[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 21.4.2009 COM(2009) 199 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó kölcsönös segítségről Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó középtávú európai uniós pénzügyi támogatásról Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó kölcsönös segítségről valamint Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó középtávú európai uniós pénzügyi támogatásról INDOKOLÁS BEVEZETÉS Románia az elmúlt években igen magas ütemű gazdasági növekedést, 2002 óta átlagosan évi 6,5%-ot tapasztalt, ami 2008-ban a 7,1%-ot is elérte. A növekedés fő hajtóereje a belföldi fogyasztási és beruházási kereslet volt, amelyet a pénzügyi közvetítés külsőleg finanszírozott fellendülése és az igen erős bérnövekedés gerjesztett. A nagy arányú külső hitelfelvétel eredményeként gyorsan nőtt, és 2008 végére a GDP 53%-át is elérte a külső adósság, a devizahitelek széles körű elterjedése pedig fokozta a háztartások és a vállalkozások hirtelen árfolyam-ingadozásokkal szembeni pénzügyi sebezhetőségét. A belföldi keresleti nyomást tovább fokozta a prociklikus fiskális politika: a költségvetés GDP-arányos finanszírozási hiánya a 2005-ös 1,2%-ról 2008-ban 5,4%-ra nőtt, annak ellenére, hogy a Tanács több egymást követő véleménye és a Bizottság 2008. júniusi szakpolitikai tanácsa is költségvetési konszolidációra és a költségvetési irányítás javítására szólított fel. A globális gazdasági visszaeséssel és a hazai gazdaságok sebezhetősége miatti fokozott kockázatkerüléssel összefüggésben jóval kevesebb tőke áramlott Romániába. Az árfolyamra nehezedő nyomás egyre fokozódott, ami 2007 augusztusa óta a valuta összesen 30%-os leértékelődéséhez vezetett. 2008 negyedik negyedében a belföldi kereslet több mint 4%-kal (év/év) zsugorodott, ami főként az első három negyedévben még kétszámjegyű növekedést felmutató magánfogyasztás visszaesésével magyarázható. Emellett az EU-csatlakozás óta lelassult a strukturális reformok üteme, ami rossz hatással volt a külső versenyképességre és a termelékenység alakulására. A kormány fokozódó nehézségekkel szembesül az állampapírpiacon is, mivel az átlagos hozamok az egy évvel ezelőttihez képest 300 bázisponttal emelkedtek és gyakorlatilag csak rövid lejáratú papírokra van kereslet. Ilyen körülmények között a román hatóságok 2009. március 6-án fizetésimérleg-támogatást kértek az Európai Közösségtől[1], és hasonló kéréssel fordultak az IMF-hez és a Világbankhoz is. Noha jelenleg még nem alakult ki akut válsághelyzet, úgy ítélik meg, hogy már most indokolt külső pénzügyi segítséggel növelni Románia devizatartalékát, mivel az alapul vett forgatókönyv szerint a következő két év során jelentősen megnehezedik mind az állami, mind a magánszektor külső finanszírozása. A program révén a Románia külső fizetőképességébe vetett bizalom is erősödhetne. A Bizottság a Tanács elnökségével közösen március 9-én bejelentette, hogy az EU az IMF-fel közösen kész részt venni egy összehangolt finanszírozási csomag nyújtásában Románia fizetési mérlegének stabilizálása érdekében. Hangsúlyozták azonban, hogy a pénzügyi támogatás feltétele, hogy a román hatóságok egyértelműen elkötelezzék magukat egy kísérő szakpolitikai program végrehajtása mellett. A román hatóságok a Bizottsággal és az IMF-fel folytatott tárgyalások alapján szándéknyilatkozatot küldenek a Bizottságnak és az IMF-nek, amelyben kiemelik a gazdasági kiigazítási program fő elemeit. A Tanács csak akkor dönt a pénzügyi támogatásról, ha megkapja a nyilatkozatot. A kiigazítási program elsődleges célja, hogy tompítsa a magántőke-beáramlás erős visszaesésének hatásait, ugyanakkor végrehajtsa a külső és költségvetési egyensúlytalanságok megszüntetésére és a pénzügyi szektor erősítésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseket. A programot látva a kilenc legnagyobb Romániában bejegyzett külföldi tulajdonú bank anyavállalatai közös kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem vonják ki tőkéjüket Romániából, és szükség esetén további tőkét is rendelkezésre bocsátanak. MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK ÉS KILÁTÁSOK A GDP növekedése több évi erőteljes – 2002 óta átlagosan 6,5%-ot (év/év) kitevő – fejlődés után 2008 negyedik negyedében 2,9%-ra (év/év) csökkent. A csökkenés fő oka a magánfogyasztás csaknem 4%-os (év/év) zsugorodása, amivel párhuzamosan gyakorlatilag leállt a banki hitelezés. A negyedik negyedévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedév több mint 30%-ához képest valamivel 3% alá süllyedt (év/év). Kínálati oldalon a lassulást az okozta, hogy az ipar a 2008 első negyedében elért 5,5%-os növekedés helyett körülbelül 8%-kal zsugorodott. Emellett az építőipar és a szolgáltatási ágazat is erősen visszaesett. A belföldi kereslet negyedik negyedévi erős visszaesése az import lassulásához vezetett, sőt az év/év-es növekedési ráták az év vége felé negatívba fordultak (–18% év/év), 2009 januárjában pedig még tovább csökkentek (–28% év/év, RON-ban számolva). Az exportteljesítmény is jelentősen gyengült, 2008 decemberében –8%, 2009 januárjában pedig –13% volt (év/év). A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban összességében valamelyest csökkent, de még mindig igen magas, a GDP 12,3%-át kitevő szinten maradt, szemben a 2007-es 13,5%-kal. Ami a finanszírozást illeti, a közvetlen külföldi tőkebefektetések 2008-ban a folyó fizetési mérleg hiányának mintegy 54%-át fedezték. A hiány többi részét főként külföldi hitelekből finanszírozták (amelyek leginkább a magánszektorból származtak), így a külső eladósodottság aránya 2008 végére a GDP mintegy 53%-ára nőtt. - A gazdasági fellendülés alatt a nagyarányú migrációnak betudható munkaerőhiány