Javaslat a tanács határozata az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás Európai Közösség részéről történő aláírásáról és annak bizonyos rendelkezései ideiglenes alkalmazásáról /* COM/2004/0808 végleges */
Brüsszel, 17.12.2004 COM(2004) 808 végleges 2004/0281 (AVC) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás Európai Közösség részéről történő aláírásáról és annak bizonyos rendelkezései ideiglenes alkalmazásáról Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás megkötéséről (előterjesztő: a Bizottság) MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS 1. A mellékelt javaslatok egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás aláírásához és megkötéséhez szükséges jogi okmányokat tartalmazzák. a) Javaslat a megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozat meghozatalára; b) Javaslat a megállapodás megkötéséről szóló határozat meghozatalára. 2. Szíria kapcsolatait az Európai Közösséggel jelenleg az 1977. július 18-án aláírt (1978. január 1-jén hatályba lépett) és a későbbiekben jegyzőkönyvekkel módosított együttműködési megállapodás fedi le. A Tanács a tárgyalásokról szóló irányelveit 1997. december 18-án fogadta el és a Bizottság a hivatalos tárgyalásokat 1998. május 14–15-én kezdte meg. Az előrehaladás az első négy éves időszak folyamán nagyon lassúnak bizonyult. A tárgyalások folytatásának üteme a szír kormány 2001. decemberi átszervezését követően megváltozott, és 2002. június 5–6-án a tárgyalások nyolcadik menetében lehetőség nyílt a szöveg első fejezeteinek az aláírására. A teljes körű szír vámtarifa benyújtását követően 2003. szeptemberében megkezdődhettek a vámok leépítéséről szóló tárgyalások, ami a tárgyalások 2003. december 8–9-én megtartott tizenkettedik és egyben záró fordulója alkalmával tárgyalások lezárását eredményezte, amit technikai jellegű tárgyalások sorozata követett, és ennek eredményeképpen a Bizottság és a szír kormány a szöveget 2004. október 9-én Brüsszelben kézjegyével látta el. 3. Az EU és Szíria közötti javasolt társulási megállapodás az 1995. évi Barcelonai Nyilatkozattal kezdeményezett euro-mediterrán partnerség keretein belül új, közelebbi kapcsolatokat létesít. Hozzájárul a térség békéjének és biztonságának a biztosításához és serkenti a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat az EU és Szíria, valamint Szíria és annak mediterrán partnerei között. A javasolt megállapodás az utolsó hiányzó építőkő a Barcelonai Nyilatkozatban kezdeményezett euro-mediterrán szabadkereskedelmi terület 2010. évi kiépítéséhez. A Barcelonai Nyilatkozat kihangsúlyozza az EU prioritásait a biztonság, valamint a dél-földközi-tengeri partnerekkel létesítendő gazdasági és társadalmi kapcsolatok létesítése vonatkozásában. A megállapodásokat Tunéziával, Marokkóval, Algériával, Egyiptommal, Izraellel, a Palesztin Területekkel (PFSZ), Jordániával és Libanonnal már aláírták, már csak Szíria maradt hátra. 4. Az EU és Szíria közötti társulási megállapodás határozatlan időre szól, és a viszonosság és partnerség alapján különféle területek széles választékán lehetővé teszi a kapcsolatok elmélyítését. A megállapodásnak lényeges elemét képezi a demokrácia elveinek és az emberi szabadságjogoknak a tiszteletben tartása. A tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen hozott 2003. november 17-i tanácsi határozattal összhangban a megállapodás lényeges elemét képezi a leszerelési és fegyverzetkorlátozási okmányok értelmében meghatározott már meglévő kötelezettségek teljesítése. 5. Az EU és Szíria közötti társulási megállapodás a többi megkötött euro-mediterrán társulási megállapodáshoz hasonló, számos területen azonban több nagy horderejű és nagy jelentőségű rendelkezést tartalmaz: fegyverzetkorlátozás, terrorizmus elleni küzdelem, mezőgazdasági termékekre alkalmazott vámtarifák átfogó leépítése, a kereskedelem technikai korlátjainak felszámolása, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, kereskedelemfejlesztés, a letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga, közbeszerzések, szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok és a kereskedelmi jogviták rendezési mechanizmusai. Kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések ideiglenes alkalmazása is a tervek között szerepel. 6. A megállapodás a következő fő elemekre összpontosít: - rendszeres politikai párbeszéd, beleértve a fegyverzetkorlátozás terén létesítendő együttműködés területét is; - gazdasági, társadalmi és kulturális területeket érintő párbeszéd, és együttműködés különféle területek széles választékában; - egy szabadkereskedelmi terület progresszív létrehozása az Európai Közösség és Szíria között egy legfeljebb tizenkét éves időszak folyamán. Mindkét fél felismeri az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT) és a WTO létrehozásáról szóló szerződéshez mellékelt egyéb multilaterális megállapodásokban garantált szabad kereskedelem fontosságát; - ismételten megerősítették ipari termékek vonatkozásában a Közösségbe irányuló szír export szabad bevitelének az 1978. évi együttműködési megállapodás értelmében megadott engedélyezését. Viszonzásképpen Szíria a Közösség termékei vonatkozásában liberalizálja importrendszerét olyan módon, hogy a megállapodás hatályba lépésének napjától számított tizenkét éves átmeneti időszak folyamán összes vámtarifáját nullára csökkenti; - feldogozott agrártermékek vonatkozásában viszonossági alapon sajátos koncessziók alkalmazását tervezik; - a Szíriából a Közösségbe importált agrártermékek kereskedelmének a liberalizációjára a Barcelonai Folyamat célkitűzéseinek keretében kerül sor (fokozatos liberalizáció felülvizsgálati záradékkal). Az érzékeny áruk listáján felsorolt termékek vonatkozásában vámkontingensek alkalmazandók. A Közösségből Szíriába exportált agrártermékek vámtételeinek a lebontása zéró érték elérésig a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított legfeljebb tizenkét éves átmeneti időszak folyamán következik be. - a Szíriából a Közösségbe importált halak és halászati termékek kereskedelmének a liberalizációjára bizonyos korlátozott számú termék kivételével egy kétéves időszak folyamán kerül sor. Olyan termékek esetében, amelyek kereskedelmének a liberalizációját nem tervezik, a megállapodás vámkontingenseket ír elő. A Közösségből Szíriába exportált halak és halászati termékek vámtételeinek a lebontása zéró érték elérésig a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított legfeljebb tizenkét éves átmeneti időszak folyamán következik be; - európai befektetők számára letelepedési és szolgáltatásnyújtási jog megadása a legnagyobb kedvezményes vámtétel (LKV) vagy nemzeti elbírálás alapján (attól függően, hogy melyik a kedvezőbb) a szíriai letelepedéshez és néhány jelenleg állami monopólium alá eső terület kivételével úgyszólván minden befektetési ágazat megnyitása. A távközlési terület megnyitására legkésőbb a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított hat év eltelte után kerül sor; - a kereskedelmi jogviták rendezését célzó intézkedések összhangban vannak a WTO jogviták rendezésére alkalmazott mechanizmusával; - személyek mozgásával kapcsolatos rendelkezések; - fizetések és tőkemozgások, versenyszabályok, közbeszerzések, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok, és szabványügyek, műszaki szabályok és megfelelőség-felmérési eljárások; - kötelezettségvállalás és együttműködés migrációs kérdésekben (beleértve a visszafogadást is), jogállamiság, kábítószerek és szervezett bűnözés elleni küzdelem, pénzmosás, és terrorizmus elleni küzdelem; - a megállapodás teljesítésének irányításához szükséges intézményi feltételek, amelyek tartalmazzák egy Társulási Tanács létrehozását a megállapodás teljesítésének miniszteri szintű felügyelete biztosítása céljából és egy Társulási Bizottság létrehozását; - A Társulási Tanács megfelelő intézkedések megtételével elősegíti az együttműködést és kapcsolattartást az Európai Parlament és a Szír Nemzetgyűlés között. A megállapodás célja Szíria gazdasági és politikai reformja végrehajtásának a támogatása, Szíria gazdaságának a felkészítése a világgazdaságba történő beépülésre és a regionális integráció támogatása. A megállapodás a rendszeres politikai párbeszéden keresztül lehetővé teszi azt is, hogy az EU tárgyalásokat kezdeményezzen közös érdeklődésre számot tartó minden téma megvitatására, különösen az emberi szabadságjogok és a demokrácia alapelvei, a terrorizmus és fegyverzetkorlátozás vonatkozásában. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás Európai Közösség részéről történő aláírásáról és annak bizonyos rendelkezései ideiglenes alkalmazásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 310. cikkére a 300. cikk 2. bekezdése első albekezdésének első mondatával kapcsolatban, tekintettel a Bizottság javaslatára[1], mivel: (1) A Tanács 1997. december 18-án elfogadta egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalásoknak a Bizottság általi megkezdéséről szóló irányelveket; (2) Ezek a tárgyalások befejeződtek és a megállapodás végrehajtása 2004. október 19-én megkezdődött; (3) Az Európai Bizottság és a Szíriai Arab Köztársaság vállalta, hogy a társulási megállapodás bizonyos függőben levő hatályú rendelkezésit ideiglenesen alkalmazni fogják. (4) Az ideiglenes alkalmazás végrehajtását a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat értelmében el kell fogadni[2]. (5) A társulási megállapodást a Közösség részéről alá kell írni és a megállapodás rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását el kell fogadni. A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A Tanács elnöke a megállapodás későbbi megkötésének a függvényében felhatalmazást kap az Európai Közösség részéről egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás aláírására felhatalmazott személy(ek) kijelölésére. 2. cikk A társulási megállapodás következő cikkeinek a rendelkezései hatályba lépésük időpontjáig ideiglenes alapon alkalmazandók: 2. cikk, 7–42. cikkek, 61. cikk, 63–89. cikkek, 97. cikk, 99–102. cikkek, 107. cikk, 120. cikk, 132–138. cikkek, és a 140–141. cikkek. 3. cikk A megállapodás rendelkezései ideiglenes alkalmazásának a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása a 4. cikk rendelkezéseiben előírt eljárással összhangban történik. 4. cikk 1) A Bizottságot a Szerződés I. mellékletében nem érintett feldolgozott agrártermékek kereskedelmével kapcsolatos horizontális kérdések tekintetében az agrártermékek feldolgozásából származó bizonyos áruk kereskedelmét szabályzó intézkedésekről szóló, 1993. december 6-i 3448/1993/EK tanácsi rendelettel létrehozott bizottság[3], a cukorpiac közös szervezetéről szóló, a 2002. április 19-i 680/2002/EK bizottsági rendelettel[4] módosított 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelettel[5] létrehozott Cukorpiaci Irányítóbizottság, vagy indokolt esetben a piacok közös szervezetéről szóló egyéb rendeletek rendelkezéseivel létrehozott bizottságok, illetve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet 248a. cikkének rendelkezéseivel létrehozott Vámkódex Bizottság[6] segíti. Erre a bekezdésre utaló hivatkozások esetében az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeinek a rendelkezései alkalmazandók. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időszak időtartama egy hónap. 2) A bizottság saját elfogadott eljárási szabályait alkalmazza. Kelt Brüsszelben, ……-án/-én. a Tanács részéről az elnök 2004/0281 (AVC) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodás megkötéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és annak 300. cikke 2. bekezdésével és 3. bekezdése második albekezdésével kapcsolatban annak 310. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására , [7] mivel: (1) A Tanács …….-i …../…../EK határozatával összhangban a megállapodás későbbi végleges megkötésének függvényében az Európai Közösség részéről […]-ben/-ben […]-án/-én aláírták az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodást. (2) A megállapodást jóvá kell hagyni, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulási megállapodást, a megállapodáshoz csatolt mellékleteket és jegyzőkönyveket, valamint a vonatkozó közös nyilatkozatokat és az Európai Közösség által tett, a záróokmányhoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Európai Közösség részéről jóváhagyja. Az 1. bekezdésben említett dokumentumok kézjeggyel ellátott szövegei ennek a határozatnak a részét képezik. 2. cikk A Társulási Tanács és Társulási Bizottság vonatkozásában képviselt álláspontot a Szerződések vonatkozó részeivel összhangban a Bizottság javaslatára a Tanács, vagy szükség esetén a Bizottság határozza meg. A Társulási Tanács elnöki tisztét a megállapodás 124. és 127. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Tanács elnöke tölti be. A Társulási Bizottság elnöki tisztét az elfogadott eljárási szabályokkal összhangban a Bizottság képviselője tölti be. A Társulási Tanács és a Társulási Bizottság határozatainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésével kapcsolatos határozatot minden esetben a Tanács és a Bizottság hozza meg. 3. cikk A Tanács elnöke meghatalmazással rendelkezik a megállapodás 142. cikke értelmében a kihirdetési okmány letétbe helyezésével kapcsolatos eljárásra az Európai Közösség részéről feljogosított személy(ek) kijelölésére. Kelt Brüsszelben, ……-án/-én. a Tanács részéről az elnök MELLÉKLET EURO-MEDITERRÁN MEGÁLLAPODÁS TÁRSULÁS LÉTESÍTÉSÉRŐL EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZOK TAGÁLLAMAI, VALAMINT MÁSRÉSZRŐL A SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A BELGA KIRÁLYSÁG A CSEH KÖZTÁRSASÁG A DÁN KIRÁLYSÁG A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG A HELLÉN KÖZTÁRSASÁG A SPANYOL KIRÁLYSÁG A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ÍRORSZÁG AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG A LETT KÖZTÁRSASÁG A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG A LUXEMBOURGI NAGYHERCEGSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG A HOLLAND KIRÁLYSÁG AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG A FINN KÖZTÁRSASÁG A SVÉD KIRÁLYSÁG NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, egyrészről az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó Szerződés szerződő felei, a továbbiakban a „tagállamok”, és az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban a „Közösség”, másrészről a SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG , a továbbiakban „Szíria”, FIGYELEMBE VÉVE az egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Szíria között fennálló hagyományos kapcsolatokat és kölcsönösen elfogadott közös értékeket, FIGYELEMBE VÉVE, hogy egyrészről a Közösség és annak tagállamai, és másrészről Szíria erősíteni kívánja azokat a kapcsolatokat és viszonosságon, partnerségen és közös fejlesztésen alapuló tartós kapcsolatokat kíván létesíteni, FIGYELEMBE VÉVE a felek által az Egyesült Nemzetek alapokmánya céljainak és alapelveinek, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának, a demokratikus elveknek, politikai és gazdasági szabadságjogoknak tulajdonított fontosságot, amelyek a Társulás meghatározó alapját képezik, FIGYELEMBE VÉVE az Európa és Szíria között az elmúlt években bekövetkezett politikai és gazdasági fejleményeket és tudatában annak, hogy a politikai stabilitás és gazdasági fejlődés elérése érdekében mind átfogó euro-mediterrán együttműködés keretében, mind pedig az alrégiók szintjén az együttműködés szorgalmazásával össze kell hangolni törekvéseiket; TUDATÁBAN ANNAK az eltökéltségnek, amellyel Szíria fejleszteni kívánja gazdaságának befolyását a világgazdaságban és ennek keretében bővíteni kívánja az együttműködést a Közösséggel és annak tagállamaival; TUDATÁBAN ANNAK, hogy ennek a megállapodásnak a fontosságát az euro-mediterrán térség folyamatos biztonságának és stabilitásának az elérését célzó együttműködés és párbeszéd alapozza meg; FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedése és azok állami és nem állami szereplők általi szállítása jelenti a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve a legsúlyosabb fenyegetést; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy együttműködjenek a tömegpusztító eszközökkel kapcsolatos áruk és technológiák tiltott felhasználásának és forgalmazásának a megakadályozásában, és felismerve azt a tényt, hogy egy hatékony nemzeti behozatali, tranzitforgalmi és végfelhasználói rendszer általi szabályozás elősegíti a Szíria fejlődéséhez szükséges áruk és technológiák beszerzésének a lehetőségét is; TUDATÁBAN ANNAK, hogy a nemzetközi bűnözés és terrorizmus fenyegetést jelent a megállapodás célkitűzéseinek elérése és a térség stabilitása szempontjából; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a kölcsönös érdekeket érintő bilaterális és nemzetközi kérdésekben rendszeres politikai párbeszédet kezdeményezzenek és fejlesszenek; FIGYELEMMEL a Közösség azon szándékára, hogy hatékony együttműködési mechanizmusok alkalmazásával Szíria számára támogatást nyújtson a gazdasági reform megvalósításában és a társadalmi fejlődés elérésében; SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség és Szíria gazdasági és társadalmi fejlettsége közötti különbséget, és azzal az óhajjal, hogy ezeket a különbségeket együttes munkával hidalják át és ennek a társulásnak a célkitűzéseit e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazásával érjék el; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az ismeretek közös megszerzésének a javítása és egymás jobb megismerése céljából rendszeres párbeszéd folytatásával támogatva erősítsék az együttműködést gazdasági, tudományos, környezetvédelmi, technológiai, audiovizuális, társadalmi és kulturális kérdésekben; FIGYELEMBE VÉVE mind a Közösség, mind Szíria számára az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt egyéb megállapodások által garantált szabad kereskedelem fontosságát; MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a társulási megállapodás a gazdasági kapcsolatok további fejlődéséhez szükséges környezetet létesít, különösen a kereskedelem, a befektetések, a technológiai korszerűsítés, az együttműködés, valamint a gazdaság megfelelő átszervezése vonatkozásában; MEGERŐSÍTVE annak elismerését, hogy ennek a megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés IV. címének III. része hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyság és Írország vonatkozásában különálló szerződő felekként és nem az Európai Közösség tagjaiként jelentenek kötöttséget addig, amíg az Egyesült Királyság és Írország (az adott esetnek megfelelően) nem értesíti Szíriát arról, hogy az Európai Uniót létrehozó Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint az Európai Közösség részeként a megállapodást kötelező érvényűként ismeri el. Ugyanez a rendelkezés érvényes Dánia esetében is a Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyvnek a Szerződéshez csatolása értelmében; a következőkben állapodott meg: 1. cikk 1. Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, és másrészről Szíria között társulási megállapodás jön létre. 2. Ennek a megállapodásnak a céljai az alábbiak: (a) megfelelő keretek biztosítása a felek közötti politikai párbeszéd céljaira, amely lehetővé teszi a párbeszéd vonatkozásában általuk figyelmet igénylőnek ítélt területeken szoros politikai kapcsolatok fejlesztését; (b) áruk, szolgáltatások és tőke forgalmának a progresszív liberalizációjához szükséges feltételek létesítése; (c) árucsere fejlesztése és különösen a Szíriában a jövedelmezőség, gazdasági és társadalmi fejlődés javítását célzó párbeszéden és együttműködésen keresztül a felek közötti kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi kapcsolatok bővítésének a serkentése; (d) együttműködés szorgalmazása mind átfogó euro-mediterrán keretek között, mind pedig Szíria és térségbeli partnerei közötti integráción keresztül az alrégiók szintjén; (e) az együttműködés elősegítése gazdasági, társadalmi, kulturális és pénzügyi területeken, valamint egyéb közös érdekeket szolgáló területeken. 2. cikk A felek belpolitikája és külpolitikája az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott és ennek a megállapodásnak lényeges elemeit képező demokratikus alapelvek és emberi alapszabadságok szellemiségét követi. I. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 3. cikk A felek közötti folyamatos együttműködésen alapuló kapcsolatok serkentése, valamint a mediterrán térségben a jövedelmezőség, a biztonság és a stabilitás biztosítása, és a kultúrák közötti egyetértés és tolerancia megvalósításához szükséges légkör kialakítása céljából a felek rendszeres politikai párbeszédet folytatnak és együttműködnek egymással. 4. cikk A felek ismételten kinyilvánítják egy kölcsönösen és hatékonyan ellenőrizhető, nukleáris, biológiai és vegyi tömegpusztító fegyverektől és azok szállítói rendszereitől mentes közel-keleti zóna megvalósítására irányuló közös célkitűzésüket. Vállalják, hogy közösen szorgalmazzák minden mediterrán partnerük részéről az összes fegyverzetkorlátozási okmány aláírását, ratifikálását és végrehajtását, beleértve az Atomsorompó-szerződést (NPT), az Átfogó Atomcsend-szerződést (CTBT), a Biológiaifegyver-tilalmi Egyezményt (BWC), és a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC). 5. cikk 1. A felek vállalják, hogy együttműködnek a tömegpusztító fegyverek elterjedésének a megakadályozását célzó küzdelemben és nemzetközi leszerelési és fegyverzetkorlátozási szerződések és megállapodások, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa határozatai hatálya alatt vállalt kötelezettségeik teljesítésén keresztül hozzájárulnak a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elterjesztésének a megakadályozásához, továbbá vállalják kötelezettségvállalásaik hatékony teljesítését. A felek megállapodnak, hogy ez a rendelkezés ennek a megállapodásnak lényeges részét képezi. 2. A felek megállapodnak továbbá, hogy ennek a célnak az elérése érdekében az együttműködnek és hozzájárulnak az alábbiakhoz: intézkedések megtétele az adott esetnek megfelelően minden egyéb vonatkozó nemzetközi okmány aláírása, ratifikálása, az azokhoz való csatlakozás és azok teljes körű teljesítése érdekében; hatékony nemzeti rendszerek alkalmazása bevezetése a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk és technológiák exportálásának, tranzitforgalmának és végfelhasználásának az ellenőrzésében, beleértve a kettős ellenőrzés alkalmazását és jogalkalmazási eljárások foganatosítását megfelelő büntetések kiszabásával. 3. A 6. cikk rendelkezéseiben előírt párbeszéd a 4. és 5. cikkben említett elemeket kiegészíti és megerősíti. 6. cikk 1. A politikai párbeszédnek le kell fednie a közös érdekeket, és különösen a békét, a nemzetközi jogot és területi integritást, regionális biztonságot és stabilitást, az emberi szabadságjogokat, a demokráciát és a területfejlesztést érintő kérdéseket, és célul kell kitűznie ezeken a területeken a közös céloknak megfelelő együttműködés új formái alkalmazásának a lehetővé tételét. 2. A politikai párbeszéd és együttműködés mindenek előtt: (a) segíti a felek egymáshoz közelítésének a folyamatát egymás kölcsönös megértésének a javításával és a közös érdekeket érintő nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk keretében a nézetek közelítésének az előmozdításával; (b) mindegyik fél számára lehetővé teszi a másik fél álláspontjainak és érdekeinek a jobb megértését és azok megfelelő megfontolását; (c) erősíti a nemzetközi fegyverzetkorlátozást és javítja az euro-mediterrán térség biztonságát és stabilitását; (d) a megállapodás alapelveinek a szellemében elősegíti közös kezdeményezések kidolgozását. 3. A politikai párbeszédet rendszeres időközönként folytatni kell, valamint minden szükséges esetben, különösen: (a) miniszteri szinten, elsősorban a Társulási Tanács keretein belül; (b) egyrészről Szíria magas rangú hivatalnokai szintjén, másrészről a Tanács elnöksége szintjén, amelyet a Főtitkár/Főképviselő és az Európai Bizottság támogat; (c) a diplomáciai csatornák teljes körű kihasználásának az előnyein keresztül, beleértve az érintett tisztviselők általi rendszeres tájékoztatás nyújtását, nemzetközi találkozók és kívül álló államok diplomáciai képviselőivel való kapcsolatfelvételek alkalmával konzultációk megtartását; (d) minden szükséges esetben minden egyéb olyan eszköz felhasználásával, amely hasznosan hozzájárul ennek a párbeszédnek az erősítéséhez, fejlődéséhez és előrehaladásához. II. CÍM AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA ALAPELVEK 7. cikk A Közösség és Szíria fokozatosan szabad kereskedelmi területet létesít egy 12 év időtartamú átmeneti időszak folyamán, amely ennek a megállapodásnak a hatályba lépésének a napján kezdődik a megállapodás rendelkezései szerint és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a továbbiakban GATT, és annak későbbi módosításai rendelkezéseivel összhangban. I. FEJEZET A VÁMILLETÉKEK MEGSZÜNTETÉSE 8. cikk A vámilleték mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle: (a) belföldi adót vagy egyéb belföldön alkalmazott díjat, amelyet következetesen a 24. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmaznak; (b ) következetesen a 28. és 29. cikk rendelkezései szerint alkalmazott dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat; (c) következetesen a GATT VIII. cikkével összhangban alkalmazott díjakat és illetékeket, különösen figyelembe veendő, hogy az ilyen díjak és egyéb illetékek összegét a nyújtott szolgáltatások körülbelüli költségére kell korlátozni, és azok nem képezhetik a belföldi termékek vonatkozásában alkalmazott közvetett védelmet, sem pedig adóügyi célból a kivitel vagy a behozatal megadóztatását. Az ilyen díjakat és illetékeket a nyújtott szolgáltatások tényleges értékének megfelelő meghatározott díjtételekkel kell alkalmazni. 9. cikk 1. A felek közötti kiviteli forgalomban a vámilletékek alkalmazása az alábbi 1. és 2. szakaszok rendelkezései szerint megszűnik. 2. A felek közötti behozatali forgalomban a vámilletékek alkalmazása ennek a megállapodásnak a hatályba lépése napjától kezdődően szűnik meg. 3. Minden termék esetében, amelynek vonatkozásában a vámtarifa alkalmazásának megszüntetéséről szóló rendelkezések alkalmazandók, az alap vámilleték alapját az alábbiak képezik: a) minden tétel esetében az Európai Közösség Közös Vámtarifája, amelyet a megállapodás napján ténylegesen alkalmaztak;[8] b) az I. mellékletben előírt szír vámtarifa. 4. Ha a felek egyike csökkenti az általa alkalmazott vámilletéket a 3. bekezdésben említett mértékhez viszonyítva és az átmeneti időszak lejáratát megelőzően, akkor annak a félnek a vámtarifa megszüntetési rendelkezései a csökkentett vámtételek vonatkozásában a csökkentés végrehajtásának a napjától kezdődően alkalmazandók. 5. Abban az esetben, ha Szíria csatlakozik a WTO szervezetéhez, az alap vámilleték, amelyre a vámtarifa-csökkentési rendelkezések alkalmazandók, a WTO által meghatározott mértékűek, vagy amennyiben azok alacsonyabbak, akkor a csatlakozás időpontjában alkalmazott erga omnes vámtételek. Ha a WTO szervezetéhez csatlakozást követően a vámtarifa-csökkentést az erga omnes vámtételek alapján hajtják végre, akkor annak a csökkentésnek a napján érvényes csökkentett mértékű vámtételt kell alkalmazni. 10. cikk A megállapodás aláírásának a napjától kezdődően a felek közötti kereskedelmi forgalomban új vámilletékek alkalmazásának a bevezetése vagy meglévő vámilletékek mértékének a növelése nem lehetséges. 1. szakasz IPARI TERMÉKEK 11. cikk Ennek a szakasznak a rendelkezései a Közösségből és Szíriából származó, a kombinált nómenklatúra és a szír vámtarifarendszer 25–97. árucsoportjaiba besorolt termékekre vonatkoznak a II. mellékletben felsorolt termékek kivételével. 12. cikk A Szíriából származó termékek bevitele a Közösségbe a 8. cikk rendelkezései szerint vámmentes. 13. cikk (1) A Közösségből származó termékek Szíriába történő bevitelekor alkalmazott, a 8. cikkben meghatározott vámtételek zéró mértékűre csökkennek a következő program és ütemezés keretében: 1. Az I. mellékletben felsorolt minden 1%-os 1,5%-os 1,7%-os 3%-os és 3,5%-os vámtétel alkalmazása a megállapodás hatályba lépésének a napján megszűnik. 2. A 7. és 8. bekezdésekben említett termékek kivételével az I. mellékletben felsorolt minden 5%-os és 7%-os vámtétel alkalmazása a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított három év eltelte után megszűnik. 3. A 7. és 8. bekezdésekben említett termékek kivételével az I. mellékletben felsorolt minden 10%-os, 11,75%-os és 14,5%-os vámtétel alkalmazása a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított hat év eltelte után megszűnik. 4. A 7. és 8. bekezdésekben említett termékek kivételével az I. mellékletben felsorolt minden 20%-os és 23,5%-os vámtétel alkalmazása a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított kilenc év eltelte után megszűnik. 5. A 7. és 8. bekezdésekben említett termékek kivételével az I. mellékletben felsorolt minden 29%-os, 35%-os és 47%-os vámtétel alkalmazása a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított tizenkét év eltelte után megszűnik. 6. A 8703.23.91 és 8703.23.92 vámtarifaszámok alatt besorolt termékek kivételével az I. mellékletben felsorolt minden 50%-ot meghaladó mértékű vámtétel a megállapodás hatályba lépésének a napjától kezdődően 50%-ra csökken és a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított tizenkét év eltelte után megszűnik. 7. A Kereskedelmi Világszervezet Informatikai Megállapodásában szereplő és a 8. jegyzőkönyvben felsorolt termékek vámtételei a megállapodás hatályba lépésének a napjától kezdődően megszűnnek. 8. A HR 28., 29., 30., 31., 35., 36., 37. és 38. árucsoportjaiba besorolt minden termék vámtételei a megállapodás hatályba lépésének a napjától kezdődően megszűnnek. 9. Az I. mellékletben meghatározott 8703.23.91 vámtarifaszám alatt besorolt termék vámtétele a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított három év eltelte után 145%-ról 65%-ra csökken, majd az átmeneti időszak hátralevő kilenc éve folyamán megszűnik. 10. Az I. mellékletben meghatározott 8703.23.92 vámtarifaszám alatt besorolt termék vámtétele a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított három év eltelte után 255%-ról 150%-ra csökken, majd az átmeneti időszak hátralevő kilenc éve folyamán megszűnik. (2) Egy adott termék vonatkozásában súlyos nehézségek előadódása esetén a fenti (1) bekezdés rendelkezései szerint alkalmazott ütemezésen a Társulási Bizottsággal egyeztetett közös megállapodással végrehajthatók változtatások annak a figyelembevételével, hogy az átütemezés nem haladhatja meg az átmeneti időszak 12 éves időtartamát. Abban az esetben, ha a Társulási Bizottság egy adott termék vonatkozásában alkalmazandó ütemezés Szíria általi megváltoztatási igényével kapcsolatosan harminc napon belül nem hoz határozatot, akkor Szíria jogosult annak az ütemezésnek a végrehajtását legfeljebb egy éves időszakra felfüggeszteni. 14. cikk A beviteli vámilletékek megszüntetése vonatkozásában alkalmazott rendelkezések a fiskális jellegű vámilletékek vonatkozásában is alkalmazandók. 15. cikk 1. Szíria jogosult a 12. cikk rendelkezéseitől eltérő rendkívüli intézkedések korlátozott időtartamú alkalmazására az átmeneti időszak folyamán vámilletékek mértékének a növelése vagy alkalmazásának az újra bevezetése formájában. a) Az ilyen intézkedések csak újonnan beindult iparágakkal, árszervezés alatt álló vagy súlyos nehézségekkel szembesülő ágazatokkal kapcsolatosan alkalmazhatók, különösen abban az esetben, ha az ilyen nehézségek nagy társadalmi problémákat okoznak. b) A Közösségből származó Szíriába bevitt termékekkel kapcsolatosan alkalmazandó vámilletékek nem haladhatják meg a 25% ad valorem értéket és tartalmazniuk kell egy, a Közösségből származó termékekre vonatkozó preferenciális elemet. Az ilyen intézkedések hatálya alá tartozó termékek bevitelének az éves átlagos értéke nem haladhatja meg az utolsó három évnek a beviteli statisztikái alapján kiszámított teljes évi átlag 20%-át. c) Az ilyen intézkedések legfeljebb öt éves időtartamon keresztül alkalmazhatók, kivéve, ha a Társulási Bizottság hosszabb időszak alkalmazását engedélyezi. Az ilyen intézkedések alkalmazását legkésőbb az átmeneti időszak tizenkét éves időtartamának a lejáratakor be kell fejezni. d) Ilyen intézkedések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha egy termék vonatkozásában minden vámilleték és mennyiségi korlátozás, vagy díj alkalmazásának a megszüntetése vagy a kérdéses termékkel kapcsolatos azokkal egyenértékű intézkedés megszüntetése után már három év eltelt. e) Szíria minden általa alkalmazni kívánt rendkívüli intézkedésről tájékoztatja a Társulási Bizottságot. Az ilyen tájékoztatás megkapását követő harminc napon belül a végrehajtást megelőzően a bizottság konzultáció megtartását kérheti az ilyen intézkedésekkel és az érintett ágazatokkal kapcsolatosan. Ilyen intézkedések alkalmazásakor Szíria köteles a Társulási Bizottság rendelkezésére bocsátani az általa e cikk rendelkezései értelmében alkalmazott vámilletékek megszüntetésének a menetrendjét. Ennek a menetrendnek tartalmaznia kell az alkalmazás bevezetésének napjától számított legfeljebb két éven belül kezdődően a vámilletékek szakaszos megszüntetésének ütemezését egyenlő éves részletekben. A Társulási Bizottság másik menetrend alkalmazását rendelheti el. 2. Az 1. bekezdés negyedik albekezdésének a rendelkezéseitől való eltérés formájában a Társulási Bizottság rendkívüli esetekben új iparág bevezetésével kapcsolatos nehézségek előadódása esetén feljogosíthatja Szíriát, hogy a tizenkét éves átmeneti időszak lejáratát követő legfeljebb három éves időszakon keresztül fenntartsa a már megkezdett intézkedések alkalmazását. 2. szakasz AGRÁRTERMÉKEK, HALÁSZATI TERMÉKEK ÉS FELDOLGOZOTT AGRÁRTERMÉKEK 16. cikk Ennek a szakasznak a rendelkezései a Közösségből és Szíriából származó, a kombinált nómenklatúra és a szír vámtarifarendszer 1–24. árucsoportjaiba besorolt és a II. mellékletben felsorolt termékekre vonatkoznak. 17. cikk A Közösség és Szíria progresszív módon fokozza az agrártermékek, halászati termékek és feldolgozott agrártermékek viszonosságon alapuló kereskedelmi forgalmát. 18. cikk 1. A Szíriából származó agrártermékek a Közösségbe történő bevitelkor az 1. jegyzőkönyvben előírt rendelkezések előnyeit élvezik. 2. A Közösségből származó agrártermékek a Szíriába történő bevitelkor a 2. jegyzőkönyvben előírt rendelkezések előnyeit élvezik. 3. A Szíriából származó halászati termékek a Közösségbe történő bevitelkor a 3. jegyzőkönyvben előírt rendelkezések előnyeit élvezik. 4. A Közösségből származó halászati termékek a Szíriába történő bevitelkor a 4. jegyzőkönyvben előírt rendelkezések előnyeit élvezik. 19. cikk Ennek a szakasznak a rendelkezései által érintett feldolgozott agrártermékek vonatkozásában az 5. jegyzőkönyvben előírt rendelkezések alkalmazandók. 20. cikk 1. A megállapodás végrehajtásának harmadik éve folyamán a Közösség és Szíria megvizsgálja a helyzetet annak megállapítása céljából, hogy a Közösség és Szíria milyen intézkedéseket alkalmazzon a 17. cikkben előírt célkitűzéssel összhangban a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított negyedik év elejétől kezdődően. 2. Az előző bekezdés rendelkezéseinek az érintése nélkül és figyelembe véve az agrártermékeknek, halászati termékeknek és feldolgozott agrártermékeknek a felek közötti kereskedelmi forgalma nagyságát és az ilyen termékek érzékenységét, a Közösség és Szíria a Társulási Tanácsban megvizsgálja az egyes termékek szerinti bontásban és viszonossági alapon az egymás számára nyújtható kedvezmények megadásának a lehetőségeit. 21. cikk 1. A felek a kereskedelem elősegítése céljából együttműködnek az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén. Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések megtételében a feleket kötik az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló WTO megállapodás rendelkezései. 2. A felek felkérésre megnevezik és kölcsönösen elfogadható megoldások elérését célul kitűzve kezelik az egyes az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatosan esetlegesen előadódó problémákat. 22. cikk 1. Abban az esetben, ha a felek valamelyike agrárpolitikájának a végrehajtása eredményeként rendkívüli intézkedések alkalmazását vezeti be, vagy agrárpolitikája rendelkezésein bármiféle módosítást vagy hosszabbítást alkalmaz, akkor az érintett fél jogosult a megállapodás rendelkezésein az érintett termékek vonatkozásában változtatást végrehajtani. 2. Ilyen esetekben az érintett fél tájékoztatja a Társulási Bizottságot. A másik fél felkérésére a Társulási Bizottság összeül abból a célból, hogy megfelelő módon figyelembe vegye a másik fél érdekeit. 3. Ha a Közösség vagy Szíria az 1. bekezdés rendelkezéseinek az alkalmazásában módosítja ennek a megállapodásnak az agrártermékekkel kapcsolatos rendelkezéseit, akkor köteles összehangolni a másik féltől származó behozatalát a megállapodás rendelkezései szerinti összehasonlítható kedvezmény nyújtásával. 4. Ennek a cikknek az alkalmazásával kapcsolatosan konzultációt kell lefolytatni a Társulási Tanácsban. 2. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 23. cikk A felek közötti kereskedelmi forgalomban minden nem vám- vagy adózási jellegű kiviteli vagy beviteli tilalom vagy korlátozás, függetlenül attól, hogy azokat kontingensek, import- vagy exportengedélyek vagy egyéb hasonló intézkedések formájában alkalmazzák, a megállapodás hatályba lépésekor megszűnik. Új intézkedések alkalmazásának a bevezetésére nem kerül sor. Ez a rendelkezés nem érinti a 28. és 29. cikkek rendelkezéseinek alkalmazását. 