű területeket is). A legkisebb sebességnek legalább 100 Mbps korszerűsíthetőnek kell lennie, a hálózatoknak pedig FTTB/H-nak és/vagy 5G-nek kell lenniük.

A beruházás két kiemelt területből áll: i. abszolút prioritás, amely a helyhez kötött hálózatokkal nem rendelkező, de látens kereslettel vagy társadalmi-gazdasági hajtóerővel nem rendelkező, teljesen fehér vidéki településeket célozza, és ii. az alapvető prioritás, amely a helyhez kötött hálózatokra irányul, ahol a sebességet javítani kell, és a piac nem elégíti ki ezeket az igényeket. A beruházás passzív infrastruktúrát és aktív hálózati elemeket, felhordó és hozzáférési szegmenst, új hálózatok létrehozását vagy meglévők korszerűsítését finanszírozza.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 12. A nemzetbiztonság szempontjából kritikus értéket képviselő köz- és magán IT & C infrastruktúrák kiberbiztonságának biztosítása intelligens technológiák alkalmazásával

E beruházás célja, hogy megerősítse a Cyberint nemzeti központ kapacitását, és biztosítsa legalább 101, kritikus IKT-infrastruktúrával rendelkező intézmény és szervezet (minisztériumok, ügynökségek, energiaszolgáltatók/forgalmazók, egészségügy, közlekedés, vízellátás) infrastruktúrájának biztonságát.

A beruházás több cselekvési irányvonalból áll:

-Kiberbiztonsági megoldások, berendezések és képzés biztosítása a kibertámadásokkal szembeni sebezhetőség mértéke, a kibertámadás által a nyújtott szolgáltatásokra gyakorolt potenciális hatás, a jelentős kibertámadások célpontjává válás valószínűsége, a nemzeti/regionális lefedettség és a szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőinek száma alapján kiválasztott szervezetek számára.

-A Cyberint nemzeti központ kapacitásainak fejlesztése egy biztonsági platform működőképessé tételével és a különböző bizalmi szintű hálózatok közötti adattovábbítás céljából történő adattovábbítással, valamint a központ nyomozati kapacitásának növelésével.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 13. A kormányzati spektrum védelmét szolgáló biztonsági rendszerek fejlesztése

E beruházás célja a vezeték nélküli kommunikáció biztosítása a központi és helyi közintézményekben és hatóságoknál. A beruházás célja különösen a vezeték nélküli sebezhetőség-megelőző mechanizmusok bevezetése a kommunikációs rendszerekben, vezeték nélküli sebezhetőség-észlelési megoldások kifejlesztése a kommunikációs rendszerekben, valamint egységes vezeték nélküli sebezhetőségkezelő rendszer létrehozása a kommunikációs rendszerekben.

A beruházást a nemzeti szinten elosztott érzékelők új hálózatának létrehozásával kell végrehajtani, amelyet a kijelölt befogadóhelyeken helyeznek el, hogy észleljék és automatikusan riasszák a rádióspektrum-spektrum zavarait.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 14. A román hatóságoknak nyújtott internetszolgáltatók infrastrukturális szolgáltatásai rezilienciájának és kiberbiztonságának növelése

E beruházás célja, hogy növelje az internetszolgáltató (ISP) infrastruktúrájának ellenálló képességét a hatóságok kiberbiztonságának biztosítása mellett.

A beruházás a közigazgatás gigabites internet-hozzáférési hálózatának frissítéséből és bővítéséből, a kiberbiztonsági képességek fejlesztéséből, valamint az ISP-szolgáltatások (DNS, web, e-mail, tárhelyszolgáltatás) biztosításából áll. Románia minden megyéjét nemzeti internetes elosztó hálózathoz kell csatlakoztatni.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 15. Új kiberbiztonsági készségek létrehozása a társadalom és a gazdaság számára

E beruházás célja a kiberbiztonsági készségek fejlesztésének támogatása mind a diákok, mind az állami és magánszereplők számára.

A beruházás két fő intézkedésből áll:

-kiberbiztonsági képzések végrehajtása 5000 tanár számára (egyetemi és egyetemi szinten), akik Románia egész területén átadják újonnan megszerzett ismereteiket a diákoknak. A beruházás e részének fel kell hívnia a figyelmet a kiberbiztonságra, és hozzá kell járulnia a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt tartós hatáshoz.

-az 1000 szereplő kiberbiztonsági érettségének növelésére szolgáló eszköztárat egy kezdeti értékelés alapján kell kidolgozni, amely a célcsoport operatív, technológiai és készségeire összpontosít.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 16. Fejlett digitális készségekre vonatkozó képzési program köztisztviselők számára

E beruházás célja a köztisztviselők fejlett digitális készségeinek fejlesztése azzal a céllal, hogy támogassa a közszolgáltatások digitalizálását azáltal, hogy javítja a képzett munkaerő rendelkezésre állását a belső informatikai és kommunikációs műveletekhez.

A beruházás a magas szintű digitális készségekre (adatbáziskezelés, rendszerirányítás, üzleti elemzés, adatelemzés, programozás) irányuló képzésekből áll 32500 köztisztviselő számára (ebből 2500 vezető beosztású köztisztviselő). A képzési igények előzetes elemzését el kell végezni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 17. Finanszírozási rendszerek annak érdekében, hogy a könyvtárak digitális készségek központjaivá váljanak

E beruházás célja a digitális képzéshez korlátozott hozzáféréssel rendelkező közösségek és a marginalizált csoportok alapvető digitális készségeinek fejlesztése. A beruházások 105 könyvtárnak a digitális készségek fejlesztését szolgáló központokká történő átalakítását foglalják magukban, amit 1030 könyvtárnak az informatikai berendezések megváltoztatására/korszerűsítésére szánt további források támasztanak alá. E beruházás keretében várhatóan 100000, hátrányos helyzetű közösségekből származó polgár számára fejlesztik ki az olyan alapkészségeket, mint a digitális jártasság, a kommunikáció, a médiaműveltség, a digitális tartalom létrehozója, a digitális biztonság és a digitális vállalkozói ismeretek oktatása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

142

Reform A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

Mérföldkő

A digitális átalakulással kapcsolatos reformok és beruházások végrehajtásával és nyomon követésével foglalkozó munkacsoport létrehozása és működése

A munkacsoport létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

NEGYEDÉV

2021

A digitális transzformációval foglalkozó ideiglenes munkacsoport működőképessé tétele, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási időszaka alatt 17 magasan szakosodott szerződéses álláshelyet foglalkoztat a digitális technológiák és a projektmenedzsment területén. Az egység fő feladatai a következők:

-a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv ágazati komponenseinek kidolgozása és végrehajtása;

-a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terven belüli digitális vonatkozású reformok és beruházások végrehajtásának nyomon követése a kulcsfontosságú projektekre összpontosítva, és a többi érintett intézménnyel szoros együttműködésben azonnali korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot a kritikus blokkokra vonatkozóan;

-projektteljesítmény-irányítási rendszerek kidolgozása a digitális pillér konkrét célkitűzéseinek lefedése érdekében;

-a szabályozási és módszertani keret, valamint a működési, működési és pénzügyi eljárások kidolgozása és szabályozása tevékenységi területén;

-a digitális vonatkozású szakpolitikák végrehajtását szolgáló eszközök fejlesztése;

-projektirányítás és jelentéstétel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a digitális vonatkozású intézkedések keretében meghatározott célkitűzések teljesítésének valamennyi szakaszáról;

-a digitális vonatkozású nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv reformjainak és beruházásainak végrehajtásához szükséges bármely egyéb attribútum teljesítése.

A munkacsoport a digitalizáció portfólióját kezelő miniszter irányítása alatt álló igazgató irányítása alatt áll.

143

Reform A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

Mérföldkő

A kormányzati felhőarchitektúra lehetőségeinek elemzése

Eredményjelentés az értékeléssel és a benyújtott ajánlásokkal

NEGYEDÉV

2022

Az elemzésnek a következőket kell tartalmaznia:

-a kormányzati felhő megvalósításának meghatározására szolgáló stratégiai és technológiai lehetőségek, valamint jogalkotási és szabályozási csomag, beleértve az interoperabilitási szabályokat és a kormányzati adatkormányzási modellt;

-a polgári és technológiai infrastruktúráknak a tervben meghatározott határidőkkel összhangban történő kiépítésének, leszállításának, telepítésének és üzemeltetésének lehetőségei;

-az állami hatóságok által jelenleg kínált nyilvános digitális alkalmazások/szolgáltatások feltérképezése, a gyártási és/vagy végrehajtási szakaszokban végrehajtott folyamatok és eljárások kialakítása;

-a feltérképezett alkalmazások felhőalapú fejlesztési/migrációs terve.

144

Reform A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

Mérföldkő

A kormányzati terület felhőalapú szolgáltatásainak irányításáról szóló törvény hatálybalépése

A számításifelhő-szolgáltatások irányításáról szóló törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új jogszabály létrehozza a felhőalapú infrastruktúra fejlesztésének és kezelésének általános keretét, amely információs technológiából, kommunikációs és kiberbiztonsági erőforrásokból és szolgáltatásokból áll, és amelyet a közszféra az európai számításifelhő-számítási stratégiával összhangban oszt meg, és összhangban van a nemzeti interoperabilitási kerettel.

145

Reform A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

Mérföldkő

Az interoperabilitásról szóló törvény hatálybalépése

Az interoperabilitásról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új törvény:

-összhangban kell lenniük az európai interoperabilitási keret rendelkezéseivel 12 ;

-olyan keretet/kormányzatot hoz létre, amely támogatja az alkalmazások és szolgáltatások közszektor általi, biztonságos és fenntartható környezetben történő fejlesztésére vonatkozó szabványok és szabályok kiválasztását;

-működőképessé teszi az adatmigrációt és az adatok meglévő adatstruktúrákba való integrálását, miközben biztosítja az interoperabilitást;

-biztosítsa, hogy a funkciók megvalósítása magában foglalja a nemzeti azonosítási és engedélyezési infrastruktúráknak az uniós tagállamokkal való összehangolását egy transznacionális rendszerben, a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014/910/EU eIDAS-rendeletben meghatározott európai szabályokkal összhangban;

-az egységes digitális kapuról szóló (EU) 2018/1724 rendeletben foglalt egyszeri adatszolgáltatás elvének figyelembevétele.

146

Reform

Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

Mérföldkő

Az 5G hálózatbiztonsági törvény hatálybalépése

Az 5G biztonsági törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az 5G hálózatbiztonsági törvény hatálybalépése. A fő rendelkezések azokat a hírközlési szolgáltatókat célozzák meg, amelyek 5G hálózatokban kizárólag a miniszterelnök által a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács véleménye alapján előzetesen engedélyezett gyártóktól származó technológiákat, berendezéseket és szoftvereket használhatnak. Az 5G berendezések és szoftverek minden gyártójának kérelmeznie kell ezt az engedélyt, amelyet be kell nyújtani a Hírközlési Minisztériumhoz.

147

Reform

Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

Mérföldkő

A távközlési szolgáltatók 5G engedélyek kiadására való felhatalmazására vonatkozó ajánlati felhívás közzététele

Az ajánlati felhívást az ANCOM honlapján teszik közzé.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Versenyeztetéses kiválasztási eljárás (árverés) közzététele és megszervezése az úgynevezett „5G-engedélyek” (azaz a 700 MHz-es, 1 500 MHz-es és a 3,4–3,8 GHz-es sávok) megadására.

Az 5G hatékony ösztönzése, a verseny és a végfelhasználók jogainak előmozdítása érdekében az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex kritériumai szerint hosszú távú engedélyeket irányoznak elő.

Az aukciós eljárás a korábbi romániai (2012-es és 2015-ös) spektrumárverések tapasztalataira és a hasonló közelmúltbeli uniós eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokra épül, és magában foglalja az engedélyekhez kapcsolódó versenyvédelmi biztosítékokat, piacformáló mechanizmusokat és feltételeket, amelyek mindegyike megfelel a román piac sajátosságainak és dinamikájának.

148

Reform

Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

Mérföldkő

Az uniós konnektivitási eszköztár ajánlásainak végrehajtása

NEGYEDÉV

2022

Románia menetrendjének a konnektivitási eszköztár alkalmazásával történő végrehajtása közös 13 , több érdekelt felet tömörítő erőfeszítés.

Az érintett minisztériumok között jelenleg elemzés alatt álló ütemterv-tervezet szerint Románia a 39 ajánlásból 12 esetében végrehajtja a következőket:

24 – A megfelelő kiinduló árak előmozdítása

25 – Az 5G harmonizált sávok időben történő rendelkezésre állása

28 – A 24,25–27,5 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó egyedi engedélyezési rendszer

31 – Az ismétlődő frekvenciahasználati díjak szerkezete a bevezetés ösztönzése érdekében

38 – Összehangolt és célzott kommunikáció az 5G megvalósításáról szóló tájékoztatás és oktatás érdekében

39 – A nyilvánosság tájékoztatása arról, hogy a rádióállomások létesítményei megfelelnek-e a vonatkozó EMF biztonsági határértékeknek.

Mindezen ajánlások várhatóan 2021-ig véglegesítésre kerülnek, míg

2 – Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére vonatkozó mintaszabályzatok kidolgozása

3 – Tájékoztató anyagok és munkaértekezletek biztosítása az önkormányzatok és más illetékes hatóságok számára

11 – A különböző forrásokból származó információk rendelkezésre állásának biztosítása és a tervezett építési munkák átláthatóságának növelése

26 – A nemzeti spektrumtervek rendszeres felülvizsgálata

32 – A pénzügyi támogatás felhasználása a beruházások ösztönzésére

35 – A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT)/Elektronikus Hírközlési Bizottság (ECC) által kidolgozott harmonizált műszaki feltételek alkalmazása, amennyiben szükségesnek ítélik a kijelölt közös frekvenciatartományokat

Valamennyit 2022-ben véglegesíteni kell.

149

Reform

Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

Mérföldkő

A rádióspektrum-használati jogok odaítélése

Átruházott használati jogok

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az „5G” rádiófrekvencia-engedélyeket a 147. mérföldkőben szereplő versenyeztetéses kiválasztási eljárás/árverés eredményei alapján kell kiosztani.

150

Reform A kritikus értékű infrastruktúrával rendelkező köz- és magánszervezetek kiberbiztonságának biztosítása

Mérföldkő

A 2021–2026 közötti időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégia elfogadása

A 2021–2026 közötti időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégia kormány általi elfogadása

NEGYEDÉV

2021

El kell fogadni a 2021–2026 közötti időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégiát, amely rendelkezéseket tartalmaz a következőkre vonatkozóan:

-a kiberbiztonsági szabályozási és intézményi keret rendszeres értékelése és aktualizálása,

-a köz- és magánszféra közötti partnerség megerősítése az egész társadalom kiberrezilienciájának növelése érdekében,

-a kibertámadásokra való reagálási képesség fejlesztése, valamint a rendszerek, hálózatok és szolgáltatások rezilienciája

-Románia kiberbiztonsági architektúrában betöltött szerepének megszilárdítása nemzetközi szinten.

151

Reform A kritikus értékű infrastruktúrával rendelkező köz- és magánszervezetek kiberbiztonságának biztosítása

Mérföldkő

Románia védelmi és kiberbiztonsági törvényének hatálybalépése

A román honvédelemről, kiberbiztonságról és biztonságról szóló törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Románia védelmi és kiberbiztonsági törvénye létrehozza a kiberbiztonsággal és a kibervédelemmel kapcsolatos tevékenységek szervezésének és végrehajtásának jogi és intézményi keretét, valamint az érintett területeken működő intézmények együttműködési mechanizmusait és válaszait.

152

Reform

A polgárok egész életen át tartó digitális kompetenciájának növelése a közszolgáltatások és a digitális oktatás terén

Mérföldkő

A munkaügyi miniszter és a Nemzeti Statisztikai Intézet elnöke miniszteri rendeletének hatálybalépése az új digitális foglalkozásoknak a foglalkozások osztályozásában történő meghatározásáról (COR)

A munkaügyi miniszter és a Nemzeti Statisztikai Intézet elnökének rendeletében szereplő rendelkezés, amely jelzi az RB-n belüli új digitális foglalkozásokat meghatározó módosítás hatálybalépését.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A munkaügyi miniszter és a Nemzeti Statisztikai Intézet elnökének miniszteri rendelete a foglalkozások román osztályozásának (COR) szintjén határozza meg az új digitális foglalkozásokat, amelyek egyenértékűek az Európai Unió országaiban a digitalizáció terén bevált gyakorlatokkal rendelkezőkkel. Diagnosztikai tanulmányt/elemzést kell végezni annak érdekében, hogy a következő öt évre előre lehessen jelezni a gazdaság digitális átalakulásával és az ipar 4.0-ra való átállással összefüggő munkaerő-igényeket, beleértve a foglalkozások hivatalos osztályozásában szereplő új digitális foglalkozások meghatározására vonatkozó ajánlásokat is.

153

Beruházás

A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

Mérföldkő

A beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás alapján a beruházás végrehajtására vonatkozó szerződés aláírása

A szerződés aláírása

NEGYEDÉV

2022

A kormányzati felhőinfrastruktúra megvalósítására vonatkozó szerződés aláírása.

Az ajánlati felhívásért és e beruházás végrehajtásáért felelős intézmények a Különleges Távközlési Szolgálatok és a Román Digitizációs Hatóság.

A Kormányzati Felhő megvalósítása legalább a következő szakaszokat foglalja magában:

-a IV. szint beépített adatközpontjainak építése a két fő központ esetében és a III. szint kialakítása a másodlagos központok esetében;

-speciális kommunikációs infrastruktúra és információs technológia biztosítása (optikai szálas kábelek és nagy kapacitású kommunikációs berendezések);

-az egyes adatközpontok villamosenergia-ellátási hálózatának fejlesztése/bővítése a redundancia és a villamosenergia-kereslet biztosítása érdekében;

-méretezhető és redundáns légkondicionáló infrastruktúra megvalósítása, amely minden egyes adatközpont számára energiahatékony;

-az inert gázzal kapcsolatos tűzérzékelő és tűzoltó rendszer telepítése az egyes adatközpontok teljes infrastruktúrájának védelme érdekében;

-a fizikai biztonsági rendszer megvalósítása (hozzáférés-ellenőrzés, videomegfigyelés, betörés elleni küzdelem) a fejlett infrastruktúra számára;

-az infrastruktúra-megfigyelési és -kezelési hálózat megvalósítása a megvalósított létesítményen belül;

-méretezhető és nagy rendelkezésre álló informatikai és C-infrastruktúra (feldolgozóberendezések, tárolás, kommunikáció, virtualizációs szoftverek) megvalósítása az egyes adatközpontokban;

-a kiberbiztonsághoz szükséges engedélyek és speciális berendezések beszerzése.

-A biztonságot a kormányzati felhőinfrastruktúra-kezelő biztosítja.

154

Beruházás

A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

Cél

Kormányzati felhőn keresztül összekapcsolt közintézmények

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2024

A 153. mérföldkő rendelkezéseivel összhangban legalább 30, a Kormányzati Felhőhöz kapcsolódó és azt teljes mértékben használó közintézmény.

A közintézmények a kormányzati felhőinfrastruktúrán keresztül cserélnek adatokat egymással.

155

Beruházás

A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

Cél

A III. és IV. szintű adatközpontok kialakítása, infrastruktúrája és technológiái a felhőalapú szolgáltatásokhoz

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2025

Két III. szintű és két IV. szintű adatközpont kialakítása, hardver- és szoftverfelhője (Infrastructure-as-a-Service – IaaS/Platform-as-a-Service – PaaS/Software-as-a Service – SaaS), a 153. mérföldkő rendelkezéseivel összhangban.

Az adatközpontoknak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexnek.

156

Beruházás 2.

Felhőfejlesztés és migráció

Cél

Az Infrastruktúra as-a-Service-be áttelepített kormányzati digitális szolgáltatási alkalmazások – IaaS/Platform-as-a-Service – PaaS/

 

Szám

0

5

NEGYEDÉV

2025

Kormányzati felhőalapú digitális szolgáltatási alkalmazások száma a PaaS-ban, valamint a meglévő felhőre kész/virtualizált IaaS-ben történő migrációja, a 143. mérföldkő keretében kidolgozott elemzés alapján.

Az alkalmazásokat/szolgáltatásokat a hatóságok/intézmények számára kell kifejleszteni annak érdekében, hogy segítsék őket a felelősségi körükbe tartozó közszolgáltatások nyújtásában, így azokat nem használják gazdasági tevékenységekre.

157

Beruházás 2.

Felhőfejlesztés és migráció

 

Cél

Kormányzati digitális szolgáltatási alkalmazások az infrastruktúra mint szolgáltatásba – IaaS/Platform-as-a-Service – PaaS

 

Szám

5

30

NEGYEDÉV

2026

Kormányzati felhőalapú digitális szolgáltatási alkalmazások száma a PaaS-ban, valamint a meglévő felhőre kész/virtualizált IaaS-ben történő migrációja, a 143. mérföldkő keretében kidolgozott elemzés alapján.

Az alkalmazásokat/szolgáltatásokat a hatóságok/intézmények számára kell kifejleszteni annak érdekében, hogy segítsék őket a felelősségi körükbe tartozó közszolgáltatások nyújtásában, így azokat nem használják gazdasági tevékenységekre.

158

Beruházás 3. Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

 

Cél

Digitalizált közegészségügyi intézmények

 

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2023

Legalább 60 közegészségügyi intézményt kell digitalizálni.

Az egészségügy területén hatáskörrel rendelkező intézmények közé tartoznak a következők: közegészségügyi igazgatóságok, közegészségügyi intézmények, nemzeti gyógyszerügynökség, országos közegészségügyi és igazgatási iskola, valamint az Egészségügyi Minisztérium. 
A digitalizálási folyamat a következőket foglalja magában: 
1. Beruházás informatikai rendszerekbe és digitális infrastruktúrába (informatikai berendezések, licencek, informatikai szoftverek, kommunikációs rendszerek) a következő intézmények számára: Egészségügyi Minisztérium, körzeti közegészségügyi hatóságok (egészségügyi statisztikák, egészségügyi igazgatás (egészségügyi tervezés) és döntéstámogatás (kiadási felülvizsgálat, nemzeti egészségügyi számlák, humánerőforrás-menedzsment, HR – nyilvántartás, döntéstámogatás); Megyei mentőszolgálatok (beleértve a bukaresti-ilfovi mentőszolgálatot), az Országos Közegészségügyi Intézetet, az Országos Sportorvosi Intézetet, a Transzfúziós Hematológiai Intézet „Prof. Dr. CT Nicolau” országos transzfúziós hematológiai intézetét, a Nemzeti Transzplantációs Ügynökséget, a Különleges Hematosító Központot, a Hematopoietic Stem Cell-donorok Nemzeti Nyilvántartását, a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök nemzeti ügynökségét, igazságügyi intézeteket, a Bukaresti Nemzeti Mentális Egészség- és Kábítószer-ellenőrzési Központot, a Bukaresti Nemzeti Közegészségügyi, Irányító és Képzési Iskolát Intézetét. Fertőző betegségek felügyeleti rendszere, egészségügyi statisztikák, döntéstámogatás, őssejt-átültetési nyilvántartások).

2. Technikai segítségnyújtás a digitális egészségügyi megoldások fejlesztéséhez és az egészségügyi rendszerbe való integrálásához.

3. Képzés a személyzet számára, hogy megtanulják az informatikai alkalmazások működtetésének módját. A képzést a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervből kell támogatni 2970 alkalmazott számára.

Elsőbbséget kell biztosítani a távoli vagy szegény területeken működő egészségügyi szolgáltatók számára.

159

Beruházás 3. Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

Mérföldkő

Távorvoslási rendszer kiépítése

NEGYEDÉV

2024

A távorvoslási rendszernek az érintett egészségügyi szolgáltatók széles köre számára hozzáférhetőnek kell lennie, lehetővé téve, hogy az ország egész területén széles körben alkalmazzák, különös tekintettel a vidéki területekre és a kis városi területekre.

Azokat a vidéki területeket és kis városi területeket, ahol a távorvoslási rendszert alkalmazni kell, több tényező alapján kell kiválasztani, többek között a következők alapján:

-az egészségügyi ellátáshoz való jelenlegi hozzáférés (a háziorvosok vagy a családi orvosok/népesség száma alapján mérve), előnyben részesítve azokat a területeket, ahol kevesebb az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.

-kevésbé fejlett régiók (az EU besorolásának megfelelően, a GDP/tőke alapján mérve), a Bukarest és Ilfov megyén kívüli területek előnyben részesítésével.

A rendszernek biztosítania kell mind a videokonferencia útján történő valós idejű távkonzultációt, mind az élő adatátvitelt vagy aszinkron kapcsolatot.

A távorvoslási rendszer telepítésének biztosítania kell, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának utolsó évében (2025/2. negyedéve) legalább 200000 távorvoslási konzultációra kerüljön sor.

160

Beruházás 3.

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

Mérföldkő

Az új hatásvizsgálat (egészségbiztosítási informatikai platform) működik

PIA (Egészségbiztosítási informatikai platform működőképes)

NEGYEDÉV

2025

Az új PIA (egészségbiztosítási informatikai platform) várhatóan:

-felhasználóbarát és hozzáférhető környezet biztosítása a felhasználók, köztük a fogyatékossággal élők számára;

-az összekapcsolás és az interoperabilitás javítása;

-új funkciók lehetővé tétele (pl. az orvosi vonatkozású dokumentumok digitalizálása);

-az adatáramlás optimalizálása, az általános célkitűzések, a konkrét célkitűzések, a tevékenységek és a nemzeti biztosító/egészségügyi szolgáltató szintjén feltételezett teljesítménymutatók elektronikus nyomon követése.

A platform a következő jellemzőkkel rendelkezik: Az egységes integrált informatikai rendszer (SIUI), a nemzeti egészségbiztosítási kártyarendszer (CEAS) és a nemzeti elektronikus gyógyszerfelírási rendszer (SIPE) frissítése. 
A frissítés célja a szerverek lecserélése, alkalmazásaik modern, készen álló technológiában történő átírása, valamint más informatikai és kommunikációs eszközök lecserélése. 
A SIUI online hitelesítési modulokat tartalmaz, amelyek a szolgáltatók minden típusára vonatkoznak (szakosított járóbeteg-kórházak, szakorvosok, családorvosok, gyógyszerészek, orvostechnikai eszközök szolgáltatói).

161

Beruházás 3. Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

Cél

200 közegészségügyi létesítmény digitalizálása

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2025

200 közegészségügyi létesítmény részesül a következők előnyeiből:

-A közegészségügyi egységek informatikai rendszerei és digitális infrastruktúrája. A kórházak informatikai rendszerei magukban foglalják a beteg-egészségügyi dokumentáció kezelését, belépését és zárolását, a gyógyszertárat, a raktárkezelést, a létesítménykezelést, a Diagnosztikai Csoport (DRG) csoport csoportját és a DRG kódolási támogatását, az egészségügyi statisztikákat, a pénzgazdálkodást, a költségelszámolást, a minőségirányítást, a bérszámfejtést és a HR-menedzsmentet, a finanszírozó ügynökség pénzügyi jelentéseit, a döntéstámogatást és az ambuláns informatikai rendszert;

-A távorvoslás és a mobil betegfigyelő rendszerek megerősítése. A kórházi informatikai rendszereknek interoperábilisnak kell lenniük a távorvosi rendszerekkel (monitoring modul és ambuláns szakorvosi konzultációs modul), és a kórházi ambulatóriumok szakemberei számára lehetővé kell tenni, hogy távkonzultációt biztosítsanak, valamint a járóbetegeket és a krónikus betegeket az otthoni ellátást nyújtó szolgáltatók vagy a családi orvosok/általános orvosok segítségével nyomon követhessék;

-Technikai segítségnyújtás a digitális egészségügyi megoldások fejlesztéséhez és az egészségügyi rendszerbe való integrálásához.

-Képzés a személyzet számára, hogy megtanulják az informatikai alkalmazások működtetésének módját. A képzést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 3000 orvos számára kell támogatni.

162

Beruházás 3.

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

Cél

Az új hatásvizsgálati platformhoz csatlakozó egészségügyi szolgáltatók

Szám

0

25 000

NEGYEDÉV

2025

25000 egészségügyi szolgáltatót (kórházakat, járóbeteg-szakorvosokat,mbulatóriumokat, laboratóriumokat, családi orvosokat, gyógyszertárakat, orvostechnikaieszköz-szolgáltatókat, otthoni ellátást) kell csatlakoztatni az új PIA-platformhoz.

163

Beruházás 4. Az igazságszolgáltatás digitalizálása

Mérföldkő

Működő üzleti alkalmazások virtualizálása és központosítása

Nemzeti (központosított) elektronikus fájl (e-akta) operatív és bírósági ügykezelés kevesebb helyszínen virtuálisítva

NEGYEDÉV

2023

A meglévő ügyviteli rendszer (azaz az Elektronikus Bírósági Nyilvántartási Információs Rendszer, az ECRIS IV verziója) működési kockázatának csökkentése, valamint az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés modern alternatívájának („e-akta”) bevezetése érdekében ez a beruházás:

-használja a „virtualizációt” a szerverek számának mintegy 270 helyszínről 60 helyszínre történő csökkentésére (nem teljes központosítás a rövid távú adatkommunikációs és az ECRIS IV régi technológiájának korlátozása miatt);

-„központosítsa” az e-akta 4 meglévő bővítését egyetlen nemzeti „elektronikus aktában”, amelyen keresztül a peres feleknek könnyen és biztonságosan hozzá kell tudniuk férni a bírósági aktákban található dokumentumokhoz.

Fontos stratégiai célkitűzés továbbá az ECRIS következő verziójára (ECRIS V) való könnyű átállás felgyorsítása és biztosítása.

Így a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt „virtualizálás és központosítás” konkrét célja az igazságszolgáltatás informatikai infrastruktúrájának technológiai korszerűsítése az alábbiak révén:

-a WAN adatátviteli kapacitásának növelése (a sávszélesség növelése), amely a központosított elektronikus ügyviteli rendszer megfelelő működéséhez szükséges;

-megfelelő feldolgozási és tárolási kapacitás biztosítása a bíróságok és a fellebbviteli bíróságok szintjén az igazságszolgáltatási alkalmazások központosítása és az informatikai erőforrások bíróságokon történő hatékony kezelése érdekében;

-a lakosság számára kínált szolgáltatások biztonságának és elérhetőségének növelése a nemzeti elektronikus fájl (e-akta) bevezetésével.

164

Beruházás 4. Az igazságszolgáltatás digitalizálása

Mérföldkő

Az ECRIS V (elektronikus ügynyilvántartási és információs rendszer) működőképessé tétele

Az ECRIS V rendszer működőképes és működőképes

NEGYEDÉV

2025

Az igazságszolgáltatás digitális átalakulásának központi eleme egy új ügyviteli rendszer (ECRIS V) megvalósítása, amely lehetővé teszi egyrészt a peres fél és bármely érdekelt szervezet és az igazságszolgáltatás közötti digitális interakciót, másrészt pedig az igazságszolgáltatási rendszer szintjén az intézmények közötti, valamint az intézmények és más szomszédos intézmények közötti jobb és kibővített digitális interakciót.

165

Beruházás 4. Az igazságszolgáltatás digitalizálása

Mérföldkő

Az igazságszolgáltatás területén működő központi hatóságok digitalizáltak

A központi igazságügyi hatóságok WAN adatátviteli kapacitása nőtt

NEGYEDÉV

2026

Az e-kormányzás javítása és az igazságügyi ágazat digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében a központi igazságszolgáltatás területén működő hatóságok a következő technológiai fejlesztések előnyeit élvezik, amelyek a következőket foglalják magukban:

-LAN- és WAN-kommunikáció. Ez a Covid19-világjárvány során elfogadott legújabb jogszabályokkal összhangban lehetővé teszi a videokonferenciák javítását;

-Informatikai biztonsági berendezések és kiberbiztonsági megoldások;

-Informatikai terminálok/periferák

-a videokonferencia-rendszerek korszerűsítése és számának 400-ról 600-ra történő növelése;

-speciális berendezések – összetett jogi nyomozásokhoz, például audio- és videokamerás megfigyeléshez, a kritikus folyamatokhoz szükséges speciális berendezések (digitális mikroszkópok kriminalisztikai szakértelemhez).

166

Beruházás 4. Az igazságszolgáltatás digitalizálása

Mérföldkő

Működő adatközpont

Létrehozták és működtetik az adatközpontot

NEGYEDÉV

2026

Működőképessé válik egy új adatközpont az Igazságügyi Minisztérium, a minisztérium és az alárendelt intézmények számára, amely interoperábilis a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében kifejlesztett kormányzati felhővel. Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

167

Beruházás 5.

Digitalizáció a környezetvédelem területén

Mérföldkő

Az erdők felügyeletére, ellenőrzésére és nyomon követésére irányuló kapacitás növelése egy integrált informatikai rendszeren keresztül

Létrehozták és működőképessé teszik az illegális fakitermelés elleni küzdelmet szolgáló rendszert

NEGYEDÉV

2024

Létre kell hozni és működőképessé kell tenni az illegális fakitermelés elleni küzdelem rendszerét. Integrálni kell a SUMAL 2.0-ba (a faanyagok nyomon követésére szolgáló román rendszer), és nyomon kell követnie a fakitermeléssel, az időben történő erdőregenerálással, az erdők egészségével, az erdei élőhelyek védettségi helyzetével (például az erdőtakaró elvesztésével és az erdőtakaró növekedésével) kapcsolatos jogi kötelezettségeket.

Az eTerra3 nemzeti rendszer (földtulajdoni adatbázis) által biztosított erdősített telekkönyvet az alkalmazásprogramozási interfészen (API) keresztül fel kell venni a SUMAL 2.0-ba a tulajdonosi és igazgatási jogok teljes adatkészletének megszerzése érdekében. A rendszernek három fő összetevőből kell állnia: műholdas képek összehasonlítása (automatikusan és kérésre) az erdei lombkorona változásainak észlelése érdekében; a faszállítás nyomon követése mesterséges hírszerzéssel támogatott videokamerákkal; légi és szárazföldi LiDAR szkenneléssel előállított digitális erdőmodell (nagy sűrűség – több mint 30 pont/sqm). A rendszer adatközpontjainak meg kell felelniük az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódexnek.

168

Beruházás 5.

Digitalizáció a környezetvédelem területén

Cél

Digitalizált környezetvédelmi közszolgáltatások

 

Szám

0

32

NEGYEDÉV

2026

Legalább 32 környezettel kapcsolatos közszolgáltatást kell digitalizálni és online megvalósítani, hogy azok magukban foglalják a következőket:

-Az emissziókataszterekkel kapcsolatos adatok és információk továbbítása.

-Natura 2000 jelentéstételi és természetvédelmi szolgáltatások

-A környezetvédelmi nyilvántartások, bejelentési és engedélyezési eljárások és engedélyek kezelése a hulladékgazdálkodás terén a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítése érdekében.

169

Beruházás 6. Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

Mérföldkő

A REGES online rendszerének működésbe lépése

Az online rendszer működőképes

NEGYEDÉV

2024

A REGES-ONLINE informatikai rendszert létre kell hozni és interoperábilissá kell tenni, biztosítva a hatóságok és az intézmények számára, hogy az alkalmazásprogramozási felület (API) szintjén rögzítsék az adatokat.

A REGES-ONLINE projekt célja a területi munkaügyi felügyelőségek és a munkáltatók közötti kapcsolatok digitalizálása, megkönnyítve a munkavállalókkal és egyéni munkaszerződéseikkel kapcsolatos adatok továbbítását.

170

Beruházás 6. Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

Cél

Digitális szolgáltatások megvalósítása a foglalkoztatás és a szociális védelem területén

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2025

Az e-kormányzati digitális szolgáltatások működésének megkezdése a munka és a szociális védelem területén:

-Az állami foglalkoztatási szolgálat (ANOFM) által kínált szolgáltatások digitalizálása annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni a munkaerőpiac új igényeire a műveleteknek a polgárok javát szolgáló optimalizálása és a konkrét tevékenységek irányításához szükséges digitális készségek képzése révén (például a kedvezményezettek regisztrációjához és az ellátások odaítéléséhez szükséges dokumentumok online benyújtása, online képzések nyilvántartásba vételének és az azokon való részvételnek a lehetősége, valamint a szakmai kompetenciák értékelése, online tanácsadás), valamint az informatikai infrastruktúra korszerűsítése.

-az ellenőrzési tevékenység digitalizálása a munkaügyi kapcsolatok, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén.

-a Nemzeti Kifizetési és Szociális Ellenőrző Hivatal (ANPIS) által kezelt szociális támogatási ellátások digitalizálása (beleértve a befogadásból származó minimumjövedelem kedvezményezettjeinek kiszolgálására szolgáló funkcionális informatikai rendszereket). Az inkluzivitási minimumjövedelem (VMI) végrehajtására szolgáló digitális platform működőképessé tétele többek között lehetővé teszi:

oaz MII végrehajtásához kapcsolódó valamennyi művelet végrehajtása olyan modulokkal, amelyek lehetővé teszik az eseti irányítási megközelítés alkalmazását, beleértve az aktiválási intézkedéseket is, intuitív/felhasználóbarát módon

ointeroperabilitás más releváns adatbázisokkal, például a Pénzügyminisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal és az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal.

171

Beruházás 6. Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

Cél

A digitális készségekkel kapcsolatos képzéseken részt vevő alkalmazottak száma

Szám

0

4 777

NEGYEDÉV

2026

A digitális készségekkel kapcsolatos képzéseken részt vevő alkalmazottak száma:

-Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség: 1200 alkalmazott

-Nemzeti Kifizetési és Szociális Ellenőrző Hivatal: 1595 alkalmazott.

-Munkaügyi felügyelet és területi munkaügyi felügyelőségek: 1982 alkalmazott

172

Beruházás 7. Az e-hirdetmények e-formanyomtatványainak alkalmazása a közbeszerzésben

Mérföldkő

Elektronikus nemzeti formanyomtatványok alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban az uniós jogszabályokkal összhangban

Elektronikus formanyomtatványok az operatív közbeszerzési eljárásokhoz

NEGYEDÉV

2023

A beruházásnak biztosítania kell az (EU) 2019/1780 végrehajtási rendelet (e-hirdetmények) végrehajtását a román közbeszerzési szolgáltatásra vonatkozó SEAP-ban. Az e-hirdetmények bevezetése várhatóan nem érinti a végfelhasználót, mivel a változtatásokat hátulról kell elvégezni. A beruházás célja az adatok kinyerésének és az új technológiai követelményeknek való megfelelés biztosítása az irányelv szintjén.

173

Beruházás 8.

Elektronikus személyazonosító igazolvány és digitális aláírás

Cél

Azok a polgárok, akik számára e-személyazonosító igazolványt állítottak ki

 

Szám

0

5 000 000

NEGYEDÉV

2026

A személyazonosító igazolványnak az (EU) 1157/2019 rendeletben meghatározott célkitűzésekkel összhangban meg kell felelnie az Európai Bizottság okmánybiztonsági követelményeinek. Az elektronikus személyazonosító igazolvány két digitális tanúsítványt tárol:

-kötelező a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz, amelyet valamennyi elektronikus személyazonosító igazolványon rögzítenek, és amely Romániában érvényes, és amely az elektronikus személyazonosító igazolvány kiállítását követően használható.

-a minősített (belföldi/nem nemzeti) hitelesítésszolgáltatók által kibocsátott, harmadik felek szolgáltatásaira is érvényes, nem kötelező tanúsítvány a minősített elektronikus aláíráshoz, amely Romániában és az EU-ban érvényes, és amelyet a polgárok vásárolhatnak meg.

174

Beruházás 8.

Elektronikus személyazonosító igazolvány és digitális aláírás

Mérföldkő

Az elektronikus személyazonosító igazolvány bevezetését támogató intézkedések végrehajtása

Online közszolgáltatások kiépítése, korai előrejelző rendszer kialakítása, figyelemfelhívó kampány végrehajtása

NEGYEDÉV

2026

11 online közszolgáltatásnak – legalább „3” szintű kifinomultsággal – elérhetőnek kell lennie az elektronikus személyazonosító igazolvány használatával. Ezek az online közszolgáltatások a következő elemeket tartalmazzák: Informatikai és C-infrastruktúra az elektronikus személyazonosító igazolvány révén elérhető szolgáltatások fejlesztéséhez, nyújtásához és folyamatosságának fokozásához, virtualizációs megoldások az infrastruktúra elérhetőségének javítására az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, a jelenlegi „tartalék- és katasztrófa utáni helyreállítás” moduláris megoldásokkal való kibővítése.

Be kell fejezni egy korai előrejelző rendszert a biztonsági kockázatokra (beleértve a kiberkockázatokat is) vonatkozóan.

Be kell fejezni az elektronikus személyazonosító igazolvány és implicit módon a kapcsolódó elektronikus közszolgáltatások széles körű használatát ösztönző figyelemfelhívó kampányt.

175

Beruházás 9. A nem kormányzati szervezetek ágazatának digitalizálása

Cél

A nem kormányzati szervezetek digitalizációjára irányuló befejezett projektek

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2024

Sikeresen lezárultak a nem kormányzati szervezetek digitalizációjával és digitális átalakulásával kapcsolatos projektek.

A kiválasztott projekteknek támogatniuk kell a nem kormányzati szervezeteket tevékenységeik digitalizálásában azáltal, hogy beruháznak a digitális infrastruktúrába, növelik a személyzet és az önkéntesek digitális kompetenciáját a kedvezményezetteknek nyújtott távoli szolgáltatások terén, platformok és a CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés) megoldásokat fejlesztenek ki.

A kiválasztási eljárás a következő kritériumokon alapul: a projekt relevanciája a digitális átalakulás és koherencia szempontjából; a projekt módszertana és megvalósíthatósága; fenntarthatóság; javasolt költségvetés: a várható költségek gazdaságiak, indokoltak, és összefüggenek a digitalizációval kapcsolatban javasolt tevékenységekkel. A pályázó és a javasolt projektcsapat rendelkezik a projekt végrehajtásához szükséges tapasztalattal, szakértelemmel, motivációval és kapacitással.

A támogatás összege projektenként legfeljebb 70 000 EUR, legfeljebb 30 hónapos végrehajtási időszakra.

176

Beruházás 9.

A nem kormányzati szervezetek digitalizálása

Mérföldkő

A nem kormányzati szervezetek digitális átalakításával foglalkozó erőforrásközpont

Létrehozták és működőképesek az erőforrás-központ

NEGYEDÉV

2025

A nem kormányzati szervezetek digitalizációjával foglalkozó forrásközpont a következőket biztosítja:

-informatikai szolgáltatások és nyílt forráskódú szoftvermegoldások fejlesztése, valamint technikai segítségnyújtás a digitális átalakulási stratégiák végrehajtásához

-a meglévő digitális erőforrások központosítása egy nyílt digitális könyvesboltban

-a könnyebb hozzáférés lehetővé tétele 
segítségnyújtás, e-tanulás és képzés

-praxisközösségek
testreszabott támogatás a digitális átalakulási folyamatokban.

177

Beruházás 10.

Digitális átalakulás a közszolgálat-irányításban

Mérföldkő

A központi közigazgatásban a szabványosított emberierőforrás-menedzsment interaktív és együttműködési platformjainak létrehozása és működőképessé tétele

Működőképes platformok

NEGYEDÉV

2025

Az együttműködési platformok a kompetenciakeretek és a szabványosított munkaköri leírások mintája alapján lefedik az összes folyamatot, a felvételtől kezdve az értékelésig, az előléptetésig és a nyilvános rendszerből való kilépésig.

178

Beruházás 11.

A kommunikációs szolgáltatások igénybevételét támogató program végrehajtása a kedvezményezettek számára különböző típusú eszközök révén, különös tekintettel a fehér területekre

Cél

A nagyon nagy sebességű internethez kapcsolódó fehér területeken található falvak

 

Szám

0

945

NEGYEDÉV

2025

A fehér területeken 945 falut kell csatlakoztatni a nagyon nagy sebességű internet-hozzáférési szolgáltatásokhoz olyan helyhez kötötten, ahol a piac nem tud szolgáltatásokat nyújtani. A falvak elsőbbséget élveznek a következők szerint:

–abszolút prioritás azon vidéki vagy távoli települések számára, amelyek nem rendelkeznek vezetékes hálózatokkal.

az alapul szolgáló elsőbbséget a helyhez kötött hálózatokkal nem ellátott vidéki és távoli településeknek kell tekinteni.

A legkisebb sebességnek legalább 100 Mbps korszerűsíthetőnek kell lennie, a hálózatoknak pedig FTTB/H-nak és/vagy 5G-nek kell lenniük.

179

Beruházás 12.

A nemzetbiztonság szempontjából kritikus értéket képviselő állami és magán ITC-infrastruktúrák kiberbiztonságának biztosítása intelligens technológiák alkalmazásával

Cél

Biztonságos IT &C infrastruktúrával rendelkező szervezetek

 

Szám

0

101

NEGYEDÉV

2025

101 olyan állami és magánszervezet infrastruktúrájának biztosítása, amelyek nemzetbiztonsági szempontból kritikus értéket képviselő IT &C-infrastruktúrával rendelkeznek: kormányzati szervek, energiaügy (például gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatók/elosztók), vízellátás és szennyvízelvezetés, alapvető szolgáltatások, egészségügy és közlekedés (például repülőterek, kikötők). Ezek közül 59 szervezet szerepel a nemzeti kiberbiztonsági rendszerben azzal a céllal, hogy új technológiák és megoldások hozzáadásával növelje a biztonság szintjét, 42 pedig kedvezményezett, amelyeket az alábbi kritériumok alapján kell azonosítani. Ezen túlmenően a 101-ből 9 olyan szervezet részesül az ipari ellenőrzésre vonatkozó kiberbiztonsági megoldások előnyeiből, amelyek OT-infrastruktúrával rendelkeznek.

Az infrastruktúrákat a következők választják ki:

-figyelembe véve annak valószínűségét, hogy az APT (fejlett, folyamatos fenyegetés) kibertámadások célpontjaivá válnak,

-a felhasználók száma és az ilyen támadás által az infrastruktúrára és implicit módon a gazdasági és társadalmi környezetre gyakorolt hatás. Minden új szervezet esetében helyszíni felmérést kell végezni, amely kimerítően megvizsgálja az informatikai és/vagy OT-hálózatok kiberbiztonsági igényeit.

-a működtetett OT-hálózatok összetettsége,

-a kibertámadásokkal szembeni sebezhetőség mértéke (pl. ipari rendszerek/alrendszerek távirányítása),

-az e szervezetek által nyújtott szolgáltatások kedvezményezettjeinek száma.

A 101 szervezet esetében legalább a következő elemeket kell működőképessé tenni:

-fejlett sebezhetőség-érzékelő rendszer az információs rendszerekben és kommunikációs berendezésekben (szoftver- és hardvermegoldások);

-a hálózati és információs rendszerek (szoftvermegoldások és hardverek) elleni kibertámadásokhoz kapcsolódó TTP-k azonosítására szolgáló integrált rendszer;

-komplex biztonsági platform a kiberbiztonsági események automatikus elemzéséhez és feldolgozásához (szoftver- és hardvermegoldások).

180

Beruházás 12. A nemzetbiztonság szempontjából kritikus értéket képviselő állami és magán ITC-infrastruktúrák kiberbiztonságának biztosítása intelligens technológiák alkalmazásával

Mérföldkő

Megerősödtek a kibertérrel foglalkozó nemzeti központok

További kapacitások

NEGYEDÉV

2025

A Cyberint nemzeti központ struktúrája fejleszti az IKT IT és az OT infrastruktúrák integrált kiberbiztonsági védelmét szolgáló kapacitást. Továbbá a központnak a következőkből kell részesülnie:

-Műszaki infrastruktúra kifejlesztése a kiberbiztonsági események azonosítására, nyomon követésére, kezelésére és az azokra való reagálásra, amelynek célja a nemzetbiztonság szempontjából kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrák védelme, amelyek nem/már nem részesülnek a nemzeti érdekű IKT-infrastruktúrák kibertérből származó fenyegetésekkel szembeni védelmére szolgáló nemzeti rendszer által nyújtott védelemben, kiegészítő szereppel.

-Az új technológiák nemzeti kiberbiztonsági kockázatértékelési és -kezelési platformjának létrehozása.

-A rádiókommunikáció biztonságát szolgáló infrastruktúra létrehozása, amely növeli a védelem szintjét és a kommunikációs szolgáltatások elérhetőségét a polgárok számára digitális szolgáltatásokat nyújtó hatóságok számára.

-az adatok biztonságának és továbbításának platformja a különböző megbízhatósági szintű hálózatok közötti adattovábbításhoz;

-A nemzeti koordinációs központ vizsgálati kapacitásának növelése (szoftver- és hardvermegoldások).

Emellett a gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak gyakorlatok szervezésével a kiber- és hibrid válsághelyzetekre való felkészítésére irányuló nemzeti programot kell működőképessé tenni, és válságkezelési terveket kell kidolgozni.

181

Beruházás 13.

A kormányzati spektrum védelmét szolgáló biztonsági rendszerek fejlesztése

Cél

Nemzeti szinten működő befogadóhelyek

 

Szám

0

65

NEGYEDÉV

2026

Nemzeti szinten működő befogadóhelyek: Az STS (különleges távközlési szolgálat) kiépíti a nemzeti szinten elosztott érzékelők új hálózatát, amelyet az erre a célra kijelölt fogadóhelyeken helyeznek el, hogy automatikusan észleljék és riasszák a rádióspektrum-spektrum zavarait. A G2G/G2B/G2C modell alapján biztosítani kell a kormányzati spektrum rendelkezésre állását, és biztosítani kell a rádiós kormányzati szolgáltatások folytonosságát a polgárok és a közintézmények számára.

182

Beruházás 14.

A román hatóságoknak nyújtott internetszolgáltatók infrastrukturális szolgáltatásai rezilienciájának és kiberbiztonságának növelése

Cél

Olyan központok, amelyek lehetővé teszik az internetszolgáltatók (ISP) szolgáltatásaihoz való hozzáférést a központi és helyi közérdeklődésre számot tartó intézmények és szervezetek számára

 

Szám

0

41

NEGYEDÉV

2024

Románia 41 megyéjéből egy-egy központot kell kijelölni.

A több I. szintű szolgáltatóval és kapcsolódó biztonsági mechanizmusokkal rendelkező nemzeti internetelosztó hálózathoz csatlakoztatott nagy kapacitású biztonságos központok száma, amelyek biztosítják a központi és helyi hatóságok internethez és internethez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférését.

A nyújtott biztonsági szolgáltatások:

-A 10 Gbps többszörösei elleni (kiszolgálási) védelem

-A hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT) kapcsolódó szolgáltatásai (biztonsági közönség, a biztonsági események nyomon követése a hálózat egészében, reagálás a biztonsági eseményekre)

-Kapcsolódó biztonsági műveleti központok szolgáltatásai (a kedvezményezettek értesítési és eszkalációs mechanizmusai)

-A rosszindulatú forgalom hírneve és szűrési mechanizmusai a jó hírnév és a rosszindulatú tartózkodás alapján a kedvezményezetteknek nyújtott DNS-szolgáltatások szintjén

-Tesztkörnyezet-elemzés a nyújtott szolgáltatásokhoz.

183

Beruházás 15. Új kiberbiztonsági készségek létrehozása a társadalom és a gazdaság számára

Cél

Kiberbiztonsági képzésen részt vevő oktatók

 

Szám

0

5 000

NEGYEDÉV

2026

Kiberbiztonsági oktatók befejezett képzése, amely a gazdaság és a társadalom kiemelt területein alkalmazható, és kifejezetten a diplomásokra és a diákokra vonatkozik (a vállalkozások és a közigazgatás számára a kibertanfolyamokhoz ingyenesen rendelkezésre bocsátott eszközök, az adatvédelem szigorúbb ellenőrzése, valamint az új technológiák használatának biztonsága és a környezetben).

184

Beruházás 15.

Új kiberbiztonsági készségek létrehozása a társadalom és a gazdaság számára

Cél

Kormányzati eszköztárat és szolgáltatásokat kapó szervek a kiberbiztonság érettségének növelése érdekében

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2026

E beruházás céljai a következők:

-Nemzeti program kidolgozása a kiberkészségek iránti igények és azoknak a gazdaság és a társadalom kiemelt területeire gyakorolt következményeinek elemzésére, felülvizsgálatára és dokumentálására.

-1000 kulcsfontosságú gazdasági és közigazgatási szereplő (köztük vállalatok, kkv-k, iskolák, kórházak, központi és helyi kormányzati szervek) kiberbiztonsági érettségi szintjének értékelése, dokumentálása és nyomon követése.

„Kormányzati eszköztár és szolgáltatások” létrehozása és biztosítása az azonosított 1000 kulcsfontosságú szereplő kiberbiztonsági érettségi szintjének növelése érdekében.

A kulcsszereplőket a következő két kritérium alapján kell kiválasztani:

-a kiberbiztonsági irányelvben és a kiberbiztonsági irányelvnek a román jogba (azaz a 362/2018. sz. törvénybe) történő átültetésében meghatározott területek tekintetében reprezentatívnak kiválasztott szereplők

-a román illetékes kiberbiztonsági hatóság (azaz a CERT-RO) által már elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékelés alapján kiválasztott szereplők, egy érettségi önértékelést is magában foglaló felmérés alapján.

185

Beruházás 16.

Fejlett digitális készségekre vonatkozó képzési program köztisztviselők számára

Cél

Digitálisan képzett köztisztviselők

 

Szám

0

32 500

NEGYEDÉV

2026

30000, magas szintű digitális készségek elsajátítására kiképzett köztisztviselő (pl. adatbázis-adminisztrátor (SQL, MySQL); rendszerirányító; üzleti elemzők; adatelemző; programozók különböző platformokon) és 2500 vezető karrierkategóriába tartozó köztisztviselő, vezetői képzéssel és tehetségmenedzsmenttel

186

Beruházás 17.

Finanszírozási rendszerek annak érdekében, hogy a könyvtárak digitális készségek központjaivá váljanak

Cél

Digitális csomópontokra átalakított könyvtárak

Szám

0

1 135

NEGYEDÉV

2025

Legalább 1135 könyvtárat kell digitalizálni a következők szerint:

-105 könyvtárat, köztük 5 központi megyei könyvtárat és 100 vidéki vagy önkormányzati könyvtárat fel kell újítani, és számítógéppel és műszaki felszereléssel kell felszerelni. A felújítást a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban kell elvégezni.

-1030 könyvtár számára új vagy korszerűsített informatikai berendezéseket kell használni.

187

Beruházás 17.

Finanszírozási rendszerek annak érdekében, hogy a könyvtárak digitális készségek központjaivá váljanak

Cél

A digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló képzésben részesült polgárok

 

Szám

0

100 000

NEGYEDÉV

2026

Hátrányos helyzetű közösségek polgárai, akik képzésben részesültek az alapvető digitális készségek digitális központokká átalakított könyvtárakban történő fejlesztése érdekében. Az alapvető digitális készségek közé tartozik a digitális jártasság, a kommunikáció, a médiaműveltség, a digitális tartalom létrehozója, a digitális biztonság és a digitális vállalkozói oktatás.

G.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Beruházás 18. Digitális transzformáció és robotikai folyamatok automatizálása a közigazgatásban

E beruházás célja, hogy támogassa a digitális átalakulást, növelje a termelékenységet és a rezilienciát, csökkentse a hibákat és a feldolgozáshoz szükséges időt (polgárok) a robotikai folyamatok automatizálására vonatkozó megoldások (munkaerő, ismétlődő és szabályokon alapuló feladatok automatizálása) elfogadásával.

A beruházás a fejlett technológiák bevezetéséből, az üzleti folyamatok újratervezéséből és a közszféra döntéshozatali folyamatainak javításából áll. A tanácsadónak először elemeznie kell a közintézmények meglévő munkafolyamatait, és megfelelő RPA-technológiai megoldásokat kell javasolnia. A következő lépés az RPA-megoldásokat igénybe venni kívánó intézmények felhívásának közzététele.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 19. Vállalkozások munkavállalóinak továbbképzésére/átképzésére irányuló programok

E beruházás célja a kis- és középvállalkozások digitális átalakulásának támogatása alkalmazottaik digitális készségeinek fejlesztése révén.

A beruházást több szakaszban kell végrehajtani. Először is ki kell dolgozni a munkaerő továbbképzésére vonatkozó tantervet. A hangsúlyt a kialakulóban lévő technológiákra (például a dolgok internetére, a nagy adathalmazokra, a gépi tanulásra, a mesterséges intelligenciára, a robotikai folyamatautomatizálásra, a blokkláncra) kell helyezni. A második szakaszban a tanácsadó támogatja az adminisztrációt a képzés szerkezetének meghatározásában, majd az órákat a programban való részvételre jelentkező kkv-k alkalmazottai számára tartják.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

G.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

188

Beruházás 18. Digitális transzformáció és robotikai folyamatok automatizálása a közigazgatásban

Cél

Robotikai folyamatok automatizálása (RPA) és a mesterséges intelligencia (MI) előmozdítása a közigazgatásban

 

Szám

0

18

NEGYEDÉV

2025

Ez a beruházás a robotikai folyamatok automatizálását és a mesterséges intelligenciát támogató megoldásokat valósít meg a központi közigazgatás 18 közintézménye számára.

189

Beruházás 19. Vállalkozások munkavállalóinak továbbképzésére/átképzésére irányuló programok

Mérföldkő

A „Digitális készségek támogatása” elnevezésű pályázati felhívás közzététele

A felhívás közzététele

NEGYEDÉV

2022

Pályázati felhívás a kkv-k digitális készségekkel, például digitális eszközökkel és berendezésekkel kapcsolatos képzésének támogatására, a digitális készségek – többek között a felhőalapú technológiákkal kapcsolatos készségek – és az Ipar 4.0-ra jellemző technológiák megerősítéséhez.

190

Beruházás 19. Vállalkozások munkavállalóinak továbbképzésére/átképzésére irányuló programok

Cél

A személyzet digitális készségekkel kapcsolatos képzésére finanszírozott kkv-k

 

Szám

0

2 000

NEGYEDÉV

2025

Azon kkv-k száma, amelyeket azért finanszíroztak, hogy támogassák munkavállalóikat a digitális készségekkel kapcsolatos képzésben való részvételben, összhangban a 189. mérföldkővel.

H.ÖSSZETEVŐ: Adó- és nyugdíjreformok

Ez a komponens reformokat és beruházásokat foglal magában az adóigazgatás, az adórendszer, a kormányzati költségvetési keret, a nyugdíjrendszer és a vállalkozásoknak nyújtott kormányzati támogatás fő kihívásainak kezelése érdekében:

I.Az adóigazgatás reformja és az adózási keret felülvizsgálata az adórendszer megerősítése és az adóhatóság által beszedett bevételek legalább 3 százalékponttal történő növelése érdekében (2,5 százalékpont az adóigazgatási reformból és 0,5 százalékpont az adózási keret felülvizsgálatából), valamint a héabevétel-kiesés legalább 5 százalékponttal történő csökkentése érdekében 2019-hez képest.

II.Az állami nyugdíjrendszer reformja egy új jogszabályi keret révén, amely biztosítja a költségvetési fenntarthatóságot a népesség elöregedésével jellemezhető környezetben, korrigálja az egyenlőtlenségeket, biztosítja a rendszer fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint tiszteletben tartja a járulékfizetés elvét a nyugdíjjogosultság kedvezményezettjei tekintetében. Célja továbbá a nyugdíjrendszer digitális alkalmazások és szolgáltatások révén történő korszerűsítése. Az állami nyugdíjreform célja a vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtása (2019. évi 2.2. és 2.3. országspecifikus ajánlás), és különösen a költségvetési fenntarthatóság, a nyugdíjkorhatár kiegyenlítése és a II. pillér pénzügyi stabilitásának biztosítása.

III.A közkiadások hatékonyságának növelése a költségvetési folyamat átláthatóságának növelése, a költségvetési programok nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerének javítása, a nagyberuházási projektek előnyben részesítése, a kiadások felülvizsgálata valamennyi közszférában, valamint a költségvetési tanács szerepének megerősítése. A költségvetési eljárások digitalizálása várhatóan támogatni fogja ezeket a célokat.

IV.A nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás növelése összetett gazdasági modellezési eszközök alkalmazásával. A reform fő célja a nyugdíjrendszer strukturális reformjai hatásának közép- és hosszú távú becslésére szolgáló kapacitás fejlesztése az előrejelzések pontosságának jelentős javítása és ezáltal a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára gyakorolt hatás értékelése révén.

V.A versenyképesség, az innovációs kapacitás, a termelékenység és a vállalkozások (különösen a kkv-k) nemzetközivé válásának növelése alternatív finanszírozási források biztosításával a Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele révén.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Ez a reform az ANAF korszerűsítésének és digitalizálásának sürgető szükségességét kezeli annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az adóbeszedést azzal a céllal, hogy növelje a bevételek GDP-hez viszonyított arányát (2025 negyedik negyedévéig 2019-hez képest 2,5 százalékponttal), és csökkentse a héabevétel-kiesést (2026 II. negyedévéig 2019-hez képest 5 százalékponttal). A reform célja, hogy eljárási és támogató keretet hozzon létre az integrált kockázatkezelés adóhatósági szintű végrehajtásához és alkalmazásához a közigazgatás valamennyi funkciója által, az adóigazgatási folyamatban végzett tevékenységek azonosítására, tervezésére, értékelésére és kiigazítására szolgáló rendszer létrehozása érdekében, az azonosított (folyamatosan aktualizált) adózási kockázatoknak megfelelően.

A reform konkrétan a következő elemeket tartalmazza:

-a jogi személyek adózóinak a különleges célú gazdasági egységbe (virtuális magántér) történő kötelező beiratkozására vonatkozó jogi keret hatálybalépése. Ez a törvény módosítja az adóeljárásról szóló törvényt, és bevezeti a jogi személyek azon kötelezettségét, hogy beiratkozzanak a különleges célú gazdasági egységbe.

-az adófizetők besorolásának kockázati kritériumait meghatározó jogi keret hatálybalépése az ANAF elnökének rendeletével. Ez az első lépés az integrált adókockázat-kezelési rendszer teljes körű működőképessé tétele és fejlesztése felé, többek között a központosított kockázatelemzés és a központosított elektronikus kockázatnyilvántartás működőképessé tétele révén. A kockázati kritériumok meghatározása az adózási meg nem felelés fő kockázati kategóriái szerint történik, azaz: az adónyilvántartással, a bevallás benyújtásával, a bevallás szintjével és a fizetéssel kapcsolatos kockázatok, valamint a nemzetközi normák figyelembevétele. Az új kockázati kritériumok beépülnek a kockázatalapú adóigazgatási rendszerbe, amelyben az adóigazgatási intézkedéseket és ellenőrzéseket az adózók egyes csoportjainak adókockázatához kell igazítani.

-az adóellenőrzési szervek tevékenységi területére vonatkozó módosított jogi keret hatálybalépése, amelynek célja az adóellenőrzési struktúrák kapacitásának és hatékonyságának megerősítése annak érdekében, hogy a jelentős adókockázatok korai és célzott azonosítása révén megelőzzék a nemzeti és a határokon átnyúló adócsalást és adókikerülést. A jogi keret módosításainak egy részét 2020-ban hajtották végre. Ez állapítja meg az adóhatóságok (adófelügyeleti szervek, csalás elleni ellenőrző szervek és a személyi adózási helyzet ellenőrzéséért felelős szervek) okmányellenőrzések elvégzésére vonatkozó hatáskörét. Az ANAF elemezni fogja az ellenőrzési struktúrák tevékenységeinek intézményi és jogi keretét. Figyelembe véve ezen elemzés következtetéseit és eredményeit, az adóellenőrzési szervek jogi keretének felülvizsgálatát véglegesíteni kell. E reformnak meg kell erősítenie a munkaügyi felügyelőségekkel, valamint a szociális és munkaügyi védelem területén más intézményekkel folytatott együttműködést is a szürke/fekete munkavégzés adócsalásának megelőzése és korlátozása érdekében.

Ez a reform azt is eredményezi, hogy legalább 600000 pénztárgép kapcsolódik az ANAF-rendszerhez, a helyszíni ellenőrzésekhez képest nő a dokumentumalapú ellenőrzések aránya, és nő az adóellenőrzések száma.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni, és három beruházással kell alátámasztani.

Reform A vámrendszer korszerűsítése és az elektronikus vámrendszer megvalósítása

A reformnak javítania kell a vámigazgatás működését a meglévő jogi keret módosításainak előmozdítása, a hatáskörök és a belső eljárások megváltoztatása, valamint a nemzeti területen és az EU külső határán végzett ellenőrzési tevékenységhez szükséges berendezésekbe való beruházás révén.

E reform célja, hogy javítsa a vámigazgatás igazgatási és működési kapacitását, és a vámkezelési tevékenységet a teljesen elektronikus környezet felé terelje. A gazdálkodók és a vámhatóságok, valamint a tagállamok vámhatóságai közötti információcsere kizárólag elektronikus adatfeldolgozási és -terjesztési technikák alkalmazásával történhet.

Különösen a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

-a vámigazgatás működőképessé tétele,

-vámügyi informatikai rendszerek fejlesztése az Uniós Vámkódex követelményeivel összhangban;

-a vámkezelésnek az elektronikus környezetre való összpontosítása és a bürokratikus akadályok csökkentése;

-a vámalakiságok egyszerűsítése.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni, és azt egyetlen beruházással kell alátámasztani.

Reform A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Ezt a reformot a módosított szabályozási keret hatálybalépésével kell végrehajtani, amely:

-többéves költségvetési tervezés biztosítása,

-az állami beruházások fontossági sorrendjének hatékonyabbá tétele,

-vezessen be a kiadások szisztematikus felülvizsgálatát a költségvetési ciklushoz igazodva és a következő költségvetésekben szereplő megállapítások egyértelmű végrehajtási tervével összhangban, független utólagos értékelések alapján.

E reform egyik célja a költségvetési programozási mechanizmus javítása, valamint a nemzeti költségvetés fejlesztésére és kezelésére szolgáló informatikai rendszer korszerűsítése a költségvetési kiadásokat legjobban tükröző adatok és információk széles körű felhasználásával szakpolitikai és programszinten (a költségvetési eljárások elemzése, a jelentések készítéséhez szükséges idő egyszerűsítése és a jelentések készítésének formátuma), ami hatással van a következőkre:

-a költségvetési folyamat átláthatóságának növelése olyan elemzések és jelentések közzétételével, amelyek egyszerűsítik az egyes programok kiadási folyamatát;

-a költségvetési programok nyomon követésére és jelentésére szolgáló rendszer javítása.

A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni, és azt egyetlen beruházással kell alátámasztani.

Reform Az adózási keret felülvizsgálata

Az adórendszer felülvizsgálatának lehetővé kell tennie Románia számára, hogy javítsa versenyképességét, miközben támogatja a költségvetési fenntarthatóságot és a környezetvédelmi célokat. Emellett méltányosabb, hatékonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb adórendszert kell létrehoznia, amely képes jobban támogatni a gazdaságot és megkönnyíteni az adófizetők megfelelését.

A tervben szereplő adórendszer átfogó felülvizsgálata során azonosítani kell a torzulásokat és azokat a területeket, ahol a vonatkozó adójogszabályokat ki kell igazítani, különösen a társasági adó, a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok, valamint az ingatlanadó tekintetében, a túlzott adókedvezmények fokozatos megszüntetésére vonatkozó döntések megalapozása érdekében. Az adózási keret felülvizsgálatának célja a zöld adóztatás kiterjesztése is, többek között a fenntartható közlekedési és energetikai alkotóelemek kísérő intézkedéseként.

E reform végrehajtása során a román adójogszabályokat alapos elemzésnek kell alávetni egy független intézmény által nyújtott technikai segítségnyújtás támogatásával, különösen a természetes személyek jövedelme után fizetendő adók és társadalombiztosítási járulékok, a társasági adó (beleértve a kivételek által esetlegesen érintett különös rendszereket), az ingatlanadók (amelyek helyi adók) és a zöld adók területén. Ezt a szisztematikus elemzést az abból eredő ajánlások végrehajtása követi annak biztosítása érdekében, hogy az adórendszer jobban előmozdítsa a fenntartható gazdasági növekedést.

A reformnak különösen az ingatlanadók tekintetében foglalkoznia kell az ingatlanból jövedelmet szerző természetes és jogi személyekre alkalmazandó két adórendszer közötti potenciális arbitrázssal, és automatikusan meg kell határoznia a helyi adó hatálya alá tartozó ingatlanok adóköteles értékét, megszüntetve a piaci értéktől független adóalap alkalmazását.

E reform konkrét célkitűzései a következők:

-az adóbevételek szerkezetének javítása;

-az adóbevétel GDP-hez viszonyított arányának növelése 2025-ig 2019-hez képest 0,5 százalékponttal;

-szüntesse meg az adórendszer torzulásait és kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az adófizetők számára, hogy minimalizálják az adókat (a rendszer méltányosságának aláásása), különös tekintettel a jövedelemadóra és a társadalombiztosítási járulékokra;

-az adózási szabályok egyszerűsítése a megfelelés és az adminisztráció megkönnyítése érdekében, valamint a preferenciális mentességek és kezelések megszüntetése;

-hatékonyabb adórendszer megvalósítása és az adóteher igazságosabb elosztása;

-módosítsa az ingatlanadót, többek között azáltal, hogy ösztönzi a kibocsátási egységek helyi hatóságok általi, központilag meghatározott tartományokon belüli ingyenes kivetését, és az adóalapnak az ingatlan piaci értékéhez a lehető legközelebb eső becslését.

A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni, és azt egyetlen beruházással kell alátámasztani.

Reform A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele

A reform célja a Nemzeti Fejlesztési Bank (BND) működőképessé tétele a pénzügyi piaci hiányosságok közvetlen kezelése érdekében azáltal, hogy finanszírozást biztosít a magas kockázati profilú, de nagy hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő támogatható kedvezményezettek projektjeinek, amelyek esetében a magánszektornak kevés hajlandósága van a finanszírozás biztosítására. A reform a strukturálisreform-támogató program keretében finanszírozott projektet követi.

A Nemzeti Fejlesztési Bankot 100%-ban állami tulajdonú hitelintézetként kell létrehozni, amely a Román Nemzeti Bank felügyelete alatt, az alkalmazandó helyi és uniós jogszabályokkal összhangban működik. A Nemzeti Fejlesztési Bank 3 milliárd RON (hozzávetőleg 600 millió EUR) jegyzett tőkével rendelkezik.

A BND működőképessé tétele magában foglalja egy informatikai rendszer beszerzését, a szoftverlicencek és hardverek beszerzését, valamint az informatikai szolgáltatásokat is.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Nemzeti Fejlesztési Bank beruházási és hitelezési stratégiája:

-előírja az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatáról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását; és

-kizárási lista útján kizárja a tevékenységek és eszközök alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást is; 14 az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el; 15 hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 16 és eszközök 17 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; és

-annak előírása a Nemzeti Fejlesztési Banktól, hogy ellenőrizze a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést minden ügylet tekintetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesülő ügyleteket is; és

-a tőketámogatás és az általános célú vállalati finanszírozás azon kedvezményezettjei számára, amelyek az előző pénzügyi évben bevételük több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből és/vagy eszközökből szerezték, hogy zöld átállási terveket fogadjanak el és tegyenek közzé.

Ezt a reformot beruházás támasztja alá, végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

A reform magában foglalja az állami nyugdíjrendszerről szóló új törvény elfogadását, amely technikai segítségnyújtást biztosít, és amely a 127/2019. sz. törvény helyébe lép. Az új jogszabálynak közép- és hosszú távon (2024–2070) tartalmaznia kell az összes állami nyugdíjkiadást (beleértve az összes meglévő állami nyugdíjrendszert is), olyan szinten, amely biztosítja a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságát. E cél biztosítása érdekében a törvény automatikus fékmechanizmust tartalmaz.

Az új jogszabály:

-új számítási képlet bevezetése az új nyugdíjakra és folyósított nyugdíjakra vonatkozóan. A képlet paramétereit a költségvetési fenntarthatóság biztosítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell kiválasztani. Továbbá nem tehetik lehetővé a nyugdíjak szintjének eseti emelését, kivéve, ha azokat olyan intézkedések kísérik, amelyek ellensúlyozzák a költségvetési hatást;

-új nyugdíjindexálási szabály és a nyugdíjak eseti emelésére (azaz a jogszabály által előírt indexálási szabályokon túlmutató emelésekre) vonatkozó mechanizmus bevezetése;

-jelentősen csökkentse a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségeit, vezessen be ösztönzőket a munkával töltött életszakasz meghosszabbítására és a rendes nyugdíjkorhatár önkéntes, a várható élettartam növekedésével összhangban 70 évre történő emelésére, valamint 2035-ig egyenlősítse a férfiak és nők 65 éves kötelező nyugdíjkorhatárát;

-vezessenek be ösztönzőket a nyugdíjba vonulás elhalasztására;

-vizsgálja felül a különleges nyugdíjakat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a járulékalapúság elvével;

-erősítse meg a rendszer hozzájárulásának elvét;

-növelje a minimális és alacsonyabb nyugdíjak megfelelőségét, különösen a szegénységi küszöb alattiak esetében;

-a nyugdíjrendszer II. pillére pénzügyi életképességének biztosítása az e nyugdíjpillérhez való hozzájárulások növelésével.

A kormány technikai segítséget kér a törvénytervezet elkészítéséhez, amelyről a szociális partnerekkel is egyeztetni kell. A törvény előkészítésének részeként előzetes értékelést kell készíteni az új nyugdíjrendszernek különösen a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatásáról, amelynek be kell épülnie a reformfolyamatba.

A technikai segítségnyújtást nyújtó szolgáltatónak utólagos elemzést kell készítenie az elfogadott jogszabályokról, amely a reform kormány általi elfogadását követően alap-/referencia-előrejelzéseket határoz meg a teljes nyugdíjkiadásra (a GDP arányában kifejezve), valamint a rendszer közép- és hosszú távú (2024–2070) költségvetési fenntarthatóságára vonatkozóan. Ezeket az elemzéseket és előrejelzéseket nyilvánosságra kell hozni.

A reform költségeit növelő és a fent említett referencia-előrejelzésektől való eltérést eredményező törvénymódosításokat kompenzációs intézkedéseknek kell kísérniük annak érdekében, hogy a nyugdíjkiadások összhangban legyenek a reform kormány általi elfogadását követően meghatározott referenciapályával. A nyugdíjak újraszámításának összhangban kell lennie az új jogi kerettel, és olyan szinten kell tartalmaznia az összes állami nyugdíjkiadást, amely biztosítja a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságát.

A különleges nyugdíjak elemzését is el kell végezni a különleges nyugdíjak racionalizálását célzó konkrét megoldások azonosítása, valamint az e nyugdíjkategóriák kedvezményezettjei és az állami nyugdíjrendszer kedvezményezettjei közötti egyenlőtlenségeknek a járulékalapúság szempontjából történő korrigálása érdekében, figyelembe véve az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatát is.

Technikai segítségnyújtás (közbeszerzés útján) a nyugdíjreform előzetes elemzésének elkészítése, a reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása, valamint utólagos elemzés és hatásvizsgálat készítése céljából.

A reform végrehajtását 2023. március 30-ig be kell fejezni.

Beruházás Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

E beruházás célkitűzései a következők:

-az adófizetőkkel való személyes interakció csökkentése a digitális szolgáltatások bővülése és az adóalanyoknak az adózási egységek telephelyén nyújtott szolgáltatások miatt, az önkiszolgáló rendszerben prioritásként; az adófizetők digitális integrációjának biztosítása; 

-a jelenlegi távoli (elektronikus vagy telefonos) szolgáltatások fejlesztése új funkciók és/vagy új szolgáltatások létrehozása révén; 

-a formanyomtatványok egyszerűsítése, elektronikus átültetése és előre kitöltött formanyomtatványok bevezetése/a jelentéstételi kötelezettségek megszüntetése, amennyiben lehetséges; 

-az adófizetőkkel folytatott kommunikáció javítása és az adófizetőknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó tanácsadó mechanizmus bevezetése, amely az új szolgáltatások létrehozásának pillanatától kezdve lehetővé teszi az adózók bizonyos kategóriáinak bevonását annak érdekében, hogy az adózók igényei, elvárásai, lehetőségei és készségei már a tervezési és tervezési szakaszban ismertek legyenek. 

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

-az információs rendszer átalakítása és optimalizálása – VIES_RO (Hozzáadottértékadó-információcsere-rendszer);

-az egyablakos ügyintézés (OSS_RO) informatikai rendszerének bevezetése a Közösségen belüli, nemzeti és egyedi vámügyi követelményekkel összhangban;

-telefonos ügyfélszolgálatok kialakítása;

-a jelenlegi távoli (elektronikus vagy telefonos) szolgáltatások fejlesztése új funkciók és/vagy új szolgáltatások létrehozása révén;

-az adóegységek helyiségeiben az adófizetőkkel való kapcsolattartásra szolgáló eszközök bevezetése;

-megoldások alkalmazása az adófizetők/ügyfelek megismerésére;

-online aukciós platform létrehozása a jelentős értékű ingatlanok és mobil eszközök értékelésére.

A technikai segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéskötést a projektek keretében végrehajtandó közbeszerzési dokumentáció előkészítéséhez és befejezéséhez, valamint azok végrehajtásához tervezik.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

E beruházás célkitűzései a következők:

-az integrált adóügyi kockázatkezelési rendszer teljes körű működőképessé tétele és fejlesztése, többek között a központosított kockázatelemzés és -nyilvántartás működőképessé tétele révén;

-az adózási meg nem felelés és az adórések azonosítása és csökkentése az adatok és információk intelligens felhasználása révén a magas költségvetési kockázatot jelentő területek azonosítása érdekében (többek között a be nem jelentett/a be nem jelentett munkavégzés területén);

-önkéntes megfelelési programok bevezetése;

-kockázatalapú megközelítés elfogadása, beleértve az adóoptimalizálási rendszerek kezelését a nagy adófizetők igazgatásában;

-az adóellenőrzési struktúrák intézményi kapacitásának megerősítése a nemzeti és határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás megelőzése érdekében a jelentős adókockázatok korai és célzott azonosítása révén;

-az emberi erőforrások átszervezése az üzleti folyamatok fokozatos digitalizációjával összefüggésben.

A beruházás várhatóan hatással lesz az adózási fegyelem szintjének növelésére, a versenyképes piaci környezet biztosítására az adókikerülés és az adókijátszás csökkentése révén, valamint a tervezett költségvetési bevételeknek a beszedés hatékonyságának növelése révén történő elérésére.

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

-az adófizetőket kezelő rendszer központosítása

-az adatok és információk hasznosítására szolgáló platform telepítése;

-az e-számlázási rendszer megvalósítása;

-az elektronikus adójelölési rendszer bevezetése;

-a nemzetközi információcseréhez használt platform fejlesztése és bővítése;

-az Államkincstári Információs Rendszer (TREZOR) központosítása.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

E beruházás célkitűzései a következők:

-pénzügyi központ létrehozása a pénzügyi vagy közpénzekkel kapcsolatos megbízható, hitelesített és aktuális információk összegyűjtésére, kezelésére és valamennyi érdekelt fél számára történő hozzáférhetővé tételére;

-az informatikai rendszerek interoperabilitásának biztosítása mind a Pénzügyminisztérium, mind a Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) szintjén, valamint más intézmények szintjén;

-alkalmazásszabványosítás és egységes adatkezelés;

-kiberbiztonság kezelése és az adatok rezilienciája, beleértve az adatok valós idejű, biztonságos és pontos/naprakész adatokkal való megosztását;

-a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ (NCFI) korszerűsítése és az új követelményekhez való igazítása, a belső digitális transzformáció, beleértve a belső munkafolyamatok dematerializációját az MF/ANAF szintjén, a munkaórák és a munkahelyek rugalmasságának biztosítása, a készségszintek – többek között a munkavállalók digitális készségeinek – növelése;

-a Pénzügyminisztérium/ANAF informatikai rendszerének technológiai fejlesztéssel történő korszerűsítése, amelyet a hardver- és szoftverinfrastruktúra új technológiákra való áthelyezésével, a közigazgatásban használt, automatizált folyamatokhoz kapcsolódó informatikai berendezések számának növelésével, valamint a Pénzügyminisztérium adatközpontjai szintjén a folyamatos technológiai fejlődés támogatásához szükséges támogató infrastruktúra fejlesztésével kell megvalósítani.