és a képzetlen munkaerő viszonylag magas részaránya ár-bér spirál kialakulásához vezetett, mivel a bérnövekedés nem állt arányban a termelékenység alacsony növekedésével. A bérnövekedés 2008 első két negyedében igen erős maradt (a nominálbérek (év/év) mintegy 25%-kal növekedtek), de azóta mérséklődött, és 2009 januárjában 13%-ot ért el (év/év). A nyersanyag- és élelmiszerárak esése ellenére a fogyasztóiár-infláció a 2008. decemberi 6,3%-ról 2009 februárjában 6,9%-ra emelkedett, mivel ugyanezen időszakban a nominális effektív árfolyam 8%-kal csökkent. A gazdaság 2008 negyedik negyedében bekövetkezett erőteljes lassulása és a globális gazdasági kilátások valószínűsíthető további romlása miatt a GDP növekedése 2009-ben várhatóan negatívba fordul (–4%), mivel a fogyasztás és a beruházások zsugorodását csak részben ellensúlyozza a külső hiány korrekciója. ÁLLAMHÁZTARTÁS A 2005 és 2008 közötti keresletbővülés alatt Románia prociklikus fiskális politikát folytatott, így az államháztartás GDP-arányos hiánya – a Tanács Románia konvergenciaprogramjáról alkotott 2008. februári véleményének ismételt ajánlásai, valamint a Bizottság 2008. júniusi szakpolitikai tanácsa ellenére, és a GDP átlagosan 6,5%-os növekedése mellett – a 2005-ös 1,2%-ról 2008-ban 5,4%-ra nőtt. Ez jelentős mértékben a költségvetési tervezés és végrehajtás általános hiányosságaira vezethető vissza. A váratlan többletbevételeket általában évközi pótköltségvetések alapján költötték el, és nem hagytak mozgásteret nehezebb időkre. A közigazgatás hiányosságai többször is a beruházási tervek alulteljesítéséhez vezettek; a beruházásokra szánt források egy részét később folyó kiadásokra, például az állami alkalmazottak béreire és szociális juttatásokra fordították. Az állami szektorban bekövetkező bérnövekedés a magánszektorbeli bérnövekedés hajtóerejévé vált, a bérek szintje azonban magasabb volt az állami szektorban. 2005 és 2008 között az állami szektor nominális bérkiadásai megduplázódtak. Végül, a nagyobb kiadási tételeket rendszerint az év utolsó heteire halasztják, ami jelentősen csökkenti a költségvetés hitelességét és kiszámíthatóságát. A Bizottság 2008. júniusi bizottsági szakpolitikai tanácsának ajánlásai ellenére a kötelező középtávú költségvetési keret bevezetése tekintetében nem történt előrehaladás. Az új kormány által benyújtott, és a parlament által február végén elfogadott 2009. évi költségvetés több intézkedést határoz meg abból a célból, hogy a 2008-ban a GDP 5,4%-át kitevő hiányt 2009-ben – 2,5%-os reál-GDP-növekedést feltételezve – a GDP 2%-ára csökkentsék. Az intézkedések részeként az állami szektorban létszámstopot vezetnek be és megvonnak számos bónuszjuttatást, csökkentik az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, korlátozzák az állami szektor bérnövekedését, valamint a bérek helyett az inflációhoz kötik a nyugdíjakat. A kormány másrészről az állami beruházásokra fordított kiadások lényeges növelését tervezi. Ugyanakkor már az elfogadás időpontjában is egyértelmű volt, hogy a hiánycél nem tartható, hiszen az alapul szolgáló makrogazdasági forgatókönyv és a bevételi előrejelzés túlzottan optimista. Sőt, a kiadási politika átfogó reformja nélkül a kiadási intézkedések végrehajtása is veszélybe kerülhet. PÉNZÜGYI PIACOK Románia pénzügyi rendszerét a bankszektor uralja, amely az elmúlt néhány évben nagyon gyorsan fejlődött. A román bankszektor teljes nettó eszközértéke 2008 végén mintegy 315 milliárd RON-t tett ki (ez a GDP 62%-a). A bankok főként külföldi tulajdonúak. 2008 decemberében a többségben külföldi tőkéjű hitelintézetek (ideértve a külföldi bankok fióktelepeit is) a Romániában működő összes hitelintézet nettó eszközértékének mintegy 88%-át ellenőrizték. Romániában leginkább osztrák, görög, francia és olasz tulajdonú bankok vannak jelen. Az elmúlt néhány évben a román bankszektor a hitelállomány gyors bővítésére törekedett, így hiteleik és betéteik egymáshoz viszonyított aránya 2008-ban 122%-ra nőtt. Noha a hitelállomány igen alacsony szintről kezdett növekedni, a devizahitelek elterjedése a román bankszektort erősen függővé tette a külföldi finanszírozástól (2009-ben a belföldi magánszektor hitelállományának mintegy 59%-a volt devizahitel). 2008 második felében a hitelezési aktivitás drámaian csökkent: a hitelállomány éves bővülése a 2008. júniusi több mint 60%-ról 2008 decemberére 36,5%-ra esett. Bár a bankszektor jelenleg a látszat szerint még szilárd alapokon áll és jó a tőkehelyzete (a tőkemegfelelési mutató 2008 végén 12,3%-on állt), Románia pénzügyi stabilitása veszélybe kerülhet. A makrogazdasági kilátások romlásával várható, hogy a következő hónapokban gyors növekedésnek indul a bedőlő hitelek aránya. Ezenkívül, mivel a román magánszektor erősen függ a devizahitelektől, a román lej további leértékelődése súlyos terhet jelentene a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLSő FINANSZÍROZÁSI IGÉNY Románia elmúlt évekbeli gazdasági fellendülését nagy külső egyensúlyhiány és a külső kötelezettségek nem fenntartható felhalmozódása jellemezte. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a 2004-es 5,8%-ról, 2007-ben 13,5%-ra emelkedett, és 2008-ban is 12% felett maradt. Ennek eredményeként a bruttó külső adósság 2008 végén elérte a GDP 55%-át. A román pénzügyi piacok 2008. október eleje óta folyamatos nyomás alatt vannak. A hitelezési tevékenység visszafogása, a román gazdaság gyenge fundamentumai, és Románia alacsony hitelminősítése súlyos teherként nehezedik a deviza-, bankközi-, tőke- és kötvénypiacokra. A külső finanszírozási igény várhatóan továbbra is fontos szerepet fog játszani, mivel 2009 és 2011 között a közvetlen külföldi tőkebefektetések és más pénzügyi vagy tőkeáramok nem lesznek képesek finanszírozni a folyó fizetési mérleg csökkenő, de tartós hiányát, amihez az is társul, hogy sok rövid és hosszú lejáratú devizahitel esetében a hitelek továbbgörgetésére van szükség. A fentiek fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy a román fizetési mérleg egyensúlyát komoly veszély fenyegeti. A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy a Tanács hozzon határozatot kölcsönös segítség nyújtásáról. A teljes finanszírozási igény a 2011 első negyedéig tartó időszakban 20 milliárd EUR-ra becsülhető. Ez az összeg figyelembe veszi a folyó fizetési mérleg várható folyamatos hiányát, az esedékessé váló kölcsönök nem teljes körű megújítását, bizonyos mértékű tőkekiáramlást és prudenciális szintű devizatartalékok felhalmozását. A feltevések szerint a külföldi bankok romániai hiteleinek megújítási rátája a kölcsönös segítség odaítélése után 100% lesz, összhangban a főbb külföldi bankok azon kötelezettségvállalásával, miszerint nem vonják ki tőkéjüket Romániából (amint azt 2009. március 26-i közös nyilatkozatukban is megerősítették); az anyavállalattal szembeni vállalati adósságoknak és a román bankok külföldi adósságainak a megújítási rátája 2009-ben a feltevések szerint 50% lesz. 2010-ben és 2011-ben a feltevések szerint minden esedékessé váló külföldi kötelezettséget 100%-ban megújítanak, köszönhetően a pénzügyi piacok várható stabilizálódásának és a román exportpiacok kezdődő élénkülésének. A megfelelően magas (a még nem esedékes rövid lejáratú külső adósság több mint 100%-át fedező) devizatartalékra vonatkozó céltól eltekintve az egyéb tőkekiáramlások, mint például a viszonzatlan átutalások, a kereskedelmi hitelek csökkenése és a portfólióbefektetések kivonása tekintetében óvatos feltevésekkel éltek annak érdekében, hogy a számítások további mozgásteret engedélyezzenek. A GDP növekedésére vonatkozó alapul szolgáló feltevés 2009-ben –4%, 2010-ben pedig mintegy 0%. A folyó fizetési mérleg hiányát 2009-ben a GDP 7,5%-ára, 2010-ben pedig a GDP 6,5%-ára becsülik. A NEMZETKÖZI SEGÍTSÉG RÉSZEKÉNT NYÚJTOTT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁS A FIZETÉSI MÉRLEGET SEGÍTő MECHANIZMUS ÚTJÁN A román fizetési mérleget sújtó komoly nehézségek fényében, és azzal a feltétellel, hogy a román hatóságok határozottan elkötelezik magukat egy nagyszabású fiskális, pénzügyi és strukturális kiigazítási program végrehajtása mellett, a Bizottság a Gazdasági és Szociális Bizottsággal 2009. március 17-én folytatott konzultációt követően azt ajánlja, hogy a Tanács a Szerződés 119. cikke értelmében határozzon a kölcsönös segítségnyújtásról. Ezen kívül a Bizottság a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően azt javasolja, hogy a Romániának nyújtandó kölcsönös segítségről szóló, fent említett tanácsi határozatnak a Bizottság ajánlása alapján történő elfogadása után a Tanács fogadjon el határozatot a tagállamok számára rendelkezésre álló (a 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletben szabályozott) európai uniós mechanizmus útján a fizetési mérleg fenntarthatóságának érdekében Romániának nyújtandó, legfeljebb 5 milliárd EUR összegű középtávú pénzügyi támogatásról. Az adott körülmények, azaz a csökkenő tőkebeáramlás, a magas fiskális és külső egyensúlytalanság miatt célszerűnek tűnik, hogy Románia a tagállamok számára rendelkezésre álló, fizetési mérleget segítő mechanizmus útján (a 332/2002/EK rendelet alapján) középtávú pénzügyi támogatásban részesüljön. A közvetlen cél, hogy lehetővé tegyék a külső hiány rendezett kiigazítását, így enyhítve a valutaárfolyamra nehezedő túlzott nyomást, amely egyébként komoly fizetési nehézségeket okozhatna a vállalkozásoknak és a háztartásoknak, ami viszont tovább fokozná a recessziót és a bankszektor nehézségeit. A teljes finanszírozási igény 2011 első negyedéig 20 milliárd EUR-ra becsülhető. A Romániának szánt európai uniós segítséghez egy készenléti megállapodás keretében nyújtott IMF-támogatás társul, amelynek összege 11,4 milliárd SDR (mintegy 12,95 milliárd EUR, Románia IMF-kvótájának 1085%-a). Ezt 2 milliárd EUR összegű multilaterális támogatás egészíti ki, a következő formában: szokásos hitelezésén kívül a Világbank 1 milliárd EUR, az EBB és az EBRD pedig még 1 milliárd EUR hitelt nyújt. 2009. március 26-án a kilenc legnagyobb Romániában bejegyzett külföldi tulajdonú bank anyavállalatai közös kötelezettséget vállaltak arra, hogy a programidőszak alatt nem vonják ki tőkéjüket Romániából, és abban is megállapodtak, hogy a piaci zavarok és a gazdasági visszaesés időszakában támogatni fogják romániai leányvállalataikat jelenlegi jó pénzügyi helyzetük megőrzésében. Ezt a kötelezettségvállalást a legfontosabb bankok egyedi megerősítő levélben is megismétlik a Román Nemzeti Bank számára, amely a székhely szerinti felügyeleti hatóságokkal közösen nyomon fogja követni a vállalások teljesítését. A pénzügyi segítséggel a román hatóságok egyértelmű elkötelezettségét támogatják egy átfogó gazdasági program végrehajtása érdekében. A programot a román hatóságokkal együtt dolgozták ki. A Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttműködve, ellenőrző látogatások és a román hatóságoktól kért rendszeres jelentések útján, rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek. A program végrehajtása során a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget is nyújt Romániának. A program fő elemei a következők: a) Költségvetési konszolidáció A kormány a 2009 februárjában elfogadott költségvetésben szereplő, a GDP 3%-ának megfelelő intézkedéseken felül kötelezettséget vállal további, a GDP 1,1%-ának megfelelő költségvetési kiigazítás végrehajtására. A GDP 2009-ben 4%-os zsugorodására utaló felülvizsgált előrejelzés