24. cikk 1. A másik fél területéről származó termékek bevitelére sem közvetve sem közvetlenül belföldi adók vagy díjak nem alkalmazhatók a hasonló belföldi termékekre alkalmazott belföldi adókat vagy díjakat meghaladó mértékben. A felek továbbá nem alkalmazhatnak a belföldi termelés védelme céljából belső adókat vagy egyéb díjakat. 2. A másik fél területéről származó termékek számára a belföldi értékesítést, értékesítésre felajánlást, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy használatot befolyásoló törvények, rendeletek és követelmények tekintetében nem kevésbé kedvező elbírálást kell biztosítani, mint amilyeneket a belföldi termékek esetében alkalmaznak. Ennek a bekezdésnek a rendelkezései nem zárják ki differenciált belföldi szállítási díjtételek alkalmazását, amelyek alapját kizárólag a közlekedési eszközök gazdasági üzemeltetése képezi, nem pedig a termék származási helye. 3. A felek egyike sem létesíthet vagy tarthat fenn semmiféle olyan belföldi mennyiségi korlátozó rendeletet termékek összetételével, feldolgozásával vagy felhasználásával kapcsolatban, amely közvetve vagy közvetlenül előírja, hogy a rendelet hatálya alá eső terméknek meghatározott mennyiségben vagy részarányban belföldi származási helyű terméket kell tartalmaznia. A felek egyike sem alkalmazhat továbbá semmiféle egyéb olyan belföldi rendeletet, amely lehetővé teszi a belföldi termelés védelmét. 4. Ennek a cikknek a rendelkezései nem alkalmazandók a 67–71. cikkekben említett közbeszerzéseket szabályzó törvényekre, szabályzatokra, eljárásokra vagy gyakorlatokra vonatkozóan. 25. cikk Csalás elleni együttműködés 1. A felek egyetértenek, hogy az adminisztratív együttműködés lényeges elemet képez az e cím rendelkezési szerint megadott preferenciális elbánás alkalmazásának végrehajtása és szabályozása vonatkozásában és kihangsúlyozzák elkötelezettségüket a vámügyekben és azokhoz kapcsolódó kérdésekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt. 2. Ha a felek egyike objektív információkra alapozva az adminisztratív együttműködés hiányát, és/vagy e cím rendelkezései szerinti szabálytalanságot vagy csalást állapít meg, akkor az érintett fél az e cikk rendelkezései által érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. 3. Ennek a cikknek az alkalmazásában az adminisztratív együttműködés gyakorlásának az elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti: a) az érintett termék(ek) származási állapota igazolásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének az ismétlődő elmulasztása; b) a származás bizonyítékai utólagos ellenőrzésének az elutasítása vagy késedelmes teljesítése, és/vagy az ellenőrzés eredményei közlésének elmulasztása; c) a kérdéses preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy a szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzése céljából az adminisztratív együttműködés keretében végrehajtandó ellenőrzések engedélyezése megszerzésében ismételődő elutasítás vagy késedelem előfordulása. Ennek a cikknek az alkalmazásában szabálytalanságokra vagy csalásra utaló jelek többek között olyan esetekben állapíthatók meg, amikor kielégítő magyarázat hiányában a kiviteli mennyiségekben és a másik fél behozatali kapacitásában a szokásos termelési ütem mértékét meghaladó olyan gyors növekedés következik be, amely szabálytalanságokra vagy csalásra utaló objektív információkhoz kötődik. 4. Az ideiglenes felfüggesztés az alábbi körülmények előfordulása esetén alkalmazható: a) Az a fél, amelyik objektív információkra alapozva az adminisztratív együttműködés elmulasztását, és/vagy vámügyekkel kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalás előfordulását állapította meg, köteles megállapításait indokolatlan késedelem nélkül közölni a Társulási Bizottsággal és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációt kezdeményezni a Társulási Bizottságon belül abból a célból, hogy mindkét fél számára kielégítő megoldást érjenek el. b) Ha a felek a fentiek szerint konzultációkat kezdeményeztek a Társulási Bizottságon belül és a bejelentést követő 3 hónapos időszak folyamán nem képesek elfogadható megoldást találni, akkor az érintett fél jogosult az érintett termék(ek) vonatkozásában a preferenciális elbánás gyakorlását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásáról a Társulási Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell. c) Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazását ennek a cikknek a hatálya alatt az érintett fél pénzügyi érdekeinek a megvédéséhez szükséges mértékre kell korlátozni. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása nem haladhatja meg a hat hónapos időszakot, amely időszak megújítható. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazását annak elfogadása után azonnal közölni kell a Társulási Bizottsággal. Az ideiglenes felfüggesztésekről a Társulási Bizottságon belül rendszeres konzultációkat kell folytatni azok alkalmazásának megszüntetési lehetőségei vonatkozásában, amint az alkalmazást szükségessé tevő körülmények megszűnnek. 5. Ennek a cikknek a 4. bekezdése (a) pontjának rendelkezései szerint a Társulási Bizottság számára nyújtott tájékoztatással azonos időben az érintett fél köteles az importőröknek szóló értesítést megjelentetni saját hivatalos lapjában. Az importőröknek szóló értesítésben fel kell tüntetni azt a terméket, amelynek vonatkozásában objektív információkra alapozva az adminisztratív együttműködés elmulasztását, és/vagy szabálytalanságot vagy csalást állapítottak meg. 26. cikk Ennek a megállapodásnak a rendelkezései nem érintik a Kanári-szigetekre vonatkozó közösségi törvényről szóló 1991. június 26-i 1911/91/EGK és 2002. március 25-i 704/2002/EK tanácsi rendeletek rendelkezésit. 27. cikk 1. Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek, vagy határ menti kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések fenntartásának vagy létesítésének a lehetőségét, kivéve, ha azok megváltoztatják a megállapodásban előírt kereskedelmi rendelkezéseket. 2. A Közösség és Szíria a vámuniókkal, szabadkereskedelmi területekkel, és indokolt esetben kívülálló országok vonatkozásában alkalmazott kereskedelempolitikájuk lényeges kérdéseivel kapcsolatosan a Társulási Tanácson belül folytat konzultációkat. Az ilyen konzultációkat különösen az unióhoz csatlakozó kívülálló országok vonatkozásában kell lefolytatni a Közösség és Szíria közös érdekeinek a figyelembevételével. 28. cikk 1. Ha az egyik fél a másik féllel folytatott kereskedelmi forgalmában dömpingre utaló jelenséget állapít meg, az Általános Vám- és Kereskedelmi Megállapodás VI. cikkének rendelkezései értelmében, akkor jogosult az ilyen gyakorlat alkalmazása ellen az Általános Vám- és Kereskedelmi Megállapodás VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO megállapodásban és ahhoz kapcsolódó belső szabályokban előírt megfelelő intézkedéseket megtenni. 2. Ennek a cikknek a vonatkozásában az V. cím (Jogviták rendezése) rendelkezései nem alkalmazandók. 29. cikk 1. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO megállapodás a felek közötti kereskedelemben alkalmazandó. 2. Ha az egyik fél megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelmi forgalomban a GATT 1994. VI. és XVI. cikkei értelmében támogatást alkalmaznak, akkor az érintett fél jogosult a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO megállapodás és ahhoz kapcsolódó belső szabályokban előírt megfelelő intézkedéseket az ilyen gyakorlattal szemben alkalmazni. 3. Ennek a cikknek a vonatkozásában az V. cím (Jogviták rendezése) rendelkezései nem alkalmazandók. 30. cikk 1 . A GATT 1994. XIX. cikke és a biztosítékokról szóló WTO megállapodás a felek közötti kereskedelemben alkalmazandó. 2. A GATT 1994. XIX. cikke és a biztosítékokról szóló WTO megállapodás rendelkezési szerinti biztonsági intézkedések alkalmazását megelőzően az ilyen intézkedéseket alkalmazni kívánó fél köteles a Társulási Bizottság rendelkezésére bocsátani minden vonatkozó megkövetelt információt annak érdekében, hogy a mindkét fél számára elfogadható megoldás eléréséhez a helyzet alapos vizsgálata elvégezhető legyen. A megoldás megtalálásának elősegítése érdekében a felek közvetlenül a felkérő fél részéről kapott felkérés napját követően haladéktalanul konzultációt kezdeményeznek a Társulási Bizottságon belül. Ha a konzultációk kezdeményezését követő harminc napon belül a felek nem képesek a biztonsági intézkedések alkalmazásának elkerüléséhez szüksége megoldásban a megállapodást elérni, akkor a biztonsági intézkedéseket alkalmazni kívánó fél jogosult a GATT 1994. XIX. cikke és a biztosítékokról szóló WTO megállapodás szerinti biztonsági intézkedéseket alkalmazni. 3. A biztonsági intézkedéseknek ennek a cikknek a rendelkezései szerinti kiválasztásában a felek elsőbbséget biztosítanak annak az intézkedésnek, amely a legkisebb zavart idézi elő a megállapodás céljainak elérésében. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a súlyos kár helyreállításához szükséges mértéket, és meg kell őrizniük a megállapodás hatálya alatt megadott szintű preferenciát. 4. Az alkalmazni kívánt biztonsági intézkedésekről a Társulási Bizottságon belül rendszeres konzultációkat kell folytatni azok alkalmazásának megszüntetési lehetőségei vonatkozásában, amint az alkalmazást szükségessé tevő körülmények megszűnnek. 5. Ennek a cikknek a vonatkozásában az V. cím (Jogviták rendezése) rendelkezései nem alkalmazandók. 31. cikk 1. Ha e cím rendelkezéseinek a betartása: egy termék újraexportálását eredményezi olyan kívülálló országba, amellyel szemben az exportáló fél mennyiségi exportkorlátozásokat, export illetékeket vagy azokkal egyenértékű egyéb intézkedéseket alkalmaz, vagy súlyos áruhiányt vagy annak veszélyét idézi elő az exportáló ország élelmiszer piacán vagy más lényeges termékének a piacán; és ha a fentiekben említett helyzetek jelentős nehézséget idéz elő vagy azzal fenyeget az exportáló ország számára, az érintett fél megteheti a megfelelő intézkedéseket a 2. bekezdésben előírt feltételek mellett és eljárások alkalmazásával. 2. Az alkalmazni kívánt intézkedések kiválasztásában a felek elsőbbséget biztosítanak annak az intézkedésnek, amely a legkisebb zavart idézi elő a megállapodás céljainak elérésében. Az intézkedések nem tartalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést, sem burkolt kereskedelemkorlátozást, és amint azok alkalmazásának a további fenntartása nem indokolt, azok alkalmazását meg kell szüntetni. Az elfogadható intézkedések továbbá nem használhatók fel az exportforgalom növelésére, vagy az intézkedések által érintett termékek belföldi feldolgozásában érintett iparágak védelmére. 3. Az 1. és 2. bekezdésben említett intézkedések alkalmazását megelőzően, vagy ennek a cikknek a 4. bekezdésében említett esetekben a lehető legrövidebb időn belül az adott esetnek megfelelően a Közösség vagy Szíria a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálásának az elősegítése érdekében köteles a vonatkozó információkat a Társulási Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az 1. bekezdésben említett helyzetből előadódó nehézségeket megvizsgálás céljából be kell nyújtani a Társulási Bizottságnak. A bizottság a nehézségek felszámolásához szükséges bármilyen határozatot meghozhat. Ha a bizottság a benyújtástól számított harminc napon belül nem hoz határozatot, akkor az exportáló fél jogosult az érintett termék exportálásával kapcsolatos megfelelő intézkedéseket megtenni. 4. Ha azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli vagy kritikus körülmények az adott esetnek megfelelően az előzetes tájékoztatás nyújtását vagy vizsgálat elvégzését lehetetlenné teszik, akkor a Közösség vagy Szíria közül az érintett fél jogosult azonnal megtenni a helyzet kezeléséhez szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, és köteles azokról a másik felet haladéktalanul tájékoztatni. 5. Minden ennek a cikknek a rendelkezései értelmében alkalmazott intézkedésről a Társulási Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell, és annak alkalmazása a bizottságon belüli konzultáció időtartamától függ, különösen az intézkedések alkalmazásának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belüli megszüntetését meghatározó menetrend tekintetében. 32. cikk Ennek a megállapodásnak semmilyen rendelkezése nem zárja ki a közerkölcsöt, közérdeket vagy közbiztonságot, az emberi, állati vagy növényi egészséget vagy életet, művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmét; kimeríthető természeti erőforrások megőrzését; szellemi, ipari vagy kereskedelmi tulajdont, illetve arany vagy ezüst forgalmával kapcsolatos rendelkezéseket érintő tranzitforgalom korlátozásának vagy tilalmának a lehetőségét. Az ilyen korlátozások és tilalmak azonban nem képezhetik a felek közötti kereskedelmi forgalmat érintő önkényes hátrányos megkülönböztetés vagy álcázott korlátozás tárgyát. 33. cikk A „származó termékek” fogalmat ennek a címnek a rendelkezései alkalmazásában, valamint a rendelkezések területén az együttműködés módszereit a 6. jegyzőkönyv írja elő. 34. cikk A Közösségbe bevitt áruk osztályozása a kombinált nómenklatúra alapján történik. A Szíriába bevitt áruk osztályozása a szír vámtarifa alapján történik. 35. c ikk Szíria törekszik az Európai Unióval vámunióban levő országokkal tárgyalások kezdeményezésére abból a célból, hogy ezekkel az országokkal a vámunió által lefedett minden területen a társulási megállapodás szerinti kereskedelmi rendszerrel megegyező kereskedelmi rendszert létesítsen. 3. FEJEZET VÁMÜGYEK ÉS KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK 36. cikk Célkitűzések A felek elismerik, hogy a kereskedelempolitikai rendelkezések hiánytalan teljesítését és a vámok liberalizációjának következményeként javuló kereskedelmi forgalom előnyeit hatékony vámszolgálatokkal kell támogatni. Ennek elérése céljából a felek vállalják, hogy vámtörvényeiket és eljárásaikat az egyszerűsítésre, összehangolásra és számítógépes feldolgozásra, a hátrányos megkülönböztetés mellőzésére, az áttekinthetőség biztosítására és a kereskedelem szükségtelen akadályainak az eltávolítására kell alapozniuk. Ezekkel az eszközökkel a felek kötelezettséget vállalnak a jogszerű kereskedelem elősegítésére, a csalások és a jogszerűtlen kereskedelem elleni küzdelemben való részvételre. 37. cikk Vámügyi és közigazgatási együttműködés 1. Ennek a címnek a rendelkezései betartása és az 1. cikkben előírt célkitűzések hatékony elérése érdekében a felek együttműködésüket a következő alapelvekre alapozzák és vállalják, hogy: a) vámjogi és vámeljárási kérdésekben kicserélik egymással információikat; b) gondoskodnak a felek által bilaterális vagy multilaterális szinten elfogadott vámszabályok szabályszerű alkalmazásáról; c) együttműködnek behozatali, kiviteli és vámügyi törvényhozási és operatív kezdeményezésekben, valamint törekednek az üzleti közösségek hatékony kiszolgálására; d) együttműködnek a vámeljárások számítógépes feldolgozásában és indokolt esetekben közös szabványok kidolgozására törekszenek; e) lehetővé teszik és biztosítják az átrakási tevékenységeket és a tranzitforgalmat területeiken keresztül a GATT (1994) V. cikkében és a tranzitforgalommal kapcsolatos nemzetközi és/vagy regionális szabályok és dokumentumok rendelkezéseinek alkalmazásában; f) gondoskodnak a kivitellel és behozatallal kapcsolatosan kivetett adminisztratív illetékek és díjak előzetes kihirdetéséről a GATT (1994) VIII. cikkével összhangban a nyújtott szolgáltatásokkal arányos alkalmazásáról; g) a lehetőségek mértékéig közös álláspontot alakítanak ki olyan vámügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben, mint a WTO, WCO, ENSZ és az UNCTAD; és h) indokolt esetekben együttműködnek műszaki segítségnyújtás formájában, beleértve a szemináriumok megszervezését és kiküldöttek kihelyezését is. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései ellenére mindkét fél igazgatása kölcsönösen igazgatási segítséget nyújt vámügyekben a 7. jegyzőkönyv rendelkezései szerint. 38. cikk Vámügyi és vámjogi eljárások 1. A felek megállapodnak, hogy kereskedelmi és vámügyi rendelkezéseiket és jogszabályaikat az alábbiak alapján alkalmazzák: a) a jogszerű kereskedelem védelme a vámjogi követelmények hatékony alkalmazásával ás betartásával; b) olyan vámügyi jogszabályok alkalmazása, amelyek nem rónak szükségtelen terheket a gazdálkodó szervezetekre, biztosítékot nyújtanak a csalások ellen, és segítik a jogszabályok magas szinten történő betartását; c) a felek mindegyikénél egységes vámkódex alkalmazása, amely területének egészében érvényes; d) korszerű vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatelemzést, az áruk beléptetését és felszabadítását, felszabadítás utáni ellenőrzéseket és belső ellenőrzési módszereket; e) áttekinthető, hatékony és egyszerűsített eljárások alkalmazása a költségek csökkentése és a gazdálkodó szervezetek számára előre jelezhetősége céljából, a kis és középvállalkozásokat is beleértve; f) a nemzetközi szabványoknak megfelelő informatikai rendszerek fejlesztése mind a behozatali, mind a kiviteli forgalom számára a papíralapú eljárások kiváltásának és a hivatalos adatok elektronikus úton történő kicserélésének az elősegítése céljából a kereskedők és a vámigazgatások és egyéb hivatalok között, hogy ezzel lehetővé tegyék a gyors felszabadítási eljárások alkalmazását. Az ilyen rendszerek lehetővé tehetik az illetékek, adók és egyéb díjak elektronikus úton történő átutalását is; g) olyan szabályok és eljárások alkalmazása, amelyek lehetővé teszik vámszabályokkal kapcsolatos előzetes kötelező érvényű határozatok meghozatalát, nevezetesen a vámtarifaszámok és származási szabályok alkalmazását. Az ilyen határozatok bármikor módosíthatók vagy visszavonhatók, de csak az érintett gazdálkodó szervezet értesítését követően és visszamenőleges hatály nélkül, kivéve, ha a határozat meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt; h) engedéllyel rendelkező kereskedők esetében egyszerűsített eljárások alkalmazása objektív és hátrányos megkülönböztetés nélküli kritériumok alapján, amelyeknek mind a kis- és középvállalkozások, mind a nagy gazdálkodó szervezetek képesek megfelelni; (i) olyan behozatali rendelkezések alkalmazása, amelyek nem tartalmaznak semmiféle előszállítás vizsgálatával kapcsolatos követelményt a WTO megállapodásban a az előszállások vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések szerint; és j) olyan szabályok alkalmazása, amelyek biztosítják hogy a vámszabályok vagy vámeljárások kis mértékű megszegésért kivetett szabálysértési bírságok alkalmazása arányos és hátrányos megkülönböztetést nem tartalmaz, és nem idéz elő indokolatlan késedelmet, a GATT (1994) VIII. cikk rendelkezései szerint. 