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

-az informatikai rendszer hardverszoftvereinek és kommunikációs infrastruktúrájának korszerűsítése;

-a Pénzügyminisztérium informatikai rendszerének kiberbiztonságának megerősítése;

-az alapul szolgáló fizikai infrastruktúra (elektroenergia, légkondicionálás, riasztás és tűzoltás, fizikai biztonság, adminisztráció és nyomon követés) megvalósítása/korszerűsítése a fő meglévő adatközpontban

-belső digitális átalakulás, beleértve a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ (NCFI) korszerűsítését, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségi/koncessziós projektek nyomon követésének, a kapcsolódó adókockázatok kezelésének, valamint az állami és magánörökség információs rendszerének digitalizálását – Patrim.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Az elektronikus vámrendszer bevezetése

A vámrendszer modernizálása és az elektronikus vámrendszer bevezetése érdekében a kormány a következőket fekteti be:

-a vámhatóság működőképessé tételéről.

-a határvámhivatalok felszerelése szkennerekkel.

-az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által létrehozott szoftverhardver-infrastruktúráról az alkalmazások feldolgozási és tárolási kapacitásának növelése érdekében.

-a virtualizált infrastruktúra korszerűsítése és engedélyezése, valamint egy virtualizációs platform megvalósítása, beleértve az adminisztrációt és az automatizálást is.

-az integrált váminformációs rendszer informatikai infrastruktúrájának biztonsági megoldásáról, beleértve a támogató szolgáltatásokat, az engedélyeket és az előfizetéseket

-az integrált váminformációs rendszer komponenseinek működéséhez szükséges adatbázisokra vonatkozó engedélyekről

-az Integrált Váminformációs Rendszer operációs rendszerei felhasználóinak, munkaállomásainak és frissítési szolgáltatásainak központosított irányítására vonatkozó megoldásokról

-az „e-kereskedelemre vonatkozó héacsomagot” végrehajtó új jogszabályi rendelkezések 2021. július 1-jei hatálybalépését követően a kis értékű szállítmányokra vonatkozó csökkentett adatkészletet tartalmazó vám-árunyilatkozat informatikai rendszerének a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése és a héacsalás elleni küzdelem céljából történő végrehajtásáról.

-az ICS2 rendszerről – 1., 2. és 3. szakasz

-az NCTS_RO 5. szakaszának és az AES_RO-nak a végrehajtásáról

-az EMCS_RO rendszernek az EMCS 4. szakaszához való hozzáigazításáról

-a nemzeti behozatali rendszernek az Uniós Vámkódex keretében történő modernizálásáról

-az egységes felhasználókezelésről és a digitális aláírásról (UUM & DS)

-a vámfelügyelet és -ellenőrzés nyomon követésének rendszeréről

-a vámszabad területen folytatott tevékenységek engedélyezése és irányítása iránti kérelemről

-a nemzeti határozatok kezelésére irányuló kérelemről (engedélyek)

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. A költségvetési programozási mechanizmus javítása

E beruházás célja a nemzeti költségvetés fejlesztésére és kezelésére szolgáló informatikai rendszer (BUGET_NG) értékelése, frissítése és korszerűsítése a költségvetési kiadásokat legjobban tükröző adatok és információk széles körű felhasználása révén. A beruházásnak csökkentenie kell a jelentések elkészítéséhez szükséges időt, és optimalizálnia kell a jelentések formátumát. Ez növeli a költségvetési folyamat átláthatóságát is azáltal, hogy olyan elemzéseket és jelentéseket tesz közzé, amelyek egyszerűsítik az egyes programok kiadási folyamatát. A beruházásnak javítania kell a költségvetési programok nyomon követésére és jelentésére szolgáló rendszert is.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 6. Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-lehetőségek szimulációs eszköztára) a nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás javítása érdekében

E beruházás célja a nyugdíjrendszer strukturális reformjai hatásának közép- és hosszú távú becslésére szolgáló kapacitás fejlesztése az előrejelzések jelentős javítása és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának elemzése révén. E beruházás célja különösen a modell működésének optimalizálása, a használati kapacitás fejlesztése és javítása, az elért eredmények elemzése és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátott információk előkészítése. Ezen intézkedés végrehajtása szükségessé teszi, hogy a pénzügyminisztérium a modell felhasználásával csoportját 1 szakértőről 8 szakértőre bővítse (már meglévő személyzet), valamint technikai segítséget nyújtson a modell frissítéséhez/fejlesztéséhez, a személyzet képzéséhez az eszköz használatáról, valamint az Európai Bizottságnak és az Eurostatnak történő információtovábbítás javításáról.

A beruházás magában foglalja a Világbank által a következőkhöz nyújtott technikai segítségnyújtást:

-a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának frissítése/fejlesztése a román nyugdíjrendszer jellemzőinek megfelelően.

-a modell testreszabása oly módon, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek összeegyeztethetők az öregedési jelentéssel és az Európai Bizottság által rendszeresen kért eredményszámítással.

-Képzések/munkaértekezletek fogadása

-A nyugdíjrendszer reformjának előzetes hatásának megvalósítása/értelmezése

-Elemző jelentések készítése, beleértve a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítására irányuló javaslatokat is.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 7. Technikai támogatás az adózási keret felülvizsgálatához

Az ingatlanadó-elvek felülvizsgálatának célja többek között a helyi adó hatálya alá tartozó ingatlanok adózási célú automatikus értékelése. Ezt az intézkedést tanácsadási szolgáltatás (az informatikai eszközt kifejlesztő tanácsadói feladatmeghatározás kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtás) támogatásával kell végrehajtani egy olyan informatikai rendszer létrehozásával, amely az adóalap meghatározása céljából automatizálja az ingatlan értékelését más intézmények (pl. ingatlan- és ingatlannyilvántartó hivatal, helyi hatóságok) rendszereiben rendelkezésre álló információk, valamint nyilvános információk (pl. ingatlanhirdetések, értékbecslési szakemberek által használt katalógusok, statisztikai adatok) felhasználásával.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 8. A Nemzeti Fejlesztési Bank működőképessé tétele

A kapcsolódó reform célkitűzéseinek megvalósításához szükség van szoftverek (engedélyek) és hardverek (laptopok) beszerzésére, az eredetileg mintegy 165 fős személyzetnek nyújtott informatikai szolgáltatásokra, a műveletek végrehajtására a Nemzeti Fejlesztési Bank személyzetének képzésére, valamint a Pénzügyminisztériumnak a bank tevékenységének és teljesítményének értékelésében részt vevő munkatársainak képzésére.

A Nemzeti Fejlesztési Bank alkalmazottainak képzése a személyzet ismereteinek, szakmai készségeinek és műszaki kompetenciáinak fejlesztésére irányul az alábbi kategóriákba tartozó 3 új pénzügyi termék végrehajtásához: adósság, garancia és saját tőke. A tanácsadó javaslatot tesz a termékek szerkezetére/tervezésére, a kedvezményezettekkel kötött megállapodások/szerződések tervezetére, a megcélzott kedvezményezettek azonosítására, az elosztási csatornákra, az eljárásra, a politikákra, a kommunikációs tervre és az új termékekre vonatkozó iránymutatásokra. A minisztérium személyzetét ki kell képezni a fejlesztési bank teljesítményének elemzéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges készségek fejlesztése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 9. A nyugdíj-nyilvántartások értékelési folyamatának támogatása

E beruházás célja, hogy támogassa a jelenleg különböző archívumokban és formátumokban lévő mintegy 5 millió nyugdíjfájl digitalizálását egy egységes adatbázisban. A digitális fájlokat a meglévő nyugdíjfájlok értékelésére és egyes nyugdíjaknak az új jogszabály alapján történő újraszámításának megfontolására kell felhasználni. Az új adatbázist a polgároknak, vállalkozásoknak és állami intézményeknek nyújtott digitális szolgáltatások nyújtására, valamint a vonatkozó szakpolitikák értékelésére is használni kell.

A beruházást informatikai és nem informatikai berendezések beszerzésével, valamint az adatgyűjtéssel és -feldolgozással foglalkozó ideiglenes személyzet legfeljebb 18 hónapra történő felvételével kell támogatni.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 10. Működési hatékonyság és fejlett e-szolgáltatások a nyugdíjrendszer digitalizálása révén

A beruházás célja a nemzeti állami nyugdíjpénztár, a Nemzeti Nyugdíjház (CNPP) elektronikus rendszereinek és platformjainak létrehozása és korszerűsítése. Ezeknek a rendszereknek lehetővé kell tenniük a hatóság belső digitalizálását és a külső szereplők (polgárok, intézmények, kormányzat) számára a digitális személyazonosság és a távoli hozzáférés alapján személyre szabott közszolgáltatások nyújtását. A rendszer a múltbeli adatok elemzésére szolgáló összetett rendszerek és megoldások végrehajtása révén támogatja a kormányzati döntéshozatalt, és biztosítja az interoperabilitást és a kiberbiztonságot. E beruházásnak lehetővé kell tennie a CNPP személyzete digitális készségeinek fejlesztését is.

A beruházást a Horizont, a Diafix és a Domino rendszerek átírására és újbóli engedélyezésére irányuló közbeszerzési eljárások lefolytatásával kell végrehajtani a jogalkotási reformok támogatása érdekében, az ügyfelek hardverinfrastruktúrájának (PC-k, multifunkcionális hálózat), a kommunikációs és biztonsági elemek területi nyugdíjalapokban (CTP) és központi szinten történő biztosításának, valamint a „CNPP virtuális magánterek minden polgár számára történő” fejlesztésének támogatása érdekében.

Az interoperabilitás biztosítása érdekében a beruházás magában foglalja az informatikai rendszerek nyilvántartási technológiák, interoperabilitási központ és az adatcsere szolgáltatásalapú architektúrája révén történő összekapcsolására szolgáló modern és biztonságos mechanizmusok kifejlesztését.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

191

Reform

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Mérföldkő

A jogi személyek adózóinak a különleges célú gazdasági egységbe (virtuális magántér) történő kötelező beiratkozására vonatkozó jogi keret hatálybalépése

A jogi személy adózóinak a különleges célú gazdasági egységbe történő kötelező bejelentkezésének hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A virtuális magántérben (SPV) való nyilvántartásba vétel kötelezővé tételére vonatkozó jogi keret hatálybalépése valamennyi adóalany számára.

Ez a törvény módosítja az adóeljárásról szóló törvényt, és bevezeti a jogi személyek azon kötelezettségét, hogy beiratkozzanak a különleges célú gazdasági egységbe.

192

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Cél

A különleges célú gazdasági egységben bejegyzett további jogi személy adózók

Szám

509 679

1 009 679

NEGYEDÉV

2022

A 2021. április eleji 509679-hez képest legalább 500000, a különleges célú gazdasági egységben további nyilvántartásba vett adóalany. E további 500000 adózóval a különleges célú gazdasági egység lefedi a nagy adózók teljes számának 90%-át (a vonatkozó jogi keret módosításának jóváhagyását követően azonnal rendelkezésre álló új fogalommeghatározás szerint), amely a nagy adózók adóalapjának legalább 90%-át teszi ki. Ebben a szakaszban a mintegy 1500000 jogalany közül körülbelül 400000 van fizetésképtelenségi eljárás alatt vagy inaktív. Az intézkedés célja tehát szinte minden nyilvántartásba vett jogalany, amely a különleges célú gazdasági egységet használja.

A különleges célú gazdasági egységbe bejegyzett új adózók számának nyomon követése a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ adatbázisainak lekérdezéséből származó külön jelentéseken keresztül történik.

193

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Mérföldkő

Az adózók besorolásának kockázati kritériumait meghatározó, alkalmazandó jogi keret hatálybalépése. A jogi keretet az ANAF elnökének rendeletével kell jóváhagyni.

Az ANAF elnöke kockázati kritériumokat meghatározó rendeletének hatálybalépése

NEGYEDÉV

2022

A kockázati kritériumok meghatározása az adózási meg nem felelés fő kockázati kategóriái szerint történik: az adónyilvántartással kapcsolatos kockázatok; a nyilatkozatok benyújtása; a nyilatkozat szintje; fizetés. Ezeket a fogalommeghatározásokat kell alkalmazni az adózási kockázati osztályokon alapuló adókockázat-kezelési rendszerben, amelyben az adóigazgatási intézkedéseket és ellenőrzéseket az adózók egyes csoportjainak adókockázatához kell igazítani.

A kockázati kritériumok a következő nemzetközi standardokat veszik figyelembe:

OECD ISO 31000:2018

COM – Megfelelési kockázatkezelési útmutató az adóhatóságok számára, 2010

A szabadkereskedelmi megállapodás iránymutató feljegyzése a megfelelési kockázatkezelési stratégiák hatékonyságának értékeléséről

194

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Mérföldkő

A módosított jogi keret hatálybalépése az adóellenőrzési szervek tevékenységi területén

Az adóellenőrzési szervek tevékenységi körét érintő jogszabályi keret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új törvény létrehozza/felülvizsgálja az adóhatósági adóellenőrzési szervek, a csalás elleni ellenőrző szervek és a személyi adózási helyzet vizsgálatáért felelős szervek hatáskörét azzal a céllal, hogy megerősítse az adóellenőrzési struktúrák intézményi kapacitását, megelőzze a nemzeti és határokon átnyúló adócsalást és adókijátszást a jelentős adókockázatok korai és célzott azonosítása révén.

Az ANAF felülvizsgálja az ellenőrzési struktúrák által végzett tevékenységek intézményi és jogi keretét. Figyelembe véve az elemzés következtetéseit és eredményeit, az adóellenőrzési szervek jogi keretének felülvizsgálatát véglegesíteni kell.

195

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Mérföldkő

A Nemzeti Adóigazgatási és Munkaügyi Felügyeleti Hivatal közös cselekvési tervének működőképessé tétele/jóváhagyása a szürke/fekete munkavégzés kijátszásának megelőzése és korlátozása érdekében

A Nemzeti Adóigazgatási és Munkaügyi Felügyeleti Hivatal közös cselekvési tervének elfogadása a szürke/fekete munkavégzés kijátszásának megelőzése és korlátozása érdekében meghozandó intézkedésekről

NEGYEDÉV

2022

A munkaügyi felügyelettel való együttműködésről szóló jegyzőkönyvet követően közös cselekvési tervet kell kidolgozni, amely kiterjed a magas költségvetési kockázattal rendelkező gazdasági szereplőkre, valamint a bejelentett/be nem jelentett munka keretében történő felhasználás szempontjából is kockázatos gazdasági szereplőkre.

Amennyiben az említett kockázatok előfordulása ismerten magas, az idényjellegű tevékenységek típusai szerinti bontásban kell megadni.

Az érintett struktúrák (az Adócsalás Elleni Főigazgatóság és a Munkaügyi Felügyelet) vezetése rendszeres időközönként elemzi az elért eredményeket, valamint a terv frissítésének lehetőségeit és kilátásait, a feltárt eredményektől függően.

196

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Cél

Az adóhatóság által beszedett bevételek arányának legalább a GDP 2,5 százalékpontjával történő növelése

GDP-százalékpont

2,5

NEGYEDÉV

2025

Az adóbevételek aránya legalább 2,5 százalékponttal nő a 2019-ben megfigyelt szinthez képest

197

Reform A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

Cél

A héabevétel-kiesés 5 százalékponttal történő csökkentése

Százalékpont

5

NEGYEDÉV

2026

A héabevétel-kiesés a 2019. évi szinthez képest 5 százalékponttal csökken

198

Reform A vámrendszer korszerűsítése és az elektronikus vámrendszer megvalósítása

Mérföldkő

A meglévő jogi keretnek a vámigazgatás működésének javítását célzó módosításainak hatálybalépése

A hatályos jogi keretnek a vámigazgatás működésének javítását célzó módosításainak hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A reform célja, hogy javítsa a vámigazgatás igazgatási és működési kapacitását, és a vámkezelési tevékenységet a teljesen elektronikus környezet felé terelje. A reformnak a vonatkozó informatikai rendszerek telepítését követően is működőképessé kell tennie az elektronikus vámrendszert. Különösen a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

-vámügyi informatikai rendszerek fejlesztése az Uniós Vámkódex követelményeivel összhangban;

-a vámkezelésnek az elektronikus környezetre való összpontosítása és a bürokratikus akadályok csökkentése;

-a vámalakiságok egyszerűsítése.

199

Reform A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

A módosított szabályozási keret hatálybalépése a jelentős közberuházási projektek többéves költségvetési tervezésének biztosítása és a Költségvetési Tanács által végzett kiadási felülvizsgálatok utólagos értékelése érdekében

A jelentős közberuházási projektek többéves költségvetési tervezését biztosító módosítások hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új szabályozási keret a következőket módosítja:

– Az államháztartásról szóló 500/2002. sz. módosított törvény, amely megállapítja a többéves jelentős közberuházási projektek – különösen a jelentős beruházási projektek kiadásai – költségvetési kivitelezésére vonatkozó kritériumokat és feltételeket annak érdekében, hogy azok befejezéséig biztosítsa a finanszírozást.

– A nemzetközi szervekkel egyeztetett kötelezettségvállalások teljesítését célzó egyes költségvetési és költségvetési intézkedések elfogadásáról, valamint egyes jogalkotási aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló, módosított 88/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet, amely naprakésszé teszi a jelentős, új és folyamatban lévő közberuházási projektek pénzügyi megfizethetőség és fenntarthatóság szempontjából történő rangsorolásának alapelveit, valamint a gazdasági és társadalmi indokolást; a jelentős közberuházások rangsorolási folyamatának időzítését aktualizálni kell annak érdekében, hogy az kapcsolódjon a költségvetés éves és többéves költségvetési előkészítésének ütemezéséhez; feltételeket/szankciókat kell bevezetni azon vezető engedélyezésre jogosult tisztviselők számára, akik nem tartják tiszteletben a jelentős beruházások rangsorolásának ütemezését és szabályait;

– A közberuházási projektek rangsorolására vonatkozó módszertani szabályok jóváhagyásáról szóló, módosított 225/2014. Korm. határozat, amely módosítja a jelentős új és folyamatban lévő közberuházási projektekre alkalmazandó rangsorolási kritériumokat, majd ezt követően úgy, hogy a költségvetés-tervezés a végrehajtás előrehaladott fázisában lévő nagyberuházási projektek megvalósításának kiemelt feladatára irányuljon.

200

Reform A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

A költségvetési programok kidolgozására, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó módszertan jóváhagyásáról szóló kormányhatározat hatálybalépése

Kormányhatározatban szereplő, a jogalkotási aktus hatálybalépését jelző rendelkezés a költségvetési programok kidolgozására, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó módszertan jóváhagyására

NEGYEDÉV

2022

A kormányhatározat:

a költségvetési programok kidolgozásának, nyomon követésének és az azokról való jelentéstételnek a biztosítása

a teljesítményalapú költségvetési tervezés javítása és az eredményorientáltság növelése,

világosan meg kell határozni a célkitűzéseket, a célokat, az intézkedések eredményeit, a szakpolitikák és a mutatók hatását, lehetővé téve a finanszírozandó közpolitikákról folytatott szigorú előzetes vitákat, valamint annak átlátható és megalapozott értékelését, hogy a költségvetésben szereplő programok hogyan érték el a közpolitikai célkitűzéseket és célokat.

Ez a kormányhatározat a költségvetési_NG alkalmazás felülvizsgálatához kapcsolódik.

201

Reform

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

A kiadások felülvizsgálatának befejezése az egészségügyi és oktatási ágazatban

Az oktatás és az egészségügy területére fordított kiadások elemzésének közzététele

NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi és oktatási ágazat kiadásainak felülvizsgálatát három fő lépésben kell elvégezni:

1.A kormány tájékoztatója az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások felülvizsgálatáról

2.Tematikus munkacsoportok létrehozása a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Ház/Oktatásügyi Minisztérium képviselőivel

3.Adatgyűjtés, elemzések véglegesítése és az eredmények bemutatása.

202

Reform A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

Többéves stratégia és menetrend elfogadása a kiadások szisztematikus felülvizsgálatára valamennyi ágazatban

A kormány által jóváhagyott és közzétett memorandum

NEGYEDÉV

2023

A kormány által jóváhagyandó feljegyzést a Pénzügyminisztérium készíti el, amely meghatározza azokat a területeket/programokat/intézkedéseket, amelyek a kiadások jövőbeli felülvizsgálatának tárgyát képezik, a végrehajtás ütemezését, a felelős intézményeket, valamint az egyes érintett területekre vonatkozó munkacsoportok létrehozását.

203

Reform

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

A 2024. évi költségvetési törvény tervezete tartalmazza a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásokat (egészségügy és oktatás)

A költségvetési tervezet tartalmazza az egészségügy és az oktatás területére vonatkozó kiadási elemzések eredményeit.

NEGYEDÉV

2023

A 2024. évi költségvetési tervezetnek tükröznie kell az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások felülvizsgálatából eredő intézkedéseket és javaslatokat.

204

Reform

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

Törvény hatálybalépése a Költségvetési Tanács számára a kiadások felülvizsgálatának rendszeres hatásvizsgálatával és végrehajtási jelentés elkészítésével való megbízásáról

A törvény azon rendelkezése, amely jelzi a független intézmény megbízatásának hatálybalépését

NEGYEDÉV

2024

Törvényben kell felhatalmazni a Költségvetési Tanácsot arra, hogy a 2024. évi költségvetéssel kezdődően véleményt adjon ki a kiadások elemzésének eredményéről, amelyet éves jelentéstétel követ. Ezt a rendszeres felülvizsgálatot a költségvetési tanács megbízatásában kell rögzíteni, amelyet a költségvetési törvény módosításaival (199-es mérföldkövet) együtt kell elfogadni.

205

Reform Az adózási keret felülvizsgálata

Mérföldkő

Románia adórendszerének elemzése azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg annak biztosítására, hogy az adórendszer hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához és megőrzéséhez

Elkészült elemzés, a jelentés közzététele az elemzéssel és az ajánlásokkal együtt, amelyeket a technikai segítségnyújtást nyújtó független intézmények jóváhagytak, illetve a velük közösen készítettek.

NINCS

NINCS

NEGYEDÉV

2022

A Pénzügyminisztérium technikai segítségnyújtás, tanácsadási és konzultációs szolgáltatások támogatásával elemzést készít arról, hogy miként javítható a román adórendszer/adójogszabályok szerkezete annak biztosítása érdekében, hogy az adórendszer hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához és megőrzéséhez. A középpontban a következők állnak:

a jövedelemadó, a társasági adó (beleértve a kivételek által esetlegesen érintett különös rendszereket is) adóösztönzők és kiskapuk fokozatos megszüntetéséről,

a társadalombiztosítási járulékokra és az ingatlanadóra (azaz a helyi adókra), valamint

az adóztatásnak a zöld adók felé történő elmozdulása, figyelembe véve az elosztási hatásokat.

Az elemzést és az ajánlásokat a Pénzügyminisztérium teszi közzé.

206

Reform Az adózási keret felülvizsgálata

Mérföldkő

Az adótörvénykönyv módosításainak hatálybalépése, amelyek fokozatosan csökkentik a mikrovállalkozásokra vonatkozó különös adórendszer alkalmazási körét

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításainak hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új törvény módosítja az adótörvénykönyvet azzal a céllal, hogy fokozatosan csökkentse a mikrovállalkozásokra vonatkozó különös adózási rendszer hatályát. A különös rendelkezések csökkentésének 2023 első negyedévében kell kezdődnie, és 2024 negyedik negyedévéig be kell fejeződnie.

207

Reform Az adózási keret felülvizsgálata

Mérföldkő

Hatálybalépés:

az adótörvénykönyv (227/2015. sz. törvény) módosításai az adórendszer egyszerűsítése, hatékonyabbá, átláthatóbbá és méltányosabbá tétele érdekében más adókedvezmények csökkentése és/vagy megszüntetése érdekében

A zöld adóztatás kiterjesztését célzó jogszabályok

Az adóösztönzők csökkentésére és/vagy megszüntetésére, valamint a zöld adóztatás kiterjesztésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

Az új törvény az adórendszer felülvizsgálatában foglalt ajánlások (lásd a 205. mérföldkő) végrehajtásával módosítja az adótörvénykönyvet annak biztosítása érdekében, hogy az adórendszer hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához és megőrzéséhez. Ezeket a változtatásokat 2024 januárjáig fokozatosan kell bevezetni.

208

Reform Az adózási keret felülvizsgálata

Mérföldkő

Az adózás rendjéről szóló törvény (227/2015. sz. törvény) módosításainak hatálybalépése, amely fokozatosan csökkenti az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók adókedvezményeit

A jogszabályi keret hatálybalépésére utaló törvényi rendelkezés, amely fokozatosan csökkenti az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók adóösztönzőit

NEGYEDÉV

2025

Az új törvény módosítja az adótörvénykönyvet annak érdekében, hogy fokozatosan csökkenjenek az építőiparban foglalkoztatottak adóösztönzői. Az építőiparban foglalkoztatott személyzetre vonatkozó adókedvezmények fokozatos csökkentését 2025-ben kell megkezdeni, és 2028 végéig be kell fejezni.

209

Reform A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele

Mérföldkő

A Nemzeti Fejlesztési Bank működőképessé tétele

A Nemzeti Fejlesztési Bank bejegyzése a cégnyilvántartásba

NEGYEDÉV

2024

A Nemzeti Fejlesztési Bankot be kell jegyezni a cégnyilvántartásba, és mentesül a 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alól. Teljes mértékben működőképesnek kell lennie, képzett személyzettel (amely a Front Office, a Back Office és a támogató funkciók kritikus funkcióit fedi le), akik képesek biztosítani az első pénzügyi eszközöket, a terület bevált gyakorlatával összhangban. Az újonnan létrehozott bank áthidalja a finanszírozási hiányt, biztosítja a támogatható kedvezményezettek finanszírozáshoz való jobb hozzáférését, és szakértelmet biztosít új termékek kifejlesztéséhez.

A Nemzeti Fejlesztési Bank beruházási és hitelezési stratégiája fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítja az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

210

Reform A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele

Mérföldkő

A Nemzeti Fejlesztési Bank pillérértékelésének befejezése az uniós források végrehajtása érdekében

A Nemzeti Fejlesztési Bank pillérértékelésének befejezése az Európai Unió által kapott uniós források végrehajtása érdekében

NEGYEDÉV

2026

A pilléralapú értékeléslezárása független külső ellenőrzéssel a vonatkozó feladatmeghatározás alapján (a Bizottság 2019. április 17-i C(2019)2882 határozata). Ez az értékelés egy olyan lépés, amely lehetővé teszi a Nemzeti Fejlesztési Bank számára, hogy az uniós költségvetési rendelet 154. cikke alapján az uniós források végrehajtó partnerévé váljon.

211

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

Mérföldkő

A nemzeti közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően kiválasztott szerv által nyújtott szerződéses technikai segítségnyújtás

Aláírt szerződés

NEGYEDÉV

2021

Technikai segítségnyújtási szerződés aláírása a kiválasztott szervezettel a nyugdíjrendszer – általános rendszer és különleges rendszerek – reformjára vonatkozó elemzések és javaslatok előkészítése céljából, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben vállalt elvekkel összhangban. Az új jogszabály:

-új számítási képlet bevezetése az új nyugdíjakra és folyósított nyugdíjakra vonatkozóan. A képlet paramétereit gondosan kell kiválasztani a GDP százalékában kifejezett teljes bruttó nyugdíjkiadásokra vonatkozó céllal összhangban (hosszú távon, azaz 2022–2070 között a GDP 9,4%-a). Továbbá nem tehetik lehetővé a nyugdíjak szintjének eseti emelését;

-vezessen be új nyugdíjindexálási szabályt, amely összhangban van a GDP-arányos nyugdíjkiadásokkal és az ad hoc indexálás elleni mechanizmusokkal;

-jelentősen csökkentse a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségeit, vezessen be ösztönzőket a munkával töltött életszakasz meghosszabbítására és a rendes nyugdíjkorhatár önkéntes, a várható élettartam növekedésével összhangban 70 évre történő emelésére, valamint 2035-ig egyenlősítse a férfiak és nők 65 éves kötelező nyugdíjkorhatárát;

-vezessenek be ösztönzőket a nyugdíjba vonulás elhalasztására;

-vizsgálja felül a különleges nyugdíjakat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a járulékalapúság elvével;

-erősítse meg a rendszer hozzájárulásának elvét;

-növelje a minimális és alacsonyabb nyugdíjak megfelelőségét, különösen a szegénységi küszöb alattiak esetében;

-a nyugdíjrendszer II. pillére pénzügyi életképességének biztosítása az e nyugdíjpillérhez való hozzájárulások növelésével.

A technikai segítségnyújtás magában foglalja a különböző javasolt reformlehetőségek hatásvizsgálatát (hosszú távú előrejelzések).

A technikai segítségnyújtást nyújtó szolgáltató támogatja a nyugdíjreform kidolgozását.

212

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

Mérföldkő

A nyugdíjrendszernek és a nyugdíjrendszerbe történő szakpolitikai beavatkozásoknak a technikai segítségnyújtási szolgáltató támogatásával történő felülvizsgálatával megbízott monitoringbizottság létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

A közös miniszteri rendeletnek a közös miniszteri rendelet hatálybalépését feltüntető rendelkezése

NEGYEDÉV

2021

A monitoringbizottságot közös miniszteri rendelettel (pénzügyminisztérium, munkaügyi és szociális védelmi minisztérium) hozzák létre, amely a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium, a Nemzeti Nyugdíjház és a Pénzügyminisztérium szakértőiből áll. A Költségvetési Tanács szakértőit is meg kell hívni a csatlakozásra. Szorosan együttműködik a technikai segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

213

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

Mérföldkő

A szabályozási keret módosításainak hatálybalépése a 2. pillér szerinti nyugdíjak fenntarthatóságának biztosítása érdekében

A keretszabályozásban szereplő, a jogszabály hatálybalépését jelző rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az új jogszabályi keret:

A II. pillér költségvetési fenntarthatóságának biztosítása a hozzájárulásoknak a költségvetési költségvetési stratégia rendelkezéseivel összhangban történő növelése révén;

A magánnyugdíjrendszer működésének digitalizálása

A II. pillérbe tartozó nyugdíjbefektetések diverzifikálása.

A II. pillérbe tartozó nyugdíjbefektetések tekintetében a kormány:

– vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a magánkézben kezelt nyugdíjalapok befektetéseire alkalmazandó szabályozási rendszert rugalmasabbá tegyék a befektetésekre vonatkozó mennyiségi korlátozások csökkentése és a magánkézben lévő nyugdíjalapokra vonatkozó költségvetési kockázati korlátozások csökkentése révén;

A nyugdíjkezelők függetlenségének megőrzése befektetési stratégiájuk meghatározásában

Szabályozza a magánnyugdíjalapok befektetési rendszerének jövőbeli kiigazításait, amelyek hozzájárulnak egy olyan rugalmas struktúrához, amely arra ösztönzi a nyugdíjkezelőket, hogy megfelelően diverzifikálják portfólióikat annak érdekében, hogy méltányos, kockázattal kiigazított befektetési hozamot érjenek el.

A társaságok tőkepiachoz való hozzáférésének növelése az új kibocsátók tőzsdei jegyzésének megkönnyítése és a magánforrások, köztük a nyugdíjalapok eszközeinek nagyobb mértékű kihasználása érdekében. Ez jobb befektetési ökoszisztémát eredményezne a nyugdíjkezelők számára, és növelné a nyugdíjalap-portfóliók megfelelő diverzifikálásának lehetőségeit.

214

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

Mérföldkő

A nyugdíjrendszerről szóló, a 127/2019. sz. törvény rendelkezéseit felváltó új törvény hatálybalépése

A nyugdíjrendszerről szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

Az új nyugdíjtörvény biztosítja a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságát, valamint a méltányosságot, a járulékfizetés elvének tiszteletben tartását, az alacsony/minimális/szociális nyugdíjak megfelelőségét, valamint a 127/2019. sz. törvény rendelkezéseinek felváltását (beleértve a 25 éves rögzített járulékfizetési időszakra vonatkozókat is).

Minden olyan törvénymódosítást, amely a reform kormány általi elfogadását követően megállapított referencia-előrejelzésektől való eltérést eredményezne, kompenzációs intézkedéseknek kell kísérniük annak érdekében, hogy a nyugdíjkiadások (a GDP arányában) összhangban maradjanak a referenciapályával.

A technikai segítségnyújtásra (211. mérföld) építve a reformnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

1)Új számítási képlet bevezetése az új nyugdíjakra és folyósított nyugdíjakra vonatkozóan. A képlet paramétereit úgy kell megválasztani, hogy közép- és hosszú távon (2070-ig) biztosítsák a nyugdíjkiadások és általában a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságát. Továbbá nem tehetik lehetővé a nyugdíjak szintjének eseti emelését. A részletes képlet eleve megszünteti a korrekciós indexet, az egyes kedvezményezettek által a járulékalapú elvnek megfelelően elért pontok számán alapul, és olyan nyugdíjindexálási mechanizmust alkalmaz, amely már nem teszi lehetővé az eseti emelést.

A nyugdíjak kiszámításának részletes képlete:

-a jelenlegi és jövőbeli nyugdíjasok számára több pont meghatározása a munkával töltött életszakasz során a rendszerbe befizetett járulékok alapján;

-65 éves kötelező nyugdíjkorhatár megállapítása mind a férfiak, mind pedig 2035. január 1-jétől a nők számára;

-Legalább 15 éves járulékfizetési időszakot állapítson meg mind a nők, mind a férfiak számára;

-2030-ra a teljes hozzájárulási időszakot 35 évben határozza meg mind a nők, mind a férfiak számára;

-Állapítsa meg, hogy a minimális járulékfizetési időszakot, a teljes járulékfizetési időszakot és a törvényes nyugdíjkorhatárt a várható élettartam romániai alakulásának fényében módosítják;

-A reform hatálybalépésének időpontjában a kezdeti referenciaérték legfeljebb 81 lei.

Egy átmeneti időszakban azok a nyugdíjasok, akik esetében az új képlet elméletileg alacsonyabb nyugdíjat eredményezne (a reform hatálybalépését közvetlenül megelőző időponthoz képest), nyugdíjuk (névlegesen) mindaddig befagyasztandó, amíg a reformot követő elméleti nyugellátás (indexálási szabályok révén) el nem éri a befagyasztott nominális nyugdíjnak megfelelő összeget.

2)A törvény felülvizsgálja a nyugdíjindexálási szabályokat. Konkrétabban:

-A törvény tartalmaz egy nyugdíjindexálási mechanizmust, amely nem teszi lehetővé az eseti emelést;

-Az indexálási ráta megegyezik az infláció plusz a t-1. évi reálbér-növekedés 50%-ával. Felső korlátot és padlót kell alkalmazni;

-Az indexálási ráta nem lehet alacsonyabb az inflációnál (küszöbérték);

-Ha a szabály által létrehozott indexálási ráta egyaránt meghaladja az inflációt és a nyugdíjrendszer összes bevételének növekedési ütemét, az indexálási ráta felső határa az utóbbi (felső korlát);

-A Költségvetési Tanács minden év júniusában jelentést készít arról, hogy az indexálási szabályokat teljes mértékben alkalmazták-e. Az indexálási szabályoktól való eltérés esetén a jelentésnek számszerűsítenie kell a költségvetési hatást. Ezt a jelentést nyilvánosságra kell hozni;

-Amennyiben a jelentés a jogszabály által előírt indexálási szabályoktól való eltéréseket állapít meg, a kormányzatot jogszabály kötelezi arra, hogy kompenzációs intézkedéseket (paraméter-módosításokat vagy járulékemeléseket) fogadjon el az ad hoc nyugdíjemelések nettó jelenértéken számított költségvetési hatásának semlegesítése érdekében. Alapértelmezés szerint a társadalombiztosítási járulékokat megemelik annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a nyugdíjak ad hoc emelésének (azaz az indexálási szabályokon túlmutató növekedésnek) nettó jelenértéken kifejezett költségvetési hatását.

3)A törvény előírja a nők törvényes nyugdíjkorhatárának a férfiakhoz való fokozatos közelítését (jelenleg 65 év). Ez a konvergencia 2024-ben kezdődik, lineárisan zajlik, és 2035-ig fejeződik be.

4)A törvény ösztönzőket tartalmaz a hosszabb, a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig és azt meghaladó, de legfeljebb 70 éves munkavégzésre. Konkrétabban: minden olyan évben, amikor a járulékfizetési időszak meghaladja a 25 évet, további pont adható: 25 év feletti minden évben 0,50 pont; 30 év alatt minden évben 0,75 pont; 35 év feletti minden évben egy pont.

5)A törvény felülvizsgálja a „különleges” vagy „különleges” munkavégzés miatti korengedményes nyugdíjazás feltételeit:

-A különleges feltételek mellett végzett tevékenységek esetében az általános nyugdíjkorhatár maximális csökkentése 10 évre csökken, a különleges feltételek mellett végzett tevékenységek esetében pedig az általános nyugdíjkorhatár maximális csökkentését 7 évre kell csökkenteni.

-A különleges munkakörülmények között végzett munkával töltött évek után nyújtott juttatásokat rögzített számú pontban kell megállapítani, nevezetesen 0,25 és 0,50 pont a különleges munkafeltételek mellett teljesített minden egyes évben.

-A „különleges feltételek” státuszban való részesülést lehetővé tevő tevékenységeket folytató egységek listáját több mint felére kell csökkenteni.

6)A rendszer költségvetési fenntarthatóságát a törvénybe ágyazott „fékmechanizmus” is támogatja. Konkrétabban:

-Ez a mechanizmus a nyugdíjkiadások és a rendszeregyensúly alakulásának és előrejelzésének rendszeres (háromévenkénti) felülvizsgálatát írja elő, amelyet a Költségvetési Tanács végez az idősödéssel foglalkozó munkacsoport előrejelzései alapján. A Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium minden szükséges adatot időben továbbít. Ezt a felülvizsgálatot nyilvánosságra kell hozni.

-Amennyiben a felülvizsgálat a reform kormány általi elfogadásakor a technikai segítségnyújtás szolgáltatója által meghatározott „referenciapályához” képest eltéréseket állapít meg, a kormány köteles olyan intézkedéseket (paraméter-módosításokat) elfogadni, amelyek a (GDP-hez viszonyított) nyugdíjkiadásokat a referencia-útvonalhoz képest visszavezetik. Alapértelmezés szerint a társadalombiztosítási járulékokat megemelik annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a nyugdíjkiadásokra vonatkozó referenciapályától való bármilyen eltérés nettó jelenértéken számított költségvetési hatását.

-Az első felülvizsgálatra 2027-ben kerül sor.

7)A reformnak olyan rendelkezéseket kell bevezetnie, amelyek biztosítják, hogy a rendszer fő paramétereit rendszeresen kiigazítsák a várható élettartam változásainak megfelelően. Konkrétabban:

-A minimális járulékfizetési időszaknak, a teljes nyugdíjra vonatkozó járulékfizetési időszaknak, a kötelező nyugdíjkorhatárnak és minden egyéb, idővel kapcsolatos paraméternek a várható élettartamban (nyugdíjba vonuláskor) bekövetkezett változás töredékével (50 pct) kell alakulnia.

-Amikor az AWG új előrejelzései válnak elérhetővé, a Költségvetési Tanács háromévente jelentést készít, amelyben megvizsgálja, hogy a nyugdíjrendszer paramétereit a törvénynek megfelelően kiigazították-e és a nyugdíjba vonuláskor várható élettartam változásait. E jelentést közzéteszik.

-Amennyiben a jelentés a szabálytól való eltérést állapít meg, a kormány jogszabály alapján köteles kiigazítani a rendszerparamétereket.

-Az első felülvizsgálatra 2027-ben kerül sor.

8)A törvény növeli a minimális és alacsonyabb nyugdíjak megfelelőségét, különösen a szegénységi küszöb alattiak esetében;

9)A törvény biztosítja a nyugdíjrendszer II. pillérének pénzügyi életképességét az e nyugdíjpillérhez való hozzájárulások növelésével.

10)A csomag tartalmazhat az általános rendszerre és a különleges nyugdíjakra vonatkozó külön jogszabályokat.

215

Reform Az állami nyugdíjrendszer reformja

Mérföldkő

A különleges nyugdíjakra fordított kiadások csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépése

A törvény azon rendelkezése, amely jelzi a különleges nyugdíjakra fordított kiadások csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépését

NEGYEDÉV

2022

Az új jogszabályi keret felülvizsgálja a különleges nyugdíjakat, és összhangba hozza azokat a járulékfizetés elvével.

-A különleges nyugdíjak új kategóriáit nem lehet létrehozni, és a jelenlegi kategóriákat egyszerűsíteni kell.

-Az aktuális különleges nyugdíjakat a járulékfizetés elve, a szakmában eltöltött szolgálati idő és a megszerzett jövedelemhez kapcsolódó százalékos arány újbóli kiigazítása alapján kell kiszámítani. A minimális járulékfizetési időszaknak hasonlónak kell lennie az állami nyugdíjalapban alkalmazott időszakhoz.

-Az Alkotmánybíróság határozatainak védelme csak a békebírák nyugdíjára vonatkozik, más kategóriákra nem, és csak a Bíróság érvelésében kifejezett korlátokra utal.

A különleges nyugdíj nem haladhatja meg a járulékfizetési időszak alatt szerzett jövedelmet.

216

Beruházás Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

Mérföldkő

A digitális szolgáltatások és a kritikus elektronikus rendszerek működőképesek

A digitális szolgáltatások és az elektronikus rendszerek működőképesek

NEGYEDÉV

2023

A következő digitális szolgáltatásokat és elektronikus rendszereket kell létrehozni/kibővíteni és működőképessé tenni:

-Virtuális magántér (SPV), amely javítja az adóhatóság és az adófizetők közötti digitális interakciót (a különleges célú gazdasági egységen/ghiseul.ro-n keresztül történő fizetések lehetőségének megteremtése, az adófizetőkkel a videointerferencia tekintetében a különleges célú gazdasági egységen keresztüli kommunikáció lehetőségének megteremtése, a különleges célú gazdasági egység meglévő kapcsolatfelvételi űrlapjának kidolgozása, a különleges célú gazdasági egységben elérhető online programozási szolgáltatás kiterjesztése révén).

-A hívóközpontnak teljes mértékben működőképesnek kell lennie ahhoz, hogy elektronikus és telefonszolgáltatásokat nyújtson az adófizetőknek. E-mail-, SMS- és csevegési képességeket kínál a felhasználói felületen keresztül, bejövő/kimenő hangfeldolgozást a felhasználói felületen keresztül integrált telefonálási képességekkel; a hívások automatikus továbbítása a képességeknek megfelelően; sorokkal végzett munka.

-Egyablakos ügyintézési rendszer, amely javítja a szolgáltatásnyújtást és csökkenti az adófizetők tranzakciós költségeit, csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit a hozzáadottérték-adó (héa) bevallására és a B2C (vállalkozások és fogyasztók közötti) fizetési eljárás egyszerűsítésére, a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítésére és a héacsalás elleni küzdelemre. Megkönnyíti a vállalkozások számára a héa elektronikus bevallását és megfizetését a termékek és szolgáltatások bizonyos kategóriáira vonatkozóan, B2C.

-A hozzáadottérték-adóra vonatkozó információcsere-rendszert az adófizetők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében hozzá kell igazítani a legújabb nemzeti és Közösségen belüli jogszabályi változásokhoz.

217

Beruházás Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

Cél

A társaságiadó-alanyok számára online elérhető szolgáltatások

 

Százalék (%)

45

60

NEGYEDÉV

2024

A 2024 végén a társaságiadó-alanyoknak nyújtott összes szolgáltatás 60%-ának online elérhetőnek kell lennie a Nemzeti Adóigazgatási Ügynökség honlapján vagy a különleges célú gazdasági egységen keresztül. 2021-ben e szolgáltatásoknak csupán 45%-a érhető el online.

Az ANAF által az adófizetőknek kínált szolgáltatások száma 65, mind elektronikusan, mind az adóhivatalban. A rendelkezésre álló szolgáltatások magukban foglalják az adózási egységek helyiségeiben az adófizetőkkel való kapcsolattartást lehetővé tevő lehetőségeket, valamint az adózók/ügyfelek megismerésére szolgáló megoldásokat.

218

Beruházás Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

Mérföldkő

(Eszköztípus szerint) jelentős értékű ingatlanok és mobilingatlanok árverésére szolgáló online platform működőképes

Az online platform működőképessé tétele

NEGYEDÉV

2024

Működőképessé kell tenni az állami tulajdonban lévő és a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére irányuló árverések szervezésére szolgáló online platformot.

Amennyiben a román hatóságok úgy döntenek, hogy értékesítik a birtokukban lévő ingatlanokat, mobil ingatlanokat, valamint ritka és értékes tárgyakat, például nemesfémeket, műtárgyakat, autókat, repülőgépeket, hajókat, az eszközöket az új aukciós platformon kell eladásra kínálni (a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ (NCFI) adatbázisaiból származó adatok és a Nemzeti Adóigazgatási Hivatal által szolgáltatott információk felhasználásával).

219

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

A személyzet képzése a kockázatkezelési rendszerről

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2023

A Pénzügyminisztérium kockázatkezelési területén dolgozó 40 alkalmazottat ki kell képezni a kockázatkezelési rendszerre vonatkozóan.

220

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal informatikai rendszeréhez kapcsolódó pénztárgépek száma

Szám

0

15 0000

NEGYEDÉV

2021

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal elektronikus rendszeréhez kapcsolódó legalább 150000 pénztárgép.

A pénztárgépek teljes körű összekapcsolásának különösen a kereskedelem területén elkövetett csalásokra kell irányulnia. Ez a beruházás hozzájárul a héabevétel-kiesés csökkentéséhez.

221

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal informatikai rendszeréhez kapcsolódó pénztárgépek száma

Szám

150 000

600 000

NEGYEDÉV

2022

Legalább 600000 pénztárgépet kell csatlakoztatni a Nemzeti Adóigazgatási Hivatal elektronikus rendszeréhez.

A pénztárgépek teljes körű összekapcsolásának különösen a kereskedelem területén elkövetett csalásokra kell irányulnia. Ez a beruházás hozzájárul a héabevétel-kiesés csökkentéséhez.

222

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

Az adóhatóság által végzett összes ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumalapú ellenőrzések számának aránya – 30%

Százalék (%)

0

30

NEGYEDÉV

2022

A dokumentumalapú ellenőrzések aránya az összes elvégzett ellenőrzésen belül 2022 negyedik negyedévére 30%-ra nő (a mai nulláról). Ez a cél annak a reformnak a része, amelynek célja, hogy az ellenőrzési intézkedéseket a fizikai ellenőrzési struktúrákról a digitális vezérlési struktúrákra helyezzék át.

A következő intézkedéseket kell végrehajtani:

-az adóhatóságok azon hatáskörének meghatározása, hogy az adóellenőrzési szervek, a csalás elleni ellenőrző szervek és a személyi adózási helyzetek ellenőrzéséért felelős szervek okmányellenőrzést végezzenek.

-a dokumentumalapú ellenőrzési tevékenységhez használt formanyomtatványok és dokumentumok mintáját és tartalmát jóváhagyták.

223

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

Az adóhatóság által végzett összes ellenőrzésen belül bejelentett dokumentumalapú ellenőrzések számának aránya – 60%

Százalék (%)

30

60

NEGYEDÉV

2025

A dokumentációs ellenőrzéseknek az összes elvégzett ellenőrzésen belüli részarányát 2025 negyedik negyedévére 60%-ra kell növelni.

Ez a cél annak a reformnak a része, amelynek célja, hogy az ellenőrzési intézkedéseket a fizikai ellenőrzési struktúrákról a digitális vezérlési struktúrákra helyezzék át.

A következő intézkedéseket kell végrehajtani:

-az adóhatóságok azon hatáskörének meghatározása, hogy az adóellenőrzési szervek, a csalás elleni ellenőrző szervek és a személyi adózási helyzetek ellenőrzéséért felelős szervek okmányellenőrzést végezzenek.

-a dokumentumalapú ellenőrzési tevékenységhez használt formanyomtatványok és dokumentumok mintáját és tartalmát jóváhagyták.

224

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Cél

Az ellenőrzések számának 10%-os növelése

Szám

25 000

27 500

NEGYEDÉV

2025

A költségvetési ellenőrzések számát 2025 negyedik negyedévéig 10%-kal kell növelni az ellenőrzések tényleges számához képest.

225

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Mérföldkő

Teljes mértékben működőképes elektronikus kockázati nyilvántartás

Elektronikus kockázati nyilvántartás, amely tartalmazza a kockázati kritériumokat, mutatókat és profilokat; az első jelentés száraz futtatás vagy működésbe lépés után

NEGYEDÉV

2025

Az elektronikus kockázatnyilvántartás működőképessé tétele:

-teljes mértékben működőképes és fejlett integrált adókockázat-kezelési rendszer, amely magában foglalja a központosított kockázatelemzést;

-az adózási meg nem felelés és az adórések azonosítása és csökkentése a magas adózási kockázatot jelentő területek azonosítására szolgáló adatok és információk felhasználásával (többek között a be nem jelentett/a be nem jelentett munkavégzés területén);

-megfelelési programok bevezetése;

-kockázatalapú megközelítés alkalmazása, beleértve az adóoptimalizálási rendszerek kezelését a nagy adófizetők igazgatásában;

-az adóellenőrzési struktúrák intézményi kapacitásának megerősítése a nemzeti és határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás megelőzése érdekében a jelentős adókockázatok korai és célzott azonosítása révén;

-az emberi erőforrások átcsoportosítása az üzleti folyamatok fokozatos digitalizációjával összefüggésben.

226

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Mérföldkő

A big Data/Analytics platform létrehozása és működtetése

A megoldás működőképessé tétele – big data platform és az első jelentés kiadása

NEGYEDÉV

2025

A nagy adathalmazokkal foglalkozó platform működőképessé tétele nagy mennyiségű adat pontos és időszerű elemzése érdekében a szabványosítás, az interoperabilitás, a biztonság, a magánélet védelme, valamint az infrastruktúra fejlesztésével és a már rendelkezésre álló adatkészletek integrálásával kapcsolatos szakértelem és finanszírozás érdekében. A platform:
Teljes – minden releváns információforrás (belső és külső)
Validált – adatintegritás: Az adatok hiánytalanok és következetesek
Elemzett – az adatok „megrendeltek” és információkat szolgáltathatnak (háttér); A folyamatok ismétlődőek. Eredmények – kapcsolt adatok a teljesítményre vonatkozó információk szolgáltatásához.

226a.

Beruházás 2. Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

Mérföldkő

Az adóigazgatási rendszerek működőképessé tétele

Az adóigazgatási rendszerek működőképesek

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A következő rendszerek működnek:

e-számlázási rendszer;

az adófizetőket irányító rendszer;

központi Államkincstári Információs Rendszer (TREZOR); és

a nemzetközi információcsere kibővített és továbbfejlesztett platformja (AEOI).

 

227

Beruházás 3. A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

Mérföldkő

A hardver- és szoftverinfrastruktúra, valamint az elektronikus szolgáltatások nyújtását támogató infrastruktúra korszerűsítése 
adófizetők

Megújított hardver- és szoftverinfrastruktúra és korszerűsített támogató infrastruktúra

NEGYEDÉV

2023

A hardver- és szoftverinfrastruktúra korszerűsítése, valamint az adófizetőknek nyújtott elektronikus szolgáltatásokat támogató infrastruktúra.

A következő NEGYEDÉVekkel kell foglalkozni:

a Pénzügyminisztérium/Nemzeti Adóigazgatási Hivatal informatikai rendszere hardverszoftver-infrastruktúrája működésének és korszerűsítésének fenntartása, valamint az új technológiák bevezetése;

az adatközpontok támogató infrastruktúrája üzemeltetésének és korszerűsítésének fenntartása (villamosenergia-ellátás; légkondicionálás; riasztás és tűzoltás; fizikai biztonság; igazgatás és nyomon követés);

a Pénzügyminisztérium informatikai funkciójának javítása;

valós idejű adatok fogadása és rendelkezésre bocsátása;

az adatok kezelése és az optimális áramlások biztosítása;

az adatbázisok fenntartható fejlesztésének biztosítása az informatikai rendszerek interoperabilitásának biztosítása érdekében;

informatikai folyamatok irányítása a vonatkozó nemzetközi szabványoknak való megfelelés biztosítása érdekében (az átláthatóság, a mérés és a nyomon követhetőség tekintetében);

– a Pénzügyminisztérium/Nemzeti Adóigazgatási Hivatal belső digitális átalakulása.

228

Beruházás 3. A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

Mérföldkő

A Pénzügyminisztérium és az ANAF számítógépes rendszerének fokozott kiberbiztonsága

A kiberbiztonsági rendszer működőképessé tétele

NEGYEDÉV

2023

Meg kell erősíteni a Pénzügyminisztérium/Nemzeti Adóigazgatási Ügynökség információs rendszerének az internetes hálózattal kapcsolatos biztonságát. Ebben az értelemben a webalkalmazás tűzfal összetevőinek, az alkalmazás-szolgáltatásirányítónak, a biztonsági üzemeltetési központnak, a hálózatérzékelő és -reagálásnak, a tűzfalberendezéseknek – OSI LAYER 3 az IPS IDS szolgáltatásokat is magában foglaló – beszerzésének, a felhasználók központosított kezelésére szolgáló aktív címjegyzék-infrastruktúra korszerűsítésének, valamint az alkalmazott alkalmazások biztonsági javításaihoz szükséges automatikus frissítésekhez szükséges hardvernek és szoftvernek minősül.

A következő NEGYEDÉVekkel kell foglalkozni:

az informatikai platformok kiberbiztonságának és rezilienciájának kezelése;

adat- és információvédelem és biztonságkezelés;

229

Beruházás 3. A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

Cél

Az informatikai hardver- és szoftverinfrastruktúra 80%-a legfeljebb 4 éves

Százalék (%)

30,67

80

NEGYEDÉV

2023

A hardver- és szoftverinfrastruktúra korszerűsítése, valamint az adófizetőknek nyújtott elektronikus szolgáltatásokat támogató infrastruktúra. Az infrastruktúra korszerűsítésének tükröződnie kell a közszektor állóeszköz-leltárában, ahol a szoftvereket és a hardvereket a nemzeti jogszabályok szerint állóeszközként tartják nyilván.

230

Beruházás 4. Az elektronikus vámrendszer bevezetése

Cél

Korszerűsített hardver- és szoftverinfrastruktúra

Százalék (%)

0

100

NEGYEDÉV

2022

Korszerűsített hardverszoftver-infrastruktúra. Ezek a projektek az informatikai infrastruktúrát érintik hardver-szoftver-beruházások révén, amelyek biztosítják a vámügyi informatikai rendszer általános működéséhez szükséges támogatást. Így ez a cél az infrastruktúra korszerűsítésének (puha és kemény) mértékének meghatározására szolgál, és az alábbiakba történő beruházásokat foglal magában: programozható hálózati megoldás, VMware szoftverkód-frissítések és -engedélyek, beleértve a támogatást/előfizetést is, Infrastrukturális biztonsági megoldás Vámintegrált Információs Rendszer IT-t, beleértve a támogató szolgáltatásokat, engedélyeket és előfizetéseket, Oracle Database Enterprise Edition Licenses az integrált váminformációs rendszer elemeinek működtetéséhez szükséges adatbázisok számára, megoldás a központosított felhasználókezeléshez, munkaállomások és frissítési szolgáltatások az integrált váminformációs rendszer rendszer operációs rendszeréhez.

231

Beruházás 4. Az elektronikus vámrendszer bevezetése

Mérföldkő

Új vámügyi informatikai rendszerekre vonatkozó szerződés odaítélése

Aláírt szerződés

NEGYEDÉV

2023

Új vámügyi informatikai rendszerek kifejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások megrendelése:

1.A kis értékű szállítmányokra vonatkozó csökkentett adatkészletet tartalmazó vám-árunyilatkozat informatikai rendszerének bevezetése

2.Összehangolás az ICS2 (Importellenőrzési Rendszer) rendszerével – 1. szakasz: a nemzeti kockázatelemzési rendszer RMF-(kockázatkezelési keretrendszer) RO összekapcsolása a transzeurópai ICS2 rendszerrel annak érdekében, hogy a postai szolgáltatók és az expressz fuvarozók által légi úton szállított áruk teljes biztonsági és védelmi kockázatelemzése elvégezhető legyen.

3.Az EMCS_RO rendszer (jövedéki szállítást ellenőrző rendszer) összehangolása az EMCS 4. szakaszával, illetve az EMCS-rendszer (jövedéki szállítást ellenőrző rendszer) jelenlegi változataival való összehangolás

4.Az NCTS_RO (nemzeti egységes árutovábbítási rendszer) 5. szakaszának és az AES_RO-nak a végrehajtása

5.A nemzeti behozatali rendszer korszerűsítése az Uniós Vámkódexen belül, illetve a nemzeti behozatali rendszer korszerűsítése és implicit módon a kapcsolódó kérelmek aktualizálása.

6. Beruházások az UUM & DS egységes felhasználókezelésbe és digitális aláírásba, nevezetesen az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer (UUM & DS) fejlesztése és megvalósítása

7.Az ICS2 rendszerrel való összehangolás – 2. szakasz és az ICS2 rendszerhez való igazodás – 3. szakasz

8.A vámfelügyeleti és -ellenőrzési tevékenység monitoringrendszere

9.A vámszabad területen folytatott tevékenységek engedélyezése és irányítása iránti kérelem

10.Nemzeti határozatok kezelésére irányuló kérelem (engedélyek).

232

Beruházás 4. Az elektronikus vámrendszer bevezetése

Cél

A vámügyi informatikai rendszerek működőképessé tétele

 

Szám

0

9

NEGYEDÉV

2025

A 9 beszerzett informatikai rendszer működőképes és működőképes.

233

Beruházás 4. Az elektronikus vámrendszer bevezetése

Cél

A vámkezelési tevékenység, a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti információcsere, a tagállamok vámhatóságai közötti elektronikus információcsere százalékos aránya

Százalék (%)

80

100

NEGYEDÉV

2024

A jelenlegi vámkezelési tevékenység, a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti információcsere, valamint a tagállamok vámhatóságai közötti elektronikus információcsere 80%-ot tesz ki.

Ez a beruházás 100%-ra növeli a százalékos arányt.

A vámhatóság működőképessé tétele, valamint a vámigazgatás egységes szervezeti és működési keretének megvalósítása annak érdekében, hogy biztosítsa valamennyi szervezetének integrált koordinációját a vám- és adócsalás elleni küzdelem hatékonyságának és működési kapacitásának növelése érdekében;

A Pénzügyminisztérium-Nemzeti Adóigazgatási Hivatal vámügyi informatikai rendszerének korszerűsítése, amely a rendszerek megfelelő működéséhez szükséges informatikai infrastrukturális NEGYEDÉVekkel, valamint az azokat kiegészítő informatikai infrastruktúrával kapcsolatos NEGYEDÉVekkel foglalkozik, egyszerűsített vámeljárásokkal kiegészítve.

234

Beruházás 5. A költségvetési programozási mechanizmus javítása

Mérföldkő

A BUGET_NG informatikai alkalmazás frissítése

Budget_NG alkalmazás frissítve

NEGYEDÉV

2023

A nemzeti költségvetés fejlesztésére és kezelésére szolgáló informatikai rendszer frissítése és korszerűsítése a következő célokból:

a költségvetési kiadásokat leginkább tükröző adatok és információk kezelése szakpolitikai és programszinten (a költségvetési eljárások elemzése, a jelentések elkészítéséhez szükséges idő egyszerűsítése és a jelentések formátuma),
A költségvetési folyamat átláthatóságának növelése elemzések és jelentések közzétételével az egyes programok kiadási folyamatának egyszerűsítése érdekében. 
a költségvetési programok nyomon követésére és jelentésére szolgáló rendszer javítása.

235

Beruházás 6. Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-lehetőségek szimulációs eszköztára) a nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás javítása érdekében

Mérföldkő

Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának modellje) működőképes

Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának modellje) működőképes

NEGYEDÉV

2023

A gazdasági modellezési eszköznek (a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának modellje) működőképesnek kell lennie a strukturális nyugdíjreformok közép- és hosszú távú (előzetes) hatásának becslésére való képesség javítása érdekében, jelentősen javítva az előrejelzéseket és elemezve a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A nyugdíjreform-előrejelzések és a fenntarthatósági elemzések javításához jelentős mértékben hozzá fog járulni a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának kidolgozásához és használhatóságának megerősítéséhez (beleértve a csapat bővítését is).

236

Beruházás 6. Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-lehetőségek szimulációs eszköztára) a nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás javítása érdekében

Cél

A csoport létszámának 1 szakértőről 8 szakértőre való kiterjesztése, valamint a közép- és hosszú távú strukturális nyugdíjreform kapacitásának javítása azáltal, hogy 8 fő számára képzést biztosítanak a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának használatára

Képzett személyzet

1

8

NEGYEDÉV

2023

A nyugdíjreformmal kapcsolatos releváns szakértelem növelése a Pénzügyminisztériumban azáltal, hogy az illetékes alkalmazottakat kiképzik az új eszköztár használatára. A cél az, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv a nyugdíjreformok kezelésére 8 szakértőt (már meglévő személyzetet, de új szakértőket nem szükséges felvenni). Ezen a ponton a Pénzügyminisztérium jelenlegi modellezési kapacitása nagyon korlátozott, és csak egy szakértő dolgozik a nyugdíjreform-előkészítő opciók szimulációs eszköztárának modelljében (az AWG küldöttje), aki nem vett részt a témával kapcsolatos szakmai képzésben. Képzésüket követően a Pénzügyminisztérium szakértői teljes mértékben felelősek ezen eszközért annak érdekében, hogy gyorsan fel tudják mérni a reformok következményeit.

237

Beruházás 7. Technikai támogatás az adózási keret felülvizsgálatához

Mérföldkő

Olyan informatikai rendszer, amely lehetővé teszi az automatikus ingatlanértékelési modell működőképessé tételét

Az informatikai rendszer működőképes

NEGYEDÉV

2025

Informatikai rendszert fejlesztettek ki és működtetnek az ingatlanadó hatálya alá tartozó ingatlanok értékelésére. Ezeket az értékeket kell használni az ingatlanadó adóalapjának meghatározásához, amennyiben ez a megközelítés rendelkezésre áll (például elegendő ügylet áll rendelkezésre az automatizált értékelési modellhez).

238

Beruházás 8. A Nemzeti Fejlesztési Bank működőképessé tétele

Mérföldkő

Szoftver (engedélyek) és hardverek (laptopok) beszerzése, informatikai szolgáltatások a személyzet számára, képzés a Nemzeti Fejlesztési Bank alkalmazottainak és a Pénzügyminisztérium alkalmazottainak

Aláírt adásvételi szerződések

NEGYEDÉV

2024

Szerződéskötés az alábbiak megvásárlására:

-szoftverek (engedélyek) és hardverek (laptopok),

-Informatikai szolgáltatások a személyzet számára, kezdetben mintegy 165 főre becsülve,

-képzési szolgáltatás a Nemzeti Fejlesztési Bank személyzete számára a műveletek végrehajtása érdekében, valamint a Pénzügyminisztériumnak a bank teljesítményértékelésében részt vevő munkatársai számára.

239

Beruházás 9. A nyugdíj-nyilvántartások értékelési folyamatának támogatása

Mérföldkő

Az összes nyugdíjfájl újraszámítva

Az összes nyugdíjfájl újraszámítva

NEGYEDÉV

2023

A 2023. április 1-jén hatályba lépett új nyugdíjtörvény alapján újraszámított valamennyi nyugdíjakta (214. mérföldkő)

A kormány postai úton minden állampolgárnak megküldi az újraszámítás eredményére vonatkozó határozatot a célérték teljesítésének időpontjáig.

E reform végrehajtásának támogatása érdekében az ideiglenes alkalmazottakat 18 hónapig alkalmazzák. A nyugdíjak újraszámításában/értékelésében részt vevő alkalmazottak díjazása a közpénzből fizetett alkalmazottak javadalmazásáról szóló módosított 135/2017. sz. törvény VIII. melléklete (A területi egységek személyzetének díjazása) rendelkezéseinek megfelelően történik.

240

Beruházás 10. Működési hatékonyság és fejlett e-szolgáltatások a nyugdíjrendszer digitalizálása révén

Mérföldkő

Informatikai rendszer a Nemzeti Nyugdíjhivatal működésében

Operatív informatikai rendszer

NEGYEDÉV

2024

Informatikai rendszer bevezetése a Nemzeti Nyugdíjhivatalnál (CNPP)

Az új informatikai rendszernek olyan elemekből kell állnia, amelyek integrált és központosított módon működnek, az alábbiak szerint:

-Portál – A jelenlegi elektronikus szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs elem a közszereplőkkel, valamint új funkciókkal:

-Elektronikus szolgáltatások a nyugdíjak és egyéb társadalombiztosítási jogok területén;

-Elektronikus szolgáltatás a kezelési jegyek és az adófizetői nyilvántartás területén nyújtott elektronikus szolgáltatások iránti kérelem kitöltéséhez

-Elektronikus szolgáltatások a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések területén

-„e-Talon” alkalmazás

-amely minden aktív nyugdíjas számára automatikusan generálja a havi nyugdíjszelvényt elektronikus és nyomtatott formában

I.ÖSSZETEVŐ: Vállalkozástámogatás, kutatás, fejlesztés és innováció

Ez a komponens a romániai üzleti környezet – többek között a kutatási, fejlesztési és innovációs ágazat – megerősítését célzó reformokat és beruházásokat foglal magában.

Ezen alkotóelem célja a romániai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatást, fejlesztést és innovációt végző állami szervezetek támogatása. A beruházásokat támogató reformok olyan szabályozási változtatásokat is magukban foglalnak, amelyek célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése a jogszabályok/indulási/kilépési eljárások egyszerűsítése és az engedélyek megszerzése révén. A reformok foglalkoznak továbbá a nem egyértelmű irányítással, a kutatásfejlesztési és innovációs rendszer széttöredezettségével és hatékonyságával, és előmozdítják a magánszektorral való együttműködést. A beruházások egy olyan digitális platform létrehozásához kapcsolódnak, amely egyszerűsített közszolgáltatásokat nyújt a vállalkozások számára, beleértve az engedélyek megszerzését, valamint a kis- és középvállalkozások, valamint a vállalkozások pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások révén történő forráshoz jutását. A kiegészítő beruházásoknak a kutatási kompetenciaközpontok és a nemzetközileg elismert kutatók által vezetett kutatási projektek finanszírozásához kell kapcsolódniuk.

A reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a döntéshozatali folyamat minősége és kiszámíthatósága javításának szükségességéről szóló, 2019-ben és 2020-ban Romániának továbbított országspecifikus ajánlás végrehajtásához (5., 2019. évi országspecifikus ajánlás); valamint a gazdaság versenyképességét előmozdító kiforrott közberuházási projektek előreütemezése, például a kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása és a helyi szolgáltatók uniós stratégiai értékláncokba való integrálása (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1.    A hitelekkel kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Reform A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

E reform célja a vállalkozások környezetére nehezedő adminisztratív terhek csökkentése a vállalkozásokra vonatkozó szabályozási eljárások egyszerűsítése és átláthatóságának növelése révén.

A reformot a jogalkotási kezdeményezések/módosítások három különböző csoportjának hatálybalépése révén kell végrehajtani: először is hatályba lépnek az üzleti tevékenységgel kapcsolatos szabályozási követelmények észszerűsítését, egyszerűsítését és teljes körű digitalizálását célzó jogszabály-módosítások, különösen egy vállalat létrehozása, a piacról való kilépés/vállalkozás bezárása, valamint a vállalatok munkaerőpiaci kötelezettségeinek bejelentésére vonatkozó szabályozási követelmények tekintetében; másodszor, a kkv-teszttel (a jogalkotási javaslatok kis- és középvállalkozásokra gyakorolt gazdasági, társadalmi és környezeti hatásának előzetes értékelése) kapcsolatos jogszabályi változások hatálybalépése; harmadszor, az egységes ipari engedélyezési rendszert végrehajtó törvény hatálybalépése, amely hatékonyan érvényesíti többek között az engedélyek bizonyos típusainak az elektronikus platformon történő nyilvántartásba vételét követő hallgatólagos jóváhagyását (a hallgatólagos beleegyezés), az egyszeri adatszolgáltatás elvének elfogadását, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy ugyanazokat az információkat vagy dokumentumokat csak egyszer bocsássák a közintézmények rendelkezésére, valamint az elektronikus egyablakos ügyintézési pont teljes körű megvalósításához szükséges jogszabályi módosítások elfogadását, beleértve annak fő jellemzőinek meghatározását is.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni. Az üzleti vonatkozású eljárások észszerűsítését, egyszerűsítését és teljes körű digitalizálását célzó jogalkotási módosítások, valamint az „egységes ipari engedély” 2022. szeptember 30-án, illetve 2022. december 31-én lépnek hatályba.

Beruházás – Digitális platformok a jogalkotás átláthatóságáról, a bürokrácia csökkentéséről és az eljárások egyszerűsítéséről a vállalkozások számára.

E beruházás célja, hogy teljes körű digitális hozzáférést biztosítson, és lehetővé tegye a vállalkozásokra vonatkozó konkrét szabályozási követelményekhez kapcsolódó műveletek végrehajtását.

A beruházás a vállalkozások számára közszolgáltatásokat nyújtó nyilvános digitális platformok létrehozásából és teljes mértékben működőképessé tételéből áll. A digitális platformoknak kapcsolódniuk kell az engedélyek/engedélyek/tanúsítványok egyablakos ügyintézési rendszerének bevezetéséhez és az üzleti környezet versenyképességének ösztönzéséhez.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás – Pénzügyi eszközök a magánszektor számára

Részberuházás: Rezilienciára vonatkozó portfóliógarancia

E részberuházás célja a román vállalkozások által a finanszírozáshoz való hozzáférés terén tapasztalt pénzügyi akadályok kezelése, nevezetesen: a finanszírozási költségek növekedése, a biztosítékok hiánya és az értékvesztett hitelcsatornák. A részberuházásnak különösen a román vállalkozások azon likviditási/fizetésképtelenségi kihívásaira kell irányulnia, amelyek a bevételeik Covid19-válság miatti jelentős és átmeneti csökkenéséből erednek. Ebben az összefüggésben az eszközt úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozások beruházásainak vagy működőtőke-szükségleteinek támogatása révén javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést és új lendületet adjon a blokkolt hitelezési csatornáknak a Covid19-válság alatt és azt követően. A részberuházás portfóliógarancia formájában valósul meg, amelyet az Európai Beruházási Alap (EBA) az InvestEU-hoz való hozzájárulásként hajt végre.

Annak biztosítása érdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodásnak elő kell írnia az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását. Az Európai Bizottság és az EBA közötti garanciamegállapodás emellett kizárja a tevékenységek és eszközök alábbi listáját az elfogadhatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást is, 18 valamint ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó olyan tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. 19

A részberuházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni, amikor az InvestEU Beruházási Bizottság a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveleteket hagy jóvá.

Részberuházás: Éghajlat-politikai portfóliógarancia

Ennek a részberuházásnak az a célja, hogy finanszírozást és beruházásokat biztosítson a kkv-k (legfeljebb 249 alkalmazott), a legfeljebb 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és magánszemélyek számára működő tőke, hitelkeretek, beruházási hitelek vagy lízing révén, amelyek célja a vállalkozások, valamint a lakó- és építőipari ágazat energiahatékonyságának javítását célzó beruházások és finanszírozás. Az eszköz célja Románia jelenlegi kihívásainak kezelése az energiahatékonyság és a megújuló energia ágazatába történő beruházások támogatása terén. A részberuházás portfóliógarancia formájában valósul meg, amelyet az Európai Beruházási Alap (EBA) az InvestEU-hoz való hozzájárulásként hajt végre. Az eszköz konkrét céljait és energiahatékonysági törekvéseit, valamint a struktúrát és a támogathatósági kritériumokat teljes mértékben össze kell hangolni, és meg kell felelniük a jelenleg kidolgozás alatt álló InvestEU EU-kompartment eszköz célkitűzéseinek.

Annak biztosításaérdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodásnak elő kell írnia az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását. Az Európai Bizottság és az EBA közötti garanciamegállapodás emellett kizárja a tevékenységek és eszközök alábbi listáját az elfogadhatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást is, 20 valamint ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó olyan tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. 21

A részberuházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni, amikor az InvestEU Beruházási Bizottság a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveleteket hagy jóvá.

Részberuházás kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára: Helyreállítási Kockázatitőke-alap

E részberuházás célja, hogy tőketámogatást nyújtson a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, köztük az induló vállalkozások, a korai és előrehaladott növekedési szakaszban lévő vállalkozások, valamint a megújuló energiára és az energiahatékonyságra összpontosító infrastrukturális projektek számára. A támogatást az Európai Beruházási Alap (EBA) által kezelt kockázatitőke-alap részeként kockázatitőke-alapokon és infrastrukturális alapokon keresztül kell nyújtani.

Annak biztosítása érdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a román kormány és az EBA közötti finanszírozási megállapodásnak, valamint a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikájának

-előírja az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatáról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását; és

-a tevékenységek és eszközök alábbi listájánakkizárása a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 22 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 23 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 24 és eszközök 25 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; és

-zöld átállási tervek elfogadása és közzététele azon vállalkozások számára, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből és/vagy eszközökből szerezték; és

-a kedvezményezett vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelés EBA általi ellenőrzésének előírása minden ügylet tekintetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Alintézkedés: A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alapok alapja

A részberuházás célja, hogy támogatást nyújtson az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz hozzájáruló beruházások révén a nagyvállalatoknak (több mint 500 alkalmazottal és/vagy az 50 millió EUR-t meghaladó éves árbevétellel és 43 millió EUR-t meghaladó éves mérlegfőösszeggel), a közintézményeknek és a különleges célú gazdasági egységeknek, valamint a digitalizációba és az állóeszközökbe történő beruházásokkal az alapok alapja révén. Ennek ösztönöznie kell a megcélzott vállalkozások éghajlat-politikai és digitális célkitűzéseihez hozzájáruló nagyobb mértékű beruházást, és ösztönöznie kell a vállalatok növekedését és terjeszkedését, ezáltal új foglalkoztatási lehetőségeket teremtve és támogatva a szélesebb körű gazdasági fellendülést. A támogatás az alapok alapja formájában valósul meg, amelynek kezelésével az Európai Beruházási Bankot (EBB) bízzák meg.

Annak biztosítása érdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a román kormány és az EBB közötti finanszírozási megállapodásnak, valamint a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikájának:

-előírja az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatáról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását; és

-a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 26 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 27 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 28 és eszközök 29 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; és

-a kedvezményezett vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelés EBB általi ellenőrzésének előírása minden ügylet tekintetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Részberuházás 2.5: Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

A pénzügyi eszköz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által végrehajtott portfóliógarancia formájában valósul meg.

Ennek a részberuházásnak az a célja, hogy finanszírozást és beruházásokat biztosítson a lakó- és építőipari ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia területén. A részberuházás portfóliógarancia formájában valósul meg, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az InvestEU-hoz való hozzájárulásként hajt végre.

Annak biztosítása érdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodásnak elő kell írnia az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását. Az Európai Bizottság és az EBRD közötti garanciamegállapodás emellett kizárja a tevékenységek és eszközök alábbi listáját az elfogadhatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást is, 30 valamint ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó olyan tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. 31

A részberuházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni, amikor az InvestEU Beruházási Bizottság a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveleteket hagy jóvá.

Beruházás 3. Magánszektorbeli támogatási programok

Részberuházás – A kkv-k digitalizációjára irányuló támogatási program

E részberuházás célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának támogatása, ami hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, lehetővé téve e vállalatok innovációját, elősegítve az új munkaritmusokat. Ennek a részberuházásnak a kkv-k előtt álló egyik fő kihívással kell foglalkoznia: arra irányuló nyomás, hogy üzleti modelljeiket a digitális realitásokhoz igazítsák.

A részbefektetés két eszközből áll: támogatási program a fejlett digitális technológiák (például mesterséges intelligencia, adat- és felhőalapú számítástechnika, blokklánc, nagy teljesítményű számítástechnika és kvantum, a dolgok internete, kiberbiztonság) fejlesztésében részt vevő vállalkozók támogatására, valamint ii. vállalkozásonként legfeljebb 100 000 EUR összegű támogatási program a digitális technológiákat alkalmazó kkv-k támogatására (például IKT-hardver beszerzése, szoftveralkalmazások/engedélyek fejlesztése és/vagy adaptálása, beleértve a Robotic Process Automation szoftverautomatizálási megoldásokat), blokklánc-technológiák beszerzése, mesterségesintelligencia-rendszerek beszerzése, gépi tanulás, kiterjesztett valóság, virtuális valóság, virtuális valóság, bemutató weboldal beszerzése, felhőalapú és dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások beszerzése, a személyzet informatikai eszközöket használó képzése, tanácsadás/elemzés a kkv-k számára szükséges műszaki megoldások azonosítása érdekében). Valamennyi beruházásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében ismertetett alábbi beavatkozási területek kiválasztási kritériumainak: 021quater (130 millió EUR), 021 quinquies (20 millió EUR előirányzat), 010 (315 millió EUR előirányzat), 012 (35 millió EUR előirányzat). A végrehajtás érdekében a Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma közzéteszi a pályázati felhívásokra vonatkozó iránymutatásokat, és felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján egy adminisztrátorra bízza a projektek nyomon követését. A minisztérium ügyintézői szinten biztosítja a hatékony irányítási és ellenőrzési rendszer megvalósítását, és szükség esetén képes korrekciós intézkedéseket hozni, beleértve a kkv-k szintjén végzett mintavételes ellenőrzéseket is, míg az ügyintéző figyelemmel kíséri és rendszeresen jelentést tesz a projekt végrehajtásának előrehaladásáról valamennyi vonatkozó feltételnek megfelelően.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a kérelmezőknek be kell mutatniuk a tevékenységeikből és az e kockázatok csökkentésére szolgáló módszereikből eredő lehetséges környezeti kockázatokat. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést független ellenőrnek kell tanúsítania a beruházási időszak végén.

A részberuházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Részbefektetés – A román cégek tőzsdei jegyzését segítő de minimis program

E részbefektetés célja, hogy konkrét eszközök, nevezetesen új részvények kibocsátása révén támogassa a vállalatokat a finanszírozáshoz való hozzáférés növelésében.

A részbefektetés a Romániában székhellyel rendelkező és a bukaresti értéktőzsde feltételei szerint a tőzsdei jegyzésre előminősített részvénykibocsátásra hajlandó társaságokra vonatkozó de minims rendszer finanszírozásából áll. Figyelembe véve a Romániában működő gazdasági szereplők jelenlegi szerkezetét, valamint a gazdaság legdinamikusabb szegmenseit, e beruházás fő kedvezményezettjei várhatóan a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozó vállalkozások, valamint a magas növekedési potenciállal rendelkező és jelentős finanszírozási igényű ágazatokban – például az informatikában és az energetikában – tevékenykedő vállalkozások lesznek.

Annak biztosítása érdekében, hogy a részberuházás megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), azoknak a vállalatoknak, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből és/vagy eszközökből szerezték, el kell fogadniuk és közzé kell tenniük a zöld átállásra vonatkozó terveket. Ki kell zárni a tevékenységek és eszközök alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 32 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 33 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 34 és eszközök 35 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A részberuházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – Alacsony teljesítményű processzorok és félvezető csipek

E beruházás célja a romániai mikroelektronikai terület fejlesztésének támogatása, az egyik meglévő uniós szintű kihívás kezelése és a digitális átállás támogatása.