és a további költségvetési intézkedések alapján a hatóságok a GDP 5,1%-át kitevő államháztartási hiánycélt határoztak meg, ami a 2008-as eredményhez képest jelentős strukturális kiigazítást jelentene. A 2009. évi költségvetés aktualizált gazdasági kilátásokon és a további intézkedéseken alapuló módosítását 2009 második negyedében fogadja el a parlament. A költségvetési konszolidáció a kiadási oldalra összpontosít. Az elsődleges államháztartási kiadásokat a 2009. évi költségvetéshez képest a GDP 0,85%-ával csökkentik. Ennek elérése a következők révén történik: i. az állami szektor bérkiadásainak (a 2008-as szinthez képest mintegy 4–4,5%-kal való) csökkentése a 2009-re tervezett (összesen 5%-os) béremelés elhalasztásával vagy ennek megfelelő mértékű létszámleépítéssel és az állami foglalkoztatás leépítésével, például úgy, hogy csak minden 7. távozó munkavállaló pótolható; ii. az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások és az állami vállalatoknak nyújtott szubvenciók további csökkentése; iii. a gépjármű- és irodaberuházások visszafogása, valamint az európai uniós támogatású beruházási projektek teljesíthető ütemtervének biztosítása. Mindazonáltal az állami beruházások volumene 2009-ben várhatóan lényegesen növekedni fog 2008-hoz képest (2009-ben GDP-arányosan 6,5% lesz a 2008-as 5,75% helyett). A bevételi oldalon a bizonyos (főként a cégautókra és az újraértékelt eszközök értékcsökkenésére vonatkozó) adólevonási lehetőségek és adókedvezmények megszüntetésére irányuló intézkedések várhatóan a GDP 0,25%-ának megfelelő további növekedést eredményeznek. A kormány elkötelezte magát a kiadási oldalra összpontosító költségvetési konszolidáció mellett, a hiányt 2010-ben a GDP 4,1%-ára, 2011-ben pedig a GDP 3%-a alá kívánja csökkenteni. A program végrehajtása során a Bizottság a hiány fenntartható korrekciójának biztosítása érdekében folyamatosan tanácsokat és útmutatást nyújt Romániának. b) A költségvetési irányítás reformja Az alacsonyabb költségvetési hiány fenntartható megvalósítása érdekében intézkedéseket fognak hozni a költségvetési stratégia és folyamat javítására. Ennek kulcsfontosságú eleme lesz a költségvetési felelősségről szóló törvény, amely többek között a többéves költségvetés-tervezést javító eljárások bevezetésére tartalmazna előírásokat, korlátozná az adott évben végrehajtható költségvetési módosítások számát, továbbá költségvetési szabályokat állapítana meg a költségvetés végrehajtásának javítása és a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak teljes körű betartása céljából. A költségvetés független és szakértői ellenőrzésére a törvény egy költségvetési tanácsot is létrehozna. A kiszámíthatóság és az átláthatóság javítása érdekében átalakítják az állami javadalmazási rendszert, ideértve a fizetési fokozatok egységesítését és egyszerűsítését, valamint a bónuszjuttatások rendszerének reformját is. Ennek célja az állami javadalmazási rendszer következő főbb problémáinak megoldása: a bónuszjuttatások a teljes javadalmazás túl nagy hányadát teszik ki, a fizetési fokozatok nem egységesek, és a javadalmazási rendszer különböző részeiben túl sok szabályozás vonatkozik a bérekre. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítására a nyugdíjrendszer alapvető elemeit is korszerűsíteni kell. A változások közé tartozik például a nyugdíjak inflációhoz kötése és a diszkrecionális nyugdíjemelések lehetőségének korlátozása, valamint – a várható élettartam alakulására tekintettel – a nyugdíjkorhatár fokozatos, jelenlegi terveket meghaladó mértékű emelése (különösen a nők esetében). Emellett a járulékfizetés alól felmentett állami alkalmazottakat fokozatosan be kell vonni a járulékfizetésbe. A program folytatni kívánja a második pillér bevezetését, a járulékok terv szerinti rendszeres emelése mellett. c) Monetáris és pénzügyiszektor-politika A monetáris politika továbbra is az árstabilitásra és a Román Nemzeti Bank által kitűzött jelenlegi inflációs cél (2009 végén 3,5% ±1%) elérésére kell összpontosítania. Ami a pénzügyi szektort illeti, a Román Nemzeti Bank különböző forgatókönyvek alapján az EU értékelési iránymutatásainak megfelelő stresszteszteket fog végezni az egyes bankok mérlegein és hitelezési portfólióin, hogy felmérje, a saját tőke milyen mértékű emelése válhat szükségessé ahhoz, hogy a szolvenciamutatók a programidőszak során 10% felett maradjanak. A stressztesztek befejezése után, a leányvállalatok megfelelő támogatására tett (és 2009. március 26-i közös nyilatkozatukban megerősített) kötelezettségvállalással összhangban az anyabankoknak 2009. szeptember végéig megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a stressztesztek által feltárt esetleges hiányosságok fedezetére. A program az esetleges banki csődhelyzetek kellő időben történő és hatásos kezelése érdekében a hitelintézeti és felszámolási törvények módosítását is tervezi. A módosítások fő célja, hogy erősítse a felügyelet alá helyezett bankok vagyonfelügyelőinek hatáskörét. A bankok helyzetének rendezése mellett a többi intézkedés a Román Nemzeti Bank azon hatáskörének erősítését célozza, amely alapján felkérheti egy adott bank jelentős részvényeseit a részvénytőke emelésére és a bank pénzügyi támogatására, illetve felfüggesztheti vagy korlátozhatja a nyereségek kifizetését. A vonatkozó európai uniós jogszabályokkal összhangban a pénzügyi felügyeletet is megerősítik. Ezzel összefüggésben részletesebb jelentési kötelezettségeket írnak elő a likviditás tekintetében, illetve egy megfelelő időpontban 8-ról 10 százalékra indokolt emelni a tőkemegfelelési mutató törvényben előírt legalacsonyabb szintjét. Emellett a kifizetések egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében módosítani