2. A munkamódszerek javítása, a kereskedelmet gátló szükségtelen eljárási akadályok megszüntetése, valamint a műveletek hátrányos megkülönböztetés nélküliségének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, teljességének és számon kérhetőségének a biztosítása érdekében a felek: a) egyszerűsítik az áruk vámkezelésével és felszabadításával kapcsolatos követelményeket és formalitásokat; ennek keretében együttműködnek olyan eljárások kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik a kiviteli és behozatali forgalom adatainak egyetlen intézményen keresztüli benyújtását, a vámhivatal és más ellenőrző hivatalok eljárásainak az összehangolását, hogy a lehetőségek mértékéig lehetővé tegyék behozatali és kiviteli forgalomban az ellenőrzések egyetlen hivatalon keresztüli végrehajtását. b) további lépéseket tesznek a vámhivatalok és egyéb hivatalok által megkövetelt adatok és dokumentáció mennyiségének a csökkentés, egyszerűsítése és szabványosítása irányába, beleértve a nemzetközi szabványokon alapuló és a lehetőségek mértékéig kereskedelemben beszerezhető információkat tartalmazó egységes vámokmány (EV) és adatüzenet használatát. c) a vámügyi területeken nemzetközi szabályokat és szabványokat alkalmaznak, beleértve az átdolgozott Kyotoi Egyezmény vámeljárások egyszerűsítésére és összehangolására vonatkozó lényeges elemeit. d) hatékony, azonnali és hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó eljárásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a fellebbezést áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatban vámhivatalok és egyéb hivatalok által alkalmazott eljárásaival, határozataival és döntéseivel szemben a GATT (1994) X. cikkének rendelkezései szerint. e) gondoskodnak a vonatkozó nemzetközi egyezmények és okmányok elveit tükröző intézkedések alkalmazásával a eljárások teljességének és sértetlenségének a folyamatos fenntartásáról. 39. cikk Kapcsolatok az üzleti közösséggel A felek megállapodnak: 1) a kereskedelmi ágazat képviselőivel időszerű jogszabályi javaslatokkal, vámügyi és kereskedelmi általános jellegű kérdésekkel kapcsolatos konzultációk megtartásának a szükségességéről. Ennek érdekében mindkét félnek megfelelő konzultációs mechanizmusokat kell kidolgoznia az igazgatások és az üzleti közösségek számára; 2) a vámügyi és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos új jogszabályok és általános eljárások kihirdetéséhez és az ilyen jogszabályok és eljárások változásainak és értelmezéseinek a lehetőségek mértékéig elektronikus eszközökön keresztüli közzétételi eljárásaiban. Ezek az eszközök felhasználhatók adminisztratív jellegű közlemények közzétételének a céljaira is, beleértve a vámhivatalok követelményeit és beléptetési eljárásait, a vámhivatalok munkaidejét és operatív tevékenységeit kikötőkben és határátkelőhelyeken, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait; 3) a gazdálkodó szervezetek és az illetékes hatóságok közötti együttműködés javítása céljából folyamatosan hozzáférhető szándéknyilatkozat kibocsátásában a WCO által kihirdetett szándéknyilatkozat alapján; 4) annak biztosítása érdekében, hogy vámügyi és egyéb kapcsolódó követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség igényeit, legjobb gyakorlatok alkalmazásában, és ahol a körülményekben bekövetkező változások azt lehetővé teszik, az ilyen követelmények vagy eljárások célkitűzéseinek kevesebb ráfordítással vagy a kereskedelmet kevésbé korlátozó módon való megoldását, az eljárásoknak a megfelelő kiigazítása érdekében. 40. cikk Vámérték-megállapítás 1. A felek közötti viszonossági kereskedelemben a vámérték-megállapítási szabályokat fenntartások és változtatások nélkül a WTO vámérték-megállapítási megállapodása szerint alkalmazzák. 2. A felek együttműködnek a vámérték-megállapítás kérdéseiben, különösen a munkamódszerek és operatív szempontok, indikatív vagy referencia-jelzőszámok, a vámérték pontos megállapítását igazoló megfelelő dokumentáció, és a biztosítékok alkalmazásának a kérdéseit szabályzó „jó gyakorlat kódex“ kidolgozásában. 41. cikk Felülvizsgálat A 38–40. cikkek rendelkezéseiről a Társulási Bizottság éves rendszerességgel leltárt készít. 42. cikk Vámügyi különbizottság 1. A felek létrehozzák a felek képviselőiből összeállított Vámügyi Együttműködési és Származási Szabályok Különbizottságot. A bizottság a felek előzetes megállapodásában meghatározott napon és napirend szerint ül össze. A bizottság elnökének irodáját a felek váltakozva működtetik. A bizottság a Társulási Bizottság alá rendelt szervezet. 2. A bizottság az alábbi feladatokat látja el: a) figyelemmel kíséri ennek a szakasznak és a származási szabályokról szóló jegyzőkönyvnek a végrehajtását és igazgatását; b) fórumot biztosít a vámügyi kérdésekkel kapcsolatos konzultációk és viták lefolytatásához, beleértve különösen a vámeljárásokkal, vámérték-megállapítással, vámtarifarendszerekkel, vámnómenklatúrákkal, vámügyi együttműködéssel és kölcsönös vámügyi igazgatási segítségnyújtási kérdésekkel kapcsolatban; c) fórumot biztosít a származási szabályokkal és igazgatási együttműködéssel kapcsolatos konzultációk és viták lefolytatásához; d) javítja az együttműködést a fejlesztésekben, a vámeljárások alkalmazásában és végrehajtásában, vámügyi igazgatási segítségnyújtásban, származási szabályok alkalmazásában és az igazgatási együttműködésben. 3. A felek megállapodnak, hogy a vámügyi együttműködés, a származási szabályok és a kölcsönös igazgatási segítségnyújtás kérdéseiben ad hoc tanácskozásokat fognak tartani. III. CÍM A letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga 1. FEJEZET LETELEPEDÉSI JOG 43. cikk 1. a) A Közösség és annak tagállamai területükön a szír társaságok számára legalább annyira kedvező elbánást biztosítanak a letelepedés vonatkozásában, mint amilyet bármilyen más kívülálló ország hasonló társaságai számára megadnak; b) a III. melléklet rendelkezéseiben felsorolt fenntartások érintése nélkül a Közösség és annak tagállamai területükön a szír társaságoknak egy tagállamban letelepedett leányvállalatai számára tevékenységeik vonatkozásában legalább annyira kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyet a Közösség bármelyik másik hasonló társasága számára megadnak; c) a Közösség és annak tagállamai területükön a szír társaságoknak egy tagállamban letelepedett fiókvállalatai számára tevékenységeik vonatkozásában legalább annyira kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyet bármilyen más kívülálló ország hasonló fiókvállalatai számára megadnak. 2. (a) a IV. melléklet rendelkezéseiben felsorolt fenntartások érintése nélkül, Szíria a Közösség társaságai számára legalább annyira kedvező elbánást biztosít a területén való letelepedés vonatkozásában, mint amilyet bármilyen hasonló szír társaság számára vagy más kívülálló ország hasonló társaságai számára megad, attól függően, hogy melyik elbánás a kedvezőbb; b) Szíria a Közösség társaságainak Szíriában letelepedett leányvállalatai számára a területén folytatott tevékenységeik vonatkozásában legalább annyira kedvező elbánást biztosít, mint amilyet Szíria bármelyik másik hasonló társasága számára megad; c) Szíria a Közösség társaságainak Szíriában letelepedett fiókvállalatai számára a területén folytatott tevékenységeik vonatkozásában legalább annyira kedvező elbánást biztosít, mint amilyet Szíria bármilyen más kívülálló ország hasonló fiókvállalatai számára megad; 3. Az 1. bekezdés (b) pontjának és a 2. bekezdés (b) pontjának rendelkezései nem használhatók fel a felek bizonyos ágazatok vagy tevékenységek a másik fél társaságainak letelepedett leányvállalatai vagy fiókvállalkozásai általi hozzáférhetőségét érintő törvényeinek és szabályzatainak kijátszására. Az 1. bekezdés (b) és (c) pontjában, valamint 2. bekezdés (b) pontjában említett kedvező elbánás előnyeit a Közösségben és Szíriában letelepedett társaságok, leányvállalatok, és fiókvállalkozások a megállapodás hatályba lépésének a napjától, illetve a később letelepedő társaságok, leányvállalatok és fiókvállalkozások a letelepedésük napjától kezdődően élvezhetik. 44. cikk 1. A 43. cikk rendelkezései nem alkalmazandók a légi közlekedés, a belvízi hajózás és a tengeri közlekedés területein. 2. Ugyanakkor azonban a nemzetközi tengeri közlekedésben szolgáltatásokat nyújtó hajózási ügynökségek tevékenységeinek a végzéséhez a tengeri csatlakozással rendelkező multimodális közlekedési ágazatokat is beleértve, mindkét fél engedélyezi a másik fél társaságainak kereskedelmi jelenlétét leányvállalat vagy fiókvállalkozás formájában legalább annyira kedvező elbánás biztosításával, mint amilyet saját hasonló társaságainak, vagy bármely kívülálló ország társaságainak, leányvállalatainak vagy fiókvállalkozásainak megad, attól függően, hogy melyik elbánás a kedvezőbb. Ilyen tevékenységek az alábbiak, de nem csak azokra korlátozódnak: a) tengeri közlekedéssel és ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások piacra bocsátása és értékesítése a megrendelőkkel közvetlen kapcsolatban az ajánlattételtől a kiszámlázásig, függetlenül attól, hogy az ilyen szolgáltatásokat a szolgáltató saját maga nyújtja vagy ajánlja fel, vagy olyan szolgáltatók, akikkel a szolgáltatás értékesítője tartós üzleti megállapodást kötött; b) bármiféle közlekedési szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó tevékenység megvásárlása, valamint felhasználása saját számlára vagy egy vevő megbízásából (és annak vevője számára viszontértékesítés), beleértve a bármilyen típusú belföldi közlekedési szolgáltatásokat is, különösen a belvízi hajózási, közúti és vasúti szolgáltatásokat, amelyek szükségesek a teljes körű szolgáltatás nyújtásához; c) a közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges dokumentumok, vámokmányok, és egyéb származási és a szállított áruk jellegének megfelelő okmányok kiállítása; d) üzleti információk szolgáltatása bármilyen eszköz felhasználásával, beleértve a számítógépes információs rendszereket és elektronikus adatcsere rendszereket is (a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó korlátozások függvényében); e) bármiféle üzleti megállapodás létesítése bármilyen helyi hajózási ügynökséggel, beleértve a részesedést is a társaság részvénytőkéjében és helyben toborzott személyzet felvételét (vagy külföldi személyzet felvétele esetében ennek a megállapodásnak a rendelkezései alkalmazandók); f) eljárás a megbízó társaságok nevében, hajók érkezésének a megszervezése és szükség esetén rakományok átvétele. 45. cikk Ennek a megállapodásnak az alkalmazásában: a) „Közösségi társaság” vagy „Szír társaság” olyan társaságot jelent, amelyet egy tagállam vagy Szíria törvényei szerint létesítettek, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy elsődleges üzleti telephelye a Közösség vagy Szíria területén található. Ugyanakkor azonban abban az esetben, ha egy társaság, amelyet egy tagállam vagy Szíria törvényei szerint létesítettek, csak bejegyzett irodáját működteti egy tagállam vagy Szíria területén, csak abban az esetben tekinthető közösségi társaságnak vagy szír társaságnak, ha tevékenységei ténylegesen és folyamatosan kapcsolódnak a tagállamok valamelyikének vagy Szíriának a gazdaságához; b) egy társaság „leányvállalata” olyan társaságot jelent, amelynek tevékenységeit az elsőként említett társaság ellenőrzi; c) egy társaság „fiókvállalkozása” folytonosság látszatát keltő jogi személyiséggel nem rendelkező üzletkötési helyet jelent, mint például egy anyavállalat kiterjesztése, saját vezetőséggel és lényeges irodai berendezéssel rendelkezik ahhoz, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson kívülálló felekkel, akik tudatában vannak annak, hogy nem szükséges közvetlenül az anyacéggel üzleti kapcsolatot létesíteniük, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az anyacég kiterjesztésén keresztül is annak ellenére, hogy az ilyen üzletkötési hely esetében nem szükségszerű, hogy az jogi kapcsolatban legyen az anyacéggel amelynek központi irodája külföldön székel; d) „letelepedés” a fenti (a) pontban említett közösségi vagy szír társaságoknak a jogát jelenti arra vonatkozóan, hogy üzleti tevékenységeket kezdeményezzenek és leányvállalatokat vagy fiókvállalkozásokat hozzanak létre Szíria vagy a Közösség területén; e) „működés” gazdasági tevékenységek végzését jelenti; f) „gazdasági tevékenység” ipari, kereskedelmi és professzionális tevékenységek végzését jelenti; g) „egy tagállam vagy Szíria állampolgára” olyan természetes személyt jelent, aki valamelyik tagállam vagy Szíria állampolgára; h) a nemzetközi tengeri közlekedés vonatkozásában, a tengeri csatlakozással rendelkező multimodális közlekedési ágazatokat is beleértve, a tagállamok vagy Szíria olyan állampolgárai, akik a Közösségen vagy Szírián kívüli területen telepedtek le, és olyan hajózási társaságok, amelyek a Közösség vagy Szíria területén kívül telepedtek le, és amelyek felett egy tagállam vagy Szíria állampolgára gyakorol ellenőrzést, szintén élvezik ennek fejezetnek és a 2. fejezetnek a rendelkezésében előírt előnyöket abban az esetben, ha hajóikat abban a tagállamban vagy Szíriában lajstromoztatták annak az országnak a vonatkozó törvényei szerint. 46. cikk 1. A felek a legnagyobb igyekezettel törekszenek olyan intézkedések vagy cselekedetek alkalmazásának az elkerülésére, amelyek egymás társaságai letelepedési és működési körülményeiben szigorúbb feltételeket létesítenének, mint a megállapodás hatályba lépésének a napját megelőző napon érvényes feltételek voltak. 2. Ennek a cikknek a rendelkezései nem érintik az 57. cikk rendelkezéseit. Az 57. cikk rendelkezései által érintett helyzeteket kizárólag annak a cikknek a rendelkezései érintik minden más rendelkezés kizárásával. 47. cikk 1. A Közösség vagy Szíria területén letelepedett közösségi vagy szír társaság jogosult foglalkoztatni vagy leányvállalatai, illetve fiókvállalkozásai által foglalkoztatni a letelepedés szerinti befogadó ország hatályos törvényei szerint a Közösség vagy Szíria területén olyan munkavállalókat, akik a Közösség vagy Szíria állampolgárai, abban az esetben ha azok a munkavállalók a 2. bekezdés rendelkezései szerint kulcsfontosságú személyek, akiket csak az ilyen társaságok, azok leányvállalatai vagy fiókvállalkozásai foglalkoztatnak. Az ilyen munkavállalók lakhatási és munkavállalási engedélyei csak a munkaviszony időtartamára érvényesek. 2. A fent említett társaságok, a továbbiakban „szervezetek” kulcsfontosságú személyei a (c) pontban meghatározottak szerinti úgynevezett „társaságon belüli áthelyezettek” az alábbi felsorolt kategóriákban, amennyiben az érintett szervezet jogi személy és ha az ilyen személyek közvetlenül az áthelyezést megelőző legalább egy éven keresztül annak munkavállalói vagy abban partnerek voltak (többségi részvénytulajdonosok kivételével): a) egy szervezeten belül vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata az intézmény vezetőségének irányítása, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei látják el beleértve az alábbiakat: akik a létesítményt vagy a létesítmény egy részlegét vagy alegységét igazgatják; akik más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik; akik személyes hatáskörrel rendelkeznek személyzet felvételére vagy elbocsátására, illetve személyzet felvételével és elbocsátásával kapcsolatos javaslattételre vagy egyéb személyzeti feladatok ellátására; b) egy szervezeten belül tevékenykedő olyan személyek, akik a létesítmény kiszolgálásához, kutatóberendezések használatához, technikák alkalmazásához vagy irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése a létesítmény jellege által meghatározott ismereteken kívül magas szintű képzettséget tükrözhet a végzett munka vagy különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, beleértve elismert szakmai tagságot is; c) a „társaságon belüli áthelyezett” a felek valamelyikének a területén működő szervezetben tevékenykedő személyt jelent, akit ideiglenesen áthelyeznek gazdasági tevékenységek végzése céljából a másik fél területén tevékenykedő létesítményhez; az áthelyező szervezetnek elsődleges üzleti tevékenységeit az egyik fél területén kell végeznie, és az áthelyezést annak a szervezetnek a másik fél területén tényleges gazdasági tevékenységet végző intézményhez (leányvállalathoz, fiókvállalkozáshoz) kell végrehajtani. 3. A tagállamok vagy Szíria állampolgárainak a Közösség és Szíria területére történő belépését és ideiglenes ott tartózkodását engedélyezni kell, ha a társaságoknak ezek a képviselői a társaságon belül vezető beosztást ellátó személyek a fenti 2. bekezdés (a) pontjában meghatározottak szerint és akiknek a feladata egy szíriai vagy közösségi társaság létesítése a Közösségben vagy Szíriában, ha: a) a társaság ilyen képviselői közvetlen értékesítési vagy szolgáltatási tevékenységet nem végeznek, és b) a társaság a Közösség érintett tagállamában vagy Szíriában más képviselővel, irodával, leányvállalattal vagy fiókvállalkozással nem rendelkezik. 48. cikk Annak megkönnyítése céljából, hogy a Közösség állampolgárai és Szíria állampolgárai megkezdhessék és végezhessék a szabályozás alá eső szalmai tevékenységeiket, a Társulási Tanács megvizsgálja, hogy milyen lépések megtétele szükséges a képesítések kölcsönös elismeréséhez. 49. cikk A 43. cikk rendelkezései nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a felek valamelyike különleges szabályokat alkalmazzon saját területén a másik fél olyan fiókvállalkozásainak a letelepedése és működése vonatkozásában, amelyek az elsőként említett fél területén nincsenek bejegyezve, amit az ilyen fiókvállalkozások és az adott területen bejegyzett fiókvállalkozások közötti jogi vagy műszaki különbözőségek, vagy pénzügyi szolgáltatások esetén az óvatos körültekintési szempontok indokolhatnak. Az elbánásban az eltérés mértéke nem haladhatja meg a jogi vagy műszaki különbözőségek, vagy pénzügyi szolgáltatások esetén az óvatos körültekintési szempontok figyelembevételéhez szigorúan szükséges mértéket. 2. FEJEZET HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS 50. cikk 1. A felek a legnagyobb igyekezettel törekszenek arra, hogy a felek szolgáltató ágazatai fejlettségének a figyelembevételével lehetővé tegyék szolgáltatásoknak olyan közösségi vagy szír társaságok általi nyújtását, amelyek nem annak a félnek a területén letelepedett társaságok, amelyen az a személy tartózkodik, amelyiknek részére szolgáltatást nyújtanak. 2. Az 1. bekezdésben említett célkitűzés eléréséhez a Társulási Tanács dolgoz ki ajánlásokat. 