A beruházás a következőkre irányuló intézkedésekből áll: a mikroelektronikai alkatrészek és rendszerek tervezéséhez, gyártásához és alkalmazásához szükséges készségek kialakítása és fejlesztése egy koherens nemzeti ökoszisztémában; a szellemi tulajdon biztosítása és a fejlett technológiák alkalmazásának felgyorsítása a nemzetgazdaság olyan kulcsfontosságú területein, mint az autóipar, az egészségügy vagy a precíziós gazdálkodás, az űripar, a védelem, az aeronautika; koordináció a képességekkel és igényekkel európai szinten, többek között a nemzeti ökoszisztéma legalább tíz tagjának egy több országra kiterjedő projektben való részvétele vagy társulása révén, amelyet főként közös európai érdeket szolgáló fontos projektként (IPCEI) kívánnak végrehajtani. Ezzel összefüggésben a konzorciumokban részt vevő legalább 3 román jogalanynak kell válaszolnia a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT közös vállalkozás) által kiírt projektfelhívásokra.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

E reform célja, hogy tisztázza és ésszerűsítse a romániai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer irányítását.

A reform végrehajtása a Kutatási és Innovációs Minisztériumon belül a szakpolitika-támogató eszköz reformegységének működőképessé tétele révén történik, azzal a megbízatással, hogy végrehajtsa és nyomon kövesse a szakpolitika-támogató eszköz azon ajánlásait, amelyek a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztéma reformjaiban öltenek testet. Az egység 2021–2026 között működik, és a beruházások minőségének javítása érdekében az érintett hatóságokkal, a romániai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer architektúrájával és funkcióival összehangolt módon történő átalakításán dolgozik. Ez a reform előkészíti az utat egy olyan állandó rendszer hatálybalépése előtt, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ütemtervét követően biztosítja a kutatási, fejlesztési és innovációs politika összehangolt kialakítását és végrehajtását, nyomon követését és értékelését a minisztériumok és ügynökségek között. A reformnak továbbá létre kell hoznia egy olyan szervet, amely kormányzati szinten biztosítja a minisztériumok közötti koordinációt, többek között a magánszektor szervezeteivel való koordináció alapján.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. A Szakpolitikai Támogatási Eszköz Reform Osztályának egyértelmű megbízatással kell rendelkeznie, és 2021. december 31-ig működésbe kell lépnie.

Reform A kutatói karrier reformja

E reform célja a kutatói karrier vonzerejének és a kutatók teljesítményének növelése.

A reform végrehajtása olyan jogszabályi módosítások bevezetésével történik, amelyek részletezik a fő teljesítménymutatókat és a tudományos kutatás terén a kutatók finanszírozáshoz és ösztöndíjakhoz való hozzáférését biztosító intézkedéseket. Ezeket az előírásokat egyformán össze kell hangolni az európai bevált gyakorlatokkal, többek között az érdemeken alapuló elveken alapuló előléptetés, az átlátható, nyílt és versenyeljárások keretében történő felvétel, valamint a tudományos kutatás etikai és feddhetetlenségi bevált gyakorlataival. Az új jogszabálynak tartalmaznia kell továbbá a Kutatók Európai Chartája és a Kutatók felvételi kódexének román kutatóintézetek általi végrehajtását ösztönző pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzők keretét.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform Megerősített együttműködés a vállalkozások és a kutatás között

A reform célja, hogy fokozza a vállalkozások és az állami kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek közötti együttműködést, és kedvező környezetet teremtsen a köz- és magánberuházások számára az ágazatban.

A reform végrehajtása a kutatási projektek szerződéskötésének, finanszírozásának, nyomon követésének és értékelésének egyszerűsítését és digitalizálását célzó jogszabály-módosítások bevezetésével történik. Biztosítják továbbá a jelentős és nem érzékeny állami finanszírozású projektek eredményeihez való nyílt hozzáférést, valamint a nemzetközileg elismert kutatók által az ajánlatkérő szerv jóváhagyása előtt és a projektek teljes élettartama alatt végzett értékelést. A módosításoknak biztosítaniuk kell továbbá a kutatás stabil és kiszámítható finanszírozási forrásainak rendelkezésre állását helyi és nemzeti szinten, valamint e források egyetlen elektronikus kapcsolattartó pontba történő központosítását. A kutatási, innovációs és digitalizációs minisztérium az érintett hatóságokkal, többek között az Oktatási Minisztérium és alárendelt ügynökségeinek, a Pénzügyminisztériumnak és a Gazdasági Minisztériumnak a képviselőivel közösen hajtja végre a jogszabály-módosításokat, és figyelembe veszi a 2021–2022-es Horizont Európa szakpolitika-támogató eszköz ajánlásait.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek Európai Kutatási Térségbe való integrálásának támogatása

E reform célja a román állami kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek teljesítményének és konszolidációjának, valamint az Európai Kutatási Térségbe való integrálásuknak a növelése.

A reform végrehajtása olyan jogszabályok hatálybalépésével történik, amelyek ösztönzik, megkönnyítik és szabályozzák a kutatóintézetek önkéntes és funkcionális integrációját és összevonását. A jogszabályi keretnek figyelembe kell vennie a Horizont Európa 2021–2022-es időszakra szóló szakpolitika-támogató eszközének ajánlásait, és meg kell határoznia legalább a következőket: az összes romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezet teljesítményének időszakos külső értékelése, valamint azon képességük, hogy hozzáadott értéket teremtsenek a nemzetközi tudományos közösség számára, és társadalmi és gazdasági hatást fejtsenek ki. Az időszakos értékelés azonosítja a kutatóintézetek közötti szinergiákat és lehetséges összefonódásokat, és a kutatóhelyeknek nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés ezen időszakos értékelések eredményeitől függ.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. Kompetenciaközpontok létrehozása és működőképessé tétele

A beruházás célja a kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek tematikus széttöredezettségének kezelése a Horizont Európa küldetések nemzeti szintű végrehajtásának támogatása révén.

A beruházás célja öt „kompetenciaközpont” létrehozása, amelyek a román és az európai stratégiai kutatási prioritásokkal összhangban kutatási tevékenységeket végeznek. A központokat versenypályázati felhívás alapján kell létrehozni állami és magán kutatóintézetek konzorciumaiként, amelyek magukban foglalják a kis- és középvállalkozások részvételét, valamint a konzorciumokban részt vevő partnerek közösen hajtják végre a Horizont Európa megfelelő küldetésének stratégiai kutatási és innovációs menetrendjét, erősítve a tudományos élet és a vállalkozások közötti együttműködést a társadalmi szempontból releváns kutatási területeken. A projektek hozzájárulnak olyan megoldások megvalósításához, amelyek javítják a polgárok életét, kielégítik a helyi szükségleteket, és növelik a kutatási eredmények hatását közösségi szinten. Az 5 „kompetenciaközpont” erőforrásokat is felhasznál a közös kutatási berendezések és infrastruktúrák korszerűsítésére és a kutatási eredmények terjesztésére.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 6. A Horizont Európa mentorálási programjainak kidolgozása

E beruházás célja a Horizont Európa program sikerességi arányának növelése.

A beruházás 500 utalványt biztosít azoknak a kutatóknak, akik pályáztak a Horizont Európa programra, és sikeresen teljesítették a támogathatósági szakaszt. Az utalványok célja, hogy támogassák a pályázókat a projektjavaslat írásbeli elkészítésében, a Horizont projektek megszerzésében vagy a Horizont 2020 sikeres pályázatainak írásában szerzett tapasztalatokkal rendelkező szervezeteknél dolgozó munkatársak cseréjét, közvetítő rendezvényeken való részvételt és az Extreme Light Infrastructure – Nuclear Physics (Extreme Light Infrastructure – Nuclear Physics) elérését.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a tevékenységek és eszközök alábbi listájához kapcsolódó projekteket és kutatásokat ki kell zárni a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 36 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 37 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 38 és eszközök 39 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7. A kiválóság megerősítése és Románia részvételének támogatása a Horizont Európa keretében megvalósuló partnerségekben és küldetésekben

E beruházás célja a Horizont Európa program sikerességi arányának növelése. A beruházás kiegészítő finanszírozást nyújt az európai partnerségek és az uniós küldetések keretében megvalósuló kutatási, fejlesztési és innovációs projektekhez, előnyben részesítve a zöld vagy digitális projekteket. A tervezett intézkedések a következők: az európai partnerségek és az uniós küldetések keretében finanszírozásra javasolt kutatási projektek társfinanszírozása. Az európai partnerségekben és az uniós küldetésekben részt vevő minden egyes román partner számára a pályázati felhívásra vonatkozó szabályok alapján legfeljebb 300 000 EUR költségvetés kerül elkülönítésre. Legalább 35 szerződést kell aláírni az európai partnerségek és az uniós missziók román résztvevőivel. a Horizont Európa és a Horizont 2020 projektek hatásának növelését célzó kiegészítő projektek, amelyek már finanszírozásban részesülnek (folyamatban lévő vagy nemrégiben véglegesítettek). Legfeljebb 10 kiegészítő kutatási projekt finanszírozása projektenként legfeljebb 1 000 000 EUR költségvetéssel történik; emberierőforrás-kapacitás-építési projektek a nemzeti programokkal/POCIDIF-fel szinergiában. Legfeljebb 10 projektet finanszíroznak, projektenként legfeljebb 500 000 EUR költségvetéssel.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a tevékenységek és eszközök alábbi listájával kapcsolatos kutatásokat ki kell zárni a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 40 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 41 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 42 és eszközök 43 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 8. Olyan program kidolgozása, amely a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekbe bevonzza a külföldről rendkívül szakosodott emberi erőforrásokat

E beruházás célja a kutatásfejlesztési és innovációs szervezet kutatási kapacitásának növelése.

A beruházásnak 100 kutatási projektet kell finanszíroznia, amelyeket több minőségi kritérium alapján kiválasztott vezető nemzetközi kutatók irányítanak. A jelölteket kompetitív alapon választják ki, a fogadó romániai kutatóintézetekhez csatlakoznak, és hozzájárulnak a fogadó szervezet kutatási kapacitásának növeléséhez. Doktori fokozattal rendelkezők, akik az elmúlt 3 évben Románián kívül folytattak kutatást. Képesnek kell lenniük arra, hogy függetlenül forrásokat vonzzanak kutatócsoportjaikba, koordinálják a projekttámogatást és -alapokat, és döntéseket hozzanak a források elosztásáról. Ennek során a nemzetközi kutatók tevékenységeinek hasznára kell válniuk a fogadó kutatóintézetek teljesítményének.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a tevékenységek és eszközök alábbi listájához kapcsolódó kutatási projekteket ki kell zárni a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 44 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 45 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 46 és eszközök 47 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – A Marie Sklodowska Curie egyéni ösztöndíjjal kapott kiválósági tanúsítvánnyal rendelkezők támogatása

E beruházás célja, hogy növelje a kutatói karrier vonzerejét, és támogassa a megerősített kutatásokat kutatási projektjük végrehajtásában.

A beruházás célja, hogy 2023. december 31-ig legalább 10 kiváló kutatót jutalmazzon, akik a Marie Sklodowska Curie egyéni ösztöndíjas pecsétben részesülnek.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a tevékenységek és eszközök alábbi listájához kapcsolódó kutatási projekteket ki kell zárni a támogathatóságból: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást is; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek és eszközök; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – Az Európai Kutatási Térség tehetségplatformjának részeként nyolc regionális pályaorientációs központból álló nemzeti hálózat létrehozása és pénzügyi támogatása

E beruházás célja, hogy előmozdítsa a kutatói karriert, vonzóvá tegye a tanulókat és a diákokat a kutatási tevékenységek végzéséhez, és növelje a polgárok érdeklődését a kutatás iránt.

A beruházás célja 8 kutatói pályaorientációs központ létrehozása és működőképessé tétele, amelyek pályaorientációs tanácsadást nyújtanak a kutatóknak, előmozdítják a kutatói szakmát, és közvetlen szinergiákat hoznak létre a beruházással 4.4. A 8 központ hálózatként is működik, és a kutatói életpálya egyetlen belépési pontjává válik, és a kutatói pályaorientációs tevékenységeket a tudományra összpontosító oktatási programmal kapcsolja össze a társadalommal és a társadalom érdekében, miközben népszerűsíti a román kutatási eredményeket, és felhívja a figyelmet a társadalom tudományos előnyeire.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

I.2.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

241

Reform A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

Mérföldkő

Jogszabály-módosítások hatálybalépése az üzleti vonatkozású eljárások egyszerűsítése, egyszerűsítése és teljes körű digitalizálása érdekében

I. a 31/1990. sz. társasági törvény, ii. a cégjegyzékről szóló 26/1990. sz. törvény, iii. a külföldi társaságok és gazdasági szervezetek képviselőinek romániai engedélyezéséről és működéséről szóló 122/1990. sz. törvényerejű rendelet és iv. a munka törvénykönyvéről szóló 53/2003. sz. törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogszabályi változásoknak csökkenteniük kell az üzleti környezetre nehezedő adminisztratív terheket azáltal, hogy egyszerűsítik a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat/indulási/kilépési eljárásokat, különös tekintettel a következő folyamatokra:

vállalkozást hoznak létre, kilépnek a piacról/bezárnak egy vállalkozás;

a romániai külföldi képviseletek engedélyezésére és működésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése, egyszerűsítése és digitalizálása;

a vállalatok munkaerő-piaci kötelezettségeinek bejelentése és egyéb kötelező jelentéstétel

Jogszabályi változtatásokat kell végrehajtani a következő normatív aktusokon:

Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett 31/1990. sz. társasági törvény;

– A cégnyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény;

– A Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium által kezdeményezett, a külföldi társaságok és gazdasági szervezetek képviselőinek Romániában történő engedélyezéséről és működéséről szóló 122/1990. sz. törvényerejű rendelet;

A munka törvénykönyvéről szóló 53/2003. sz. törvény, amelyet a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium kezdeményezett

242

Reform A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

Mérföldkő

Jogszabály-módosítások hatálybalépése a kkv-teszt egyszerűbbé és alkalmazhatóvá tétele érdekében

A kis- és középvállalkozások alapításának és fejlődésének előmozdításáról szóló 346/2004. sz. törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogszabályi változások a kkv-teszthez (a jogalkotási javaslatok kkv-kra gyakorolt gazdasági, társadalmi és környezeti hatásának előzetes értékeléséhez) kapcsolódnak.

A változtatásoknak biztosítaniuk kell, hogy:

-A kkv-k nagyobb és reprezentatív mintájára kerül sor.

-a kkv-teszt eredményeit minden egyes jogalkotási javaslat esetében 30 napon belül közzéteszik.

-a kkv-teszt eredményei beépülnek a kkv-kra vonatkozó jogalkotási javaslatba/módosításokba.

243

Reform A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

Mérföldkő

Az egységes ipari engedélyről szóló törvény hatálybalépése

Az egységes ipari engedély hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az egységes ipari engedélyre vonatkozó jog biztosítja:

I.az iparral kapcsolatos engedélyek megszerzéséhez szükséges eljárások átszervezése,

II. a meglévő ágazati engedélyek egyetlen egyszerűsített eljárásba történő integrálása,

III.a pályázati eljárások újratervezése, egy koordináló szerv és egy tárcaközi munkacsoport létrehozása ezen eljárások összehangolása érdekében,

IV.a kettős ellenőrzések és a szükségtelen engedélymegújítási követelmények eltörlése,

V.Az engedélytípusok taxonómiájának létrehozása fő jellemzőik és jellemzőik szerint

VI.a 2003. évi törvény módosítása, amely bevezeti a beleegyezés elvét – a 27/2003. sz. sürgősségi kormányrendeletet –, amelynek célja, hogy a hallgatólagos jóváhagyás (silence a hozzájárulás) időzítője legyen, amely akkor lép hatályba, amikor az elektronikus platform nyilvántartásba veszi az engedélyezési kérelmet. Az engedélyezési kérelemnek automatikusan helyt kell adni, ha hallgatólagos jóváhagyásra kerül sor;

VII.A román jogszabályokban az egyszeri adatszolgáltatás elvének elfogadása, amely lehetővé teszi a befektetők azon jogát, hogy ugyanazokat az információkat vagy dokumentumokat csak egyszer bocsássák a közintézmények rendelkezésére;

VIII.Az elektronikus egyablakos ügyintézési pont teljes körű megvalósításához szükséges jogalkotási módosítások elfogadása, beleértve annak fő jellemzőinek meghatározását is.

244

Reform A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

Cél

Az üzleti környezettel kapcsolatos szabályozási követelmények teljesítéséhez szükséges átlagos idő csökkentése

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2025

Az idő 50%-kal való csökkentése a következők esetében:

1.a piac létrehozása/megszüntetése vállalkozások számára,

2.külföldi képviseletek engedélyezése Romániában; feldolgozóipar

3.Iparral kapcsolatos engedélyek/engedélyek megszerzése

Alkalmazandó alapérték:

-20 nap – vállalkozásindítás 2020-ban

-30 nap – külföldi képviselő engedélyezése 2020-ban

-átlagosan 217 nap – ipari engedélyek megszerzése 2020-ban (példa: 147 nap – építési engedélyekkel foglalkozik)

245

Reform: a jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

Cél

Azon kkv-kra vonatkozó jogalkotási aktusok/módosítások, amelyek esetében a tesztet alkalmazták

 

Százalék (%)

50% [2020]

100%-OS

NEGYEDÉV

2025

A jogalkotási aktusok/módosítások 100%-a olyan kkv-khoz kapcsolódott, amelyek esetében a tesztet alkalmazták.

246

Beruházás Digitális platformok a jogalkotás átláthatóságáról, a bürokrácia csökkentéséről és az eljárások egyszerűsítéséről a vállalkozások számára.

Mérföldkő

Digitális platformok létrehozása, amelyek teljes mértékben működőképesek a kormányzati felhőhöz

 Létrehozott és működőképes digitális platformok

NEGYEDÉV

2025

Legalább két olyan működő nyilvános digitális platform létrehozása, amelyek kapcsolódnak a kormányzati felhőhöz, és amelyek teljes mértékben működőképesek, és amelyek a jelenlegi releváns digitális adatbázisokra épülnek, az alábbiak szerint:

egyablakos ügyintézés bevezetése az engedélyek/engedélyek/tanúsítások számára

az üzleti környezet versenyképességének ösztönzése a jogalkotás átláthatóságának, a bürokrácia csökkentésének és az eljárások egyszerűsítésének biztosítása érdekében.

 

247

Beruházás 2.1. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

Mérföldkő

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása.

 A megállapodás aláírva

NEGYEDÉV

2021

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása, amely a következőket tartalmazza:

a.Az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek esetében a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés fenntarthatósági vizsgálat és kizárási lista alkalmazása révén.

b.Kritériumok annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszköz összhangban legyen a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, 2021. január 22-i bizottsági iránymutató feljegyzéssel (SWD(2021) 12 final).

Tekintettel arra, hogy a javasolt eszközt az InvestEU-hoz való hozzájárulásként kell végrehajtani (tagállami kompartment vagy meglévő termék kiegészítése az EU-kompartment keretében), a fent említett a) és b) pontot az InvestEU rendelkezéseinek, valamint a kiválasztott végrehajtó partner hitelezési politikájának és kizárási kritériumainak alkalmazása révén kell biztosítani. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges további kizárásokat az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) közötti garanciamegállapodásban kell meghatározni.

A pénzügyi eszköz az EBA által végrehajtott portfóliógarancia formájában valósul meg, és a legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztató kkv-k, a legfeljebb 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és magánszemélyek (a továbbiakban: kedvezményezettek) számára biztosít finanszírozást és beruházásokat forgótőke, hitelkeretek, beruházási hitelek vagy lízing révén. A pénzügyi eszköznek kezelnie kell azokat a jelenlegi akadályokat, amelyekkel a román vállalkozások szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, nevezetesen: a finanszírozási költségek növekedése, a biztosítékok hiánya és az értékvesztett hitelcsatornák. Az eszköznek különösen azokat a likviditási/fizetésképtelenségi kihívásokat kell megcéloznia, amelyekkel a vállalkozások szembesülnek amiatt, hogy a Covid19-válság következtében nem tudják teljesíteni a bevételeik jelentős – átmeneti – csökkenéséből eredő pénzügyi kötelezettségeiket. Ebben az összefüggésben az eszközt úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozások beruházásainak vagy működőtőke-szükségleteinek támogatása révén javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést és új lendületet adjon a blokkolt hitelezési csatornáknak a Covid19-válság alatt és azt követően. Az eszköz keretében várhatóan legalább 1500 kedvezményezett részesül támogatásban.

Az eszköz struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását.

A pénzügyi eszköz hozamait – beleértve a visszafizetéseket is –, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásából származó nyereséget – levonva az alapkezelő és a pénzügyi közvetítők javadalmazását – ugyanarra a szakpolitikai célokra kell felhasználni, többek között 2026 után is.

248

Beruházás 2.1. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

Cél

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2023

Az eszközre elkülönített források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek, a 247. mérföldkőben meghatározott, az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott követelményekkel összhangban.

249

Beruházás 2.1. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

Cél

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt források 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

50

100

NEGYEDÉV

2024

Az eszközre elkülönített források teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek, a 247. mérföldkőben meghatározott, az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott követelményekkel összhangban.

250

Beruházás – Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

Mérföldkő

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása.

 A megállapodás aláírva

NEGYEDÉV

2021

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása, amely a következőket tartalmazza:

a. Az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, fenntarthatósági vizsgálat révén a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelésre vonatkozó kiválasztási kritériumok és kizárási lista.

b. Az annak biztosítására szolgáló kritériumok, hogy a pénzügyi eszköz összhangban legyen a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, 2021. január 22-i bizottsági iránymutató feljegyzéssel (SWD(2021) 12 final).

Tekintettel arra, hogy a javasolt eszközt az InvestEU-hoz való hozzájárulásként kell végrehajtani (egy meglévő termék lehetséges kiegészítése az EU-kompartment keretében), a fent említett a) és b) pontot az InvestEU rendelkezéseinek, valamint a kiválasztott végrehajtó partner hitelezési politikájának és kizárási kritériumainak alkalmazása révén kell biztosítani. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges további kizárásokat az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) közötti garanciamegállapodásban kell meghatározni.

A pénzügyi eszköz az EBA által végrehajtott portfóliógarancia formájában valósul meg, és a legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztató kkv-k, a legfeljebb 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és magánszemélyek (a továbbiakban: kedvezményezettek) részére működő tőke, hitelkeretek, beruházási hitelek vagy lízing révén finanszírozást és beruházásokat biztosít, amelyek célja a vállalkozások, valamint a lakó- és építőipari ágazat energiahatékonyságának javítását célzó beruházások és finanszírozás. Az eszköz keretében várhatóan legalább 250 kedvezményezett részesül támogatásban. Az eszköz célja Románia jelenlegi kihívásainak kezelése az energiahatékonyság és a megújuló energia ágazatába történő beruházások támogatása terén. Az eszköz konkrét céljait és energiahatékonysági törekvéseit, valamint a struktúrát és a támogathatósági kritériumokat teljes mértékben össze kell hangolni, és meg kell felelniük a jelenleg kidolgozás alatt álló InvestEU EU-kompartment eszköz célkitűzéseinek.

Az eszköz struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását.

A pénzügyi eszköz hozamait – beleértve a visszafizetéseket is –, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásából származó nyereséget – levonva az alapkezelő és a pénzügyi közvetítők javadalmazását – ugyanarra a szakpolitikai célokra kell felhasználni, többek között 2026 után is.

251

Beruházás – Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

Cél

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott, az eszközre elkülönített források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2023

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a 250. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban az eszközre elkülönített források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

252

Beruházás – Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

Cél

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott, az eszközre elkülönített források teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

50

100

NEGYEDÉV

2024

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a 250. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban az eszközre elkülönített források teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

253

Beruházás 2.3. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

Mérföldkő

Az Európai Beruházási Alap és a román kormány közötti, a helyreállítási kockázati tőkealap (a továbbiakban: az alap) létrehozásáról szóló finanszírozási megállapodás aláírása és az alap befektetési politikájának elfogadása.

 A megállapodás aláírva

NEGYEDÉV

2021

Az Európai Beruházási Alap és a román kormány közötti finanszírozási megállapodás aláírása és az alap befektetési politikájának elfogadása. Ez utóbbiak:

a pénzügyi eszköz irányító szerveinek kell elfogadniuk;

összhangban kell lennie a pénzügyi eszközökre vonatkozó, 2021. január 22-i bizottsági iránymutató feljegyzéssel (SWD(2021) 12 final);

az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében kiválasztási kritériumokat, kizárási listát, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményét;

tartalmazza a zöld átállásra vonatkozó tervek elfogadására és közzétételére vonatkozó követelményt azon kedvezményezettek számára, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték.

Az Alap pénzügyi eszközöket (sajáttőke-) támogatást nyújt a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, köztük az induló innovatív vállalkozások, a korai és előrehaladott növekedési szakaszban lévő vállalkozások, valamint a megújuló energiára és az energiahatékonyságra összpontosító infrastrukturális projektek számára. A támogatást kockázatitőke-alapokon és infrastrukturális alapokon keresztül kell nyújtani. A kedvezményezettek száma 100.

Az alap kezelésével az Európai Beruházási Alapot (EBA) bízzák meg. Létre kell hozni egy beruházási bizottságot, amely felelős az alapkezelő (EBA) által javasolt közvetítőkkel folytatott műveletek jóváhagyásáért a piaci igények alapján, nyílt és a piacnak megfelelő módon. Az EBA kezelési díjainak tartalmazniuk kell egy teljesítményelemet.

Az Alap struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását.

Az Alapba vagy a pénzügyi eszközökbe – többek között a visszafizetésekből – származó hozamokat, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásából származó nyereséget – levonva az alapkezelő és a pénzügyi közvetítők javadalmazásával – ugyanarra a szakpolitikai célokra kell felhasználni, többek között 2026 után is.

254

Beruházás 2.3. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

Cél

A beruházási bizottság által jóváhagyott célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

A beruházási bizottság jóváhagyja a megcélzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének legalább 50%-át

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2024

A beruházási bizottság által a 253. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban jóváhagyott célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

255

Beruházás 2.3. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

Cél

A beruházási bizottság által jóváhagyott célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 A beruházási bizottság jóváhagyja a megcélzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át.

Százalék (%)

50

100

NEGYEDÉV

2026

A beruházási bizottság által a 253. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban 2026. június 30-ig jóváhagyott finanszírozási vagy beruházási műveletek teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

256

Beruházás 2.4. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

Mérföldkő

A pénzügyi eszköz (a továbbiakban: az Alap) létrehozása és az Alap befektetési politikájának elfogadása.

 

NEGYEDÉV

2022

Az Európai Beruházási Bank és a román kormány közötti finanszírozási megállapodás aláírása és az Alap befektetési politikájának elfogadása. Ez utóbbiak:

a pénzügyi eszköz irányító szerveinek kell elfogadniuk;

összhangban kell lennie a pénzügyi eszközökre vonatkozó, 2021. január 22-i bizottsági iránymutató feljegyzéssel (SWD(2021) 12 final);

az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén;

kötelezettségvállalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. és VII. mellékletében szereplő módszertan alkalmazásával az alapok legalább 33%-át az éghajlatvédelmi átállás támogatására, az alapok 16%-át pedig a digitális átállás támogatására fordítják.

Az Alap az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz hozzájáruló beruházások, valamint a digitalizációba és az állóeszközökbe történő beruházások révén pénzügyi eszközöket (adósság) nyújt támogatást legalább 25 nagyvállalatnak (500-nál több alkalmazottal és/vagy 50 millió EUR-t meghaladó éves árbevétellel és 43 millió EUR-t meghaladó éves mérlegfőösszeggel), a közintézményeknek és a különleges célú gazdasági egységeknek azzal a céllal, hogy ösztönözze a megcélzott vállalatok éghajlat-politikai és digitális célkitűzésekhez hozzájáruló nagyobb összegű beruházást, és ösztönözze a vállalatok növekedését és terjeszkedését, ezáltal új foglalkoztatási lehetőségeket teremtve és támogatva a szélesebb körű gazdasági fellendülést. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban az éghajlattal kapcsolatos beavatkozási területekre elkülönített összeg 100 millió EUR. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletével összhangban a digitalizációval kapcsolatos beavatkozási területekre elkülönített összeg 50 millió EUR. Az alap további éghajlatváltozással és digitalizációval kapcsolatos kiadásokat is magában foglalhat.

Az alap kezelésével az Európai Beruházási Bankot (EBB) bízzák meg. Létre kell hozni egy független szakértőkből álló beruházási bizottságot, amely felelős a végső kedvezményezettek (befektetők) projektjeinek az alapkezelő (EBB) által javasolt, támogatással kapcsolatos összetevőinek a piaci igények alapján, nyílt és a piacnak megfelelő módon történő jóváhagyásáért.

Az Alap struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását.

Az Alapba vagy a pénzügyi eszközökbe – többek között a visszafizetésekből – származó hozamokat, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásából származó nyereséget – levonva az alapkezelő és a pénzügyi közvetítők javadalmazásával – ugyanarra a szakpolitikai célokra kell felhasználni, többek között 2026 után is.

257

Beruházás 2.4. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

Cél

A támogatott megcélzott kedvezményezettek legalább 30%-a.

 

Százalék (%)

0

30

NEGYEDÉV

2024

A 256. mérföldkőben meghatározottak szerint a támogatott megcélzott kedvezményezettek legalább 30%-a a beruházási politikával és a 256. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban.

258

Beruházás 2.4. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

Cél

A támogatott megcélzott kedvezményezettek 100%-a.

 

Százalék (%)

30

100

NEGYEDÉV

2026

2026. június 30-ig a 256. mérföldkőben meghatározottak szerint a 256. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban a támogatott megcélzott kedvezményezettek 100%-a.

259

Beruházás 2.5 Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

Mérföldkő

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása.

 

NEGYEDÉV

2021

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása, amely a következőket tartalmazza:

a)Az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek fenntarthatósági vizsgálat révén történő, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelésére vonatkozó kiválasztási kritériumok, valamint kizárási lista.

b)Kritériumok annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszköz összhangban legyen a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, 2021. január 22-i bizottsági iránymutató feljegyzéssel (SWD(2021) 12 final).

c)Tekintettel arra, hogy a javasolt eszközt az InvestEU-hoz való hozzájárulásként kell végrehajtani, a fent említett a) és b) pontot az InvestEU rendelkezéseinek, valamint a kiválasztott végrehajtó partner hitelezési politikájának és kizárási kritériumainak alkalmazása révén kell biztosítani. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosításához szükséges további kizárásokat az Európai Bizottság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti garanciamegállapodásban kell meghatározni.

A pénzügyi eszköz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által végrehajtott portfóliógarancia formájában valósul meg, és a lakó- és építőipari ágazatban az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló finanszírozást és beruházásokat biztosít a (249 alkalmazottat meg nem haladó) kkv-k, a legfeljebb 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és magánszemélyek (a továbbiakban: kedvezményezettek) számára. Az eszköz keretében várhatóan legalább 100 kedvezményezett részesül támogatásban.

Az eszköz struktúrájának lehetővé kell tennie a magánforrások mozgósítását.

A pénzügyi eszköz hozamait – beleértve a visszafizetéseket is –, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásából származó nyereséget – levonva az alapkezelő és a pénzügyi közvetítők javadalmazását – ugyanarra a szakpolitikai célokra kell felhasználni, többek között 2026 után is.

260

Beruházás 2.5. Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

Cél

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2023

 A 259. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban a megcélzott beruházás teljes összegének legalább 50%-át kitevő, az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott finanszírozási vagy beruházási műveletek

261

Beruházás. 5 Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

Cél

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

 

Százalék (%)

50

100

NEGYEDÉV

2024

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a 259. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban a megcélzott beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

262

Beruházás 3.1. Magánszektorbeli támogatási programok – A kkv-k digitalizációjára irányuló támogatási program

Mérföldkő

A rendszer adminisztrátorának kiválasztása

 A kiválasztás közlése

NEGYEDÉV

2022

A de minimis rendszert végrehajtó rendszerirányító kiválasztása (a pályázati felhívás közzététele, a szerződéskötés értékelése és a projektek nyomon követése).

A projektkiválasztási kritériumok biztosítják a következőket:

-kötelezettségvállalás arra, hogy a források 100%-át a digitális átállás támogatására fordítják, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletének 010., 012., 021c. és 021quinquies beavatkozási területével.

-megfelelés a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A finanszírozási megállapodás iránti kérelem benyújtásakor az üzleti tervnek tartalmaznia kell a környezetre nézve esetlegesen felmerülő esetleges kockázatokat és azok kezelésének módját.

263

Beruházás 3.1. Magánszektorbeli támogatási programok – A kkv-k digitalizációjára irányuló támogatási program

Cél

Aláírt finanszírozási szerződések száma

 

Szám

0

5492

NEGYEDÉV

2024

A vállalkozásokkal aláírt finanszírozási szerződések száma, amelyek támogatják az olyan digitális technológiák/megoldások elterjedését, mint a mesterséges intelligencia, az adatok, a felhő, a platformok, a blokklánc, valamint az üzleti folyamatok digitális átalakulása (pl. digitális technológiák használata az üzleti folyamatok automatizálásához, adatok felhasználása dinamikus vagyonkezeléshez és prediktív/előíró vezető szerephez, helyi platformok használata/fejlesztése termékek/szolgáltatások értékesítése céljából, új digitális szolgáltatások kifejlesztése) a 262. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban.

A beruházási projekt végén független ellenőr által készített technikai jelentést kell küldeni, amely igazolja a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

264

Beruházás 3.2. Magánszektorbeli támogatási programok – A román vállalkozások tőzsdei jegyzését segítő de minimis program

Mérföldkő

A rendszer adminisztrátorának kiválasztása

 A kiválasztás közlése

NEGYEDÉV

2022

A de minimis rendszert végrehajtó rendszerirányító kiválasztása (a pályázati felhívás kiírása, a szerződéskötés értékelése és a projektek nyomon követése)

Vissza nem térítendő támogatást kell nyújtani azoknak a vállalatoknak, amelyek a bukaresti értéktőzsde feltételei szerint előre minősített részvénykibocsátást kívánnak végezni, érkezési sorrendben.

A cél az, hogy a bukaresti tőzsdejegyzési szabályokat betartó vállalatokat felkészítsék a tőkepiaci finanszírozásra bármely rendelkezésre álló piaci szegmensben.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében azoknak a vállalatoknak, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, el kell fogadniuk és közzé kell tenniük a zöld átállásra vonatkozó terveket.

265

Beruházás 3.2. A magánszektornak nyújtott támogatási programok – A román cégek tőzsdei jegyzését segítő de minimis program

Cél

Azon aláírt finanszírozási szerződések száma, amelyek lehetővé teszik a jegyzést a bukaresti tőzsdén

 

Szám

0

280

NEGYEDÉV

2025

A támogatáskezelő által a vállalkozásokkal aláírt finanszírozási szerződések száma, amelyek lehetővé teszik a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) és a 264. mérföldkőben meghatározott követelményekkel összhangban a bukaresti értéktőzsdére történő bevezetést. Ez a támogatás közvetlenül befolyásolja a vállalkozások tőkepiachoz való hozzáférés iránti motivációját, és ösztönzi a likviditás megteremtését a piacon.

266

Beruházás 4. Határátlépés

és több országra kiterjedő

projektek – Alacsony teljesítményű processzorok

és

Félvezető

Csipek

Mérföldkő

A kormányhatározat hatálybalépése, amely 500 millió EUR összegű szükséges finanszírozást biztosít a nemzeti képességek bővítéséhez az első ipari fejlesztésig és a több országra kiterjedő projektben való részvételig vagy társulásig

A hatálybalépést jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A Kormányhatározatban meg kell határozni a projektek benyújtására vonatkozó eljárásokat és határidőket, valamint a potenciális kedvezményezettekre vonatkozó támogathatósági kritériumokat és követelményeket tartalmazó szabályozási keretet, 500 millió eurós költségvetési előirányzatot is meghatározva.

A további információkat az e projektekben részt vevő többi tagállamnak megfelelően kell meghatározni.

A több országra kiterjedő, alacsony teljesítményű processzorok és félvezető csipek projekt végrehajtása várhatóan elsősorban egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektben való részvétel vagy ahhoz való társulás révén valósul meg.

267

Beruházás 4. Határátlépés

és több országra kiterjedő

projektek – Alacsony teljesítményű processzorok

és

Félvezető

Csipek

Cél

A projektben való részvételre vagy társulásra kiválasztott szervezetek

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

Legalább tíz szervezetet kell kiválasztani az alacsony teljesítményű processzorok és a félvezető csipek több országra kiterjedő projektjében való részvételre vagy társulásra.

A több országra kiterjedő projektet várhatóan főként egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektben való részvétel vagy ahhoz való társulás révén valósítják meg.

268

Beruházás 4. Határátlépés

és több országra kiterjedő

projektek – Alacsony teljesítményű processzorok

és

Félvezető

Csipek

Cél

Az alapvető Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT közös vállalkozás) projektjeiben részt vevő konzorciumokban részt vevő szervezetek

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2022

Konzorciumok legalább 3 szervezetének részt kell vennie az alapvető digitális technológiák közös vállalkozás (KDT közös vállalkozás) pályázati felhívásaiban.

Az alacsony teljesítményű processzorokra vonatkozó, több országra kiterjedő projekt résztvevői, valamint

A félvezető csipek multinacionális összefüggésben hozzájárulnak a képességek létrehozásához azon a területen, amelyen a KDT Közös Vállalkozás projektpályázati felhívásokat tesz közzé. A két mechanizmus tevékenységei kiegészítik egymást.

269

Beruházás 4. Határátlépés

és több országra kiterjedő

projektek – Alacsony teljesítményű processzorok

és

Félvezető

Csipek

Cél

A kiválasztott szervezetek számára lekötött források

Millió EUR

0

360

NEGYEDÉV

2024

Az elkülönített pénzeszközökből legalább 360 millió EUR-t a kiválasztott szervezetekkel kötött szerződések aláírásával kell lekötni.

270

Reform A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

Mérföldkő

Létrehozott és operatív szakpolitika-támogató eszköz (PSF) reformvégrehajtási egysége

A szakpolitika-támogató eszköz reformvégrehajtásával foglalkozó egységre vonatkozó normatív jogi aktus elfogadása

NEGYEDÉV

2021

A szakpolitika-támogató eszköz reformjával foglalkozó ideiglenes egység működőképessé tétele, amelynek feladata a szakpolitika-támogató eszköz ajánlásainak végrehajtása és nyomon követése, ami a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztéma reformjában nyilvánul meg.

Az új egység a szakpolitika-támogató eszköz támogatásával az érintett hatóságokkal összehangolt módon alakítja át a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer architektúráját és funkcióit annak érdekében, hogy javítsa a kutatási és innovációs beruházások minőségét egy reziliens és jól teljesítő rendszer érdekében. Ennek érdekében az osztály megbízatása többek között az alábbi öt prioritásra összpontosít:

a)a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer irányítása;

b)az állami kutatás keretfeltételei, a kutatáshoz és innovációhoz szükséges emberi erőforrások;

c)A kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek nemzetközivé tétele;

d)a köz- és magánszféra közötti partnerségek a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén;

e)a strukturális alapok hatása a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerre.

Az egység 2021–2026 között működik, és 17 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett alkalmazottból áll.

271

Reform A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

Cél

A 2026 végéig elfogadott szakpolitika-támogató eszköz ajánlásainak aránya

Százalék (%)

0

80

NEGYEDÉV

2026

Románia végrehajtja a szakpolitika-támogató eszköz soron következő szakértői értékelésében részletezett ajánlásokat, tiszteletben tartva ugyanakkor a 270. mérföldkő keretében létrehozott szakpolitika-támogató eszköz által javasolt sorrendet és rangsorolást.

272

Reform A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

Mérföldkő

A kutatási, fejlesztési és innovációs politika tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére szolgáló állandó rendszer hatálybalépése

A kutatási, fejlesztési és innovációs politika tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére szolgáló állandó rendszer hatálybalépését feltüntető jogalkotási aktus

NEGYEDÉV

2026

Románia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021–2022. évi ajánlásai alapján állandó rendszert hoz létre, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ütemtervén túl is biztosítja a kutatási, fejlesztési és innovációs politika összehangolt megtervezését és végrehajtását, nyomon követését és értékelését a minisztériumok és ügynökségek között.

273

Reform A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

Mérföldkő

A meglévő tanácsokat magában foglaló, minisztériumközi koordinációt biztosító és a magánszektort megszólító egyetlen szervet létrehozó kormányrendelet hatálybalépése

Kormányrendeletnek az egyetlen szerv létrehozására vonatkozó jogszabály hatálybalépését feltüntető rendelkezése

NEGYEDÉV

2023

A szabályozási módosításoknak (azaz az 57/2002. sz. kormányrendeletnek) lehetővé kell tenniük egy olyan új szerv létrehozását, amely a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, valamint az intelligens szakosodási politikákra összpontosító döntéshozatali szerepet tölt be kormányzati szinten, a felelős minisztériumokkal együtt.

Ez a szerv a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek nemzeti szintű koordinációjával foglalkozik (beleértve a kutatásvezérelt innovációt és a vállalkozói készséget is), és azt a szakpolitika-támogató eszköz kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos 2021–2022-es ajánlásaival összhangban kell kialakítani.

E szerv titkárságát a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium biztosítja.

274

Reform A kutatói pálya reformja

Mérföldkő

A kutatói karrierre és jogállásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

A kutatói karrierre és jogállásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A módosított 319/2003. sz. törvény részletezi a kutatók teljesítményének értékelésére szolgáló fő teljesítménymutatókat (a nemzetközi kutatási szabványok alapján), a módosított 206/204. sz. törvény pedig részletezi a „tudományos kutatás terén tanúsított jó magatartásra” és ezáltal a finanszírozáshoz és az ösztöndíjakhoz való hozzáférésre vonatkozó előírásokat.

Az új jogszabály célja az európai bevált gyakorlatokhoz való igazodás, beleértve a következőket:

a)a kutatói karrieren belüli előléptetés érdemeken alapuló elvek alapján,

b)átlátható, nyílt és versenyeljárások keretében történő munkaerő-felvétel

c)bevált gyakorlatok az etika és a feddhetetlenség területén a tudományos kutatásban.

Az új jogszabálynak tartalmaznia kell egy pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzők keretét is, amely ösztönzi a Kutatók Európai Chartájának és a Kutatók felvételi kódexének a kutatóintézetek általi végrehajtását. Ezt különösen a versenypályázati felhívásokra vonatkozó támogathatósági követelmények, a szervezetek értékelési kritériumai, az intézményi finanszírozás, valamint a 280. és 283. mérföldkővel összefüggésben kell megvalósítani.

Ezeknek az új jogalkotási eljárásoknak figyelembe kell venniük a Horizont Európa 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó PSF ajánlásait is.

275

Reform A kutatói pálya reformja

Cél

Azok az intézmények, amelyek csatlakoztak a Kutatók Európai Chartájához és a Kutatók felvételi kódexéhez, elindították a cselekvési tervek kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének folyamatát

Szám

5

16

NEGYEDÉV

2025

A már meglévő 5 intézményen felül 9 másik intézmény, amely csatlakozott a Kutatók Európai Chartájához és a Kutatók felvételi kódexéhez, kezdeményezi az Európai Bizottság „Human Resources Strategy for Researchers” (HRS4R) eszközén alapuló cselekvési tervek kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének folyamatát, amely segíti a munkáltatókat és a finanszírozókat abban, hogy intézményeikben végrehajtsák a Charta és a kódex elveit.

2021 szeptemberéig 16 román intézmény csatlakozott a Kutatók Európai Chartájához és a kutatók felvételi kódexéhez, és csak 5 intézmény kezdeményezte a cselekvési tervek kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének folyamatát.

276

Reform A vállalkozások és a kutatás közötti együttműködés fokozása

Mérföldkő

A kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő köz- és magánberuházások számára kedvező környezetet biztosító jogszabály-módosítások hatálybalépése

Jogszabályi rendelkezés a kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások egyszerűsítését célzó módosítások hatálybalépéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Jogszabály-módosítások hatálybalépése annak érdekében, hogy kedvező környezetet teremtsenek a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő állami és magánberuházások számára. A módosítások:

-a kutatási, fejlesztési és innovációs projektek programjainak szerződéskötésével, finanszírozásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos nemzeti jogszabályok egyszerűsítése és egyszerűsítése

-a kutatási, fejlesztési és innovációs programok szerződéskötésével, finanszírozásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos valamennyi eljárás digitalizálásának biztosítása

-biztosítsa a közfinanszírozású projektekből származó valamennyi eredmény teljes körű közzétételét, a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos projektek kivételével

-annak biztosítása, hogy az 500 000 EUR-t meghaladó értékű, államilag finanszírozott valamennyi kutatási-fejlesztési és innovációs projektet az ajánlatkérő szerv jóváhagyása előtt nemzetközileg elismert kutatók értékeljék, biztosítva az összeférhetetlenség elkerülését.

-annak biztosítása, hogy a kiválasztott, 500 000 EUR-t meghaladó értékű kutatási projektek eredményeit (a projektek irányítóbizottságainak részeként) nemzetközi szinten elismert kutatók kritikusan felülvizsgálják az ajánlatkérő szerv jóváhagyása előtt, biztosítva az összeférhetetlenség elkerülését. Nyilvános meghallgatásokat szerveznek a kutatási, fejlesztési és innovációs projektek félidős értékelése céljából. Az értékelési felülvizsgálatokat a Horizont Európa gyakorlatainak megfelelően küldik meg a projektkonzorciumoknak.

-A kutatásra, innovációra és intelligens szakosodásra vonatkozó új stratégiának biztosítania kell a vállalkozások fokozott részvételét az államilag finanszírozott kutatási, fejlesztési és innovációs projektekben, hogy támogassa a román üzleti ágazat integrációját az európai stratégiai értékláncokba azáltal, hogy prioritásként kezeli a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részvételét ezeken a területeken, a (gazdasági minisztérium által elfogadandó) román vállalkozási stratégiában meghatározottak szerint.

277

Reform A vállalkozások és a kutatás közötti együttműködés fokozása

Cél

Az államilag finanszírozott kutatási, fejlesztési és innovációs projektek 40%-ában legalább egy üzleti vállalkozás vesz részt partnerként

A kutatási, digitalizációs és innovációs minisztérium és ügynökségei által finanszírozott, legalább egy üzleti partnerrel rendelkező projektek százalékos aránya.

Százalék (%)

NEGYEDÉV

2026

Az államilag finanszírozott kutatási, fejlesztési és innovációs projektek 40%-a rendelkezik legalább egy olyan üzleti vállalkozással, amely a Kutatási, Digitalizációs és Innovációs Minisztérium és ügynökségei által finanszírozott projektekben partnerként tevékenykedik, beleértve a kkv-kat és az induló vállalkozásokat is.

278

Reform A romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek Európai Kutatási Térségbe való integrálásának támogatása

Mérföldkő

A törvény hatálybalépése ösztönzi, megkönnyíti és szabályozza a romániai kutatóintézetek önkéntes és funkcionális integrációját és egyesülését.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

a romániai kutatóintézetek önkéntes és funkcionális integrációjának és egyesítésének ösztönzése, megkönnyítése és szabályozása

NEGYEDÉV

2022

A romániai kutatási rendszer nagyfokú széttöredezettségének kezelése érdekében törvény lép hatályba. Ez ösztönzi, megkönnyíti és szabályozza a kutatóintézetek integrációját. A jogszabályi keretnek figyelembe kell vennie a Horizont Európa 2021–2022-es időszakra szóló szakpolitika-támogató eszközének ajánlásait, és meg kell határoznia legalább a következőket:

-Románia valamennyi kutatási és fejlesztési intézetének időszakos (azaz ötévente történő) értékelése a tudományos kiválóságot és a társadalmi-gazdasági hatást elősegítő nemzetközi szabványok alapján, a kutatási és fejlesztési rendszer nagyfokú széttöredezettségének és az Európai Kutatási Térségbe való integrálásuknak a kezelése érdekében. Az értékelés egyik kritériuma az, hogy a kutatószervezetek milyen mértékben osztják meg a kutatási létesítményeket.

-a kutatási szervezeteknek nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés, a fent említett időszakos értékelés eredményeivel összhangban.

279

Reform A romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek Európai Kutatási Térségbe való integrálásának támogatása

Cél

Azon kutatási szervezetek százalékos aránya, amelyek kutatási infrastruktúrát és létesítményeket osztanak meg

Százalék (%)

0

25%

NEGYEDÉV

2026

A kutatási szervezetek 25%-ának meg kell osztania a kutatási infrastruktúrát és létesítményeket.

Románia évente jelentést tesz a kutatási infrastruktúrát és létesítményeket osztó (az Európai Kutatási Infrastruktúra Rendszerben felsorolt) kutatási szervezetek arányáról.

280

Beruházás 5. Kompetenciaközpontok létrehozása és működőképessé tétele

Mérföldkő

5 kompetenciaközpont létrehozása

Öt kompetenciaközpontot hoznak létre

NEGYEDÉV

2022

A kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek tematikus széttöredezettségének kezelése érdekében versenyfelhívást kell szervezni 5 összetett kutatási, fejlesztési és innovációs projekt kiválasztására. A finanszírozási rendszer neve „kompetenciaközpont”.

A benyújtott projektjavaslatok alapján a Kutatási, Digitalizációs és Innovációs Minisztérium által szervezett versenypályázati, nyílt és átlátható pályázati felhívás eredményeként 5 kompetenciaközpontot kell létrehozni, minden egyes Horizont küldetéshez egyet-egyet. A cél a Horizont Európa küldetéseinek nemzeti szinten összehangolt módon történő végrehajtása és a tematikus széttöredezettség kezelése.

A kompetenciaközpontokat a következők alapján kell kiválasztani:

-a köz- és magánszférabeli kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek – köztük a kis- és középvállalkozások – konzorciumai által javasolt összetett és alkalmazandó kutatási, fejlesztési és innovációs projektek, amelyek közösen hajtják végre a Horizont Európa megfelelő küldetésének stratégiai kutatási és innovációs menetrendjét, és kutatási, fejlesztési és innovációs megoldásokat nyújtanak a helyi közösségek számára.

-A finanszírozott pályázatok kiválasztásának fő értékelési kritériuma a projekt tudományos érdeme, kiválósági szintje, valamint a javasolt kutatási menetrend és a Horizont Európa küldetéseinek stratégiai kutatási menetrendje közötti összhang – a Horizont Európa minden egyes küldetése esetében egy-egy értékelési kritérium.

-A projekt igazgatási kapacitását, tapasztalatát és irányítási tervének minőségét a nemzetközi szakértőkkel folytatott projektértékelési folyamat során is értékelni kell. A konzorcium tagjai közötti kiegészítő jelleg és az együttműködés terén szerzett korábbi tapasztalatok szintén a kiválasztási folyamat során alkalmazandó kritériumok.

-A támogatható tevékenységek a kutatási és innovációs tevékenységek, a korszerűsített kutatási berendezések, a terjesztési tevékenységek és a támogató tevékenységek (az egyes romániai küldetések végrehajtásával kapcsolatos tanulmányok), valamint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos költségek.

-a küldetések tematikus területeivel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs erőforrások feltérképezése, beleértve a felszereléseket és az infrastruktúrákat is, amelyeket a kérelmezőknek közösen kell fejleszteniük és használniuk.

-Projektenként legfeljebb 5 millió EUR támogatható költségvetés, legalább 5 partnerrel (5 állami kutatási, fejlesztési és innovációs szervezet + 5 magán kutatási, fejlesztési és innovációs szervezet). A kkv-k maximális költségvetése 200 000 EUR, az állami kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek maximális költségvetése pedig 500 000 EUR. A kkv-k 25%-kal társfinanszírozzák a kutatási és innovációs tevékenységeket.

-Együttműködés a különböző kormányzati szinteken működő hatóságokkal és a civil társadalommal a Horizont Európa küldetéseihez kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs megoldások végrehajtása érdekében. Ily módon a hatóságokat harmadik félként kell bevonni, anélkül, hogy közvetlenül kapcsolódnának a kompetenciaközpont kutatási konzorciumához, és a kompetenciaközpontok kutatói által azonosított egyes termékek/szolgáltatások/megoldások kedvezményezettjei közé tartoznak.

Minden kiválasztott kompetenciaközpontnak törekednie kell arra, hogy 2026-ig legalább három, a küszöbértéket meghaladó pályázatot támogasson a Horizont Európa program keretében.

281

Beruházás 5. Kompetenciaközpontok létrehozása és működőképessé tétele

Cél

A kompetenciaközpontok által a magánszektor kutatási, fejlesztési és innovációs projektjeiből bevonzott költségvetés

Millió EUR

0

1,25

NEGYEDÉV

2025

1,25 millió EUR-t kell vonzani a magánszektorból a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek kompetenciaközpontokon keresztül történő társfinanszírozására (minden kkv a kapott költségvetés 25%-át saját hozzájárulásának részeként fekteti be); Nagyvállalkozások is részt vehetnek kompetenciaközpontokban.

282

Beruházás 6. A Horizont Európa mentorálási programjainak kidolgozása

Cél

A Horizont Európa mentorálási programjának részeként nyújtott utalványok

 

Szám

0

500

NEGYEDÉV

2026

A Kutatási, Digitalizációs és Innovációs Minisztérium 500 utalványt ítél oda azoknak a pályázóknak, akik a Horizont Európa program pályázati felhívásaiban projektpályázatot nyújtanak be, és akik sikeresen teljesítették a támogathatósági szakaszt (és meghaladták az egy értékelési kritériumra vonatkozó küszöbértéket 10 000 EUR értékben):

-projektjavaslatok írása,

-személyzetcsere

-részvétel közvetítői rendezvényeken

-a Extreme Light Infrastructure – Nukleáris fizika használata

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a kizárási listán szereplő tevékenységekhez/eszközökhöz kapcsolódó kutatási tevékenységek nem támogathatók.

283

Beruházás 7. A kiválóság megerősítése és Románia részvételének támogatása a Horizont Európa keretében megvalósuló partnerségekben és küldetésekben

Cél

Az aláírt kutatásfinanszírozási szerződések száma

Szám

0

55

NEGYEDÉV

2024

Legalább 55 kutatásfinanszírozási szerződést kell aláírni az alábbiak szerint:

(I)legalább 35 szerződés társfinanszírozza az európai partnerségek és az uniós küldetések keretében finanszírozásra javasolt kutatási projekteket, román partnerenként legfeljebb 300 000 EUR költségvetéssel;

(II) legfeljebb 10 olyan szerződés, amely a Horizont Európa és a Horizont 2020 keretében már finanszírozott projektek hatásának növelése céljából kiegészítő projekteket finanszíroz, projektenként legfeljebb 1 000 000 EUR költségvetéssel; és

(III) legfeljebb 10 szerződés finanszíroz emberierőforrás-kapacitás-építési projekteket a nemzeti programokkal/POCIDIF-fel szinergiában, projektenként legfeljebb 500 000 EUR költségvetéssel.

Minden szerződés kiegészítő finanszírozást nyújt az európai partnerségek és uniós küldetések keretében finanszírozásra javasolt és a Horizont 2020 és a Horizont Európa szabályai alapján globálisan európai szinten értékelt kutatási, fejlesztési és innovációs projektekhez, előnyben részesítve a zöld vagy digitális projekteket.

A kutatásfinanszírozási szerződéseket külön kell aláírni az uniós partnerségi konzorciumokban vagy uniós küldetésekben részt vevő minden egyes román partnerrel annak érdekében, hogy növeljék a Horizont Európa kutatási, fejlesztési és innovációs partnerségeiben való sikeres részvételt.

Az összes projekttípus esetében finanszírozandó támogatható tevékenységek típusai a következők:

-Alapkutatások;

-Ipari kutatás;

-Kísérleti fejlesztés;

-Megvalósíthatósági tanulmányok;

-Innovációs tevékenységek;

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a kizárási listán szereplő tevékenységekhez/eszközökhöz kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket ki kell zárni a támogathatóságból.

284

Beruházás 8. Olyan program kidolgozása, amely a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekbe bevonzza a külföldről rendkívül szakosodott emberi erőforrásokat

Cél

Finanszírozott nemzetközi kutatók által irányított projektek

 

0

100

NEGYEDÉV

2023

100, élvonalbeli nemzetközi kutatók által irányított projektet finanszírozási rendszeren keresztül kell finanszírozni. 2022-ben nyilvános pályázati felhívást kell közzétenni, és a jelölteket több minőségi kritérium alapján kell kiválasztani. A kiválasztott kutatóknak növelniük kell a kutatási, fejlesztési és innovációs szervezet kutatási kapacitását, és növelniük kell a fogadó szervezet intézményi teljesítményét.

A kutatási projektek kiválasztási kritériumai a következőket foglalják magukban:

a)Románián kívüli székhelyű kutató, aki legalább az elmúlt 3 évben Románián kívül folytatott kutatást;

b)a pályázat benyújtásának időpontja előtt legalább 3 évvel szerzett doktori fokozattal;

c)bizonyítottan képes arra, hogy független módon versenyképes finanszírozást vonzzon a koordináló kutatócsoportoktól, beleértve a doktoranduszokat is (az információs csomag meghatározza a vezető kutatói minőségre való jogosultság konkrét feltételeit);

d)koordinálja a projekttámogatást és -alapokat, és döntéseket hoz a források elosztásáról; A kapcsolattartó első szerzőjeként és/vagy szerzőjeként önállóan teszi közzé a kiadványt;

e)kialakítja és felügyeli a csapat munkáját, beleértve a doktoranduszjelölteket és a posztdoktori kutatókat is;

f)a kutatás folytatásához más területekhez és létesítményekhez is hozzáfér. A vezető kutatónak a fogadó intézményben kell tevékenykednie a ösztöndíj által lefedett időszak legalább 75%-ában, és a projekt időtartama alatt a fogadó intézmény alkalmazásában kell állnia.”

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a kizárási listán szereplő tevékenységekhez/eszközökhöz kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket ki kell zárni a támogathatóságból.

285

Beruházás 9. A Marie Sklodowska Curie egyéni ösztöndíjjal elnyert kiválósági bizonyítványok jogosultjainak nyújtott támogatás

Cél

Marie Sklodowska Curie a kiválósági pecsét kedvezményezettjei

 

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

A kiváló egyéni ösztöndíjak kiválósági pecsétjének legalább 10 Marie Sklodowska Curie kedvezményezettje részesül támogatásban a Horizont 2020 és a Horizont Európa kutatási projektjeinek végrehajtásához.

Mivel a projekteket már értékelték és megkapták a kiválósági pecsét tanúsítványát (amelynek támogathatósági kritériumnak kell lennie), a támogatásokat a részvételi szándék kifejezésére való nyílt és átlátható felhívást követően, érkezési sorrendben kell kiválasztani.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a kizárási listán szereplő tevékenységekhez/eszközökhöz kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket ki kell zárni a támogathatóságból.

286

Beruházás 10. Nyolc regionális pályaorientációs központból álló nemzeti hálózat létrehozása és pénzügyi támogatása az Európai Kutatási Térség tehetségplatformjának részeként

Mérföldkő

Állami egyetemek hálózata, amelyek 8 kutatói pályaorientációs központot működtetnek és működtetnek

 Közbeszerzési szerződés olyan állami egyetemek számára, amelyek 8 kutatói pályaorientációs központ elhelyezése és működtetése iránt érdeklődnek

NEGYEDÉV

2023

A Kutatási, Digitalizációs és Innovációs Minisztérium versenypályázati felhívást tesz közzé 8 olyan állami egyetemből álló hálózat kiválasztására, amely 8 kutatói pályaorientációs központ elhelyezésében és működtetésében érdekelt. A központok Románia valamennyi régiójában foglalkoznak a tudományos közösség igényeivel (a központoknak egyetemek adnak otthont, de a szolgáltatásokat a regionális közösségek számára kínálják).

A kutatói pályaorientáció regionális központjai a következő feladatokat látják el:

-Pályaorientációt nyújt a kutatóknak, és az ilyen szolgáltatások igénybe vevőinek 90%-a elégedett a kapott szolgáltatásokkal;

-a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer előmozdítására irányuló munka, többek között közvetlen szinergiák kialakítása révén a 4,4 beruházással és a vezető nemzetközi kutatók által finanszírozandó és vezetendő 100 támogatással

-hálózatként működik, és a kutatói karrier egyetlen belépési pontjává válik. Ez az eszköz a kutatói életpálya reformjának végrehajtására szolgál (pl. nyomon követi azon kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek számát, amelyek jóváhagyták a chartát és a kutatói szabályzatot, valamint segítséget nyújtanak azoknak a szervezeteknek, amelyek készek eljárást indítani a HRS4R tekintetében).

-A kutatói pályaorientációhoz kapcsolódó integrált csomag kidolgozása, amely nagy hangsúlyt fektet a társadalommal és a társadalomért folytatott tudományra összpontosít (8 elem a fiatal tanulóktól a diákokig és a helyi közösségekig terjedő különböző célcsoportokra összpontosít), miközben népszerűsíti a román kutatási eredményeket a társadalomban, felhívja a figyelmet a tudomány előnyeire, és vonzóvá teszi a fiatalokat a kutatói pályára.

287

Beruházás 10. Nyolc regionális pályaorientációs központból álló nemzeti hálózat létrehozása és pénzügyi támogatása az Európai Kutatási Térség tehetségplatformjának részeként

Cél

Pályaorientációs központok szolgáltatásait igénybe vevő kutatók

 

Szám

0

450

NEGYEDÉV

2026

450 kutató részesül pályaorientációs központok szolgáltatásaiban.

A Kutatási, Digitalizációs és Innovációs Minisztérium versenypályázati felhívást tesz közzé 8 olyan állami egyetemből álló hálózat kiválasztására, amely 8 kutatói pályaorientációs központ elhelyezésében és működtetésében érdekelt.

J.ÖSSZETEVŐ: Helyi alap

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense a városi és vidéki területek területi és társadalmi egyenlőtlenségeivel, valamint a városi mobilitással kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

Ennek az összetevőnek az a célja, hogy zöld és digitális megoldások alkalmazásával támogassa a városi és vidéki átalakulást. A beruházásokat támogató reformok magukban foglalják a funkcionális városi és vidéki térségekre vonatkozó megközelítést támogató szabályozási változtatásokat a nagyvárosi területek és közigazgatási konzorciumok megvalósítása révén, amelyek célja a helyi állami szociális szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz és a jobb területtervezéshez való hozzáférés javítása. A komponens a fenntartható városi mobilitást célzó reformokat is tartalmaz, és a „fenntartható közlekedés” komponenssel összefüggésben kell vizsgálni. Az e reformok által támogatott beruházások a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok, az egészségügyi és oktatási szakemberek lakhatási létesítményeinek építéséhez, a tömegközlekedési flották megújításához, a környezetbarátabb és biztonságosabb közlekedés infrastruktúrájához, a helyi középületek korszerűsítéséhez, valamint a területrendezési és várostervezési dokumentumok digitális formátumban történő elkészítéséhez/frissítéséhez kapcsolódnak.

A reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a Romániának 2019-ben és 2020-ban továbbított országspecifikus ajánlások (országspecifikus ajánlások) végrehajtásához, amelyek a következők szükségességére vonatkoznak: „a beruházások összpontosítása a zöld és digitális átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre és a digitális szolgáltatási infrastruktúrára” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), ugyanakkor „figyelembe véve a regionális különbségeket” (4., 2019. évi országspecifikus ajánlás); „megfelelő jövedelempótló megoldások biztosítása, a szociális védelmi intézkedések kiterjesztése és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára” (2. sz., 2020. évi országspecifikus ajánlás) és „a szociális szolgáltatások lefedettségének és minőségének növelése (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás); „a közigazgatás minőségének és hatékonyságának, valamint a döntéshozatal kiszámíthatóságának javítása” (4., 2020. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

J.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

A reform célja a városi és vidéki területek mobilitási feltételeinek javítása, a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a városi területek közúti biztonságának növelése digitális és zöld közlekedési megoldások révén.

A reformot a fenntartható városi mobilitásról szóló jogszabály hatálybalépése és a fenntartható városi mobilitási tervek szubnacionális szintű végrehajtása révén kell végrehajtani. A jogszabálynak intézkedéseket kell tartalmaznia a tömegközlekedési flotta tiszta járművekkel való megújításának ösztönzésére, a közúti biztonság növelésére és a nemzeti minőségi minimumkövetelmények biztosítására. A városi önkormányzatokat arra kötelezi, hogy városi és funkcionális szinten kezeljék a légszennyezést egy sor közlekedési politika – például alacsony kibocsátású övezetek létrehozása és az alternatív közlekedési eszközök használatára irányuló ösztönzők – elfogadása révén. Végezetül meghatározza azokat az iránymutatásokat, amelyeket a városi önkormányzatoknak követniük kell a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása során, és megbízza a Fejlesztési, Helyi Építésügyi és Közigazgatási Minisztérium alá tartozó ad hoc nemzeti szervet, amely szükség esetén támogatást nyújt.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. Mind a jogszabálynak, mind a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását támogató nemzeti szervnek 2022. december 31-ig hatályba kell lépnie.

Beruházás: Fenntartható városi mobilitás

E beruházás célja a fenntartható és biztonságos mobilitási megoldásokhoz való hozzáférés javítása a városi és vidéki területeken.

A beruházásnak fejlesztenie kell a közlekedési infrastruktúrát, biztosítva annak környezeti fenntarthatóságát új kibocsátásmentes tömegközlekedési járművek révén, és további 5600 töltőállomást kell kiépíteni az elektromos járművek számára helyi/nagyvárosi szinten. A beruházásoknak emellett intelligens közlekedési rendszerekből és egyéb IKT-infrastruktúrából kell állniuk a közúti biztonság növelése, valamint az utazási idő és a forgalmi torlódások csökkentése érdekében. A beruházásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a kibocsátásmentes járművekkel (autóbuszok, trolibuszok kibocsátásmentes motorral vagy akkumulátorral, villamosokkal) közlekedő helyi tömegközlekedési eszközök részaránya 2025-ben 60%-ra növekedjen a 2019. évi 45,4%-hoz képest. Hasonlóképpen, az elektromos járművek töltőállomásaira irányuló beruházások végrehajtását követően Románia összesen legalább 22415 töltőállomással rendelkezne, amelyeket különböző forrásokból, többek között a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervből finanszíroznának. A beruházásoknak ugyanígy a jóváhagyott vagy kidolgozás alatt álló fenntartható városi mobilitási tervvel/integrált fenntartható fejlődési tervvel/általános városfejlesztési tervvel való kötelező összehangoláson kell alapulniuk, biztosítva a mobilitási szolgáltatásokkal való lefedettséget a funkcionális és városkörnyéki területen, a helyi közlekedésben a tömegközlekedés rangsorolásán és előmozdításán azáltal, hogy preferenciális útvonalakat és buszsávokat terveznek a leggyengébb/zsúfoltabb artériákon, valamint közszolgáltatási szerződést kötnek a gazdasági szereplőkkel az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.



J.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

288

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Mérföldkő

A fenntartható városi mobilitásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

A fenntartható városi mobilitásról szóló jogalkotási aktus hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A fenntartható városi mobilitásra vonatkozó jogszabályok a következőket foglalják magukban:

-intézkedések a tömegközlekedési flotta tiszta járművekkel történő megújításának ösztönzésére, valamint a nemzeti minőségi minimumkövetelmények és a tömegközlekedéshez való hozzáférés biztosítására;

-a fenntartható városi mobilitási terveknek a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiával összhangban történő kidolgozására vonatkozó útmutató (C(2020) 789/2020 bizottsági közlemény), valamint a fenntartható városi mobilitási tervek értékelése és minőség-ellenőrzése

-olyan rendelkezések, amelyek arra kötelezik a városi önkormányzatokat, hogy hozzanak létre alacsony kibocsátású övezeteket, preferenciális útvonalakat (többek között buszsávokat) a tiszta tömegközlekedés érdekében;

-a városi szintű közúti közlekedésbiztonsági kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések, valamint a személygépkocsik mozgásterének korlátozását lehetővé tevő intézkedések, valamint a parkolási politikák helyi szintű végrehajtása és nyomon követése;

-olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a tömegközlekedés, a kerékpárok és a gyaloglás biztonságos és védett használatát ösztönző infrastruktúra fejlesztését;

-a funkcionális városi/nagyvárosi térségen belüli közlekedést megkönnyítő intermodális csomópontok létrehozását lehetővé tevő intézkedések.

A jogszabályokat a következőkkel összhangban kell kidolgozni:

-az 1370/2007/EK európai rendelet, az általános biztonságról szóló európai rendelet (2019/2144) rendelkezései, amelyek 2022. július 6-án lépnek hatályba;

-Románia várospolitikája, amely rendelkezéseket tartalmaz a népsűrűségre (a tömegközlekedési szolgáltatás hatékonyságának biztosítása) és a lakosság közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférésére (a lakosság azon százalékos aránya, amely 0,5 km-nél kisebb távolságra van a tömegközlekedési vonaltól, ahol a maximális járatsűrűség 20 perc);

-a közösségi tömegközlekedésre vonatkozó minimális szolgáltatási előírásokat a közigazgatási és területi egységekben nyújtott személyszállítási közszolgáltatásról szóló 92/2007. sz. törvény módosításával/kiegészítésével kell elérni;

-a közúti biztonsággal, valamint a regionális és városi mobilitással kapcsolatos reformok, amelyeket a fenntartható közlekedés alkotóeleme (65–68. mérföldkövek) hozott létre.

289

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Mérföldkő

A létrehozott és működő fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtási struktúra létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

Miniszteri rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtás struktúrája

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium felügyelete alatt és a szakminisztériumokkal, például a Közlekedési Minisztériummal és a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetve létre kell hozni egy nemzeti szervet, amelynek feladata a városok támogatása a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásában, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek minőségének értékelésében és ellenőrzésében. 
A központi közigazgatás támogatja a városokat a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásában/frissítésében azáltal, hogy a fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási minisztérium által szervezett rendszeres találkozókat szervez a romániai fenntartható városi mobilitási tervek optimalizálásával foglalkozó nemzeti csoport számára, amelyek összefogják az érintett szereplőket (központi, helyi közigazgatás, tudományos körök, magánkörnyezet, nem kormányzati szervezetek képviselői).

A Nemzeti Csoport titkárságát a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium biztosítja.

290

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Mérföldkő

A 2021 és 2026 között lejáró valamennyi közlekedési közszolgáltatási szerződés aláírása 40 megyére vonatkozóan

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2026

A 2021–2026-ban lejáró valamennyi közlekedési közszolgáltatási szerződés aláírása a megyei lakóhelyek szintjén lefolytatott nyílt pályázati eljárásokat követően, tiszteletben tartva a kollektív tömegközlekedésre vonatkozó nemzeti szintű szolgáltatási minimumkövetelményeket, így 2026 II. negyedévében mind a 40 megyei fővárosnak továbbra is rendelkeznie kell tömegközlekedési szerződéssel.

291

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Cél

A légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése

kt CO2 eq (1990. bázisév)

266 371

159 823

NEGYEDÉV

2026

A célértéknek számszerűsítenie kell a légszennyező anyagok nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban tervezett csökkentését. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) szintjén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nemzeti nyilvántartását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmus részeként kezelik. Az ÜHG-kibocsátás múltbeli szintjére vonatkozó paraméter a közúti közlekedésből származó ÜHG-kibocsátás. Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére javasolt cél a 2030-ra kitűzött nemzeti kibocsátáscsökkentési cél, a teljes ÜHG-kibocsátás 40%-os csökkentése. A teljes nemzeti ÜHG-kibocsátás 2019-es szinten mintegy 17%-kal járul hozzá a belföldi közlekedési ágazathoz.

A célértéket a városi levegőminőség ellenőrzésére szolgáló rögzített pontoknak a Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott hálózata alapján is meg kell határozni.

292

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Cél

A városi településeken bekövetkezett közúti balesetek következtében meghalt vagy súlyosan megsérült személyek számának 25%-os csökkenése a 2019-es referenciaévhez képest

 

Százalék (%)

100%-OS

75%

NEGYEDÉV

2026

A cél a városi környezet közlekedésbiztonságának javítását célzó intézkedések számszerűsítésére irányul. A cél az, hogy 2025-ben a városi településeken közúti balesetekben elhunyt vagy súlyosan megsérült személyek száma a 2019-es alapforgatókönyvhöz képest 25%-kal csökkenjen. A cél összhangban van a nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégia aktualizálásának tervezetében meghatározott céllal, amely 2030-ig 50%-kal csökkenti a közúti balesetek következtében súlyosan megsérült vagy meghalt személyek számát.

293

Reform A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

Cél

A helyi tömegközlekedést igénybe vevő teljes éves utasforgalom 20%-os növekedése 2026-ban 2019-hez képest

 

A helyi tömegközlekedést igénybe vevő utasok száma

1 763 000 000

2 115 600

NEGYEDÉV

2026

A cél a helyi tömegközlekedést igénybe vevő utasok számának 2025-ben 2019-hez képest 20%-os növekedésére vonatkozik. Ez a tömegközlekedésre szánt járművek számának helyi szintű növekedéséből adódna, a magángépjárművek használatának visszaszorítását célzó intézkedésekkel együtt,

294

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Mérföldkő

A tömegközlekedési flották megújítására vonatkozó szerződések aláírása (tiszta üzemű járművek beszerzése)

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A finanszírozási rendszer meghatározza a nyílt és átlátható pályázati felhívás útján kiválasztott kedvezményezettek finanszírozásának kritériumait és feltételeit, amelyek többek között a következő előírásokat tartalmazzák:

-A beruházások kötelező összehangolása a jóváhagyott vagy kidolgozás alatt álló fenntartható városi mobilitási tervvel/integrált fenntartható fejlődéssel/általános városfejlesztési tervvel;

-A mobilitási szolgáltatásokkal való lefedettség biztosítása a funkcionális és városkörnyéki területen. A tömegközlekedés előtérbe helyezésének és előmozdításának biztosítása a helyi forgalomban azáltal, hogy preferenciális útvonalakat és buszsávokat terveznek a leggyengébb/zsúfoltabb artériákon;

-Az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik a gazdasági szereplőkkel;

-A vásárolt járművek kötelező besorolása az általános biztonságról szóló európai rendelet (GSR) (2019/2144) rendelkezései alapján, amely rendelet 2022. július 6-án lép hatályba.

-A kizárólag kibocsátásmentes járművek finanszírozásának kritériumai: buszok, trolibuszok kibocsátásmentes motorral vagy akkumulátorral, villamosok és minibuszok.

Elsőbbséget kell biztosítani a funkcionális városi vagy vidéki területeken végrehajtott beruházásoknak.

296

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Cél

További kibocsátásmentes járművek (autóbuszok, trolibuszok kibocsátásmentes motorral vagy akkumulátorral, villamosok és minibuszok) (járművek száma)

 

Szám

1 618

2 753

NEGYEDÉV

2026

A célérték a városi területeken üzemelő további kibocsátásmentes járművek számára vonatkozik (beleértve a vidéki területeken is megvásárolható minibuszokat is): a kibocsátásmentes motorral vagy akkumulátorral működő buszok, villamosok, trolibuszok és minibuszok száma – 1135 új, szennyezőanyag-mentes tiszta jármű (200 autóbusz. Elektromos buszok/hidrogén 12–18 m, 515 Villamos busz/hidrogén 10 m, 50 Tram, 50 darab. Trolibuszok 12–18 m, 320 elektromos/hidrogén minibusz).

297

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Cél

A kibocsátásmentes járműveket (buszokat, kibocsátásmentes motort vagy akkumulátort használó trolibuszok, trolibuszok, villamosok) használó helyi tömegközlekedési szolgáltatásokkal rendelkező közigazgatási területi egységeken belüli utazások arányának növekedése 2019-hez képest

 

Százalék (%)

45,4% [2019]

60%

NEGYEDÉV

2026

A célérték a helyi tömegközlekedéssel végzett összes utazáshoz képest helyi szinten a kibocsátásmentes tömegközlekedéssel történő utazások százalékos arányára vonatkozik (2025-ben 60%, szemben a 2019. évi 45,4%-kal).

298

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Mérföldkő

Az ITS/egyéb IKT-infrastruktúra biztosítására vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A rendszer meghatározza a nyílt és átlátható pályázati felhívás útján kiválasztott kedvezményezettek finanszírozásának kritériumait és feltételeit, amelyek többek között a következő előírásokat tartalmazzák:

-A beruházások kötelező összehangolása a fenntartható városi mobilitási tervvel/integrált fenntartható fejlődéssel/általános városfejlesztési tervvel;

-A mobilitási szolgáltatásokkal való lefedettség biztosítása a funkcionális és városkörnyéki területen. A tömegközlekedés előtérbe helyezésének és előmozdításának biztosítása a helyi forgalomban azáltal, hogy preferenciális útvonalakat és buszsávokat terveznek a leggyengébb/zsúfoltabb artériákon;

Az intelligens közlekedési rendszerek keretében a következő intézkedések támogathatók (összhangban a 076. beavatkozási területtel – A városi közlekedés digitalizálása)

-Intelligens forgalomirányítás

-Töltési megoldások

-Integrált intelligens parkolási megoldások

-Forgalomirányító központok

-A sebességváltozáshoz való alkalmazkodásra figyelmeztető rendszerek

-A munkaterület biztonsági rendszerei

-Összekapcsolt közlekedési jelzőlámparendszer

-Az utazási idő és a sebesség nyomon követése

-Mozgásban lévő mérőrendszerek

-Sürgősségi járművek használatára vonatkozó elsőbbségi jelzés

-Dinamikus üzenetjelzések

-Tömegközlekedési utazástervező.

-Integrált utasinformációs rendszerek

Az IKT-infrastruktúrák egyéb típusai (városokban és településeken) – az „Intelligens város/intelligens falu” koncepció szintén támogatható a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban (a 021b. beavatkozási területtel összhangban:    

-Drónok használata veszélyeztetett területek vagy helyzetek (hegyvidéki területek) ellenőrzésére.

-Valós idejű helyzetmegfigyelő központ a városban

-A zöldterület-rendszerek intelligens irányítási rendszerei.

-A WiFi-rendszer kiterjesztése a közterületekre.

-Intelligens városi bútorok.

-Nyilvános térmegfigyelési és biztonsági rendszer.

-A kulturális örökséggel kapcsolatos célkitűzések valorizációja digitális digitalizálás vagy újjáépítés révén

-Egyablakos ügyintézés a vállalkozások számára.

-A beruházások vonzására szolgáló platform.

-Platform a polgárokkal való kommunikációhoz és a közösségi kezdeményezések kialakításához

-Helyi közösségi innovációs központok

-A szakoktatási és -képzési infrastruktúra fejlesztése vagy korszerűsítése.

-Az oktatási rendszer digitalizálása.

-Nagyvárosi GIS-adatbázisok.

-Nyílt hozzáférésű adatok platformja

-Virtuális köztisztviselő.

-„Felhő” szolgáltatások

-Digitális közszolgáltatási platform.

-Nyilvántartási és dokumentum-kibocsátási rendszerek

-Városi adatközpont és a város állapotának valós idejű nyomon követése.

-Városi alkalmazás (alkalmazás a polgárok tájékoztatására és a helyi szintű problémák azonosítására).

-Online adófizetés.

-Online tervezési rendszer – weboldal, amely lehetővé teszi a polgárok online kódolását a különböző APL-irodákban.

-Közszolgálati információs kioszkok.

-Online platform és/vagy mobilalkalmazás a szomszédsági vagy városi szintű energiafogyasztás feltérképezésére.

-Intelligens villamosenergia-hálózat, amely a kollektív lakásépítés különböző területein telepíthető (intelligens energiahálózat).

-A zöldterület öntözőrendszereinek automatizálása

-„Intelligens” szennyvízelvezetési infrastruktúra.

-A műszaki és önkormányzati infrastruktúra és fogyasztás állapotának valós idejű nyomon követése.