fogják a betétbiztosítások aktiválására szolgáló eljárást. A módosított jogszabály értelmében a betétbiztosítást a Román Nemzeti Bank határozatától számított 21 napon belül aktiválják. Végül, a szükséges likviditás biztosítása céljából a Román Nemzeti Bank vállalta, hogy kiszélesíti a biztosítékként elfogadható eszközök körét. d) Strukturális reformok A gazdasági program strukturális reformintézkedéseket is tartalmaz azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a Tanács által a lisszaboni stratégia keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokban szerepelnek. A reformok közé tartozik a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítását célzó politika, az állami kiadások színvonalának emelése, az európai uniós források ésszerű és nagyobb mértékű felhasználása, az üzleti környezet javítása és a feketemunka visszaszorítása. A strukturális alapok révén – amelyek egy részét technikai segítségnyújtásra különítették el – a Bizottság a helyi kapacitásfejlesztéshez is hozzájárul. A program visszatükröződik a tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlás gazdaságpolitikai feltételeiben. Az európai uniós hitel részleteinek folyósításához kapcsolódó részletes gazdaságpolitikai feltételeket a román hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban fogják rögzíteni. A program a román konvergenciaprogram következő változatában is visszatükröződik majd. A javasolt határozat a hatálybalépését követő három év után hatályát vesztené. A jelenlegi piaci viszonyok között szükséges rugalmasság biztosítása érdekében a hitelt finanszírozó hitelfelvételi művelet során célszerű megengedni a kamatlábcsere-ügyletek alkalmazását. Az európai uniós költségvetés védelme érdekében az adott csereügylet résztvevő feleinek a legmagasabb hitelminősítéssel kell rendelkezniük. A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2009. április 8-i bizottsági javaslat rendelkezéseivel összhangban a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Számvevőszéket is ideértve, saját tisztviselőivel vagy megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselőivel elvégeztetheti azokat a technikai vagy pénzügyi ellenőrzéseket vagy könyvvizsgálatokat, amelyeket a támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél. Gondoskodnak arról, hogy az EK fizetésimérleg-támogatásának kezelésével kapcsolatos, az EK pénzügyi érdekeit sértő feltételezett vagy tényleges csalást, korrupciót vagy bármely más jogellenes tevékenységet kivizsgálják és megfelelően kezeljék. Az ilyen esetekről és a nemzeti illetékes hatóság kapcsolódó intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás már magában fogja foglalni a 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat új, technikai jellegű rendelkezéseit. A program gazdaságpolitikai feltételein kívül a Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást is nyomon fogja követni. Az említett mechanizmus időtartama nem függ a támogatási program időtartamától. A 2009. februári időközi jelentés szerint fontos, hogy a román hatóságok megfordítsák az elmúlt hónapokban tapasztalt kedvezőtlen folyamatokat, és ismét nagy lendülettel lássanak hozzá az igazságügyi reform végrehajtásához és a korrupció elleni küzdelemhez. Ehhez jogszabályokat kell elfogadni a jogrendszer korszerűsítésével kapcsolatban, és bizonyítani kell – többek között a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek gyors kezelésével –, hogy a jogrendszer alkalmas a jogszabályok független és hatékony végrehajtására. A szakpolitikai feltételeken kívül a Bizottság a csatlakozás előtti és utáni európai uniós források szabályos felhasználását is nyomon fogja követni, többek között megfelelőségi értékelések és rendszeres felülvizsgálatok útján. Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó kölcsönös segítségről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 119. cikkére, tekintettel a Bizottságnak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után tett ajánlására, mivel: 1. A román pénzügyi és tőkepiacok nemrég egyre fokozódó nyomás alá kerültek, aminek hátterében a globális gazdasági visszaesés és a román gazdaság állapotára vonatkozó – a jelentős fizetésimérleg- és a gyorsan növekvő költségvetési hiány miatt felmerülő – aggodalom áll. Az árfolyamra nehezedő nyomás is fokozódott, ami tekintélyes kockázatot jelent a tágabb értelemben vett bankszektor stabilitására. 2. A kormány és a Román Nemzeti Bank válaszként átfogó stratégiát dolgozott ki a makrogazdasági politika megszilárdítására és a pénzpiaci nyomás enyhítésére, és e stratégiát szándéknyilatkozatban is körvonalazta, amelyet a Bizottság […]-án/-én kapott kézhez. A gazdasági program sarkalatos pontja, hogy a 2008-ban 5,4%-ot elérő GDP-arányos költségvetési hiányt 2009-ben a GDP 5,1%-ára, 2011-re pedig a GDP 3%-a alá csökkentse. Az alacsonyabb költségvetési hiány fenntartható megvalósítása érdekében intézkedéseket fognak hozni a költségvetési stratégia és folyamat javítására. A gazdasági program és különösen a költségvetési célszámok a költségvetésben és a konvergenciaprogramban is megjelennek majd. 3. A Tanács – főként a román konvergenciaprogram aktualizált változatának és a nemzeti reformprogram végrehajtásának éves felülvizsgálata, valamint a konvergenciajelentés és az éves értékelő jelentés összefüggésében elért előrehaladás rendszeres felülvizsgálata keretében – rendszeresen megvizsgálja a Romániában végrehajtott gazdaságpolitikát. 