51. cikk Abból a célból, hogy a közlekedés fejlesztése a felek között kereskedelmi szükségleteikhez igazítva összehangolt módon történjen, a piacok kölcsönös hozzáférhetősége és szolgáltatások nyújtása a légi, vasúti, közúti és belvízi közlekedésben indokolt esetekben a megállapodás hatályba lépésének a napját követően a felek közötti külön megállapodás tárgyát képezheti. 52. cikk 1. A tengeri közlekedés tekintetében a felek vállalják, hogy a nemzetközi piacon és nemzetközi tengeri forgalomban kereskedelmi alapon ténylegesen a korlátozásoktól mentes hozzáférés elvét alkalmazzák. a) A felek a nemzetközi piacon és nemzetközi tengeri forgalomban folytatólagosan kereskedelmi alapon ténylegesen a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés elvét alkalmazzák; b) a felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenyes környezet iránt, amelyet a száraz és folyékony tömegáru kereskedelemben lényeges jellegzetességnek ismernek el. 2. Az 1. bekezdésben említett elvek alkalmazásában a felek: a) nem kezdeményezik rakomány megosztási rendszerek létesítését jövőbeli bilaterális megállapodások formájában kívülálló országokkal a száraz és folyékony tömegáru kereskedelemben és vonalhajózási piacon. Ugyanakkor azonban ez a rendelkezés nem zárja ki ilyen vonalhajózási rendszerek igénybevételének a lehetőségét olyan kivételes esetekben, amikor a megállapodást aláíró egyik fél vonalhajózási társaságai nem rendelkeznének lehetőséggel kereskedelmi forgalom bonyolítására az érintett kívülálló ország kimenő és bemenő forgalmában; b) ennek a megállapodásnak a hatályba lépésekor megszüntetnek minden olyan egyoldalúan alkalmazott intézkedést, közigazgatási, műszaki és egyéb akadályt, amely korlátozó vagy hátrányos megkülönböztetést előidéző hatást fejt ki a nemzetközi tengeri közlekedés számára nyújtott szolgáltatásokra, és tartózkodnak ilyen intézkedések alkalmazásának a bevezetésétől. A felek mindegyike köteles az áruszállítási vagy személyszállítási vagy mindkét forgalomban a másik fél lobogóját viselő vagy a másik fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajók számára kikötők használata, kikötői infrastruktúra és tengerészeti segédüzemi szolgáltatások, továbbá díjak és illetékek, vámeljárások, kikötőhely kijelölések és rakodó berendezések hozzáférhetősége vonatkozásában legalább olyan kedvező elbánást biztosítani, mint amilyet a saját hajói számára biztosít. 3. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 53. cikk 1. A felek vállalják, hogy ennek címnek a kidolgozását egy „gazdasági integrációs megállapodásnak” tekintik az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (GATS) V. cikkében előírtak szerint. 2. Az 1. bekezdésben említett célkitűzés elérése a Társulási Tanács általi első megvizsgálás után lehetséges, legkésőbb a megállapodás hatályba lépésének a napját követő öt éven belül./ 3. A Társulási Tanács az ilyen vizsgálat elvégzésekor figyelembe veszi a felek között az érintett tevékenységek vonatkozásában alkalmazott jogszabályok közelítésében elért előre haladást. 54. cikk 1. Ennek a címnek a rendelkezései közérdek, közbiztonság és közegészségügy szempontjainak a figyelembevétele függvényében alkalmazhatók. 2. A rendelkezések nem érintik azokat a tevékenységeket, amelyek a felek bármelyikének a területén akár csak ideiglenes jelleggel is hivatalos hatósági eljárással kapcsolatban vannak. 55. cikk Ennek a címnek az alkalmazásában a megállapodás semmiféle rendelkezése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felek saját törvényeiket és szabályzataikat alkalmazzák természetes személyek belépésének és tartózkodásának, munkavégzésének, munkahelyi körülményeinek és letelepedésének, valamint szolgáltatás nyújtásának az engedélyezésében, feltéve, hogy azt olyan módon alkalmazzák, hogy azzal nem teszik semmissé és nem rontják a megállapodás bármiféle egyéb rendelkezése értelmében bármiféle egyéb felet megillető előnyök halmozódását. Ez a rendelkezés nem érinti az 54. cikk rendelkezéseinek az alkalmazását. 56. cikk Az olyan társaságok, amelyek fölött az ellenőrzést kizárólag szíriai és közösségi társaságok közösen gyakorolják, vagy azok közös tulajdonában vannak, szintén élvezik ennek a cikknek a rendelkezéseiben előírt előnyöket. 57. cikk A felek bármelyike által ennek a megállapodásnak a hatálya alatt a másik fél számára biztosított elbánásnak a GATS megállapodás által lefedett minden ágazat vagy intézkedés vonatkozásában semmilyen esetben nem szabad kedvezőbbnek lennie, mint amilyen elbánást az elsőként említett fél a GATS rendelkezéseinek a hatálya alatt az egyes szolgáltatási ágazatokban, alágazatokban és szolgáltatási módban biztosít. 58. cikk Ennek a címnek az alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai vagy Szíria által alkalmazott összehangolt elbánást a GATS megállapodás V. cikkének elvei szerinti gazdasági integrációs megállapodás értelmében vállalt kötelezettségek vonatkozásában. 59. cikk 1. A megállapodás minden egyéb rendelkezése ellenére egyik fél számára sem akadályozható meg, hogy elővigyázatossági szempontok miatt intézkedéseket tegyen meg, beleértve a befektetők, letétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmét, akik számára egy pénzügyi szolgáltató a vagyonkezelői szolgáltatást nyújt vagy a pénzügyi rendszer sértetlenségét és stabilitását célzó intézkedéseket. Ha az ilyen intézkedések nem felelnek meg a megállapodás rendelkezéseinek, akkor azok nem használhatók az érintett félnek a megállapodás hatálya alatt keletkezett kötelezettségei teljesítésének a kikerülésére. 2. Ennek a megállapodásnak semmiféle rendelkezése nem értelmezhető olyan módon, mint ami megköveteli, hogy egy fél információt szolgáltasson egyedi ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatban, vagy állami intézmények bizalmas jellegű vagy tulajdonosi védelem alatt álló információit kiszolgáltassa. 60. cikk Ennek a megállapodásnak a rendelkezései nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy a felek bármelyike bármiféle intézkedést alkalmazzon kívülálló országnak a piaci hozzáférését érintő intézkedésnek a megállapodás rendelkezéseinek a felhasználásával történő kijátszása megakadályozására. IV. CÍM FIZETÉSEK, TŐKEMOZGÁSOK ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÜGYEK 1. FEJEZET FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁSOK 61. cikk A 63. cikk rendelkezéseinek a függvényében a felek vállalják, hogy minden folyó fizetésüket folyamatban levő tranzakciók ellenében szabadon átváltható devizanemben teljesítik. 62. cikk 1. A fizetési mérleg tőkeszámláján bonyolított minden tranzakció tekintetében a Közösség és Szíria köteles ennek a megállapodásnak a hatályba lépése napjától kezdődően gondoskodni arról, hogy a Szíriában az akkori hatályos törvények szerint létesített cégekbe befektetett közvetlen külföldi befektetéssel, és a Letelepedés és szolgáltatások nyújtása cím rendelkezései szerint befektetett tőke szabadon mozoghasson, és az ilyen befektetésekből származó hozamok és nyereség szabadon leszámítolhatók és repatriálhatók legyenek. 2. A felek a Közösség és Szíria közötti tőkemozgások elősegítése és további liberalizálása érdekében konzultációkat folytatnak egymással. 63. cikk Abban az esetben ha a Közösség egy vagy több tagállama vagy Szíria a fizetési mérleg vonatkozásában súlyos kockázattal vagy nehézségekkel szembesül, akkor a Közösség és Szíria a GATT és a Nemzetközi Valutaalap alapszabályának VIII. és XIV. cikkei keretében meghatározott feltételeknek megfelelően korlátozó intézkedéseket vezet be a folyó fizetési kötelezettségek teljesítésében, ha ilyen intézkedés megtétele elkerülhetetlenül szükséges. Az adott esetnek megfelelően a Közösség vagy Szíria a ilyenkor haladéktalanul köteles a másik felet értesíteni és közölni az ilyen intézkedések megszüntetésének a lehető legrövidebb időn belüli határidejét. 2. FEJEZET VERSENYSZABÁLYOK 64. cikk 1. Az alábbiak összeegyeztethetetlenek a megállapodás megfelelő működésével, amennyiben a Közösség és Szíria közötti kereskedelmi forgalmat befolyásolják: a) vállalkozások közötti olyan megállapodások, társulások által meghozott olyan határozatok és vállalkozások közötti olyan összehangolt intézkedések, amelyek célja vagy hatása a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása; b) egy vagy több vállalkozás általi visszaélés az erőfölényt biztosító helyzettel a Közösség vagy Szíria területének egészén vagy annak jelentős részén. 2. A felek együttműködnek saját versenytörvényeiknek a jogalkalmazásában, és a szakmai és üzleti titoktartási kötelezettségek korlátozásainak a figyelembevételével kicserélik egymással információikat. Ennek az együttműködésnek jellegzetességeit az V. melléklet tartalmazza. 3. Ha a Közösség vagy Szíria úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos eljárás összeegyeztethetetlen ennek a cikknek az első bekezdésében előírt rendelkezésekkel, és az ilyen eljárás súlyosan veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a másik fél érdekeit, akkor a másik fél a Társulási Bizottságon belül lefolytatott konzultációt követően, vagy a konzultáció kezdeményezésétől számított harminc munkanap eltelte után megteheti a megfelelő intézkedéseket. 65. cikk A Közösség és Szíria progresszív módon kiigazításokat hajt végre a GATT hatálya alatt vállalt kötelezettségeik érintése nélkül minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumon abból a célból, hogy a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított öt év eltelte után ne maradjon fenn hátrányos megkülönböztetés azoknak a feltételeknek az alkalmazásában, amelyek szerint a tagállamok és Szíria állampolgárai között az áruk beszerzése és piacra bocsátása történik. A felek ennek a célkitűzésnek az elérése céljából alkalmazott intézkedéseiket közlik a Társulási Bizottsággal. 66. cikk Az állami vállalatok és különleges vagy kizárólagos jogosultsággal felruházott vállalatok tekintetében a Társulási Tanács gondoskodik arról, hogy a megállapodás hatályba lépésének a napjától számított öt év eltelte után semmiféle olyan intézkedést ne kezdeményezzenek és ne tartsanak fenn, amely a felek érdekeit sértő mértékben torzítja a Szíria és a Közösség közötti kereskedelmet. Ennek a rendelkezésnek nem szabad a törvénybe ütköznie, sem pedig az ilyen vállalatokra bízott feladatok teljesítését befolyásolnia. 3. FEJEZET KÖZBESZERZÉSEK 67. cikk Közbeszerzések 1. A felek kötelesek meghatározni a közbeszerzési piacok tényleges, viszonosságon alapuló és fokozatosan végrehajtandó megnyitásának az ütemezését. 2. Mindegyik fél köteles gondoskodni arról, hogy a VII. melléklet rendelkezései által érintett intézményeik beszerzései áttekinthető, indokolt és hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendszerben, a VII. mellékletben előírt meghatározás szerint, a felek mindegyikének minden szállítóját egyenlő elbánásban részesítve és a nyitott és hatékony verseny szellemében történjenek. 3. A közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat, valamint sajátos beszerzési eljárás alkalmazásában ennek a megállapodásnak a hatálya alatt mindegyik fél köteles áruk, szolgáltatások és a másik fél szállítói számára a belföldi áruk, szolgáltatások és szállítók esetében alkalmazott elbánásnál nem kevésbé kedvező elbánást biztosítani. 4. A közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat, valamint sajátos beszerzési eljárás alkalmazásában ennek a megállapodásnak a hatálya alatt mindegyik fél köteles gondoskodni arról, hogy a VII. mellékletben felsorolt intézményeik: a) ne alkalmazzanak helyben letelepedett szállító esetében kevésbé kedvező elbánást másik helyben letelepedett szállítóval szemben azon az alapon, hogy annak a másik féllel szorosabb a társulási vagy tulajdonosi viszonya, vagy az a másik fél állampolgára; és b) ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett szállítóval szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik fél termékei vagy szolgáltatásai. 5. A kívülálló országok árui, szolgáltatásai és szállítói számára nyitott közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat, valamint sajátos beszerzési eljárás alkalmazásában Szíria köteles a másik fél árui és szállítói számára bármilyen kívülálló ország áru, szolgáltatásai és szállítói esetében alkalmazott elbánásnál nem kevésbé kedvezményes elbánást biztosítani. Az Európai Unió Közbeszerzési Megállapodásában (GPA) érintett közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat alkalmazásában az Európai Közösségek kötelesek azonnal és korlátozás nélkül Szíria árui, szolgáltatásai és szállítói számára a GPA megállapodás szerződő feleinek az áru, szolgáltatásai és szállítói esetében alkalmazott elbánásnál nem kevésbé kedvezményes elbánást biztosítani. 6. A felek a közbeszerzési piacok nyitottságának a helyzetét rendszeresen felülvizsgálják és legfeljebb három éven belül tárgyalásokat kezdeményeznek a VII. mellékletben felsorolt intézmények listájának a bővítése céljából. 7. Ennek a cikknek semmiféle rendelkezése nem értelmezhető olyan módon, mint ami: megköveteli egy féltől, hogy olyan információt szolgáltasson, amelyet lényeges biztonsági szempontjaival ellentétesnek ítél meg; megakadályozza, hogy egy fél megtegye szükséges intézkedéseket, amelyeket szükségesnek vél nemzetbiztonsági vagy honvédelmi célokból végrehajtott közbeszerzésekkel kapcsolatos lényeges biztonsági szempontjainak a megvédésében. 8. Ez a cikk nem alkalmazandó olyan szerződések vonatkozásában, amelyeket az alábbiak értelmében ítéltek oda: a szerződő felek közös végrehajtásával vagy kiaknázásával megvalósítandó projektre vonatkozó nemzetközi megállapodás; csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodás; nemzetközi szervezet különleges eljárásai; nem szerződéses megállapodás, illetve segítségnyújtási vagy együttműködési programok keretében bármiféle kormányzati segítségnyújtás és beszerzés. 68. cikk A közbeszerzések áttekinthetősége 1. Mindegyik fél köteles az e cím rendelkezései által érintett beszerzésekkel kapcsolatos, a VI. mellékletben feltüntetett kiadványokban kihirdetett és a hivatalosan erre a célra kijelölt elektronikus adathordozókon közölt minden törvényt, rendeletet, bírósági határozatot, valamint általános alkalmazásra és eljárásokra vonatkozó adminisztratív intézkedést haladék nélkül közzétenni. 2. Mindegyik fél köteles ugyanolyan módon az ilyen intézkedésekben bekövetkező minden változást haladék nélkül közzétenni. 3. Mindegyik fél köteles gondoskodni arról, hogy intézményeik hatékony módon hozzák nyilvánosságra a vonatkozó közbeszerzési folyamatokból származó pályázati lehetőségeket, a másik fél szállítóit lássák el a beszerzési eljárásban való részvételhez szükséges összes tájékoztatással. 4. A beszerzési folyamatok pályázati lehetőségeinek a közzétételében fel kell tüntetni a VII. mellékletben előírt információkat és a kihirdetést megfelelő időben végre kell hajtani, ami lehetővé teszi, hogy a felek érdekelt pályázói a lehető legszélesebb körben és hátrányos megkülönböztetés nélkül ahhoz hozzáférhessenek. Ezeket az eszközöket a VII. melléklet tartalmazza. 69. cikk Közbeszerzések határidejei 1. A közbeszerző intézményeknek a pályázatok beérkezéséhez és a részvételre való felhívások kiküldéséhez olyan határidőket kell meghatározniuk, amelyek elegendő időt biztosítanak mind a másik fél pályázóinak, mind pedig a belföldi pályázóknak ahhoz, hogy elkészítsék és benyújtsák pályázataikat, és indokolt esetben megkapják a részvételre való felhívásukat, vagy minősítő eljárásra a felkérésüket. Az ilyen határidőknek a meghatározásában a az intézményeknek saját célszerű igényeikkel összhangban figyelembe kell venniük olyan tényezőket, mint a szándékolt beszerzési eljárás bonyolultsága, és belföldi és külföldi feladási helyekről történő benyújtás szokásos időtartama. 2. Mindegyik fél köteles gondoskodni arról, hogy közbeszerző intézményeik a pályázatok beérkezési határidőinek, a részvételi és szállítói listájára való felkerülési határideinek, a minősítési felhívások kiküldési időpontjainak a meghatározásakor megfelelő módon figyelembe vegyék a kihirdetésben előadódó késedelmeket. 3. A pályázatok beérkezéséhez előírható minimális határidőt a VII. melléklet tartalmazza. 70. c ikk Ajánlatok elbírálásának megtámadása 1. Mindegyik fél köteles hátrányos megkülönböztetésektől mentes, megfelelő időt biztosító és hatékony eljárások alkalmazásáról gondoskodni, amely lehetővé teszi szállítók számára hogy az érdekeltségi körükbe tartozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ennek a megállapodásnak a rendelkezéseivel ütköző vélelmezett sérelmeket megtámadhassák. 2. Az ilyen megtámadások tárgyalását pártatlan és független felülvizsgáló hatóság előtt kell megtartani. A nem bírósági jogállású felülvizsgáló hatóság bírósági felügyelet alatt áll, vagy bírósági eljárásokhoz hasonló eljárási garanciákkal kell rendelkeznie. 71. cikk Együttműködés és segítségnyújtás közbeszerzésekben 1. A felek a közbeszerzések területén együttműködnek a legjobb gyakorlatokkal és szabályzói keretekkel kapcsolatos tapasztalat- és információcserék formájában. 2. A feleknek törekedniük kell az együttműködésre abból a célból, hogy jobban megértsék egymás közbeszerzési rendszereit és jobb hozzáférést biztosítsanak piacaikhoz. 3. Indokkal alátámasztott felkérésre technikai segítséget kell nyújtani, különösen közösen kidolgozott képzési programok formájában. 4. FEJEZET EGYÉB GAZDASÁGI KÉRDÉSEK 72. cikk Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok 1. Ennek a cikknek és a VI. mellékletnek a rendelkezései értelmében a felek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozású szempontjairól szóló megállapodás (TRIPS) és a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás IC melléklete rendelkezéseivel összhangban a legmagasabb szinten gondoskodnak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok( a megadásáról és megfelelő hatékony védelméről, valamint az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeiről. 2. Ennek a cikknek és a VI. mellékletnek a végrehajtását a felek rendszeresen ellenőrzik. 73. cikk Szabványok, műszaki szabályok és megfelelőség-felmérési eljárások 1. A szabványokkal, műszaki szabályokkal és megfelelőség-felmérési eljárásokkal kapcsolatos jogok biztosítása vonatkozásában a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO megállapodás rendelkezései alkalmazandók azzal a rendelkezéssel együtt, amely kimondja: „a tagok kötelesek gondoskodni arról, hogy a műszaki szabályok sem céljukat, sem hatásaikat tekintve ne a nemzetközi kereskedelem elé szükségtelen akadályokat gördítő tartalommal készüljenek el, kerüljenek elfogadásra vagy alkalmazásra”. 2. A feleknek megfelelő lépések megtételével szorgalmazniuk kell, hogy Szíria a Közösség műszaki szabályait és az európai szabványokat fogadja el ipari termékeihez és bizonylatolási eljárásaiban. 3. A 2. bekezdésben említett elvek alapként való felhasználásával a felek a megfelelő körülmények kialakulása után megkötik a megfelelőség-felmérési eljárásokról szóló megállapodást. 