299

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Cél

Fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek operatív intelligens közlekedési rendszerekkel és elektronikus jegyértékesítéssel/egyéb IKT-infrastruktúrákkal

 

Szám

 0

246

NEGYEDÉV

2024

A fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek száma – intelligens közlekedési rendszerek és elektronikus jegyértékesítés/egyéb IKT-infrastruktúrák, a 298. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

300

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Cél

Fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek – Intelligens közlekedési rendszerek és elektronikus jegyértékesítés/egyéb IKT-infrastruktúrák)

 

Szám

 246

491

NEGYEDÉV

2026

A fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek száma – intelligens közlekedési rendszerek és elektronikus jegyértékesítés/egyéb IKT-infrastruktúrák, a 298. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

301

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Mérföldkő

Elektromos járművek töltőállomásainak építésére vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A rendszer meghatározza a nyílt és átlátható pályázati felhívás útján kiválasztott kedvezményezettek finanszírozásának kritériumait és feltételeit, amelyek többek között a következő előírásokat tartalmazzák:

-A beruházások kötelező összehangolása a jóváhagyott vagy kidolgozás alatt álló fenntartható városi mobilitási tervvel/integrált fenntartható fejlődéssel/általános városfejlesztési tervvel;

-A mobilitási szolgáltatásokkal való lefedettség biztosítása a funkcionális és városkörnyéki területen. A tömegközlekedés előtérbe helyezésének és előmozdításának biztosítása a helyi forgalomban azáltal, hogy preferenciális útvonalakat és buszsávokat terveznek a leggyengébb/zsúfoltabb artériákon;

-Az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban közszolgáltatási szerződést kötött gazdasági szereplőkkel.

2026-ig a megyei székhellyel rendelkező városok (beleértve az egyes ágazatokat Bukarestben) biztosítják legalább 40, az állami/közigazgatási területi egység számára hozzáférhető elektromos járművek töltőállomásának kialakítását.

303

Beruházás Fenntartható városi mobilitás

Cél

Elektromos járművek feltöltőállomásainak további száma

Szám

0

5 600

NEGYEDÉV

2026

A működő elektromos járművek töltőállomásainak száma.

J.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása

A reform célja, hogy lehetővé tegye a városi területeken, köztük a marginális/periférális közösségekben élők számára a minőségi szolgáltatásokhoz, például a mobilitáshoz, a lakhatáshoz és a helyi szinten nyújtott egyéb közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést.

A reform meghatározza azt a keretet, amelyen keresztül a városi központoknak és a városkörnyéki területeknek össze kell hangolniuk a minőségi és integrált szolgáltatások nyújtására, valamint polgáraik életszínvonalának javítására irányuló képességüket. A reform két fő pillére a nagyvárosi térségekről szóló törvény és a román várospolitikai keret. A törvény meghatározza a funkcionális városi területeket és fő felelősségi köreiket (azaz a mobilitást, a lakhatást és a területrendezést); funkcionális városi szintű szakpolitikai kezdeményezések és beruházások irányítására és koordinálására szolgáló szerveket hoz létre; átlátható és kiszámítható költségvetési források révén biztosítja költségvetési kapacitásukat; és lehetővé teszi a funkcionális városi szintű áruk és szolgáltatások közös beszerzését. A keret támogatja a funkcionális városi területek létrehozását, és meghatározza a helyi szintű, valamint a központi szinttel megosztott kizárólagos felelősségi köröket.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. A nagyvárosi térségekről szóló törvényt és a román várospolitikai keretet 2022. június 30-ig, illetve 2022. december 31-ig jóvá kell hagyni és hatályba kell léptetni.

Reform: A fenntartható vidéki átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása: közigazgatási konzorciumok létrehozása funkcionális vidéki területeken

A reform célja, hogy lehetővé tegye a vidéki területeken, köztük a marginális/környéki közösségekben élők számára a minőségi szolgáltatásokhoz, például a mobilitáshoz, a lakhatáshoz és a helyi szinten nyújtott egyéb közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést.

A reform célja a szakpolitikák és a szolgáltatásnyújtás integrálása a vidéki közigazgatási területi egységekbe annak érdekében, hogy javítsa a jólétet a kevésbé érzékeny területeken 48 . A közigazgatási törvénykönyv módosításainak különösen lehetővé kell tenniük közigazgatási konzorciumok létrehozását olyan funkcionális vidéki területeken, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból integrált vidéki közigazgatási egységek, és amelyek fejlődésük tekintetében hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek (mint például a közös természeti erőforrásokhoz való közelség, ugyanazon strukturális sokkhatásoknak való kitettség). A módosításokban meg kell határozni továbbá a funkcionális vidéki térségek igazságszolgáltatási rendszerét és felelősségi körét; a funkcionális vidéki területek szintjén hozzanak létre a szakpolitikai kezdeményezések és beruházások irányítására és koordinálására szolgáló szerveket; átlátható és kiszámítható költségvetési források révén biztosítsák közös fiskális kapacitásukat; valamint a közigazgatási egységek által nyújtott közszolgáltatások teljes digitális integrációjának lehetővé tétele, beleértve az áruk és szolgáltatások nyújtására irányuló közös közbeszerzés alkalmazását a funkcionális vidéki területek szintjén.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. A közigazgatási törvénykönyv azon módosításai, amelyek lehetővé teszik közigazgatási konzorciumok létrehozását a funkcionális vidéki területeken, 2022. december 31-ig lépnek hatályba.

Reform: A lakásminőség javítása

E reform célja, hogy csökkentse a kiszolgáltatott csoportok és csoportok – különösen a városi és vidéki területek marginalizált közösségeiben élő személyek – súlyosan elégtelen lakáskörülményeket.

A reform végrehajtására jogalkotási aktus hatálybalépése révén kerül sor a nemzeti lakhatási stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásának biztosítása érdekében, többek között olyan mechanizmusok alkalmazásával, mint a nagyvárosi területek és a közigazgatási konzorciumok. Ehhez a dokumentumhoz csatolni kell a lakhatási igények feltérképezését is, különösen a marginalizált közösségekben és csoportokban, beleértve a városi és vidéki területeken található informális településeket is. A reformnak biztosítania kell az ESZA+ és a jövőbeli kohéziós politika keretében finanszírozott, meglévő vagy jövőbeli integrált közösségi központok beruházásaival (azaz oktatási, szociális és alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtásával) való kiegészítő jelleget, és nem vezethet társadalmi szegregációhoz.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. A Nemzeti Lakásstratégia és Cselekvési Terv végrehajtásának biztosítását célzó jogalkotási aktust 2022. június 30-ig el kell fogadni és hatályba kell léptetni.

Reform: A tervezési rendszer fejlesztése – Területrendezési, Városfejlesztési és Építési Szabályzat

A reform célja, hogy egyszerűsített és digitalizált területrendezési dokumentumok és eljárások révén javítsa az átfogó területtervezést, növelje a területrendezési és területi tervezési dokumentumokhoz való hozzáférést és azok átláthatóságát, valamint fokozza az energiahatékony és fenntartható megoldások alkalmazását az építőiparban.

A reform végrehajtására a területrendezési szabályzat hatálybalépésével kerül sor. A kódexnek valamennyi közigazgatási területi egységre, valamint a funkcionális városi és vidéki területekre vonatkozó kötelező építési szabványok révén meg kell valósítania a területi és általános városi tervek jelentési, aktualizálási és átültetési módjainak egyszerűsítését és harmonizációját, valamint az energiahatékonyság növelését és a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket. A kódexnek az aktualizált várostervezési dokumentumokban olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek célja a funkcionális városi és vidéki területeken élő lakosság ingázási idejének és távolságának csökkentése. A területi megfigyelőközpont részeként egy új adatplatform központosítja a várostervezési folyamat alapjául szolgáló szabványosított és digitalizált térképeket és stratégiai dokumentumokat, és nyilvános hozzáférést biztosít valamennyi tervhez, valamint a legfrissebb területrendezési és területrendezési dokumentumokhoz.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. A területrendezési, várostervezési és építési szabályzat 2023. március 31-ig lép hatályba, a területi megfigyelőközpont részeként pedig 2023. június 30-ig működésbe lép a területrendezési és területfejlesztési dokumentumokhoz való teljes körű digitális hozzáférést lehetővé tevő operatív adatplatform.

Beruházás A fiatalok, valamint az egészségügyi és oktatási szakemberek lakásépítése

E beruházás célja, hogy javítsa a rászoruló fiatalok, valamint a marginalizált közösségekben ilyen szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi és oktatási szakemberek, valamint a marginalizált csoportok számára a minőségi lakhatáshoz való hozzáférést.

A beruházás a nemzeti lakhatási stratégia és a cselekvési terv rendelkezéseivel összhangban új lakóegységek építéséből áll a kiszolgáltatott közösségekből és csoportokból származó fiatalok számára, és azt a célcsoportok társadalmi és gazdasági integrációját elősegítő intézkedéseknek kell kísérniük. Házakat kell építeni az egészségügyi és oktatási szakemberek számára olyan városi és vidéki területeken, ahol marginalizált közösségek és csoportok élnek, és korábban hiányokat állapítottak meg az egészségügyi és oktatási szolgáltatások nyújtásában. Az újonnan épített házaknak meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében

E beruházás célja a helyi közszolgáltatások nyújtásának javítása. A beruházás helyi szinten a középületek mérsékelt felújítását finanszírozza. Csak azokra a városokban és településeken található középületekre vonatkozik, amelyek célja a polgárok számára közszolgáltatások nyújtása (pl. városházépületek, szociális szolgáltatásokat nyújtó épületek). A beruházás 1015481 négyzetméternyi terület felújításából áll a támogatható középületekben. A felújítás várhatóan a primerenergia-igény 30%-os csökkenéséhez vezet, amint azt az energiahatékonysági tanúsítványok is mutatják.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás a területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumú fejlesztése/frissítése

E beruházás célja a területrendezési és várostervezési dokumentumokhoz való digitális hozzáférés javítása.

A beruházás a területrendezési és várostervezési dokumentumok – köztük a fenntartható városi mobilitási tervek – kidolgozását vagy frissítését finanszírozza. Minden dokumentációt digitális formátumban kell kidolgozni a területrendezésről, az urbanizmusról és az építésről szóló kódexszel összhangban, és azt a nemzeti támogató szervnek jóvá kell hagynia. A dokumentációt fel kell tölteni a területi megfigyelőközpont platformjára.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

J.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

307

Reform A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása – Románia várospolitikája

Mérföldkő

A nagyvárosi övezetekről szóló törvény hatálybalépése

A nagyvárosi övezetekről szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A nagyvárosi területekről szóló törvény:

-a nagyvárosi területek és szakpolitikai hatásköreinek meghatározására vonatkozó kritériumok meghatározása, nevezetesen: mobilitás, területrendezés, városfejlesztés, lakhatás és egyéb, helyi szinten nyújtott közszolgáltatások, amelyek többek között a marginális/periférális közösségek problémáival foglalkoznak, beleértve az informális településeket is;

-a nagyvárosi terület szintjén koordináló szerv létrehozása a nagyvárosi térséghez tartozó közigazgatási területi egységekben a szakpolitikák és beruházások végrehajtásának irányítására és felügyeletére, amelynek célja az összeköttetések javítása, a területrendezés, a zöld infrastruktúra fejlesztése, valamint a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférés javítása, többek között a hátrányos helyzetű területeken/környéki területeken élők számára, valamint a városkörnyéki területeken található települések gazdasági lehetőségeinek bővítése,

-átlátható és kiszámítható keret (beleértve a kritériumokat és a módszertant) biztosítása az egyes nagyvárosi területek költségvetésének kialakítása érdekében, a funkcionális városi térséget alkotó közigazgatási egységek hozzájárulásai, valamint szükség esetén a központi kormányzat által a nemzeti fejlesztési programok keretében az állami költségvetésből évente finanszírozott transzferek alapján, az egyes nagyvárosi területek szintjén kitűzött szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó teljesítménykritériumok alapján, lehetővé téve az áruk és szolgáltatások funkcionális területi szintű biztosítására irányuló közös beszerzést

308

Reform A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása

Mérföldkő

A román várospolitikai keretet létrehozó kormányhatározat hatálybalépése

A kormányhatározatnak a román várospolitikai keret hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A kormányhatározat:

-a nemzeti és helyi szintű hatóságok szerepének és felelősségi körének meghatározása a román városfejlesztési politika végrehajtásában

-a fenntartható fejlődés elveinek beépítése a várostervezési dokumentumokba, többek között a természetalapú megoldások érvényesítésével

-a román városfejlesztési politika kiemelt célkitűzéseiből (azaz a jobb mobilitásból, a jobb területrendezésből, a lakhatási feltételek javításából, a marginalizált/periférális közösségeknek nyújtott helyi közszolgáltatásokból és a tömegközlekedéshez való hozzáférésből) eredő fő teljesítménymutatók működőképessé tétele

-stabil és kiszámítható finanszírozási mechanizmus létrehozása a várospolitika végrehajtásához

-a helyi együttműködés ösztönzése a funkcionális városi területek szintjén javasolt és a fenntartható integrált városfejlesztési tervekkel összehangolt fenntartható városfejlesztési projektek ösztönzésével.

309

Reform A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása

Cél

Az életminőség javítása a városi területeken

Százalék (%)

30,7%

40%

NEGYEDÉV

2026

A cél a városi területeken az életminőség javulására vonatkozik, 10 százalékponttal (azaz azon személyek százalékos arányának növekedése, akik pozitívan reagáltak a következő kijelentésre: „Elégséges vagyok, hogy a városban élek: teljes egyetértés” című, 2020. második negyedévétől (alapforgatókönyvként) 2026 II. negyedévéig, az európai városok életminőségére vonatkozó felméréshez hasonló módszerrel mérve. A felmérést külső szolgáltató igénybevételével kell elvégezni.

310

Reform A fenntartható vidéki átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása: közigazgatási konzorciumok létrehozása funkcionális vidéki területeken

A közigazgatási törvénykönyvet módosító jogalkotási aktus hatálybalépése és közigazgatási konzorciumok létrehozása a szomszédos vidéki vagy túlnyomórészt vidéki közigazgatási területi egységekben, amelyek funkcionális vidéki területként működnek.

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A közigazgatási törvénykönyv módosításai közigazgatási konzorciumokat hoznak létre a funkcionális vidéki térségekben (az urbanizáció foka (DEGURBA) módszertanának megfelelően), amelyek bizonyos fokú gazdasági és társadalmi integrációt mutatnak, és/vagy fejlődésük tekintetében hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek (pl. közös természeti erőforrások közelsége, azonos strukturális sokkhatásoknak való kitettség).

A jogszabályi változások:

-A funkcionális vidéki térségekre vonatkozó megközelítés alapján létrehozott közigazgatási konzorciumok jogi rendszerének és felelősségi körének meghatározása az állami szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának javítása, valamint a mezőgazdaságban az önfoglalkoztatók támogatása (például a piacokhoz való hozzáférés és a fokozott együttműködés), valamint a beruházások végrehajtásának hatékonysága érdekében, aminek a területi kohézió, a vidéki területek integrációja, valamint a természeti és kulturális örökség fenntartható tőkésítése javításához kell vezetnie.

-Az egyes közigazgatási konzorciumoknak megfelelő testületet hoz létre, amely több helyi hatóságra irányuló tevékenységeket végez, és hozzájárul az érintett hatóságok stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához. A szerv a következő típusú közszolgáltatásokat irányítja: terület- és várostervezés; közbeszerzés; beruházások; a köz- és a magánszféra irányítása; pénzügyi és számviteli; jogi; szociális segély; mezőgazdasági nyilvántartás; anyakönyvi nyilvántartás; kataszter.

-Átlátható és kiszámítható költségvetés biztosítása, amely a közigazgatási konzorciumokat alkotó közigazgatási egységek hozzájárulásaiból és a központi kormányzattól származó, a funkcionális vidéki térség szintjén a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó átlátható teljesítménykritériumokon alapuló transzferekből áll.

-A közigazgatási egységek és a konzorciumok által nyújtott közszolgáltatások teljes digitális integrációjának lehetővé tétele annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozók számára rövidebb időn belül közszolgáltatásokat nyújtsanak, többek között áruk és szolgáltatások nyújtására irányuló közös közbeszerzés révén, a funkcionális vidéki területek szintjén.

311

Reform A fenntartható vidéki átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása: közigazgatási konzorciumok létrehozása funkcionális vidéki területeken

Cél

A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkenése a vidéki térségekben

Százalék

45,4%

38%

NEGYEDÉV

2026

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés arányának legalább 7,4 százalékponttal történő csökkentése a vidéki térségekben, az EUROSTAT mutató (ILC_PEPS13) szerint, a 2020. évi 45,4%-os kiindulási érték felhasználásával

312

Reform A lakásminőség javítása

Mérföldkő

A súlyosan elégtelen lakáskörülmények csökkentését célzó nemzeti lakhatási stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése

A súlyosan elégtelen lakáskörülmények csökkentését célzó Nemzeti Lakásstratégia és Cselekvési Terv végrehajtásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogalkotási aktusnak biztosítania kell a nemzeti lakhatási stratégia és cselekvési terv végrehajtását a kiszolgáltatott csoportok és a súlyosan elégtelen lakáskörülményeket csökkentő csoportok lakhatási minőségének javítása érdekében, különös tekintettel a városi és vidéki területeken a marginalizált közösségekben élő személyekre.

A stratégia és a cselekvési terv:

-a lakhatási igények feltérképezése kíséri, különösen a marginalizált közösségekben és csoportokban, beleértve az informális településeket is, városi és vidéki területeken (a Marginalizált Közösségek atlaszának aktualizált változata szerint)

-olyan megközelítés biztosítása, amely biztosítja az ESZA+ és a jövőbeli kohéziós politikai alapok keretében finanszírozott, meglévő vagy jövőbeli integrált közösségi központok beruházásait (azaz oktatási, szociális és alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtását).

-az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való kiegészítő hozzáférés biztosítása a marginalizált közösségekben (amint az a Marginalizált Közösségek atlaszának aktualizált változatában szerepel)

-nem vezet társadalmi szegregációhoz

-a nagyvárosi területek, a közigazgatási konzorciumok és a közösségek közötti fejlesztési társulások igénybevételének lehetősége a beruházások végrehajtására.

313

Reform A lakásminőség javítása

Cél

A túlzsúfolt lakások százalékos arányának csökkentése

Százalék

45,1%

39%-A

NEGYEDÉV

2026

Az Eurostat mutatója (ILC_LVHO05A) szerint a lakások túlzsúfoltsági rátája 6,1 százalékponttal csökkent, a 2020. évi 45,1%-os alapértéket használva.

314

Reform A lakásminőség javítása

Cél

Az informális településeken élő lakosság százalékos arányának csökkenése

Százalék

0

20%

NEGYEDÉV

2026

A cél a funkcionális városi területeken található informális településeken élő lakosság arányának csökkentésére és a közösségekbe való integrációjuk fokozására irányul. A rossz vagy elégtelen lakhatási létesítményekkel rendelkező informális településeken élő személyek számát a területrendezésről és a várostervezésről szóló törvénnyel összhangban kidolgozott feltérképezési folyamat alapján kell megállapítani.

315

Reform A tervezési rendszer fejlesztése – Területrendezési, Városfejlesztési és Építési Szabályzat

Mérföldkő

A területrendezési, várostervezési és építési szabályzat hatálybalépése

A területrendezési, várostervezési és építési törvénykönyv hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A területrendezési, várostervezési és építési szabályzat többek között a következőket hajtja végre:

-az adminisztratív terhek csökkentése, a közigazgatási aktusok kibocsátására vonatkozó határidők lerövidítése, valamint új mechanizmusok bevezetése az építőiparban hatékonyabb, digitalizáltabb és jobb minőségű adminisztratív eljárások biztosítása érdekében, beleértve a funkcionális városi területek szintjén működő tervezési struktúrákat is

-valamennyi területi és általános városfejlesztési terv frissítése és átültetése a földrajzi információs rendszerekbe (GIS), valamint a román városfejlesztési politika új elveivel való összehangolás (a fenntartható közlekedés előmozdítása és a közúti biztonság javítása, természetalapú megoldások/zöld és kék infrastruktúra használata), többek között a funkcionális városi és vidéki területek szintjén is;

-az energiahatékonyság növelését és a levegőminőség javítását célzó intézkedések kötelező érvényű építési szabványok révén valamennyi közigazgatási területi egységben és funkcionális városi és vidéki területen

-Az aktualizált várostervezési dokumentumok konkrét rendelkezései, amelyek célja a funkcionális városi és vidéki területeken élő lakosság ingázási idejének és távolságának csökkentése (a „15 perces város” koncepciójának végrehajtása, azaz: a releváns létesítményekhez való jobb hozzáférésre való összpontosítás).

Útmutató dokumentum/kézikönyv kidolgozása és elfogadása a kódex új rendelkezései végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

316

Reform A tervezési rendszer fejlesztése – Területrendezési, Városfejlesztési és Építési Szabályzat

Mérföldkő

Az interoperábilis városi digitális adatplatform működésének megkezdése (a területi megfigyelőközpont részeként)

A digitális platform működésének megkezdése (a területi megfigyelőközpont részeként)

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A területi megfigyelőközpont részeként szabványosított adatplatformot kell működőképessé tenni, amely lehetővé teszi a következőket:

-Nyilvános hozzáférés az ország valamennyi területi közigazgatási egységére vonatkozó legfrissebb területrendezési és területfejlesztési dokumentumokhoz

-a helyi hatóságok azon lehetősége, hogy az összes érintett hatóság (pl. adóhatóság) adatbázisaival interoperábilis módon és a kormányzati felhő számára rendelkezésre álló infrastruktúra felhasználásával várostervezési tanúsítványokat és építési engedélyeket állítsanak ki

-valós idejű adatok (például a városi szabályozásra, az összes korlátozásra és az engedélyezett földhasználatra vonatkozó adatok) valamennyi érdekelt fél, köztük a nagyközönség részére történő átadása a tervezési tanúsítványok és építési engedélyek kiadásának átláthatósága érdekében

-a várostervezés dinamikus irányítása (az adatok folyamatos aktualizálása, figyelembe véve a végrehajtott változásokat – például az általános városfejlesztési terv mutatóinak a Zonal városfejlesztési tervek általi módosítását) –, lehetővé téve a közigazgatási egységek számára, hogy – többek között a funkcionális városi és vidéki területeken – összehangolják az olyan szakpolitikák helyi szintű végrehajtását, mint az energia, a környezetvédelem, a lakhatás és a közlekedés.

317

Beruházás 2. Lakásépítés a fiatalok, valamint az egészségügyi és oktatási szakemberek számára

Mérföldkő

Valamennyi finanszírozási szerződés aláírása a kiszolgáltatott közösségekből és csoportokból érkező fiatalok, valamint a városi vagy vidéki területeken dolgozó egészségügyi és oktatási szakemberek lakhatásának építésére

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A támogatási támogatási rendszert a Nemzeti Lakásstratégia és a Cselekvési Terv rendelkezései alapján kell kialakítani, a 312. mérföldkő előírásaival összhangban.

A finanszírozási rendszer valamennyi közigazgatási területi egység/nagyvárosi terület/közigazgatási konzorcium előtt nyitva áll, és megfelel a következő kötelező előírásoknak:

A)A fiatalok lakhatását a közigazgatási területi egységek/közigazgatási konzorciumok/nagyvárosi területek számára kell biztosítani a kiszolgáltatott közösségekben és csoportokban élő fiatalok életkörülményeinek, valamint háztartásuk életkörülményeinek javítását célzó integrált cselekvési terv alapján, beleértve a célcsoportok társadalmi és gazdasági integrációját elősegítő intézkedéseket is. A kedvezményezett fiataloknak együttesen kell teljesíteniük azt a feltételt, hogy 18 és 35 év közötti, kiszolgáltatott közösségből/csoportból kell származniuk, ahol az egy családtagra jutó jövedelem nem éri el a gazdaságonkénti havi átlagbérét, nem rendelkezik házlal/nem rendelkezik házral, és jelenleg túlzsúfolt/szegény lakhatási körülmények között él. A kritériumok azt is figyelembe vennék, ha a fiataloknak egy vagy több gyermekük van a háztartásukban.

B)Az egészségügyi és oktatási szakemberek lakhatási egységeit a közigazgatási területi egységek/közigazgatási konzorciumok/nagyvárosi területek számára kell biztosítani egy integrált cselekvési terv alapján, amelynek célja az orvosi vagy oktatási szolgáltatások javítása a szükségletek feltérképezése során azonosított kiszolgáltatott közösségek és csoportok számára, különösen a marginalizált közösségekben és csoportokban. Hasonlóképpen, a beruházást az oktatásba, az egészségügybe (pl. a kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése az alapvető orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében) és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv épületkorszerűsítési program komponenseibe történő beruházásokkal, valamint a jelenlegi komponens 3. beruházásával (középületek mérsékelt felújítása), az operatív programokkal (2014–2020 és 2021–2027) vagy más programokkal összefüggésben kell végrehajtani.

318

Beruházás 2. Lakásépítés a fiatalok, valamint az egészségügyi és oktatási szakemberek számára

Cél

Kiszolgáltatott közösségekből/csoportokból származó fiatalok számára épített lakások

 

Szám

0

3 490

NEGYEDÉV

2026

A kiszolgáltatott közösségekből/csoportokból származó fiatalok számára kialakított lakások száma, amelyeket kiegészítő intézkedésekkel, például szociális/oktatási/munkaerőpiaci intézkedésekkel támogatnak minden korábban azonosított fiatal számára, a 317. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény (PED) a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

319

Beruházás 2. Lakásépítés a fiatalok, valamint az egészségügyi és oktatási szakemberek számára

Cél

Egészségügyi és oktatási szakemberek számára épített lakások

 

Szám

0

873

NEGYEDÉV

2026

Az egészségügyi és oktatási szakemberek számára épített lakóegységek száma olyan városokban vagy vidéki területeken, ahol az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szakemberhiány miatt nem megfelelő, amint azt a 317. mérföldkő is azonosította.

Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény (PED) a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

320

Beruházás 3. A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében

Mérföldkő

A szerződések aláírása

a középületek mérsékelt felújításához

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A rendszer meghatározza a középületek mérsékelt felújításához teljesítendő kritériumokat és feltételeket, amelyek többek között a következő feltételeket foglalják magukban:

-Csak városok és települések jogosultak támogatásra

-Csak olyan középületek támogathatók, amelyek célja helyi közszolgáltatások nyújtása (pl. városházi épületek, szociális szolgáltatásokat nyújtó épületek).

-A mérsékelt utólagos átalakítási projekteknek a primerenergia-igény 30%-os csökkenéséhez kell vezetniük, amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A középületek mérsékelt felújítására irányuló beruházások esetében a nem energiahatékonysági rendszer költségei nem haladhatják meg az összköltség 10%-át.

322

Beruházás 3. A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében

Cél

Felújított középületek felülete négyzetméterben

 

Qm-ek száma

0

1 015 481

NEGYEDÉV

2026

A cél a mérsékelten felújítandó teljes beépített területre vonatkozik, négyzetméterben kifejezve, amelyet a primerenergia-igény energiahatékonysági tanúsítványok általi 30%-os csökkenése igazol.

323

Beruházás 4. Területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumban történő kidolgozása/frissítése

Mérföldkő

A területrendezési, várostervezési és fenntartható városi mobilitási tervek dokumentációjának kidolgozására/frissítésére vonatkozó szerződések aláírása.

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A rendszer meghatározza a területrendezés, a várostervezés és a fenntartható városi mobilitási tervek fejlesztésének/frissítésének finanszírozásához teljesítendő kritériumokat és feltételeket.

A dokumentáció elkészítését/frissítését digitális formátumban kell kidolgozni a 288. és a 315. mérföldkő rendelkezéseivel összhangban. A fenntartható városi mobilitási tervet a 289. mérföldkőben meghatározott rendelkezésekkel összhangban létrehozott, a fenntartható városi mobilitási terv optimalizálásával foglalkozó nemzeti csoport hagyja jóvá, és a területrendezési dokumentációt fel kell tölteni a területi megfigyelőközpontba. Biztosítani kell a 316. mérföldkőben felvázolt digitális platformmal való integrációt.

325

Beruházás 4. Területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumban történő kidolgozása/frissítése

Cél

A területi megfigyelőközpont platformján véglegesített és átvett területrendezési, várostervezési és fenntartható városi mobilitási tervek

 

Szám

 0

298

NEGYEDÉV

2026

Legalább 298 területrendezési, várostervezési és városi mobilitási tervet digitálisan kell kidolgozni és elfogadni.

206 általános városfejlesztési tervre vonatkozó dokumentumot kell készíteni (142 település, 39 város, 17 város és 8 a megyei székhellyel rendelkező városok (beleértve Bukarestet is); 4 megyék területi területrendezése; 1 területi Zonal tervezési dokumentáció; 47 Zonal városrendezési tervek dokumentációja; és 40 fenntartható városi mobilitási terv. Minden dokumentációt közzé kell tenni a területi megfigyelőközpont platformján.

A beruházást a 323. mérföldkő követelményeivel összhangban kell végrehajtani.

K.ÖSSZETEVŐ: Idegenforgalom és kultúra

A turizmus és kultúra összetevő célja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése, valamint új munkahelyek teremtése, különösen a vidéki térségekben, nevezetesen:

(1)a fenntartható társadalmi-gazdasági átalakulás előmozdítása a vidéki és hátrányos helyzetű területeken a regionális célirányítási szervezetek hálózatának kialakítása és a helyi turisztikai beruházások támogatása révén;

(2)a fenntartható mobilitás támogatása az Eurovelo útvonalakat is magában foglaló nemzeti Velo-hálózat létrehozásával; és

(3)a kultúrához való hozzáférés terén a vidéki és a nagyvárosi területek közötti szakadék csökkentése.

A reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a Romániának 2019-ben és 2020-ban továbbított országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek szerint „a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre és a digitális szolgáltatási infrastruktúrára kell összpontosítani” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), ugyanakkor figyelembe kell venni a regionális különbségeket (4., 2019., 2019. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

K.1.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

E reform célja a román idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelése, valamint a fenntartható társadalmi-gazdasági átalakulás előmozdítása a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben a rendeltetési helygazdálkodási szervezetek működőképessé tételéhez szükséges keret elfogadásával.

E reform végrehajtása magában foglalja a rendeltetési helygazdálkodási szervezetek működéséhez szükséges jogszabályi keret elfogadását, valamint a kulturális örökség hasznosítására irányuló cselekvési terv kidolgozását a román idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelése érdekében.

A rendeltetésihely-irányító szervezetek létrehozása és működőképessé tétele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a „Végrehajtási szervezetek működése” című tanulmányban foglalt ajánlásain alapul.

A célirányítási szervezetek működéséhez szükséges jogszabályi keretnek tartalmaznia kell a finanszírozási mechanizmus részletes leírását és egy egyértelmű irányítási modellt is. A cselekvési tervet a célirányítási szervezet fejlesztési stratégiájában javasolt intézkedésekkel összhangban és a feltérképezési tevékenység eredményeivel összhangban kell végrehajtani.

A rendeltetési hely irányítási szervezete olyan jogi személy, amely a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban az egyes konkrét célállomások idegenforgalmi fejlesztési politikáját – beleértve a célállomás marketingpolitikáját is – hajtja végre, és számos más szervezetet tömörít, például: vállalkozók, közszektorbeli intézmények, szakmai és munkáltatói szövetségek és szabályozó szervek. A regionális úti célirányítási szervezeteket úgy kell kialakítani, hogy a helyi versenyelőnyökre összpontosító hatékony hálózatot hozzanak létre, és partnerségben kell működniük a nemzeti idegenforgalmi hatósággal.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

E beruházás célja, hogy növelje a kiválasztott turisztikai célpontok vonzerejét azáltal, hogy 12 tematikus turisztikai útvonalat fejleszt ki Románia hátrányos helyzetű vidéki területein, és új munkahelyeket teremtsen az idegenforgalmi ágazatban.

E beruházás végrehajtása magában foglalja a 12 turisztikai útvonal népszerűsítéséhez, valamint a nemzeti és nemzetközi hatású turisztikai helyszínek korszerűsítéséhez/rehabilitációjához nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek az optimális célterületeken meghatározott 12 útvonal részét képezik. A 12 tematikus irányvonal a következő: Várút, Kúria útvonal, „Cula” útvonal, a hagyományos román gasztronómia útvonala, a megerősített templomok útvonala, a fa templomok útvonala, a moldovai kolostorok útvonala, Saint Ladislau útvonala, a római kasztrum útvonala, a Fortress útvonal, a Duna-delta kulturális táj helyreállítása, a hagyományos építészeti falvak útvonala. 

Az egyes turisztikai helyszíneket legalább 225-nek kell tekinteni, és az egyes célszervezetek optimális úticéljainak feltérképezését követően kell kiválasztani, a nemzetközi és nemzeti turisták vonzására, valamint a vidéki és hátrányos helyzetű területek fenntartható/környezetorientált társadalmi-gazdasági átalakulásának előmozdítására való képességük alapján.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása

E beruházás célja a kulturális turizmus növelése az elnyomással és konfliktusokkal foglalkozó múzeumok és emlékművek fejlesztése révén.

E beruházás megvalósítása magában foglalja a következő múzeumok és emlékhelyek korszerűsítését és létrehozását: Nemzeti zsidó történelem és holokauszt Múzeum (Bukarest), a 89. forradalom emléke (Timișoara), az áldozatok emléke (Sighet), a csendbörtön (Râmnicu Sărat), az emberek kényszerű lakóhelyelhagyásáról és az iparosodásról szóló emlékérme (Satu Mare), a kommunista szörnyűségek Múzeuma (Sfântu Gheorghe), a Transilvania Történelmi Galéria, a robs folyója – The Victims Gorge (Aiud).

Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

E reform célja, hogy a kerékpárutakra és az idegenforgalom fenntartható formáira vonatkozó jogalkotási, intézményi és beruházási keret elfogadásával hozzájáruljon a kisvárosok és vidéki területek gazdasági fejlődéséhez.

E reform végrehajtása szabályozási reformból áll, amelynek célja az érintett szervezetek, a kerékpárutakra vonatkozó kritériumok és a kerékpáros turizmus előmozdítását célzó ösztönzők létrehozása.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A Velo nemzeti koordinációs központ létrehozása és működőképessé tétele

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható mobilitáshoz azáltal, hogy egy új Velo nemzeti koordinációs központon keresztül előmozdítja a kerékpározást.

E beruházás végrehajtása magában foglalja a kerékpárturisztikai útvonalakról szóló, nemzeti szintű tanulmányt, amely alapul szolgál a Velo kifutópályák és útvonalak digitalizálásához, valamint egy nemzeti eVelo platform kialakítását, amely valamennyi kerékpárturisztikai útvonalra vonatkozóan integrált digitális alkalmazást és egy erre a célra létrehozott weboldalt tartalmaz.

A beruházás végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. 2 404 km kerékpárút megvalósítása

E beruházás célja a fenntartható közlekedés fejlesztése a kerékpárutak infrastruktúrájának fejlesztése révén.

E beruházás megvalósítása magában foglalja 2 404 km új nemzeti kerékpárútvonal kialakítását Románián keresztül. Az útvonalak elhelyezkedésének elsőbbséget kell élveznie a fő turisztikai útvonalak mentén.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja

E reform célja egy stabil, kiszámítható és hosszú távú, fenntartható jogi és adminisztratív keret létrehozása a nem állami (magán/független) kulturális ágazat és a kulturális dolgozók számára a jövőbeli közpolitikákhoz szükséges adatgyűjtési eszközök létrehozásával, valamint egy olyan folyamat elindítása, amely hozzájárul a kis vidéki és városi területek társadalmi-oktatási és kulturális fejlődéséhez.

E reform végrehajtása a kulturális projektek finanszírozási rendszerére és a kulturális ágazatokban dolgozók támogatására vonatkozó jogszabályok hatálybalépéséből áll.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. A kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű területeken

E beruházás célja a kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű településeken.

E beruházás végrehajtása magában foglal egy kísérleti finanszírozási programot a helyi hatóságokkal partnerségben a helyi szinten végrehajtott éves vagy többéves kulturális programok támogatására, valamint egy kísérleti programot a kulturális oktatási projektek finanszírozására, amelyek kedvezményezettjei a vidéki területeken és kisvárosokban található oktatási intézmények lesznek.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 6. A kulturális finanszírozási folyamatok digitális rendszerének fejlesztése

E beruházás célja egy olyan digitális rendszer kifejlesztése, amely lehetővé teszi a közfinanszírozás odaítélését a kulturális ágazatokban.

E beruházás végrehajtása magában foglalja egy olyan digitális rendszer fejlesztését, amely egyszerűsített és digitalizált alkalmazások révén megkönnyíti a nemzeti kulturális szereplők finanszírozáshoz való hozzáférését; a kettős finanszírozás elkerülése érdekében nyilvántartásba veszi a már odaítélt valamennyi állami kulturális támogatást, és összegyűjti az önkormányzatok szintjén a kulturális kiadásokra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy a kulturális politika területén tényeken alapuló döntést lehessen hozni, miközben átlátható hozzáférést biztosít a kulturális projektekre vonatkozó nem bizalmas információkhoz.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7. A filmgyártás és -forgalmazás digitalizálásának felgyorsítása

E beruházás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások filmgyártási kapacitásának megerősítése, valamint a filmgyártók és -forgalmazók digitális átállásának felgyorsítása a digitális gyártási, terjesztési, marketing- és promóciós kapacitások növelése révén, beleértve a digitális archiválási technológiákat is.

E beruházás végrehajtása magában foglalja a tartalomfejlesztést és a filmgyártók és -forgalmazók üzleti kapacitásának növelését, ötvözve a projektfinanszírozást és a jogalany finanszírozását.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

K.2.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

326

Reform A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

Mérföldkő

A romániai regionális rendeltetési helygazdálkodási szervezetek (DMO-k) valamennyi optimális célterületét feltérképezték

Közzétették a romániai regionális DMO-k optimális célterületeit

NEGYEDÉV

2022

Az optimális rendeltetési területeket a rendeltetési helygazdálkodási szervezetek a következő kritériumok alapján határozzák meg:

a nemzetközi turisták vonzására való képességük

a társadalmi-gazdasági szempontból fenntartható/környezetbarát átalakulás előmozdítása a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben, kiegészítve a helyi alap komponensét (pl. a funkcionális vidéki térségek tekintetében);

új munkahelyek teremtésének lehetősége.

327

Reform

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

Mérföldkő

Cselekvési terv a kulturális örökségnek a román idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelése érdekében történő felhasználására

A kulturális örökségnek a román idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelése érdekében történő felhasználására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

NEGYEDÉV

2022

A cselekvési tervnek meg kell felelnie a DMO több turisztikai csomagjának. A cselekvési terv a 2022–2026-os időszakra vonatkozik, és konkrét éves és többéves célkitűzéseket, valamint a következő fő intézkedéseket tartalmazza: azoknak a nemzeti és nemzetközi hatású helyszíneknek a meghatározása, amelyeket a romániai turizmus előmozdítására kell felhasználni, és amelyek hozzájárulnak a vidéki és hátrányos helyzetű területek társadalmi-gazdasági fenntartható/környezetbarát átalakulásának előmozdításához; és b) a feltérképezés eredményeként létrejövő kulturális útvonalak meghatározása. Részletesen ismertetnie kell továbbá a főbb szereplőket, szerepüket és felelősségi köreiket, valamint a várt eredményeket.

328

Reform A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

Mérföldkő

A jogszabályi keret hatálybalépése egy sürgősségi kormányrendelet révén, amely tartalmazza a DMO-k hálózatának fejlesztését támogató finanszírozási mechanizmus egyértelmű leírását és egy egyértelmű irányítási modellt

A DMO-k létrehozásáról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A jogszabálynak egyértelműen le kell írnia a regionális és helyi DMO-k hálózatának fejlesztését támogató finanszírozási mechanizmust és egy szilárd irányítási modellt.

A jogi keret legfontosabb elemei a következők:

-A jogszabályok célja, a DMO-k meghatározása különböző területi szinteken, valamint a kijelölt DMO-k meghatározása;

-A képviselők azonosítása;

-Azon minimumkövetelmények, amelyek alapján egy rendeltetési hely jogosult arra, hogy DMO-t hozzon létre a rendeltetési hely képviseletére;

-Szervezeti forma – a DMO közgyűléssel, igazgatótanácsgal és a végrehajtó részt képviselő személyzettel rendelkezik. A DMO-kat jogszabályi rendelkezésekkel kell nyilvántartásba venni, hogy rendelkezzenek stratégiával és cselekvési tervvel, hogy rendelkezzenek a stratégia végrehajtásához szükséges pénzeszközökkel. A tagok tekintetében a DMO a turisztikai ágazat gazdasági szereplőinek, az idegenforgalmi szövetségeknek és más érdekelt feleknek, valamint a helyi vagy megyei szintű hatóságoknak a képviseleti szerve.

-Az igazgatótanács és a közgyűlés feladatkörének leírása;

-Szavazási rendszer és döntéshozatali eljárás;

-Finanszírozási mechanizmus;

-A DMO-k célkitűzései és az eredmények nyomon követése külön elszámoltathatósággal.

A DMO-t a földrajzi egységek (megyék, települések) figyelembevételével kell létrehozni a helyi vagy regionális turizmus előmozdítása céljából.

329

Reform A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

Cél

Létrejött DMO-k

Szám

0

8

NEGYEDÉV

2023

8 A célirányítási szervezeteket a kormány hozza létre (a 328. mérföldkővel összhangban), beleértve az idegenforgalomban és a kultúrában egy adott területen tevékenykedő valamennyi érintett szervezetet, és amelyet a DMO Végrehajtó Bizottsága irányít. A célirányítási szervezetek eredményeiért a DMO-k Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztériuma és végrehajtó bizottsága közösen felel.

A rendeltetésihely-irányító szervezetek létrehozása és működőképessé tétele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a „Végrehajtási szervezetek működése” című tanulmányban foglalt ajánlásain alapul.

330

Reform A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

Cél

A regionális DMO-k részét képező megyékbe vonzott külföldi turisták arányának növekedése

Százalék (%)

0

5%

NEGYEDÉV

2026

A regionális DMO-k részét képező megyékben a külföldi turisták számát 2025 végéig legalább 5%-kal növelni kell 2019-hez képest, a Nemzeti Statisztikai Intézet hivatalos adatai és a Gazdasági, Vállalkozási és Idegenforgalmi Minisztérium által gyűjtött adatok alapján.

331

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

Cél

A kulturális útvonalak részét képező helyszínek

Szám

0

225

NEGYEDÉV

2022

Legalább 225 helyszínt be kell vonni a kulturális útvonalakba, és azokat a térkép alapján kell kiválasztani, és elsősorban vidéki és hátrányos helyzetű területeken kell elhelyezni, hogy vonzzák a turistákat és új munkahelyeket teremtsenek az idegenforgalmi ágazatban.

A „helyszínek” azok a turisztikai vonzerőpontok (például kastélyok, dúsítások, kolostorok, hagyományos házak), amelyek a 12 kulturális útvonal részét képezik, és amelyeket egy bizottság választ ki, és amelyek konzultációs folyamaton alapulnak.

A minimális kiválasztási kritériumok a következők: területi, gazdasági és társadalmi kritériumok, beleértve a növekedést és a kevésbé fejlett régiókra összpontosító munkahelyteremtést; a projekt azon képessége, hogy hatást gyakoroljon az idegenforgalom vonzerejére és a kulturális részvétel növelésére, a nemzeti szintű egyedi jellegre, a komparatív és versenyelőnyökre. c) a korábban a regionális operatív program és a nemzeti vidékfejlesztési program keretében finanszírozott útvonalak témájához kapcsolódó helyszínek bevonása; d) helyszínek felvétele az UNESCO világörökségi listájára vagy az ideiglenes vagy indikatív listára, e) olyan helyszínek felvétele a történelmi épületek kategóriájába, amelyek nem minősülnek történelmi műemléknek.

A kulturális útvonalakba csak azok a helyszínek tartoznak, amelyek jelenleg turisták számára biztosítanak hozzáférést.

332

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

Mérföldkő

A 12 útvonal népszerűsítésére vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

A turizmus fejlesztésére vonatkozó szerződések aláírása minden kulturális útvonalon. A következő tevékenységek tartoznak ide:

Az útvonalhoz tartozó helyszínek digitalizálása

A látogatóknak szóló alkalmazás létrehozása

Az útvonal/helyszínek megjelölése és jelzése;

Közös kulturális kínálat létrehozása

333

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

Mérföldkő

A 12 kulturális útvonal megnyitása

A turisták számára hozzáférhető 12 kulturális útvonal megnyitása.

NEGYEDÉV

2024

A helyszíneket a nyilvánosság számára meg kell nyitni, és az útvonalak a 331. mérföldkőben szereplő szerződésekkel összhangban működőképessé válnak. Azoknak a helyszíneknek, ahol a helyreállítási munkálatokat el kell végezni, a helyreállítás befejezéséig csak részben nyitottak.

334

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

Mérföldkő

A 12 kulturális útvonalhoz tartozó helyszínek helyreállítási/felújítási munkálataira vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A 12 kulturális útvonal részét képező épületek (házak, templomok, forracok) felújítási munkálataira vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása.

A 12 kulturális útvonal helyreállítási munkálatainak részét képező helyszínek esetében a következőket kell feltüntetni:

-az épületek helyreállítása, szükség esetén bekötőút kialakítása, látogatók fogadása.

-a bekötőutak kialakítása minimális beavatkozás, amely legalább a gyalogosok megközelíthetőségét teszi lehetővé. Nem tartalmazhat aszfaltkészítési munkálatokat.

A kiválasztott projekteknek legalább az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat le kell zárniuk, a megvalósíthatósági tanulmányt és az összes vonatkozó dokumentumot pedig a finanszírozási szerződések aláírása előtt le kell zárni.

Az elnyomással és konfliktussal foglalkozó múzeumi és emléklánc esetében a szerződéseknek tartalmazniuk kell az épületek helyreállítási munkálatait, látogatóközpontjait, digitalizálását.

A szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy az épület felújítása előtt legalább 50%-kal csökkenteni kell az energiafogyasztást az éves energiafogyasztáshoz képest, aminek a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie, és biztosítania kell a jelentős károkozás elkerülését célzó műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

A szerződések nyílt pályázati eljárásokon alapulnak, és a következő elemeket tartalmazzák:

-a helyszínfejlesztéssel kapcsolatban elvégzendő tevékenységek listája (helyreállítás, látogatói hozzáférés és a fő dokumentumban leírt valamennyi tevékenység)

-a munkálatok befejezésének határideje

-–egyértelmű finanszírozási mechanizmus

-műszaki követelmények és szabványok

A tevékenységek listáját és az egyes építési szerződések valamennyi elemét a beavatkozásoknak a közbeszerzési dokumentációban szereplő (a fő dokumentumban bemutatott) leírása alapján kell összeállítani, a munkálatok sajátosságaitól függően. Ezeket az elemeket a közbeszerzési dokumentumokban fogják ismertetni.

335

Beruházás A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

Cél

Újonnan helyreállított helyszínek megnyitása

Szám

0

225

NEGYEDÉV

2026

225 helyreállított helyszínt nyitnak meg a turisták előtt.

A 12 kulturális útvonalról helyre kell állítani a következő helyszíneket (amelyek lehetővé teszik, hogy a turisták és a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetők legyenek):

-5 vár

-5 curia

-10 fás templom

-5 „cula” (román nobleman lakások)

-5 Moldova kolostorai

-5 templom/helyszín a Saint Ladislaus útvonalán

-5 római kasztra

-5 villám

-8 hagyományos házak a Duna-deltában

-172 hagyományos vidéki házak

336

Beruházás 2. Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása

Mérföldkő

A múzeumok építési munkálataira vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

Az elnyomással és konfliktusokkal foglalkozó új múzeumok építési munkálataira vonatkozó szerződések aláírása. A helyszíneket szimbolikus értékük és a totalitárius rendszerekhez való kötődésük alapján kell kiválasztani (az etnikumok közötti konfliktusok és a jó kultúrák közötti kapcsolatok kialakulásának mérföldkövei). A szerződéseket nyílt versenytárgyalási eljárás alapján kell odaítélni, tiszteletben tartva a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó eljárásokat. Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Az új múzeumok a következők:

1.Az Erdélyi Történeti Galéria (korábban Mutra – Transylvanian Identities and Conflicts Museum of Transylvanian Identities and Conflicts) Kolozsvár külterületén épül. A fejlesztésnek részét kell képeznie valamennyi érték digitalizálásának és a múzeumi berendezések beszerzésének.

2.Rapa Robilor, az Alba megye Aiudban bebörtönzött személyek emlékhelye. E projekt részeként a helyszínen látogatóközpontot is fel kell építeni.

3.Memorial of Forced Displacement of people and over-industrialisation, Satu Mare.

Az elnyomással és konfliktussal foglalkozó múzeumok és emlékművek esetében a szerződések magukban foglalják az épületek felújítási munkálatait, az épületeket, a látogatóközpontokat és a digitalizálást.

Ide tartoznak a következő múzeumok és emlékművek:

-A Bukaresti Nemzeti Zsidó Történelem és Holokauszt Múzeuma

-A 89-es forradalom emléke, Temesvár

-Az áldozatok emléke, Sighet

-A hallgatás büntetés-végrehajtási intézete, Râmnicu Sărat

-A kommunizmus szörnyűségeinek múzeuma, Sfântu Gheorghe.

337

Beruházás 2. Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása

Cél

Újonnan épített és felújított múzeumokat nyitottak meg

Szám

0

8

NEGYEDÉV

2026

8 újonnan épített vagy felújított múzeum és emlékmű nyitva áll a nyilvánosság előtt:

-3 múzeum – új építés

-5 múzeum – helyreállítás, felújítás, korszerűsítés.

338

Reform A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

Mérföldkő

A kerékpáros turizmusra vonatkozó szabályozási keret hatálybalépése

A kerékpáros turizmusra vonatkozó szabályozási keret hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A kerékpárutak működőképessé tételére vonatkozó szabályozási keretnek (kormányzati határozatok) a következő elemeket kell tartalmaznia:

a kerékpáros turisztikai infrastruktúra működőképessé tételéért és nyomon követéséért felelős intézmények létrehozása (beleértve a kerékpárutakkal foglalkozó nemzeti koordinációs központot is)

a kerékpárútvonalak tipológiáinak és jellemzőinek meghatározása;

szabályozási ösztönzők a kerékpáros turizmus használatára.

339

Reform A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

Mérföldkő

A Velo Routes nemzeti koordinációs központ létrehozása és működése

A kerékpárutak nemzeti koordinációs központjának létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadása

NEGYEDÉV

2022

A Velo Routes nemzeti koordinációs központját (NCC) a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumban kell létrehozni. A nemzeti koordinációs központ megkezdi működését, és megkezdi a tanulmány és az eVelo alkalmazás kidolgozását.

340

Reform A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

Mérföldkő

Átfogó tanulmány a nemzeti kerékpárutak területi eloszlásáról

Közzétett tanulmány

NEGYEDÉV

2022

A részletes tanulmány a kulcsfontosságú kritériumok (pl. a torlódások csökkentése, az ökoturizmus előmozdítása) alapján megállapítja a kerékpárturisztikai útvonalak területi eloszlását (2 404 km kerékpárút), azonosítja az érintett szereplőket, és integrálja a meglévő kezdeményezéseket a természeti és kulturális örökség fejlesztése érdekében, a 338. mérföldkő követelményeinek megfelelően. A tanulmány eredményei alapján el kell indítani a kerékpárutak megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárást.

341

Beruházás 3. A Velo nemzeti koordinációs központ létrehozása és működőképessé tétele

Mérföldkő

Integrált nemzeti eVelo platform és okostelefonos alkalmazás

A platform és az alkalmazás fejlesztése és közzététele

NEGYEDÉV

2022

Integrált digitális alkalmazás kifejlesztése és közzététele a kerékpáros turizmussal kapcsolatos tematikus információk szolgáltatására. Az integrált alkalmazás magában foglalja az eVelo nemzeti platform (a nemzeti kerékpárutak weboldala) és egy tematikus okostelefonos alkalmazás létrehozását a 340. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

342

Beruházás 4.

2 404 km kerékpárút megvalósítása

Mérföldkő

A kerékpárutakra vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

2 404 km új kerékpárút megépítésére vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárást követően. A pályázati eljárás a finanszírozási rendszer közzétételével kezdődik, amely megállapítja a szerződések odaítélésének jogosultságát, kritériumait és feltételeit. A pénzügyi programot a Velo Routes nemzeti koordinációs központja dolgozza ki.

A pályázati eljárás befejezését követően a munkálatok a 2 404 km-es kerékpárútvonalon kezdődnek meg.

343

Beruházás 4.

2 404 km kerékpárút megvalósítása

Cél

Kerékpározás céljára épített és hozzáférhető kerékpárútvonalak kilométerben

Kilométer (km)

0

2 404

NEGYEDÉV

2026

Legalább 2 404 km újonnan épített és hozzáférhető kerékpárútvonal a tanulmány eredménye alapján meghatározott helyszíneken.

344

Reform A kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja

Mérföldkő

A kulturális ágazat finanszírozási rendszeréről szóló törvény hatálybalépése

A kulturális ágazat finanszírozására vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A mérföldkő a kulturális projektek stabil finanszírozási rendszerének biztosítására összpontosít.

Az aktualizált törvény az állami költségvetésből stabil finanszírozási mechanizmust határoz meg a kulturális ágazat számára, a következőkre összpontosítva: a vidéki/kisvárosi területek és a nagy városi területek között a kultúrához való hozzáférés terén fennálló szakadék csökkentése, a kulturális sokszínűség, a társadalmi befogadás és a nemek közötti egyenlőség támogatása, a kreatív iparágak támogatása, valamint a kulturális ágazat gazdasági potenciáljának növelése.

A jóváhagyandó és hatályba lépő törvények a következők:

A vissza nem térítendő kulturális finanszírozásra vonatkozó jogszabályi keret (51/1998. sz. kormányrendelet);

– Az audiovizuális terület finanszírozása a közösségi iránymutatásokkal összhangban.

A jogszabályi változások többek között a kulturális szolgáltatásokra vonatkozó állami és magánajánlatok nemzeti és helyi szintű feltérképezéséből származó eredményeken, a további kiszámítható és átlátható finanszírozási források azonosításán és biztosításán, valamint egy olyan irányítási mechanizmuson fognak alapulni, amely egyértelmű felelősségi köröket ruház a nemzeti és helyi hatóságokra; a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus.

345

Reform A kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja

Mérföldkő

A kulturális dolgozók jogállásáról szóló törvény hatálybalépése

A kulturális dolgozók jogállására vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A kulturális dolgozók jogállásáról szóló új jogszabályi keret lép hatályba, amely szakpolitikák széles körét foglalja magában, és konkrét intézkedéseket javasol a művészek előtt álló sajátos kihívások kezelésére, és amelyek célja a művészek védelme, mint például:

-a „művészeti munkában” és a „kulturális munkában” való foglalkoztatás egyértelmű meghatározása a tagállamokban és az uniós dokumentumokban meghatározottak szerint;

-minimumszabályok és -követelmények a jogalkotási és szociális védelmi kereteken belül (pl. munkafeltételek, adózás, valamint a szociális biztonsághoz és egyéb juttatásokhoz való hozzáférés, méltányos javadalmazás);

-a szociális védelmi rendszerek azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a kulturális dolgozók számára az olyan ellátásokhoz való hozzáférést, mint a munkanélküliség, az egészségvédelem, a bankhitelek, a finanszírozás, a nyugdíj.

-a szabadúszó kulturális művész (művészek és kapcsolódó szakmák) (jogi) azonosítására és a szociális védelmi rendszerbe való befogadás mechanizmusainak létrehozására szolgáló eszközök.

-a kulturális dolgozók társadalmi-szakmai státuszának és körülményeinek javítására szolgáló egyéb módszerek.

346

Beruházás 5. A kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű területeken

Mérföldkő

A finanszírozási szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A kulturális szereplők és a közfinanszírozó szerv között szerződéseket kell aláírni annak érdekében, hogy meghatározzák a kulturális projekteken keresztül alig vagy egyáltalán nem rendelkező vidéki és kisvárosi területeken a kultúrához való hozzáféréshez nyújtott támogatás felhasználásának jogi keretét.

A szerződéseket a Nemzeti Kulturális Alap Hivatala nyílt versenytárgyalási eljárást követően ítéli oda.

A szerződések odaítélésének kiválasztási szempontjai: A kedvezményezettek/résztvevők száma/típusai, rövid, közép- és hosszú távú oktatási előnyök, oktatási célok (történet, földrajz, logika stb.), művészi/kreatív kritériumok, ökológiai/biológiai sokféleség/természet/környezeti kritériumok, befogadási kritériumok.

347

Beruházás 5. A kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű területeken

Cél

A kultúrához való jobb hozzáféréssel rendelkező kis települések

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2024

50, 50000 főnél kevesebb lakosú település részesül két kísérleti finanszírozási program végrehajtásában, amelyek során kulturális és/vagy kulturális oktatási projekteket dolgoznak ki.

348

Beruházás 6. A kulturális finanszírozási folyamatok digitális rendszerének fejlesztése

Mérföldkő

A digitális rendszer működőképessé tétele

Működőképes platformok és digitális rendszerek

NEGYEDÉV

2023

Ez a mérföldkő a digitális rendszerek fejlesztésére vonatkozik, amelyek:

a nemzeti kulturális szereplők finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése egyszerűsített és digitalizált támogatási kérelmek, projektértékelés, szerződéskötés, nyomon követés és értékelés, finanszírozás folyósítása, utólagos értékelés révén;

a kettős finanszírozás elkerülése érdekében nyilvántartásba veszi a már odaítélt valamennyi állami kulturális támogatást;

a kulturális kiadásokkal kapcsolatos adatgyűjtési eszközként használják minden település és régió szintjén, projekttípusonként, és lehetővé teszik a tényeken alapuló döntéshozatalt a kulturális politika területén;

átlátható hozzáférés biztosítása a nem bizalmas projektekhez, a projektgazdák és a szélesebb nyilvánosság számára nyújtott információkhoz.

349

Beruházás 7. A filmgyártás és -forgalmazás digitalizálásának felgyorsítása

Mérföldkő

A finanszírozási szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

A szerződéseket a filmgyártókkal és -forgalmazókkal kell aláírni, adminisztratív ellenőrzést igénylő projektfelhívást követően, beleértve a csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtásának feltételeit is.

A finanszírozás feltétele, hogy a digitális területekre specializálódott minimális számú alkalmazottat vonzzák/megtartsák. A támogatható tevékenységek közé tartozik a digitális termékek szerkesztési/gyártás utáni kapacitásainak fejlesztése, VoD mikroplatformok létrehozása, marketing és digitalizálás (informatikai berendezések beszerzése – videoszerkesztés, digitális feliratozás, digitális archiválás), audiovizuális kulturális tartalmak fejlesztése és terjesztése, valamint a személyzet képzése a digitális készségek elsajátítása érdekében. A támogatandó beruházás magában foglalja a digitális tartalom előállításának és terjesztésének támogatását is.

350

Beruházás 7. A filmgyártás és -forgalmazás digitalizálásának felgyorsítása

Cél

Fokozott digitális kompetenciákkal rendelkező filmgyártók és -forgalmazók

 

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2025

40 mikro-, kis-, középvállalkozás és egyéb jogi személy (beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a nagyvállalkozásokat is), amelyek digitális tartalmat fejlesztettek ki, digitális készségeket sajátítottak el a digitális termékek szerkesztése és utógyártása terén.

L.ÖSSZETEVŐ: Egészségügy

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészségügyi komponense három reformból és két, az egészségügyi rendszer legfontosabb kihívásait kezelő beruházásból áll. A legfontosabbak az elkerülhető halálozási arány csökkentése, az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén fennálló regionális, szociális és vidék-városi egyenlőtlenségek csökkentése, a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a kórházi és kórházi infrastruktúra fejlesztése, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások optimalizálása és az erőforrásokkal való gazdálkodás.

A komponens hozzájárul Románia egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének és költséghatékonyságának javítására vonatkozó országspecifikus ajánlásának végrehajtásához, többek között a járóbeteg-ellátásra való áttérés révén (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Foglalkozik továbbá az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítéséről szóló ajánlással, többek között az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi termékek területén, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával kapcsolatban (a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

L.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

E reform célja a közegészségügyi kiadások hatékonyságának növelése egy sor jogszabályi változtatás végrehajtásával és egy olyan támogatási rendszer kísérleti bevezetésével, amely objektív és mérhető kritériumok alapján jutalmazza a legjobban teljesítő egészségügyi szolgáltatókat.

Ez a reform két részből áll. Az elsőt egy kísérleti program végrehajtásával kell végrehajtani, amelynek célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának javítása az egészségügyi szolgáltatók teljesítményét jutalmazó pénzügyi mechanizmusok létrehozásával, kipróbálásával és végrehajtásával (az egészségügyi szolgáltatások minőségi alapján keresztül). E célból az Egészségügyi Minisztérium a nemzeti ügynökségekkel és szervekkel partnerségben és külső szakértők igénybevételével kidolgozza az egészségügyi szolgáltatások minőségi mutatóit, teljesítményalapú fizetési modelleket és digitális eszközöket a mutatók összegyűjtésére és nyomon követésére, létrehozza a szükséges jogszabályi keretet, értékeli a minőségről szóló jelentéseket, és a kifizetéseket a kidolgozott modelleknek és az értékelések eredményeinek megfelelően teljesíti. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében az „Egészségügyi Szolgáltatások Minőségi Alapjából” folyósított kifizetéseket (jutalékokat) a legmagasabb minőségi mutatókkal rendelkező szolgáltatóknak kell nyújtani. A rendszer az első szakaszban kiterjed a kórházakra, majd azt az egészségügyi rendszer más szintjeire is ki kell terjeszteni: járóbetegek és alapellátást nyújtók, hogy a kísérleti program végét követően az egészségügyi szolgáltatók valamennyi típusára kiterjesszék azt. A második részreform az egészségügyi ellátás nyújtásának feltételeit és végrehajtási szabályait szabályozó új keretszerződés-minta kidolgozását foglalja magában. E reform várható hatása a kielégítetlen egészségügyi szükségletekről beszámoló népesség általános arányának csökkentése.

Ezt a reformot a tájékoztatási és reklámszolgáltatásokra is ki kell terjeszteni, beleértve a tájékoztató kampányokat is, amelyek az írott és online sajtóban közzétett sajtóközleményekhez, a tevékenységekről és az elért eredményekről szóló tájékoztató és reklámanyagokhoz, az online népszerűsítéshez (a honlapon és a közösségi média csatornáin) kapcsolódnak. A közölt anyagokat a reform végrehajtása során ki kell dolgozni és elő kell mozdítani, jelentést kell készíteni a folyamatról, beleértve többek között a jogszabályi keret elfogadását, a kísérleti projekt főbb eredményeit, a rendszer közkórházakra való kiterjesztését, valamint a programnak a járóbetegekre és az alapellátást nyújtókra való kiterjesztését. A nyilvános jelentéstétel jól bevált módszer az egészségügyi ellátás minőségalapú modelljének előmozdítására.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform Az egészségügyi infrastruktúrába történő beruházásokhoz szükséges kapacitás növelése

A reform célja a központi és helyi hatóságok igazgatási kapacitásának növelése az egészségügyi infrastrukturális projektek hatékony irányítása érdekében azáltal, hogy létrehozza és működőképessé teszi a Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztési Ügynökséget (ANDIS), amely jogi személyiséggel rendelkező és az Egészségügyi Minisztériumnak alárendelt közintézmény. Teljes intézményi kapacitásának megfelelően az ANDIS-nek képesnek kell lennie a jelentős közegészségügyi infrastrukturális projektek irányítására, valamint a helyi hatóságok kérésére technikai szakértelem biztosítására.

A reform végrehajtása magában foglalja az ANDIS létrehozását, annak székhelyével és személyzetével való ellátását (beleértve az elnök és az igazgatótanács kinevezését), a személyzet képzését, valamint az ANDIS portfóliójába tartozó projektekkel kapcsolatos tanácsadást és technikai segítségnyújtást.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

A reform három alreformot foglal magában.

R.3.1. Az egészségügyi ellátás irányításának reformja

Ennek az alreformnak az a célja, hogy a román egészségügyi rendszer minden szintjén javítsa az egészségügyi szolgáltatások irányításával kapcsolatos emberi erőforrások ismeretét, készségeit és kompetenciáit.

A részreform végrehajtása az egészségügyi ágazatot szabályozó fő törvény (a 2006. évi 95. sz. törvény) jogszabályi módosítása révén történik. A törvény módosításainak fenntartása érdekében számos kormányhatározatot kell elfogadni. Ezt követően az egészségügyi szolgáltatások igazgatásával foglalkozó kiválósági központ operatív és akkreditált képzési programokká válik a vezetésben lévő érintett emberi erőforrások számára (amelyek magukban foglalják a kórházi irányítóbizottságok tagjait, a részlegvezetőket, az egészségügyi létesítmények laboratóriumvezetőit, az ügyvezető igazgatókat, a vezető orvosokat, a vezetőket) az egészségügyi szolgáltatások irányításáért felelős képzés és humánerőforrás-fejlesztés területén vezető tárcával rendelkező felsőoktatási intézményekkel együttműködésben. A reform végrehajtási időszaka alatt az Egészségügyi Minisztérium várhatóan szakértői technikai segítségnyújtásban és tanácsadásban fog részesülni.

Az alreform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

R.3.2 Az emberi erőforrások fejlesztése az egészségügy területén

Ezen alreform célja, hogy megerősítse a román egészségügyi rendszer kapacitását egy olyan munkaerő oktatására, toborzására, megtartására és motiválására, amely készen áll arra, hogy megfeleljen a lakosság jelenlegi és jövőbeli egészségügyi igényeinek.

A részreform új stratégiai keret kidolgozásából, az egészségügyben az emberi erőforrások fejlesztését szabályozó jogszabályok kiigazításából, valamint az egészségügyi szakemberek szakmai érdemeinek és jutalmainak differenciált elismeréséből áll. Ugyanebben a reformban szerepel két központ kiépítése és felszerelése az alap-, közösségi és járóbeteg-ellátást nyújtó közegészségügyi létesítményekben, kórházakban és egyéb közegészségügyi intézményekben dolgozó 1000 alkalmazott képzéséhez kapcsolódó képességek fejlesztésére és a képzéssel kapcsolatos tevékenységekre. 2026 után is az állami költségvetésből kell finanszírozni az egészségügyi szakemberek képzését.

Az alreform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

R.3.3. Az integritás növelése, a sebezhetőségek és a korrupció kockázatának csökkentése az egészségügyi rendszerben

Ezen alreform célja, hogy javítsa az összeférhetetlenség meghatározását és szabályozását a román egészségügyi rendszerben, és képessé tegye a személyzetet az olyan körülmények megelőzésére, amelyek korrupcióhoz és/vagy összeférhetetlenséghez vezethetnek.

Az alreform az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Intézet (CNAS) költségvetési előirányzatainak rangsorolására szolgáló új mechanizmus végrehajtásából, valamint a központi közigazgatás, a decentralizált intézmények, az egészségügyi egységek irányítása és a betegeknek közvetlen ellátást nyújtó személyzet egészségügyi területen dolgozó 3000 alkalmazottja feddhetetlenségi képzéséből áll.

Ezt a reformot a tájékoztatási és reklámszolgáltatásokra is ki kell terjeszteni, beleértve a tájékoztató kampányokat is, amelyek az írott és online sajtóban közzétett sajtóközleményekhez, a tevékenységekről és az elért eredményekről szóló tájékoztató és reklámanyagokhoz, az online népszerűsítéshez (a honlapon és a közösségi média csatornáin) kapcsolódnak. A közölt anyagokat a reform végrehajtása során ki kell dolgozni és elő kell mozdítani, jelentést kell készíteni a folyamatról és az elért főbb eredményekről, például a jogszabályi keret elfogadásáról, a kiválósági központ befejezéséről és működőképessé tételéről, a képzési programok bevezetéséről, valamint két kompetenciafejlesztési központ megépítéséről és felszereléséről.

Az alreform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

E beruházás célja, hogy javítsa a vidéki hátrányos helyzetű és marginalizált területeken élők hozzáférését az alapvető egészségügyi ellátáshoz, beleértve a megelőzési, korai diagnózisi és kezelési szolgáltatásokat, valamint hogy növelje az egészségügyi szolgáltatások összetettségét az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban és a közösségi ellátásban. A beruházás a következő öt részberuházást foglalja magában: A marginalizált régiók/települések azok, amelyek nem vagy csak korlátozott mértékben férnek hozzá az egészségügyi alapellátáshoz. A marginalizálódott régiók vagy települések besorolását a Világbank egy csapata végezte a nélkülözés mértékének elemzése alapján a humántőke, a formális foglalkoztatás és a nem megfelelő életkörülmények, a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, valamint a szolgáltatásokhoz, az egészségügyhöz és más olyan alapvető jogokhoz való korlátozott hozzáférés alapján, amelyekhez korlátozott vagy nem biztosított a hozzáférés.

A marginalizálódás kritériumait és a marginalizálódás mértékét regionális szinten határozzák meg a romániai marginalizált vidéki területek és a helyi humán fejlődés atlaszában, a romániai marginalizált városi területek atlaszában, valamint a társadalmi befogadásról és a szegénység csökkentéséről szóló nemzeti stratégiáról szóló érdemi tanulmányban – a Világbank szerint – bemutatott, a helyi humán fejlettségi mutató kiszámítására szolgáló módszertan és fejlesztési mutató alapján.

I.1.1. A családorvosok vagy az alapellátással foglalkozó szervezetek gyakorlatai

A részberuházás a családi orvosok gyakorlatainak vagy gyakorlatainak legalább 2000 társulásának felújításából vagy felszereléséből áll. Ezt nyílt felhívás alapján és központosított beszerzési rendszeren keresztül kell végrehajtani.

A részberuházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

I.1.2. Mobil orvosi egységek

A részberuházás 10, emlő- és méhnyakrákszűrési tevékenységeket lehetővé tevő orvostechnikai eszközökkel felszerelt orvosi lakókocsi beszerzéséből áll olyan területeken, ahol korlátozott a speciális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A megvásárolandó lakóautóknak környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük.

A részberuházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Járóbeteg-ellátó egységek

A beruházás legalább 30 járóbeteg-ellátó egység felújításából, korszerűsítéséből, bővítéséből (beleértve az új épületek építését is) áll. A kiválasztás során figyelembe kell venni azon projektek listáját is, amelyek szerepelnek a regionális operatív program (2014–2020) pályázati felhívásainak tartaléklistáján, valamint egyéb projektek érettségi szintjüknek megfelelően. Legalább 20 járóbeteg-ellátó egységnek kevésbé fejlett régiókban vagy településeken kell elhelyezkednie (a meghatározás szerint azok a régiók/települések, ahol a GDP/fő & az EU-27 átlagának 75%-a).

A részberuházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

I.1.4. Integrált közösségi központok 

A részberuházás 200 integrált közösségi központ megépítéséből/felújításából áll (az integrált közösségi központok az Egészségügyi Minisztérium által működtetett közösségi egészségügyi programok részét képezik, amelynek fő célja a lakosság és különösen a veszélyeztetett csoportok minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítása), valamint ezek teljes körű felszerelése a 324/2019. Korm. határozatban meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően. Az infrastruktúrának és/vagy az épületeknek meg kell felelniük az energiahatékonysági kritériumoknak. Az új épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A részberuházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Családtervezési irodák

A beruházás 79 családtervezési gyakorlat rehabilitációját vagy felszerelését foglalja magában a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló pontokkal, ultrahangos szkenner ultrahangos szondával, ultrahangos szondával, mikroszkóppal, informatikai berendezésekkel, hűtőszekrényekkel, szállítójárművekkel (elektromos vagy kerékpárokkal). A beruházás a családtervezési szekrényekben dolgozó egészségügyi személyzet képzésének költségeit is fedezi.

A részberuházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

E beruházás célja az egészségügyi létesítmények betegbiztonságának növelése a tűz-, szerkezeti és szeizmikus biztonságot garantáló beavatkozások, valamint az energiahatékonyság javítása és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése révén. A beruházásnak a következő négy részberuházást kell magában foglalnia, és ebből legalább 42,51 millió EUR-t informatikai berendezésekre kell fordítani.

I.2.1. Új közkórházi infrastruktúra

A részberuházás 19 új kórház vagy kórházi egység építésének részleges finanszírozásából áll. A 19 új kórházból vagy kórházi egységből 15 épületnek meg kell felelnie a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynek, 4 épületnek pedig meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

I.2.2. Orvosi berendezések és eszközök 

A részberuházás az újonnan épített kórházak vagy kórházi egységek orvostechnikai eszközökkel (például speciális és általános műtéti osztályok berendezéseivel, kezelőhelyiségekkel, elkülönített helyiségekkel, beleértve a fertőző betegségek kezelésére szolgáló helyiségeket és az égett egységeket is, betegszobák, ápolóhelyiségek, orvosi személyzet létesítményei, gyógyszeres helyiségek, tiszta előkészítő helyiségek, ICU-izolációs helyiségek, rehabilitációs létesítmények, hulladék- és raktárkezelés, vészhelyzeti és újraélesztési létesítmények) és orvosi berendezésekkel (például: ágyak, fertőtlenítő egységek, informatikai berendezések, törésszekrények, defibrillátorok, infúziós szivattyúk, fiziológiai megfigyelő rendszerek, beleértve a központi konzolokat, az akut ellátás fiziológiai ellenőrző rendszerei, az intenzív osztályok lélegeztetőgépei, általános célú szkennerek).

A részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

I.2.3. Intenzív gondozási létesítmények újszülöttek számára

A részberuházás a 25 újszülött intenzív osztály modernizálását, bővítését és új felszerelésének biztosítását foglalja magában a korai diagnózishoz, a szülés előtti, az újszülöttkori és a szülés utáni kezeléshez szükséges kritikus beteg számára. A részberuházásnak konkrétan ki kell terjednie a 124 további ágyzal rendelkező, újszülött kritikus betegeknek szánt kórházi infrastruktúra kapacitásbővítésére (beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát és felszerelést), a 90 meglévő ágy megfelelő orvostechnikai eszközökkel ellátott felszerelésére, valamint a szűrési program javítására azáltal, hogy a meglévő infrastruktúrát megfelelő orvostechnikai eszközökkel szerelik fel, 12 mobil újszülött intenzív osztály beszerzését, valamint 8 regionális képzési központ kiépítését és felszerelését a kritikus újszülött betegek számára.

A részberuházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

I.2.4. A nozokomiális fertőzések kockázatának csökkentésére szolgáló berendezések és anyagok

A részberuházás azt jelenti, hogy legalább 25 közkórházat felszerelnek a működési tömbökben és az intenzív osztályokban található mikrobiológiai légellenőrző berendezésekkel, meghatározott légkondicionáló létesítményeken keresztül, valamint az egészségügyi személyzet fertőtlenítésére szolgáló létesítményekkel.

A részberuházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

L.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

351

Reform A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

Mérföldkő

Az Egészségminőségi Alapból részesülő egészségügyi egységek kiválasztásához használandó teljesítmény- és minőségi mutatókról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

Az ellátás minőségi mutatóinak és a kedvezményezett egészségügyi létesítmények kiválasztásához szükséges módszertannak az elfogadásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépését feltüntető miniszteri rendeletben szereplő rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az egészségügyi minisztérium kidolgozza és elfogadja az egészségügyi szolgáltatók értékeléséhez használandó folyamatmutatókat, eredménymutatókat és betegspecifikus mutatókat, valamint a kedvezményezett intézmények teljesítményalapú kiválasztásának módszertanát. A mutatók olyan mutatókat tartalmaznak, mint például: a nemkívánatos eseményekben szenvedő betegek aránya, a fájdalomskála javulása (Visual Analogue Scale-pontszám), a kórházban szerzett fertőzések aránya, a betegek rendelkezésére álló minőségi információk.

352

Reform A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

Mérföldkő

Az egészségbiztosítási rendszer keretében nyújtott orvosi segítség, gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, segédeszközök és technológiák nyújtásának feltételeit szabályozó új keretszerződés-mintáról szóló kormányrendelet hatálybalépése

A Kormányhatározatnak a Kormányhatározat, valamint az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Ház együttes rendeletének hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

NEGYEDÉV

2023

Az új keretszerződés célja:

-Az Országos Egészségbiztosítási Alap irányításának javítása

-A járóbeteg-ellátás növelése a kórházi rendszerre nehezedő nyomás csökkentése érdekében

-A megelőző és korai diagnosztikai szolgáltatások nyújtásának előmozdítása, különösen az alapellátás szintjén

-Az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott távoli szolgáltatások megkönnyítése

-Csökkentse a vidék és a város közötti szakadékot az orvosi ellátáshoz való hozzáférés terén azáltal, hogy ösztönzőket teremt a családi/szakorvosok számára, hogy távoli és rosszul ellátott területeken nyújtsanak szolgáltatásokat.

-Az alapellátás, a szakorvosi és a közösségi ellátás hatókörének kiterjesztése a megelőzési és korai diagnosztikai szolgáltatásokra is

A főbb változások a szolgáltatókkal való szerződéskötési eljárásokat és feltételeket, a finanszírozási mechanizmusokat és a biztosított és biztosítással nem rendelkező személyek számára nyújtott szolgáltatáscsomagokat érintik.

353

Reform A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

Mérföldkő

A költségvetési kiadások felülvizsgálatának a költségvetési folyamatba való beépítéséhez szükséges jogszabály-módosítás hatálybalépése

A költségvetési folyamat figyelembe veszi a Pénzügyminisztérium által 2023-ban az egészségügy területén elvégzett kiadási felülvizsgálat eredményeit.

NEGYEDÉV

2024

Az egészségügyi minisztérium a költségvetési eljárása során végrehajtja a Pénzügyminisztérium által az egészségügy területén végzett kiadási felülvizsgálat eredményét. Erre a kiadások felülvizsgálatának befejezését követő évtől kezdődően kerül sor.

354

Reform A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

Cél

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása a kielégítetlen egészségügyi szükségleteket bejelentő személyek százalékos arányának csökkentése révén

Százalék

4,9

4,2

NEGYEDÉV

2026

Az orvosi vizsgálat és ellátás iránti ki nem elégített igény oka lehet (1) pénzügyi okok, (2) várólisták és 3) az utazás túl messzire vitelének szükségessége. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés szintjét megbecsülő Eurostat-mutató mindhárom okot figyelembe veszi. Az orvosi ellátás azokat az egyedi egészségügyi szolgáltatásokat (orvosi vizsgálat vagy kezelés, a fogorvosi ellátás kivételével) jelenti, amelyeket orvos vagy egyenértékű szakember biztosít vagy közvetlenül felügyel, a nemzeti egészségügyi rendszerek keretében. Az adatok a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikai felmérésből származnak, és a megjelölt igényeket az előző 12 hónapra vonatkozóan veszi figyelembe.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javításával a kielégítetlen egészségügyi szükségleteket bejelentő személyek aránya várhatóan a 2019. évi (alap) 4,9%-ról 2026 II. negyedévére 4,2%-ra csökken.

355

Reform Az egészségügyi infrastruktúrába történő beruházásokhoz szükséges kapacitás növelése

Mérföldkő

A Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúrafejlesztési Ügynökséget (ANDIS) létrehozó jogszabályi keret hatálybalépése

A Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúrafejlesztési Ügynökséget (ANDIS) létrehozó jogszabályi keret hatálybalépése

NEGYEDÉV

2022

A jogszabályi keret a következő feladatokat határozza meg az Ügynökség számára:

–A közegészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos kiemelt beruházási projektek kellő időben történő előkészítése és végrehajtása az előírásoknak megfelelően és a jóváhagyott költségvetés keretein belül;

–A közegészségügyi infrastrukturális beruházási projektek előkészítésére, végrehajtására és befejezésére vonatkozó utasítások, ajánlások és alkalmazandó módszertani előírások kiadása;

-Speciális segítségnyújtás a közegészségügyi infrastruktúrára irányuló beruházási projektek terén minisztériumoknak, közkórházaknak vagy más hatóságoknak;

-A közegészségügyi infrastruktúrára irányuló kiemelt beruházási projektek többéves programjának létrehozása és végrehajtása;

-A közegészségügyi infrastrukturális beruházási projektek végrehajtásának nyomon követése;

-Kiválósági központ létrehozása a közegészségügyi infrastrukturális beruházási projektek irányítása terén;

-Partnerségek létrehozása és finanszírozási megállapodások megkötése a közegészségügyi infrastruktúrát érintő beruházási projektek számára.