4. A külső finanszírozási igény várhatóan továbbra is fontos szerepet fog játszani, mivel 2009 és 2011 között a közvetlen külföldi tőkebefektetések és más pénzügyi vagy tőkeáramok nem lesznek képesek finanszírozni a folyó fizetési mérleg csökkenő, de tartós hiányát, amihez az is társul, hogy sok rövid és hosszú lejáratú devizahitel esetében a hitelek továbbgörgetésére van szükség. A teljes külső finanszírozási igény a 2011 első negyedéig tartó időszakban körülbelül 20 milliárd EUR-ra becsülhető. A feltevések szerint a külföldi bankok romániai hiteleinek megújítási rátája a kölcsönös segítség odaítélése után 100% lesz, összhangban a főbb külföldi bankok azon kötelezettségvállalásával, miszerint nem vonják ki tőkéjüket Romániából (amint azt 2009. március 26-i közös nyilatkozatukban is megerősítették); az anyavállalattal szembeni vállalati adósságoknak és a román bankok külföldi adósságainak a megújítási rátája 2009-ben a feltevések szerint 50% lesz. 2010-ben és 2011-ben a feltevések szerint minden esedékessé váló külföldi kötelezettséget 100%-ban megújítanak, köszönhetően a pénzügyi piacok várható stabilizálódásának és a román exportpiacok kezdődő élénkülésének. A megfelelően magas (a még nem esedékes rövid lejáratú külső adósság több mint 100%-át fedező) devizatartalékra vonatkozó céltól eltekintve az egyéb tőkekiáramlások, mint például a viszonzatlan átutalások, a kereskedelmi hitelek csökkenése és a portfólióbefektetések kivonása tekintetében óvatos feltevésekkel éltek annak érdekében, hogy a számítások további mozgásteret tegyenek lehetővé. 5. A román hatóságok a fizetési mérleg rendbetétele és a nemzetközi devizatartalék prudens szintre való helyreállítása érdekében jelentős pénzügyi támogatást kértek az Európai Uniótól és más nemzetközi pénzügyi intézményektől. 6. A román fizetési mérleg egyensúlyát fenyegető komoly veszély miatt indokolt a Közösség sürgős kölcsönös segítségnyújtása, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A Közösség kölcsönös segítséget nyújt Romániának. 2. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a Romániának nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottságnak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után tett javaslatára, mivel: 7. A […] határozattal a Tanács Romániának nyújtandó kölcsönös segítségről határozott. 8. A folyó fizetési mérleg várt javulása ellenére a Bizottság, az IMF és a román kormány 2009 márciusában Románia külső finanszírozási igényét a 2011 első negyedéig tartó időszakban 20 milliárd euróra becsülte, tekintve, hogy a pénzügyi piacok újabb fejleményei miatt a tőkemérleg és a pénzügyi mérleg egyenlege lényegesen romolhat. 9. Célszerű, hogy a Közösség 5 milliárd eurós támogatást nyújtson Romániának a tagállamok számára rendelkezésre álló, fizetési mérleget segítő mechanizmus útján, amelyet a 332/2002/EK tanácsi rendelet hozott létre. A támogatást a Nemzetközi Valutaalap 11,40 milliárd SDR (mintegy 12,95 milliárd EUR) összegű hitelével összefüggésben nyújtják a várhatóan 2009. május 6-án jóváhagyásra kerülő készenléti megállapodás keretében. A Világbank is vállalta, hogy 1 milliárd EUR összegű hitelt nyújt Romániának, az EBB és az EBRD pedig összesen további 1 milliárd EUR hitel nyújtására vállalkozott. 10. A közösségi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a román hatóságokkal megállapodott konkrét gazdaságpolitikai feltételeket indokolt egyetértési megállapodásban rögzíteni. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottságnak a hitelmegállapodásban célszerű rögzítenie. 11. A Bizottságnak ellenőrző látogatások és a román hatóságoktól kért rendszeres jelentések útján rendszeres időközönként indokolt megvizsgálnia, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek. 12. A program végrehajtása során a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújt Romániának. 13. Az Európai Számvevőszék jogosult bármely pénzügyi ellenőrzést vagy könyvvizsgálatot lefolytatni, amelyet e támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél. A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatalt is ideértve, jogosult arra, hogy saját tisztviselőivel vagy megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselőivel elvégeztesse azokat a technikai vagy pénzügyi ellenőrzéseket vagy könyvvizsgálatokat, amelyeket a középtávú közösségi pénzügyi támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél. 14. A program gazdaságpolitikai feltételein kívül a Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást is nyomon fogja követni. Az említett mechanizmus időtartama nem függ a támogatási program időtartamától. A szakpolitikai feltételeken kívül a Bizottság a csatlakozás előtti és utáni európai uniós források szabályos felhasználását is nyomon fogja követni, többek között megfelelőségi értékelések és rendszeres felülvizsgálatok útján. 15. A támogatás tervezett célja, hogy alátámassza a román fizetési mérleg fenntarthatóságát és így hozzájáruljon a kormányzati gazdaságpolitika sikeres végrehajtásához, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk 16. A Közösség középtávú hitelt bocsát Románia rendelkezésére legfeljebb 5 milliárd EUR összegben, legfeljebb hét éves átlagos futamidővel. 17. A Közösség pénzügyi támogatása a határozat hatálybalépését követő első napon kezdődő három éven belül vehető igénybe. 2. cikk 18. A támogatást a Bizottság kezeli oly módon, hogy az megfeleljen Románia vállalásainak és a Tanács ajánlásainak, különösen az országspecifikus ajánlásoknak, a nemzeti reformprogram és a konvergenciaprogram végrehajtásával összefüggésben. 19. A Bizottság – a 3. cikk (5) bekezdésével összhangban – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapodik Romániával a pénzügyi támogatáshoz csatolt különös gazdaságpolitikai feltételekről. Ezeket a feltételeket az (1) bekezdésben említett vállalásokkal és ajánlásokkal összhangban lévő egyetértési megállapodásba kell foglalni. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottság a hitelmegállapodásban rögzíti. 