4. Ezen a területen az együttműködés célja Szíria számára segítségnyújtás jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz közelítésben. V. CÍM JOGVITÁK RENDEZÉSE I. FEJEZET CÉLKITŰZÉS ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET 74. cikk Célkitűzés Ennek a címnek a célja a felek között keletkező kereskedelmi jellegű jogviták rendezése abból a célból, hogy ha lehetséges, kölcsönöse elfogadható megoldásokat találjanak. 75. cikk Alkalmazási terület Ennek a címnek a rendelkezései a II–V. címek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos nézeteltéréseket érintik, beleértve azokat az eseteket is, amikor egy fél kifejezetten ellentétes értelmű utalások hiányában úgy ítéli meg, hogy egy intézkedés vonatkozásában a másik fél megszegi ezeknek címeknek a rendelkezéseit. II. FEJEZET A JOGVITÁK ELKERÜLÉSE KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS 76. cikk Konzultációk 1. A felek a II–V. címek rendelkezéseinek az alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos nézeteltéréseik megoldásában jóhiszemű konzultációk kezdeményezésével kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálására törekednek. 2. A kezdeményező fél a másik fél számára küld egy konzultáció megtartására vonatkozó, a jogait hátrányosan érintő intézkedést tartalmazó írásos felhívást, amelynek másolatát megküldi a Kereskedelmi Bizottság számára. Az vitatott címek érintett rendelkezéseit szintén fel kell tüntetni. 3. A konzultációt a felhívás kézbesítésének a napjától számított 30 napon belül meg kell tartani, és a felek ellentétes értelmű megállapodása hiányában annak megtartására az alperes fél területén kerül sor. A konzultációt a felhívás napjától számított 60 napos időszak eltelte után lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a felek a konzultáció folytatásában állapodnak meg. A konzultáció során közölt minden információt bizalmas jelleggel kezelnek. 4. Ha a konzultációk megtartására a 3. bekezdésben előírt határidőn belül nem kerül sor, és kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálásában nem sikerült megállapodni, akkor a felperes fél közvetlenül választottbírói testület felállítását igényelheti a 78. cikk rendelkezései szerint. 77. cikk Közvetítés 1. Abban az esetben, ha a konzultáción nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálásában megállapodni, akkor a felek közös megállapodással a Kereskedelmi Bizottság által kijelölt közvetítőhöz fordulhatnak egyeztetés céljából. Minden közvetítő útján folytatott egyeztetés kérését írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező témát, valamint az egyeztetés vonatkozásában közösen elfogadott feladat-meghatározást. 2. A Kereskedelmi Bizottság elnöke a felkérés megkapásának a napjától számított 10 napon belül jelöl ki egy közvetítőt a 79. cikk 2. bekezdésében említett személyek csoportjából, aki egyik félnek sem állampolgára. A közvetítő a kijelölésének a napjától számított 30 napon belül hívja össze a felek tárgyalását. A közvetítő a tárgyalás napja előtt legalább 15 nappal megkapja minkét fél benyújtott anyagát és az esettel kapcsolatosan a kijelölésének napjától számított 45 napon belül nyilvánít véleményt. A közvetítő véleménye tartalmazhat a vitatott címek rendelkezéseivel összhangban levő ajánlást, amellyel a vitás kérdés rendezhető. A közvetítő által nyilvánított vélemény nem kötelező érvényű. 3. A körülményeknek megfelelően a fenti 2. bekezdésben előírt határidők mindkét fél egyetértésével megváltoztathatók. Minden változtatásról mind a feleket, mind a Kereskedelmi Bizottságot tájékoztatni kell. 4. Abban az esetben, ha a közvetítés kölcsönösen elfogadható megoldást eredményez, akkor a felek ezt a tényt írásban közlik a Kereskedelmi Bizottsággal. III. FEJEZET JOGVITÁK RENDEZÉSI ELJÁRÁSAI 78. cikk Választottbírói testület felállítása 1. Abban az esetben, ha a felek a 76. cikk rendelkezései szerint kezdeményezett konzultációkon keresztül nem képesek a jogvitát egymás között rendezni, vagy ha a felek közvetítői szolgáltatást vettek igénybe a 77. cikk rendelkezései szerint és a közvetítő véleményének kibocsátását követő 15 napon belül a felek nem képesek kölcsönösen elfogadható megoldást találni, vagy ha a felek nem teljesítik a kölcsönösen elfogadott megoldásban előírtakat, akkor a felperes az alperes félnek és a Kereskedelmi Bizottságnak egyidejűleg elküldött írásos kérelemmel jogosult választottbírói testület felállítását kezdeményezni. 2. A felperes az írásos kérelemben köteles feltüntetni azokat az intézkedéseket, amelyek megítélése szerint sértik ezeknek a címeknek a rendelkezéseit, valamint köteles feltüntetni az általa megfelelőnek vélt rendelkezéseket. 79. cikk Választottbírók kijelölése 1. A választottbírói testület három választottbíróból áll. 2. A Kereskedelmi Bizottság legkésőbb hat hónappal a megállapodás hatályba lépésének a napját követően összeállít egy 15 személy nevét tartalmazó listát azokról, akik választottbíróként kívánnak és képesek tevékenykedni. Mindkét fél 5 fő választottbíró jelölésére jogosult. A két fél megállapodik, hogy az általuk kijelölt 5 fő a felek egyikének sem állampolgára. A lista tartalmának folyamatos fenntartását ezen a szinten a Kereskedelmi Bizottság biztosítja. 3. A választottbíróknak jogi és/vagy külkereskedelmi szakmai ismeretekkel vagy szakmai tapasztalatokkal kell rendelkezniük. A választottbírók függetlenek, saját személyi felelősségükre járnak el, és semmiféle szervezettől vagy kormánytól[9] nem fogadnak el utasításokat, továbbá tevékenységeiket a VIII. mellékletben előírt magatartási kódex rendelkezéseinek a betartásával végzik. 80. cikk A választottbírói testület összetétele 1. A Kereskedelmi Bizottsághoz eljuttatott kérelem benyújtásának a napjától számított 10 napon belül a felek konzultációt tartanak a választottbírói testület összetételének az egyeztetése céljából. Abban az esetben, ha a felek a választottbírói testület összetételéről ez alatt az időszak alatt nem képesek megállapodni, akkor a felek bármelyike jogosult a Kereskedelmi Bizottság elnökét vagy annak megbízottját felkérni, hogy a három csoportban (tehát a felekkel megegyező állampolgárságú személyek listáiban és a felek egyikével sem megegyező állampolgárságú személyeket tartalmazó kombinált listában) felsorolt tagok közül sorshúzással válassza ki a választottbírói testület tagjait. Ha a felek a választottbírói testület egy vagy több tagjában meg tudtak állapodni, akkor a még hiányzó tagot (tagokat) a vonatkozó listákból sorshúzással jelölik ki. A választottbírói testület tagjait minden esetben a felekkel megegyező állampolgárságú egy-egy személy, valamint egy, a felek egyikével sem megegyező állampolgárságú személy kijelölésével állítják össze, az utóbbi személy a választottbírói testület elnöke. 2. A választottbírói testület felállításának a napja az a nap, amelyiken mindhárom választottbíró kijelölése megtörténik. 3. Ha felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy egy kijelölt választottbíró nem felel meg a magatartási kódexben előírt követelményeknek, akkor a felek konzultációt tartanak és ha sikerül megállapodniuk, akkor az ilyen leváltott választottbírót a 4. bekezdésben előírt eljárással kijelölt választottbíróval cserélik fel. Abban az esetben, ha a felek a választottbíró felcserélésének a szükségességében, akkor ezt az ügyet a választottbírói testület elnöke elé terjesztik[10], akinek a döntése végleges. 4. Ha egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy a 3. bekezdés rendelkezései szerint leváltották, akkor a helyettesítő választottbírót 5 napon belül ki kell jelölni az eredeti választottbíró kijelölésénél alkalmazott eljárás lefolytatásával. Ennek az eljárásnak a lefolytatásáig a választottbírói eljárást fel kell függeszteni. 81. cikk Eljárási szabályok 1. A Kereskedelmi Bizottság a választottbírói testület eljárásának lefolytatásában a felek által elfogadott és a megállapodáshoz mellékelt eljárási szabályokat alkalmazza. 2. A választottbírói testület ülései az eljárási szabályokban előírtaknak megfelelően nyilvánosak, kivéve, ha a választottbírói testület saját indítványában, vagy a felek felkérésére ettől eltérő határozatot hoz. 82. cikk Információszolgáltatás és műszaki tanácsadás A választottbírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére bármiféle olyan forrásból beszerezhet információkat, amelyeket az eljárás lefolytatásához szükségesnek vél. A választottbírói testület továbbá szükség esetén jogosult szakértői véleményeket is igénybe venni. Minden ilyen módon megszerzett információt mindkét féllel közölni kell. Az érdekelt felek jogosultak az eljárási szabályok szerint önzetlen tanácsadói ( amicus curiae ) tájékoztatást nyújtani a választottbírói testület számára. 83. cikk Hatályos jog A választottbírói testület ezeknek a címeknek a rendelkezéseit a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződési jogról szóló Bécsi Egyezmény rendelkezéseit is beleértve. 84. cikk A választottbírói testület határozata 1. A választottbírói testület határozatát a testület felállításának a napjától számított kilencven napon belül közli a felekkel és a Kereskedelmi Bizottsággal. Ha a választottbírói testület elnöke úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, akkor köteles erről a Kereskedelmi Bizottságot és a feleket a késedelem okainak feltüntetésével írásban tájékoztatni. A határozat kibocsátása semmi esetre sem történhet a testület felállításának a napjától számított százhúsz napnál később. 2. A határozatban fel kell tüntetni a feltárt tényállásokat, ezeknek a címeknek az alkalmazható rendelkezéseit, a feltárt tényeket alátámasztó indokolást és a határozat végkövetkeztetéseit. 3. Sürgős esetekben, beleértve a romlandó árukat érintő eseteket is, a választottbírói testület minden igyekezetével köteles arra törekedni, hogy határozatát a testület felállításának a napjától számított hetvenöt napon belül kibocsáthassa. A határozat kibocsátása semmi esetre sem történhet a testület felállításának a napjától számított száz napnál később. A választottbírói testület a felállításának napjától számított 10 napon belül előzetes határozatot hozhat azzal kapcsolatosan, hogy szükségesnek ítéli-e meg az eset sürgősségi megoldását. 4. A választottbírói testület minden határozatát, a határozat elfogadásával együtt többségi szavazattal hozza meg. 5. A felperes fél a választottbírói testület határozatának a felek és a Kereskedelmi Bizottság számára történő kibocsátása előtt bármikor jogosult panaszát a választottbírói testület és a Kereskedelmi Bizottság elnökének és a másik félnek küldött írásos értesítésben visszavonni. Az ilyen visszavonás nem érinti a felperes jogosultságát arra vonatkozóan, hogy ugyanazon üggyel kapcsolatosan egy későbbi időpontban új panaszt terjeszthessen elő. 6. A választottbírói testület mindkét fél felkérésére tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggesztheti munkáját. A tizenkét hónapos időszak letelte után a választottbírói testület felállítására a hatáskör elévül, ez azonban nem érinti a felperes jogosultságát arra vonatkozóan, hogy egy későbbi időpontban ugyanazon üggyel kapcsolatosan új választottbírói testület felállítását kérelmezze. 85. cikk A határozat rendelkezéseinek betartása 1. Mindegyik fél megteszi a választottbírói testület határozatában előírt rendelkezések betartásához szükséges intézkedéseket, és a felek törekszenek megállapodás elérésére a határozat végrehajtásához szükséges idővel kapcsolatban. 2. A határozatnak a felek számára történő kibocsátása napjától számított legkésőbb 30 napon belül a felperes fél köteles az alperes felet tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban „indokoltan elvárható időtartam”), amelyet megkövetel a határozat végrehajtásához. Mindkét fél köteles törekedni az indokoltan elvárható időtartam vonatkozásában a megállapodás elérésére. 3. Abban az esetben, ha a felek nem értenek egyet a választottbírói testület határozatának végrehajtásához megkövetelt indokoltan elvárható időtartamban, akkor a felperes fél a Kereskedelmi Bizottságot kéri fel az eredeti választottbírói testület újbóli összehívására az időtartam meghatározása céljából. A választottbírói testület a Kereskedelmi Bizottság általi összehívását és felállítását követő 20 napon belül hoz határozatot. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 80. cikkben előírt rendelkezések alkalmazandók. A határozat meghozatalához engedélyezett időszak ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 20 nap. 4. Az indokoltan elvárható időtartam vége előtt az érintett fél köteles a másik felet és a Kereskedelmi Bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket elfogadott vagy el kíván fogadni a választottbírói testület határozatának végrehajtása céljából. 5. Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés adódik elő az e címek rendelkezéseivel kapcsolatosan végrehajtandó és a 4. bekezdés rendelkezései szerint közölt intézkedések megfelelősége vonatkozásában, akkor a felperes fél a Kereskedelmi Bizottsághoz küldött írásos kérelemben az eredeti választottbírói testületet kérheti fel határozathozatalra annak feltüntetésével, hogy a javasolt intézkedés miért nem felel meg e címek rendelkezéseinek. A választottbírói testület a Kereskedelmi Bizottság általi összehívást követően a felállításának a napjától számított 45 napon belül hozza meg határozatát. 6. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 80. cikkben előírt rendelkezések alkalmazandók. A határozat meghozatalához engedélyezett időszak ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap. 7. Abban az esetben, ha az érintett fél az indokoltan elvárható időtartam vége előtt elmulasztja a végrehajtandó intézkedések közlését, akkor az alperes fél a felperes fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra javaslatot tenni. Ha az ideiglenes kártalanítással kapcsolatosan a felek az indokoltan elvárható időtartam végétől számított 30 napon belül nem képesek megállapodásra jutni, akkor a felperes fél a Kereskedelmi Bizottsághoz küldött értesítéssel jogosult a II–V. címek rendelkezései értelmében nyújtott előnyök alkalmazását az e címek rendelkezéseit semmissé minősítő vagy sértő intézkedés mértékéig felfüggeszteni. Az értesítést egyidejűleg a másik fél számára is meg kell küldeni. A felperes fél a felfüggesztés alkalmazását az értesítés küldésének a napjától számított tíz nap eltelte után kezdheti meg, kivéve, ha a felperes fél a 8. bekezdés rendelkezései szerint választottbírói eljárást kérelmezett. 8. Abban az esetben, ha a felperes fél megítélése szerint a felfüggesztés szintje nem egyenértékű az intézkedés semmissé minősítő és károsító hatásával, akkor a 7. bekezdésben említett tíz napos időszak lejárata előtt a Kereskedelmi Bizottsághoz küldött írásos kérelemben az eredeti választottbírói testület újbóli összehívását kérelmezheti. A Kereskedelmi Bizottságot kedvezmények felfüggesztésének a szintjével kapcsolatosan a választottbírói testület által hozott határozatról a testület felállításának a napjától számított 30 napon belül kell tájékoztatni. A kedvezmények nyújtásának felfüggesztését a választottbírói testület határozatának meghozataláig nem szabad megkezdeni, és a felfüggesztésnek a választottbírói testület határozatában előírt mértékűnek kell lennie. 9. A kedvezmények felfüggesztése ideiglenes jellegű, és csak addig alkalmazható, amíg a II–V. címek rendelkezéseit sértő intézkedések alkalmazását vissza nem vonják vagy meg nem változtatják olyan módon, hogy megfeleljenek e címek rendelkezéseinek, vagy amíg a felek a vitatott kérdés megoldásában megállapodást nem érnek el. Abban az esetben, ha az alperes fél úgy ítéli meg, hogy teljesítette a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket és a másik fél a kedvezmények nyújtásának a felfüggesztését továbbra is fenntartja, akkor az alperes fél az eredeti választottbírói testülethez fordulhat a felfüggesztés alkalmazásának megszüntetését vagy módosítását elrendelő határozathozatal céljából. A választottbírói testület a határozatát a felállítás napjától számított 45 napon belül hozza meg. 10. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 80. cikkben előírt rendelkezések alkalmazandók. A határozat meghozatalához engedélyezett időszak ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap. 11. Minden ennek a cikknek a rendelkezései értelmében meghozott határozat végleges és kötelező érvényű, és minden ilyen határozatot a Kereskedelmi Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, amely azt nyilvánosságra hozza, kivéve ha a bizottság tagjai a nyilvánosságra hozatalt egyhangúan elutasítják. 12. Miután a Szíriai Arab Köztársaság a Kereskedelmi Világszervezet tagjává vált, e megállapodásnak semmilyen rendelkezése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felek valamelyike a Kereskedelmi Világszervezet jogvitákat rendező testületének jóváhagyásával a kedvezmények nyújtásának felfüggesztését kezdeményezze. IV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 86. cikk 1. Az e cím rendelkezései értelmében kezdeményezett választottbírói eljárások nem érintik az egyes feleknek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alatt keletkező jogait és kötelezettségeit. 2. Ezeknek a címeknek a jogviták rendezésével kapcsolatos rendelkezései nem érintik a WTO keretében alkalmazott intézkedések érvényesíthetőségét, a jogviták rendezését célzó intézkedéseket is beleértve. Ugyanakkor azonban abban az esetben, ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan ennek a címnek a 78. cikke 1. bekezdésének vagy a WTO megállapodásnak a hatálya alatt jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, az ilyen fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában egy jogvita rendezésére irányuló eljárást abban az esetben kell a WTO megállapodás hatálya alatt kezdeményezettnek tekinteni, ha a kezdeményező fél a WTO Vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló egyetértés című dokumentumának 6. cikke értelmében testület felállítását kérelmezte. 3. Mindaddig, amíg a Szíriai Arab Köztársaság a Kereskedelmi Világszervezethez nem csatlakozik, a választottbírói testületeknek a Kereskedelmi Világszervezet Vitarendezési Testületének a vonatkozó határozataival teljes mértékben összhangban levő értelmezést kell elfogadniuk a megállapodás II–V. címeiben előírt olyan rendelkezések vélelmezett megsértésével kapcsolatosan meghozott határozataikban, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseit, vagy azokra utaló hivatkozásokat tartalmaznak. Miután a Szíriai Arab Köztársaság csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, a választottbírói testületek kötelesek eljárásaik lefolytatását felfüggeszteni abban az esetben, ha egy adott jogvitával kapcsolatosan nem képesek határozatot hozni olyan WTO rendelkezés értelmezése nélkül, amelyre a megállapodás II–V. címei utalást tartalmaznak. Az eljárások ilyen felfüggesztése esetén a felek bármelyike jogosult a WTO keretében a jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezni. 87. cikk 1. Minden ennek a címnek a rendelkezéseiben említett határidőt naptári napok szerint kell értelmezni annak a cselekménynek vagy ténynek a bekövetkezése napjától kezdődően, amellyel kapcsolatosan a határidőt alkalmazzák. 