Az ANDIS elnökét ki kell nevezni, és az ANDIS véglegesített szervezeti ábráján szereplő 15 kulcsfontosságú szerep betöltését az ügynökség működésének megkezdésekor be kell fejezni.

356

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az egészségügy területén az egészségügyi irányításra és az emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelését célzó jogszabályi keret hatálybalépése

Az egészségügyi szolgáltatások és az emberi erőforrások irányításának reformjára vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépése

NEGYEDÉV

2022

A módosítások az egészségügyi ágazatot szabályozó fő jogszabályra (a módosított 2006. évi 95. sz. törvény) irányulnak. Ezen túlmenően e törvény változásainak gyakorlati megvalósítása érdekében több kormányhatározat is hatályba lép. Az újonnan bevezetett jogszabályok főbb rendelkezései:

az egészségügyi vezetői pozíciókra kiírt versenyvizsgákra való beiratkozáshoz szükséges alkalmassági kritériumok kiigazítása;

az egészségügyi szolgáltatások vezetői képzési programjaira vonatkozó minőségi kritériumok kiigazítása;

az egészségügyi szakemberek folyamatos szakmai továbbképzésére vonatkozó követelmények aktualizálása;

az egészségügyi szolgáltatások irányításával foglalkozó szakértők testületének fejlesztése és megerősítése;

az egészségügyi szolgáltatások irányítására vonatkozó képzési programok ellenőrzésének és értékelésének kidolgozása.

Az újonnan elfogadott jogszabálynak elő kell segítenie az egészségügyi szolgáltatások irányításának professzionalizálását azáltal, hogy szakmai alkalmassági kritériumokat dolgoz ki a szakszemélyzet számára.

357

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az egészségügy területén az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó stratégiai keretre vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

Az egészségügyben az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó stratégiai keretre vonatkozó jogszabályok kormányhatározat útján történő hatálybalépése

NEGYEDÉV

2022

A törvény új stratégiai keretet határoz meg az egészségügy emberi erőforrásainak fejlesztésére, összhangban az egészségügyi rendszer általános célkitűzéseivel.

A stratégiai keret legfontosabb elemei a következők:

emberi erőforrások az egészségügyben – beszerzés

az egészségügy területén az emberi erőforrások kezelése,

motivációmenedzsment az emberi erőforrások terén

az egészségügyi munkaerő irányítása

358

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az emberi erőforrások fejlesztése az egészségügyben

Az egészségügyi emberi erőforrások fejlesztésére irányuló ágazati cselekvési tervek elfogadása az egészségügyi miniszter rendelete alapján

NEGYEDÉV

2022

Az alap- és közösségi egészségügyi ellátás, az ambuláns és kórházi ellátás, valamint a közegészségügy területén az emberi erőforrások fejlesztésére irányuló ágazati cselekvési terveknek működőképessé kell tenniük a stratégiai keretet annak érdekében, hogy átalakítsák az egészségügyi humán erőforrás tudásának, készségeinek és kompetenciáinak szintjét.

Több 5 személyre szabott cselekvési tervet kell kidolgozni, és az érintett területek magukban foglalják az alapképzést, a folyamatos szakmai fejlődést, a készségszerkezetet, a feladatmegosztást, a feladatátadást.

A cselekvési tervek várhatóan összhangban lesznek az 1. reformban a közegészségügyi alapok kezelésére meghatározott teljesítménymutatókkal.

Az érintett egészségügyi dolgozók közé tartoznak az orvosok, ápolók, gyógyszerészek, fogorvosok, szülésznők és közösségi ápolók, valamint az egészségügyi szakemberek egyéb kategóriái.

359

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az egészségügyi miniszter rendeletének hatálybalépése, amely létrehozza az egészségügyi szakemberek szakmai érdemeinek és jutalmainak differenciált elismerését szolgáló keretet

Az egészségügyi miniszter rendeletében szereplő, az egészségügyi szakemberek szakmai érdemeinek és jutalmainak differenciált elismerésére vonatkozó keret hatálybalépéséről szóló rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A miniszteri rendelet biztosítja a szakmai érdemek és azok jutalmazása differenciált elismerésének koherens keretének kidolgozását és végrehajtását, teljesítményfüggő mutatók alapján, amelyek magukban foglalják többek között a komplikációk arányát, a halálozási arányt és a betegek elégedettségi szintjét.

Az érintett kategóriák közé tartoznak a kórházakban és a járóbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi személyzet.

360

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Cél

2 új készségfejlesztési központ kiépítése és teljes körű felszerelése az állami egészségügyi személyzet számára

0

2

NEGYEDÉV

2024

Két újonnan épült és teljesen felszerelt készségfejlesztő központ, amelyek az állami egészségügyi intézményekben dolgozó személyzetnek szólnak, működőképessé kell válniuk.

361

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Cél

Az egészségügyi szolgáltatások irányításával kapcsolatos képzésben részt vevő személyek

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2025

1000 kórházi alkalmazott (például: a vezetők, az irányítóbizottságok tagjai, a részlegek/laboratóriumok/gyógyszerészeti vezetők, a megyei közegészségügyi igazgatóságok és a megyei egészségbiztosítási hivatalok vezetői, az egyéni/csoportos praxisokat kezelő családorvosok) képzésben részesülnek. Elsőbbséget kell biztosítani a távoli és vidéki területeken dolgozó szakembereknek.

A képzések magukban foglalják többek között az egészségügyi szolgáltatások irányítását, az egészségügyi rendszerek szervezését és finanszírozását, az egészségügyi politikákat, a humánerőforrás-politikákat, az egészségügyi kommunikációt, az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítását, az egészségügyi jogszabályokat, a digitalizációt és az egészségügyi innovációt.

A képzéseket a két újonnan épített készségfejlesztési központban kell lebonyolítani.

362

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Cél

Az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos képzéseken részt vevő személyek

egészségügyi intézmények

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2025

Az érintett kategóriák közé tartoznak a kórházak, a megyei közegészségügyi igazgatóságok és más egészségügyi intézmények humánerőforrás-struktúráiból származó személyzet.

A képzések magukban foglalják többek között az emberi erőforrások felvételét és kiválasztását, az egészségügyi személyzet ösztönzésére szolgáló pénzügyi és nem pénzügyi mechanizmusokat, valamint az egészségügyi személyzet motivációját.

363

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Cél

Feddhetetlenségi képzési programokban részt vevő egészségügyi szakemberek

Szám

150

3 000

NEGYEDÉV

2025

3000, a központi közigazgatásban, a decentralizált intézményekben, az egészségügyi egységek irányításában és a betegeknek közvetlen ellátást nyújtó személyzetben egészségügyi területen dolgozó személyzetnek képzésben kell részesülnie a feddhetetlenséggel kapcsolatos különböző témákban (például: a korrupció megelőzése és az összeférhetetlenség kezelése az egészségügyi rendszerben, a visszaélést bejelentő személyek védelme, az egészségügyi beszerzések átláthatósága).

A képzési programot az 1. reformban a közegészségügyi alapok kezelésére meghatározott teljesítménymutatókkal összhangban kell kidolgozni.

364

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Központ (CNAS) közös rendeletének hatálybalépése az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Központ (CNAS) költségvetési előirányzatainak rangsorolására szolgáló mechanizmusról

Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Intézet (CNAS) közös rendeletében szereplő rendelkezés, amely jelzi a költségvetési rangsorolási mechanizmus hatálybalépését

NEGYEDÉV

2023

A költségvetés rangsorolási mechanizmusának hatálybalépése, amely a következőket foglalja magában:

a rangsorolási kritériumok indoklása és kidolgozása

az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Ház (CNAS) együttműködési mechanizmusai közötti együttműködési mechanizmusok a mechanizmus végrehajtása érdekében

azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a költségvetés rangsorolási kritériumai alapul szolgálnak a szakpolitikai döntésekhez, a politikák értékeléséhez és a kritériumok folyamatos kiigazításához.

365

Reform Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

Mérföldkő

Az állami források felhasználásáról szóló transparenta.ms.ro portál működőképessé tétele

Adatok közzététele a Transparencya.ms.ro portálon az állami források egészségügyben történő felhasználásáról

NEGYEDÉV

2024

Az állami források felhasználását átláthatóbbá kell tenni a portálon található adatok centralizált összesítése révén.

A benne szereplő adatoknak a központi és helyi intézmények, valamint a kórházak szintjén történő erőforrás-felhasználásra kell vonatkozniuk. Konkrétabban, a közzéteendő adatoknak tartalmazniuk kell a közbeszerzési szerződéseket elnyert cégek és az ajánlatkérő szervek jegyzékét, valamint az odaítélt szerződések térképét.

366

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Mérföldkő

Az integrált közösségi központokba történő beruházások rangsorolására vonatkozó kritériumok elfogadása

Az integrált közösségi központok kézikönyvének elfogadása, beleértve az integrált közösségi központokba történő beruházásoknak az egészségügyi miniszter rendeletén keresztül történő rangsorolására vonatkozó iránymutatásokat.

NEGYEDÉV

2021

Az integrált közösségi központok az Egészségügyi Minisztérium által a helyi hatóságok képviselőivel konzultálva kidolgozandó módszertani elsőbbségi iránymutatásokon alapuló beruházások előnyeit élvezik. Ezek a kiemelt iránymutatások az integrált közösségi központok kézikönyvének szerves részét képezik.

A közigazgatási területi egységek rangsorolása során figyelembe kell venni a következőket:

a kiszolgáltatott személyek száma közösségenként (legalább 500 orvosi, szociális vagy gazdasági szempontból kiszolgáltatott személy)

más veszélyeztetett településekkel való kapcsolat rendelkezésre állása

közösségi ápoló és szociális munkás/szociális segítségnyújtási technikus megléte

családorvos nélküli vagy a lakossághoz képest nem elegendő számú családi orvossal rendelkező közigazgatási területi egységek

az integrált közösségi központok létrehozására vonatkozó önkormányzati határozat létezéséről

a település marginális vidéki területként való azonosítása

367

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

A családorvosok vagy az alapellátási gyakorlatokkal foglalkozó egyesületek gyakorlatai, amelyeket felszereltek vagy felújítottak, előnyben részesítve a marginalizált régiókban és településeken található gyakorlatokat

Szám

0

2 000

NEGYEDÉV

2023

A háziorvosok gyakorlatainak/gyakorlatainak legalább 2000 szövetségét fel kell szerelni vagy fel kell újítani nyílt pályázati felhívás alapján. Ezt központilag beszerzett orvosi eszközökkel (az Egészségügyi Minisztérium központi beszerzési egységén vagy a Nemzeti Központi Beszerzési Hivatalon keresztül) kell elvégezni. A praxistársakkal/családorvosokkal kötött szerződések legalább 75%-ának marginalizált régiókban vagy településeken kell elhelyezkednie (a beruházás leírásában fent meghatározottak szerint).

Az orvosilag rosszul ellátott területek kiválasztásának kritériumai a következők: i. népességi jellemzők, ii. a lakosság egészségbiztosítással való lefedettsége, iii. a szükséges emberi erőforrások rendelkezésre állása, iv. a megfelelő fizikai infrastruktúra rendelkezésre állása, v. földrajzi hozzáférhetőség.

368

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Emlő- és méhnyakrákszűréshez felszerelt mobil orvosi egységek

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

10 mobil orvosi egységet fel kell szerelni az emlő- és méhnyakrákszűréshez szükséges berendezésekkel.

Az orvosi lakókocsik emlő- és méhnyakrákszűrési tevékenységeket végeznek azokon a területeken, ahol korlátozott a speciális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ideértve a roma vagy roma közösségek többségével rendelkező hátrányos helyzetű területeket is. A lakókocsikat (mobil egységeket) a jelenleg méhnyakszűrési tevékenységeket végző és az ilyen tevékenységek terén már szakértelemmel rendelkező regionális központokhoz kell rendelni.

A megvásárolandó lakókocsiknak környezetvédelmi szempontból a legjobb elérhető technológiának kell lenniük a DNSH műszaki iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében.

369

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Járóbeteg-ellátást biztosító, újonnan épített/felújított és felszerelt létesítmények

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2024

Legalább 30 járóbeteg-ellátó egységet korszerűsíteni, rehabilitálni, bővíteni kell (többek között új épületek építése révén) és fel kell szerelni.

A kiválasztás során figyelembe kell venni azon projektek listáját is, amelyek szerepelnek a regionális operatív program (2014–2020) pályázati felhívásainak tartaléklistáján, valamint egyéb projektek érettségi szintjüknek megfelelően.

Legalább 20 járóbeteg-ellátó egységnek kevésbé fejlett régiókban vagy településeken kell lennie.

A következő régiók/települések kevésbé fejlettnek tekinthetők: azok a régiók/települések, ahol a GDP/fő & az EU-27 átlagának 75%-a (az uniós fogalommeghatározással összhangban).

A beruházások a következőkből állnak:

a meglévő járóbeteg-infrastruktúra rehabilitációja/modernizációja/bővítése/kiterjesztése;

az orvosi szolgáltatásokhoz és a bekötőutakhoz való hozzáférés javítása;

általános és különleges közművek biztosítása/korszerűsítése (beleértve a közművekhez való csatlakozást a beruházási célkitűzés helyszínén);

–ambuláns infrastruktúrához szükséges berendezések beszerzése.

370

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Újonnan épített/felújított és felszerelt integrált közösségi központok, beleértve a megfelelő személyzettel ellátottakat is

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2025

200 újonnan épített vagy felújított integrált közösségi központ. Az integrált közösségi központok funkcionalitása magában foglalja az orvosi szolgáltatások nyújtásának tereit a konkrét jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, valamint az orvosi-társadalmi-gazdasági szempontból veszélyeztetett csoportok NEGYEDÉVének. Az ismétlődő költségeket, például a személyzeti költségeket nem kell figyelembe venni.

Az infrastruktúrának és/vagy az épületeknek meg kell felelniük az energiahatékonysági kritériumoknak. Minden újonnan épített épületnek meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani. A becslések szerint e beruházás megvalósítási költségeinek 70%-a az építéshez kapcsolódik (amelyet a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabványnak való megfeleléssel kell végrehajtani).

A marginalizált régiókban és településeken legalább 100 integrált közösségi központnak kell lennie.

A létesítményeket a következő fő berendezésekkel kell felszerelni:

I. Irodai funkcionalitási berendezések: asztalok, irodai székek – beleértve a betegeket is –, fájlszekrények, wardrobotok, multifunkcionális nyomtató (szkkennerrel), internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek/laptopok, robogók/kerékpárok/ATV/Electric Car, a helyi közösség és infrastruktúra sajátosságaitól függően – közösségi központonként legalább egy közlekedési átlag, 24 órás funkcionális internetes struktúra a távorvoslással kapcsolatos beavatkozások biztosítására. Az említett közlekedési eszközök kizárólag távoli területeken egészségügyi szolgáltatások nyújtására használhatók.

II. Konzultációs berendezések: konzultációs szófát, nőgyógyászati asztalt vagy konzultációs szófát tartalmaz a szülészeti és nőgyógyászati vizsgálatokhoz, vérnyomásmonitor, sztetoszkóp, teljes mikrosebészeti készlet, szerves termékek hűtőszekrénye, orvosi elemző berendezések.

III. Orvosi segítségnyújtási készlet (például: sztetoszkóp sphygmomanométer, magzati sztetoszkóp, impulzusoximéter, hőmérő gyermekek és felnőttek számára, eldobható sebészeti készlet, csecsemő- és felnőtt pikkelyek, vesetálca, minihulladéktartály, magzati membrántörés gyorstesztje, PH-papír, univerzális méhnyaki gallér, orvosi felszerelések.);

371

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

A rosszul ellátott közösségek – köztük a romák – hozzáférnek a közösségi egészségügyi ellátáshoz

Szám

0

300

NEGYEDÉV

2025

Az integrált közösségi központokon keresztül legalább 300 marginalizálódott (a beruházás leírásában fent meghatározott) közösségnek, köztük a roma népesség vagy roma közösségek többségével rendelkező közösségeknek is hozzá kell férniük az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A közösségi egészségügyi ellátást igénybe vevő 300 település közül 250 vidéki, 50 pedig városi hely.

372

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Felszerelt vagy felújított családtervezési hűtőbútorok

Szám

0

79

NEGYEDÉV

2025

79 családtervezési hűtőbútort kell felszerelni és/vagy helyreállítani. A családtervezési hűtőbútorokat rehabilitációs és felújítási beavatkozásoknak kell alávetni, és orvosi laboratóriummal és képalkotó berendezéssel kell ellátni.

A családtervezési irodákat működtető egészségügyi egységek finanszírozáshoz jutnak, és végrehajtják a projektet. A létesítményeket felszereléssel is el kell látni (például: ápolási pont és analizátor – szexuális úton terjedő fertőzések esetén, ultrahangszkenner ultrahordozható nőgyógyászati szondákkal, mikroszkóp, informatikai berendezések, hűtőszekrény, szállítójárművek (elektromos vagy kerékpár)).

373

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

A családi orvos által nem ellátott vidéki közösségek számának csökkenése

Szám

168

109

NEGYEDÉV

2025

2021 februárjához képest 35%-kal (168-ról 109-re) csökkent a családi orvos által nem ellátott vidéki közösségek száma. E közösségeknek lehetőség szerint magukban kell foglalniuk a roma népességgel rendelkező közösségeket is.

A kórház előtti orvosi infrastruktúrára irányuló beruházások a tervek szerint 2000 háziorvosi kabinetre és 200 integrált közösségi központra terjednek ki, amelyek együttesen Romániában az aktív háziorvosok számának mintegy 35%-át teszik ki (ez összefügg azzal a célkitűzéssel, hogy az aktív háziorvossal nem rendelkező közösségek száma 35%-kal csökkenjen).

374

Beruházás A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

Cél

A megelőző konzultációk számának növekedése

Szám

1 100 000

1 265 000

NEGYEDÉV

2024

A megelőző konzultációk számának 15%-os növelése, az orvosi gyakorlatokra és a családi orvosi gyakorlatok társulásaira irányuló javasolt beruházások befejezésének becsült időszakát követő naptári évtől kezdve (azaz 2024. június 30-tól).

A 2023. július 1. és 2024. június 30. között lefolytatandó megelőző konzultációk teljes számának a 2019. évi adatokhoz képest 15%-kal kell növekednie.

A 15%-os célt a 2019-ben folytatott megelőző ellátási konzultációkra való hivatkozással határozták meg (kb. 1100000). A százalékos növekedést a felújítandó háziorvosok és integrált közösségi központok arányának mintegy felével határozták meg. Konkrétabban, a kórház előtti orvosok kabinetjeinek legalább 35%-a részesül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatásban, ami a szolgáltatások számának 15%-os növekedésével függ össze.

375

Beruházás 2. A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

Cél

A fertőzések kockázatának csökkentésére szolgáló felszereléseket és anyagokat használó közkórházak

Szám

0

25

NEGYEDÉV

2024

Legalább 25 közkórháznak kell részesülnie a kórházban szerzett fertőzések kockázatának csökkentését elősegítő berendezésekből és anyagokból, például a működési tömbökben a mikrobiológiai légellenőrzésre szolgáló berendezésekből és az intenzív osztályokból, speciális légkondicionáló berendezéseken keresztül, valamint az egészségügyi személyzet fertőtlenítésére szolgáló létesítményekből (például: környezeti szennyeződésmentesítési berendezések, sterilizálás, hulladéktárolók).

376

Beruházás 2. A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Újszülött intenzív ellátást biztosító egységek, beleértve az újonnan született mentőautókat is (regionális központok esetében)

Szám

0

25

NEGYEDÉV

2024

25 intenzív osztály részesül az újszülött kritikus beteginfrastruktúrába történő beruházásokból a korai diagnózishoz, a terhes/nem szüléshez és a szülés utáni kezeléshez.

A beruházás a következőkből áll:

az újszülött kritikus betegeknek szánt kórházi infrastruktúra kapacitásának bővítése (i) 124 további ágyzal, beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát és felszerelést is; 90 meglévő ágy megfelelő orvosi felszereléssel való felszerelése

az átvilágítási program javítása azáltal, hogy a meglévő infrastruktúrát ellátják a következőkkel: levegő-oxigén keverő a szállítóhelyiséghez és a vaktéri szakaszhoz, SN monitor, SOC monitor, szállító ventilátor 21–100%-os állítható FiO2-vel, közlekedési inkubátor, lézereszköz, ret-kambrán, közvetett szemészetiszkóp, beleértve a műszereket is

12 újszülött intenzív ellátási mobil egység beszerzése (3. szint)

8 regionális képzési központ (egyenként 100 négyzetméter) építése és felszerelése a kritikus újszülöttek számára.

A képzési központok felszerelése a következőkből áll:

az edzőprogramokban előírt mannekinok és didaktikus szimulátorok, például összetett szimulátor, amelyek több modult tartalmaznak a mechanikus szellőztetési forgatókönyvekhez, szív ultrahangos szimulátorhoz, virtuális haptikus szimulátorhoz, endoszkópiához és kolonoszkópiához;

a virtuális valóságon alapuló bronchoszkópos szimulátor, ECMO szimulátor;

fejlett vészhelyzeti szimulátor és újraélesztési modell az újonnan született veleszületett rendellenességekhez;

–mechanikus szellőztető mannekin.

Ez 64%-ról 83%-ra javítja a kritikus betegségekben szenvedő, megfelelő orvosi ellátáshoz hozzáférő újszülöttek arányát (a becslések szerint 30%-os javulás a jelenlegi helyzethez képest).

377

Beruházás 2. A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

Cél

Új közegészségügyi egységek/kórházak építése és/vagy felszerelése

Szám

0

19

NEGYEDÉV

2026

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül történő részleges finanszírozással legalább 19 népegészségügyi egységet/kórházat kell kiépíteni és/vagy felszerelni. A 19 közegészségügyi egységből/kórházból legalább három projektet a 2. reform keretében létrehozott, újonnan létrehozott Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúrafejlesztési Ügynökségen (ANDIS) keresztül kell befejezni.

A beruházások a következőkből állnak:

Új közkórházi infrastruktúrába történő beruházás a következők érdekében: új orvosi szolgáltatásokat nyújt; a meglévő egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása

Az újonnan épített egészségügyi infrastruktúrákhoz szükséges orvosi berendezésekbe és berendezésekbe történő beruházások, mint például: ágyak, fertőtlenítő egységek, informatikai berendezések (legalább 42,51 millió EUR), törésszekrények, defibrillátorok, infúziós szivattyúk, fiziológiai megfigyelő rendszerek (beleértve a központi konzolt is), fiziológiai megfigyelő rendszerek akut ellátásra, intenzív osztályok lélegeztetőgépei, általános célú szkennerek.

A 661.41 millió EUR összegű allokációból legalább 346 millió EUR-nak vagy az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a projektekre, amelyek esetében a beruházás csak új berendezések beszerzéséből áll.

Az e beruházásra vonatkozóan megadott költségszámítási információkkal való összhang biztosítása érdekében és a már említett kritériumok kiegészítéseként a következő célokat is el kell érni:

• legalább 900 ágy a közel nulla energiaigényű épületekben

• legalább 780 ágy a közel nulla energiaigényű épületekben (a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igényt elérő épületek)

• legalább 3300 ágy felszerelése

• legalább 3300 ágy, hogy új informatikai berendezésekkel rendelkezzen

A 19 kórházat és kórházi egységet a következő listáról kell kiválasztani (beleértve azt a három projektet, amelyeket a 2. reform keretében létrehozott, újonnan létrehozott Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúrafejlesztési Ügynökség (ANDIS) valósítottak meg):

1. Alba Iulia sürgősségi kórház – az onkológiai részleg tevékenységének áthelyezése és korszerűsítése, valamint az intervenciós kardiológiai kompartment létrehozása

2. Az Alba Iulia sürgősségi megyei kórház – A fertőző betegségekkel foglalkozó részleg építése és felszerelése

3. Sürgősségi megyei kórház Pitești-Rádióterápiás Laboratórium

4. „Dr. G. Curteanu” Oradea – Fertőző betegségek és pulmonológiai részlegek építése és felszerelése

5. Bistrița megyei sürgősségi kórház – kórházi pavilon bővítése egy új épület megépítésével

6. A szív- és érrendszeri betegségek sürgősségi intézete” Prof. Dr. CC Iliescu” Bukarest – új épület építése

7. Szülészeti és Gynaecológiai Kórház

„Filantropia” Bukarest – kórház bővítése

8. „Prof. dr. Alexandru Obregia” Pszichiátriai Kórház Bukarest – Gyermekgyógyászati Pszichiátriai Központ megépítése

9. „Sfânta Maria” klinikai kórház Bukarest – Multi-Organ Transplant Centre megépítése

10. Pulmonológiai klinikán, Constanța – Épületi klinika Pulmonológiai pavilon

11. Sürgősségi Megyei Kórház Nagyszeben – új kórház

12. Temesvári önkormányzati sürgősségi kórház – új anyaság építése és felszerelése

13. Sürgősségi gyermekkórház

„Louis Turcanu”, Temesvár – új kórház orvosi felszereléssel való felszerelése

14. Kórház Vaslui – Új szakaszok építése fertőző betegségek, pszichiátria, krónikus betegségek számára

15 Sürgősségi Megyei Kórház, Focsani-Vrancea – új kórház

16. Megyei Kolozsvári Kórház – új kórház

17. Szülészeti Genecológiai Kórház, Buftea – Kiterjesztés és felszerelés; meglévő épületek lebontása

18. Új multitrauma pavilon, Brassov

19. Új multitrauma pavilon, Craiova

20.Új trauma műtéti pavilon, Pitesti

21. Új multitrauma pavilon, Nagyszeben

22. Alba Iulia sürgősségi megyei kórház – krónikus pszichiátriai szakasz építése és felszerelése

23. Fertőző betegségekkel és pneumofiziológiával foglalkozó klinikai kórház, Brașov – új épületház

24. Többszerves transzplantációs központ, Kolozsvár – új kórház

25. Regionális onkológiai intézet, Temesvár – új kórház

26. Kommunális Policlinikai Kórház, kardiológia és onkológia szakirány, Constanța – új kórház

27. Szülészeti és nőgyógyászati, neonatológiai, gyermeksebészeti és gyermeksebészeti részlegek építése, Arad – új egységek

28. „Niculae Stăncioiu” Sürgősségi Intézet

szív- és érrendszeri betegségek, Kolozsvár – Napoca – új szakasz

29. Miercurea Ciuc Megyei Kórház – Új épület építése a pulmonológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó részlegek számára

30. Regionális sürgősségi kórház, Brassov – új kórház

31. Bukaresti Sürgős Kórház – modernizáció, építés, infrastruktúra-rehabilitáció

32. „Prof. Dr. Agrippa lonescu” Kórház, Balotești – az infrastruktúra korszerűsítése

33. „Prof. Dr. Dimitre Gerota” sürgősségi kórház, Bukarest – új kórház

34. „Dr Teodor Andrei” önkormányzati kórház, Lugoj – új kórház

35. Orvosi pavilon, Constanța – új egység

36. Regionális kardiovaszkuláris Orvostudományi Intézet, Miroslava – új kórház

37. Megyei sürgősségi kórház, Piatra Neamț – új kórház

38. Zerlendi Tuberculosis Diagnostics and treatment Centre, Bukarest – új kórház

39. „Dr. Victor Gomoiu” Gyermekkórház, Bukarest – az oncopediatrics új kiválósági központja

40. Pediatric Monobloc Hospital, Kolozsvár – új kórház

41. Sürgősségi Megyei Kórház, Târgu Mures – új kórházi egység

42. Sürgősségi Megyei Kórház, Arad – Kórházi szolgáltatások rehabilitálása a szív- és érrendszeri gyógyászatban

43. Sürgősségi Megyei Kórház, Arad – új sugárterápiás részleg

44. „SF. Apostol Andrei „Sürgősségi Megyei Kórház, Constanța – A külső részleg kiterjesztése gyermekgyógyászatra és gyermekneonatológiára”

45. Ilfov sürgősségi kórház, Ilfov – Működési tömb és neurosebészeti osztály és multifunkcionális általános sebészeti blokk

46. Sürgősségi megyei kórház, Giurgiu – új kórház, első szakasz (onkológiai és neurológiai részlegek)

47. Sürgősségi egészségügyi központ, Voluntari – új egység

48. A szív- és érrendszeri betegségekkel és transzplantációval foglalkozó sürgősségi intézet, Târgu Mures – új egység

49. Városi és megyei sürgősségi kórház, Bacău – befejezés és integráció

A kórházak és kórházi egységek végleges listája az infrastrukturális beruházások rangsorolásának módszertanától is függ.



M.ÖSSZETEVŐ: Szociális reformok

Ez a komponens a romániai szociális biztonság megerősítését célzó reformokat és beruházásokat foglal magában.

A komponens célja a legkiszolgáltatottabbak, köztük a munkavállalók, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, az inaktívak és az idősek támogatása a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén. A beruházásokat támogató reformok olyan szabályozási változtatásokat foglalnak magukban, amelyek célja a gyermekek családjuktól való elválasztásának megelőzése, a fogyatékossággal élő személyek intézményesítettségének csökkentése, a befogadásra vonatkozó minimumjövedelem végrehajtásának megkezdése, a be nem jelentett munka csökkentése és az inaktív személyek munkakeresésének lehetővé tétele. Az intézkedéseknek szintén támogatniuk kell az idősek tartós ápolási-gondozási szolgáltatásainak reformját, valamint egy objektív minimálbér-megállapítási mechanizmus létrehozását. A kiegészítő beruházások a fogyatékossággal élő személyek szociális szolgáltatásainak rehabilitációja és felújítása kockázatának kitett gyermekek napközi központjai hálózatának létrehozásához, a háztartási alkalmazottak utalványrendszerének végrehajtását szolgáló digitális platform létrehozásához, valamint az idősek nappali gondozási és rehabilitációs központjainak létrehozásához kapcsolódnak.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk Románia elmúlt két évi országspecifikus ajánlásainak teljesítéséhez: „a szociális szolgáltatások lefedettségének és minőségének növelése, valamint a befogadást elősegítő minimumjövedelem reformjának befejezése” (3., 2019. évi országspecifikus ajánlás), „a munkahelyteremtéssel és a versenyképességgel összhangban álló, objektív kritériumokon alapuló minimálbér-megállapítás biztosítása” (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint „a szociális védelmi intézkedések kiterjesztése és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára” (2., 2020. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

M.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform Új jogi keret létrehozása a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozására

E reform célja a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozása, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő családokban. A reform végrehajtására egy új jogalkotási aktus hatálybalépése révén kerül sor, amely keretet hoz létre a gyermek családtól való elválasztásának hatékony megelőzését célzó intézkedések végrehajtására (ideértve például a szülőknek és gyermekeknek nyújtott tanácsadást és támogatást, a szülőktől való elszakadás veszélyének kitett gyermekek napközi központjait, a fogyatékossággal élő gyermekek számára fenntartott napközi központokat), és támogatja a családot a különélés veszélyének kitett gyermek nevelésében és gondozásában. A jogalkotási aktus a következőket tartalmazza: az intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrása, a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus, valamint a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók teljesítésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

E reform célja a fogyatékossággal élő személyek intézményesítettségének csökkentése és intézményesítésük megelőzése.

A reform végrehajtása egy olyan jogalkotási aktus hatálybalépésével történik, amely jóváhagyja a jelenleg intézményesített valamennyi fogyatékossággal élő személy intézményesítettségének csökkentésére irányuló folyamat felgyorsítását célzó útmutatót, hogy minden egyes személy számára meg lehessen határozni egy „független életútvonalat”. A jogalkotási aktus magában foglalja az iránymutatásban tervezett intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrását, valamint a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő kifizetési mechanizmust, valamint a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási struktúrát. A jogalkotási aktusnak továbbá valamennyi fogyatékossággal élő és Romániában intézményesített személy egyéni helyzetének teljes körű feltérképezésén kell alapulnia azzal a céllal, hogy minden egyes személy számára egy független hatóság/szervezet által végzett ügykezelési elvekkel összhangban meghatározza a „független megélhetési útvonalat”.

A fogyatékossággal élő személyek intézményesítési folyamatának megelőzésére irányuló reformot az intézményesítés megelőzésére elfogadott nemzeti stratégiát végrehajtó jogalkotási aktus hatálybalépésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek lehető legnagyobb többsége számára az „önálló életpályára” irányuló intézkedésekkel kell végrehajtani.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

E reform célja, hogy javítsa a szociális segítségnyújtást és csökkentse a szegénységet a legkiszolgáltatottabbak számára, miközben csökkenti a Nemzeti Kifizető és Szociális Ellenőrző Hivatal, a helyi közigazgatási szervek és a kedvezményezettek adminisztratív terheit.

A reform végrehajtása olyan jogszabály hatálybalépésével történik, amely meghatározza a VMI-ről szóló törvény végrehajtására vonatkozó módszertani szabályokat, ugyanakkor fenntartja legalább a 196/2016. sz. törvényben – a jelenleg alkalmazandó jogszabályokban – előírt megfelelőségi szintet az ellátások és a jogosultsági feltételek tekintetében azzal a céllal, hogy csökkentse a szegénységet, aktivizálási intézkedések révén ösztönözze a foglalkoztatást és növelje az iskolázottságot. A befogadásból származó minimáljövedelem kifizetését a román állami költségvetésből kell finanszírozni. Az e reform támogatására szolgáló digitális platformot a II. pillér 7. komponense keretében kell kialakítani. Digitális átállás.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

E reform célja a be nem jelentett munkavégzés csökkentése, a munka formalizálásának ösztönzése, valamint az inaktív személyek munkakeresésének lehetővé tétele.

A reformot a hivatalos foglalkoztatás fellendítését célzó munkautalvány-rendszer létrehozásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése révén kell végrehajtani. Ennek az utalványrendszernek ösztönöznie kell a jelenleg munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartott háztartási alkalmazottak formális foglalkoztatását. A reform célja a belföldi tevékenységet folytató személyek fizetési és nyilvántartási rendszerének létrehozása a kedvezményezett által megvásárolt, majd a háztartás szolgáltatója által a kapcsolódó járulékok levonása után pénzre váltott munkautalványok alapján, ezáltal megszerezve a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási rendszerben biztosítotti státuszt.

A reform végrehajtását 2026. március 30-ig be kell fejezni.

Reform A minimálbér megállapításának biztosítása

A reform célja egy olyan minimálbér-megállapítási mechanizmus létrehozása, amely objektív kritériumokon alapul, és összhangban van az ország munkahelyteremtésével és versenyképességével.

A reformot egy olyan jogalkotási aktus hatálybalépése révén kell végrehajtani, amely új mechanizmust és képletet hoz létre a minimálbér szintjének a szociális partnerekkel konzultálva és az Unió intézkedéseinek figyelembevételével történő, objektív, szisztematikus meghatározására.

A reform végrehajtását 2024. március 30-ig be kell fejezni.

Beruházás Napközi központok hálózatának létrehozása a különélés kockázatának kitett gyermekek számára

E beruházás célja a gyermekek családjuktól való elszakadásának megakadályozása. A beruházást megelőzően a gyermekek és a családok szükségleteit fel kell térképezni a családoktól való elszakadás kockázatának kitett gyermekek számára rendelkezésre álló szolgáltatásokkal és infrastrukturális létesítményekkel, különösen a kiszolgáltatott közösségekben. A beruházás egy 150 napos szolgáltató központból álló hálózat üzembe helyezéséből áll, amely legalább 10% a jelentős roma népességgel rendelkező közösségekben, a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozása érdekében. A 150 napos szolgáltató központból 145-nek meg kell felelnie a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelménynek. 5 meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. A fogyatékossággal élő személyek szociális infrastruktúrájának rehabilitációja, felújítása és fejlesztése

E beruházás célja, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott szociális szolgáltatásokat azok intézményesítettségének csökkentése érdekében. A beruházásoknak lehetővé kell tenniük 55 új, fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott közösségi szolgáltatás (napközi központok, segítségnyújtó és támogató szolgáltatások, valamint beteg neuromotoros gyógyító központok) működésbe lépését, amelyek négy év alatt legalább 4870 fogyatékossággal élő személy számára biztosítanak önálló életvitelt. Az 55 új közösségi szolgáltatásból 45 új közel nulla energiaigényű épület (NZEB) lesz a nemzeti iránymutatások szerint. 10 megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani. Hasonlóképpen, a beruházásnak lehetővé kell tennie további 50 közösségi központ (napi központok és fogyatékossággal élő személyek neuromotoros felépülő központjai) korszerűsítését olyan beruházások finanszírozására irányuló nemzeti program révén, mint a rehabilitáció, a konszolidáció, a modernizáció és a közösségi alapú szolgáltatások nyújtása. Ezt követően a 25 napos központ és a 25 járóbeteg-idegmobilitási szolgáltató központ a szociális közszolgáltatások nyújtására irányuló nyílt pályázati felhívás útján kezdi meg működését, amely megfelel az e beruházásokra vonatkozó jogosultsági kritériumoknak, beleértve azt a feltételt is, hogy évente legalább 1000 fogyatékossággal élő személyt kell befogadni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A háztartási munkakártyák bevezetésének működőképessé tétele

E beruházás célja a munkaügyi utalványrendszer működőképessé tétele azáltal, hogy egyszerű és digitális hozzáférést biztosít valamennyi felhasználó számára: munkavállalók és a szolgáltatások kedvezményezettjei.

A beruházásnak lehetővé kell tennie a román nemzeti foglalkoztatási ügynökség (ANOFM) számára, hogy a háztartási alkalmazottaknak szóló utalványok számára funkcionális digitális platformot biztosítson és irányítson, amely várhatóan lehetővé teszi többek között a következőket: az utalványokkal kapcsolatos valamennyi tranzakció digitális végrehajtása (például vásárlás, munkaidő-kódolás), a háztartási alkalmazottak tevékenységére vonatkozó adatok (például a munkaórák száma, a végzett belföldi tevékenység típusa) kódolása, valamint az egyéb releváns adatbázisokkal (például a Pénzügyminisztériummal, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériummal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisaival) való interoperabilitás biztosítása.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

M.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

378

Reform Új jogi keret létrehozása a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozására

Mérföldkő

A gyermekek családtól való elválasztásának és a kiszolgáltatott családok támogatásának megakadályozásához szükséges jogalkotási aktus hatálybalépése

Törvényi rendelkezés, amely a gyermekek családtól való elválasztásának és a kiszolgáltatott családok támogatásának megakadályozásához szükséges jogalkotási aktus hatálybalépését jelzi

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új törvény keretet hoz létre a gyermek családtól való elválasztásának hatékony megelőzését célzó intézkedések végrehajtására (ideértve például a szülőknek és gyermekeknek nyújtott tanácsadást és támogatást, a szülőktől való elszakadás veszélyének kitett gyermekek napközi központjait, a fogyatékossággal élő gyermekek számára fenntartott napközi központokat), és támogatja a családot a különválasztás veszélyének kitett gyermek nevelésében és gondozásában. A jogalkotási aktus a következőket tartalmazza:

-az intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrása

-a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus;

-a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók teljesítésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus.

379

Reform Új jogi keret létrehozása a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozására

Cél

A családtól elválasztott és a szociális védelmi rendszerbe tartozó gyermekek számának csökkentése

Szám

12 139

6 100

NEGYEDÉV

2026

A családtól elválasztott és a szociális védelmi rendszerbe tartozó gyermekek számának csökkentése 2020.12.31-hez képest.

380

Reform A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

Mérföldkő

Az intézményesítettség csökkentésének felgyorsításáról szóló útmutató végrehajtásáról és működőképessé tételéről szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az intézményesítettség csökkentésének felgyorsításáról szóló útmutató végrehajtásáról és működőképessé tételéről szóló törvény hatálybalépése a jelenleg intézményesített fogyatékossággal élő valamennyi személy esetében, hogy minden egyes személyre vonatkozóan meghatározzák az „önálló életútvonalat”, amely az ügykezelési megközelítésen alapul. Az intézményesítettség csökkentésének felgyorsításához szükséges útmutató a nemzeti stratégia melléklete lesz, mindkettőt kormányhatározattal hagyják jóvá.

A jogalkotási aktus a következőket is tartalmazza:

-az iránymutatásban tervezett intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrása

-a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus;

-a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus.

A jogalkotási aktusnak a Romániában jelenleg intézményesített, fogyatékossággal élő személyek egyéni helyzetének teljes körű feltérképezésén kell alapulnia.

381

Reform A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

Mérföldkő

Az intézményesítés megelőzésére elfogadott nemzeti stratégia végrehajtását támogató törvény hatálybalépése

Az intézményesítés megelőzésére elfogadott nemzeti stratégia végrehajtását támogató jogalkotási aktus hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az intézményesítés megelőzésére elfogadott nemzeti stratégia végrehajtását támogató törvény hatálybalépése, amely a fogyatékossággal élő és jelenleg intézményesített személyek többsége számára „független megélhetési útvonalat” biztosító intézkedéseket ír elő. A jogalkotási aktus a következőket tartalmazza:

-azonosított stabil finanszírozási forrás a tervezett intézkedésekhez;

-a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus;

-a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus.

382

Reform A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

Cél

A fogyatékossággal élő intézményesített személyek személyre szabott támogatásban részesülnek „független életmódjuk” intézményesítettségének csökkentése és megvalósítása érdekében

Szám

0

8 455

NEGYEDÉV

2026

Legalább 8455 (a 2020. decemberi szám 50%-a) intézményesített személy, aki támogatásban részesül az intézményesítettség csökkentése és „független megélhetési útvonaluk” megvalósítása érdekében.

383

Reform A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

Cél

A fogyatékossággal élő intézményesített személyek számának csökkenése (a 2020. december 31-i adatokhoz képest)

 

Szám

16 911

11 500

NEGYEDÉV

2026

A fogyatékossággal élő intézményesített személyek számának csökkentése, miután esetkezelési megközelítés alapján megkapták a megfelelő támogatást, 16911-ből 11500-ra „független megélhetési útvonaluk” elérése érdekében.

384

Reform A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

Mérföldkő

A VMI alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat jóváhagyó jogszabály hatálybalépése

A VMI alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat feltüntető jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogszabálynak meg kell határoznia a VMI-ről szóló törvény végrehajtásának módszertani szabályait, ugyanakkor a jelenlegi törvényben (196/2016. sz. törvény) előírtakkal legalább azonos szintű megfelelőséget kell fenntartania az ellátások és a jogosultsági feltételek tekintetében, a szegénység csökkentése, a foglalkoztatás aktivizálási intézkedések és az iskolázottság növelése révén történő ösztönzése érdekében.

385

Reform A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

Cél

A továbbfejlesztett program további támogatható családi kedvezményezettjeinek száma

 

Szám

189 000

245 700

NEGYEDÉV

2024

A garantált minimumjövedelem jelenlegi támogatható kedvezményezettjein, azaz 2020. december 31-én 189000 családon felül további támogatható családok részesülnek a továbbfejlesztett programban (a kedvezményezettek számának az aktualizált törvény szerinti becslése alapján számítva).

A minimáljövedelem/családi támogatási jövedelem kifizetését az állami költségvetésből kell finanszírozni.

386

Reform A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

Cél

A befogadást elősegítő minimáljövedelem kedvezményezettje legalább egy aktiválási intézkedést kap

% (százalékban)

0

60%

NEGYEDÉV

2025

Az elmúlt 12 hónapban a befogadást elősegítő minimumjövedelem kedvezményezettjeinek legalább 60%-a részesült legalább egy aktiválási intézkedésben.

Az aktiválási intézkedés a következőkből áll: álláspályázatok, képzési tevékenységek az esetkezelési elvek alapján meghatározott igényeknek megfelelően (az ESZA által finanszírozott INTESPO-projekt szerint),

387

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási munka hivatalossá tétele

Mérföldkő

A háztartási alkalmazottak utalványrendszerére vonatkozó jogszabályok és azok végrehajtási szabályainak hatálybalépése

A törvénynek a munkautalvány-rendszer végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

NEGYEDÉV

2022

A jelenleg munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartott háztartási alkalmazottak hivatalos foglalkoztatását ösztönző, a munkautalvány-rendszer létrehozásáról szóló törvény hatálybalépése.

388

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási munka hivatalossá tétele

Cél

Kedvezményezettek (alkalmazott háztartási alkalmazottak)

 

Szám

0

10 000

NEGYEDÉV

2024

Az utalványrendszeren keresztül legalább 10000 kedvezményezett alkalmaz háztartási alkalmazottat. 

389

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási munka hivatalossá tétele

Cél

Kedvezményezettek (alkalmazott háztartási alkalmazottak)

 

Szám

10 000

30 000

NEGYEDÉV

2026

Az utalványrendszeren keresztül legalább 30000 kedvezményezett alkalmaz háztartási alkalmazottat. 

390

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási munka hivatalossá tétele

Cél

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett háztartási alkalmazottak/szolgáltatók munkakártyával nyújtanak szolgáltatásokat

 

Szám

0

20 000

NEGYEDÉV

2024

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett legalább 20000 háztartási alkalmazott/szolgáltató munkakártyával nyújt szolgáltatásokat

391

Reform A munkakártyák bevezetése és a háztartási munka hivatalossá tétele

Cél

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett háztartási alkalmazottak/szolgáltatók munkakártyával nyújtanak szolgáltatásokat

 

Szám

20 000

60 000

NEGYEDÉV

2026

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett legalább 60000 háztartási alkalmazott/szolgáltató munkakártyával nyújt szolgáltatásokat

392

Reform A minimálbér megállapításának biztosítása

Mérföldkő

Az új minimálbér-megállapítási rendszert szabályozó rendelet hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

A jogalkotási aktus új mechanizmust és képletet hoz létre a minimálbér szintjének a szociális partnerekkel konzultálva és az Unió intézkedéseinek figyelembevételével, objektív módon, szisztematikus módon történő meghatározására.

393

Beruházás Napközi központok hálózatának létrehozása a különélés kockázatának kitett gyermekek számára

Mérföldkő

A családoktól való elszakadás kockázatának kitett gyermekek szükségleteinek, rendelkezésre álló szolgáltatásainak és infrastrukturális létesítményeinek feltérképezése, különösen a kiszolgáltatott közösségekben.

Az igények, a rendelkezésre álló szolgáltatások és a nyújtott infrastrukturális létesítmények feltérképezése

NEGYEDÉV

2023

Fel kell térképezni a családoktól való elszakadás kockázatának kitett gyermekek számára rendelkezésre álló szolgáltatásokat és infrastruktúrát, különösen a kiszolgáltatott közösségekben. A napközpontokat e feltérképezés eredményei alapján kell kialakítani annak érdekében, hogy megfeleljenek az azonosított szükségleteknek, különösen a kiszolgáltatott közösségek (például az alacsony jövedelműek, a fogyatékossággal élők, a marginalizált közösségekből származó személyek, köztük a romák, a migráns hátterű személyek) szükségleteinek kielégítése érdekében. A feltérképezés során azonosítják a rászoruló/szegregált városnegyedeket is a kiszolgáltatott/marginalizált közösségek (például alacsony jövedelemszint, magas munkanélküliségi ráta, alacsony iskolázottsági szint) szükségleteinek kielégítése érdekében.

394

Beruházás Napközi központok hálózatának létrehozása a különélés kockázatának kitett gyermekek számára

Cél

Napközi központok a gyermekek családtól való elválasztásának megakadályozására

 

Szám

0

150

NEGYEDÉV

2024

150 napos szolgáltató központból álló hálózat üzembe helyezése a jelentős roma népességgel rendelkező közösségekben, a gyermekek családtól való elszakadásának megakadályozása érdekében.

Az újonnan épített épületek közül 145-nek meg kell felelnie a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynek. Az újonnan épített épületek közül 5 épületnek meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, a nemzeti iránymutatások szerinti követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

395

Beruházás 2. A fogyatékossággal élő személyek szociális infrastruktúrájának rehabilitációja, felújítása és fejlesztése

Cél

Korszerűsített közösségi szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára

 

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2024

A korszerűsített közösségi szolgáltatások (a fogyatékossággal élő személyek napközpontjai és neuromotoros felépülő központjai) száma az olyan beruházások finanszírozására irányuló nemzeti program keretében, mint a rehabilitáció, a konszolidáció, a modernizáció és a közösségi alapú szolgáltatások nyújtása. Ezt követően a 25 napos központ és a 25 járóbeteg-idegmobilitási szolgáltató központ a szociális közszolgáltatások nyújtására irányuló nyílt pályázati felhívás útján kezdi meg működését, amely megfelel az e beruházásokra vonatkozó jogosultsági kritériumoknak, beleértve azt a feltételt is, hogy évente legalább 1000 fogyatékossággal élő személyt kell befogadni.

396

Beruházás 2. A fogyatékossággal élő személyek szociális infrastruktúrájának rehabilitációja, felújítása és fejlesztése

Cél

Új közösségi szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára

 

Szám

0

55

NEGYEDÉV

2025

55 új közösségi szolgáltatás (45 új közel nulla energiaigényű épület és 10 közel nulla energiaigényű épület +) üzembe helyezése a fogyatékossággal élő személyek számára (napi központok, segítségnyújtó és támogató szolgáltatások, beteg neuromotoros felépülési szolgáltató központok), amelyek az önálló életvitel érdekében 4 éven belül legalább 4870 fogyatékossággal élő személy számára biztosítanak tevékenységeket.

A 10 új, közel nulla kibocsátású + épületnek meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény (PED) a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

397

Beruházás 3. A háztartási munkakártyák bevezetésének működőképessé tétele

Mérföldkő

A háztartási alkalmazottak utalványainak használatára szolgáló funkcionális digitális platform üzembe helyezése

A digitális platform működőképes

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A háztartási alkalmazottaknak szóló utalványok funkcionális digitális platformjának rendelkezésre bocsátása, amely várhatóan lehetővé teszi többek között

-Az utalványokkal kapcsolatos valamennyi tranzakció (beszerzés, munkaidő-kódolás) digitális lebonyolítása

-A háztartási alkalmazottak tevékenységére vonatkozó adatok (órák száma, az elvégzett háztartási tevékenység típusa) digitális interoperabilitás más releváns adatbázisokkal (például a Pénzügyminisztériummal, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériummal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisaival) való digitális interoperabilitás.

M.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform A szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályok javítása

E reform célja, hogy nagyobb mértékben mozgósítsa a szociális gazdasági vállalkozások innovációs potenciálját, és hozzájáruljon a társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez.

A reformot a szociális gazdaságról szóló 219/2015. sz. törvény és a végrehajtási szabályok módosításával kell végrehajtani a szociális vállalkozások nyilvántartásba vételi eljárásának egyszerűsítése, a foglalkoztatáspolitikákba való hatékony integrációjuk biztosítása, valamint az aktív foglalkoztatási intézkedések, többek között a szociális gazdaság struktúrái fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések, például a szociális gazdasági vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes közbeszerzési rendszerek révén.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 7. Az időseknek nyújtott tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reformja

E reform célja az időseknek nyújtott tartós ápolási-gondozási szolgáltatások minőségének javítása.

A reformot a stratégia jogalkotási aktusának hatálybalépésével kell végrehajtani, beleértve az aktív időskorral kapcsolatos politikákat, a tartós ápolási-gondozási szükségleteket és az időseknek nyújtott közösségi alapú szolgáltatásokat. A jogalkotási aktus többek között a következőket tartalmazza: az intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrása, a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus, a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus, valamint a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények felülvizsgálata. A szükséges tartós ápolási-gondozási szolgáltatások típusának meghatározása érdekében a jogalkotási aktusnak közösségi szinten (települési/megyei szinten) is teljes körű feltérképezésén kell alapulnia a potenciálisan rászoruló idős vagy veszélyeztetett (pl. szegénység, egészségügy, kísérő nélküli, magas fokú függőség) kitett népesség körében.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. Idősgondozási és rehabilitációs központok hálózatának létrehozása

A beruházás célja, hogy az idősgondozási és rehabilitációs központok hálózatán keresztül minőségi tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokat biztosítson az idősek számára. A beruházásnak lehetővé kell tennie egy 71 napos szolgáltató központból álló hálózat üzembe helyezését. A központoknak szociális segítségnyújtási és rehabilitációs szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, és mindegyiküknek rendelkeznie kell legalább egy, az időseket segítő szolgáltatókból álló mobil csoporttal, amely nem léphet be a központba. Ennek a hosszú távú nemzeti stratégiával összhangban elvégzendő feltérképezésen kell alapulnia.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

M.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

398

Reform A szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályok javítása

Mérföldkő

A szociális gazdaságról és a végrehajtási szabályokról szóló 219/2015. sz. törvény módosításának hatálybalépése

A szociális gazdaságról és a végrehajtási szabályokról szóló 219/2015. sz. törvény módosításának hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A szabályozási módosítások a következőket foglalják magukban:

-A szociális vállalkozások egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása

-A gazdasági tevékenységek és a munkaerő-felhasználás célzottabbá tétele annak érdekében, hogy jobban ki lehessen elégíteni a kiszolgáltatott csoportok és a marginalizálódott közösségek szükségleteit

-Azonosított intézkedés a szociális gazdasági struktúrák fenntarthatóságának javítására, pl. az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó preferenciális közbeszerzési rendszerek.

399

Reform 7. Az időseknek nyújtott tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reformja

Mérföldkő

A hosszú távú nemzeti stratégia elfogadásáról és végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése

A törvény azon rendelkezése, amely jelzi a jogalkotási aktus hatálybalépését, hogy támogassa az elfogadott hosszú távú nemzeti stratégia végrehajtását

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az elfogadott stratégiára vonatkozó törvény, beleértve az aktív időskorral kapcsolatos intézkedéseket, valamint a tartós ápolási-gondozási egészségügyi szükségleteket fedező intézkedéseket és az időseknek nyújtott közösségi alapú szolgáltatásokat.

A törvény a következőket foglalja magában:

-az intézkedések finanszírozásának azonosított stabil forrása

-a nemzeti és helyi szintű hatóságok egyértelmű felelősségi körével rendelkező irányítási mechanizmus;

-a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó fő teljesítménymutatók elérésétől függő finanszírozási kifizetési mechanizmus

-a minőségi minimumkövetelmények felülvizsgálata, 

A jogalkotási aktusnak a potenciálisan rászoruló idős vagy veszélyeztetett (pl. szegénység, egészségügy, kísérő nélküli, magas fokú függőség) által veszélyeztetett népesség közösségi szintű (települési/megyei szintű) teljes körű feltérképezésén kell alapulnia.

400

Beruházás 4. Idősgondozási és rehabilitációs központok hálózatának létrehozása

Cél

Az idősgondozási és rehabilitációs központok működőképessé tétele

 

Szám

0

71

NEGYEDÉV

2026

71 napos szolgáltató központból álló hálózat üzembe helyezése. A központoknak szociális segítségnyújtási és rehabilitációs szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, és mindegyiküknek rendelkeznie kell legalább egy mobil szolgáltatócsoporttal a központba nem tudó idősek számára. Ennek a 399. mérföldkővel – a hosszú távú nemzeti stratégia elfogadására és végrehajtására vonatkozó jogszabályok hatálybalépése – összhangban elvégzendő feltérképezésen kell alapulnia.

N.ÖSSZETEVŐ: A jó kormányzás

A komponens célja – reformok és beruházások széles köre révén – i. a kormányzás javítása kiszámítható, tájékozott és részvételen alapuló döntéshozatali rendszerrel, ii. a minőségi közszolgáltatások olyan hivatásos és jól képzett köztisztviselők által történő nyújtásának biztosítása, akik megfelelően reagálnak a polgárok és a vállalkozások kihívásaira, igényeire és elvárásaira. Ez megerősíti a rezilienciát, valamint a zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodási képességet.

A komponens konkrét célkitűzései a következők:

1. A kormányzati politikák jobb összehangolása, kialakítása és végrehajtása, az átláthatóság és a közszférába vetett bizalom növelése.

2. Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás a közszférában.

3. A közszféra koherens bérpolitikája, amely a teljesítményhez kapcsolódik és hosszú távon fenntartható (méltányos egységes fizetés).

4. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése.

5. Hatékonyabb nemzeti közbeszerzési rendszer, többek között az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők adminisztratív kapacitásának rugalmas és koherens jogi kereten belüli megerősítése révén.

6. A közpolitikai/döntéshozatali folyamatok javítása az érdekelt felekkel folytatott konzultáció révén.

7. Az állami tulajdonú vállalatok fokozott rezilienciája a vállalatirányítási elvek működőképessé tétele miatt.

A komponens kilenc reformból és öt beruházásból áll.

A komponensben foglalt intézkedések várhatóan kezelni fogják a közbeszerzés hatékonyságának növelésére és a nemzeti közbeszerzési stratégia teljes körű és fenntartható végrehajtásának biztosítására irányuló országspecifikus ajánlásban kiemelt kihívásokat; a döntéshozatal minőségének és kiszámíthatóságának javítása, többek között az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk, hatékony hatásvizsgálatok és egyszerűsített adminisztratív eljárások, valamint a szociális partnerek megfelelő bevonása révén (3. országspecifikus ajánlás, 4. országspecifikus ajánlás, 2019. évi 5. országspecifikus ajánlás és 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

N.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform 1.1. A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és a koordináló minisztériumok szintjén a szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközökmegerősítésével

A reform célja a kormányzati politikák rövid és középtávon történő tervezésének javítása (intézményi stratégiai tervezési mechanizmusok kidolgozása és a költségvetési programozással való összekapcsolása révén), az előzetes szabályozási hatásvizsgálati rendszer megerősítése (eljárási és intézményi kiigazítások révén), a közpolitikai tervezés és -formálás kapacitásainak javítása (a kormányzati stratégiák irányítására szolgáló új mechanizmusok, képzés vagy tapasztalatcsere, valamint az innovatív kormányzás koncepciójának bevezetése révén), valamint az erős horizontális jellegű politikák kormányzati központján belüli koordináció megerősítése és számos érdekelt fél bevonása (például a zöld megállapodás).

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) A közpolitikai megfontolások és tervezés javítását, valamint az adminisztráció egyszerűsítését célzó módszertanok és eljárások elfogadása és hatálybalépése (2022. március 31-ig). Ennek eredményeként a kormány éves munkatervében (GAWP) szereplő javasolt jogalkotási kezdeményezések legalább 50%-át a tervezett határidőn belül 2026. március 31-ig jóvá kell hagyni, és a bemutatási és motivációs eszközök (azaz a rendelettervezeteket kísérő indokolások/indokolások) 25%-ának 2024. december 31-ig meg kell felelnie a szabályozási hatásvizsgálatról szóló első éves jelentésben elfogadott kormányzati módszertanban meghatározott minőségi kritériumoknak (azaz kiváló vagy kielégítő szinten értékelik).

Új stratégiai irányítási és stratégiai tervezési rendszer létrehozása és működőképessé tétele valamennyi minisztériumban, míg a miniszteri szinten kidolgozott stratégiáknak és stratégiai terveknek az (1) intézkedés keretében elfogadott módszertanok rendelkezéseit kell követniük, és fel kell tölteni őket az intézményi stratégiai tervek (ISP) nyomonkövetési platformjára, mivel az valamennyi minisztériumra kiterjed (2023. június 30-ig). Ennek eredményeként valamennyi szakminisztériumnak programonként meg kell terveznie költségvetését, és 2025. június 30-ig legalább három minisztériumnak programonként végre kell hajtania/végrehajtnia a költségvetést.

(3) A hatékony szabályozási minőségellenőrzési mechanizmus végrehajtását biztosító struktúrát működőképessé tevő jogalkotási aktus elfogadása és hatálybalépése 2022. március 31-ig.

(4) Az innováció meglévő alapkoncepciójának meghatározása központi kormányzati szinten (szakminisztériumok és kormánytitkárság), valamint az innovációs mechanizmusok bevezetésére és a közigazgatás innovációját lehetővé tevő szabályozási környezet létrehozására irányuló cselekvési terv lezárása (2022. december 31.).

(5) A nyilvános konzultációk minőségének javítása és a civil társadalom döntéshozatali folyamatba való bevonásának fejlesztése a nyitott kormányzati kezdeményezések koordinációját és hatékony végrehajtását szolgáló jogalkotási és eljárási keret megerősítése révén (nyitott kormányzati kezdeményezés). Ezt a következők révén kell elérni:

i. A jogi keret aktualizálása, az informatikai platform bővítése, a köztisztviselők kapacitásépítése, a nyílt kormányzati stratégia elfogadása. Ennek eredményeként 2026. június 30-ig 20%-kal növelni kell a nyilvános konzultációnak és az érdekelt felek központi szintű bevonásának tárgyát képező jogalkotási aktusok tervezeteinek számát.

II. A civil társadalmi szervezetek számára szervezett képzések a nyilvános konzultációs folyamatokban való hatékony részvételhez szükséges kapacitásuk és készségeik növelése érdekében. E fellépés eredményeként 2025. december 31-ig a civil társadalmi szervezetek 800 képviselőjét képzésben kell részesíteni.

(6) A nyilvános nyilvántartás megfelelő végrehajtását célzó egységes átláthatósági nyilvántartás (RUTI) megfelelő használatára és érvényesítésére vonatkozó iránymutatások elfogadása és hatálybalépése (2022. szeptember 30-ig).

(7) A sürgősségi rendeletek alkalmazására vonatkozó módszertan elfogadása és hatálybalépése, amely meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között ezeket a támogatásokat fel lehet használni, és hogy hatásukat hogyan kell értékelni (utólagos, előzetes), valamint a kapcsolódó előkészítési és jóváhagyási eljárásokat (2022. szeptember 30-ig).

(8) A jogalkotási technikáról szóló 24/2000. sz. törvény módosításainak elfogadása és hatálybalépése annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok teljes szövegét a módosításokat követően közzétegyék, amire jelenleg nem kerül sor szisztematikusan (2022. szeptember 30-ig).

Reform A koordináció megerősítése a kormányzás központjában az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

A reform célkitűzései a következők: a zöld intézkedések és szakpolitikák hatékonyságának és eredményességének biztosítása az európai zöld megállapodás romániai koordinálására és végrehajtására szolgáló mechanizmus működőképessé tételével; valamint ii. a közigazgatás reformja a fenntartható fejlődést szolgáló koherens közpolitika előmozdítása és koordinálása révén minden szinten és az állam valamennyi ágazatában, különös tekintettel a digitális átalakulásra, valamint a tudományos megközelítés relevanciájának/használatának növelésére a fenntartható fejlődésre irányuló állami politikákban.

Ezt egy intézményközi éghajlat-változási bizottság létrehozásával és működőképessé tételével kell elérni, amelynek feladata, hogy 2022. június 30-ig prioritásként kezelje az éghajlat-politikai fellépést és évente nyomon kövesse az előrehaladást. E fellépés eredményeként az Intézményközi Éghajlatváltozási Bizottság által az integrált energia- és klímatervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban 2025-re meghatározott prioritások 90%-át 2026. március 31-ig, 2000 köztisztviselőt pedig 2025. szeptember 30-ig „fenntartható fejlesztési szakértőnek” kell minősíteni a közintézményekben, központi és helyi szinten egyaránt.

Reform A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

A reform célja a közszolgálat irányításának modernizálása egy új, átlátható és inkluzív munkaerő-felvételi rendszer előmozdítása révén, a közszféra realitásainak megfelelő kompetenciakeret alkalmazásával, amely közvetlenül kapcsolódik az intézményi igényekhez, valamint az általuk kiszolgált polgárok és üzleti közösség igényeihez. E reformintézkedéseknek együtt kell járniuk a közszféra erőteljes digitalizációjával és a köztisztviselők digitális készségeinek elsajátításával.

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) A központi közigazgatás két közszolgálati kategóriájának kiválasztására irányuló (kísérleti) nemzeti verseny utólagos elemzésének elvégzése (2023. június 30-ig).

(2) Évente legalább két nemzeti köztisztviselői felvételi versenyvizsgát kell lebonyolítani legalább 3 köztisztviselői kategóriára/fokozatra (2023. december 31-ig).

(3) A humánerőforrás-gazdálkodásról szóló két jogalkotási aktus elfogadása és hatálybalépése: i. az egyik változtatásokat vezet be a köztisztviselők karriermenedzsmentjében annak érdekében, hogy az érdemeken alapuljon, a másikat pedig a szerződéses alkalmazottak közigazgatáson belüli irányítása 2024. december 31-ig.

(4) A központi közigazgatás kompetenciakereteinek működőképessé tétele, amely magában foglalja a jogalkotási aktus előkészítését és elfogadását, valamint hatékony végrehajtását 2025. december 31-ig.

Reform Méltányos egységes bérrendszer kialakítása a közszférában

A reform célja, hogy méltányos és költségvetési szempontból fenntartható bérpolitikát biztosítson a költségvetési rendszer jelenlegi bérkülönbségének megszüntetésével, a tevékenységi területeken belül és azok között a funkciók hierarchiájának helyreállításával, a bónuszrendszer felülvizsgálatával és egy teljesítményösztönző rendszer létrehozásával.

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) Az állami bérekről szóló törvény átfogó hatásvizsgálatának elvégzése, beleértve az új törvény költségvetési hatásának értékelését (2022. március 31-ig);

(2) A köztisztviselők díjazására vonatkozó új jogi keret elfogadása és hatálybalépése (2023. június 30-ig).

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

A reform célja a bírák függetlenségének megerősítése és az igazságszolgáltatási intézmények működésének hatékonyabbá tétele, összhangban az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával, valamint figyelembe véve az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus jelentéseiben, a GRECO jelentéseiben, a Velencei Bizottság véleményeiben és a jogállamisági jelentésekben megfogalmazott ajánlásokat.

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) Az igazságszolgáltatás 2022–2025 közötti időszakra szóló fejlesztési stratégiáját jóváhagyó kormányhatározat elfogadása és hatálybalépése (2022. március 31-ig). A stratégia két pillérből áll: az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére és a jogállamiság megerősítésére irányuló politikák; valamint ii. az erőforrásokkal, folyamatokkal és irányítással kapcsolatos intézményi kapacitás megerősítésére irányuló politikák, valamint az igazságszolgáltatási szolgáltatások minőségére és hatékonyságára vonatkozó politikák.

(2) A lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal hatáskörét módosító törvény elfogadása és hatálybalépése (2022. március 31-ig).

(3) Az igazságügyi törvények (a bírák jogállásáról szóló törvények, az igazságügyi szervezet, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa) elfogadása és hatálybalépése (2023. június 30-ig). Az új igazságszolgáltatási törvények többek között a következőkről rendelkeznek: a bírák és ügyészek függetlenségének megerősítése; a szakma gyakorlásának megkezdése és érdemeken alapuló szakmai előmenetel, az Országos Bírói Intézetnek a vizsgák és versenyvizsgák szervezésében és lebonyolításában betöltött szerepének megerősítésével együtt; a bíróságok, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa és az Ügyészség hatékony működése; a bírák tényleges elszámoltathatósága, valamint a beavatkozással és visszaéléssel szembeni védelmük; v. az igazságügyi ellenőrzés hatékonyabbá tétele, a függetlenség és pártatlanság nagyobb garanciáinak biztosítása.

(4) A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának elfogadása és hatálybalépése annak érdekében, hogy az alkotmánybíróság határozatait követően összhangba kerüljenek Románia alkotmányával (2022. december 31-ig).

(5) Képzések (összesen 300) a bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők számára az igazságszolgáltatási rendszer minőségének és hatékonyságának javítása érdekében 2025. december 31-ig.

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

A reform célja a korrupció elleni küzdelem fokozása a korrupció megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó nemzeti stratégiai keret elfogadásával, az ellene folytatott küzdelemben illetékes intézmény, nevezetesen a DNS kapacitásának megerősítésével, a bűncselekményekből származó károk és jövedelmek helyreállításával, a közszolgálat integritásának megerősítésével, valamint a vagyon és érdekeltségek bejelentésére szolgáló hatékony rendszer biztosításával, az új korrupcióellenes stratégia kidolgozása és végrehajtása mellett.

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) Az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát jóváhagyó jogalkotási aktus elfogadása és hatálybalépése (2021. december 31-ig). Ennek eredményeként 2025. december 31-ig végre kell hajtani az új korrupcióellenes stratégiában előirányzott intézkedések legalább 70%-át, és el kell érni a lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó nemzeti iroda által kezelt lefoglalt eszközök értékének 50%-os növekedését.

(2) A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészi álláshelyeinek 85%-os foglalkoztatási aránya (2023. június 30-ig).

(3) A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet átültető törvény elfogadása és hatálybalépése (2022. március 31-ig).

Reform 7. Az integritási keretre vonatkozó jogszabályok értékelése és aktualizálása

E reform célja a közszolgálat integritásának megerősítése, valamint a digitalizáció és az átláthatóság hatékonyabbá tétele azáltal, hogy biztosítja a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok digitális formátumban, hitelesített elektronikus aláírással történő benyújtásához szükséges forrásokat.

E reform részeként a következő egyedi intézkedéseket kell végrehajtani:

(1) A feddhetetlenségről szóló egységes szerkezetbe foglalt törvények elfogadása és hatálybalépése 2024. december 31-ig.

(2) A kormány etikai és magatartási kódexének felülvizsgálata a közszolgálatra vonatkozó meglévők mellett, valamint a végrehajtási intézkedések elfogadása és végrehajtása 2024. december 31-ig.

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

E reform célja a közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítása, valamint a 901/2015. Korm. határozattal jóváhagyott Nemzeti Közbeszerzési Stratégia teljes körű és fenntartható végrehajtásának biztosítása.

E reform keretében a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

(1)    A jogorvoslatokról szóló nemzeti jogszabályok (101/2016. sz. törvény) módosításának elfogadása és hatálybalépése az odaítélési eljárás egyszerűsítése érdekében (2022. március 31-ig).

(2)    Az aktualizált nemzeti közbeszerzési stratégia elfogadása és hatálybalépése, beleértve a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását támogató horizontális intézkedéseket is (2023. június 30-ig).

(3)    A helyi hatóságok központosított közbeszerzési szerveinek működőképessé tétele 2025. december 31-ig.

(4)    Közbeszerzéssel kapcsolatos szakképzés legalább 350 személy (köztisztviselők és szerződéses alkalmazottak) számára (2023. december 31-ig).

(5)    Az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) más adatbázisaival való összekapcsolás és interoperabilitás (2023. december 31-ig).

(6)    Az e-közbeszerzési rendszer működőképessé tétele, beleértve az elektronikus űrlapokat, az automatizált minősítési értékelést, az e-katalógusokat, az e-számlázást és az e-fizetést 2025. március 31-ig).

Reform: A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

E reform célja, hogy az OECD normáinak érvényesítésével javítsa valamennyi romániai állami tulajdonú vállalat vállalatirányítását. 

A reform végrehajtására a 111/2016. sz. törvény módosításainak hatálybalépése révén kerül sor, megszüntetve a vállalatirányítási normáknak való megfelelés alóli valamennyi kivételt, beleértve a helyi szintű állami tulajdonú vállalatokat is. Ezek a módosítások biztosítják a szabályozói és tulajdonosi funkciók szétválasztását, megszüntetik az állami tulajdonból származó közvetlen vagy közvetett előnyt, akár a piaci szabályok/szabályozások, a finanszírozás, az adózás vagy a közbeszerzés tekintetében, másrészt biztosítják, hogy az állami tulajdonú vállalatok nyereségre tegyenek szert.

A reform emellett munkacsoportot hoz létre és működtet a Kormányzati Központon belül a vállalatirányítási normák alkalmazásának nyomon követése érdekében, amelynek végső feladata, hogy átlátható és versenyeztetésen alapuló kiválasztási eljárást biztosítson az igazgatótanácsi tagok és a felügyelők kinevezésének jóváhagyása, valamint az értékelés és az ellenőrzések tekintetében. A munkacsoport rendszeresen jelentést tesz közzé a teljesítménymutatókról, és szankciókat alkalmaz azon állami tulajdonú vállalatok esetében, amelyek nem felelnek meg a fő teljesítménymutatóknak. Ki kell dolgozni, évente közzé kell tenni és központilag fel kell használni az állami vállalatok valamennyi kategóriája (beleértve az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint a közlekedés, az energia, a közművek) számára pénzügyi és nem pénzügyi célokat és teljesítménymutatókat tartalmazó ellenőrző eredménytáblát, amelyet központilag kell használni az állami tulajdonú vállalatok valamennyi kategóriája teljesítményének elérése terén elért haladásra vonatkozó jelentéstételre és nyomon követésre.

A helyreállítási és rezilienciaépítési rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban Románia technikai segítségnyújtási eszköz révén technikai támogatást kért az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítási keretének javítását célzó reformok végrehajtásához. Technikai segítségnyújtásra van szükség a vonatkozó jogszabályok (a 111/2016. sz. törvény és a 722/2016. sz. kormányhatározat) és az állam részesedési politikájának (beleértve az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt is) módosítása, valamint az állami részvényesi funkció egyetlen struktúrában/intézményben történő központosításához szükséges megfelelő intézményi keret létrehozása érdekében. Technikai segítségnyújtásra van szükség továbbá az állami tulajdonú vállalatirányítás területén az intézményi kapacitás fejlesztéséhez (az állami tulajdonú vállalatokat kezelő minisztériumok vállalatirányítási osztályainak szakértelmének bővítése), valamint a kormányközpontban felállított új munkacsoport koordinálásához és nyomon követéséhez.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. Az állami tulajdonú vállalatokra (beleértve a helyi szintűeket is) vonatkozó aktualizált jogszabályok 2022. december 31-ig lépnek hatályba. A vállalatirányítási standardok alkalmazásának nyomon követését és érvényesítését biztosító állandó munkacsoportnak 2022. december 31-ig kell működnie. A nyomonkövetési irányítópult 2023. június 30-ig működésbe kell lépnie.

Beruházás: Az igazságszolgáltatási infrastruktúra optimalizálása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében

E beruházás célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a javítása.

Ezt 3 új bírósági épület megépítésével kell elérni, amelynek meg kell felelnie annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény (PED) a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre (NZEB) vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani. Az épületekhez való hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek igényeihez kell igazítani, és ezt a kiigazítást a tűzvédelmi és műszaki védelmi előírásoknak való megfelelésnek kell kísérnie, beleértve a szeizmikus rezilienciát is. Elsőbbséget élveznek az igazságügyi hatóságok helyei Románia gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás A korrupció elleni küzdelemhez, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek és károk helyreállításához szükséges logisztikai (nem informatikai) infrastruktúra fejlesztése, beleértve az e területeken folytatott képzést is

E beruházás célja az ANABI tárolókapacitásának növelése a lefoglalt vagyontárgyak tárolására szolgáló legalább 3 új raktár építése/fejlesztése révén, amelyeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igényt (PED) a nemzeti iránymutatások szerint a közel nulla energiaigényű épületre (NZEB) vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal el kell érni, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás – Helyi partnerségi struktúrák létrehozása a helyi önkormányzatok és a civil társadalom között

A beruházás célja a stabilitás, a kiszámíthatóság és a közpolitikák kialakítása terén a partnerség támogatása egyrészt a közigazgatás és a civil társadalom közötti állandó munkapartnerségek ösztönzése, másrészt a polgárok döntéshozatali folyamatban való részvételének és aktív részvételének javítása, miközben fokozza a nem kormányzati szervezetek ágazatának digitalizálását, ami előfeltétele a döntéshozatal minősége és kiszámíthatósága javításának, ami pozitív hatással van a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások minőségére.

Ennek eredményeként legalább 50 partnerséget kell létrehozni és működtetni a helyi közigazgatási hatóságok és a nem kormányzati szervezetek között, és legalább 15 funkcionális, együttműködésen alapuló nem kormányzati ágazati kezdeményezést kell működőképessé tenni.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4. A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben tárgyalt, szociális jogokra vonatkozó közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében

A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a szociális jogokkal kapcsolatos, az NRDP által érintett közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében.

E beruházás eredményeként legalább 15 funkcionális, nem kormányzati ágazati együttműködési kezdeményezést (hálózatok, koalíciók, platformok, szervezetek csoportjai, köztük agytrösztök, elemző és kutatási struktúrák) kell létrehozni a nyilvános konzultációs folyamatok folytonosságának biztosítása érdekében, azaz legalább 15 közpolitika/nemzeti reform végrehajtásának nyomon követése a társadalmi funkcióval rendelkező területeken.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. A terv nyomon követése és végrehajtása

E beruházás célja a kormányzati felhő részét képező, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához használt más nemzeti és uniós rendszerekkel összekapcsolt integrált informatikai rendszer létrehozása és működőképessé tétele.

A beruházás két szakaszból áll:

·az első szakaszban a rendszert ki kell dolgozni, és annak lehetővé kell tennie a jelentéstételi célú adatgyűjtést (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláiban előírtaknak megfelelően), a mérföldkövek és célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követését, a vezetői nyilatkozatok, az ellenőrzési összefoglalók és a kifizetési kérelmek elkészítését, az érdekelt felekre vonatkozó követelmények közlését, a más finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jelleg nyomon követését, a kettős finanszírozás kockázatának elkerülését célzó előzetes értékelés elvégzését, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kedvezményezettjei által lefolytatott közbeszerzési eljárások előzetes és utólagos ellenőrzésének biztosítását, valamint a szabálytalanságok, a csalás és az összeférhetetlenség időben történő feltárását és korrekcióját.

·a második szakaszban elő kell készíteni és működőképessé kell tenni az európai alapok és a nemzeti költségvetés egyéb irányítási és ellenőrzési rendszereivel való összekapcsolást, valamint a kormányzati felhővel való integrációt.

A beruházás végrehajtását 2021. december 31-ig kell befejezni, mielőtt az első kifizetési kérelmet benyújtják az Európai Bizottsághoz.

N.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Mérték
egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

401

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

A közpolitikai megfontolások és tervezés javítását, valamint az adminisztráció egyszerűsítését célzó módszerek és eljárások hatálybalépése

A törvények és a kormányzati határozatok hatályba lépését jelző rendelkezések a közpolitikai megfontolások és a tervezés javítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése érdekében

NEGYEDÉV

2022

A következő jogalkotási aktusok hatálybalépése:

(1) Kormányhatározat a kormányzati stratégiák kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére, értékelésére és naprakésszé tételére vonatkozó eljárások megállapításáról; 
A politikai prioritások és a költségvetés kialakítása közötti megfelelő kapcsolatot biztosító stratégiai tervezési és költségvetési programozási eljárások meghatározásáról szóló kormányhatározat. A miniszteri költségvetési programok végrehajtják a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásokat (amelyeket e dokumentum adó- és nyugdíjreform-összetevője alatt vezetnek be), a Pénzügyminisztériummal együttműködésben kidolgozott módszertannak megfelelően.

(3) Korm. határozat a rendelettervezet előzetes hatásvizsgálati módszertanának aktualizálásáról. Az aktualizált módszertan középpontjában az innováció és az „alapértelmezésben digitális” elvek, valamint a megerősített végrehajtásra és az éves jelentéstételre vonatkozó konkrét eljárások bevezetése áll.

(4) Kormányhatározat az adminisztratív terhek csökkentését célzó „egy be, egy ki” módszer jóváhagyásáról.

(5) Korm. határozat a rendeletek utólagos értékelésének eljárási és módszertani kereteiről.

402

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

Valamennyi minisztériumban új stratégiai irányítási és stratégiai tervezési rendszer működik

Az új rendszer valamennyi szakminisztériumban működőképes.

NEGYEDÉV

2023

A miniszteri szinten kidolgozott stratégiáknak és stratégiai terveknek a 401. mérföldkőben említett módszertanok rendelkezéseit kell követniük, és fel kell tölteni őket az intézményi stratégiai tervek (ISP) nyomonkövetési platformjára, ahogy az valamennyi minisztériumra kiterjed.

403

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Cél

Programonként legalább 3 minisztérium tervezte meg és hajtotta végre a költségvetést

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2025

Legalább 3 minisztérium programonként tervezte meg és hajtotta végre a költségvetést intézményi stratégiai tervezési módszertan alkalmazásával, a kormány Főtitkárságának és a Pénzügyminisztériumnak a támogatásával.