20. A Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttműködve rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek. E célból a román hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, és teljes mértékben együttműködnek a Bizottsággal. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a felvett hitelek refinanszírozásának és a pénzügyi feltételek átalakításának lehetőségeiről. 21. Románia kész arra, hogy a makro-pénzügyi stabilitás céljából további konszolidációs intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre, amennyiben a támogatási program során ilyen intézkedések szükségessé válnak. A román hatóságok ezeknek a további intézkedéseknek az elfogadása előtt előzetesen konzultációt folytatnak a Bizottsággal. 3. cikk 22. A közösségi pénzügyi támogatást a Bizottság legfeljebb öt részletben bocsátja Románia rendelkezésére, ezek nagyságát az egyetértési megállapodásba foglalják. 23. Az első részletet a hitelmegállapodás és az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől függően szabadítják fel. 24. Amennyiben a hitel finanszírozása megköveteli, úgy meg kell engedni, hogy a legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező felek bevonásával kamatlábcsere-ügyletek körültekintő alkalmazására kerüljön sor. 25. A Bizottság a további részletek felszabadításáról a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérése után dönt. 26. Az egyes további részletek folyósítására akkor kerül sor, ha kielégítően végrehajtják a román kormány új, Románia konvergenciaprogramjába és a nemzeti reformprogramba is beemelendő gazdasági programját, és legfőképpen az egyetértési megállapodásba foglalt különös gazdaságpolitikai feltételeket. E feltételek közé tartozik többek között: 27. világosan megfogalmazott középtávú költségvetési program elfogadása, amelynek célja az államháztartási hiány csökkentése oly módon, hogy az 2011-re ne haladja meg a Szerződés szerinti, a GDP 3%-ának megfelelő referenciaszintet; 28. a 2009. évi költségvetés módosításának elfogadása és végrehajtása (2009 második negyedében), az ESA 95 szerinti államháztartási hiánycél a GDP legfeljebb 5,1%-a; 29. az állami szektor nominális bérkiadásainak csökkentése a 2008-as szinthez képest, a 2009-re tervezett (nominális értéken összesen 5%-os) béremelés elhalasztásával (vagy ennek megfelelő mértékű létszámleépítéssel) és az állami foglalkoztatás leépítésével, például úgy, hogy csak minden 7. távozó munkavállaló pótolható; 30. az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások és az állami vállalatoknak nyújtott szubvenciók további csökkentése; 31. a költségvetési irányítás javítása egy kötelező középtávú költségvetési keret elfogadása és végrehajtása révén, az adott évben végrehajtható költségvetési módosítások számának korlátozása mellett és költségvetési szabályok megállapításával, valamint a független és szakértői ellenőrzés biztosítása érdekében egy költségvetési tanács létrehozásával; 32. az állami javadalmazási rendszer korszerűsítése, ideértve a fizetési fokozatok egységesítését és egyszerűsítését, valamint a bónuszjuttatások rendszerének reformját; 33. a nyugdíjrendszer alapvető elemeinek korszerűsítése: a nyugdíjak bérek helyett inflációhoz való kötése, a nyugdíjkorhatár fokozatos, jelenlegi terveket meghaladó mértékű emelése, különösen a nők esetében, valamint a járulékfizetés alól jelenleg felmentett állami alkalmazottak fokozatos bevonása a járulékfizetésbe. 34. a hitelintézeti és felszámolási törvények módosítása az esetleges banki csődhelyzetek kellő időben történő és hatásos kezelése érdekében. A módosítások fő célja, hogy erősítse a felügyelet alá helyezett bankok vagyonfelügyelőinek hatáskörét. A bankok helyzetének rendezése mellett meg kell erősíteni a Román Nemzeti Bank azon hatáskörét, amely alapján felkérheti egy adott bank jelentős részvényeseit a részvénytőke emelésére és a bank pénzügyi támogatására, illetve felfüggesztheti vagy korlátozhatja a nyereségek kifizetését. A vonatkozó európai uniós jogszabályokkal összhangban a pénzügyi felügyeletet is megerősítik. Ezzel összefüggésben részletesebb jelentési kötelezettségeket írnak elő a likviditás tekintetében, illetve egy megfelelő időpontban 8-ról 10 százalékra indokolt emelni a tőkemegfelelési mutató törvényben előírt legalacsonyabb szintjét. Emellett a kifizetések egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében módosítani kell a betétbiztosítások aktiválására szolgáló eljárást. A módosított jogszabály értelmében a betétbiztosítást a Román Nemzeti Bank határozatától számított 21 napon belül aktiválják. Végül, a szükséges likviditás biztosítása céljából a Román Nemzeti Bank vállalta, hogy kiszélesíti a biztosítékként elfogadható eszközök körét; 35. strukturális reformintézkedések azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a lisszaboni stratégia keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokban szerepelnek. A reformok közé tartozik a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítását célzó intézkedéscsomag, az állami kiadások színvonalának emelése, az európai uniós források ésszerű és nagyobb mértékű felhasználása, a vállalkozások adminisztratív, fiskális és jogi terheinek csökkentése és a feketemunka visszaszorítása, ezáltal az adóalap kiszélesítése. 36. A program feltételeinek zökkenőmentes betartása érdekében és az egyensúlytalanságok fenntartható módon történő megszüntetése céljából a Bizottság a költségvetési, pénzpiaci és strukturális reformokkal kapcsolatban folyamatosan tanácsokat és útmutatást nyújt az országnak. 37. Románia külön számlát nyit a Román Nemzeti Banknál a középtávú közösségi pénzügyi támogatás kezelésére. 4. cikk Ennek a határozatnak Románia a címzettje. 5. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS (vö. a belső szabályzat 16. cikkével) SZAKPOLITIKAI TERÜLET: 01. CÍM – GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK TEVÉKENYSÉG: PÉNZÜGYI MŰVELETEK ÉS ESZKÖZÖK A FELLÉPÉS MEGNEVEZÉSE: ROMÁNIÁNAK NYÚJTANDÓ EURÓPAI UNIÓS KÖZÉPTÁVÚ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS 1. A JAVASLAT CÍME: ÉRINTETT KÖLTSÉGVETÉSI TÉTEL ÉS CÍM 01 04 01 01 A fizetési mérleg támogatására felvett közösségi kölcsönökre vonatkozó európai közösségi garancia 2. JOGALAP: EKSz 119. cikk és EKSz 308. cikk; a 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet. 3. A PÉNZÜGYI ÉV ÁTFOGÓ ADATAI (EURÓBAN) Itt látható az Európai Unió által vállalt garancia szerkezete. Segítségével a Bizottság képes lehet az adósság (tőkeösszeg, kamatok és egyéb költségek) visszafizetésére, ha az adós (Románia) esetleg nem teljesítene. A költségvetési garanciát tükröző („p.m.” jelzetű) költségvetési tétel csak akkor aktiválódik, ha a garanciát ténylegesen lehívják. A költségvetési garanciát rendes körülmények között várhatóan nem hívják le. 3a – Tárgyév Nem releváns Kötelezettségvállalási előirányzat | Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) | Átcsoportosítás | További előirányzat | Összes előirányzat | Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok | Rendelkezésre álló egyenleg | Összeg a javasolt fellépés esetében | 3b – Átvitt összegek Nem releváns Kötelezettségvállalási előirányzat | Átvitt összegek | Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok | Rendelkezésre álló egyenleg | Összeg a javasolt fellépés esetében | 3c – Következő pénzügyi év Nem releváns Kötelezettségvállalási előirányzat | Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) | p.m. | Átcsoportosítás | További előirányzat | Összes előirányzat | Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok | Rendelkezésre álló egyenleg | Összeg a javasolt fellépés esetében | p.m. | 4. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA A javasolt, Romániának nyújtandó középtávú pénzügyi támogatás 5 milliárd EUR összegű közösségi hitelből áll (ezt a Közösség a nemzetközi tőkepiacokon történő hitelfelvétellel fedezi). A támogatást egy nemzetközi finanszírozási csomaggal összefüggésben nyújtják, amelynek az IMF 11,40 milliárd SDR (mintegy 12,95 milliárd EUR) összegű – készenléti megállapodás keretében adott – hitele is részét képezi. A Világbank összesen 1 milliárd EUR, az EBB és az EBRD pedig összesen további 1 milliárd EUR hitel nyújtására vállalt kötelezettséget. A Közösség Romániának nyújtandó középtávú pénzügyi támogatásának célja, hogy alátámassza a komoly nehézségekkel fenyegetett román fizetési mérleg fenntarthatóságát és egyúttal támogassa a kormány új gazdasági programját, amely többek között a befektetői bizalom helyreállítására és a pénzügyi piacokon tapasztalt nyomás enyhítésére irányul. A jelentős nemzetközi (köztük bankközi) kapcsolatokat is figyelembe véve azonban a támogatás a kedvezményezett országon túlmutató mértékben járul hozzá a pénzügyi stabilitáshoz. A pénzügyileg támogatott új gazdasági csomag a 2009–2011 közötti időszakban gyorsított ütemű hiánycsökkentést ír elő, ami csökkentené az államháztartás finanszírozási igényét. Végül, a Bizottság által a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság bevonásával kezelt támogatás biztosíthatja, hogy az Európai Unió továbbra is közvetlenül részt vehessen a román gazdaságpolitika formálásában, és hogy az említett politikák megfeleljenek Románia európai uniós vállalásainak és a Tanács ajánlásainak, különös tekintettel a nemzeti reformprogram végrehajtására és a konvergenciaprogramra. 2009. március 26-án a kilenc legnagyobb Romániában bejegyzett külföldi tulajdonú bank anyavállalatai közös kötelezettséget vállaltak arra, hogy a programidőszak alatt nem vonják ki tőkéjüket Romániából, és abban is megállapodtak, hogy a piaci zavarok és a gazdasági visszaesés időszakában támogatni fogják romániai leányvállalataikat azok jelenlegi jó pénzügyi helyzetének megőrzésében. A Közösség, az IMF, a Világbank, az EBB és az EBRD által nyújtott segítséggel együtt ez a kötelezettségvállalás rámutat arra, hogy a román hatóságoknak nyújtott támogatás széles körű egyetértésen alapul. A Közösség által a Romániának nyújtandó támogatás finanszírozása céljából tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvett hiteleket közösségi garancia fedezi. A hitelt tőkepiacon vagy pénzügyi intézményektől veszik fel. A Romániának nyújtandó hitelek tőkeösszege 5 milliárd EUR. Az Európai Unió által vállalt garancia szerkezete lehetővé teszi, hogy Románia nemteljesítése esetén a Bizottság képes legyen az adósság visszafizetésére. Annak érdekében, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, a Bizottság igénybe veheti készpénztartalékait az adósság átmeneti fedezésére. Ebben az esetben a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.) 12. cikke alkalmazandó. 5. AZ ELFOGADOTT SZÁMÍTÁSI MÓDSZER Nem releváns. 6. FIZETÉSI ÜTEMTERV (EURÓBAN) Nem releváns. Megnevezés | Előirányzatok | Kifizetések | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | Későbbi pénzügyi évek | n. év | n+1. év | n. év | n+1. év | Összesen | [1] Az EU tagállamainak nyújtott nem közösségi hitelek szabályzata (Terms of Reference on non-Community loans to EU Member States ) – amelyet a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) 2008. szeptember 29-én fogadott el – értelmében erre Gheorghe Pogea pénzügyminiszter Joaquin Almunia biztoshoz címzett levelében került sor. Stefan Nanu, az EFC tagja hasonló levelet írt Odile Renaud Bassóhoz, az EFC titkárához, és Marco Butihoz, az EFC bizottsági tagjához. [2] HL L 53., 2002.2.23., 1. o.