2. Minden ennek a címnek a rendelkezéseiben említett határidő a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható. 88. cikk Minden ennek a címnek a rendelkezései szerint kezdeményezett eljárás keretében benyújtott dokumentumot a választottbírói testületek által hozott határozatok kivételével bizalmas jellegűnek kell tekinteni. 89. cikk A Szíriai Arab Köztársaság általi minden írásos vagy szóbeli előterjesztés arab nyelven, az Európai Közösségek általi minden előterjesztés pedig az Európai Unió bármelyik hivatalos nyelvén benyújtható. VI. CÍM GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 90. cikk Célkitűzések 1. A felek vállalják, hogy közös érdekeiknek és a megállapodás átfogó célkitűzéseinek megfelelően élénkítik gazdasági együttműködésüket. 2. A gazdasági együttműködés célja támogatás nyújtása Szíria számára a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elérésére irányuló törekvéseiben. 91. cikk Alkalmazási terület 1. Az együttműködés keretében a felek elsődlegesen a belső nehézségekkel küszködő, és a szír gazdaság átfogó liberalizációs folyamatai által érintett ágazatokra, és különösen a Szíria és a Közösség közötti kereskedelem liberalizációjára összpontosítanak. 2. Hasonlóképpen az együttműködés keretében a felek olyan területekre összpontosítanak, amelyek valószínűsíthetően hozzájárulnak a Közösség és Szíria gazdaságainak egymáshoz közelítéséhez, különösen a gazdasági növekedést és foglalkoztatást serkentő területekre. 3. A felek szorgalmazzák a gazdasági együttműködés fokozását Szíria és a térség más országai között. 4. A gazdasági együttműködés különféle ágazatainak a fejlesztésében a felek gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjeiben fennálló különbségek figyelembevételével tekintettel kell lenni a környezetvédelem és az ökológiai egyensúly szempontjaira. 5. A felek megállapodhatnak a gazdasági együttműködés olyan ágazatokra történő kiterjesztésében, amelyekre vonatkozóan ez a cím nem tartalmaz rendelkezéseket. 92. cikk Módszerek és körülmények A gazdasági együttműködést különösen az alábbi eszközökkel kell megvalósítani: a) rendszeres gazdasági párbeszéd fenntartása a felek között, amelynek le kell fednie a makrogazdaság összes területét; b) információk és elképzelések rendszeres kicserélése az együttműködés minden területén, beleértve a tisztviselők és szakértők közötti megbeszéléseket is; c) tanácsadás, szakértői szolgáltatások és képzés nyújtása; d) közös kezdeményezések végrehajtása, mint például szemináriumok és munkaműhelyek megszervezése; e) segítségnyújtás műszaki, közigazgatási és szabályzói területeken; f) vegyes vállalatok létesítésének a szorgalmazása; tudományos kutatási eredmények hasznosítása technológiai alkalmazásokban, innovációkban és fejlesztésekben. 93. cikk Regionális együttműködés A felek szorgalmazzák a regionális kihatású, vagy a régió más országaira is kiterjedő tevékenységek végzését a regionális együttműködés megvalósításának előmozdítása céljából. Ilyen tevékenységi területek az alábbiak lehetnek: a) régión belüli kereskedelem; b) befektetések; c) környezetvédelmi kérdések; d) gazdasági infrastruktúra fejlesztése; e) tudományos és technológiai kutatás; f) kulturális ügyek; g) vámügyek; h) informatika; i) vízügyi kérdések, beleértve az öntözést is. 94. cikk Oktatás és képzés A felek együttműködnek annak a biztosítása céljából, hogy meghatározzák és alkalmazzák azokat a leghatékonyabb eszközöket, amelyek szükségesek az oktatás és szakmai képzés helyzetének a jelentős mértékű javításához Szíriában, különösen az állami és magánvállalkozások, a kereskedelmi vonatkozású szolgáltatások, a közigazgatási intézmények és állami hatóságok, műszaki szakintézmények, tudományos és technológiai elméleti intézmények , szabványügyi és hitelesítő testületek és egyéb szervezetek területein. Ebben a vonatkozásban a szakmai, műszaki és közigazgatási képzés az ipari átszervezés megvalósításához különös figyelemben részesül. Az együttműködésnek szorgalmaznia kell a Közösség és Szíria szakmai testületei közötti kapcsolatok létesítését és elő kell mozdítania az információk és tapasztalatok kicserélését és a műszaki erőforrások összevonását. 95. cikk Tudományos és technológiai együttműködés Az együttműködés céljai az alábbiak: a) tartós kapcsolatok létesítése a felek tudományos és technológiai közösségei között az alábbiak formájában: hozzáférés biztosítása Szíria számára a Közösség kutatási és fejlesztési programjaihoz a kívülálló országok részvételével kapcsolatosan alkalmazott meglévő rendelkezések értelmében; Szíria részvétele a decentralizált együttműködési hálózatokban; képzés támogatása a kutatási és fejlesztési ágazatokban. b) Szíria tudományos és alkalmazott kutatási és fejlesztési erőforrásainak a megerősítése emberi erőforrás fejlesztési programokkal, valamint a kutató intézmények számára tudományos, műszaki és anyagi támogatás nyújtásával. c) a technológiai innovációk megvalósításának, új technológiák és ismeretek átadásának, know-how rendelkezésre bocsátásának a serkentése különösen a környezetbarát technikák megvalósításának a támogatásával és Szíria ipari teljesítőképességének a kiigazításával és fejlesztésével. 96. cikk Környezetvédelem 1. Az együttműködés célja a környezet állapotromlásának a megakadályozása, a környezetminőség javítása, a szennyezés-szabályozás, az emberi egészség védelme és a természeti erőforrások racionális hasznosítása a fenntartható fejlődés biztosítása céljából. 2. A regionális környezetvédelmi projektek megvalósítását is tartalmazó együttműködésnek a következő területekre kell összpontosítania a jogszabályok harmonizációjának és az ENSZ megállapodások végrehajtásának a kihangsúlyozásával: a) az elsivatagosodás megakadályozása; b) a biológiai sokféleség megóvása; c) integrált vízgazdálkodás, beleértve az öntözést, a szennyezés-szabályozást, és/vagy a felszíni és felszín alatti vizek sótalanítását; d) újrahasznosítható energiaforrások használata; e) tiszta termelési technikák alkalmazásának az előmozdítása, az ipari tevékenységek környezeti hatásainak és biztonságot veszélyeztető kockázatainak a megelőzése; f) kereskedelem és a környezet; g) levegőminőség szabályozása; h) tengeri szennyezések megelőzése és szabályozása; i) hulladékkezelés; j) a mezőgazdaság hatásai a talaj és a vizek minőségére; k) környezetvédelmi oktatás és tudatosság; l) korszerű eszközök alkalmazása a környezetgazdálkodásban és döntéshozatalban, környezetvédelmi figyelési módszerekben, beleértve különösen a környezetvédelmi információs rendszer (EIS) és a környezeti hatásvizsgálat (KHV) alkalmazását; (m) környezetvédelmi válságkezelés. 97. cikk Ipari együttműködés Az ipari együttműködésnek az alábbiakat kell támogatnia és szorgalmaznia: a) ipari együttműködés megvalósítása a Közösség és Szíria gazdálkodó szervezeti között, beleértve Szíria számára a hozzáférés biztosítását a Közösség hálózataihoz az üzleti vállalkozások elérhetővé tétele céljából és a decentralizált együttműködés keretében létesített hálózatokhoz; b) Szíria iparának átszervezése és korszerűsítése, beleértve az ipari infrastruktúra és a támogató intézmények fejlesztését olyan területeken, mint a szabványügyek, minőségbiztosítás vagy ipari tervezés; c) magánvállalkozások létesítéséhez kedvező környezet kialakítása és fejlesztése az ipari termelés növekedésének és diverzifikációjának az elősegítése céljából a fenntartható fejlődés szempontjainak a figyelembevételével; d) együttműködés a Közösség és Szíria kis- és középvállalkozásai között; e) innováció, kutatás és fejlesztés, és Szíria gazdasági fejlődéséhez szükséges technológiák és termékek megvásárlása; f) Szíria ipari termékválasztékának a diverzifikációja; g) emberi erőforrások fejlesztése; h) befektetési tőke hozzáférhetőségének a javítása; i) innovációk szorgalmazása; j) információs szolgáltatások javítása; k) együttműködés a felek közötti megállapodás szerinti minden egyéb területen. 98. cikk Befektetések és befektetéstámogatás Az együttműködés célja kedvező és stabil befektetési környezet létesítése Szíriában. Az együttműködés különösen az alábbiak fejlesztését érinti: a) összehangolt és leegyszerűsített adminisztratív eljárások; társbefektetési gépezet, különösen mindkét fél kis- és középvállalkozásai számára, valamint információs csatornák és befektetési lehetőségeket feltáró eszközök fejlesztése; b) a két fél közötti befektetéseket előmozdító jogi környezet, indokolt esetekben a tagállamok és Szíria között befektetésvédelmi megállapodások és kettős adóztatást megakadályozó megállapodások megkötésével; c) hozzáférésé biztosítása a tőkepiacokhoz Szíria produktív befektetésinek a finanszírozása céljából; d) vegyes vállalatok létesítése Szíria és a Közösség üzleti vállalkozásai között. 99. cikk Szabványok, műszaki szabályok és megfelelőség-felmérési eljárások Az együttműködés ezen a területen elsősorban az alábbiakat érinti: a) a közösségi szabályok alkalmazásának fokozása a műszaki szabályok, a metrológia, az akkreditáció , a szabványosítás és a megfelelőség-felmérési eljárások területein; b) szíriai laboratóriumok és megfelelőség-felmérő intézmények létesítése abból a célból, hogy a megfelelő időben és a megvalósíthatóság határain belül létrejöhessenek a megfelelőségi megállapodások; c) szabványügyi és minőségbiztosítási szervezetek és intézmények fejlesztése Szíriában. 100. cikk Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok területén az együttműködést felkérésre és kölcsönösen elfogadott feltételek alkalmazásával ki kell terjeszteni többek között az alábbi területekre: a) az ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét és jogalkalmazását biztosító törvények és rendeletek kidolgozása; b) az ilyen jogosultságok tulajdonosai által a visszaélések és az ilyen jogosultságok versenytársak általi megszegése megakadályozására; c) a hamisítások és kalózkodás elleni védelmet biztosító nemzeti szervezetek létrehozása és megerősítése, beleértve a szervezetek személyzetének képzését, a tudatosságot építő tevékenységeket és ismereteken alapuló kapacitásépítő tevékenységeket Szíria képességének a megerősítése céljából a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok védelme területén. 101. cikk Pénzügyi szolgáltatások A felek együttműködnek eljárási szabványaiknak és szabályzatainak a közelítésében, különösen: a) Szíria pénzügyi ágazatának megerősítése és átszervezése céljából; b) a számviteli, felügyeleti és szabályzó rendszerek feljavítása céljából Szíria banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltató ágazataiban. 102. cikk Mezőgazdaság és halászat 1. A felek ezen az együttműködést a következő területekre összpontosítják: a) a termelés diverzifikálását célzó politikáik támogatására; b) a magánszektor fejlesztésének szorgalmazására a élelmiszerfüggőség szintjének csökkentése céljából; c) környezetbarát mezőgazdasági termelés támogatására; d) halászati készletek megóvására és racionalizált halgazdálkodás alkalmazására; e) önkéntességi alapon szorosabb kapcsolatok kialakítására Szíria és a Közösség üzleti vállalkozásai, ágazati és szakmai csoportjai és szervezetei között; f) magánbefektetések támogatására és elősegítésére; g) műszaki segítségnyújtásra és képzésre; h) mezőgazdasági üzemtani kutatásra, új technológiák alkalmazására; i) együttműködésre a növény-egészségügyi és állatorvosi szabványok alkalmazásában; j) forgalmazói tevékenységek infrastruktúrájának a korszerűsítésére; k) integrált vidékfejlesztésre, beleértve az alapszolgáltatások javítását és a társult gazdasági tevékenységek fejlesztését; l) együttműködésre vidéki régiók között, tapasztalatcserére és know-how átadására a vidékfejlesztés területén; m) illetve a felek általi megállapodás szerinti bármiféle egyéb együttműködési területre. 2. Az együttműködés többek között know-how átadás, vegyes vállalat létrehozása, vagy képzési programok formájában valósulhat meg. 103. cikk Közlekedés Az együttműködés és műszaki támogatás a következő elsőbbséget élvező területekre összpontosul: a) a fenntartható fejlődést szem előtt tartva a transzeuro-mediterrán közlekedési hálózat fejlesztéséhez kapcsolódó közérdekű és regionális közúti, vasúti, kikötői és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése, különösen közlekedési csomópontok tekintetében; b) a Közösségben használttal összehasonlítható üzemeltetési szabványok kidolgozása és használatának kötelezővé tétele; c) a műszaki berendezések korszerűsítése a Közösségben használt színvonalra való felfejlesztés formájában minden közlekedési ágazatban, különös tekintettel a konténerforgalomra és átrakásokra; d) a tranzitforgalmi követelmények fokozatos könnyítése; e) a kikötők, repülőterek, vasúti és légi irányítás intézményesített teljesítőképességének és irányításának a feljavítása, beleértve az illetékes nemzeti testületek közötti együttműködés javítását is; f) a hajózás biztonságának fokozása és a tengerszennyezés megelőzése, különös tekintettel a szénhidrogének tengeri fuvarozására, valamint a tengerbiztonsággal kapcsolatos intézkedések végrehajtására; g) a városi közlekedés fejlesztése. 104. cikk Információs társadalom és elektronikus kommunikáció Az együttműködés a következőkre összpontosul: a) párbeszéd kezdeményezése az információs társadalom különféle szempontjainak a kérdéseiről, beleértve az e-stratégia, az elektronikus kommunikáció és a szabályozás kérdéseit is; b) információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, megfelelőségének vizsgálata és bizonylatolása; c) az európai és szíriai hálózatok és szolgáltatások összekapcsolhatósága és közös használhatósága; d) a rádiófrekvenciák spektrumának és a frekvenciagazdálkodásnak a megtervezése az euro-mediterrán térség összehangolt és hatékony rádióforgalmazásának a biztosítása céljából; e) az új információs és kommunikációs technológiák elterjesztése, beleértve a műholdas technológiák és információs szolgáltatások használatát is; f) közös kutatási, műszaki fejlesztési vagy az elektronikus kommunikációval és információs társadalommal kapcsolatos ipari alkalmazások megvalósítását célzó projektek támogatása és megvalósítása; g) a szíriai testületek számára lehetőség biztosítása kísérleti projektekben és európai programokban való részvételre az érintett ágazatoknak megfelelő meghatározott körülmények között. 105. cikk Energiaágazat Az együttműködés és műszaki támogatás a következő elsőbbséget élvező területekre összpontosul: a) új gáz- és villamosenergia-csatlakozások fejlesztése a szolgáltatások biztonságának a javítása céljából a Mashreq térségben, és a transzeuro-mediterrán energiahálózat továbbfejlesztése; b) együttműködés az energia infrastruktúra és távvezetékrendszer biztonságának a javítása céljából, beleértve a felszín alatti olaj- és gáztartályok kezelését is; együttműködés a kőolaj erőforrások kutatási/kitermelési (upstream) ágazatának fejlesztése; technológiai együttműködés a finomító üzletágban és a kőolajtermékek minőségi szabványainak az összehangolása; c) energiapiacok megnyitása és hatékony szabályzó keretrendszerek kidolgozása, beleértve a független szabályzó testületek különválasztását a jól működő piac és a költségeken alapuló energia árképzés elérése céljából; d) technológiai együttműködés a nemzetközi szabványok és eljárások, energiapolitikai elemzés és energiamérleg területein, valamint az energiaadatok begyűjtése és feldolgozása területén; e) újrahasznosítható energia és belföldi energiahordozók használatának, valamint energiatakarékosságot és energiahatékonyságot biztosító intézkedések alkalmazásának a támogatása, különös tekintettel az épületekre és a közlekedési ágazatokra; f) együttműködés az energiatermelés, szállítás és szolgáltatás korszerűsített technológiáinak a használatában a műszaki veszteségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében. 106. cikk Idegenforgalom Az együttműködés ebben a tevékenységi körben a következőkre összpontosul: a) az idegenforgalmi ágazatban tevékenykedők ismereteinek a bővítése és az idegenforgalmat befolyásoló politikákban következetesebb összehangolás elérése; b) együttműködés támogatása a környező országok régióival és városaival; c) a turisták tájékoztatásának és érdekeik védelmének a javítása; d) a kulturális örökség fontosságának kihangsúlyozása az idegenforgalomban; e) az idegenforgalom és a környezetvédelem közötti kölcsönhatások fenntartható szintjének a biztosítása; f) az idegenforgalom versenyképesebbé tétele a szakmai színvonal javításán, különös tekintettel a szállodaszolgáltatásokra; g) információcsere az idegenforgalomi fejlesztési tervekről és az idegenforgalmi ágazat tervezett fejlesztéseinek a támogatása, beleértve az idegenforgalmi marketing projekteket, idegenforgalmi bemutatókat, kiállításokat, kongresszusokat és kiadványokat. 107. cikk Vámok 1. A felek a 36. cikk rendelkezéseiben előírt célkitűzések elérése, és különösen a vámeljárások leegyszerűsítése, valamint a hatékony ellenőrzési képesség megtartása mellett a jogszerű kereskedelmi forgalom megkönnyítése érdekében támogatják és elősegítik vámhatóságaik között az együttműködést. 2. A megállapodással létesített együttműködés érintése nélkül a vámügyi közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás a Vámügyi kölcsönös segítségnyújtás a közigazgatási hatóságok között című 7. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik. 3. Az együttműködés egyebek között lehetővé teszi: a) műszaki segítség nyújtását, indokolt esetekben szemináriumok megszervezésével és gyakornokok képzés céljából történő kiküldésével; b) a legjobb gyakorlatok kidolgozását és egymás közötti megosztását; és c) a piac hozzáférhetőségével kapcsolatosan a vámügyek és származási szabályok, valamint az azokhoz kapcsolódó vámeljárások leegyszerűsítését. 108. cikk Együttműködés statisztikák készítésében Ezen a területen az együttműködés legfőbb célja az alkalmazott módszerek összehangolása abból a célból, hogy megbízható alapot létesítsenek kereskedelmi, népességi, migrációs és a megállapodás hatálya alá eső egyéb területeket érintő statisztikai adatok kezeléséhez. VII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS ÜGYEKBEN 1. FEJEZET TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 109. cikk 1. A felek minden közös érdekeket érintő kérdésben rendszeresen párbeszédet folytatnak egymással. 