A cél a program költségvetési tervezésének kiegészítése a miniszteri költségvetés tényleges programalapú végrehajtásával. A miniszteri költségvetési programok végrehajtják a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásokat (amelyeket e dokumentum adó- és nyugdíjreform-összetevője alatt vezetnek be).

404

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és a koordináló minisztériumok szintjén a szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén a nyilvános konzultációk minőségének javítását célzó eszközök megerősítésével.

Mérföldkő

A hatékony szabályozási minőség-ellenőrzési mechanizmus végrehajtását biztosító struktúrát működőképessé tevő jogalkotási aktus hatálybalépése

Jogszabályban foglalt rendelkezés, amely jelzi a szabályozási minőség-ellenőrzési struktúrát működőképessé tevő törvény hatálybalépését

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogalkotási aktus a Kormánytitkárság által készített, a Kormányzati Központon belüli minőségellenőrzési mechanizmus létrehozásáról szóló tanulmányon alapul.

Az új struktúra elvégzi a hatásvizsgálatok és értékelések minőségének szabályozási ellenőrzését. A testület egy szakértői testületből áll, amelyet egy technikai titkárság támogat, hasonlóan az Európai Bizottság szintjén jelenleg működő Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. A jogalkotási aktus a következőket állapítja meg:

(1) az igazgatótanács szakértőinek kiválasztási eljárása;

Az igazgatóságra és a technikai titkárságra vonatkozó szabályok és eljárások (beleértve a munkaköri leírásokat is);

A dokumentumok minőségének értékelésére vonatkozó iránymutatások;

A kormányzaton belüli és kívüli kommunikációs stratégia;

(5) képzések.

405

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

A közigazgatási innováció nyomon követésére szolgáló operatív informatikai platform

Az informatikai platform fejlesztése és működése megtörténik

NEGYEDÉV

2024

A közigazgatási innováció nyomon követésére szolgáló informatikai platformot ki kell fejleszteni és működőképessé kell tenni. Az informatikai platform automatikusan éves nyomonkövetési jelentéseket készít a román intézmények által az innovatív eredmények és az innovációs képességek tekintetében regisztrált előrehaladásról.

406

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Cél

Az adminisztratív kapacitás növelésére és struktúráik digitalizálására kiképzett civil társadalmi szervezetek 800 képviselője

 Képzett képviselők

Szám

0

800

NEGYEDÉV

2025

A Kormánytitkárság évente képzéseket tart a civil társadalmi szervezetek személyzete számára a nyilvános konzultációs folyamatokban való hatékony részvételhez szükséges kapacitásuk és készségeik javítása érdekében. A képzések célja az e-consultare.gov.ro digitális platform, valamint a jogi keret által biztosított egyéb mechanizmusok/eljárások használata.

407

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Cél

A nyilvános konzultáció és az érdekelt felek bevonása a nyilvános konzultáció tárgyát képező jogalkotási aktustervezetek számának 20%-os növelésével és az érdekelt felek központi szintű bevonásával javult.

Százalék (%)

0 [2020]

20

NEGYEDÉV

2026

A konzultációs folyamat minőségének javítása érdekében a civil társadalmi szervezetek képviselőinek szóló képzéseken kívül (a 406. cél keretében) egy sor tevékenységet kell végezni a következők szerint:

-A nyilvános konzultációkra és a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésre vonatkozó rendeletek végrehajtásának egységesítése érdekében aktualizált jogi keretet kell elfogadni.

-A meglévő www.e-consultare.gov.ro informatikai platformot ki kell bővíteni, hogy kormányzati szinten egyablakos információs portálként szolgáljon a polgárok számára a részvételi lehetőségekről, valamint az éves előrehaladás nyomon követésének és értékelésének eszközeként.

-Képzési programokat/módszertani támogatást kell létrehozni, amelyek célja a nyilvános konzultációkra vonatkozó rendeletek végrehajtásának egyszerűsítése, valamint a központi (minisztériumok) és a helyi hatóságok (megyei tanácsok és önkormányzatok) köztisztviselői számára a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés.

-A nyílt kormányzati stratégiát el kell fogadni.

-Képzési programokat/módszertani támogatást kell létrehozni és biztosítani a központi (minisztériumok) és a helyi hatóságok (megyei tanácsok és önkormányzatok) köztisztviselői számára biztosított nyílt kormányzás elveinek végrehajtására.

-Az elért eredményekről szóló éves jelentéseket további iránymutatásokkal és ajánlásokkal együtt kell közzétenni.

E cél elérésének az irányítópulton (az éves előrehaladási értékelés részét képező) mutatókon kell alapulnia.

408

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Cél

A bemutatási és motivációs eszközök 25%-a megfelel a kormányzati módszertanban meghatározott minőségi kritériumoknak (azaz kiváló vagy kielégítő szinten értékelik őket).

 

Százalék (%)

10

25

NEGYEDÉV

2024

A jogszabályok minőségét a Kormánytitkárság 2019-ben elfogadott szabályozási hatásvizsgálatról szóló első éves jelentésében meghatározott kritériumok alapján kell értékelni. 2019-ben az alapforgatókönyv 10% volt, azaz a bemutatási és motivációs eszközök száma megfelel a meghatározott minőségi kritériumoknak (azaz kiváló vagy kielégítő szinten értékelik őket).

A minőségnek 4 szintje van: kiváló, kielégítő, részben kielégítő és nem teljesített.

Középtávon ezt az ellenőrző bizottság végzi (a 404. mérföldkőben tükrözve).

409

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Cél

A kormány éves munkatervében (GAWP) szereplő, a kitűzött határidőn belül jóváhagyott javasolt jogalkotási kezdeményezések legalább 50%-a

 

Százalék (%)

35

50

NEGYEDÉV

2026

A kormány éves munkatervében (GAWP) szereplő javasolt jogalkotási kezdeményezések legalább 50%-át az adott kezdeményezésre a GAWP-ban meghatározott határidőn belül jóvá kell hagyni. A GAWP meghatározza a kormány jogalkotási menetrendjét (azaz a kormány egészére vonatkozóan javasolt jogalkotási beavatkozásokat). E cél kettős célt tűz ki: i) koherens és megvalósítható jogalkotási tervezés támogatása, valamint ii. a kormány végrehajtási kapacitásának növelése annak érdekében, hogy a jogalkotási prioritásokat az eredeti terveknek megfelelően kövessék és hagyják jóvá.

E cél értékelését a 35%-os alapforgatókönyv (azaz a kezdeményezések megadott határidőn belüli jóváhagyásának 2020. évi szintje) tekintetében kell elvégezni.

410

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

Az egységes érdekeltségi nyilvántartás (RUTI) megfelelő használatára és érvényesítésére vonatkozó iránymutatások hatálybalépése

Az iránymutatásokban szereplő, a RUTI használatára és végrehajtására vonatkozó iránymutatások hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

Az iránymutatások és a kapcsolódó eljárások megfelelően végrehajtják a Kormány által 2016-ban létrehozott nyilvános nyilvántartást, amely felsorolja a (kormányzati) döntéshozók és az érdekképviseletek találkozóit, valamint az érdekcsoportok önkéntes nyilvántartásaként is szolgál.

411

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

A sürgősségi rendeletek alkalmazására vonatkozó módszertan hatálybalépése

A kormányhatározat azon rendelkezése, amely jelzi a sürgősségi kormányrendeletek alkalmazására vonatkozó módszertan hatálybalépését

NEGYEDÉV

2022

A sürgősségi kormányrendeletek (Eos) alkalmazásának módszertanáról szóló kormányhatározatban meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek között ezeket a támogatásokat fel lehet használni, azok hatásának (utólagos, előzetes) értékelésének módját, valamint a kapcsolódó előkészítési és jóváhagyási eljárásokat, valamint a Kormánytitkárságnak és az Igazságügyi Minisztériumnak a kapuőrök és az általános minőség-ellenőrzés biztosításában betöltött szerepét.

412

Reform A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

Mérföldkő

A jogszabály-módosítások hatálybalépése annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok teljes szövegét a módosításokat követően közzétegyék

A törvény hatálybalépését jelző rendelkezés a törvények teljes szövegének módosítás utáni közzétételére

NEGYEDÉV

2022

A jogalkotási technikáról szóló 24/2000. sz. törvény módosításai biztosítják a törvény teljes szövegének közzétételét, miután sor került a törvény módosítására, amire jelenleg nem kerül sor szisztematikusan.

413

Reform A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

Mérföldkő

Az Intézményközi Éghajlat-változási Bizottság működőképessé tétele

Az intézményközi Éghajlat-változási Bizottság működőképessé tétele

 

NEGYEDÉV

2022

Az Éghajlatváltozási Bizottság a javasolt megbízatásával összhangban a következőkre összpontosít: i. az éghajlatváltozás területén az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel és a Románia által a nemzeti integrált energiaügyi és éghajlat-változási terv (PNIESC) keretében vállalt ütemtervvel összhangban álló éves kiemelt szakpolitikák kialakítása; ii. a PNIESC tevékenységeiben a szakpolitikák és intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságok koordinálása, nyomon követése és értékelése; iii. a Románia éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainak mérésére szolgáló mutatók jóváhagyása. A bizottság ülésein kell meghatározni és meghatározni a prioritásokat, amelyek lehetnek jogalkotási, pénzügyi vagy költségvetési jellegűek, kapcsolódhatnak a zöld beruházásokra vonatkozó közpolitikák kidolgozásához, illetve a módszertani vagy adminisztratív keret meghatározásához. A prioritásokat a kormány évente hivatalosan jóváhagyja, és cselekvési tervet fogad el az egyes javasolt prioritások megvalósításának lépéseiről, az egyes lépések teljesítésére vonatkozó egyértelmű határidőkről és a felelős intézményekről.

414

Reform A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

Cél

Az Intézményközi Éghajlatváltozási Bizottság által 2025-re meghatározott prioritások 90%-ának megvalósítása

 

Százalék (%)

0

90

NEGYEDÉV

2026

Az Éghajlatváltozási Bizottság által 2025-re meghatározott prioritások 90%-át el kell érni. A prioritásokat az Éghajlatváltozási Intézményközi Bizottság (CISC) 2024 decemberében hagyja jóvá.

415

Reform A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

Cél

A központi és helyi szintű közintézményekben „fenntartható fejlesztési szakértőnek” minősülő köztisztviselők

 

Szám

0

2 000

NEGYEDÉV

2025

A célértéket a következő lépések révén kell elérni:

(1) Jelentést kell készíteni a központi és helyi szintű közigazgatási szervek fenntartható fejlődéssel kapcsolatos készségigényeiről és szintjéről;

(2) A közigazgatási törvénykönyv 5. mellékletének a „fenntartható fejlesztési szakértő” funkcióval történő kiegészítése érdekében jogszabály-módosításokat fogadnak el és lépnek hatályba;

(3) A képzési programot köz-, magán- és tudományos intézmények dolgozzák ki és biztosítják.

416

Reform A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

Mérföldkő

A központi közigazgatás két közszolgálati kategóriájának kiválasztására irányuló (kísérleti) nemzeti verseny utólagos elemzése

Az utólagos elemzésről szóló jelentés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A központi közigazgatás két közszolgálati kategóriájának kiválasztására irányuló országos (kísérleti) versenyvizsgát a Kormány által jóváhagyott eljárások szerint kell megszervezni és lebonyolítani.

A kísérleti projekt végrehajtását követően utólagos elemzést kell végezni az eredményekről és az elért hatásról, amely a szélesebb körű nemzeti felvételi verseny kiigazítását szolgálja.

417

Reform A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

Mérföldkő

Évente legalább két nemzeti köztisztviselői felvételi versenyvizsgát kell lebonyolítani legalább 3 köztisztviselői kategóriára/fokozatra

Két nemzeti köztisztviselői felvételi versenyvizsga lezárása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A következőket kell végrehajtani:

(1) A hatályos jogszabályoknak megfelelően a közigazgatásban (a révkalauz-köteleseken kívül) az általános közszolgálatok egyéb kategóriáira is kiterjesztett nemzeti versenyvizsga szervezésére és lebonyolítására vonatkozó eljárás kormány általi jóváhagyása. 
Adatgyűjtésen, tanulmányokon, felméréseken és munkaerő-felvételi terveken alapuló elemzések annak megállapítása érdekében, hogy miként lehet működőképessé tenni a jogalkotási aktus tervezetének elkészítése előtt lefolytatott nemzeti versenyt. 
A nemzeti versenyvizsgák két fordulójának megszervezése és lezárása.

418

Reform A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában.

Mérföldkő

A humánerőforrás-gazdálkodásról szóló két jogalkotási aktus hatálybalépése

 

Az emberierőforrás-gazdálkodásra vonatkozó jogalkotási aktusok törvényeinek hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A következő jogalkotási aktusok kerülnek elfogadásra és lépnek hatályba:

A köztisztviselők előmeneteli irányítása terén a érdemeken alapuló változtatások bevezetése, különös tekintettel a horizontális/rotációs mobilitási politika kidolgozására és a célzottabb, szolgálatot teljesítő köztisztviselők karrierstrukturálására.

A közigazgatásban dolgozó szerződéses alkalmazottak irányítása.

419

Reform A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában.

Mérföldkő

Kompetenciakeretek a központi közigazgatásban

Kompetenciakeret működőképes

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A mérföldkő magában foglalja a jogalkotási aktus hatálybalépését és hatékony végrehajtását.

A kísérleti projekt végrehajtása során a köztisztviselőkre vonatkozó általános kompetenciakeretekről szóló jogalkotási aktus tervezetét kell alkalmazni.

A jogalkotási javaslat célja a kompetenciakeretek fokozatos végrehajtása a közintézményekben, és a SIPOCA 136 projekt által kidolgozott modellen/tervezésen alapul. A közszolgálatban végzett munkaerő-felvételi és -kiválasztási tevékenységekről szóló jelentésnek meg kell erősítenie az új eljárások alkalmazását.

A kísérleti projekt befejezését követően a normatív aktus kiigazítása és újrakalibrálása érdekében az utólagos elemzést követően a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kért technikai támogatást kell felhasználni.

A végrehajtást a következő lépések révén kell megvalósítani:

(1) A munkakör-specifikus szerepek pontosítása és a kompetenciakeret bevezetésének előkészítése.

(2) A munkaköri besorolás egyszerűsítése és az IKT-infrastruktúrának a humánerőforrás-menedzsment folyamataival való összekapcsolása.

(3) A szakmai teljesítmény értékelése a kompetenciák alapján.

A keret végrehajtását rendszeresen frissíteni kell.

420

Reform Méltányos egységes bérrendszer kialakítása a közszférában

Mérföldkő

A köztisztviselők díjazására vonatkozó új jogi keret hatálybalépése

A köztisztviselők díjazásáról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A köztisztviselők javadalmazásáról szóló új törvény (a közbérről szóló törvény) egységes számítási módszert állapít meg a bérek méltányosságának növelése érdekében a költségvetési szektorban (az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének alkalmazása), a jutalmak meghatározásakor a megkülönböztetésmentes bánásmód, valamint a teljesítménynek a fizetett bérhez való kötése érdekében.

A fizetések újraszámítására javasolt módszertannak költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lennie, és a következőkön kell alapulnia:

-a besorolási együtthatók felülvizsgálata minden egyes foglalkozási költségvetési funkció szerinti család esetében;

-a helyi önkormányzatok számára a közszolgálati és szerződéses feladatoknak megfelelő bértáblák újbóli bevezetése;

-a bónuszok rendszerének felülvizsgálata és a bónuszok összegének az alapilletmény 20%-ában való maximalizálása az engedélyezésre jogosult főtisztviselő/hitelfelszabadító hatóság szintjén.

Az új jogi keretet valamennyi foglalkozási kategória esetében egyidejűleg kell végrehajtani annak érdekében, hogy az állami bérrendszerben ne alakuljanak ki újabb egyensúlyhiányok.

421

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

Mérföldkő

Az igazságszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó 2022–2025-ös stratégiát jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

A kormányhatározatban szereplő rendelkezés, amely jelzi az igazságszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadását

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az Igazságügyi Minisztérium belső elemzések és a nyilvános konzultációs folyamat során beérkezett javaslatok alapján készíti el az új stratégiát, amelyet követően a stratégiát jóvá kell hagyni és hatályba kell léptetni.  
A stratégia két pillérből áll:

Az első pillér az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére és a jogállamiság megerősítésére irányuló politikákra vonatkozik. A jogállamiság megerősítésére irányuló szakpolitikák eredményeit a stratégia keretében kidolgozandó, célzott teljesítési mutatók segítségével objektív módon kell értékelni. Az intézkedéseket és mutatókat a jogállamisági jelentés megállapításainak figyelembevételével kell elkészíteni.

A második pillér magában foglalja az erőforrásokra, folyamatokra és irányításra vonatkozó intézményi kapacitás megerősítésére irányuló politikákat, valamint az igazságszolgáltatáson belüli szolgáltatások minőségére és hatékonyságára vonatkozó politikákat, mint például: az emberi erőforrások hatékony felhasználása (pl. munkateher); a bírósági infrastruktúra optimalizálására irányuló politika, beleértve a fizikai infrastruktúrát is; digitális transzformáció – a következő intézkedések révén:

-a peres fél és bármely érdekelt szervezet és az igazságszolgáltatás közötti digitális interakció,

-elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző.

-jobb adatkommunikáció rendelkezésre állása az e-akta számára (ami lehetőséget kínál a peres felek számára a bírósági aktákhoz való elektronikus hozzáféréshez).

-a fizikai archívum digitalizálására vonatkozó, bíróságon átnyúló ágazati stratégia kidolgozása.

A stratégia végrehajtása terén elért eredményeket objektív források – például az uniós igazságügyi eredménytábla, az Európai Bizottság jogállamisági jelentése – alapján kidolgozott mutatók segítségével kell nyomon követni és értékelni.

422

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

Mérföldkő

A lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal hatáskörének módosításáról szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezés a lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal hatáskörének módosításáról

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jogalkotási aktusnak át kell ültetnie az (EU) 2019/1153 irányelvet, és számos változtatást kell bevezetnie az intézményi megbízatás kiterjesztésével kapcsolatban, többek között az alábbi NEGYEDÉVekkel: a lefoglalt javak kezelése és hasznosítása, valamint együttműködés más érintett szervekkel a kártérítés behajtásának folyamatában.

423

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

Mérföldkő

Az „igazságügyi törvények” (a bírák jogállásáról szóló törvények, az igazságügyi szervezet, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa) hatálybalépése

Az igazságszolgáltatási törvények hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az új igazságszolgáltatási törvények a következőkről rendelkeznek:

A bírák és ügyészek függetlenségének megerősítése;

A szakma gyakorlásának megkezdése és érdemeken alapuló szakmai előmenetel, az Országos Bírói Intézetnek a vizsgák és versenyvizsgák szervezésében és lebonyolításában betöltött szerepének megerősítésével együtt;

A bíróságok, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa és az Ügyészség hatékony működése;

A bírák tényleges elszámoltathatósága, valamint a beavatkozással és visszaéléssel szembeni védelmük;

Az igazságügyi ellenőrzés hatékonyabbá tétele, a függetlenség és pártatlanság nagyobb garanciáinak biztosítása.

424

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

Mérföldkő

A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítása

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv szükséges módosításait el kell fogadni és hatályba kell léptetni annak érdekében, hogy a 2014-ben hatályba lépett Büntető Törvénykönyv és Büntetőeljárási Törvénykönyv rendelkezései összhangba kerüljenek az alkotmányos rendelkezésekkel, összhangban a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás legutóbbi módosításainak alkotmányossági szempontjairól szóló vonatkozó nemzeti alkotmánybírósági határozatokkal.

425

Reform Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

Cél

Legalább 6000 igazságügyi alkalmazott (például bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők), akik részt vettek az igazságszolgáltatási rendszer minőségének és hatékonyságának javítását célzó képzéseken

 

Szám

0

6 000

NEGYEDÉV

2025

Képzéseket kell szervezni a békebírák és a bírósági tisztviselők számára az igazságszolgáltatási rendszer minőségének javítása és hatékonyabbá tétele érdekében. A következő képzéseket kell megszervezni:

Az új törvényekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat egységesítése (polgári törvénykönyv, polgári perrendtartás, Büntető Törvénykönyv és büntetőeljárási törvény),

Közbeszerzés, közigazgatási jog, adóeljárás,

Polgári és büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés, az Európai Bíróság alapvető jogokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata,

A bírósági titkárok munkájának irányítása,

(5) az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata,

A büntetőítéletek végrehajtása.

A 300 képzés körülbelül 6000 bírót, ügyészt és bírósági titkárt céloz meg.

426

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

Mérföldkő

Az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

A kormány határozatában szereplő, a korrupcióellenes stratégia elfogadását jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az új korrupcióellenes stratégia általános célkitűzései a következők: 
A korrupció polgárokra gyakorolt hatásának csökkentése;

(2) A feddhetetlenség-menedzsment és az igazgatási kapacitás megerősítése a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében; 
Az integritás megerősítése a kiemelt területeken; 
A korrupció elleni küzdelem teljesítményének javítása büntetőjogi és közigazgatási eszközökkel; 
A korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának fokozása.

Az új korrupcióellenes stratégia konkrét célkitűzései a következők:

A környezeti bűnözés megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben részt vevő szakemberek képzése;

A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság, az Európai Ügyészség támogatási struktúrája, a műszaki szolgálat és az igazságügyi rendőrök megerősítése optimális működéséhez szükséges erőforrások biztosítása;

A korrupcióval kapcsolatos igazságszolgáltatási gyakorlat egységesítésének előmozdítása. E tekintetben a NAD elemzi a korrupciós ügyekkel kapcsolatos bírósági gyakorlatot.
Az új stratégia új prioritási területeket határoz meg: környezeti korrupció, a korrupció és a szervezett bűnözés közötti kapcsolat, valamint a kulturális javak védelmének integritása. Felülvizsgálja továbbá az integritásra vonatkozó jogszabályokat, és ezáltal lehetséges javításokat tesz a következőkre vonatkozó konkrét jogszabályok tekintetében:

összeférhetetlenség, összeegyeztethetetlenség;

vagyonnyilatkozat;

forgóajtó (pantouflage);

etikai tanácsadó;

– a közérdekű információk hivatalból történő közzétételének általános szabványa a központi és helyi hatóságok szintjén (a kérelem következetességének biztosítása érdekében).

427

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

Cél

A lefoglalt vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti iroda által kezelt lefoglalt eszközök értékének növelése

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2025

A lefoglalt vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti iroda által kezelt lefoglalt eszközök értékének növekedését a lefoglalt javak kezelésével foglalkozó nemzeti ügynökség (ANABI) jogi megbízatásának egységes szerkezetbe foglalására (442. mérföldkő) és a lefoglalt vagyontárgyak tárolására szolgáló raktárak építésére (446. cél) vonatkozó jogszabály-módosításokat követően kell elérni.

E cél alapértéke az Ügynökség által kezelt lefoglalt eszközök értéke 2021 júniusában (körülbelül 45 millió euró).

428

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

Cél

Az új korrupcióellenes stratégiában előirányzott intézkedések legalább 70%-ának lezárása

 

Százalék (%)

0

70

NEGYEDÉV

2025

A stratégia a 2016–2020-as ciklusban sikeresen alkalmazotthoz hasonló átfogó nyomonkövetési mechanizmus végrehajtását irányozza elő. Ez magában foglalja a rendszeres jelentéstételt, a közintézményekben végzett megfelelőség-értékelési kiküldetéseket, valamint az állami és magánszakértők által hitelesített éves értékelő jelentéseket.

A stratégia megfelelőségértékelési mechanizmusa a következőket foglalja magában:

független hatóságok, korrupcióellenes intézmények, közigazgatás, üzleti környezet és civil társadalom szakértőiből álló csoportok által a közintézményekben végzett szakértői missziók (ez az eszköz részben megismétli a nemzetközi tapasztalatokat, például a GRECO-t).

a stratégia végrehajtására vonatkozó időközi és végső külső ellenőrzések elvégzése.

A külső értékelések elemzik a stratégia célkitűzéseit, hatását, a végrehajtási intézkedések hatékonyságát és eredményességét, valamint eredményeinek fenntarthatóságát.

429

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

Cél

A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészi álláshelyeinek 85%-os foglalkoztatási aránya

Százalék (%)

0

85

NEGYEDÉV

2023

A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészi álláshelyeinek 85%-os foglalkoztatási aránya.

430

Reform A korrupció elleni küzdelem fokozása

Mérföldkő

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2022

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény hatálybalépése. A törvénynek át kell ültetnie az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet, és a feddhetetlenséggel kapcsolatos szakpolitikai NEGYEDÉVek hatékony kezelése érdekében a nemzeti kontextusra vonatkozó további rendelkezéseket kell tartalmaznia.

431

Reform 7. Az integritási keretre vonatkozó jogszabályok értékelése és aktualizálása

Mérföldkő

A feddhetetlenségről szóló egységes szerkezetbe foglalt törvények hatálybalépése

Az integritásról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Az integritásról szóló, egységes szerkezetbe foglalt törvények hatályba lépnek.

A feddhetetlenségi jogszabályok aktualizálását a feddhetetlenségi jogszabályok előzetes értékelése és elemzése, valamint a normatív aktusok kezdeti csoportosítása alapján kell elvégezni.

A projekt második szakaszában a hatályos jogszabályokat egységesíteni és aktualizálni kell, vagy új normatív aktusokat kell javasolni.

432

Reform 7. Az integritási keretre vonatkozó jogszabályok értékelése és aktualizálása

Mérföldkő

A kormány etikai és magatartási kódexének jóváhagyott felülvizsgált változata a közszolgálatra, valamint a végrehajtási intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó meglévők mellett

A Kormány etikai és magatartási kódexe felülvizsgált változatának hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Az etikai kódex felülvizsgálata:

-    annak tisztázása, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó jelenlegi rendelkezések milyen következményekkel járnak a kormány tagjaira nézve, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenséget vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok is felfedhetik-e

-    a fogalommeghatározás kiterjesztése a személyes pénzügyi érdekeken túlra

-    ad hoc nyilvánosságra hozatalra vonatkozó követelmény bevezetése, amennyiben az egyes kormánytagok konkrét magánérdekei között összeütközés merülhet fel a kormányzati eljárásokban vagy a megbízatásukhoz kapcsolódó egyéb munkában vizsgált üggyel kapcsolatban;

-    az ajándékokra, a vendéglátásra, a kedvencekre és a tagoknak nyújtott egyéb előnyökre vonatkozó szigorú korlátozások bevezetése, valamint a jövőbeli rendszer megfelelő megértésének és végrehajthatóságának biztosítása.

-    szabályok bevezetése arra vonatkozóan, hogy a kormány tagjai hogyan lépnek kapcsolatba a jogalkotási folyamatot befolyásolni kívánó lobbistákkal és más harmadik felekkel

433

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

Mérföldkő

A jogorvoslatokról szóló nemzeti jogszabály módosításának hatálybalépése (101/2016. sz. törvény)

A jogorvoslatról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 NEGYEDÉV

2022

A jogorvoslatról szóló nemzeti jogszabály (101/2016. sz. törvény) jogszabály-módosítása bevezeti azt a kötelezettséget, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevővel közvetlenül a Nemzeti Vitarendezési Tanács (CNSC) határozatának elfogadását követően kell aláírni, mielőtt bírósági határozat születik tanácsi határozat ellen benyújtott panasz esetén.

434

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja.

Mérföldkő

A közbeszerzési stratégia hatálybalépése, beleértve a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását támogató horizontális intézkedéseket

 A Kormány határozatában a Közbeszerzési Stratégia hatálybalépését jelző rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A jövőbeli stratégia célkitűzéseinek összhangban kell lenniük az Európai Bizottság közbeszerzési stratégiájában felvázolt stratégiai prioritásokkal. Következésképpen a jövőbeli stratégia cselekvési tervébe foglalandó intézkedéseknek a Bizottság stratégiájának hat stratégiai szakpolitikai prioritására kell összpontosítaniuk, amelyek célja a közbeszerzési gyakorlatok együttműködésen alapuló javítása a többi állami hatósággal és más érdekelt féllel való együttműködés révén.

A stratégiát és annak pontos intézkedéseit, valamint a kapcsolódó végrehajtási ütemtervet és a felelősségi körök kijelölését a Közbeszerzési Minisztériumközi Bizottság hagyja jóvá.

435

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

Cél

Operatív központosított közbeszerzési szervek a helyi hatóságok számára

Az operatív központosított közbeszerzési szervek száma

3 [2021]

7

NEGYEDÉV

2025

4 további helyi központi beszerző szervet kell konfigurálni és operatív eszközökkel és know-how-val ellátni.

A központosított beszerzés tárgyát képező áruk/szolgáltatások/munkák pontos kategóriáit az egyes központi beszerző szervek kedvezményezettjeinek igényfelmérését követően kell meghatározni, de a következőket tartalmazhatják:

irodaszerek,

üzemanyag,

informatikai berendezések,

kommunikációs szolgáltatások

V. létesítménykezelési szolgáltatások

mobilitási szolgáltatások.

436

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

Cél

A közbeszerzés területén nyújtott speciális képzés

 

Szám

0

350

NEGYEDÉV

2023

A közbeszerzés területén legalább 350 fő (köztisztviselő és szerződéses alkalmazott) szakképzést kell biztosítani, különösen az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottai számára.

A speciális képzésnek hozzá kell járulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházási projekteket végrehajtó „nagy beszerzők” és más ajánlatkérő szervek adminisztratív kapacitásának növeléséhez, ezért az állami tulajdonú vállalatokra kell összpontosítani.

437

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

Mérföldkő

Az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) más adatbázisokkal összekapcsolt és interoperábilis.

A SEAP-rendszer összekapcsolt és interoperábilis

 

 

 NEGYEDÉV

2023

Az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) rendszerét össze kell kapcsolni és interoperábilissá kell tenni más adatbázisokkal: Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal, Nemzeti Integritási Ügynökség, Nemzeti Adóigazgatási Hivatal, Nemzeti Közbeszerzési Ügynökség, Nemzeti Panaszbizottság, Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, a közbeszerzési eljárások és ellenőrzések felhasználása az eljárásban részt vevők javára.

438

Reform A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

Mérföldkő

Operatív e-közbeszerzési rendszer

Működőképes e-közbeszerzési rendszer

 

 

 NEGYEDÉV

2025

A SEAP (e-közbeszerzési rendszer) keretében a következőket kell teljesíteni és működtetni:

A közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. szeptember 23-i (EU) 2019/1780 bizottsági végrehajtási rendeletben előírt új formanyomtatványok (e-formanyomtatványok) kidolgozása és végrehajtása; 
Elektronikus formanyomtatványok kidolgozása és alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban a pályázatok értékelése során; 
3) a 2021 márciusában működésbe lépett dinamikus közbeszerzési rendszer (SAD) funkcióinak bővítése a képesítések automatizált értékelését lehetővé tevő létesítményekkel és az elektronikus katalógus beépítésével; 
E-szerződések, e-számlázás, e-fizetés és szerződéskezelési eszközök (kiegészítések, elfogadási jelentések, kifizetések).

439

Reform A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Mérföldkő

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó aktualizált jogszabályok hatálybalépése

Az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 NEGYEDÉV

2022

A módosított 111/2016. sz. törvény hatálybalépése, amely megszünteti az összes kivételt, beleértve a helyi szintű állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó kivételeket is. E módosítások i. elkülönítik a szabályozói és tulajdonosi funkciókat, ii. megszüntetik az állami tulajdonból származó közvetlen vagy közvetett előnyt, legyen szó akár a piaci szabályokról/szabályozásokról, a finanszírozásról, az adózásról vagy a közbeszerzésről, iii. biztosítják, hogy az állami tulajdonú vállalatok nyereségre tegyenek szert.

440

Reform A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Mérföldkő

A Kormányzati Vállalatirányítási Politikai Koordinációs és Monitoring Központ munkacsoportjának működőképessé tétele

A Miniszterelnöki Határozatnak a Kormánytitkárságon működő munkacsoport szervezetéről és működéséről szóló miniszterelnöki határozat hatálybalépéséről szóló rendelkezése

 

 

NEGYEDÉV

2022

Egy független szakértői testület ajánlásai alapján az OECD vállalatirányítási normáival összhangban állandó munkacsoportot hoznak létre, amely működőképessé válik (azaz jogilag felhatalmazott és erőforrásokkal ellátott) a vállalatirányítási normák alkalmazásának nyomon követése érdekében, végső soron felelős azért, hogy átlátható és versenyeztetésen alapuló kiválasztási eljárást biztosítson az igazgatótanácsi tagok kinevezésének jóváhagyására, nyomon követi, értékeli, ellenőrzi, ellenőrzi és rendszeres jelentést tesz közzé a teljesítménymutatókról, és szankciókat hajt végre a fő teljesítménymutatóknak meg nem felelő állami tulajdonú vállalatokkal szemben.

441

Reform. 9. A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Mérföldkő

Az ellenőrző irányítópult közzététele, amely pénzügyi és nem pénzügyi célokat és teljesítménymutatókat tartalmaz az állami vállalatok valamennyi kategóriájára vonatkozóan (beleértve az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint a közlekedés, az energia, a közművek)

A teljesítménymutatók dinamikájára vonatkozó releváns adatokat tartalmazó nyomonkövetési irányítópult közzététele

 

 

NEGYEDÉV

2023

A monitoring-eredménytáblát évente ki kell dolgozni, közzé kell tenni és központilag kell használni az állami tulajdonú vállalatok valamennyi kategóriája tekintetében a (pénzügyi és nem pénzügyi) teljesítménymutatók elérése terén elért előrehaladás jelentésére és nyomon követésére.

Elsőbbséget kell biztosítani minden olyan kulcsfontosságú ágazatban működő vállalat számára, mint a közlekedés, az energia, a közművek.

Ehhez a következő lépéseket kell végrehajtani:

-Elvégzi az összes állami tulajdonú vállalat értékelését, és ajánlásokat tesz az állami tulajdonú vállalatok eszközeinek értékesítésére vagy tőzsdei jegyzésére;

-Meghatározza a pénzügyi és nem funkcionális célkitűzéseket, valamint a fő pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók nyomon követésére szolgáló eredménytáblát az állami tulajdonú vállalatok valamennyi kategóriájára vonatkozóan, beleértve az olyan ágazatokban működőket is, mint az energiaszállítás, a közüzemi szolgáltatások, amelyeket a munkacsoport működtethet;

-A munkacsoport jóváhagyja az összes pénzügyi és nem pénzügyi célkitűzést és fő teljesítménymutatókat valamennyi állami tulajdonú vállalatra vonatkozóan, beleértve az energia- és a közlekedési ágazatot is.

442

Reform A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Cél

Az ideiglenes/ideiglenes igazgatótanácsi kinevezések 50%-os csökkentése az állami tulajdonú vállalatok esetében központi szinten

 

Százalék (%)

0

50

NEGYEDÉV

2023

Az állami tulajdonú vállalatok vezetésére vonatkozó ideiglenes kinevezések számának csökkentését központi szinten a 2022-ben elvégzett elemzésben meghatározandó alapszint alapján kell kiszámítani.

443

Reform A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Cél

Az energia és a közlekedés területén jegyzett/bérelt/átstrukturált központi állami tulajdonú vállalatok

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

Legalább három, az energia és a közlekedés területén jegyzett/bérelt/átépített központi állami tulajdonú vállalat, a Hidroelectrica legalább 15%-os részesedésének a 122. célkitűzés által érintett, e dokumentum „Energiakomponens” című szakaszában történő felsorolásán felül.

444

Reform A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

Cél

Az ideiglenes/ideiglenes igazgatótanácsi kinevezések 10%-os csökkentése az állami tulajdonú vállalatok esetében helyi szinten

Százalék (%)

0

10

NEGYEDÉV

2023

Az állami tulajdonú vállalatok vezetésébe történő ideiglenes kinevezések számának helyi szintű csökkentését a 2022-ben elvégzett elemzésben meghatározandó alapszint (2020) alapján kell kiszámítani.

445

Beruházás Az igazságszolgáltatási infrastruktúra optimalizálása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében

Cél

A zöld előírásoknak megfelelően épített bírósági helyiségek

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

A beruházás 3 új bírósági épület építésére vonatkozik, amelyeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény (PED) a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Az épületekhez való hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek igényeihez kell igazítani, és ezt a kiigazítást a tűzvédelmi és műszaki védelmi előírásoknak való megfelelésnek kell kísérnie, beleértve a szeizmikus rezilienciát is. Elsőbbséget élveznek az igazságügyi hatóságok helyei Románia gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

446

Beruházás 2. A korrupció elleni küzdelemhez, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek és károk helyreállításához szükséges logisztikai (nem informatikai) infrastruktúra fejlesztése, beleértve az e területeken folytatott képzést is

Cél

A lefoglalt javak tárolására szolgáló, működőképessé tett raktárak

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2025

Legalább 3 lefoglalt eszközraktár rehabilitációs/építési munkálatainak befejezése, amelyek megfelelnek a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

447

Beruházás – Helyi partnerségi struktúrák létrehozása a helyi önkormányzatok és a civil társadalom között

Cél

A helyi közigazgatási hatóságok és a létrehozott és működő nem kormányzati szervezetek közötti partnerségek

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2026

50 új partnerség jön létre a nem kormányzati szervezetek és a helyi közigazgatási hatóságok között a helyi közösségek fejlődését támogató projektek kidolgozása céljából.

A partnerségeket magában foglaló konkrét beavatkozási terveket az egyes közösségek szintjén kell meghatározni, és azoknak prioritásként kell kezelniük az olyan területeket, mint a megkülönböztetés elleni küzdelem, a részvételen alapuló kormányzás és költségvetés-tervezés, a kiszolgáltatott közösségek (például a romák, a hajléktalanok) kiszolgálása, a szegénység elleni küzdelem és a zöld átállás. A beavatkozási terveknek tartalmazniuk kell a kapcsolódó célokat, a rövid és hosszú távú eredményeket, a költségvetéseket, valamint a rendszeres, átlátható és inkluzív konzultációs folyamatok melletti elkötelezettséget, amelyek egyértelmű feladatmegosztást biztosítanak az érintett felek számára. A beavatkozási tervek olyan munkaeszközöket is tartalmaznak, amelyek célja a partnerségben részt vevő közigazgatás belső kapacitásának fejlesztése a polgárok szolgálatában. A beavatkozási tervek rangsorolása együttműködésen alapuló és nyilvános konzultáció tárgyát képezi. Az egyes beavatkozási tervek végrehajtását az egyes tervek lezárását követően legalább két évig nyomon kell követni. A felek közötti együttműködést és a konzultációs folyamat rendszerességét/hatékonyságát a beruházási időszak teljes időtartama alatt dokumentálni kell.

448

Beruházás 4. A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben tárgyalt, szociális jogokra vonatkozó közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében

Cél

Működőképes, együttműködésen alapuló nem kormányzati ágazati kezdeményezések

Szám

0

15

NEGYEDÉV

2026

Legalább 15 funkcionális, nem kormányzati ágazati együttműködési kezdeményezést (hálózatok, koalíciók, platformok, szervezetek csoportjai, köztük agytrösztök, elemző és kutatási struktúrák) kell létrehozni annak érdekében, hogy biztosítsák a nem kormányzati szervezetek részvételét és hatékony hozzájárulását a nyilvános konzultációs folyamatokban. E kezdeményezések célja legalább 15 olyan közpolitika/nemzeti reform létrehozásának, elfogadásának és végrehajtásának nyomon követése, amelyek fontosak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv szempontjából, valamint a társadalmi jelentőségű területeken (például egészségügy, oktatás, zöld átállás).

Az együttműködési mechanizmusokat partnerségi megállapodások révén kell létrehozni és működőképessé tenni, amelyek konkrét és meghatározott eredményekkel és határidőkkel rendelkező, meghatározott cselekvési stratégiát határoznak meg, és amelynek középpontjában a konzultációs folyamatokban való aktív részvétel biztosítása és a konkrét nemzeti közpolitika végrehajtásának nyomon követése áll. Az ilyen kezdeményezések nyomon követése legalább 15 külső ellenőrzési jelentés révén történik, amelyeket minden egyes kezdeményezésre vonatkozóan rendszeresen el kell készíteni.

A nyújtott támogatás fedezi a projekt technikai és pénzügyi végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat, a projektben előirányzott tevékenységekhez (azaz konzultációk szervezéséhez, kommunikációs és terjesztési tevékenységekhez, adatgyűjtéshez és -feldolgozáshoz, valamint a különböző területeken szerzett szakértelemhez) kapcsolódó közvetlen és közvetett működési költségeket.

449

Beruházás 4. A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben tárgyalt, szociális jogokra vonatkozó közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében

Mérföldkő

A szociális párbeszédre vonatkozó jogszabályok hatálybalépése, amely az ILO ajánlásaival összhangban érdemi és időszerű szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat biztosít

A törvény hatályba lépését jelző rendelkezés a szociális párbeszédről

NEGYEDÉV

2022

A szociális párbeszédről szóló, a szociális partnerekkel megtárgyalt új törvény hatálybalépése. A törvénynek kezelnie kell a szociális párbeszéd folyamatának a vonatkozó országspecifikus ajánlásban kiemelt hiányosságait, és összhangban kell lennie a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2018 áprilisában kiadott és a 2020. évi országspecifikus ajánlások (25) preambulumbekezdésében említett ajánlásaival. A törvény előírja továbbá a gazdasági ágazatok meghatározásának felülvizsgálatát, mint az ágazati szintű kollektív szerződések alapját.

450

Beruházás 5. A terv nyomon követése és végrehajtása

Mérföldkő

Ellenőrzés és kontrollok: információk a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követéséhez

Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés

NEGYEDÉV

2021

Az első kifizetési kérelem benyújtása előtt létre kell hozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszert (az előfinanszírozás kivételével).

A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:

adatgyűjtés és a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

451

Beruházás 5. A terv nyomon követése és végrehajtása

Mérföldkő

A Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma (MIPE), a Pénzügyminisztérium (MoF) és az ellenőrző hatóság (AA) jogi felhatalmazását megállapító kormányrendelet hatálybalépése

Jogszabály rendelkezése a pénzügyi, végrehajtási, ellenőrzési és ellenőrzési mechanizmusról szóló sürgősségi kormányrendelet hatálybalépéséről, beleértve a három intézménynek adott egyértelmű felhatalmazást

NEGYEDÉV

2021

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézményi keretét, valamint az azt alkotó intézmények által végzett tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálybalépése, amely felhatalmazza a MIPE-t a nyomonkövetési, ellenőrzési, kontroll- és helyreállítási feladatok ellátására, az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek, a vezetői nyilatkozat és az ellenőrzési összefoglaló elkészítésére és aláírására. Ugyanez a keret a hitelmegállapodásnak és a finanszírozási megállapodásnak a MIPE-vel együtt történő aláírásával kapcsolatos feladatokkal is megbízza a MoF-et, valamint meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket az ellenőrző hatóságnak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervre vonatkozó megbízatása részeként el kell végeznie.



O.ÖSSZETEVŐ: Oktatás

A román helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense 6 alkomponensből áll, amelyek az oktatási rendszer legfontosabb kihívásait kezelik. Az alkomponensek az „Oktatással Románia” projektből származnak, amely a romániai oktatási rendszer reformjának átfogó stratégiája. Az alkomponensek a következők:

I.Kisgyermekkori nevelés és gondozás: egy egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési és gondozási rendszer kialakítása, amely hatékony intézményközi együttműködési és ágazatközi koordinációs mechanizmuson alapul, javítja a 0–6 évesek hozzáférését és részvételét;

II.Korai iskolaelhagyás: a kötelező oktatás reformja az iskolák autonómiájának növelésével a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében, társadalmi befogadási programok és esélyegyenlőség biztosítása révén;

III.Szakképzés és duális oktatás: a műszaki felsőoktatás teljes szakmai útvonalának kialakítása;

IV.Az oktatás digitalizálása: az oktatási folyamat digitalizálása, többek között a jogi keret módosítása révén, az integrált megközelítések lehetővé tétele és a digitális készségek javítása érdekében mind a diákok, mind a tanárok számára;

V.Infrastruktúra: az iskolák és egyetemek infrastruktúrájának korszerűsítése a városi és vidéki területeken, többek között a szabályozási keret módosítása és egyszerűsítése révén a környezetbarát biztonsági és minőségi előírások biztosítása érdekében;

VI.Az iskolák irányítása: az egyetem előtti oktatás irányításának reformja és irányításának professzionalizálása az iskolák autonómiájának növelése mellett, a stabilitás, a következetesség és a kompetencia biztosítása érdekében.

A komponens 6 reformot és 18 beruházást, valamint az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogszabályok elfogadását célzó átfogó reformot foglal magában.

A komponens hozzájárul az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítására, különösen a romák és más hátrányos helyzetű csoportok esetében az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítására, valamint a készségek – többek között a digitális – fejlesztésére vonatkozó, Romániának címzett országspecifikus ajánlás végrehajtásához, különösen a szakképzés és a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciájának növelése révén (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Foglalkozik továbbá a készségek és a digitális tanulás megerősítéséről, valamint az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításáról szóló ajánlással (a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

O.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform Az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag kidolgozása és elfogadása

E reform célja a Románia oktatási rendszerének reformjára irányuló átfogó stratégia, az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására irányuló jogalkotási csomag elfogadása és hatálybalépése. Az ezt követő reformok és beruházások e stratégia szerves részét képezik.

A reform a következő lépésekből áll, amelyek az „Oktatással Románia” végrehajtására irányuló jogalkotási csomag elfogadásához és hatálybalépéséhez vezetnek: a miniszterelnök által koordinált minisztériumközi munkacsoport felállítása, amely figyelemmel kíséri a projekt végrehajtását; a végrehajtási cselekvési tervet jóváhagyó miniszteri rendelet; valamint a jogalkotási csomag előkészítése a legfontosabb érdekelt felekkel szoros együttműködésben.

A reform végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

I.Kisgyermekkori nevelés és gondozás:

Reform Egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési rendszer

A reform célja, hogy javítsa a gyermekek kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférését a születéstől az alapfokú oktatás kezdetéig, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó gyermekekre.

A reform magában foglalja az egységes, inkluzív és minőségi kisgyermekkori nevelési szolgáltatások fejlesztésére irányuló ágazatközi keretprogram elfogadását, amely egyértelműen meghatározza az érintett minisztériumok (Oktatásügyi Minisztérium, Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium) felelősségét, valamint éves operatív végrehajtási terveket. Az ágazatközi keretprogramot miniszteri rendelettel kell elfogadni, és a 2022. december 31-ig hatályba lép.

A reform magában foglalja a kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatások létrehozására, szervezésére és működtetésére vonatkozó aktualizált jogszabályi keret elfogadását is.

Ez a reform 2025. december 31-ig várhatóan 19%-ra növeli a 0–3 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi arányát. Emellett a 3–6 évesek oktatási szolgáltatásokban való részvételi aránya 2025. december 31-ig várhatóan 91%-ra emelkedik.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot három kapcsolódó beruházás egészíti ki:

Beruházás 110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele

E beruházás célja a koragyermekkori nevelési rendszer kapacitásának növelése azáltal, hogy bölcsődéket biztosítanak a hagyományos koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az azokban való részvétel javítása érdekében. A beruházások 110 energiahatékony bölcsőde építését, felszerelését és üzembe helyezését foglalják magukban nemzeti szinten, amelyek 5000 és 10000 közötti lakosonként szabványos koragyermekkori nevelési szolgáltatást nyújtanak 4500 gyermek számára.

A kis, közepes és nagy bölcsődékben 40 és 110 férőhely közötti kapacitással rendelkező 110 bölcsődeet a helyi hatóságok építik ki. Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy a primerenergia-igény legalább 20%-kal alacsonyabb legyen, mint a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó követelmény, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Ezt a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy támogatást nyújtanak a helyi hatóságoknak, területi elosztással, bölcsődékre, koragyermekkori nevelésre és gondozásra.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2. 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele hátrányos helyzetű csoportok számára

E beruházás célja a koragyermekkori nevelési rendszer kapacitásának és minőségének növelése, a részvételi arány javítása mind az iskola-előkészítő, mind az óvodai szinten, mintegy 4500 hátrányos helyzetű gyermek felszolgálása révén.

A beruházás a következő intézkedéseket foglalja magában:

1.A 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozásához és felszereléséhez nyújtott támogatások állami és magánszereplőknek történő odaítélésére vonatkozó módszertan kidolgozása;

2.A 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozásához, felszereléséhez és működőképessé tételéhez nyújtott támogatások elosztása az állami és magánszereplők között;

3.A 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozásának, felszerelésének és működőképessé tételének befejezése.

A beruházás végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3. A kisgyermekkori nevelési szolgáltatások szakembereinek továbbképzésére vonatkozó keretprogram kidolgozása

E beruházás célja a koragyermekkori nevelési szolgáltatásokban dolgozó személyzet professzionalizálása a 2019-ben elfogadott kisgyermekkori nevelési tanterv által támogatott megközelítések keretében, valamint a 3 év alatti gyermekeknek nyújtott kisgyermekkori nevelési szolgáltatások minőségének nyomon követésével foglalkozó személyzet professzionalizálása.

A beruházás a következőkből áll:

1.Technikai segítségnyújtási szerződés megtervezése, odaítélése és végrehajtása két folyamatos képzési program előkészítése, akkreditációja, lebonyolítása és nyomon követése céljából, nevezetesen:

-egy képzési program a koragyermekkori nevelésben részt vevő oktatók számára: külön tanterv végrehajtása, amely az oktatási és nem oktatási személyzetnek szóló modulokat tartalmaz, beleértve egy digitális oktatási modult is;

-egy képzési program az oktatók számára (három ágazatból: szociális, oktatási és egészségügyi); a koragyermekkori nevelési szolgáltatások minőségének nyomon követése;

2.A képzési szolgáltatók számára a képzési programok végrehajtásához nyújtott 42 támogatás odaítélésére vonatkozó módszertan kidolgozása, a technikai segítségnyújtási szerződés keretében kiképzett oktatók igénybevételével;

3.A 42 ösztöndíj odaítélése 19950 fő (tanár- és nem oktatói személyzet, megyei szinten 475 fő) számára, akik a hagyományos és kiegészítő koragyermekkori nevelési szolgáltatásokban dolgoznak, előnyben részesítve az újonnan létrehozott szolgálatokban dolgozókat.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

II.Korai iskolaelhagyás:

Reform A kötelező oktatási rendszer reformja a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében

E reform célkitűzései a következők: a) a korai előrejelző mechanizmus végrehajtása az oktatásban a hiányzások csökkentése, az értékelési eredmények javítása, a nemzeti vizsgákon való magasabb részvételi arány és a kötelező oktatásban részt vevő tanulók arányának növelése decentralizált megközelítés alkalmazása és az iskolák erőforrás-felhasználási autonómiájának növelése révén; és b) az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmus informatikai eszközén keresztül nyomon követi a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és támogatja az iskolákat a vonatkozó adatgyűjtésben, személyre szabott munkatervek és képzések végrehajtásában.

Ezeket a célkitűzéseket a korai iskolaelhagyásra vonatkozó nemzeti program végrehajtásáról szóló kormányhatározat 2021. december 31-ig történő hatálybalépésével, valamint az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmus informatikai eszköz nemzeti szintű bővítésével, egy 2022. december 31-én hatályba lépő miniszteri rendelettel kell elérni.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot két kapcsolódó beruházás egészíti ki:

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

E beruházás célja a korai iskolaelhagyás csökkentése az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmus és informatikai eszköz felhasználásával, amely pénzügyi forrásokat biztosít az iskoláknak az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenet támogatására. A végső cél a korai iskolaelhagyás csökkentése.

A beruházást a következő lépésekkel kell végrehajtani:

1.2022-ben és 2024-ben 2 részből 2–3 éves vissza nem térítendő támogatás legalább 2500 iskola számára történő kiosztása. Az allokáció az oktatási minisztérium által kidolgozott, a lemorzsolódás kockázatának kitett intézmények szűkített listáján alapul, és 2024. március 31-ig be kell fejezni.

2.A végrehajtás nyomon követése a 2–3 éves támogatások végén 2026. június 30-án a korai iskolaelhagyás összetett sebezhetőségi mutatója alapján kiemelt prioritás alá tartozó iskolák nemzeti szinten 25%-os csökkentését, valamint a lemorzsolódási programban szereplő 2500 iskola digitalizálását (2024. szeptember 30.).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5. Képzések a román integrált oktatási információs rendszer (SIIR) és a korai előrejelző mechanizmus (MATE) informatikai eszköz felhasználói számára, valamint rendszerszintű beavatkozások a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében

E beruházás célja a román integrált oktatási információs rendszer (SIIR) és a korai előrejelző mechanizmus informatikai eszköze (MATE IT-eszköz) iskolai felhasználóinak szóló képzés kidolgozása és végrehajtása. A képzési modulokat a hallgatói igényekhez és készségekhez (inkluzív oktatás), a hallgatóközpontú tanítási megközelítésekhez és a tanítási feltételek javításához kell igazítani; képzés biztosítása a MATE számítógépes modul használatáról; figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása és végrehajtása diákok és tanárok számára; a diákok szociális-érzelmi készségeinek fejlesztése a kötelező oktatás befejezése érdekében.

2023 márciusáig 45000 tanárnak kell elvégeznie a speciális képzést.

A beruházás végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

III.Szakképzés (kettős rendszer):

Reform Teljes szakmai útvonal kialakítása a műszaki felsőoktatás számára

E reform célja a diákok igényeire összpontosító és a munkaerő-piaci igényekhez igazodó duális oktatás fejlesztése, egyrészt a területek, képesítések és diplomások számának növelésével, másrészt pedig a kettős középfokú oktatásban regisztrált diákok teljes oktatási útvonalának biztosításával annak érdekében, hogy a diákok bejussanak a felsőfokú oktatási programokba (3–7. képesítés).

A reform a következőkből áll:

-A jogszabályi keret hatálybalépése a teljes kettős útvonal megszervezésének módszertanával, négyéves időtartamra, a 2023–2024-es tanévtől kezdve a felsőoktatáshoz való hozzáférésbiztosításával.

-Az új érettségi bizonyítvány szabályozásának kidolgozása, beleértve a duális végzettséggel rendelkezőket is. Előléptetését követően a végzettek számára lehetővé kell tenni az egyetemi tanulmányi programokhoz való hozzáférést. Az egységes érettségi bizonyítványt Romániában a 2027. júniusi ülésszaktól kezdődően kell alkalmazni.

A teljes duális oktatási útvonal megszervezésére vonatkozó jogszabályi keret 2022. szeptember 30-ig lép hatályba. A reform végrehajtását úgy kell nyomon követni, hogy 2026. június 30-ig 17%-ról 40%-ra emelik a szakmai pályára beiratkozott diákok arányát a középiskolás diákok teljes számához viszonyítva.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot 4 kapcsolódó beruházás egészíti ki 49 :

Beruházás 6. 10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

E beruházás célja, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi szakmai alapképzéshez és -képzéshez azáltal, hogy partnerségeket alakít ki a gazdasági szereplőkkel vagy más érintett partnerekkel a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez való igazítása érdekében.

A beruházás 10 regionális konzorcium létrehozásából áll, amelyek mindegyike legalább a következő típusú jogalanyokból áll: helyi hatóságok, helyi vállalkozások, szakmai és műszaki iskolák, műszaki egyetemek, hogy támogassák a munkáltatókat abban, hogy aktív szerepet játsszanak a tanulók és diákok szakképzésében; valamint 10 integrált, felső középfokú és egyetemi szakképzési kampusz építése a fenti regionális konzorciumokon belül.

A beruházási eredmények a következők:

-10 integrált és működő duális oktatási konzorcium, amely az érintett területen működő gazdasági szereplők követelményeihez kapcsolódik. A kiválasztási folyamatnak az Oktatási Minisztérium által kidolgozott egységes módszertanon kell alapulnia, amely nemzeti szinten alkalmazandó a legmegfelelőbb és leghatásosabb regionális partnerségi struktúrák azonosítására. Az egyenlő földrajzi eloszlás nemzeti szintű biztosítása érdekében minden partnerségi struktúrát lehetőleg egy különálló fejlesztési régióban kell elhelyezni. A 10 kiválasztott regionális szakmai konzorciumot egy ösztöndíjrendszeren keresztül kell támogatni annak érdekében, hogy a hallgatók számára optimális képzési feltételeket biztosítsanak, és 4 éves időtartamra pénzügyi támogatást nyújtsanak. Elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű középiskolások, köztük a romák.

-10 vegyes, integrált szakképzési kampusz (középiskolák és műszaki egyetemek), azzal a céllal, hogy korszerű fizikai infrastruktúrát biztosítsanak a vegyes, integrált szakképzési lakások, a regionális partnerségi struktúrák/konzorciumok számára. A végrehajtásra helyi szinten kerül sor, és a városoknak és településeknek részt kell venniük a területükön megvalósítandó infrastrukturális projektek megvalósítására irányuló felhívásokban.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a továbbfelhasználást is 50 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 51 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 52 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 53 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A szakképzési kampuszokat 2025. szeptember 30-ig, a duális oktatási konzorciumok pedig 2026. március 31-ig teljes kapacitással működnek. A végrehajtás nyomon követését a teljes kettős útvonalra beiratkozott diákoknak kell biztosítaniuk, a 2020. évi 1847-es kiindulási számról 2026 júniusára 3000 diákra emelkedve. A finanszírozási programok 2026 utáni fenntarthatóságát az állami költségvetésből kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7. A mezőgazdasági középiskolák professzionalizáló központokká történő átalakítása

E beruházás célja 57 mezőgazdasági főiskola támogatása, amelyeket 5 romániai mezőgazdasági egyetemnek megfelelő 5 regionális központban kell megszervezni. A mezőgazdasági kollégiumok finanszírozási rendszere – legfeljebb 5 éves felső határral – legalább a következő típusú tevékenységekre terjed ki:

-Az iskolai laboratóriumok, műhelyek és informatikai laboratóriumok, étkezdék, diákok elhelyezésének korszerűsítése, felújítása és bővítése.

-Biológiai anyagok, mezőgazdasági berendezések és mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges gépek beszerzése.

-Tanárok képzése a Mezőgazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium által kidolgozott, mezőgazdasággal kapcsolatos tantervek alapján.

Minden mezőgazdasági iskolát fel kell szerelni egy informatikai laboratóriummal, amely magában foglalja az elméleti és gyakorlati oktatási/tanulási tevékenységekhez szükséges szimulátorokat és szoftvereket.

A felújítások esetében a szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, aminek a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie. Ebben az összefüggésben a felújítással kapcsolatos költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

A szerződésekben elő kell írni azt is, hogy az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

IV.Az oktatás digitalizálása:

Reform Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

A reform célja, hogy biztosítsa a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges jogi keretet azáltal, hogy meghatározza az oktatási szakemberek kompetenciaprofilját, felülvizsgálja a kötelező iskolai tantervet és az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó kerettervet valamennyi iskolai szinten.

A reformot az oktatási folyamatok és tartalmak digitalizálására, valamint az online értékelések elvégzésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépéséig kell végrehajtani. Ezenkívül e reform révén meg kell határozni az online oktatási tevékenységek minőségét biztosító minimum- és optimális normákat. A reform várhatóan összehangolja az oktatási rendszert a DigComp diákok digitális kompetenciáinak európai keretrendszerével, többek között a tanterv aktualizálása és a digitális oktatási anyagok fejlesztése révén. Végezetül a reformnak működőképessé kell tennie a tanári kompetenciaprofil és a szakmai alapképzés, a szakmai továbbképzés és a készségképzés tanterve közötti kapcsolatot.

A reform végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot 4 kapcsolódó beruházás egészíti ki 54 :

Beruházás 8. Oktatói továbbképzési program

E beruházás célja a tanárok digitális pedagógiai készségeinek fejlesztése, beleértve a rendelkezésre álló eszközök és erőforrások összegyűjtésével és hatékony felhasználásával kapcsolatos készségeket is. A beruházás az oktatástól, az értékeléstől, a szülőkkel folytatott kommunikációtól kezdve a digitális tartalmak és erőforrások létrehozásán és cseréjén át az összes konkrét tevékenységre irányul.

A beruházást tematikus képzések kidolgozása révén kell végrehajtani a digitális jártasság és a digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése érdekében, különösen a vidéki területeken és más hátrányos helyzetű környezetben dolgozó tanárok számára. A képzési program kialakítása során figyelembe kell venni a digitális kompetenciák európai keretrendszerét és a digitális készségek nemzetközileg elismert normáit (ECDL). A képzési programokban várhatóan 100000 tanár vesz részt. A digitális készségekkel kapcsolatos képzést ki kell egészíteni a multimédiás tanórák összegyűjtésére szolgáló platformmal, amely bevált gyakorlati modellként szolgálna az egyes tantervi területeken/tanulási tudományágakban a különböző oktatási szinteken. Az e célra létrehozott platformon keresztül 50000 tanár részesül a csereprogram előnyeiből. A képzési program hosszú távú hatásának biztosítása érdekében létre kell hozni egy keretet a megszerzett készségek gyakorlati alkalmazásának nyomon követésére és értékelésére, a digitális készségek értékelésének biztosítására és korrekciós intézkedések kezdeményezésére.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 9. Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

E beruházás célja, hogy biztosítsa a szükséges infrastruktúrát és technológiai erőforrásokat az egyetem előtti iskolák számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű területekre (különösen a vidéki területekre), lehetővé téve a tanulók számára a technológiához való hozzáférést informatikai laboratóriumok és speciális berendezések révén.

A beruházás legalább 4300 informatikai laboratórium korszerűsítésére, több mint 1100 technológiai központ (intelligens laboratóriumként történő) fejlesztésére, valamint több mint 3600 iskola infrastruktúrájának és digitális berendezéseinek biztosítására irányuló, más finanszírozási programok hatálya alá nem tartozó támogatásokból áll. Az intelligens laboratóriumoknak lehetővé kell tenniük a tanulók digitális és technológiai jártasságát, valamint a munkaerőpiacon szükséges alapvető és fejlett digitális készségek és kompetenciák tanárképzését, ugyanakkor az új technológiák 4.0 felhasználásával, valamint az alkalmazott kreativitás 3D nyomtatással és 3D tervezési szoftverrel történő fejlesztése mellett.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

V.Infrastruktúra 55 :

Reform Aktualizált szabályozási keret a környezetbarát tervezési, építési és dotációs szabványok biztosítására az egyetem előtti oktatási rendszerben

E reform célkitűzései a következők: a) a tanulási környezet minőségének és biztonságának javítása, beleértve a tananyagokra, a bútorokra, valamint a laboratóriumi felszerelések és a technológiai műhelyek felszerelésére vonatkozó szabályozást; valamint b) az iskolákban a zöld épületekre való átállás előmozdítását célzó jogi keret kidolgozása és elfogadása.

A zöld és intelligens épületekre való átállással összefüggésben a román hatóságok aktualizálják az iskolák tervezésére, dotációjára és működésére vonatkozó jogszabályokat, beleértve a laboratóriumi és tudományos laboratóriumok oktatási anyagaira, berendezéseire és felszereléseire vonatkozó szabályozást, és kidolgozzák a zöld iskolák működésének és szervezésének módszertanát.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot három, az iskolával kapcsolatos infrastruktúrába történő beruházás kíséri:

Beruházás 10. Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

E beruházás célja az egyetem előtti iskolák fenntarthatóságának biztosítása a zöld iskolákra való átállás és a zöld mobilitás (elektromos minibuszok) révén. A fenntartható oktatási rendszerre való átállás biztosítása érdekében az Oktatási Minisztérium megkezdi a fenntartható, környezetbarát iskolák hálózatának kialakítását. A fenntarthatóságot biztosító strukturális változások (hőszigetelés, napelemek, zöldterület-tervezés, szelektív gyűjtés) 238 905 m²iskolai területet és 36 951 m 2 főnyi új egyetem előttizöld iskolai területet kell megépíteni. A zöld iskolák kiválasztásának módszertana olyan kritériumokat vehet figyelembe, mint például: az iskola rendelkezésre állása; a tanulók száma; a díjak méltányos földrajzi eloszlása; a díjak méltányos elosztása a vidék és a város között; a terület szennyezési szintje; a projektvégrehajtás és a környezetvédelmi projektek/tevékenységek végrehajtása terén szerzett korábbi tapasztalat.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A felújítások esetében a szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, ami 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a felújítás előtti állapothoz képest. Ebben az összefüggésben a költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

Az 1218 iskolai minibusz a vidéki területek elszigetelt településeiről érkező tanulók szállítására szolgál. Az Oktatási Minisztérium a helyi hatóságok bevonásával nemzeti szinten elemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a helyzeteket, amelyekben a tanulókat más települések iskoláiba kell szállítani. Ez a beruházás kiegészíti a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló 2. reformot is azáltal, hogy mobilitási eszközöket biztosít az alacsony népességű tanulók számára, és megkönnyíti a minőségi oktatáshoz való hozzáférésüket.

Az elektromos minibuszokat 2024. december 31-ig kell megvásárolni és használni, a zöld épületeket pedig 2025. december 31-ig be kell fejezni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 11. Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai szekrények számára

E beruházás célja, hogy biztosítsa a minőségi előírásoknak való megfeleléshez szükséges létesítményeket az osztálytermekben és az iskolatudományi laboratóriumokban/iskolákban, beleértve a speciális oktatási létesítmények és berendezések biztosítását a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű diákok számára.

Az osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai kabinetek számára szükséges létesítményeket decentralizált alapon kell biztosítani iskolai, megyei iskolai felügyelőségek és helyi hatóságok szintjén. 75000 osztálytermet és 10000 iskolatudományi laboratóriumot/iskolai szekrényt kell felszerelni.

A beruházásokat előnyben kell részesíteni azon oktatási intézmények esetében, amelyek az elmúlt 5 évben nem ruháztak be osztálytermi és laboratóriumi felszerelésekbe.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 12. Vidéki iskolakonzorciumok támogatása

Ez a beruházás a falvakból és kistelepülésekből származó diákokat célozza azzal a céllal, hogy a modern vidéki iskola campusokban javítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférésüket.

3 vidéki iskolakonzorciumokat kell létrehozni a vidéki oktatási környezetnek az optimális tanítási feltételek biztosítása és a társadalmi méltányosság elvének tiszteletben tartása révén történő megerősítése érdekében.

A három konzorcium finanszírozása a beruházási és európai projektekért felelős minisztérium által irányított támogatási rendszeren keresztül történik, amely kiválasztja azt a három helyi akciócsoportot vagy a helyi akciócsoportok társulásait, amelyek legalább két feltételnek megfelelnek: a mikrorégió demográfiai hanyatlásának igazolása legalább hét év alatt; a helyi hatóságok határozott beleegyezését mutathatják be a vidéki iskola campus projektjéhez.

Ezt követően 3 modern, 300–1 500 férőhelyes kapacitású kampuszt kell kialakítani. A kampuszokat modern oktatási létesítményekkel, műhelyekkel és laboratóriumokkal, iskola utáni létesítményekkel, sporttermekkel és szurdákkal, nem formális tevékenységekhez szükséges létesítményekkel, konyhával és szállással kell ellátni a tanulók és tanárok számára, valamint pedagógusi létesítményeket. A kampuszoknak rendelkezniük kell egy olyan flottával is, amely napi közlekedést és iskolai utakat biztosít a tanulók számára.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

VI.Az iskolák irányítása:

Reform 7. Az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása

E reform célja, hogy az iskolák élvezhessék a hatékonyabb irányítás és a nagyobb autonómia előnyeit. Az irányítási reformnak növelnie kell az iskolák szintjén az oktatásra vonatkozóan javasolt valamennyi reform végrehajtásához szükséges kapacitást.

Az Oktatási Minisztérium technikai segítségnyújtási szerződést ír alá az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának elemzése céljából, beleértve a rendszer irányításának átszervezésére vonatkozó ajánlásokat és tervet, az iskolák nagyobb autonómiájának keretében.

A tervnek emellett egy olyan kísérleti tervet is meg kell határoznia, amely 60 iskola tantervi keretére összpontosít, hogy tesztelje a rendszerszintű változások hatását annak érdekében, hogy azok továbbfejlesztése előtt kiigazítsák, kiigazítsák és az igényekhez igazítsák azokat.

A reform végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot egy beruházás egészíti ki 56 .

O.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

az intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

452

Reform Az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag kidolgozása és elfogadása

Mérföldkő

Az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag hatálybalépése

A jogalkotási csomagban szereplő, az „Oktatással Románia” projekt hatálybalépését feltüntető rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A jogalkotási csomag a következőket tartalmazza:

-A miniszterelnök által koordinált minisztériumközi munkacsoport létrehozása, amely nyomon követi az „Oktatással Románia” projektet. A nyomonkövetési nyomonkövetési jelentéseket közzé kell tenni.

-Az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó határidőket és felelősségi köröket meghatározó miniszteri rendelet elfogadása;

-Jogalkotási intézkedések az „Oktatással Románia” projekt végrehajtásának biztosítására.

A jogalkotási csomag előkészítése céljából konzultációkat kell szervezni a szociális partnerekkel, a szülői egyesületek képviselőivel, üzleti és nem kormányzati szervezetekkel, helyi közösségekkel, más hatóságokkal/szervekkel, tanulókkal, diákokkal, tanárokkal, szakértőkkel.

453

Reform Egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési rendszer

Mérföldkő

Az ágazatközi keretprogram elfogadásáról szóló miniszteri rendelet (MO) hatálybalépése

A kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatások létrehozását, szervezését és működtetését szabályozó MO hatálybalépése

A MO-ban szereplő, az ágazatközi keretprogram hatálybalépését jelző rendelkezés

A kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatások létrehozásáról, megszervezéséről és működtetéséről szóló rendelet hatálybalépését feltüntető rendelkezés a MO-ban

 

NEGYEDÉV

2022

Az oktatási miniszter, a munkaügyi és szociális védelmi miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszter által aláírt miniszteri rendelet a program első évében elfogadja és működőképessé teszi az egységes, inkluzív és minőségi kisgyermekkori nevelési szolgáltatások fejlesztését.

A miniszteri rendelet határozata a következőket tartalmazza:

-Az ágazatközi keretprogram (ISFP) az egyes minisztériumok felelősségi körével.

-Éves operatív végrehajtási tervek (AOIP) az ISFP végrehajtására. Ezek az éves tervek meghatározzák a határidőket és a felelősségi köröket, és tisztázzák az említett intézkedések végrehajtásának nyomon követésével kapcsolatos együttműködés szempontjait.

További lépés a kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatások létrehozását, szervezését és működtetését 2022. december 31-ig szabályozó miniszteri rendelet elfogadása a támogatási program elindításának előkészítése érdekében.

454

Reform Egységes, inkluzív és minőségi kisgyermekkori nevelési rendszer a gyermekek számára

Cél

A 0–3 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya

 

Százalék (%)

14,1

19

NEGYEDÉV

2025

A 0–3 évesek koragyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya 4,9 százalékponttal nő.

Az „intézményes gyermekgondozásban való részvétel 0–3” mutatót az EU-SILC felmérésből kell venni.

A 2025. december 31-ig újonnan épített/létrehozott szabványos és kiegészítő szolgáltatásokban potenciálisan körülbelül 15000 férőhely található.

455

Reform Egységes, inkluzív és minőségi kisgyermekkori nevelési rendszer a gyermekek számára

Cél

A 3–6 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya

Százalék (%)

88

91

NEGYEDÉV

2025

A 3–6 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya 3 százalékponttal nő.

A részvételi arány kiszámítását a Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) évente készíti el a koragyermekkori nevelési intézmények által szolgáltatott információk alapján.

456

Beruházás 110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele

Mérföldkő

Szerződések aláírása közszolgáltatókkal (településekkel) 110 bölcsőde építésére, felszerelésére és üzembe helyezésére

A szerződések aláírása

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az óvodai, óvodai, koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések aláírása területi elosztással.

A támogatási rendszer a következő kritériumokon alapul: e szolgáltatások fejlesztésére irányuló helyi stratégia megléte; a legfeljebb 3 éves gyermekek száma a meglévő szolgáltatások lefedettségi kapacitásához viszonyítva legfeljebb 2/3 km sugarú körben; a szülők által e szolgáltatások iránt benyújtott, függőben lévő kérelmek száma (legalább 50); igényfelmérés, figyelembe véve a marginalizálódott közösségek sajátos szükségleteit; v. az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

457

Beruházás 110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele

Cél

Újonnan épített, felszerelt és működőképes bölcsődék

Szám

0

110

NEGYEDÉV

2025

110 bölcsőde építésére (és felszerelésére) vonatkozó támogatási program elindítását követően, a 453. mérföldkő követelményeinek megfelelően kell megépíteni.

A 40 és 110 férőhely közötti kapacitással rendelkező 110 bölcsődeet a helyi hatóságok építik.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Az újonnan épített bölcsődék legfeljebb 4500 gyermeknek nyújthatnak oktatási támogatást.

Nagy, közepes és kis bölcsődék építését tervezik.

458

Beruházás 2. 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele hátrányos helyzetű csoportok számára

Mérföldkő

A hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások létrehozására, felszerelésére és működőképessé tételére vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2023

Az Oktatási Minisztérium felelős a támogatási programra irányuló pályázat előkészítéséért és benyújtásáért, valamint a kedvezményezettek tanácsadásáért és nyomon követéséért a hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások létrehozásával, felszerelésével és működtetésével kapcsolatban.

A támogatási rendszer fokozatos végrehajtásának eredményeként kiegészítő szolgáltatásokat kell létrehozni, felszerelni és működőképessé tenni.

Ezeket a szolgáltatásokat várhatóan a közösségi/különféle köz- és magánoktatást végző kisteherautók által biztosított terekben, a távoli/hátrányos helyzetű településekről, ahol az oktatási intézmény túl messze van a gyermek lakóhelyétől, és a 0 és 6 év közötti gyermekek száma nagyon alacsony, mivel ezek az okok nem indokoltak az óvodát/alsóház építését illetően annak érdekében, hogy biztosítsák a gyermekek oktatáshoz való jogát születésüktől az otthonukhoz a lehető legközelebb eső 6 éves korig.

Kiegészítő szolgáltatások lehetnek csillapítók, játszóközpontok, multifunkcionális központok stb., és gyermekasztalokkal és székekkel vannak felszerelve; gyermek matracok; oktatási anyagok és berendezések, beleértve a digitális berendezéseket (laptop, intelligens táblagépek, digitális fényképezőgépek és videók, oktatási tevékenységekhez használt digitális szőnyegek, digitális írás és rajzkészletek stb.); anyag- és játékszekrények és könyvtári polcok; fürdőbútorok, beleértve a pelenkaváltó bútorokat is; bútorok adminisztratív helyiségekhez (irodák, ülőbútorok, szekrények); konyhai bútorok és berendezések.

Minden kiegészítő szolgáltatásnak két osztályteremből/csoportból kell állnia, amelyeket fel kell állítani és fel kell szerelni. Ezért a kiegészítő szolgáltatásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy szolgálatonként legfeljebb 50, születéstől 6 éves gyermekig, legfeljebb 4500 gyermek számára nyújtsanak oktatási támogatást.

459

Beruházás 2. 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele hátrányos helyzetű csoportok számára

Cél

Létrehozott, felszerelt és működőképes kiegészítő szolgáltatások

Szám

0

90

NEGYEDÉV

2024

Legalább 90 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele a 458. mérföldkő rendelkezéseivel összhangban.

460

Beruházás 3. A kisgyermekkori nevelési szolgáltatások szakembereinek továbbképzésére vonatkozó keretprogram kidolgozása

Cél

A tanítók és a nyomon követés területén képzett oktatók

Szám

0

420

NEGYEDÉV

2024

420 oktatót (168 oktatót és 252 oktatót a koragyermekkori nevelési szolgáltatások felügyeletében) kell képezni és értékelni két program keretében, és külön bizonyítványt kell kapniuk.

Két továbbképzési programot kell végrehajtani:

-egy képzési program a koragyermekkori nevelésben részt vevő oktatók számára: külön tanterv végrehajtása, amely az oktatási és nem oktatási személyzetnek szóló modulokat tartalmaz, beleértve egy digitális oktatási modult is;

-egy képzési program az oktatók számára (három ágazatból: szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások), a koragyermekkori nevelési szolgáltatások minőségének figyelemmel kísérése.

Elsőbbséget élveznek azok, akik az újonnan létrehozott szolgálatoknál dolgoznak.

461

Beruházás 3. Keretprogram kidolgozása a kisgyermekkori nevelésben dolgozó szakemberek továbbképzésére

Cél

A hagyományos és kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban dolgozó képzett személyzet, előnyben részesítve az újonnan létrehozott szolgálatokban dolgozókat

 

Szám

0

19 950

NEGYEDÉV

2025

19950 olyan személyt kell kiképezni, aki a hagyományos és kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban dolgozik (oktatási és nem oktatói személyzet), előnyben részesítve az újonnan létrehozott szolgálatokban dolgozókat.

Elsőbbséget élveznek azok, akik az újonnan létrehozott szolgálatoknál dolgoznak (amennyiben működőképessé váltak). Emellett az 1. képzési program befejezése előnyt jelenthet azok számára, akiket az új szolgáltatásokban foglalkoztatnak.

E képzések kedvezményezettjei (megyéni ösztöndíjonként 475 oktató és nem oktató személyzet) elvégzik a technikai segítségnyújtás által előre meghatározott képzési programokat, amelyeket előzetesen kell biztosítani, értékelni kell őket, és egyedi igazolásokat kell kapniuk.

462

Reform A kötelező oktatási rendszer reformja a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében

Mérföldkő

A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó nemzeti program végrehajtásáról szóló kormányrendelet hatálybalépése

A Kormányhatározatnak a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó nemzeti program hatálybalépését jelző rendelkezése

 

NEGYEDÉV

2021

Kormányhatározat lép hatályba a korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló nemzeti program végrehajtásáról, beleértve a korai előrejelzési mechanizmus végrehajtását a programban részt vevő iskolákban, időhöz kötött, tényeken alapuló és költséghatékony célokkal.

Az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmus végrehajtására irányuló nemzeti programnak integrált és rendszerszintű megközelítést kell lehetővé tennie helyi, regionális és nemzeti szinten.

463

Reform A kötelező oktatási rendszer reformja a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében

Mérföldkő

A MATE eszköz nemzeti szintű használatáról szóló miniszteri rendelet (MO) hatálybalépése

A MATE eszköz nemzeti szintű használatának hatálybalépését feltüntető rendelkezés az általános és alsó középfokú oktatásban részt vevő valamennyi iskolában

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A miniszteri rendelet rendelkezik a MATE informatikai modul nemzeti szintű használatáról. Az informatikai modul azonosítja a kockázatokat, míg a Nemzeti Program magas fokú lemorzsolódási kockázatot jelentő oktatási egységeket (az alsó középfokú iskolát be nem fejező, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya), azok, amelyek támogatásban részesülnek.

464

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

Mérföldkő

Nyílt pályázati felhívás a diákoknak az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenetet támogató projektekre, az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmusban meghatározott 5 mutató alapján

A felhívás közzététele

NEGYEDÉV

2021

Felhívás olyan projektekre, amelyek támogatást nyújtanak az oktatási intézményeknek az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenethez, az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmusban meghatározott 5 mutató alapján. Valamennyi mutatót olyan súly alapján kell kiszámítani, amely elemzi a mennyiséget, azaz a diákok és tanárok számát, vagy a minőséget, azaz a nemzeti értékelés során kapott pontszámokat.

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó sebezhetőségi mutató alapján a MATE iskolákat a beavatkozás prioritásától függően három kategóriába sorolták: magas, közepes és alacsony. Az azonnali beavatkozást igénylő, kiemelt oktatási egységek azok, amelyek teljes pontszáma 3,5 és 5 között van, és amelyek számos sebezhetőségi elemmel rendelkeznek, mint például a helyettesítő tanárok nagy száma, a lemorzsolódási arány, az alacsony részvételi arány és a gyenge nemzeti értékelési eredmények. Ezeket az iskolákat prioritásként kell kezelni a finanszírozás szempontjából.

A támogatható tevékenységek közé tartoznak a következők:

-pedagógiai és támogató tevékenységek

-tanórán kívüli tevékenységek

-kisebb építési munkák és árubeszerzések,

-a kiszolgáltatott csoportokba tartozó tanulóknak nyújtott támogatások az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenet és a kötelező oktatás befejezése érdekében,

-nem kormányzati szervezetekkel való partnerségek támogatása és/vagy tanórán kívüli tevékenységek céljából.

Az iskolák felelnek a diákok eredményeiért és az elért haladás rendszeres frissítéséért azáltal, hogy ezeket az információkat átviszik a MATE adatgyűjtési rendszerbe.

465

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

Cél

A támogatási program keretében odaítélt oktatási intézmények (1. tétel)

Szám

0

750

NEGYEDÉV

2022

750 oktatási intézmény részesül támogatásban az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenethez, az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmusban meghatározott 5 mutató alapján. Valamennyi mutatót olyan súly alapján kell kiszámítani, amely elemzi a mennyiséget, azaz a diákok és tanárok számát, vagy a minőséget, azaz a nemzeti értékelés során kapott pontszámokat.

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó sebezhetőségi mutató alapján a MATE iskolákat a beavatkozás prioritásától függően három kategóriába sorolták: magas, közepes és alacsony. Az azonnali beavatkozást igénylő, kiemelt oktatási egységek azok, amelyek teljes pontszáma 3,5 és 5 között van, és amelyek számos sebezhetőségi elemmel rendelkeznek, mint például a helyettesítő tanárok nagy száma, a lemorzsolódási arány, az alacsony részvételi arány és a gyenge nemzeti értékelési eredmények. Ezeket az iskolákat prioritásként kell kezelni a finanszírozás szempontjából.

A támogatható tevékenységek közé tartoznak a következők:

-pedagógiai és támogató tevékenységek

-tanórán kívüli tevékenységek

-kisebb építési munkák és árubeszerzések,

-a kiszolgáltatott csoportokba tartozó tanulóknak nyújtott támogatások az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenet és a kötelező oktatás befejezése érdekében,

-nem kormányzati szervezetekkel való partnerségek támogatása és/vagy tanórán kívüli tevékenységek céljából.

Az iskolák felelnek a diákok eredményeiért és az elért haladás rendszeres frissítéséért azáltal, hogy ezeket az információkat átviszik a MATE adatgyűjtési rendszerbe.

466

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

Cél

A támogatási program keretében odaítélt oktatási intézmények (2. tétel)

Szám

750

1 750

NEGYEDÉV

2024

1000 további oktatási intézmény részesül támogatásban az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenethez, az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmusban meghatározott 5 mutató alapján. Valamennyi mutatót olyan súly alapján kell kiszámítani, amely elemzi a mennyiséget, azaz a diákok és tanárok számát, illetve a minőséget, azaz a nemzeti értékelés során kapott pontszámokat.

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó sebezhetőségi mutató alapján a MATE iskolákat a beavatkozás prioritásától függően három kategóriába sorolták: magas, közepes és alacsony. Az azonnali beavatkozást igénylő, kiemelt oktatási egységek azok, amelyek teljes pontszáma 3,5 és 5 között van, és amelyek számos sebezhetőségi elemmel rendelkeznek, mint például a helyettesítő tanárok nagy száma, a lemorzsolódási arány, az alacsony részvételi arány és a gyenge nemzeti értékelési eredmények. Ezeket az iskolákat prioritásként kell kezelni a finanszírozás szempontjából.

A támogatható tevékenységek közé tartoznak a következők:

-pedagógiai és támogató tevékenységek

-tanórán kívüli tevékenységek

-kisebb építési munkák és árubeszerzések,

-a kiszolgáltatott csoportokba tartozó tanulóknak nyújtott támogatások az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenet és a kötelező oktatás befejezése érdekében,

-nem kormányzati szervezetekkel való partnerségek támogatása és/vagy tanórán kívüli tevékenységek céljából.

Az iskolák felelnek a diákok eredményeiért és az elért haladás rendszeres frissítéséért azáltal, hogy ezeket az információkat átviszik a MATE adatgyűjtési rendszerbe.

467

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

Cél

A lemorzsolódási programban részt vevő oktatási intézmények digitalizált osztálytermekkel

Szám

0

2 500

NEGYEDÉV

2024

A lemorzsolódási programban részt vevő 2500 oktatási intézményt teljes mértékben digitalizálni kell a szükséges berendezések (tabletták, nyomtatók, routerek) beszerzésével.

468

Beruházás 4. A lemorzsolódás közepes és magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

Cél

A közepes és magas lemorzsolódási kockázattal küzdő iskolák számának csökkentése

Szám

2 500

1 875

NEGYEDÉV

2026

A közepes és magas lemorzsolódási kockázatot mutató iskolák számát 625-tel csökkenteni kell.

A sebezhetőségi mutatót kell használni a kiemelt beavatkozási kohorsz 25%-os csökkenésének megerősítésére, 2022 második negyedévében, közvetlenül a támogatások 1. részének odaítélése előtt.

469

Beruházás 5. Képzések a román integrált oktatási információs rendszer (SIIIR) és a korai előrejelző mechanizmus (MATE) informatikai eszköz felhasználói számára, valamint rendszerszintű beavatkozások a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében

Cél

A román integrált oktatási információs rendszer (SIIR) és a MATE informatikai eszköz kiképzett felhasználói

Szám

0

45 000

NEGYEDÉV

2023

Legalább 45000 felhasználót kell kiképezni a SIIR és a MATE informatikai eszköz használatára. A tanfolyam moduljait a következőkhöz kell igazítani:

-a diákok igényei és készségei (inkluzív oktatás), diákközpontú tanítási megközelítések, interkulturális kompetencia és formatív értékelés;

-a tanítási feltételek javítása;

-képzés biztosítása a MATE számítógépes modul használatáról;

-figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása és végrehajtása diákok és tanárok számára, amelyeket a hátrányos helyzetű csoportokból származó diákokhoz lehetne igazítani.

-a diákok szociális-érzelmi készségeinek fejlesztése a kötelező oktatás befejezése érdekében.

470

Reform Teljes szakmai útvonal kialakítása a műszaki felsőoktatás számára

Mérföldkő

A teljes kettős útvonal megszervezésének módszertanát és a teljes kettős útvonalból eredő új képesítéseket jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

A Kormányhatározatban szereplő, a teljes kettős útvonal megszervezésének módszertana hatálybalépésére és a teljes kettős útvonalból eredő új képesítésekre vonatkozó rendelkezés

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új módszertan:

-törekedjenek az oktatási eredmények javítására a szakképzésben;

-teljes oktatási útvonal biztosítása a duális középfokú és felsőfokú oktatási programokban részt vevő diákok számára (3–7. képesítés).

-a nemzeti képesítési keretrendszer szintjei, a kiadandó oktatási/képesítési aktusok, a romániai szakképzési programok azon típusai, amelyeken keresztül a képesítési szinteket el lehet érni, az európai képesítési keretrendszer referenciaszintjei, valamint az egyes képesítési szinteknek megfelelő hozzáférési feltételek közötti megfelelés biztosítása.

471

Reform Teljes szakmai útvonal kialakítása a műszaki felsőoktatás számára

Cél

A szakmai útra beiratkozott diákok aránya a középfokú oktatásban részt vevő diákpopulációhoz viszonyítva

Százalék (%)

17%

40%

NEGYEDÉV

2026

A szakmai pályára beiratkozott diákok arányának 23%-os növekedése a középfokú oktatásban részt vevő diákpopulációhoz viszonyítva.

A SIIR adatai szerint a 2020–2021-es tanévben 98430 diák jelentkezett be a hároméves szakmai pályára, ami a középiskolás diákok teljes számának mintegy 17%-át teszi ki. A teljes kettős útvonal megjelenésével a becslések szerint növekszik a szakmai útvonal vonzereje, hogy a 2025–2026-os tanévben regisztrálni lehessen a szakmai útvonalra beiratkozott diákok (az IPT diákjai, technológiai középiskolák, beleértve a teljes duális pályát is) száma a középiskolás diákok teljes számához képest.

472

Beruházás 6. 10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

Cél

10 újonnan épített integrált szakképzési kampusz

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2025

10 integrált szakképzési kampuszt kell építeni.

Minden konzorcium támogatást kap a kampusz-infrastruktúra fejlesztésére. A kampuszok a duális oktatási központokhoz tartoznak.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Minden épített integrált szakképzési kampuszt fel kell szerelni a digitális műhelyek számára, a technológiai középiskolák és egyetemek profiljához igazított digitalizálási koncepció alapján. Ezért azoknak az egyetemeknek és technológiai középiskoláknak, amelyeknek részt kell venniük a duális oktatási központokhoz kapcsolódó partnerségi struktúrában, célzott támogatásban kell részesülniük.

473

Beruházás 6. 10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

Cél

Az érintett terület gazdasági szereplőinek követelményeihez kapcsolódó integrált, befejezett és működő duális oktatási konzorciumok

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2026

10 duális oktatási konzorcium, amelyek mindegyike legalább a következő típusú jogalanyokból áll: helyi hatóságok, helyi vállalkozások, szakmai és műszaki iskolák, műszaki egyetemek, hogy támogassák a munkáltatókat abban, hogy aktív szerepet játsszanak a diákok képzésében.

A kiválasztási folyamatnak az Oktatási Minisztérium által kidolgozott egységes módszertanon kell alapulnia, amely nemzeti szinten alkalmazandó a legmegfelelőbb és leghatásosabb regionális partnerségi struktúrák azonosítására. A kiválasztási szempontok a következők:

-A duális oktatási konzorcium létrehozásának alapját képező partnerségi struktúrák a következő típusú szervezetekből állnak: szakképzési és műszaki oktatási egységek, beleértve a duális, technológiai egyetemeket, gazdasági szereplőket és helyi hatóságokat, valamint más érintett nemzeti/európai partnereket, amelyek hozzáadott értéket teremthetnek a konzorcium számára;

-A duális oktatási konzorciumok funkcionális struktúraként vesznek részt, a részvételi ajánlat benyújtása előtt elfogadott együttműködési megállapodás alapján;

-A duális oktatási konzorcium működési területe által kínált gazdasági és demográfiai potenciál;

-Az egyenlő földrajzi eloszlás nemzeti szintű biztosítása érdekében minden partnerségi struktúrát lehetőleg 1/minden egyes fejlesztési régióban kell elhelyezni.

-A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak tartalmazniuk kell egy kizárási listát.

474

Beruházás 6. 10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

Cél

A teljes kettős útvonalra beiratkozott tanulók

 

Szám

1 847

3 000

NEGYEDÉV

2026

A teljes kettős útra beiratkozott tanulók számának legalább 60%-os növelése. 2020-ban 1847 diák végzett kettős pályát. A duális oktatási központok támogatását célzó intézkedéseket követően a becslések szerint 3000 diáknak kell teljessé tennie a duális pályát.

Minden épített integrált szakképzési kampuszt fel kell szerelni a digitális műhelyek számára, a technológiai középiskolák és egyetemek profiljához igazított digitalizálási koncepció alapján. Ezért biztosítani kell a digitális átalakulást.

475

Beruházás 7. A mezőgazdasági középiskolák professzionalizáló központokká történő átalakítása

Cél

57 mezőgazdasági iskola támogatásban részesült

Szám

0

57

NEGYEDÉV

2025

57 mezőgazdasági iskola részesül támogatásban:

-Az iskolai laboratóriumok, műhelyek és informatikai laboratóriumok, étkezdék, diákok elhelyezésének korszerűsítése, felújítása és bővítése.

-Biológiai anyagok, mezőgazdasági berendezések és mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges gépek beszerzése.

-Tanárképzés a Földművelésügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium által közösen kidolgozott, mezőgazdasággal kapcsolatos tantervek alapján

Minden mezőgazdasági iskolát fel kell szerelni egy informatikai laboratóriummal, amely magában foglalja az elméleti és gyakorlati oktatási/tanulási tevékenységekhez szükséges szimulátorokat és szoftvereket.

Az Oktatási Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium felelős a mezőgazdasági középfokú oktatás minőségének javítását és az oktatási kínálat vonzerejének növelését célzó támogatások és anyagi kiadások biztosításáért.

A szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez. Ebben az összefüggésben a felújítással kapcsolatos költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Az új és régi épületek energiahatékonyságának javításához szükséges munkálatok típusai:

a földgázhálózathoz való csatlakozás és gáztüzelésű kazánok telepítése és/vagy a meglévő szén- és gáztüzelésű kazánok cseréje régi épületek esetében;

-fűtőkazánok telepítése új épületek esetében;

-fotovoltaikus panelek telepítése olyan új épületekbe, amelyek e fűtési rendszer használatára alkalmas földterülettel rendelkeznek.

476

Beruházás 7. A mezőgazdasági középiskolák professzionalizáló központokká történő átalakítása

Cél

A mezőgazdasági középiskolákban regisztrált tanulók száma

 

Szám

18 000

20 000

NEGYEDÉV

2025

A 2025–2026-os tanévben az 57 technológiai középiskolában, túlnyomórészt mezőgazdasági profillal rendelkező tanulók száma a 2020–2021-es tanévhez képest 11,1%-kal nő.

477

Reform Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

Mérföldkő

A miniszteri rendelet hatálybalépése az iskolák oktatási célú technológiai eszközökkel és erőforrásokkal való ellátására vonatkozó szabványok biztosítása, valamint a javasolt beruházások fenntartható hatásának biztosítása érdekében

A MO-ban szereplő rendelkezés, amely jelzi a berendezésekre vonatkozó szabványok jogszabályi keretének hatálybalépését

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új miniszteri rendelet meghatározza az iskolák műszaki felszerelésére vonatkozó minimumkövetelményeket a virtuális környezetben és virtuális technológia segítségével végzett oktatási tevékenységek minőségének biztosítása érdekében.

478

Reform Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

Mérföldkő

A jövőbeli tanár digitális kompetenciával kapcsolatos profilját és a digitális kompetencia iskolai vizsgákon történő felmérésének módját meghatározó törvény hatálybalépése

A jövőbeli tanár profilját a digitális kompetenciák és a digitális kompetenciák értékelése tekintetében meghatározó jogalkotási aktus hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A leendő tanár digitális kompetenciával kapcsolatos profilját és a digitális kompetencia iskolai vizsgákon történő értékelésének módját meghatározó új jogszabály:

-Az oktatók digitális kompetenciájának európai keretrendszerével összhangban meghatározza az oktatásban részt vevő szakember digitális készségprofilját, valamint a tanárok iskolai vizsgákon való digitális kompetenciájának érvényesítésére szolgáló mechanizmust 57 .

-Integrálja az oktatási keretbe a pszicho-pedagógiai és mesterképzési programok moduljait, amelyek célja a leendő tanárok digitális készségeinek fejlesztése, valamint a modern tanítási módszerek és technikák megismerése és alkalmazása a DigCompEdu keretrendszer keretében.

-Az iskolai felügyelet keretének létrehozása (a virtuális oktatási tevékenységek nyomon követése és értékelése)

Az online környezetre és a diákok iskolai teljesítményére vonatkozó értékelési módszerek kidolgozása, beleértve a tanulók kompetenciáinak biztonságos felmérésére szolgáló platform kialakítását.

479

Reform Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

Mérföldkő

Az egyetemet megelőző oktatás digitális készségekre vonatkozó nemzeti referenciakeretét meghatározó jogszabály hatálybalépése

A digitális készségekre vonatkozó nemzeti referenciakeret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Azon jogszabály hatálybalépése, amely a DigComp-szal összhangban meghatározza az egyetem előtti tanulók digitális készségeinek fejlesztésére vonatkozó nemzeti referenciakeretet: Európai Digitális Kompetenciakeret a polgárok számára 58 .

480

Beruházás 8. Oktatói továbbképzési program

Cél

Az online oktatásra kiképzett tanárok speciális digitális pedagógiai készségek fejlesztése révén

 

Szám

0

100 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 100000 tanár részesült képzésben az integrált digitális oktatásban és a digitális átállásban.

481

Beruházás 8. Oktatói továbbképzési program

Cél

Pedagógusok nyílt oktatási anyagokat tesznek közzé az edu.cred platformon a gyakorlatok cseréje céljából

Szám

0

50 000

NEGYEDÉV

2025

A 480. mérföldkő szerinti képzésen részt vevő legalább 50000 tanárnak egy platformon közzétett, multimédiás tanórákból álló nyílt oktatási anyagokat kell készítenie, amelyek az oktatás különböző szintjei tekintetében bevált gyakorlati modellként szolgálnak az egyes tantervi területeken/tanulási tudományágakban.

482

Beruházás 9. Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

Cél

Az iskolák új technológiai erőforrásokkal rendelkeznek az informatikai laboratóriumok felszereléséhez

 

Szám

0

4 300

NEGYEDÉV

2024

Legalább 4300 új technológiai erőforrással rendelkező iskola informatikai laboratóriumok számára a 447. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

483

Beruházás 9. Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

Cél

Technológiai infrastruktúrával és felszereléssel rendelkező iskolák

Szám

0

3 600

NEGYEDÉV

2024

Legalább 3600, a 477. pont követelményeinek megfelelő új technológiai infrastruktúrával és felszereléssel rendelkező iskola.

484

Beruházás 9. Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

Cél

Közép- és középiskolai oktatási egységek számára vásárolt intelligens laboratóriumok

 

Szám

0

1 100

NEGYEDÉV

2025

Legalább 1100 intelligens labor beszerzése a 477. mérföldkő követelményeinek megfelelően.

485

Reform

Aktualizált szabályozási keret a környezetbarát tervezési, építési és dotációs szabványok biztosítására az egyetem előtti oktatási rendszerben

Mérföldkő

A jogi keret módosításainak hatálybalépése a tanulási környezet minőségének javítása érdekében

Az új jogszabályi keret hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés a tanulási környezet minőségének javítása érdekében

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A zöld és intelligens épületekre való átállással összefüggésben meg kell reformálni az iskolák tervezésére, dotációjára és működtetésére vonatkozó szabályozási keretet. Az új törvény a következőket tartalmazza:

-Az iskolák és középiskolák épületeinek tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok (10/1997. sz. előírás);

-A minimális tőkeelemek aktualizálása/szövegezése a következő jogalkotási aktusok aktualizálása révén: A 3486/2006. sz. miniszteri rendelettel jóváhagyott, az alapfokú oktatásra vonatkozó minimális alapképzési szabályokról szóló 3263/2006. sz. miniszteri rendelettel jóváhagyott V-VIII. osztályú minimális alaptőkét, az iskola előtti nevelésre vonatkozó előírásokról szóló 1. melléklet, valamint a 3850/2010. sz. miniszteri rendelettel jóváhagyott, a felszerelésre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2. melléklet

A zöld épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet ki kell egészíteni a zöld iskolák működéséről szóló rendeletekkel, valamint a zöld iskolák működésére és szervezésére vonatkozó módszertanokkal, beleértve a kiigazított tantervet is, amelyek a diákok természetes környezetet tiszteletben tartó magatartásának előmozdítása érdekében oktatási mérföldkőként szolgálnak.

486

Beruházás 10. Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

Cél

Vásárolt és használatban lévő elektromos minibuszok

Szám

0

1 218

NEGYEDÉV

2024

1218 elektromos minibuszt kell vásárolni és használni elszigetelt településekhez tartozó diákok szállítására, különösen vidéki területeken.

A kedvezményezettek kiválasztásakor figyelembe kell venni az ingázást végző diákok számát, az ingázási távolságot, az egyenlő földrajzi eloszlást, az iskolák elektromos csatlakozását vagy a töltőállomás létesítésére való hajlandóságot.

Az elektromos minibuszokra vonatkozó nyilvános fizetési eljárást az ISJ/UAT (Országi Iskolai Felügyeletek/Közigazgatási Területi Egységek) útján kell elindítani.

487

Beruházás 10. Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

Cél

Az egyetem előtti iskolaterület rehabilitációja zöld iskolákká

M2 száma

0

238 905

NEGYEDÉV

2025

Az Oktatási Minisztérium fenntartható, környezetbarát iskolák hálózatát alakítja ki, amelynek tanterve nagyrészt környezetvédelmi oktatáson alapul. 238 905 m 2 felújítási munkálatokatkell végezni (hőszigetelés, napelemek, természettudományi laboratóriumok, zöldterületek, szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló létesítmények).

A zöld iskolák kiválasztásának célja a nemzeti lefedettség biztosítása mind a vidéki, mind a városi területeken.

A felújítások esetében a szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez.

488

Beruházás 10. Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

Cél

Az új Zöld Iskola térsége épült és működik

M2 száma

0

36 951

NEGYEDÉV

2025

36 951 m2 zöldiskolát szakosodott építőipari cégek építenek a népességnövekedés meghatározott területein.

A zöld iskolák nagy energiateljesítményű iskolák, amelyeket természetesebb fény, jobb szellőztetés és környezetbarát építőanyagok – például természetes, újrafeldolgozható anyagokból készült szőnyegek és festékek – építenek. A zöld iskolákban az energia és a víz működési költségei 20–40%-kal csökkenthetők. Az építkezések és a meglévő létesítmények révén a zöld iskolák jelentősen, akár 32%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást és a vízfogyasztást.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

489

Beruházás 11. Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai szekrények számára

Mérföldkő

Az osztálytermek bútorokkal való felszerelésére vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása

Az osztálytermek bútorokkal való felszerelésére vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

Finanszírozási szerződések aláírása az egyetem előtti iskolák, a megyei erőforrás- és oktatási központok, valamint az iskolahálózat tanórán kívüli osztályainak felszerelésére az osztálytermek/laboratóriumok/iskolai műhelyek felszerelésére vonatkozó minimumkövetelmények alapján. Következetességük biztosítása érdekében az Oktatási Minisztérium ajánlásokat tesz a kedvezményezetteknek az előírásokban szerepeltetendő műszaki előírásokra vonatkozóan.

Elsőbbséget élveznek azok az oktatási intézmények, amelyek az elmúlt öt évben nem részesültek ilyen típusú beruházásokból.

490

Beruházás 11. Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai szekrények számára

Mérföldkő

Az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai kabinetek felszerelésére vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása

Az iskolatudományi laboratóriumok/iskolaszekrények felszerelésére vonatkozó finanszírozási szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

Finanszírozási szerződések aláírása az egyetem előtti iskolák tudományos laboratóriumainak/iskolai kabinetjeinek, a megyei erőforrás- és oktatási támogató központoknak, valamint az iskolahálózaton kívüli oktatási egységeknek az osztálytermek/laboratóriumok/iskolai kabinetek felszerelésére vonatkozó minimumkövetelmények alapján. Következetességük biztosítása érdekében az Oktatási Minisztérium ajánlásokat tesz a kedvezményezetteknek az előírásokban szerepeltetendő műszaki előírásokra vonatkozóan.

Az ITC-laboratóriumok kivételével valamennyi iskolaszekrényt és tudományos laboratóriumot fel kell szerelni didaktikus használatra szánt bútorokkal, anyagokkal és felszereléssel, a 6. reform keretében jóváhagyott dotációs szabványok alapján.

Elsőbbséget élveznek azok az oktatási intézmények, amelyek az elmúlt öt évben nem részesültek ilyen típusú beruházásokból, és amelyek vidéki területeken találhatók.

491

Beruházás 11. Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai szekrények számára

Cél

Egyetemek előtti osztálytermek, bútorokkal felszerelve

Szám

0

75 000

NEGYEDÉV

2024

75000 egyetem előtti osztálytermet, megyei erőforrás- és oktatási segítségnyújtási központot és tanórán kívüli oktatási egységet kell felszerelni a 489. mérföldkő előírásainak megfelelően.

Az osztálytermek, a laboratóriumok és az iskolaszekrények dotációját az R6 reform keretében jóváhagyott dotációs előírások alapján kell elvégezni. Előnyben kell részesíteni a sérült bútorokkal rendelkező iskolákat, valamint azokat az iskolákat, amelyekben a bútorok az elmúlt 5 évben nem változtak.

492

Beruházás 11. Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolatudományi laboratóriumok/iskolai szekrények számára

Cél

Tudományos laboratóriumok/iskolai hűtőbútorok felszerelése

Szám

0

10 000

NEGYEDÉV

2024

10000 tudományos laboratóriumot és iskolaszekrényt kell felszerelni a 490. mérföldkőben szereplő előírásoknak megfelelően.

493

Beruházás 12. Támogatási program vidéki iskolakonzorciumok számára

Cél

Vidéki iskolakonzorciumok építési munkálatainak és alaptőkéjének befejezése

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

Három vidéki iskolakonzorciumot kell létrehozni a vidéki oktatási környezet megerősítése érdekében, az oktatás optimális feltételeinek biztosításával, a társadalmi méltányosság tiszteletben tartása mellett.

A konzorciumokat legalább két kritérium alapján kell kiválasztani: ha bizonyítják a megcélzott mikrorégió elmúlt hét évének demográfiai hanyatlását, és ii. a célterületért felelős helyi hatóságok írásos kötelezettségvállalásáról tesznek tanúbizonyságot.

Minden konzorciumnak ki kell építenie az oktatási folyamat minőségének biztosításához szükséges infrastruktúrát, amely magában foglalja egy 300–500 férőhelyes modern kampusz létrehozását, beleértve az iskola utáni létesítmények, sportszobák és -pályák, a gyakorlati műhelyek, a laboratóriumok, a nem formális tevékenységek számára fenntartott terek, a konyhai és a szálláshelyek biztosítását a tanulók és tanárok számára.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

Az iskolák kiválasztása során előnyben kell részesíteni a vidéki, távoli és fejletlen területeken található iskolákat.

494

Reform 7. Az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása

Mérföldkő

Az irányítási reformra vonatkozó cselekvési terv kidolgozására vonatkozó technikai segítségnyújtási szerződés aláírása, beleértve a vezetők és ellenőrök képzési és tanácsadási programját

A szerződés aláírása

 

NEGYEDÉV

2022

Az irányítási reform a szakképzési rendszer funkcionális elemzésén alapul, és két szinten valósul meg: I. Vezetői reform és

II. Decentralizáció

Az Oktatási Minisztérium külső technikai segítségnyújtásra szerződtet:

-az egyetem előtti oktatási rendszer jelenlegi irányításának elemzése;

-ajánlások és terv kidolgozása az iskolairányítás kísérleti program révén történő javítására;

-iránymutatások biztosítása a képzési és coaching program megtervezéséhez.

Az egyetem előtti oktatásirányítási rendszer kapacitásának növelése és az iskolák autonómiájának növelése érdekében intézkedési tervet kell készíteni.

495

Reform 7. Az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása

Mérföldkő

Az irányítási reformra vonatkozó cselekvési terv közzététele és végrehajtása, beleértve a vezetők és ellenőrök képzési és tanácsadási programját

Az irányítási reformra vonatkozó cselekvési terv elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az irányítási cselekvési terv megreformálja a humánerőforrás-politikákat/az oktatásvezetők felvételét, és fokozatosan bevezeti a következőket:

-Az igazgatói versenyvizsga módszertanának felülvizsgálata annak érdekében, hogy az összekapcsolja az egyetemet megelőző oktatási vezetők értékelési módszertanával, és segítsen növelni az igazgatói funkció vonzerejét a szakemberek körében.

-A Megyei Iskolai Felügyelőségek hatáskör-átruházása a Megyei Minőségbiztosítási Igazgatóságokra és az ARACIP Iskolai Személyzeti Felügyeletre.

-Az oktatási minisztérium szakértői által elbírálandó pályázaton alapuló támogatási program, amely az oktatási minisztérium szakértői által elbírálandó pályázaton alapul.

A kísérleti programban részt vevő iskolák először konzultálnak a tanulók és a szülők igazgatótanácsával.

A 60 iskola részvételével zajló kísérleti programban figyelembe kell venni az iskolai tanterveket, az irányítást és az irányítást, és meg kell határozni azokat a területeket, ahol az oktatás/tanulás irányítása és minősége javítható.

O.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

VII.Szakképzés (kettős rendszer):

Beruházás 13. Informatikai laboratóriumok felszerelése a szakoktatási és szakképzési iskolákban

A beruházás célja a szakképzési hálózathoz tartozó iskolák digitális átalakulásának támogatása és az e-tanulás megkönnyítése. A program 909 szakoktatási és -képzési iskola digitális oktatási infrastruktúrájába és digitális oktatási eszközeibe történő beruházásokat foglal magában.

A beruházás magában foglalja az osztálytermi informatikai berendezések beszerzését is, és kiterjed a digitális oktatási eszközök használatához szükséges, mögöttes infrastrukturális berendezésekre is. A beruházások végrehajtása a Megyei Iskolai Felügyelőségen, illetve a szakképzési oktatási egységeken belüli informatikai berendezések és laboratóriumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó felhívást várhatóan közzétevő helyi hatóságokon vagy iskolákon keresztül történik.

A beruházás végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 14. Gyakorlati műhelyek felszerelése a szakképző iskolákban

E beruházás célja, hogy felkészítse a szakképzési oktatási egységeken belüli iskolai műhelyeket, beleértve a duális képzési egységeket is (és kivéve a 7. beruházás tárgyát képező mezőgazdasági profillal rendelkezőket).

A finanszírozási programon keresztül a 909 szakképzési iskola mindegyike legfeljebb 100 000 EUR összegű támogatásban részesül annak érdekében, hogy a gyakorlati műhelyeket a szakterületüknek és a konkrét igényeiknek megfelelően szereljék fel. A beruházás egyharmadát arra kell fordítani, hogy a műhelyeket digitális berendezésekkel szereljék fel.

A beszerzés a Megyei Iskolai Felügyelőségeken vagy a közigazgatási területi egységeken/iskolákon keresztül történik.

A beruházás végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

VIII.Az oktatás digitalizálása:

Beruházás 15. Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés

E beruházás célja, hogy integrált megközelítést biztosítson az online vagy különleges helyzetekben folytatott oktatási tevékenységekhez azáltal, hogy biztosítja az online órák kiegészítő jellegét a teljes és összetett folyamathoz szükséges tanulási platformokkal, digitális kézikönyvekkel és támogató anyagokkal. Ezért létre kell hozni a digitális készségek iskolai szintű fejlesztését szolgáló digitális ökoszisztémát, valamint a távértékelés és tesztelés alapjául szolgáló keretet.

A beruházást a nyitott oktatási segédanyagok fejlesztésére irányuló projektekre vonatkozó versenypályázati felhívás útján kell végrehajtani. A beruházás a következőket finanszírozza: i. a tankönyvek jelenlegi digitális platformjának kibővítése azáltal, hogy a tantárgyat és a középfokú oktatás valamennyi osztályát oktatási támogatással egészítik ki, ii. digitális oktatási tartalom létrehozása a tudás három különböző szintjén (helyreállítás, hozzáférhetőség, teljesítmény), iii. inkluzív oktatási segédanyagok kifejlesztése a fogyatékossággal élő tanulók, a sportolók, a kórházban tanuló tanulók számára, valamint iv. az európai bevált gyakorlatokon alapuló értékelési platform kialakítása.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 16. Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészülésük

E beruházás célja az egyetemek és a diákok közötti kommunikáció javítása, a csapatmunka feltételeinek megteremtése a digitális környezetben, az egyetemek belső adminisztratív folyamatainak automatizálása, az oktatási tartalomrendszer irányításának javítása, valamint a fejlett technológiák kezelését szolgáló K+F+I infrastruktúra létrehozása.

A beruházást 60 egyetemnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában kell végrehajtani különböző típusú beruházások esetében:

-az egyetemek digitális központjainak működőképessé tétele

-digitális kompetencia képzési programok

-a diákok vállalkozói készségeinek fejlesztése a digitális ágazatban

-pályaorientációs programok diákok számára a kialakulóban lévő IKT-szakmák kiválasztása céljából

-képzési programok új oktatási/értékelési készségekre egy hibrid rendszerben

-fejlett digitális készségek fejlesztése 1000 alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató számára

-az alapképzésben, a mesterképzésben és a doktori képzésben részt vevő hallgatók szakmai és digitális készségeinek fejlesztésére irányuló képzés az európai digitális kompetenciakerethez kapcsolódó képzési programokban való részvétel révén; az oktatói és kutatói személyzet digitális készségeinek fejlesztése a tanárok digitális kompetenciájának európai keretrendszeréhez kapcsolódó kutatási és gyakorlati projektekben való részvétel révén; a kialakulóban lévő technológiák – kvantum-számítástechnika, mesterséges intelligencia, blokklánc, dolgok internete – informatikai területen dolgozó szakemberek fejlett digitális készségeinek fejlesztése; továbbképzési programok végrehajtása digitális innovációs központokon keresztül.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

IX.Infrastruktúra:

Beruházás 17. Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék, szabadidős létesítmények)

E beruházás célja háromféle infrastruktúra kiépítése/korszerűsítése egyetemi campusokban, a biztonsági és minőségi előírásokkal összhangban, a felsőoktatás társadalmi/inkluzív dimenziójának biztosítása érdekében.

A beruházás a következőkre terjed ki:

-Az egyetemi kampuszokban 3998 megépítése és 11547 szabadidős és olvasóhely kibővítése/modernizálása, amelyet 2025. szeptember 30-ig kell befejezni;

-2787 megépítése és 2488 étkezde bővítése/modernizálása egyetemi kampuszokban, amelyeket 2025. szeptember 30-ig kell befejezni;

-3749 építése és 11571 férőhely bővítése/modernizálása az egyetemi campusokban a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, fogyatékossággal élő, egyes etnikai kisebbségekből vagy egyszülős családokból stb. származó diákok számára, akiknek elsőbbséget kell biztosítani az újonnan épített egyetemi kampuszokban való elhelyezés során. A munkálatokat 2025. december 31-ig kell befejezni.

A végső cél azt jelzi, hogy 2026. március 31-ig az új és korszerűsített létesítmények legalább 40%-ának hátrányos helyzetű diákokat kell megcéloznia.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

A felújítások esetében a szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, aminek a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie. Ebben az összefüggésben a költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

X.Az iskolák irányítása:

Beruházás 18. Képzési és tanácsadási program az iskolavezetők és felügyelők számára

E beruházás célja egy naprakész képzési és tanácsadási program kidolgozása a vezetők és felügyelők számára az oktatásirányítás professzionalizálása érdekében. A képzési programot az oktatási rendszer irányításának és az európai bevált gyakorlatoknak a funkcionális elemzését végző szakértők ajánlásai alapján kell megtervezni.

10000 iskolavezető és iskolafelügyelő képzése másfél éves időszakra, amelynek célja az intézményi, pénzügyi és emberierőforrás-menedzsment, igazgatás és jogalkotás előmozdítása annak érdekében, hogy oktatási intézményük képessé váljon a diákok teljesítményének növelésére. A mentorálási és ellenőrzési feladatokat ellátó képzési és tanácsadási programnak kifejezetten arra kell irányulnia, hogy humánerőforrás-szakértőkkel rendelkező akkreditált képzési szolgáltatók révén létrehozza az oktatási rendszer decentralizált környezetben történő irányításához szükséges készségeket.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

O.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi

mutatók 
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi

mutatók
(a célok tekintetében)

Indikatív menetrend

befejezésre

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

[...]-án/-én

intézkedés

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

496

Beruházás 13. Informatikai laboratóriumok felszerelése a szakoktatási és szakképzési iskolákban

Cél

Számítógépes laboratóriumokkal felszerelt szakoktatási és -képzési iskolák

 

Szám

0

909

NEGYEDÉV

2023

909 szakképzési iskolát fel kell szerelni digitális oktatási infrastruktúrákkal és eszközökkel.

A beruházás magában foglalja a tantermi berendezések (például vetítők, videofelvevő rendszerek, hangrendszerek, kamerák és audioberendezések a tanórák rögzítésére, szoftverberendezések a digitális oktatási segédanyagok archiválásához) beszerzését, és kiterjed a digitális oktatási eszközök használatához szükséges, mögöttes infrastrukturális berendezésekre (például elektromos létesítményekre, LAN-hálózatokra és wi-fi hálózatokra).

497

Beruházás 14. Gyakorlati műhelyek felszerelése a szakképző iskolákban

Cél

Funkcionális gyakorlati laboratóriumokkal felszerelt szakképzési oktatási egységek

 

Szám

 0

909

NEGYEDÉV

2023

909 szakképzési oktatási egység funkcionális gyakorlati laboratóriumokkal felszerelve.

A helyi hatóságok a megyei tanácsokon és a városi csarnokokon keresztül támogatási programokat indítanak annak érdekében, hogy a szakképzési oktatási egységeken belül – beleértve a duális képzési egységeket és a mezőgazdasági profillal rendelkezőket kivéve – iskolai műhelyeket is felszereljék. A finanszírozási programon keresztül minden szakképzési iskola legfeljebb 100 000 EUR összegű támogatásban részesül, hogy a gyakorlati műhelyeket szakosodásuknak és konkrét igényeiknek megfelelően szereljék fel.

A beruházásból 30 millió EUR-t arra kell fordítani, hogy a műhelyeket digitális berendezésekkel (simulátorokkal) szereljék fel.

498

Beruházás 15. Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés

Mérföldkő

Az online diákértékelési ePlatform működőképes

a tanulók készségeinek biztonságos felmérésére szolgáló ePlatform működőképes, és valamennyi diák (a szakképzésben részt vevő diákok kivételével) értékelésére szolgál.

NEGYEDÉV

2025

Az online tanulói teljesítményértékelési ePlatform működőképessé válik. A platform kialakítása során figyelembe kell venni az egyes tantárgyak, tudományos termékek (amelyek esetében pszichometriai készségekre van szükség) és szoftverek átlagos számát (a tudományos igényfelmérés és az e terület szakértői által kidolgozott tudományos rendszer (tanterv, készségek) alapján. A szoftvernek tartalmaznia kell egy mobil kliensalkalmazást (diákok és tanárok számára), valamint online felügyeleti funkciókat is.

499

Beruházás 15. Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés

Cél

Nyitott oktatási segédanyagok (OER) (oktatási anyagok)

Szám

0

67 000

NEGYEDÉV

2025

67000 Nyílt oktatási segédanyagok (OER) (oktatási anyagok).

A nyitott oktatási segédanyagok kidolgozása során a következőkre kell összpontosítani: a tankönyvek jelenlegi digitális platformjának bővítése azáltal, hogy a tantárgyat és a középfokú oktatás valamennyi osztályát oktatási támogatással egészítik ki; digitális oktatási tartalom létrehozása a tudás mélyítésének három különböző szintjén (helyreállítás, hozzáférhető, teljesítmény); inkluzív oktatási segédanyagok kidolgozása a fogyatékossággal élő tanulók, a sportolók és a kórházban tanuló tanulók számára.

Az ehhez a beruházáshoz kapcsolódó nyitott oktatási segédanyagokat tapasztalt szakembereknek kell kidolgozniuk, míg az I8 beruházáshoz tartozók kísérleti jellegűek, és a programban részt vevő tanárok végső értékelésének részét képezik.

500

Beruházás 16. Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészülés

Mérföldkő

Az egyetemek innovatív technológiai központjai számára nyújtott támogatásokra vonatkozó szerződések aláírása

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2022

60 egyetemnek szóló támogatási szerződések aláírása a digitális infrastruktúra fejlesztését, valamint a diákok és az egyetemi oktatók kompetenciáinak fejlesztését célzó integrált intézkedések finanszírozására:

-az egyetemek digitális központjainak működőképessé tétele,

-digitális kompetencia képzési programok,

-a diákok vállalkozói készségeinek fejlesztése a digitális ágazatban,

-pályaorientációs programok diákok számára a kialakulóban lévő IKT-szakmák kiválasztása céljából,

-új oktatási/értékelési készségekre irányuló képzési programok egy hibrid rendszerben,

fejlett digitális készségek fejlesztése 1000 alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató számára.

502

Beruházás 16. Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészülés

Cél

Új innovatív technológiai központok által támogatott egyetemek a jövő új készségeinek megteremtése érdekében

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2025

Új innovatív technológiai központok által támogatott egyetemek, amelyek a tanulmányi programok folyamatos innovációja révén a jövő új készségeit az 500. mérföldkő követelményeinek megfelelően alakítják ki.

503

Beruházás 17. Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék, szabadidős létesítmények)

Cél

Kiépített vagy korszerűsített és használatban lévő szabadidő- és olvasóhelyek

Szám

0

15 545

NEGYEDÉV

2025

3998 megépítése és 11547 szabadidős és olvasási hely bővítése/modernizálása egyetemi campusokban, különösen hátrányos helyzetű diákok számára. Ebben az összefüggésben a felújítással kapcsolatos költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

504

Beruházás 17. Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

Cél

Épített vagy korszerűsített és használatban lévő étkezdék

Szám

0

5 275

NEGYEDÉV

2025

2787 építése és 2488 étkezde bővítése/modernizálása egyetemi kampuszokon.

A szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez. Ebben az összefüggésben a felújítással kapcsolatos költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

Az újonnan épített épületeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

505

Beruházás 17. Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

Cél

Újonnan létrehozott vagy korszerűsített lakóterek

 

Szám

0

15 320

NEGYEDÉV

2025

A hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel, fogyatékossággal élő, egyes etnikai kisebbségekkel vagy egyszülős családokkal rendelkező diákok számára az egyetemi kampuszokon található 11571 férőhely megépítése és bővítése/modernizálása, akik elsőbbséget élveznek az újonnan épített egyetemi kampuszokon való elhelyezés során

A szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az épület felújítását megelőző éves fűtési energiafogyasztáshoz képest, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez. Ebben az összefüggésben a felújítással kapcsolatos költségek legalább 90%-ának az energiahatékonyság javítására kell irányulnia.

Az újonnan épített helyeknek meg kell felelniük a nemzeti iránymutatások szerinti, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igény (PED) elérésére irányuló célkitűzésnek, amit energiahatékonysági tanúsítványok révén kell biztosítani.

506

Beruházás 17. Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

Cél

Az új és korszerűsített létesítmények legalább 40%-a hátrányos helyzetű diákok számára

Százalék (%)

0

40%

NEGYEDÉV

2026

A 15545 pihenőhely, 5276 étkezde és 15320 szálláshely legalább 40%-át hátrányos helyzetű diákok számára kell biztosítani.

A szociális ösztöndíjban részesülő hallgatóknak elsőbbséget kell élvezniük a korszerűsített egyetemi infrastruktúrában való elhelyezkedés szempontjából. Ezt a feltételt az állami egyetemek számára kötelező jelleggel kell meghatározni az egyetemi infrastruktúra korszerűsítésére irányuló projektekre vonatkozó pályázati felhívás finanszírozási útmutatójában. Az egyetemek éves jelentéseket küldenek az Oktatási Minisztériumnak a korszerűsített infrastruktúra használatáról.

507

Beruházás 18. Képzési és tanácsadási program az iskolavezetők és felügyelők számára

Cél

Befejezett képzési és coachingprogrammal rendelkező igazgatók, igazgatóhelyettesek és ellenőrök

Szám

0

10 000

NEGYEDÉV

2026

A képzési programban mintegy 10000 igazgató, igazgatóhelyettes és vezető beosztású felügyelő vesz részt. A képzési program intézményi, pénzügyi és emberierőforrás-menedzsmentet, igazgatást és jogalkotást foglal magában, és elősegíti oktatási intézményük kapacitásának fejlesztését a diákok teljesítményének növelése érdekében. A képzési programot az oktatási rendszer irányításának és az európai bevált gyakorlatoknak a funkcionális elemzését végző szakértők ajánlásai alapján kell megtervezni.

P.ÖSSZETEVŐ: REPowerEU

A REPowerEU-fejezet célja, hogy hozzájáruljon a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentéséhez Romániában azáltal, hogy támogatja a megújuló energiaforrások bevezetését és az energiahatékonysági felújításokat, különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat célozva, és növeli a villamosenergia-átviteli hálózat megújuló energiaforrások integrálására irányuló kapacitását.

A komponens a Romániának 2022-ben és 2023-ban címzett, a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentésére irányuló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik. Különösen segíti a tiszta energiára való átállás felgyorsítását, különösen a megújuló energia gyorsabb bevezetése és a hálózati kapacitás javítása révén, lehetővé téve az új építésű kapacitás piaci működését. Hozzájárul továbbá az épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó energetikai felújítások ütemének és ambíciójának növeléséhez, többek között az információkhoz való jobb hozzáférés és a fenntartható finanszírozási lehetőségek biztosítása révén. Végezetül hozzájárul a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák biztosításához és elsajátításához (2022. és 2023. évi 3. országspecifikus ajánlás).

Várható, hogy ebben a komponensben egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (C(2023) 6454 final) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

P.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

E reform célja, hogy olyan, különösen rövid és egyszerű engedélyezési eljárásokkal rendelkező, célzott gyorsítási területeket hozzon létre a megújuló energiaforrások számára, amelyek az új kapacitások esetében legfeljebb hat hónapig tarthatnak, kivéve azokat a projekteket, amelyek teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásokat igényelnek. A reformnak meg kell határoznia a megfelelő eszközöket és adatkészleteket a szél- és napenergiából energiát előállító új létesítmények gyors telepítésére alkalmas területek azonosításához, biztosítva ugyanakkor a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést. Az állami és magánbefektetők közötti egyenlő versenyfeltételeket a koncessziókra vonatkozó rendszeres versenytárgyalási felhívás biztosítja.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Képzés a zöld energiával kapcsolatos készségekről

Ezen intézkedés célja, hogy kiegészítse a megújulóenergia-termelésbe történő beruházásokat az energiaágazatban dolgozó munkaerő szükséges készségeinek és kapacitásának megerősítésével, ami szükséges a megújuló energia bevezetésére való átállás megvalósításához.

A képzési programok olyan tanfolyamokból állnak, amelyek célja a munkaerő készségeinek fejlesztése a megújulóenergia-termelés területén. Ez a beruházás legalább 4000 szakértőt képez a megújuló vagy fenntartható energiát használó tiszta technológiák területén. Ezenkívül a képzési igények feltérképezése alapján kilenc foglalkozási normát kell meghatározni vagy frissíteni a foglalkozások román osztályozásához szükséges szakemberek és az építőipari dolgozók képesítése terén.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai

A beruházás célja új megújulóenergia-termelési kapacitás kiépítése nyilvános versenytárgyalási felhívás útján. A beruházásnak 950 MW új megújulóenergia-termelési kapacitás telepítését kell elérnie a különböző technológiák (szél- és napenergia) közötti, technológiai szempontból semleges versenytárgyalásos közbeszerzési eljárás révén, amint az korábban a C6 – Energia összetevő 1. beruházásában szerepelt.

A beruházásnak meg kell felelnie az (EU) 2020/852 taxonómiai rendelet szerinti (EU) (C(2021) 2800/3) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó mellékleteinek.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A középületek energiahatékonyságának növelése

Ezen intézkedés célja a 2. tengely (a zöld és reziliens átállást szolgáló középületekbe történő beruházások) növelése, az 1. beruházás – épületkorszerűsítési program létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozása céljából – az 5. elem (korszerűsítési program) keretében. Az intézkedés bővítésének az energiahatékonysági célból felújított középületek felületét az 1 797 841 m 2 alapforgatókönyvhöz képest 466 510 m 2- vel kell növelnie afent említett 5. elembe történő beruházás keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Ösztöndíjas program a megújuló energia háztartások általi elterjedésének felgyorsítására

E beruházás célja, hogy növelje a megújuló energia telepítését és használatát azáltal, hogy a lakástulajdonosoknak utalványok formájában pénzügyi támogatást nyújtanak új (legalább 3 kW nettó kapacitású) napelem-rendszerek vagy (legalább 5 kWh felhasználható villamosenergia-tároló kapacitással rendelkező) villamosenergia-tároló rendszerek telepítéséhez, egyenként 5 000 EUR értékben. Az önálló villamosenergia-tároló rendszerek (amelyek legalább 5 kW hasznos villamosenergia-tároló kapacitással rendelkeznek) csak akkor jogosultak támogatásra, ha a lakástulajdonosok már rendelkeznek napelem-rendszerrel (legalább 3 kW nettó kapacitással).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A nemzeti villamosenergia-átviteli hálózat digitalizálása, hatékonysága és korszerűsítése

A beruházás célja a villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése és szűk keresztmetszeteinek kezelése a további megújulóenergia-termelési kapacitások integrációjának felgyorsítása és a hálózat rezilienciájának növelése érdekében, ugyanakkor a kiberbiztonság megerősítése a kibertámadásokra való reagálási képesség javítása révén.

A beruházás három részberuházásból áll:

a)Az első részberuházás célja, hogy 2022-hez képest 29 alállomáson legalább 50%-kal csökkenjen a Transelectrica saját villamosenergia-fogyasztása azáltal, hogy a villamosenergia-átviteli rendszer teljes hálózatán belül villamosenergia-alállomásokon villamosenergia-tárolással ellátott, hálózaton kívüli napelem-rendszereket építenek ki.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

b)A második részberuházás új digitális megoldásokat és berendezéseket biztosít annak érdekében, hogy 2022-hez képest 50%-kal csökkenjen a villamosenergia-átviteli hálózat beavatkozási óráinak átlagos száma, és megkönnyítse az új megújulóenergia-létesítmények hálózathoz való csatlakoztatását.

Ennek a részberuházásnak a végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

c)A harmadik részberuházás célja a villamosenergia-átviteli rendszerek hálózatának kiberrezilienciája a hálózatbiztonsági irányítás (berendezések és szoftverek) korszerűsítése révén.

Ezen részberuházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

P.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő 
/Cél

Név

Minőségi mutató (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutató
a cél esetében

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

508

Reform Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

Mérföldkő

Az Állami Területek Ügynökségének (ADS) kapacitásépítése

Leszállított berendezések

NEGYEDÉV

2024

A következő berendezéseket kell az ADS-hez szállítani:

1.    legalább két, az új teljesítményű digitális rendszert támogató szerver és a szükséges szoftverrel felszerelt négy laptop (pl. Self-CAD, TopoLT, DIGI I Terra);

2.    legalább négy drón RTK-adóállomással;

3.    legalább négy kibocsátásmentes terepjáró jármű.

509

Reform Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

Mérföldkő

A jogi keret hatálybalépése

Hatályba léptetõ rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A vonatkozó elsődleges vagy másodlagos jogszabályok módosításai – beleértve a nemzeti szabályozó hatóság jogi aktusait is – hatályba lépnek, és egyedi szabályozási és támogatási keretet vezetnek be az Állami Területek Ügynökségének (ADS) irányítása alá tartozó állami földterületek fejlesztésére és használatáramint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsítási területeire, beleértve többek között az alábbiakat:

1.megújuló energiaforrások hasznosítását gyorsító területek kijelölése a leromlott állapotú, nem mezőgazdasági hasznosítású földterületeken, beleértve a megújuló energiaforrások telepítésére rendelkezésre álló kapacitást is;

2.csökkentett jogi követelmények és rövidebb, egyszerűsített engedélyezési eljárások annak érdekében, hogy az új kapacitások hat hónapon belül engedélyezhetők legyenek;

3.az engedélyezés digitalizálása.

510

Reform Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

Mérföldkő

Az állami tulajdonban lévő földterületek egységes nemzeti nyilvántartásának létrehozása

Egységes nemzeti nyilvántartás létrehozása és működtetése

NEGYEDÉV

2024

Létre kell hozni az állami tulajdonban lévő földterületek egységes nemzeti nyilvántartását, amely tartalmazza a vonatkozó adatokat. A földterületet a földhasználati kategóriák osztályozásának és azonosításának egyértelmű kritériumai alapján kell osztályozni, beleértve a megújuló energiaforrások gyorsítási területeiként kijelölt 84000 hektár (előre degradálódott/nem termelési célú) földterületet, kivéve, ha független talajtani tanulmányok igazolják az alkalmatlanságot.

511

Reform Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

Mérföldkő

Koncessziós szerződések aláírása a gyorsítási területeken

A szerződések aláírása

NEGYEDÉV

2025

A pályázati eljárások első fordulóját követően földkoncessziós szerződéseket kell aláírni a megújuló energiaforrásokból előállított új termelési kapacitás gyorsítási területeken történő kiépítésére.

512

Beruházás Képzés a zöld energiával kapcsolatos készségekről

Cél

Jóváhagyott foglalkozási előírások a megújulóenergia-termelés területén

Foglalkoztatási előírások

9

NEGYEDÉV

2024

A képzési igények feltérképezése alapján legalább hét új foglalkozási előírást kell megállapítani, és legalább két már jóváhagyott foglalkozási előírást felül kell vizsgálni.

513

Beruházás Képzés a zöld energiával kapcsolatos készségekről

Cél

Legalább 4000 olyan munkavállaló, aki a megújulóenergia-termelés területén képzésben részesült

Szám

0

4 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 4000 munkavállalónak kell rendelkeznie a megújulóenergia-termelés területén végzett képzéssel.

124

Beruházás 2. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai

Mérföldkő

Ajánlati felhívás közzététele megújuló energiaforrásokból (szél- és napenergia)történő energiatermelésre irányuló projektekre

NEGYEDÉV

2022

A Bizottság ajánlati felhívást tesz közzé a megújuló energiaforrásokból (szél- és napenergia) történő energiatermelésre irányuló projektek kiválasztására. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (C(2023) 6454 final) való megfelelést. A felhívásnak a kkv-k és a nagybefektetők számára egyaránt nyitva kell állnia.

125

Beruházás 2. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai

Cél

Megújuló energiaforrásokból telepített kapacitás (szél- és napenergia)

Megawatt (MW)

0

950

NEGYEDÉV

2024

A 124. mérföldkő feltételeinek megfelelően legalább 950 MW megújuló energiaforrásból (szél- és napenergiából) származó kapacitást kell üzembe helyezni és csatlakoztatni a hálózathoz.

514

Beruházás 3. A középületek energiahatékonyságának növelése

Cél

Középületek befejezett energetikai felújítása

Szám (m²)

1 797 841

2 264 351

NEGYEDÉV

2026

Legalább 2 264 351 m² középületet kell felújítani a 96. és 98. mérföldkőben meghatározott követelményeknek megfelelően.

515

Beruházás 4. Ösztöndíjas program a megújuló energia háztartások általi elterjedésének felgyorsítására

Mérföldkő

A projektfelhívások közzététele

A pályázati feltételek közzététele

 

 

NEGYEDÉV

2024

A napelemek és villamosenergia-tároló rendszerek telepítéséhez használandó utalványokra vonatkozó projektfelhívásokat az interneten közzé kell tenni.

Az utalványokra olyan kiválasztási kritériumok vonatkoznak, amelyek előírják, hogy minden egyes utalványnak el kell érnie új (legalább 3 kW nettó teljesítményű) napelem-rendszerek vagy (legalább 5 kWh felhasználható villamosenergia-tároló kapacitással rendelkező) villamosenergia-tároló rendszerek telepítését. Az önálló villamosenergia-tároló rendszerek csak akkor jogosultak támogatásra, ha a lakástulajdonosok már rendelkeznek napelem-rendszerrel (legalább 3 kW nettó kapacitással).

516

Beruházás 4. Ösztöndíjas program a megújuló energia háztartások általi elterjedésének felgyorsítására

Cél

Megújuló napenergiából és villamosenergia-tároló rendszerekből származó termelési kapacitás háztartásokban

Szám

0

122 000

NEGYEDÉV

2025

A szolárpanelek és/vagy a villamosenergia-tároló rendszerek számára 122000 utalványt kell folyósítani.

517

Beruházás 5a. Napelemek és villamosenergia-tároló létesítmények telepítése Transelectrica erőművekben

Mérföldkő

A szerződések aláírása

Aláírt szerződések

NEGYEDÉV

2025

A 29 alállomáson legalább 11,25 MW telepített szolárpanel-kapacitású és 5 MW tárolókapacitású létesítményekre vonatkozó szerződéseket alá kell írni.

518

Beruházás 5a. Napelemek és villamosenergia-tároló létesítmények telepítése a Transelectrica erőmű alállomásokon

Cél

Az éves villamosenergia-fogyasztás csökkentése

Éves villamosenergia-fogyasztás

GWh

18

9

NEGYEDÉV

2026

A Transelectrica 29 alállomásának éves villamosenergia-fogyasztását a 2022. évi 18 GWh-ról 9 GWh-ra kell csökkenteni.

519

Beruházás 5b. SMART SA erőmű-átalakítás

Mérföldkő

Az árubeszerzésre irányuló szerződések aláírása

Aláírt szerződések

NEGYEDÉV

2023

Szerződéseket kell aláírni i. az átviteli vezetékek és alállomások karbantartására szolgáló berendezések (például elektromos vezetékek, transzformátorok, szigetelések, villamos földelő és mobil emelt munkaplatformok és daruk) karbantartására szolgáló berendezések, valamint ii. a karbantartási szolgáltatások digitalizálására szolgáló szoftverek (például a SCADA) telepítésére.

Minden járműnek kibocsátásmentesnek kell lennie.

520

Beruházás 5b. SMART SA erőmű-átalakítás

Cél

Az átvitelirendszer-üzemeltető hálózatán végrehajtott beavatkozások átlagos hossza

Százalék (%)

100%-OS

50%

NEGYEDÉV

2024

A Transelectrica hálózatán végrehajtott beavatkozások átlagos időtartamát 2022-höz képest legalább 50%-kal csökkenteni kell.

521

Beruházás 5c. A kommunikációs hálózat optimalizálása és adatközpont létrehozása – Teletrans SA

Mérföldkő

Az árubeszerzésre irányuló szerződések aláírása

Aláírt szerződések

NEGYEDÉV

2024

Új adatközpont (például szerverek, útválasztók, tűzfalak, energiatárolók), hálózati forgalomelemzés (például L2–7 forgalmi analizátorok) létrehozásához szükséges informatikai berendezésekkel és szoftverekkel történő ellátására irányuló szerződések; 4 SFP-kikötő; a többmódú SFP és egy üzemmódú SFP adó-vevőket) és a hálózatbiztonságot (például tűzfalakat, PoE kapcsolókat, elosztó útválasztókat) alá kell írni.

522

Beruházás 5c. A kommunikációs hálózat optimalizálása és adatközpont létrehozása – Teletrans SA

Mérföldkő

Adatközpont létrehozása

Az adatközpont létrehozása és működtetése

NEGYEDÉV

2026

A Teletrans adatközpontnak teljes mértékben működőképesnek kell lennie. Az adatközpontnak meg kell felelnie az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexnek.

P.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló forrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából a termelő-fogyasztók számára

E reform célja, hogy egyablakos ügyintézési pontként szolgáló irodákat hozzon létre, amelyek energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból (RES) származó energiát előállító új létesítmények telepítéséhez. A reform célja, hogy felhívja a lakástulajdonosok figyelmét az energiahatékonysági felújítások és a megújuló energiaforrások telepítésének előnyeire, általános tájékoztatást nyújtson a gyakorlati szempontokról és a támogatási lehetőségekről, és ezáltal megkönnyítse az energiahatékonysági felújítási munkálatokat és a megújuló energiaforrások telepítését. A reformnak emellett létre kell hoznia egy online kapcsolattartó pontot is, amely egyedüli pontként szolgál az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrások bevezetéséhez szükséges dokumentáció kidolgozásához, különösen az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztók számára.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Kísérleti projekt 20 MW úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére

A beruházás célja, hogy az állam tulajdonában lévő, már felújított öntözőcsatornákon (azaz a Gălățui – Călărași öntözőcsatorna-hálózaton) 20 MW lebegő napelemet telepítsen és kapcsoljon a villamosenergia-hálózathoz. A beruházást a Nemzeti Földjavítási Ügynökség hajtja végre.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Ösztöndíjas program a háztartások energiahatékonyságának javítására

Ennek a beruházásnak az a célja, hogy csökkentse a primerenergia-igényt azáltal, hogy utalványok formájában pénzügyi támogatást nyújt a lakástulajdonosoknak ahhoz, hogy otthonuk energiahatékonyságának javítását célzó felújításokat hajtsanak végre. Minden felújításnak legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie a felújítás előtti állapothoz képest. Az RsI és RsII szeizmikus kockázati osztályba sorolt lakásokat ki kell zárni az energiahatékonysági beavatkozások finanszírozásából. Csak a G, F, E vagy D energiahatékonysági kategóriába tartozó épületek támogathatók.

A beruházást két tengely mentén kell végrehajtani:

a.I. tengely – kombinált energiahatékonysági felújítás és napelemek telepítése egycsaládos lakóépületekre, kizárólag az energiaszegény háztartások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztók számára. Minden energiahatékonysági felújítást legalább 3 kW nettó kapacitású napelemek telepítésével kell kiegészíteni, amelyeket a hálózathoz kell csatlakoztatni. Az utalványok maximális pénzügyi hozzájárulása az energiahatékonyság javítására 14 000 EUR, a napelemek telepítése esetében 5 000 EUR, az energiahatékonysági tanúsítványok és az energetikai auditok esetében pedig 1 200 EUR.

b.Tengely – egycsaládos lakóépületek energiahatékonysági felújítása. Az utalványok maximális pénzügyi hozzájárulása az energiahatékonyság javítására 14 000 EUR, az energiahatékonysági tanúsítványok esetében pedig legfeljebb 100 EUR.

A II. tengely pályázati felhívásait az I. tengely keretében közzétett pályázati felhívások után kell közzétenni. Az intézkedés költségvetésének legalább 50%-át az I. tengelyhez kell rendelni.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

P.4. Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő 
/Cél

Név

Minőségi mutató (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutató
a cél esetében

Idő

 

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Éve

523

Reform Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló forrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából a termelő-fogyasztók számára

Mérföldkő

Az energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési irodák létrehozására és fejlesztésére vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése

Hatályba léptetõ rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Hatályba lépnek a lakástulajdonosok számára energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési irodák létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges jogi keretet biztosító jogszabályok.

Tartalmaznia kell az egyablakos ügyintézési irodák feladatait, irányítását és finanszírozási struktúráját meghatározó rendelkezéseket.

524

Reform Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló forrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából a termelő-fogyasztók számára

Cél

Kapacitásépítési intézkedések

Szám

0

84

NEGYEDÉV

2024

84 egyablakos ügyintézési rendszer személyzetének képzésben kell részesülnie annak érdekében, hogy az egyablakos ügyintézési hivatalokban különböző szerepeket töltsön be.

525

Reform Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló forrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából a termelő-fogyasztók számára

Cél

Fizikai egyablakos ügyintézési irodák megnyitása

Szám

0

42

NEGYEDÉV

2024

42 fizikai egyablakos ügyintézési hivatal működik és nyitva áll a polgárok előtt.

526

Beruházás 6. Kísérleti projekt 20 MW úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére

Mérföldkő

A szerződés(ek) aláírása

Aláírt szerződés(ek)

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A már felújított öntözőcsatornákon legalább 20 MW úszó napelemek telepítésére vonatkozó szerződés(eke)t alá kell írni.

527

Beruházás 6. Kísérleti projekt 20 MW úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére

Cél

20 MW üzembe helyezett és a hálózathoz csatlakoztatott úszó napelemek beépített kapacitása

Megawatt (MW)

0

20

NEGYEDÉV

2025

A felújított öntözőcsatornákon legalább 20 MW lebegő napelemek kapacitását üzembe kell helyezni és a villamosenergia-hálózathoz csatlakoztatni kell.

528

Beruházás 7. Ösztöndíjas program a háztartások energiahatékonyságának javítására

Mérföldkő

Pályázati felhívások közzététele

A pályázati feltételek közzététele

 

 

NEGYEDÉV

2024

A lakások energiahatékonysági felújítására felhasználandó utalványokra vonatkozó pályázati felhívásokat az interneten közzé kell tenni.

Az utalványokra olyan kiválasztási kritériumok vonatkoznak, amelyek előírják, hogy minden felújításnak legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie a felújítás előtti állapothoz képest. Csak a G, F, E vagy D energiahatékonysági kategóriába tartozó épületek támogathatók.

A beruházást két tengely mentén kell végrehajtani:

-I. tengely – amelyre csak az energiaszegény háztartások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztók jogosultak. E tengely keretében a beruházás utalványok formájában támogatást nyújt a lakástulajdonosoknak az egycsaládos lakóépületekben kombinált energiahatékonysági felújításokhoz és napelemek telepítéséhez.

Az I. tengely keretében minden energiahatékonysági felújítást legalább 3 kW nettó teljesítményű napelemek telepítésével kell kiegészíteni.

-Tengely: – minden háztartás számára nyitva áll. E tengely keretében a beruházás utalványok formájában támogatást nyújt a lakástulajdonosoknak az egycsaládos lakóépületek energiahatékonysági felújításához.

A II. tengely szerinti felhívásokat az I. tengely szerinti felhívásokat követően kell közzétenni.

Az intézkedés költségvetésének legalább 50%-át az I. tengelyre kell fordítani.

Az RsI és RsII szeizmikus kockázati osztályba sorolt lakásokat ki kell zárni az energiahatékonysági beavatkozások finanszírozásából.

529

Beruházás 7. Ösztöndíjas program a háztartások energiahatékonyságának javítására

Cél

A lakások energetikai felújításának befejezése

Szám (lakóhelyek)

0

33 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 33000 lakást kell felújítani az 528. mérföldkőben meghatározott követelményeknek megfelelően.

1.1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Románia felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 28 511 575 217 EUR.

2.2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

2.1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

2.1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

146

C7.R2

Átállás az EU-2025-ös konnektivitási célokra és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

M

Az 5G hálózatbiztonsági törvény hatálybalépése

69

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
Vasúti infrastruktúra fejlesztése és vasúti forgalomirányítás

M

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló stratégia (2021–2025) elfogadása és a cselekvési terv alkalmazása

113

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

T

Széntüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

142

C7.R1

A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

M

A digitális átalakulással kapcsolatos reformok és beruházások végrehajtásával és nyomon követésével foglalkozó munkacsoport létrehozása és működése

150

C7.R3
A kritikus értékű infrastruktúrával rendelkező köz- és magánszervezetek kiberbiztonságának biztosítása

M

A 2021–2026 közötti időszakra szóló nemzeti kiberbiztonsági stratégia elfogadása

211

C8.R6

Az állami nyugdíjrendszer reformja

M

A nemzeti közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően kiválasztott szerv által nyújtott szerződéses technikai segítségnyújtás

212

C8.R6

Az állami nyugdíjrendszer reformja

M

A nyugdíjrendszernek és a nyugdíjrendszerbe történő szakpolitikai beavatkozásoknak a technikai segítségnyújtási szolgáltató támogatásával történő felülvizsgálatával megbízott monitoringbizottság létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

220

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal informatikai rendszeréhez kapcsolódó pénztárgépek száma

366

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

M

Az integrált közösségi központokba történő beruházások rangsorolására vonatkozó kritériumok elfogadása

426

C14.R6

A korrupció elleni küzdelem fokozása

M

Az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

450

C14.I5

A terv nyomon követése és végrehajtása

M

Ellenőrzés és kontrollok: információk a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követéséhez

451

C14.I5

A terv nyomon követése és végrehajtása

M

A Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma (MIPE), a Pénzügyminisztérium (MoF) és az ellenőrző hatóság (AA) jogi felhatalmazását megállapító kormányrendelet hatálybalépése

462

C15.R3

A kötelező oktatási rendszer reformja a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében

M

A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó nemzeti program végrehajtásáról szóló kormányrendelet hatálybalépése

464

C15.I4

A lemorzsolódás magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

M

Nyílt pályázati felhívás a diákoknak az alsó középfokú oktatásból a felső középfokú oktatásba való átmenetet támogató projektekre, az oktatásban alkalmazott korai előrejelző mechanizmusban meghatározott 5 mutató alapján

Részösszeg

2 037 146 414 EUR



2.1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

124

C6.I1

A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai

M

Ajánlati felhívás közzététele megújuló energiaforrásokból (szél- és napenergia) történő energiatermelésre irányuló projektekre

143

C7.R1

A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

M

A kormányzati felhőarchitektúra lehetőségeinek elemzése

191

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

M

A jogi személyek adófizetőinek a különleges célú gazdasági egységbe (virtuális magántér) történő kötelező beiratkozására vonatkozó jogi keret hatálybalépése

195

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

M

A Nemzeti Adóigazgatási és Munkaügyi Felügyeleti Hivatal közös cselekvési tervének működőképessé tétele/jóváhagyása a szürke/fekete munkavégzés kijátszásának megelőzése és korlátozása érdekében

213

C8.R6

Az állami nyugdíjrendszer reformja

M

A szabályozási keret módosításainak hatálybalépése a 2. pillér szerinti nyugdíjak fenntarthatóságának biztosítása érdekében

387

C13.R4

A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

M

A háztartási alkalmazottak utalványrendszerére vonatkozó jogszabályok és azok végrehajtási szabályainak hatálybalépése

401

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

A közpolitikai megfontolások és tervezés javítását, valamint az adminisztráció egyszerűsítését célzó módszerek és eljárások hatálybalépése

404

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

A hatékony szabályozási minőség-ellenőrzési mechanizmus végrehajtását biztosító struktúrát működőképessé tevő jogalkotási aktus hatálybalépése

421

C14.R5

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

M

Az igazságszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó stratégiát (2022–2025) jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

430

C14.R6

A korrupció elleni küzdelem fokozása

M

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet átültető törvény hatálybalépése

433

C14.R8

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

M

A jogorvoslatokról szóló nemzeti jogszabály módosításának hatálybalépése (101/2016. sz. törvény)

465

C15.I4

A lemorzsolódás magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

T

A támogatási program keretében odaítélt oktatási intézmények (1. tétel)

477

C15.R5

Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

M

A miniszteri rendelet hatálybalépése az iskolák oktatási célú technológiai eszközökkel és erőforrásokkal való ellátására vonatkozó szabványok biztosítása, valamint a javasolt beruházások fenntartható hatásának biztosítása érdekében

494

C15.R7

Az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása

M

Az irányítási reformra vonatkozó cselekvési terv kidolgozására vonatkozó technikai segítségnyújtási szerződés aláírása, beleértve a vezetők és ellenőrök képzési és tanácsadási programját

65

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság/közútbiztonság

M

A nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégia elfogadása

114

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

M

A szén/lignit fokozatos kivonás ütemtervét elfogadó dekarbonizációs törvény hatálybalépése

144

C7.R1

A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

M

A kormányzati terület felhőalapú szolgáltatásainak irányításáról szóló törvény hatálybalépése

145

C7.R1

A kormányzati felhőrendszer architektúrájának meghatározására szolgáló egységes keret kidolgozása

M

Az interoperabilitásról szóló törvény hatálybalépése

153

C7.I1
A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

M

A beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás alapján a beruházás végrehajtására vonatkozó szerződés aláírása

147

C7.R2
Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

M

A távközlési szolgáltatók 5G engedélyek kiadására való felhatalmazására vonatkozó ajánlati felhívás közzététele

200

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

A költségvetési programok kidolgozására, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó módszertan jóváhagyásáról szóló kormányhatározat hatálybalépése

355

C12.R2

Az egészségügyi infrastruktúrába történő beruházásokhoz szükséges kapacitás növelése

M

A Nemzeti Egészségügyi Infrastruktúrafejlesztési Ügynökséget (ANDIS) létrehozó jogszabályi keret hatálybalépése

356

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az egészségügy területén az egészségügyi irányítás és az emberi erőforrások bővítésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépése

357

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az egészségügy területén az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó stratégiai keretre vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

413

C14.R2

A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

M

Az Intézményközi Éghajlat-változási Bizottság működőképessé tétele

422

C14.R5

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

M

A lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal hatáskörének módosításáról szóló törvény hatálybalépése

456

C15-I1

110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele

M

Szerződések aláírása közszolgáltatókkal (településekkel) 110 bölcsőde építésére, felszerelésére és üzembe helyezésére

478

C15.R5

Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

M

A jövőbeli tanár digitális kompetenciával kapcsolatos profilját és a digitális kompetencia iskolai vizsgákon történő felmérésének módját meghatározó törvény hatálybalépése

485

C15.R6
Aktualizált szabályozási keret a környezetbarát tervezési, építési és dotációs szabványok biztosítására az egyetem előtti oktatási rendszerben

M

A jogi keret módosításainak hatálybalépése a tanulási környezet minőségének javítása érdekében

Részösszeg

·EURÓPAI BIZOTTSÁG 2 147 491 242 EUR

2.1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

22

C2.R1

Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

M

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőgazdálkodási stratégia elfogadása

23

C2.R1

Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

M

A 2020–2030-as időszakra szóló nemzeti erdőstratégiában előirányzott erdőtelepítésre és újraerdősítésre vonatkozó kötelező erejű szabályokat megállapító módosított miniszteri rendeletek hatálybalépése

148

C7.R2

Átállás az EU-2025-ös konnektivitási célokra és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

M

Az uniós konnektivitási eszköztár ajánlásainak végrehajtása

149

C7.R2

Átállás az EU 2025-ös konnektivitási célkitűzéseire és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló magánberuházások ösztönzése

M

A rádióspektrum-használati jogok odaítélése

152

C7.R4

A polgárok egész életen át tartó digitális kompetenciájának növelése a közszolgáltatások és a digitális oktatás terén

M

A munkaügyi miniszter és a Nemzeti Statisztikai Intézet elnöke miniszteri rendeletének hatálybalépése az új digitális foglalkozásoknak a foglalkozások osztályozásában történő meghatározásáról (COR)

384

C13.R3

A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

M

A VMI alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat jóváhagyó törvény hatálybalépése

410

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

Az egységes érdekeltségi nyilvántartás (RUTI) megfelelő használatára és érvényesítésére vonatkozó iránymutatások hatálybalépése

411

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

A sürgősségi rendeletek alkalmazására vonatkozó módszertan hatálybalépése

412

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

A jogszabály-módosítások hatálybalépése annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok teljes szövegét a módosításokat követően közzétegyék

470

C15.R4

Teljes szakmai útvonal kialakítása a műszaki felsőoktatás számára

M

A teljes kettős útvonal megszervezésének módszertanát és a teljes kettős útvonalból eredő új képesítéseket jóváhagyó kormányhatározat hatálybalépése

489

C15.I11

Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolai laboratóriumok/műhelyek számára

M

Ajánlati felhívás az osztálytermek bútorokkal való felszerelésére

490

C15.I11

Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolai laboratóriumok/műhelyek számára

M

Tudományos laboratóriumok/kabinetek felszerelésére vonatkozó ajánlati felhívás közzététele

66

C4.R1.

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság/közútbiztonság

M

A közúti közlekedésbiztonsági törvény hatálybalépése – a közúti közlekedésbiztonsági jogsértések nyomon követésére, végrehajtására és szankcionálására vonatkozó jogszabályok

72

C4.I1.

A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

M

A vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, korszerűsítésével és felújításával kapcsolatos munkák 50%-ára vonatkozó szerződések aláírása

115

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

T

Lignittüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

121

C6.R3

Az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása az ágazatban

M

Az energiaágazatban működő állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása

151

C7.R3

A kritikus értékű infrastruktúrával rendelkező köz- és magánszervezetek kiberbiztonságának biztosítása

M

Románia védelmi és kiberbiztonsági törvényének hatálybalépése

192

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

T

A különleges célú gazdasági egységben részt vevő további jogi személyek adófizetői

193

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

M

Az adózók besorolásának kockázati kritériumait meghatározó, alkalmazandó jogi keret hatálybalépése. A jogi keretet az ANAF elnökének rendeletével kell jóváhagyni.

194

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

M

A módosított jogi keret hatálybalépése az adóellenőrzési szervek tevékenységi területén

199

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

A módosított szabályozási keret hatálybalépése a jelentős közberuházási projektek többéves költségvetési tervezésének biztosítása és a Költségvetési Tanács által végzett kiadási felülvizsgálatok utólagos értékelése érdekében

205

C8.R4

Az adózási keret felülvizsgálata

M

Románia adórendszerének elemzése azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg annak biztosítására, hogy az adórendszer hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához és megőrzéséhez

206

C8.R4

Az adózási keret felülvizsgálata

M

Az adótörvénykönyv módosításainak hatálybalépése, amelyek fokozatosan csökkentik a mikrovállalkozásokra vonatkozó különös adórendszer alkalmazási körét

215

C8.R6

Az állami nyugdíjrendszer reformja

M

A különleges nyugdíjakra fordított kiadások csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépése

221

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal informatikai rendszeréhez kapcsolódó pénztárgépek száma

222

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

Az adóhatóság által végzett összes ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumalapú ellenőrzések számának aránya – 30%

230

C8.I4

Az elektronikus vámrendszer bevezetése

T

Korszerűsített hardver- és szoftverinfrastruktúra

288

C10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

M

A fenntartható városi mobilitásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

289

C10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

M

A létrehozott és működő fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtási struktúra létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

294

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

M

A tömegközlekedési flották megújítására vonatkozó szerződések aláírása (tiszta üzemű járművek beszerzése)

298

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

M

Az ITS/egyéb IKT-infrastruktúra biztosítására vonatkozó szerződések aláírása

301

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

M

Elektromos járművek töltőállomásainak építésére vonatkozó szerződések aláírása

351

C12.R1

A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

M

Az Egészségminőségi Alapból részesülő egészségügyi egységek kiválasztásához használandó teljesítmény- és minőségi mutatókról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

358

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az emberi erőforrások fejlesztése az egészségügyben

378

C13 R1

Új jogi keret létrehozása a gyermekek családjuktól való elválasztásának megakadályozására

M

A gyermekek családtól való elválasztásának és a kiszolgáltatott családok támogatásának megakadályozásához szükséges jogalkotási aktus hatálybalépése

380

C13 R2

A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

M

Az intézményesítettség csökkentésének felgyorsításáról szóló útmutató végrehajtására és működőképessé tételére vonatkozó jogalkotási aktus hatálybalépése

381

C13 R2

A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

M

Az intézményesítés megelőzésére elfogadott nemzeti stratégia végrehajtását támogató jogszabályok hatálybalépése

424

C14.R5

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

M

A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítása

439

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó aktualizált jogszabályok hatálybalépése

440

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

M

A Kormányzati Vállalatirányítási Politikai Koordinációs és Monitoring Központ munkacsoportjának működőképessé tétele

449

C14.I4

A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben tárgyalt, szociális jogokra vonatkozó közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében

M

A szociális párbeszédre vonatkozó jogszabályok hatálybalépése, amely az ILO ajánlásaival összhangban érdemi és időszerű szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat biztosít

453

C15.R2

Egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési rendszer

M

Az ágazatközi keretprogram elfogadásáról szóló miniszteri rendelet (MO) hatálybalépése

A kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatások létrehozását, szervezését és működtetését szabályozó MO hatálybalépése

463

C15.R3

A kötelező oktatási rendszer reformja a korai iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése érdekében

M

A MATE eszköz nemzeti szintű használatáról szóló miniszteri rendelet (MO) hatálybalépése

Részösszeg

1 858 678 580 EUR



2.1.4.Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

207

C8.R4

Az adózási keret felülvizsgálata

M

Hatálybalépés:

- Az adótörvénykönyv (227/2015. sz. törvény) módosításai, amelyek célja az adórendszer egyszerűsítése, hatékonyabbá, átláthatóbbá és méltányosabbá tétele 2024-re más adóösztönzők csökkentése és/vagy megszüntetése

- A környezetvédelmi adók kiterjesztését célzó jogszabályok

214

C8.R6

Az állami nyugdíjrendszer reformja

M

A nyugdíjrendszerről szóló, a 127/2019. sz. törvény rendelkezéseit felváltó új törvény hatálybalépése

458

C15.I2

412 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele hátrányos helyzetű csoportok számára

M

A hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások létrehozására, felszerelésére és működőképessé tételére vonatkozó szerződések aláírása

469

C15.I5

Képzések a román integrált oktatási információs rendszer (SIIIR) és a korai előrejelző mechanizmus (MATE) informatikai eszköz felhasználói számára, valamint rendszerszintű beavatkozások a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében

T

A román integrált oktatási információs rendszer (SIIR) és a MATE informatikai eszköz kiképzett felhasználói

24

C2.R1

Az erdőgazdálkodási és irányítási rendszerek reformja az új nemzeti erdőgazdálkodási stratégia és az azt követő jogszabályok kidolgozása révén

M

Az erdőkre vonatkozó hatályos jogszabályokat módosító és kiegészítő jogalkotási aktusok hatálybalépése

122

C6.R2

Az energiaágazatban működő állami vállalatok vállalatirányításának javítása

M

A Hidroelectrica legalább 15%-os részesedésének tőzsdei bevezetése lezárult

59

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

M

A nehézgépjárművekre (teherautókra) vonatkozó új, távolságalapú díjszabási rendszer bevezetéséről szóló törvény hatálybalépése, valamint a legszennyezőbb személygépkocsik (autók/buszok/autóbuszok) magasabb tulajdonosi adója, a „szennyező fizet” elv és a zöld adóztatás elve alapján

71

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti közlekedésbiztonság/Hajózási stratégia

M

A hajózási stratégia elfogadása

76

C4.I2

Vasúti járművek

M

A szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat követően

116

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

M

Az új energiatörvény hatálybalépése

158

C7.I3

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

T

Digitalizált közegészségügyi intézmények

163

C7.I4

Az igazságszolgáltatás digitalizálása

M

Működő üzleti alkalmazások virtualizálása és központosítása

172

C7. I7

Az e-hirdetmények elektronikus űrlapjainak bevezetése a közbeszerzésben

M

Elektronikus nemzeti formanyomtatványok alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban az uniós jogszabályokkal összhangban

201

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

A kiadások felülvizsgálatának befejezése az egészségügyi és oktatási ágazatban

202

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

Többéves stratégia és menetrend elfogadása a kiadások szisztematikus felülvizsgálatára valamennyi ágazatban

219

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

A személyzet képzése a kockázatkezelési rendszerről

227

C8.I3

A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

M

A hardver- és szoftverinfrastruktúra, valamint az adófizetőknek nyújtott elektronikus szolgáltatásokat támogató infrastruktúra korszerűsítése

228

C8.I3

A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

M

A Pénzügyminisztérium és az ANAF számítógépes rendszerének fokozott kiberbiztonsága

229

C8.I3

A jelenlegi és jövőbeli információs kihívásokra való reagálási képesség biztosítása, többek között a világjárvány összefüggésében, a Pénzügyminisztérium/nemzeti Adóigazgatási Hivatal digitális átalakulása révén

T

Az informatikai hardver- és szoftverinfrastruktúra 80%-a legfeljebb 4 éves

352

C12.R1

A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

M

Az egészségbiztosítási rendszer keretében nyújtott orvosi segítség, gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, segédeszközök és technológiák nyújtásának feltételeit szabályozó új keretszerződés-mintáról szóló kormányrendelet hatálybalépése

367

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

A családorvosok vagy az alapellátási gyakorlatokkal foglalkozó egyesületek gyakorlatai, amelyeket felszereltek vagy felújítottak, előnyben részesítve a marginalizált régiókban és településeken található gyakorlatokat

368

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

Emlő- és méhnyakrákszűréshez felszerelt mobil orvosi egységek

393

C13 I1

Napközi központok hálózatának létrehozása a különélés kockázatának kitett gyermekek számára

M

A családoktól való elszakadás kockázatának kitett gyermekek szükségleteinek, rendelkezésre álló szolgáltatásainak és infrastrukturális létesítményeinek feltérképezése, különösen a kiszolgáltatott közösségekben

402

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

Valamennyi minisztériumban új stratégiai irányítási és stratégiai tervezési rendszer működik

416

C14.R3

A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

M

A központi közigazgatás két közszolgálati kategóriájának kiválasztására irányuló (kísérleti) nemzeti verseny utólagos elemzése

420

C14.R4

Méltányos egységes bérrendszer kialakítása a közszférában

M

A köztisztviselők díjazására vonatkozó új jogi keret hatálybalépése

423

C14.R5

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

M

Az „igazságügyi törvények” (a bírák jogállásáról szóló törvények, az igazságügyi szervezet, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa) hatálybalépése

429

C14.R6

A korrupció elleni küzdelem fokozása

T

A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészi álláshelyeinek 85%-os foglalkoztatási aránya

434

C14.R8

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

M

A közbeszerzési stratégia hatálybalépése, beleértve a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását támogató horizontális intézkedéseket

441

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

M

Az ellenőrző irányítópult közzététele, amely pénzügyi és nem pénzügyi célokat és teljesítménymutatókat tartalmaz az állami vállalatok valamennyi kategóriájára vonatkozóan (beleértve az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint a közlekedés, az energia, a közművek)

Részösszeg

1 003 031 904 EUR

2.1.5.Ötödik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

123

C6.R3

Zöld költségvetés-tervezés

M

A zöld költségvetési tervezési módszertan véglegesítése és alkalmazása

452

C15.R1

Az „Oktatással rendelkező Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag kidolgozása és elfogadása

M

Az „Oktatással Románia” projekt végrehajtására vonatkozó jogalkotási csomag hatálybalépése

25

C2.I1

Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

T

Új erdősített vagy újraerdősített területek

27

C2.I1

Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

T

A városi erdők új területei

73

C4.I1

A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

M

A vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, korszerűsítésével és felújításával kapcsolatos munkálatok 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása

117

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

M

A megújuló energiaforrásoktól való eltérésre vonatkozó szerződések aláírása

203

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

A költségvetési tervezet tartalmazza az egészségügy és az oktatás területére vonatkozó kiadási elemzések eredményeit.

216

C8.I1

Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

M

A digitális szolgáltatások és a kritikus elektronikus rendszerek működőképesek

231

C8.I4

Az elektronikus vámrendszer bevezetése

M

Új vámügyi informatikai rendszerekre vonatkozó szerződés odaítélése

234

C8.I5

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

A BUGET_NG informatikai alkalmazás frissítése.

235

C8.I6

Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-lehetőségek szimulációs eszköztára) a nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás javítása érdekében

M

Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának modellje) működőképes

236

C8.I6

Gazdasági modellezési eszköz (a nyugdíjreform-lehetőségek szimulációs eszköztára) a nyugdíjkiadások előrejelzésére szolgáló intézményi kapacitás javítása érdekében

T

A csoport kibővítése egy szakértőről 8 szakértőre, valamint a közép- és hosszú távú strukturális nyugdíjreform kapacitásának javítása azáltal, hogy 8 személy számára képzést biztosít a nyugdíjreform-opciók szimulációs eszköztárának használatára

239

C8.I9

A nyugdíj-nyilvántartások értékelési folyamatának támogatása

M

Az összes nyugdíjfájl újraszámítva

359

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az egészségügyi miniszter rendeletének hatálybalépése, amely létrehozza az egészségügyi szakemberek szakmai érdemeinek és jutalmainak differenciált elismerését szolgáló keretet

364

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Központ (CNAS) közös rendeletének hatálybalépése az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Központ (CNAS) költségvetési előirányzatainak rangsorolására szolgáló mechanizmusról

397

C13.I3

A háztartási alkalmazottakra vonatkozó munkakártyák bevezetésének működőképessé tétele

M

A háztartási alkalmazottak utalványainak használatára szolgáló funkcionális digitális platform üzembe helyezése

417

C14.R3

A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

M

Évente legalább két nemzeti köztisztviselői felvételi versenyvizsgát kell lebonyolítani legalább 3 köztisztviselői kategóriára/fokozatra

436

C14.R8

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

T

A közbeszerzés területén nyújtott speciális képzés

437

C14.R8

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

M

Az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) más adatbázisokkal összekapcsolt és interoperábilis.

442

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

T

Az ideiglenes/ideiglenes igazgatótanácsi kinevezések 50%-os csökkentése az állami tulajdonú vállalatok esetében központi szinten

444

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

T

Az ideiglenes/ideiglenes igazgatótanácsi kinevezések 10%-os csökkentése az állami tulajdonú vállalatok esetében helyi szinten

508

C16.R1

Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

M

Az Állami Területek Ügynökségének (ADS) kapacitásépítése

519

C16.I5b

SMART SA erőmű-átalakítás

M

Az árubeszerzésre irányuló szerződések aláírása

353

C12.R1

A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

Mérföldkő

A költségvetési kiadások felülvizsgálatának a költségvetési folyamatba való beépítéséhez szükséges jogszabály-módosítás hatálybalépése

459

C15.I2

412 kiegészítő szolgáltatás létrehozása, felszerelése és működőképessé tétele hátrányos helyzetű csoportok számára

T

Létrehozott, felszerelt és működőképes kiegészítő szolgáltatások

60

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság

A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

M

A tiszta üzemű járművek használatának és a flottamegújítási programok hazai felhasználók, magánvállalkozások és közintézmények általi használatának fellendítéséről szóló törvény hatálybalépése

392

C13.R5

A minimálbér megállapításának biztosítása

M

Az új minimálbér-megállapítási rendszert szabályozó rendelet hatálybalépése

360

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

T

2 új készségfejlesztési központ kiépítése és teljes körű felszerelése az állami egészségügyi személyzet számára

385

C13.R3

A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

T

A továbbfejlesztett program további támogatható családi kedvezményezettjeinek száma

374

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

A megelőző konzultációk számának növekedése

375

C12.I2

A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

T

A fertőzések kockázatának csökkentésére szolgáló felszereléseket és anyagokat használó közkórházak

460

C15.I3

A kisgyermekkori nevelési szolgáltatások szakembereinek továbbképzésére vonatkozó keretprogram kidolgozása

T

A tanítók és a nyomon követés területén képzett oktatók

479

C15.R5

Az oktatás digitalizációjára vonatkozó jogszabályi keret elfogadása

M

Az egyetem előtti oktatás digitális készségekre vonatkozó nemzeti referenciakeretét meghatározó törvény hatálybalépése

491

C15.I11

Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolai laboratóriumok/műhelyek számára

T

Egyetemek előtti osztálytermek, bútorokkal felszerelve

492

C15.I11

Létesítmények biztosítása az egyetem előtti osztálytermek és az iskolai laboratóriumok/műhelyek számára

T

Felszerelt laboratóriumok/kabinatok

204

C8.R3

A költségvetési programozási mechanizmus javítása

M

Törvény hatálybalépése a Költségvetési Tanács számára a kiadások felülvizsgálatának rendszeres hatásvizsgálatával és végrehajtási jelentés elkészítésével való megbízásáról

218

C8.I1

Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

M

(Eszköztípus szerint) jelentős értékű ingatlanok és mobilingatlanok árverésére szolgáló online platform működőképes

466

C15.I4

A lemorzsolódás magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

T

A támogatási program keretében odaítélt oktatási intézmények (2. tétel)

515

C16.I4

Ösztöndíjas program a megújuló energia háztartások általi elterjedésének felgyorsítására

M

A projektfelhívások közzététele

Részösszeg

1 351 912 566 EUR



2.1.6.Hatodik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

29

C2.I2

Az erdei reprodukciós anyagok korszerű termelési kapacitásának fejlesztése

T

Működő (létrehozott vagy helyreállított) új és felújított faiskolák

482

C15.I9

Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

T

Az iskolák új technológiai erőforrásokkal rendelkeznek az informatikai laboratóriumok felszereléséhez

67

C4.R1

Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság/közútbiztonság

T

Beépített és funkcionális berendezések a sebességszabályozás és a közúti közlekedésbiztonsági szabályoknak való megfelelés fokozása érdekében

74

C4.I1

A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

T

A munkálatok befejezése az összes vasúti infrastrukturális beruházás legalább 50%-a esetében

154

C7.I1
A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

T

Kormányzati felhőn keresztül összekapcsolt közintézmények

159

C7.I3
Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

M

Távorvoslási rendszer kiépítése

167

C7.I5
Digitalizáció a környezetvédelem területén

M

Az erdők felügyeletére, ellenőrzésére és nyomon követésére irányuló kapacitás növelése egy integrált informatikai rendszeren keresztül

169

C7. I6

Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

M

A REGES online rendszerének működésbe lépése

175

C7.I9

A nem kormányzati szervezetek ágazatának digitalizálása

T

A nem kormányzati szervezetek digitalizációjára irányuló befejezett projektek

182

C7.I14

A román hatóságoknak nyújtott internetszolgáltatók infrastrukturális szolgáltatásai rezilienciájának és kiberbiztonságának növelése

T

Olyan központok, amelyek lehetővé teszik az internetszolgáltatók (ISP) szolgáltatásaihoz való hozzáférést a központi és helyi közérdeklődésre számot tartó intézmények és szervezetek számára

209

C8.R5

A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele

M

A Nemzeti Fejlesztési Bank működőképessé tétele

217

C8.I1

Az adófizetők megfelelésének megkönnyítése a digitális szolgáltatások fejlesztése révén

T

A társaságiadó-alanyok számára online elérhető szolgáltatások

233

C8.I4

Az elektronikus vámrendszer bevezetése

T

A vámkezelési tevékenység százalékos aránya, a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti információcsere, a tagállamok vámhatóságai közötti információcsere
elektronikusan teljesített

238

C8.I8

A Nemzeti Fejlesztési Bank működőképessé tétele

M

Szoftver (engedélyek) és hardverek (laptopok) beszerzése, informatikai szolgáltatások a személyzet számára, képzés a Nemzeti Fejlesztési Bank alkalmazottainak és a Pénzügyminisztérium alkalmazottainak

240

C8.I10

Működési hatékonyság és fejlett e-szolgáltatások a nyugdíjrendszer digitalizálása révén

M

Informatikai rendszer a Nemzeti Nyugdíjhivatal működésében

299

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

T

Fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek operatív intelligens közlekedési rendszerekkel és elektronikus jegyértékesítéssel/egyéb IKT-infrastruktúrákkal

365

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

M

Az állami források felhasználásáról szóló transparenta.ms.ro portál működőképessé tétele

369

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

Járóbeteg-ellátást biztosító, újonnan épített/felújított és felszerelt létesítmények

376

C12.I2

A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

T

Újszülött intenzív ellátást biztosító egységek, beleértve az újonnan született mentőautókat is (regionális központok esetében)

388

C13.R4

A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

T

Kedvezményezettek (alkalmazott háztartási alkalmazottak)

390

C13.R4

A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

T

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett háztartási alkalmazottak/szolgáltatók munkakártyával nyújtanak szolgáltatásokat

394

C13.I1

Napközi központok hálózatának létrehozása a különélés kockázatának kitett gyermekek számára

T

Napközi központok a gyermekek családtól való elválasztásának megakadályozására

395

C13.I2

A fogyatékossággal élő személyek szociális infrastruktúrájának rehabilitációja, felújítása és fejlesztése

T

Korszerűsített közösségi szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára

405

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

M

A közigazgatási innováció nyomon követésére szolgáló operatív informatikai platform

408

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

T

A bemutatási és motivációs eszközök 25%-a megfelel a kormányzati módszertanban meghatározott minőségi kritériumoknak (azaz kiváló vagy kielégítő szinten értékelik őket).

418

C14.R3

A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

M

A humánerőforrás-gazdálkodásról szóló két jogalkotási aktus hatálybalépése

431

C14.R7

Az integritási keretre vonatkozó jogszabályok értékelése és aktualizálása

M

A feddhetetlenségről szóló egységes szerkezetbe foglalt törvények hatálybalépése

432

C14.R7

Az integritási keretre vonatkozó jogszabályok értékelése és aktualizálása

M

A kormány etikai és magatartási kódexének jóváhagyott felülvizsgált változata a közszolgálatra, valamint a végrehajtási intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó meglévők mellett

483

C15.I9

Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

T

Technológiai infrastruktúrával és felszereléssel rendelkező iskolák

125

C6.I1

A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés új kapacitásai

T

Megújuló forrásokból (szél- és napenergia) telepített többletkapacitás

467

C15.I4

A lemorzsolódás magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

T

A lemorzsolódási programban részt vevő oktatási intézmények digitalizált osztálytermekkel

486

C15.I10

Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

T

Vásárolt és használatban lévő elektromos minibuszok

495

C15.R7

Az egyetem előtti oktatási rendszer irányításának reformja és a vezetés professzionalizálása

M

Az irányítási reformra vonatkozó cselekvési terv közzététele és végrehajtása, beleértve a vezetők és ellenőrök képzési és tanácsadási programját

509

C16.R1

Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

M

A jogi keret hatálybalépése

510

C16.R1

Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

M

Az állami tulajdonban lévő földterületek egységes nemzeti nyilvántartásának létrehozása

512

C16.I1

Képzés a zöld energiával kapcsolatos készségekről

T

Jóváhagyott foglalkozási előírások a megújulóenergia-termelés területén

521

C16.I5c

A kommunikációs hálózat optimalizálása és adatközpont létrehozása – Teletrans SA

M

Az árubeszerzésre irányuló szerződések aláírása

208

C8.R4

Az adózási keret felülvizsgálata

M

Az adózás rendjéről szóló törvény (227/2015. sz. törvény) módosításainak hatálybalépése, amely fokozatosan csökkenti az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók adókedvezményeit

438

C14.R8

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

M

Operatív e-közbeszerzési rendszer

484

C15.I9

Digitális technológiai berendezések és erőforrások biztosítása az iskolák számára

T

Közép- és középiskolai oktatási egységek számára vásárolt intelligens laboratóriumok

118

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

M

A megújuló energiaforrásoktól való eltérésre vonatkozó szerződések aláírása

156

C7.I2
Felhőfejlesztés és migráció

T

Az Infrastruktúra as-a-Service – IaaS/Platform-as-a-Service -PaaS/Platform-as-a-Service -PaaS/

160

C7.I3

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

M

Az új hatásvizsgálat (egészségbiztosítási informatikai platform) működik

161

C7.I3

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

T

200 közegészségügyi létesítmény digitalizálása

176

C7.I9

A nem kormányzati szervezetek ágazatának digitalizálása

M

A nem kormányzati szervezetek digitális átalakításával foglalkozó erőforrásközpont

361

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

T

Az egészségügyi szolgáltatások irányításával kapcsolatos képzésben részt vevő személyek

362

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

T

Az egészségügyi intézmények humánerőforrás-menedzsmentjével kapcsolatos képzéseken részt vevő személyek

363

C12.R3

Az egészségügyi irányításra és az egészségügyben rendelkezésre álló emberi erőforrásokra vonatkozó kapacitás növelése

T

Feddhetetlenségi képzési programokban részt vevő egészségügyi szakemberek

370

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

Újonnan épített/felújított és felszerelt integrált közösségi központok, beleértve a megfelelő személyzettel ellátottakat is

371

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

A rosszul ellátott közösségek – köztük a romák – hozzáférnek a közösségi egészségügyi ellátáshoz

373

C12.I1

A kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

Az alapellátáshoz való hozzáférés javítása

386

C13.R3

A befogadásra vonatkozó minimumjövedelem (VMI) végrehajtása

T

A befogadást elősegítő minimáljövedelem kedvezményezettje legalább egy aktiválási intézkedést kap

403

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

T

Programonként legalább 3 minisztérium tervezte meg és hajtotta végre a költségvetést

517

C16.I5a

Napelemek és villamosenergia-tároló létesítmények telepítése Transelectrica erőművekben

M

A szerződések aláírása

520

C16.I5b

SMART SA erőmű-átalakítás

T

Az átvitelirendszer-üzemeltető hálózatán végrehajtott beavatkozások átlagos hossza

Részösszeg

1 809 818 435 EUR

2.1.7.Hetedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

162

C7.I3

Az e-egészségügy és a távorvoslási rendszer fejlesztése

T

Az új hatásvizsgálati platformhoz csatlakozó egészségügyi szolgáltatók

179

C7.I12

A nemzetbiztonság szempontjából kritikus értéket képviselő állami és magán ITC-infrastruktúrák kiberbiztonságának biztosítása intelligens technológiák alkalmazásával

T

Biztonságos IT &C infrastruktúrával rendelkező szervezetek

415

C14.R2

A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

T

A központi és helyi szintű közintézményekben „fenntartható fejlesztési szakértőnek” minősülő köztisztviselők

446

C14.I2

A korrupció elleni küzdelemhez, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek és károk helyreállításához szükséges logisztikai (nem informatikai) infrastruktúra fejlesztése, beleértve az e területeken folytatott képzést is

T

A lefoglalt javak tárolására szolgáló, működőképessé tett raktárak

472

C15.I6

10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

T

10 újonnan épített integrált szakképzési kampusz

475

C15.I7

A mezőgazdasági középiskolák professzionalizáló központokká történő átalakítása

T

57 mezőgazdasági iskola támogatásban részesült

476

C15.I7

A mezőgazdasági középiskolák professzionalizáló központokká történő átalakítása

T

A mezőgazdasági középiskolákban regisztrált tanulók száma

480

C15.I8

Oktatói továbbképzési program

T

Az online oktatásra kiképzett tanárok speciális digitális pedagógiai készségek fejlesztése révén

481

C15.I8

Oktatói továbbképzési program

T

Pedagógusok nyílt oktatási anyagokat tesznek közzé az edu.cred platformon a gyakorlatok cseréje céljából

61

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

T

Közintézmények által beszerzett új tiszta üzemű járművek, amelyek legalább 3%-kal meghaladják a tiszta járművekről szóló irányelv küszöbértékeit

70

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
Vasúti infrastruktúra fejlesztése és vasúti forgalomirányítás

M

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) nemzeti cselekvési tervének közzététele és végrehajtása

119

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

T

Lignittüzelésű villamosenergia-termelési kapacitás leszerelése

155

C7.I1
A kormányzati számításifelhő-infrastruktúra kiépítése

T

A III. és IV. szintű adatközpontok kialakítása, infrastruktúrája és technológiái a felhőalapú szolgáltatásokhoz

164

C7.I4

Az igazságszolgáltatás digitalizálása

M

Az ECRIS V (elektronikus ügynyilvántartási és információs rendszer) működőképessé tétele

170

C7.I6

Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

T

Digitális szolgáltatások megvalósítása a foglalkoztatás és a szociális védelem területén

177

C7.I10

Digitális átalakulás a közszolgálat-irányításban

M

A központi közigazgatásban a szabványosított emberierőforrás-menedzsment interaktív és együttműködési platformjainak létrehozása és működőképessé tétele

178

C7.I11
A kommunikációs szolgáltatások igénybevételét támogató program végrehajtása a kedvezményezettek számára különböző típusú eszközök révén, különös tekintettel a fehér területekre

T

A nagyon nagy sebességű internethez kapcsolódó fehér területeken található falvak

180

C7.I12

A nemzetbiztonság szempontjából kritikus értéket képviselő állami és magán ITC-infrastruktúrák kiberbiztonságának biztosítása intelligens technológiák alkalmazásával

M

A Cyberint nemzeti központ megerősítése

186

C7.I17
Finanszírozási rendszerek annak érdekében, hogy a könyvtárak digitális készségek központjaivá váljanak

T

Digitális csomópontokra átalakított könyvtárak

196

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

T

Az adóhatóság által beszedett bevételek arányának legalább a GDP 2,5 százalékpontjával történő növelése

198

C8.R2

A vámrendszer korszerűsítése és az elektronikus vámrendszer megvalósítása

M

A meglévő jogi keretnek a vámigazgatás működésének javítását célzó módosításainak hatálybalépése

223

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

Az adóhatóság által végzett összes ellenőrzésen belül bejelentett dokumentumalapú ellenőrzések számának aránya – 60%

224

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

T

Az ellenőrzések számának 10%-os növelése

225

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

M

Teljes mértékben működőképes elektronikus kockázati nyilvántartás

226

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

M

A big Data/Analytics platform létrehozása és működtetése

232

C8.I4

Az elektronikus vámrendszer bevezetése

T

A vámügyi informatikai rendszerek működőképessé tétele

237

C8.I7

Technikai támogatás az adózási keret felülvizsgálatához

M

Olyan informatikai rendszer, amely lehetővé teszi az automatikus ingatlanértékelési modell működőképessé tételét

372

C12.I1 Kórház előtti orvosi infrastruktúra fejlesztése

T

Felszerelt vagy felújított családtervezési hűtőbútorok

396

C13.I2

A fogyatékossággal élő személyek szociális infrastruktúrájának rehabilitációja, felújítása és fejlesztése

T

Új közösségi szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára

406

C14.R1
A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

T

Az adminisztratív kapacitás növelésére és struktúráik digitalizálására kiképzett civil társadalmi szervezetek 800 képviselője

419

C14.R3. A teljesítményalapú humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a közszférában

M

Kompetenciakeretek a központi közigazgatásban

425

C14.R5. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, minőségének és hatékonyságának javítása

T

Legalább 6000 igazságügyi alkalmazott (például bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők), akik részt vettek az igazságszolgáltatási rendszer minőségének és hatékonyságának javítását célzó képzéseken

427

C14.R6.

A korrupció elleni küzdelem fokozása

T

A lefoglalt vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti iroda által kezelt lefoglalt eszközök értékének növelése

428

C14.R6.

A korrupció elleni küzdelem fokozása

T

Az új korrupcióellenes stratégiában előirányzott intézkedések legalább 70%-ának lezárása

435

C14.R8.

A nemzeti közbeszerzési rendszer reformja

T

Operatív központosított közbeszerzési szervek a helyi hatóságok számára

454

C15.2.

Egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési rendszer

T

A 0–3 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya

455

C15.R2.

Egységes, inkluzív és minőségi koragyermekkori nevelési rendszer

T

A 3–6 évesek kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban való részvételi aránya

457

C15.I1.

110 bölcsőde építése, felszerelése és működőképessé tétele

T

Újonnan épített, felszerelt és működőképes bölcsődék

461

C15.I3.

Keretprogram kidolgozása a kisgyermekkori nevelésben dolgozó szakemberek továbbképzésére

T

A hagyományos és kiegészítő kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokban dolgozó képzett személyzet, előnyben részesítve az újonnan létrehozott szolgálatokban dolgozókat

487

C15.I10.

Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

T

Az egyetem előtti iskolaterület rehabilitációja zöld iskolákká

488

C15.I10.

Zöldiskolák hálózatának fejlesztése és zöld minibuszok vásárlása

T

Az új Zöld Iskola térsége épült és működik

226a.

C8.I2

Az adó- és adóigazgatási folyamatok javítása, többek között integrált kockázatkezelés végrehajtása révén

M

Az adóigazgatási rendszerek működőképessé tétele

511

C16.R1

Jogi keret létrehozása az állami földterületeknek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások gyorsuló területeiként való használatára vonatkozóan

M

Koncessziós szerződések aláírása a gyorsítási területeken

516

C16.I4

Ösztöndíjas program a megújuló energia háztartások általi elterjedésének felgyorsítására

T

A háztartások beépített, megújuló napenergia-termelési kapacitása

Részösszeg

1 548 157 938 EUR

2.1.8.Nyolcadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

63

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

T

A kibocsátásmentes járművek számának növelése

68

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
Közúti közlekedésbiztonság

T

A közúti balesetek áldozatai (súlyosan sérültek és elhunytak) számának 25%-os csökkentése a 2019-es alapforgatókönyvhöz képest

181

C7.I13

A kormányzati spektrum védelmét szolgáló biztonsági rendszerek fejlesztése

T

Nemzeti szinten működő befogadóhelyek

292

C10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

T

A városi településeken bekövetkezett közúti balesetek következtében meghalt vagy súlyosan megsérült személyek számának 25%-os csökkenése a 2019-es referenciaévhez képest

391

C13.R4

A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

T

A korábban munkanélküliként vagy inaktívként nyilvántartásba vett háztartási alkalmazottak/szolgáltatók munkakártyával nyújtanak szolgáltatásokat

409

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

T

A kormány éves munkatervében (GAWP) szereplő, a kitűzött határidőn belül jóváhagyott javasolt jogalkotási kezdeményezések legalább 50%-a

414

C14.R2

A kormányzás központjában a koordináció megerősítése az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések integrált és koherens megközelítése révén

T

Az Intézményközi Éghajlatváltozási Bizottság által 2025-re meghatározott prioritások 90%-ának megvalósítása

447

C14.I3

Helyi partnerségi struktúrák létrehozása a helyi önkormányzatok és a civil társadalom között

T

A helyi közigazgatási hatóságok és a létrehozott és működő nem kormányzati szervezetek közötti partnerségek

448

C14.I4

A civil társadalmi szervezetek kapacitásának növelése az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben tárgyalt, szociális jogokra vonatkozó közpolitikák tervezésében és végrehajtásában való szakmai részvétel, valamint a kapcsolódó reformok nyomon követése érdekében

T

Működőképes, együttműködésen alapuló nem kormányzati ágazati kezdeményezések

473

C15.I6

10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

T

Az érintett terület gazdasági szereplőinek követelményeihez kapcsolódó integrált, befejezett és működő duális oktatási konzorciumok

26

C2.I1

Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

T

Új erdősített vagy újraerdősített területek

28

C2.I1

Nemzeti erdőtelepítési és újraerdősítési kampány, beleértve a városi erdőket is

T

A városi erdők új területei

62

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

T

Leselejtezett szennyező gépjárművek (EURO 3 vagy annál alacsonyabb)

64

C4.R1
Fenntartható közlekedés, dekarbonizáció és közúti biztonság
A közúti dekarbonizáció a „szennyező fizet” elvvel összhangban

T

Nemzeti szinten telepített elektromos töltőpontok

75

C4.I1
A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és felújítása

T

Az új/korszerűsített működő vasúti infrastruktúra kilométerben

77

C4.I2
Vasúti járművek

T

Üzemelő új elektromos járművek

120

C6.R1

A villamosenergia-piac reformja, a szén helyettesítése az energiaszerkezetben, valamint a megújuló villamosenergia-termelésbe történő magánberuházások jogszabályi és szabályozási keretének támogatása

T

További megrendelt megújulóenergia-kapacitás

157

C7.I2
Felhőfejlesztés és migráció

T

Kormányzati digitális szolgáltatási alkalmazások az infrastruktúra mint szolgáltatásba – IaaS/Platform-as-a-Service –PaaS

165

C7.I4

Az igazságszolgáltatás digitalizálása

M

Az igazságszolgáltatás területén működő központi hatóságok digitalizáltak

166

C7.I4

Az igazságszolgáltatás digitalizálása

M

Működő adatközpont

168

C7.I5
Digitalizáció a környezetvédelem területén

T

Digitalizált környezetvédelmi közszolgáltatások

171

C7.I6

Digitalizáció a foglalkoztatás és a szociális védelem terén

T

A digitális készségekkel kapcsolatos képzéseken részt vevő alkalmazottak száma

174

C7. I8

Minősített elektronikus személyazonosító igazolvány és digitális aláírás

T

Azok a polgárok, akik számára e-személyazonosító igazolványt állítottak ki

183

C7.I15

Új kiberbiztonsági készségek létrehozása a társadalom és a gazdaság számára

T

Kiberbiztonsági képzésen részt vevő oktatók

184

C7.I15

Új kiberbiztonsági készségek létrehozása a társadalom és a gazdaság számára

T

Kormányzati eszköztárat és szolgáltatásokat kapó szervek a kiberbiztonság érettségének növelése érdekében

185

C7.I16
Fejlett digitális készségekre vonatkozó képzési program köztisztviselők számára

T

Digitálisan képzett köztisztviselők

187

C7.I17
Finanszírozási rendszerek annak érdekében, hogy a könyvtárak digitális készségek központjaivá váljanak

T

A digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló képzésben részesült polgárok

197

C8.R1

A Nemzeti Adóigazgatási Hivatal (ANAF) reformja a digitalizáció révén

T

A héabevétel-kiesés 5 százalékponttal történő csökkentése

210

C8.R5

A Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása és működőképessé tétele

M

Értesítés az Európai Bizottságnak a Nemzeti Fejlesztési Bank uniós források felhasználására vonatkozó pillérértékelésének befejezéséről

290

C10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

M

A 2021 és 2026 között lejáró valamennyi közlekedési közszolgáltatási szerződés aláírása 40 megyére vonatkozóan

291

C10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

T

A légszennyezőanyag-kibocsátás csökkentése

293

C.10.R1

A fenntartható városi mobilitás keretének megteremtése

T

A helyi tömegközlekedést igénybe vevő teljes éves utasforgalom 20%-os növekedése 2026-ban 2019-hez képest

296

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

T

További kibocsátásmentes járművek (autóbuszok, trolibuszok kibocsátásmentes motorral vagy akkumulátorral, villamosok és minibuszok) (járművek száma)

297

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

T

A kibocsátásmentes járműveket (buszokat, kibocsátásmentes motort vagy akkumulátort használó trolibuszok, trolibuszok, villamosok) használó helyi tömegközlekedési szolgáltatásokkal rendelkező közigazgatási területi egységeken belüli utazások arányának növekedése 2019-hez képest

300

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

T

Fejlett/kibővített rendszerekkel rendelkező közigazgatási területi egységek – Intelligens közlekedési rendszerek és elektronikus jegyértékesítés/egyéb IKT-infrastruktúrák)

303

C10.I1

Fenntartható városi mobilitás

T

Elektromos járművek feltöltőállomásainak további száma

354

C12.R1

A közegészségügyi alapok kezelésére szolgáló kapacitás növelése

T

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása a kielégítetlen egészségügyi szükségleteket bejelentő személyek százalékos arányának csökkentése révén

377

C12.I2

A közkórházi infrastruktúra fejlesztése

T

Új közegészségügyi egységek/kórházak építése és/vagy felszerelése

379

C13.R1

Olyan új jogi keret létrehozása, amely megfelelő megoldásokat kínál a szegénységben élő, eltartott gyermeket nevelő családok támogatására annak érdekében, hogy a családban maradhassanak

T

A családtól elválasztott és a szociális védelmi rendszerbe tartozó gyermekek számának csökkentése

382

C13.R2

A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

T

A fogyatékossággal élő intézményesített személyek személyre szabott támogatásban részesülnek „független életmódjuk” intézményesítettségének csökkentése és megvalósítása érdekében

383

C13.R2

A fogyatékossággal élő felnőttek védelmi rendszerének reformja

T

A fogyatékossággal élő intézményesített személyek számának csökkenése (a 2020. december 31-i adatokhoz képest)

389

C13.R4

A munkakártyák bevezetése és a háztartási alkalmazottaknál végzett munka formalizálása

T

Kedvezményezettek (alkalmazott háztartási alkalmazottak)

407

C14.R1

A döntéshozatali folyamatok kiszámíthatóságának és hatékonyságának javítása a kormányzati és koordináló minisztériumi szintű szakpolitikai koordinációs és hatáselemzési kapacitás megerősítésével, valamint a közigazgatás valamennyi szintjén folytatott nyilvános konzultációk minőségének javítását szolgáló eszközök megerősítésével

T

A nyilvános konzultáció és az érdekelt felek bevonása a nyilvános konzultáció tárgyát képező jogalkotási aktustervezetek számának 20%-os növelésével és az érdekelt felek központi szintű bevonásával javult.

443

C14.R9

A vállalatirányítási elvek állami tulajdonú vállalatokban történő végrehajtására vonatkozó eljárási keret javítása

T

Az energia és a közlekedés területén jegyzett/bérelt/átstrukturált központi állami tulajdonú vállalatok

445

C14.I1

Az igazságszolgáltatási infrastruktúra optimalizálása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében

T

A zöld előírásoknak megfelelően épített bírósági helyiségek

468

C15.I4

A lemorzsolódás magas kockázatával küzdő oktatási intézmények támogatása

T

A lemorzsolódás magas kockázatának kitett iskolák számának csökkentése

471

C15.R4

Teljes szakmai útvonal kialakítása a műszaki felsőoktatás számára

T

A szakmai útra beiratkozott diákok aránya a középfokú oktatásban részt vevő diákok népességéhez viszonyítva

474

C15.I6

10 regionális konzorcium fejlesztése, valamint 10 szakmai kampusz fejlesztése és felszerelése

T

A teljes kettős útvonalra beiratkozott diákok

493

C15.I12

Vidéki iskolakonzorciumok támogatása

T

Vidéki iskolakonzorciumok építési munkálatainak és alaptőkéjének befejezése

173

C7.I8

Minősített elektronikus személyazonosító igazolvány és digitális aláírás

T

Azok a polgárok, akik számára e-személyazonosító igazolványt állítottak ki

513

C16.I1

Képzés a zöld energiával kapcsolatos készségekről

T

Legalább 4000 olyan szakember és munkavállaló, aki a megújulóenergia-termelés területén képzésben részesült

514

C16.I3

A középületek energiahatékonyságának növelése

T

Középületek befejezett energetikai felújítása

518

C16.5a

Napelemek és villamosenergia-tároló létesítmények telepítése a Transelectrica erőmű alállomásokon

T

Az éves villamosenergia-fogyasztás csökkentése

522

C16.I5c

A kommunikációs hálózat optimalizálása és adatközpont létrehozása – Teletrans SA

T

Adatközpont létrehozása

Részösszeg

1 809 818 435 EUR

2.2.Kölcsön

A 3. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni:

2.2.1.Első részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

78

C4.R2

Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

M

A romániai autópályák és nemzeti utak nemzeti társaságának átszervezéséről szóló 55/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet (C.N.A.I.R.) jóváhagyásáról és a National Road Investment Company – S.A. (C.N.I.R.) létrehozásáról szóló 50/2021. sz. törvény hatálybalépése

1

C1.R1

A víz- és szennyvízágazat fenntartható kezelésére vonatkozó szabályozási keret megerősítése, valamint az európai irányelvek szerinti minőségi szolgáltatásokhoz való nyilvános hozzáférés felgyorsítása

M

A vízellátásról és a szennyvízelvezetésről szóló 241/2006. sz. törvény módosításainak hatálybalépése

247

C9.I2.1.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

M

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása

250

C9.I2.2

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

M

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása

253

C9.I.2.3.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

M

Az Európai Beruházási Alap és a román kormány közötti, a helyreállítási kockázati tőkealap (a továbbiakban: az alap) létrehozásáról szóló finanszírozási megállapodás aláírása és az alap befektetési politikájának elfogadása

259

C9.I2.5

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

M

Az Európai Bizottság és a román kormány közötti hozzájárulási megállapodás aláírása

270

C9.R2

A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

M

Létrehozott és operatív szakpolitika-támogató eszköz (PSF) reformvégrehajtási egysége

Részösszeg

907 669 494 EUR

2.2.2.Második részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

2

C1.R1

A fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás szabályozási keretének megerősítése, valamint az emberek minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének felgyorsítása az európai irányelvek alapján

M

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozásról szóló nemzeti programot jóváhagyó törvény hatálybalépése

95

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

A többcsaládos lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszer létrehozásáról

96

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

A középületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó nemzeti támogatási rendszer létrehozásáról

189

C7.I19

Vállalkozások munkavállalóinak továbbképzésére/átképzésére irányuló programok

M

A „Digitális készségek támogatása” elnevezésű pályázati felhívás közzététele

256

C9.I2.4

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

M

A pénzügyi eszköz (a továbbiakban: az Alap) létrehozása és az Alap befektetési politikájának elfogadása

262

C9.I3.1

Magánszektorbeli támogatási programok – A kkv-k digitalizációjára irányuló támogatási program

M

A rendszer adminisztrátorának kiválasztása

326

C11.R1

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

M

A romániai regionális rendeltetési helygazdálkodási szervezetek (DMO-k) valamennyi optimális célterületét feltérképezték

327

C11.R1

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

M

Cselekvési terv a kulturális örökségnek a román idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelése érdekében történő felhasználására

331

C11.I1

A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

T

A kulturális útvonalak részét képező helyszínek

338

C11.R2

A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

M

A kerékpáros turizmusra vonatkozó szabályozási keret hatálybalépése

30

C2.R2

A védett természeti területek irányítási rendszerének reformja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia koherens és hatékony végrehajtása révén

M

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keret elemzésével foglalkozó intézményközi bizottságot létrehozó jogalkotási aktus hatálybalépése

97

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

Pályázati felhívások a lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság)

98

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

Pályázati felhívás energiahatékonysági felújításra és integrált felújításra (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) (középületek)

129

C6.I2

A megújuló gázok elosztási infrastruktúrája (a földgáz és a zöld hidrogén együttes használata átmeneti intézkedésként), valamint a zöldhidrogén-termelési kapacitások és/vagy azok villamosenergia-tárolásra való felhasználása

M

Szerződések aláírása legalább 100 MW új elektrolizátor-kapacitás építésére

133

C6.I3

Rugalmas és nagy hatékonyságú kapcsolt gáztüzelésű hő- és villamosenergia-termelés (CHP) fejlesztése a távfűtésben a mélydekarbonizálás elérése érdekében

M

A nagy hatásfokú kapcsolt gáztermelő és távhőprojektekre vonatkozó szerződések aláírása

140

C6.I5

Az energiahatékonyság biztosítása az ipari ágazatban

M

Az ipar energiahatékonysági beruházásaira vonatkozó ajánlati felhívás közzététele

266

C9.I4

Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – Alacsony teljesítményű adatfeldolgozók
és félvezető csipek

M

A kormányhatározat hatálybalépése, amely 500 millió EUR összegű szükséges finanszírozást biztosít a nemzeti képességek bővítéséhez az első ipari fejlesztésig és a több országra kiterjedő projektben való részvételig

307

C10.R2

A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása – Románia várospolitikája

M

A nagyvárosi övezetekről szóló törvény hatálybalépése

312

C10.R4

A lakásminőség javítása

M

A súlyosan elégtelen lakáskörülmények csökkentését célzó nemzeti lakhatási stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése

339

C11.R2

A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

M

A Velo Routes nemzeti koordinációs központ létrehozása és működése

398

C13.R6

A szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályok javítása

M

A szociális gazdaságról és a végrehajtási szabályokról szóló 219/2015. sz. törvény módosításának hatálybalépése

500

C15.I16.

Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészülés

M

Az egyetemek innovatív technológiai központjai számára nyújtott támogatásokra vonatkozó szerződések aláírása

Részösszeg

1 080 198 230 EUR

2.2.3.Harmadik részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

43

C3.R1

A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása

46

C3.R1

A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

M

Az egységes hulladékgazdálkodásnak a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv szerinti működőképessé tételéhez szükséges jogalkotási aktusok hatálybalépése

127

C6.R5

A gazdaság energiaintenzitásának csökkentése az ipar energiahatékonyságának növelését célzó fenntartható mechanizmus kidolgozása révén

M

Az ipari energiahatékonyságba történő beruházások megkönnyítését célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése

241

C9.R1

A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

M

Jogszabály-módosítások hatálybalépése az üzleti vonatkozású eljárások egyszerűsítése, egyszerűsítése és teljes körű digitalizálása érdekében

242

C9.R1

A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

M

Jogszabály-módosítások hatálybalépése a kkv-teszt egyszerűbbé és alkalmazhatóvá tétele érdekében

328

C11.R1

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

M

A jogszabályi keret kormányzati határozattal történő hatálybalépése, amely tartalmazza a DMO-k hálózatának fejlesztését támogató finanszírozási mechanizmus egyértelmű leírását és egy egyértelmű irányítási modellt

332

C11.I1

A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

M

A 12 útvonal népszerűsítésére vonatkozó szerződések aláírása

340

C11.R2

A kerékpárutak nemzeti szintű működőképessé tételének kerete

M

Átfogó tanulmány a nemzeti kerékpárutak területi eloszlásáról

341

C11.I3

A Velo nemzeti koordinációs központ létrehozása és működőképessé tétele

M

Integrált nemzeti eVelo platform és okostelefonos alkalmazás

344

C11.R3

A kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja

M

A kulturális ágazat finanszírozási rendszeréről szóló törvény hatálybalépése

3

C1.R1

A víz- és szennyvízágazat fenntartható kezelésére vonatkozó szabályozási keret megerősítése, valamint az emberek minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének felgyorsítása az európai irányelvek alapján

M

A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való első csatlakozás programjában részt vevő helyi hatóságokkal aláírt végrehajtási megállapodások

79

C4.R2

Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

M

A C.N.A.I.R., C.N.I.R., C.F.R., Metrorex, C.F.R. Călători igazgatótanácsi tagjainak kiválasztása és kinevezése

86

C4.I4

A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

M

Az építési beruházások 50%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárást és a megszerzett megfelelő engedélyeket követően

90

C5.R1

Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

M

A lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó többéves nemzeti programra vonatkozó hatályos jogszabályi keret módosításainak hatálybalépése (18/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet)

91

C5.R1

Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

M

A zöld és digitális épületekre való átállást szolgáló beruházásokra vonatkozó technikai szabályozási keret működőképes

93

C5.R2

Stratégiai, jogalkotási és eljárási keret az épületállomány szeizmikus rezilienciájának támogatására

M

A meglévő épületállomány szeizmikus átalakítását célzó nemzeti szeizmikus kockázatcsökkentési stratégia elfogadása és végrehajtása

94

C5.R2

Stratégiai, jogalkotási és eljárási keret az épületállomány szeizmikus rezilienciájának támogatására

M

Az épületek szeizmikus kockázatának csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret hatálybalépése

99

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

A lakóépületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírása

100

C5.I1

Felújítási hullám alap létrehozása a meglévő épületállomány javítását célzó munkálatok finanszírozására

M

A középületek energiahatékonysági felújítására és integrált felújítására (szeizmikus konszolidáció és energiahatékonyság) vonatkozó szerződések aláírása

243

C9.R1

A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

M

Az egységes ipari engedélyről szóló törvény hatálybalépése

264

C9.I3.2

Magánszektorbeli támogatási programok – A román cégek tőzsdei jegyzését segítő de minimis program

M

A rendszer adminisztrátorának kiválasztása

268

C9.I4

Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – Alacsony teljesítményű adatfeldolgozók
és félvezető csipek

T

Az alapvető Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT közös vállalkozás) projektjeiben részt vevő konzorciumokban részt vevő szervezetek

278

C9.R5

A romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek Európai Kutatási Térségbe való integrálásának támogatása

M

A romániai kutatóintézetek önkéntes és funkcionális integrációját és egyesülését ösztönző, elősegítő és szabályozó törvény hatálybalépése

280

C9.I5

Kompetenciaközpontok létrehozása és működőképessé tétele

M

5 kompetenciaközpont létrehozása

308

C10.R2

A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása

M

A román várospolitikai keretet létrehozó kormányhatározat hatálybalépése

310

C10.R3

A fenntartható vidéki átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása: közigazgatási konzorciumok létrehozása funkcionális vidéki területeken

M

A közigazgatási törvénykönyv módosításáról és a funkcionális vidéki területként meglévő szomszédos vidéki vagy túlnyomórészt vidéki közigazgatási területi egységekben közigazgatási konzorciumok létrehozásáról szóló jogalkotási aktus hatálybalépése

317

C10.I2

Lakásépítés a fiatalok, valamint az egészségügyi és oktatási szakemberek számára

M

A kiszolgáltatott közösségekből és csoportokból származó fiatalok lakhatására, a sürgősségi lakhatásra, valamint a városi vagy vidéki területeken egészségügyi és oktatási szakemberek lakhatására irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés aláírása

320

C10.I3

A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében

M

A szerződések aláírása
a középületek mérsékelt felújításához

323

C10.I4

Területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumban történő kidolgozása/frissítése

M

A területrendezési, várostervezési és fenntartható városi mobilitási tervek dokumentációjának kidolgozására/frissítésére vonatkozó szerződések aláírása

342

C11.I4
3 000 km kerékpárút megvalósítása

M

A kerékpárutakra vonatkozó szerződések aláírása

399

C13.R7

Az időseknek nyújtott tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reformja

M

A hosszú távú nemzeti stratégia elfogadásáról és végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése

Részösszeg

811 026 482 EUR 

2.2.4.Negyedik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

41

C2.I5

Beruházások a torviális villámárvizek integrált kockázatcsökkentő rendszereibe az ilyen jelenségeknek kitett erdőmedencékben

M

Projekttervek elfogadása

108

C5.I3

A felújítási ágazatban dolgozó szakemberek és munkavállalók szakmai kapacitásának megerősítése az energiahatékony építkezésre vonatkozó képzések kidolgozása révén

T

Tanúsítási rendszerek létrehozása az épületek energiahatékonysága terén

126

C6.R4

Kedvező jogalkotási és szabályozási keret kialakítása a jövőbeli technológiák, különösen a hidrogén- és tárolási megoldások számára

M

A jogszabályi keret módosításainak hatálybalépése, a Nemzeti Hidrogénstratégia végrehajtása

334

C11.I1

A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

M

A 12 kulturális útvonalhoz tartozó helyszínek helyreállítási/felújítási munkálataira vonatkozó szerződések aláírása

336

C11.I2

Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása

M

A múzeumok építési munkálataira vonatkozó szerződések aláírása

345

C11.R3

A kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja

M

A kulturális dolgozók jogállásáról szóló törvény hatálybalépése

346

C11.I5

A kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű területeken

M

A finanszírozási szerződések aláírása

16

C1.I4.2

A biztonságos üzemeltetéshez vészhelyzeti beavatkozást igénylő, meglévő felhalmozódások rehabilitációja

M

A projektterv elfogadása adott esetben kormányhatározattal/miniszteri rendelettel

80

C4.R2

Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

M

A C.N.A.I.R., a C.N.I.R., a C.F.R., a C.F.R. Calatori és a Metrorex pénzügyi és működési teljesítményének növelésére irányuló fő ajánlások végrehajtása

248

C9.I2.1.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

T

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

251

C9.I2.2

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

T

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott, az eszközre elkülönített források teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

260

C9.I2.5

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

T

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének legalább 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

273

C9.R2

A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

M

A meglévő tanácsokat magában foglaló, minisztériumok közötti koordinációt biztosító, valamint a létrehozott és működő magánszektort megszólító egyetlen szervet létrehozó kormányrendelet hatálybalépése

286

C9.I10

Nyolc regionális pályaorientációs központból álló nemzeti hálózat létrehozása és pénzügyi támogatása az Európai Kutatási Térség tehetségplatformjának részeként

M

Állami egyetemek hálózata, amelyek 8 kutatói pályaorientációs központot működtetnek és működtetnek

315

C10.R5

A tervezési rendszer fejlesztése – Területrendezési, Városfejlesztési és Építési Szabályzat

M

A területrendezési, várostervezési és építési szabályzat hatálybalépése

316

C10.R5

A tervezési rendszer fejlesztése – Területrendezési, Városfejlesztési és Építési Szabályzat

M

Az interoperábilis városi digitális adatplatform működésének megkezdése (a területi megfigyelőközpont részeként)

Részösszeg

1 677 245 690 EUR

2.2.5.Ötödik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

44

C3.R1

A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiára vonatkozó cselekvési terv elfogadása

348

C11.I6

A kulturális finanszírozási folyamatok digitális rendszerének fejlesztése

M

Működőképes platformok és digitális rendszerek

349

C11.I7

A filmgyártás és -forgalmazás digitalizálásának felgyorsítása

M

A finanszírozási szerződések aláírása

496

C15.I13

Informatikai laboratóriumok felszerelése a szakoktatási és szakképzési iskolákban

T

Számítógépes laboratóriumokkal felszerelt szakoktatási és -képzési iskolák

497

C15.I14

Gyakorlati műhelyek felszerelése a szakképző iskolákban

T

Funkcionális gyakorlati laboratóriumokkal felszerelt szakképzési oktatási egységek

9

C1.I2

Szennyvíz gyűjtése a 2000-nál kevesebb lakosú agglomerációkban, amelyek megakadályozzák a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással vannak a védett természeti területekre

T

2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban épített és működő egyedi vagy más megfelelő rendszerek

34

C2.I3.2

A természetes szárazföldi és tengeri élőhelyek szigorú védelmére alkalmas területek azonosítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtása érdekében

M

A szigorúan védett területek kijelöléséről szóló jogalkotási aktus hatálybalépése (amelyeket a Natura 2000 védett területeken azonosítanak a meglévő gazdálkodási tervekkel, vagy beleértve a természetes és őshonos erdőket is)

82

C4.I3

Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

M

A munkálatok 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalásos pályázatokat és a megszerzett vonatkozó engedélyeket követően, a környezeti hatásvizsgálat (környezeti hatásvizsgálat) és a megfelelő vizsgálat (az élőhelyvédelmi irányelv egy része) véleményeinek a beruházások tervezésébe való beépítésével

87

C4.I4

A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

M

Az építési beruházások 100%-ára vonatkozó szerződések aláírása nyílt és versenytárgyalási eljárást és a megszerzett megfelelő engedélyeket követően

109

C5.I3

A felújítási ágazatban dolgozó szakemberek és munkavállalók szakmai kapacitásának megerősítése az energiahatékony építkezésre vonatkozó képzések kidolgozása révén

T

Legalább 8000 szakértő és az energiahatékonysággal kapcsolatos képzések elvégzését igazoló tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló

128

C6.R6

A fűtési és hűtési ágazat versenyképességének és dekarbonizációjának fokozása

M

A fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációját célzó intézkedéseket bevezető jogszabályi keret hatálybalépése

274

C9.R3

A kutatói karrier reformja

M

A kutatói karrierre és jogállásra vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

284

C9.I8

A külföldről származó, magasan specializált emberi erőforrás kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekbe vonzására irányuló program kidolgozása

T

Finanszírozott nemzetközi kutatók által irányított projektek

285

C9.I9

A Marie Sklodowska Curie egyéni ösztöndíjjal elnyert kiválósági bizonyítványok jogosultjainak nyújtott támogatás

T

Marie Sklodowska Curie a kiválósági pecsét kedvezményezettjei

329

C11.R1

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

T

Létrejött DMO-k

135

C6.I4

Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, a kapcsolódó iparágban felhasznált nyersanyagok előállítása és új villamosenergia-tárolási kapacitások

M

Az akkumulátorgyártási és a fotovoltaikus termelési láncokba történő beruházásokra vonatkozó szerződések aláírása

136

C6.I4

Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, a kapcsolódó iparágban felhasznált nyersanyagok előállítása és új villamosenergia-tárolási kapacitások

M

Szerződések aláírása az akkumulátortárolási támogatási program keretében

267

C9.I4

Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – Alacsony teljesítményű adatfeldolgozók
és félvezető csipek

T

A projektben való részvételre kiválasztott szervezetek

526

C16.I6.

Kísérleti projekt 20 MW úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére

M

A szerződés(ek) aláírása

276

C9.R4

Megerősített együttműködés a vállalkozások és a kutatás között

M

A kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő köz- és magánberuházások számára kedvező környezetet biztosító jogszabály-módosítások hatálybalépése

333

C11.I1

A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

M

A 12 kulturális útvonal megnyitása

11

C1.I2

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

T

Épített és üzemelő szennyvízhálózat 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban

249

C9.I2.1.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A rezilienciát szolgáló portfóliógarancia

T

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt források 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

252

C9.I2.2

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Éghajlat-politikai portfóliógarancia

T

Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott, az eszközre elkülönített források teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

261

C9.I2.5

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Energiahatékonysági beruházások a lakó- és építőipari ágazatban

T

Az InvestEU Beruházási Bizottság által jóváhagyott, a célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek.

263

C9.I3.1

Magánszektorbeli támogatási programok – A kkv-k digitalizációjára irányuló támogatási program

T

Aláírt finanszírozási szerződések száma

347

C11.I5

A kultúrához való hozzáférés javítása a kulturális szempontból hátrányos helyzetű területeken

T

A kultúrához való jobb hozzáféréssel rendelkező kis települések

269

C9.I4

Határokon átnyúló és több országra kiterjedő projektek – Alacsony teljesítményű adatfeldolgozók
és félvezető csipek

T

A kiválasztott szervezetek számára lekötött források

283

C9.I7

A kiválóság megerősítése és Románia részvételének támogatása a Horizont Európa keretében megvalósuló partnerségekben és küldetésekben

T

Az aláírt kutatásfinanszírozási szerződések száma

523

C16.R2 Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából

M

Az energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési irodák létrehozására és fejlesztésére vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése

524

C16.R2 Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából

T

Kapacitásépítési intézkedések

525

C16.R2 Egyablakos ügyintézés (OSS) létrehozása az energiahatékonysági felújításokhoz és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez kapcsolódó energetikai tanácsadási szolgáltatások nyújtása céljából

T

Fizikai egyablakos ügyintézési irodák megnyitása

528

C16.I7 Támogatási utalvány a háztartások energiahatékonyságának javítására

M

Pályázati felhívások közzététele

Részösszeg

3 287 401 552 EUR

2.2.6.Hatodik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

4

C1.R2

Az ANAR jelenlegi gazdasági mechanizmusának átalakítása a nemzeti vízgazdálkodási rendszer korszerűsítésének és karbantartásának, valamint a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében

M

A vízről szóló 107/1996. sz. törvényt módosító törvény hatálybalépése

5

C1.I1

A 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációkban a víz- és csatornarendszerek bővítése, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

T

Épített és működő vízelosztó hálózatok

7

C1.I1

A 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációkban a víz- és csatornarendszerek bővítése, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

T

Kiépített és működő szennyvízhálózatok

48

C3.I1a

Önkéntes gyűjtőközpontok létrehozása

T

Létrehozott és működő önkéntes gyűjtőközpontok

50

C3.I1b

A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek építése helyi szinten

T

Elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek, létrehozott és működő

14

C1.I4.1

A meglévő védelmi vonalak helyreállítása az árvízvédelmi irányelvvel és az árvízkockázat-kezelésre vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban

T

Az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban helyreállított árvízvédelmi vonalak

52

C3.I1c

A városi agglomerációk elkülönített gyűjtéssel foglalkozó integrált központjai

T

Városi agglomerációkban létrehozott és működő integrált hulladékgyűjtő központok

56

C3.I3a

A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda felügyeleti és ellenőrző berendezése

T

A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda Megyei Biztosai a hulladékgazdálkodás nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló digitális berendezésekkel vannak felszerelve

83

C4.I3

Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

M

Új utak építése, a munkálatok 50%-a befejezett

88

C4.I4

A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

M

A metróvonalak 50%-ának megépítése Bukarestben és Kolozsváron

107

C5.I2

A Nemzeti Épületnyilvántartás megvalósítása

M

Nemzeti digitális épületnyilvántartás létrehozása és működtetése

110

C5.I4

Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

M

A történelmi épületek új anyagainak és technológiai megoldásainak tesztelésére szolgáló laboratórium működik.

111

C5.I4

Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

M

A Nemzeti Örökség Intézeten belül kísérleti központ működik a történelmi építőanyagok összegyűjtésére és újrafelhasználására

254

C9.I.2.3.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

T

A beruházási bizottság által jóváhagyott célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 50%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

257

C9.I2.4

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

T

A támogatott megcélzott kedvezményezettek legalább 30%-a

18

C1.I5

A vízgyűjtő-hatóságok megfelelő dotációja az árvízmegfigyelésre, -megelőzésre és veszélyhelyzet-reagálásra

T

A folyómedence közigazgatása, amely rendelkezik a durva hozzáférést és beavatkozást, a mobil zsákok/zsákok kétéltű megközelítését és szállítását a nehezen elérhető területeken, a LIDAR/Flir/fotogrammetriai érzékelőkkel felszerelt drónok, a gáttestek geoelektrorezitív/georadar-technológiái, valamint hardver- és szoftverinfrastruktúra

246

C9.I1

Digitális platformok a jogalkotás átláthatóságáról, a bürokrácia csökkentéséről és az eljárások egyszerűsítéséről a vállalkozások számára.

M

Digitális platformok létrehozása, egyetlen elektronikus kapcsolattartó ponthoz csatlakoztatva és teljes mértékben működőképes

32

C2.I3.1

A jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása

T

Hatályba lépett az aktualizált gazdálkodási tervekkel rendelkező természetvédelmi területek

350

C11.I7

A filmgyártás és -forgalmazás digitalizálásának felgyorsítása

T

Fokozott digitális kompetenciákkal rendelkező filmgyártók és -forgalmazók

499

C15.I15

Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés

T

Nyitott oktatási segédanyagok (OER) (oktatási anyagok)

31

C2.R2

A védett természeti területek irányítási rendszerének reformja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia koherens és hatékony végrehajtása révén

M

A biológiai sokféleségre hatást gyakorló ágazatokra alkalmazandó jogi keretet módosító jogalkotási aktus hatálybalépése

58

C3.I3b

A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőség-, radioaktivitás- és zajfigyelő berendezései

T

A levegőminőség-, radioaktivitás- és zajfigyelő berendezések működőképessé tétele

92

C5.R1

Egyszerűsített és aktualizált szabályozási keret a zöld és reziliens épületekre való átállásba történő beruházások végrehajtásának támogatására

T

Az építési engedélyek kiadására vonatkozó határidők csökkentése

265

C9.I3.2

Magánszektorbeli támogatási programok – A román cégek tőzsdei jegyzését segítő de minimis program

T

Azon aláírt finanszírozási szerződések száma, amelyek lehetővé teszik a jegyzést a bukaresti tőzsdén

Részösszeg

1 744 335 517 EUR 

2.2.7.Hetedik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

19

C1.I6

A vízkataszter bevezetése

M

A vízkataszter fejlesztése és működőképessé tétele

20

C1.I7

A nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) nemzeti megfigyelőhálózatának bővítése

T

Vásárolt és működő meteorológiai állomások

35

C2.I3.2

A természetes szárazföldi és tengeri élőhelyek szigorú védelmére alkalmas területek azonosítása a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtása érdekében

M

A szigorúan védett területek kijelölésére vonatkozó jogalkotási aktus hatálybalépése (a meglévő gazdálkodási tervek nélküli Natura 2000 védett területeken és más területeken)

57

C3.I3a
A Nemzeti Környezetvédelmi Gárda felügyeleti és ellenőrző berendezése

T

400 ellenőrző látogatás a felügyeleti és ellenőrző berendezések használatával

81

C4.R2

Teljesítményalapú minőségirányítás a közlekedésben – Az intézményi kapacitás és a vállalatirányítás javítása

T

A vasút teljesítményének javulása a vonatok pontossága tekintetében

112

C5.I4

Körforgásos gazdaság és a történelmi épületek energiahatékonyságának növelése

T

Legalább 200, a történelmi épületekre vonatkozó beavatkozásokról és energiahatékonyságról szóló képzés elvégzéséhez szükséges képesítéssel rendelkező szakember

131

C6.I2

A megújuló gázok elosztási infrastruktúrája (a földgáz és a zöld hidrogén együttes használata átmeneti intézkedésként), valamint a zöldhidrogén-termelési kapacitások és/vagy azok villamosenergia-tárolásra való felhasználása

T

Zöld hidrogén előállítása

141

C6.I5

Az ipar energiahatékonyságát ösztönző rendszer létrehozása és az ipar ellenálló képességének növelése

T

Befejezett energiahatékonysági projekt

188

C7.I18
Digitális transzformáció és robotikai folyamatok automatizálása a közigazgatásban

T

Robotikai folyamatok automatizálása (RPA) és a mesterséges intelligencia (MI) előmozdítása a közigazgatásban

190

C7.I19

Vállalkozások munkavállalóinak továbbképzésére/átképzésére irányuló programok

T

A személyzet digitális készségekkel kapcsolatos képzésére finanszírozott kkv-k

244

C9.R1

A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

T

Az üzleti környezettel kapcsolatos szabályozási követelmények teljesítéséhez szükséges átlagos idő csökkentése

245

C9.R1

A jogalkotás átláthatósága, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése a vállalkozások számára

T

Azon kkv-kra vonatkozó jogalkotási aktusok/módosítások, amelyek esetében a tesztet alkalmazták

275

C9.R3

A kutatói pálya reformja

T

Azok az intézmények, amelyek csatlakoztak a Kutatók Európai Chartájához és a Kutatók felvételi kódexéhez, elindították a cselekvési tervek kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének folyamatát

281

C9.I5

Kompetenciaközpontok létrehozása és működőképessé tétele

T

A kompetenciaközpontok által a magánszektor kutatási, fejlesztési és innovációs projektjeiből bevonzott költségvetés

502

C15.I16

Az egyetemek digitalizálása és a jövőbeli digitális szakmákra való felkészülés

T

Új innovatív technológiai központok által támogatott egyetemek a jövő új készségeinek megteremtése érdekében

498

C15.I15

Online iskola: Értékelési platform és tartalomfejlesztés

M

Az online diákértékelési ePlatform működőképes

503

C15.I17

Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék, szabadidős létesítmények)

T

Kiépített vagy korszerűsített és használatban lévő szabadidő- és olvasóhelyek

504

C15.I17

Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

T

Épített vagy korszerűsített és használatban lévő étkezdék

39

C2.I4.4

A vadon élő tokok monitoringrendszerének bevezetése az alsó Duna mentén

M

A vadon élő tokfélékre vonatkozó adatok nyomon követésére, közlésére és továbbítására szolgáló hálózat működőképes

101

C5.I1

Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

T

Többcsaládos lakóépületek befejezett energetikai felújítása

104

C5.I1

Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

T

Középületek befejezett energetikai felújítása

505

C15.I17

Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

T

Újonnan létrehozott vagy korszerűsített lakóterek

527

C16.I6. Kísérleti projekt 20 MW úszó napelemek öntözőcsatornákon történő telepítésére

T

20 MW üzembe helyezett úszó napelemek beépített kapacitása

Részösszeg

1 610 155 862 EUR

2.2.8.Nyolcadik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés

(Reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

15

C1.I4.1

A meglévő védelmi vonalak helyreállítása az árvízvédelmi irányelvvel és az árvízkockázat-kezelésre vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban

T

Az árvízvédelmi irányelvvel és a nemzeti árvízkockázat-kezelési stratégiával összhangban helyreállított árvízvédelmi vonalak

17

C1.I4.2

A biztonságos üzemeltetéshez vészhelyzeti beavatkozást igénylő, meglévő felhalmozódások rehabilitációja

T

A meglévő gátak rehabilitálása

45

C3.R1

A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása a hatóságok számára

330

C11.R1

A rendeltetésihely-irányító szervezetek (DMO-k) működőképessé tétele

T

A regionális DMO-k részét képező megyékbe vonzott külföldi turisták arányának növekedése

507

C15.I18

Képzési és tanácsadási program az iskolavezetők és felügyelők számára

T

Befejezett képzési és coachingprogrammal rendelkező igazgatók, igazgatóhelyettesek és ellenőrök

6

C1.I1

A 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációkban a víz- és csatornarendszerek bővítése, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

T

Épített és működő vízelosztó hálózatok

8

C1.I1

A víz- és csatornarendszerek bővítése a 2000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által prioritásként kezelve

T

Az európai irányelveknek való megfelelés gyorsított terve által előnyben részesített agglomerációkban épített és működő, épített és működő szennyvízhálózatok.

10

C1.I2

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

T

2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban épített és működő egyedi vagy más megfelelő rendszerek

12

C1.I2

A 2000 lakosegyenértéknél kisebb agglomerációkban történő szennyvízgyűjtés, amely megakadályozza a víztestek jó állapotának elérését és/vagy hatással van a védett természeti területekre

T

Épített és működő csatornahálózatok 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban

13

C1.I3

Az alacsony jövedelmű népesség meglévő víz- és csatornahálózatokkal való összekapcsolásának támogatása

T

A vízhez és a szennyvízhálózathoz a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való első csatlakozás nemzeti programon keresztül csatlakoztatott háztartások

21

C1.I7

A nemzeti integrált meteorológiai rendszer (SIMIN) nemzeti megfigyelőhálózatának bővítése

M

Üzemeltetési információs és kommunikációs technológiai rendszer a további meteorológiai és agrometeorológiai állomásoknak a nemzeti integrált meteorológiai rendszerbe (SIMIN) történő integrálásához

33

C2.I3.1

A jóváhagyott gazdálkodási tervek aktualizálása

T

Hatályba lépett az aktualizált gazdálkodási tervekkel rendelkező természetvédelmi területek

36

C2.I4.1

A vízfolyásokban lévő akadályok felszámolása a függő élőhelyek és fajok összeköttetésének helyreállításának megkönnyítése érdekében

T

Helyreállított összeköttetéssel rendelkező part menti élőhelyek

37

C2.I4.2

Gyepes élőhelyek helyreállítása védett természeti területeken

T

Ökológiailag helyreállított gyepterületi élőhelyek

38

C2.I4.3 A Duna-delta tavak színtelenítése az eutrofizáció csökkentése és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében

T

A vízi növények eltávolításának előnyeit élvező tóterületek

40

C2.I4.5

A Duna-delta nyilvános hozzáférési és látogatási infrastruktúrájának átalakítása a turizmus által az élőhelyekre és fajokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében

T

Az idegenforgalom által az élőhelyekre nehezedő nyomás enyhítése érdekében kialakított látogatóközpontok

42

C2.I5

Integrált árvízkockázat-csökkentő rendszerek az erdei vízgyűjtőkben

M

Árvízvédelmi korszerűsítési munkálatok befejezése

47

C3.R1

A hulladékgazdálkodás irányításának javítása a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében

T

4,5%-os hozzájárulás a 2025-ig elérendő 50%-os nemzeti újrafeldolgozási és újrahasználatra való előkészítési célkitűzéshez

49

C3.I1a

Önkéntes gyűjtőközpontok létrehozása

T

Létrehozott és működő önkéntes gyűjtőközpontok

51

C3.I1.b.

A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek építése helyi szinten

T

Elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló digitalizált ökoszigetek, létrehozott és működő

53

C3.I1c

A városi agglomerációk elkülönített gyűjtéssel foglalkozó integrált központjai

T

Városi agglomerációkban létrehozott és működő integrált hulladékgyűjtő központok

54

C3.I1d

Hulladék-újrafeldolgozó létesítmények építése a körforgásos gazdaságról szóló csomag újrafeldolgozási céljainak elérése érdekében

T

Épített és üzemelő hulladék-újrafeldolgozó létesítmények

55

C3.I2

A trágya és egyéb komposztálható mezőgazdasági hulladék kezelésére szolgáló infrastruktúra fejlesztése

T

A komposztálható mezőgazdasági hulladék gyűjtésére létrehozott és működő integrált rendszerek

84

C4.I3.

Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

T

Új utak építése, befejezve (TEN-T szabványokkal)

85

C4.I3

Fenntartható közúti infrastruktúra fejlesztése a TEN-T hálózaton, úthasználati díjak, forgalomirányítás és közúti biztonság

T

Közúti közlekedésbiztonsági fekete/hotspotok eltávolítása

89

C4.I4

A föld alatti közlekedési hálózat fejlesztése Bukarest és Kolozsvár településen

T

A Bukarestben és Kolozsváron található új metróvonalak kilométerben kifejezve

103

C5.I1

Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

T

Többcsaládos lakóépületek befejezett energetikai felújítása

106

C5.I1

Épületkorszerűsítési program alap létrehozása a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó munkálatok finanszírozására

T

Középületek befejezett energetikai felújítása

134

C6.I3

Rugalmas és nagy hatékonyságú kapcsolt gáztüzelésű hő- és villamosenergia-termelés (CHP) fejlesztése a távfűtésben a mélydekarbonizálás elérése érdekében

T

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények és távfűtés

255

C9.I.2.3.

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – Helyreállítási Kockázatitőke-alap

T

A beruházási bizottság által jóváhagyott célzott finanszírozás vagy beruházás teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveletek

258

C9.I2.4

Pénzügyi eszközök a magánszektor számára – A digitalizációt, az éghajlat-politikát és más érdekterületeket támogató alap

T

A támogatott megcélzott kedvezményezettek 100%-a

271

C9.R2

A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

T

A 2026 végéig elfogadott szakpolitika-támogató eszköz ajánlásainak aránya

272

C9.R2

A kutatás, a fejlesztés és az innováció irányításának egyszerűsítése

M

A kutatási, fejlesztési és innovációs politika tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére szolgáló állandó rendszer hatálybalépése

277

C9.R4

Megerősített együttműködés a vállalkozások és a kutatás között

M

Az államilag finanszírozott kutatási, fejlesztési és innovációs projektek 40%-ában legalább egy üzleti vállalkozás vesz részt partnerként

279

C9.R5

A romániai kutatási, fejlesztési és innovációs szervezetek Európai Kutatási Térségbe való integrálásának támogatása

T

Azon kutatási szervezetek százalékos aránya, amelyek kutatási infrastruktúrát és létesítményeket osztanak meg

282

C9.I6

Horizont Európa mentorálási programok

T

A Horizont Európa mentorálási programjának részeként nyújtott utalványok

287

C9.I10

Nyolc regionális pályaorientációs központból álló nemzeti hálózat létrehozása és pénzügyi támogatása az Európai Kutatási Térség tehetségplatformjának részeként

T

Pályaorientációs központok szolgáltatásait igénybe vevő kutatók

309

C10.R2

A fenntartható városi átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása

T

Az életminőség javítása a városi területeken

311

C10.R2

A fenntartható vidéki átalakulás szakpolitikai keretének létrehozása: közigazgatási konzorciumok létrehozása funkcionális vidéki területeken

T

A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkenése a vidéki térségekben

313

C10.R3

A lakhatás minőségének javítása a jólét javítása érdekében

T

A túlzsúfolt lakások százalékos arányának csökkentése

314

C10.R3

A lakhatás minőségének javítása a jólét javítása érdekében

T

Az informális településeken élő lakosság százalékos arányának csökkenése

318

C10.I1

Ifjúsági lakhatási/lakhatási egységek építése egészségügyi és oktatási szakemberek számára

T

Kiszolgáltatott közösségekből/csoportokból származó fiatalok számára épített lakások

319

C10.I1

Ifjúsági lakhatási/lakhatási egységek építése egészségügyi és oktatási szakemberek számára

T

Egészségügyi és oktatási szakemberek számára épített lakások

322

C10.I3

A középületek mérsékelt felújítása a közigazgatási területi egységek által nyújtott közszolgáltatások javítása érdekében

T

Felújított középületek felülete négyzetméterben

325

C10.I4

Területrendezési és várostervezési dokumentumok GIS-formátumban történő kidolgozása/frissítése

T

A területi megfigyelőközpont platformján véglegesített és átvett területrendezési, várostervezési és fenntartható városi mobilitási tervek

335

C11.I1

A 12 turisztikai/kulturális útvonal népszerűsítése

T

Újonnan helyreállított helyszínek megnyitása

337

C11.I2. Múzeumok és emlékművek korszerűsítése/létrehozása

T

Újonnan épített és felújított múzeumokat nyitottak meg

343

C11.I4
3 000 km kerékpárút megvalósítása

T

A kerékpározás céljára épített és hozzáférhető kerékpárútvonalak km-ben

400

C13.I4

Idősgondozási és rehabilitációs központok hálózatának létrehozása (nincs bentlakásos elem)

T

Az idősgondozási és rehabilitációs központok működőképessé tétele

137

C6.I4

Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, a kapcsolódó iparágban felhasznált nyersanyagok előállítása és új villamosenergia-tárolási kapacitások

T

Üzembe helyezett akkumulátorgyártó és/vagy -összeszerelő és/vagy újrafeldolgozó üzemek

138

C6.I4

Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, a kapcsolódó iparágban felhasznált nyersanyagok előállítása és új villamosenergia-tárolási kapacitások

T

Üzembe helyezett fotovoltaikus elemek és panelek kapacitása

139

C6.I4

Az elemek, elemek és fotovoltaikus panelek (beleértve a kiegészítő berendezéseket is) gyártásának és/vagy összeszerelésének és/vagy újrafeldolgozásának ipari lánca, a kapcsolódó iparágban felhasznált nyersanyagok előállítása és új villamosenergia-tárolási kapacitások

T

Telepített villamosenergia-tároló kapacitás

506

C15.I17

Egyetemi infrastruktúra biztosítása (otthonok, étkezdék és szabadidős létesítmények)

T

Az új és korszerűsített létesítmények legalább 40%-a hátrányos helyzetű diákok számára

529

C16. I7 Beruházás 7. Ösztöndíjas program a háztartások energiahatékonyságának javítására

T

Egycsaládos lakóépületek befejezett energetikai felújítása

Részösszeg

3 824 120 173 EUR 

3.3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

3.1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

Románia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követésére és végrehajtására a következő szabályoknak megfelelően kerül sor:

·Központi szinten a koordinációt a terv koordinációjával foglalkozó tárcaközi bizottság biztosítja, amelynek feladata a terv végrehajtása terén elért eredmények vizsgálata, szoros együttműködésben a beruházási és európai projektekért felelős minisztériummal (MIPE). A MIPE-t nevezték ki a terv előkészítéséért, megtárgyalásáért és jóváhagyásáért felelős nemzeti koordinátornak, akinek munkáját a Pénzügyminisztérium segíti (a hitelmegállapodás és a finanszírozási megállapodás aláírásával kapcsolatos feladatokban), egy szakosodott struktúra létrehozásával.

·A MIPE felel továbbá a terv ellenőrzéséért és nyomon követéséért, beleértve a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követését, valamint a súlyos szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és korrekciójának biztosítását. Végül ugyanez a minisztérium felelős a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért és aláírásáért is.

·A terv végrehajtását a szakminisztériumoknak és alárendelt struktúráiknak kell biztosítaniuk a MIPE-vel kötött finanszírozási megállapodások révén.

3.2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes mértékben hozzáférhessen az alapul szolgáló releváns adatokhoz, Románia a következő intézkedéseket alkalmazza:

A terv nemzeti koordinátoraként a MIPE felel a terv átfogó koordinálásáért, ellenőrzéséért és nyomon követéséért. Különösen koordináló szervként jár el a mérföldkövek és célok terén elért haladás nyomon követésében, míg az ellenőrzések az ellenőrző hatóság felelősségi körébe tartoznak. A MIPE koordinálja a mérföldkövekre és célokra, az összes vonatkozó mutatóra, valamint a kvalitatív pénzügyi információkra és egyéb adatokra, például a végső kedvezményezettekre vonatkozó jelentéstételt. Az adatkódolás a MIPE informatikai rendszerében történik.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Románia az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel kifizetése iránt. Románia biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcélok céljából.

(1) Románia még nem tett eleget ennek a jogi kötelezettségnek, és jogsértés van folyamatban. A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program terv keretében történő benyújtása időpontjának elismerése nem jelenti a Bizottság jóváhagyását. Ez ugyanis nem érinti a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program benyújtásának elmulasztásával kapcsolatos, folyamatban lévő jogsértést.
(2)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(3)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(4)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(5)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(6)

Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(7)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(8)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(9)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(10) https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=75185
(11) Elérhető itt: https://e3p.jrc.ec.europa.eu/publications/2021-best-practice-guidelines-eu-code-conduct-data-centre-energy-efficiency
(12) https://ec.europa.eu/isa2/sites/default/files/eif_brochure_final.pdf
(13) https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=75185
(14) Kivéve a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő villamosenergia- és/vagy hőtermelési projekteket, valamint a kapcsolódó, földgázt felhasználó átviteli és elosztási infrastruktúrát.
(15) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(16) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag nem újrahasznosítható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, ahol az intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása vagy hulladékégető hamuból származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(17) Ez a kizárás nem vonatkozik a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék komposzt biohulladékká történő újrafeldolgozási műveleteihez való utólagos átalakítása és a biohulladék anaerob lebontása, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(18) Kivéve a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő villamosenergia- és/vagy hőtermelési projekteket, valamint a kapcsolódó, földgázt felhasználó átviteli és elosztási infrastruktúrát.
(19) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(20) Kivéve a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő villamosenergia- és/vagy hőtermelési projekteket, valamint a kapcsolódó, földgázt felhasználó átviteli és elosztási infrastruktúrát.
(21) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(22) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(23) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(24)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(25) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(26) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(27) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(28)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(29) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(30) Kivéve a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő villamosenergia- és/vagy hőtermelési projekteket, valamint a kapcsolódó, földgázt felhasználó átviteli és elosztási infrastruktúrát.
(31) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(32) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(33) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(34)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(35) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(36) A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos projektek kivételével.
(37) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(38)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása vagy hulladékégetésből származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(39) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(40) A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos projektek kivételével.
(41) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(42)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása vagy hulladékégetésből származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(43) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(44) A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos projektek kivételével.
(45) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(46)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása vagy hulladékégetésből származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(47) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(48)

A területi közigazgatási egységek a „Módszertani kézikönyv a területi tipológiákról – 2018. évi kiadás” (más néven DEGURBA-módszertan) vagy a kis régiók OECD általi fokozott osztályozása (Fadic, M., et al.) szerint „vidéki”-ként vannak meghatározva. (2019), „Classifying small (TL3) regions based on Metropolitan population, low density and remoteness”, OECD Regional Development Working Papers, No. 2019/06, OECD Publishing, Párizs , https://doi.org/10.1787/b902cc00-en.

(49) A 13. és 14. beruházást az O.3. szakasz tartalmazza.
(50) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(51) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(52)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(53) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(54) A 12. és 13. beruházást az O.3. szakasz tartalmazza.
(55) A 17. beruházást az O.3. szakasz tartalmazza.
(56) A 18. beruházást az O.3. szakasz tartalmazza.
(57) https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC107466
(58) https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC106281