2. Ezt a párbeszédet használják fel a dolgozók mozgásának és a befogadó országban jogszerűen tartózkodó EU és szír állampolgárok számára az egyenlő elbánás és társadalmi beilleszkedés megkönnyítésére. 3. A párbeszéd a következő kérdésekre összpontosít: a) migráns közösségek élet- és munkakörülményei; b) migráció; c) Szíria és a Közösség állampolgárai számára egyenlő elbánást biztosító programok, a kultúrák és civilizációk viszonosságon alapuló ismerete, az egymás iránti tolerancia növelése és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. 2. FEJEZET INTÉZKEDÉSEK A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELÉRÉSÉRE 110. cikk 1. A felek felismerik a társadalmi fejlődés fontosságát, amelynek a gazdasági fejlődéssel kéz a kézben együtt kell haladnia. Különös jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi alapjogok fontosságának. 2. A felek közötti átfogó társadalmi együttműködés keretein belül megfelelő intézkedéseket és programokat kell végrehajtani minden érdeklődésre számot tartó területen. Az alábbi intézkedéseket tekintik elsőbbséget élvezőnek: a) munkahelyek létesítésével és a képzés fejlesztésével a nagy emigrációs arányú területeken a migrációs kényszer csökkentése; b) visszatelepített illegális bevándorlók beilleszkedésének az elősegítése; c) a nők szerepe társadalmi és gazdasági fejlődésben; d) szíriai családtervezési, anyavédelmi és gyermekvédelmi programok fejlesztése; e) a társadalombiztosítási rendszer fejlesztése; f) az egészségügyi rendszer fejlesztése; g) a hátrányos helyzetű, sűrűn lakott területeken az életkörülmények javítása; h) fiatal szírek és európaiak csoportjainak csereprogramjai egymás kultúrájának a jobb megismerése és az egymás iránti tolerancia fokozása céljából. 111. cikk Az együttműködési projektek a tagállamokkal és megfelelő nemzetközi szervezetekkel összehangolhatók. 112. cikk A megállapodás hatályba lépésének a napját követő egy éves időszak letelte után a Társulási Tanács létrehozhat egy munkacsoportot. A munkacsoport feladata az 1. és 2. fejezetek rendelkezései végrehajtásának a folyamatos figyelemmel kísérése. 3. FEJEZET KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS 113. cikk 1. Egymás kölcsönös megismerésének és megértésének az elősegítése céljából és az ezzel kapcsolatosan már megvalósított projektekkel összhangban a felek vállalják, hogy a kultúrák kölcsönös tiszteletben tartásának szellemében szilárd alapokat létesítenek a kulturális párbeszéd folytatásához és a hosszú távú kulturális együttműködés fenntartásához minden vonatkozó tevékenységi területen. 2. A felek az együttműködési projektek, programok és közös tevékenységek meghatározásában különös figyelmet fordítanak a fiatalokra, az önkifejezés és kommunikációs készség fejlesztésére írott és audiovizuális anyagok felhasználásával, az örökség megóvásának kérdéseire és a kultúra terjesztésére. 3. A felek szorgalmazzák Szíria részvételét a Közösség által ezen a területen végzett tevékenységeiben. 4. A felek támogatják a tájékoztatás és kommunikáció területein a kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységeket. VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IGAZSÁGÜGY, A MIGRÁCIÓ, ÉS A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KÜZDELEM TERÜLETÉN 114. cikk Az intézmények és a jogállamiság megerősítése Ennek a címnek a rendelkezései által érintett területeken a felek különleges jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdítását és általánosságban a közigazgatás minden területén az intézmények megerősítését, különösen pedig a jogalkalmazás és a működőképes igazságügyi rendszer megerősítését célzó együttműködés fontosságának. Az igazságügyi együttműködés elsősorban a bíróságok függetlenségére, a bíróságok működési hatékonyságának a javítására és a jogi képzés javítására összpontosít. 115. cikk Együttműködés a migráció kezelésében 1. A felek ismételten megerősítik a területek közötti migrációs áramlások közös kezelésének a fontosságát. Az együttműködés javítása céljából átfogó párbeszédet kezdeményeznek a migrációval kapcsolatos kérdésekről, beleértve az illegális migrációt, a csempészetet és az embercsempészetet, valamint a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a nemzeti stratégiákba való beépítését az elvándorlásban érintett területeknek a gazdasági és társadalmi fejlesztése vonatkozásában. 2. Az együttműködésnek a felek közötti konzultációk keretében elvégzett felméréssel meghatározott egyedi igényeken kell alapulnia, és a megvalósítást a Közösség, a tagállamok és Szíria hatályos törvényei és szabályai szerint kell végrehajtani. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít: a) a migrációs jelenség előidéző okai; b) a befogadási szabályok és a befogadott személyek jogai és jogállása, tisztességes elbánás a törvényesen ott tartózkodó más nemzetiségűekkel, oktatás és képzés, a faji hátrányos megkülönböztetés és idegengyűlölet elleni intézkedések; c) a vízumok közös érdekeket megtestesítő kérdéseinek kezelése; d) határőrizeti ellenőrzésekkel, szervezettel, képzéssel, legjobb gyakorlatokkal és egyéb operatív intézkedésekkel és ahol azok használata indokolt, berendezésekkel kapcsolatos kérdések kezelése, figyelembe véve az ilyen berendezések potenciális kettős használhatóságát; e) tényleges és megelőzésre alkalmas politikák kidolgozása az illegális bevándorlás, embercsempészet és emberkereskedelem megakadályozása céljából beleértve a csempészek és emberkereskedők hálózatainak a felszámolására alkalmazható módszerek, és az emberkereskedelem áldozatainak a védelme; f) nemzeti törvények és eljárások kidolgozása és végrehajtása a nemzetközi védelmet igénylő személyek megvédéséhez a vonatkozó nemzetközi okmányok rendelkezései kielégítésének a céljából; g) az illegális bevándorlók humánus és az emberi méltóságot tiszteletben tartó módon történő visszatelepítése, valamint önkéntes visszatelepülésük támogatása és az ilyen személyek visszafogadása a 3. bekezdés rendelkezései szerint. 3. Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a felek megállapodnak, hogy illegális migráns állampolgáraikat visszafogadják. Ennek elérése érdekében: Szíria vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának a területén illegálisan tartózkodó minden állampolgárát az Európai Unió felkérésére és minden további formalitás megkövetelése nélkül a szükséges azonosítási eljárások lefolytatását követően visszafogadja; és az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy a tagállamok bármelyikének Szíria területén illegálisan tartózkodó minden állampolgárát Szíria felkérésére és minden további formalitás megkövetelése nélkül a szükséges azonosítási eljárások lefolytatását követően visszafogadja. Mind az Európai Unió minden tagállama, mind Szíria ellátja állampolgárait megfelelő azonosító okmányokkal és rendelkezésükre bocsátja az ilyen célokra szükséges közigazgatási létesítményeket. A felek megállapodnak abban, hogy felkérésére és a lehető legrövidebb időn belül megkötnek egy megállapodást az Európai Unió és Szíria állampolgárai visszafogadására vonatkozó kötelezettségeikről, beleértve más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadását is. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazásában a „felek” a Közösséget, annak bármelyik tagállamát és Szíriát jelenti. 116. cikk Pénzmosás 1. A felek megállapodnak annak szükségességéről, hogy minden igyekezetükkel együttműködjenek annak megakadályozásában, hogy pénzügyi rendszereiket általánosságban bűncselekményekből és különösen tiltott kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal való visszaélésből származó jövedelmek tisztára mosása céljaira használják fel. 2. Az együttműködés ezen a területen kiterjedhet közigazgatási és műszaki segítségnyújtásra is abból a célból, hogy a pénzmosás elleni küzdelem céljaira az elfogadott nemzetközi normáknak, és azok között a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak megfelelő szabályzatokat és hatékonyan működő mechanizmusokat dolgozzanak ki. 117. cikk Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelemben 1. A felek illetékességük és hatásköreik keretében együttműködnek abból a célból, hogy illetékes egészségügyi, igazságügyi és belügyi hatóságaik között hatékony összehangolással kiegyensúlyozott közeledést érjenek el a tiltott kábítószerek keresletének, kínálatának és forgalmazásának a csökkentésében, valamint hatékonyabb ellenőrzés alkalmazását a vegyi prekurzorok tiltott forgalmazásában. 2. A felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges eszközökben. Az intézkedéseknek általánosan elfogadott alapelveken kell alapulniuk a vonatkozó nemzetközi egyezményekhez, a politikai nyilatkozathoz és az ENSZ Közgyűlésének kábítószerekről tartott 1998. évi rendkívüli ülésén jóváhagyott, a kábítószerek iránti kereslet csökkentésének irányelveiről szóló külön nyilatkozatához igazodva. 3. A felek közötti együttműködés kereteinek ki kell terjednie a műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a következő területeken: nemzeti jogszabályok és politikák megtervezése; nemzeti szakintézmények és tájékoztatóközpontok létesítése; személyzetképzés; kábítószerekkel kapcsolatos kutatás; valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához felhasznált vegyi prekurzorok forgalmazásának a megakadályozása. A felek más területek bevonásában is megállapodhatnak. 118. cikk Együttműködés a szervezett bűnözés elleni küzdelemben 1. A felek megállapodnak, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés elleni közdelemben, különösen a következő területeken: emberkereskedelem, okmányhamisítás, szexuális kihasználás, korrupció; pénzügyi eszközök hamisítása; hamisított és kalóztermékek tiltott forgalmazása és jogellenes üzleti tranzakciók bonyolítása különösen az ipari hulladékok vagy radioaktív anyagok forgalmazása, fegyverekkel és robbanószerekkel való kereskedelem terén, számítógépes bűnözés; autólopás. 2. A felek a megfelelő mechanizmusok és szabványok kidolgozása céljából szorosan együttműködnek. 3. A műszaki és igazgatási együttműködés ezen a területen magában foglalja a képzést és a bűnözés megelőzése és a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tétele céljából a hatóságok és szervezetek megerősítése, valamint a bűnmegelőzéshez szükséges intézkedések kidolgozása. IX. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEMBEN 119. cikk A felek megállapodnak abban, hogy a együttműködnek a terrorcselekmények elleni küzdelemben a hatályos nemzetközi egyezményekhez, az ENSZ vonatkozó határozataihoz és az azokhoz kapcsolódó jogszabályokhoz és szabályzatokhoz igazodva. A felek közötti együttműködés különösen a következőkre terjed ki: 1. az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373. határozata és egyéb ENSZ határozatok, továbbá egyéb nemzetközi egyezmények és okmányok; 2. információcsere terroristacsoportokról és azok támogató hálózatairól közös megállapodás szerint és a nemzeti és nemzetközi törvényekkel összhangban; 3. nézetek kicserélése a terrorizmus elleni küzdelem eszközeiről és módszereiről, beleértve a műszaki területeket és képzést is, a terrorizmus elleni védekezésben szerzett tapasztalatok kicserélése. X. CÍM PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS 120. cikk A megállapodás célkiűzéseinek elérése és Szíria támogatása érdekében az új keretek előnyeinek teljes kihasználását lehetővé tevő reformok végrehajtásában a Szíriával létesítendő pénzügyi együttműködés a Közösség megfelelő pénzügyi eljárásai és erőforrásai szerint történik. Ezeket az eljárásokat mindkét fél a legmegfelelőbb eszközök felhasználásával fogadja el. A megállapodás VI. és VIII. címeiben előírt területeken túlmenően a pénzügyi együttműködés a következőkre összpontosul: a) a gazdaság és a közigazgatás korszerűsítése céljából kidolgozott reformok végrehajtásának a támogatása; b) a gazdasági infrastruktúra korszerűsítése; c) a magánbefektetések és a munkahely-létesítés támogatása; d) a szabadkereskedelmi terület fokozatos bevezetésével járó gazdasági visszahatások kezelése, nevezetesen az ipar korszerűsítése és átszervezése; e) a megvalósított politikák társítása a társadalmi szektorhoz. 121. cikk A mediterrán országokban a szerkezetátalakítás támogatása céljából kidolgozott közösségi pénzügyi eszközök keretében és a szíriai hatóságokkal és más donor szervezetekkel, különösen más nemzetközi pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve a Közösség megvizsgálja a Szíria által végrehajtott szerkezetátalakítási politikák támogatásának megfelelő módszereit a pénzügyi egyensúly helyreállítása céljából a fő pénzügyi csoportokban, valamint megvizsgálja egy olyan gazdasági környezet létrehozásának ösztönzését, amely kedvez a fokozott gazdasági növekedésnek, ugyanakkor javítja a lakosság társadalmi jólétét. 122. cikk Annak érdekében, hogy minden olyan rendkívüli makrogazdasági és pénzügyi probléma kezelésében az összehangolt megközelítés biztosított legyen, amely ennek a megállapodásnak a végrehajtása során előadódhat, a feleknek rendszeres gazdasági párbeszédet kell folytatniuk a VI. címben előírtak szerint, különös figyelmet fordítva a kereskedelmi és pénzügyi folyamatok alakulására a Közösség és Szíria közötti kapcsolatokban . XI. CÍM INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 123. cikk Társulási Tanács alakul, amely a tanács elnökének kezdeményezésére és a saját eljárási szabályaiban előírt feltételek szerint szabályszerűen két éves időszakonként, illetve minden más szükséges esetben tart miniszteri szintű üléseket. A Társulási Tanács áttekinti a megállapodás végrehajtásában és Szíria reformfolyamatainak és fejlesztési törekvéseinek a támogatását célzó együttműködésben elért előrehaladást. Megvizsgál továbbá a megállapodás végrehajtása keretében felmerülő minden lényeges kérdést, azok gazdasági és társadalmi kihatásait, valamint minden közös érdekeket érintő bilaterális és nemzetközi szempontot. 124. cikk 1. A Társulási Tanács tagságát egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a tagjai, másrészről a szír kormány képviselői alkotják. 2. A Társulási Tanács tagjai az eljárási szabályokban előírt rendelkezések szerint képviseltethetik magukat. 3. A Társulási Tanács saját eljárási szabályokat dolgoz ki. 4. A Társulási Tanács elnöki tisztét váltakozva az Európai Unió Tanácsának egy tagja és a szír kormány egy képviselője tölti be az eljárási szabályokban előírtak szerint. 125. cikk 1. A Társulási Tanács a megállapodás célkitűzéseinek az eléréséhez megfelelő határozathozatali hatáskörrel rendelkezik az eljárási szabályokban előírt esetekben. 2. A tanács által hozott határozatok a felek vonatkozásában kötelező érvényűek, a felek kötelesek a meghozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni. A Társulási Tanács jogosult ajánlásokat is előterjeszteni. 3. A tanács határozatait és ajánlásait a felek közötti megállapodás szerint dolgozza ki. 126. cikk 1. A tanács hatásköreinek függvényében Társulási Bizottság alakul, amelynek feladata a megállapodás végrehajtásának biztosítása. 2. A Társulási Tanács hatásköreinek egy részét vagy hatáskörei egészét átruházhatja a Társulási Bizottságra. 127. cikk 1. Az üléseit vezető tisztviselői szinten tartó Társulási Bizottság tagságát egyrészről az Európai Unió Tanácsának a tagjai, és másrészről a szír kormány képviselői alkotják. 2. A Társulási Bizottság saját eljárási szabályokat dolgoz ki. 3. A Társulási Bizottság elnöki tisztét váltakozva az Európai Bizottság egy tagja és a szír kormány egy képviselője tölti be. 128. cikk 1. A Társulási Bizottság határozathozatali hatáskörrel rendelkezik a megállapodás végrehajtásának az irányításában, illetve azokon a területeken, amelyekre vonatkozóan a tanács hatásköreit átruházta. 2. A bizottság határozatait a felek közötti megállapodás szerint dolgozza ki. Ezek a határozatok a felek vonatkozásában kötelező érvényűek, a felek a határozatok végrehajtásához minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni. 129. cikk A megállapodás végrehajtásához szükséges minden munkacsoportot vagy testületet a Társulási Tanács hoz létre legkésőbb a II–V. címek hatályba lépésének a napjától számított hat hónapon belül, az V. cím II. fejezetének 76. cikke értelmében. 130. cikk A Társulási Tanács megfelelő intézkedések megtételével segíti az együttműködést és kapcsolattartást az Európai Parlament és a Szír Nemzetgyűlés között. 131. cikk Az V. cím rendelkezései szerint a II–IV. cím vonatkozásában keletkező jogviták rendezésével kapcsolatos kérdések kivételével bármelyik fél bármilyen kérdést a megállapodás teljesítésének az értelmezése vagy alkalmazása tekintetében a Társulási Tanács elé terjeszthet. 132. cikk Ennek a megállapodásnak semmiféle rendelkezése nem zárja ki annak a lehetőségét hogy a felek valamelyike olyan intézkedést tegyen: a) amelyet szükségesnek vél lényeges biztonsági érdekeit sértő információk nyilvánosságra hozatalának a megakadályozása céljából; b) amely fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásával vagy kereskedelmével, kutatással, védelmi szempontból elengedhetetlenül szükséges fejlesztéssel vagy gyártással kapcsolatos, feltéve, hogy az ilyen intézkedés nem rontja a versenyképességi feltételeket nem elsősorban katonai célokra szánt termékek vonatkozásában; c) amelyeket saját biztonsága tekintetében a törvényes rend fenntartása szempontjából súlyos belső zavargások miatt, hadiállapotban, vagy háborús fenyegetést megtestesítő feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek vél olyan kötelezettségei teljesítése érdekében, amelyeket a béke és nemzetközi biztonság vonatkozásában elfogadott. 133. cikk A megállapodás rendelkezései által lefedett területeken és a megállapodás minden sajátos rendelkezésének az érintése nélkül: a) a Szíria által a Közösséggel kapcsolatosan megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai, társaságai és cégei között; b) a Közösség által Szíriával kapcsolatosan megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést Szíria állampolgárai, társaságai és cégei között. 134. cikk Közvetlen adózás tekintetében ennek a megállapodásnak semmiféle rendelkezése nem idézheti elő: a) adózási előnyök nyújtását a felek bármelyike által semmiféle nemzetközi megállapodás vagy intézkedés keretében, amely az érintett fél vonatkozásában kötöttséget jelent; b) az adózás elkerülésének megakadályozását célzó semmiféle intézkedésnek a felek bármelyike általi elfogadása vagy alkalmazása megakadályozását; c) a felek bármelyike azon jogosultságával a szembehelyezkedést, hogy saját adótörvényeinek vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza a – különösen a tartózkodási helyük szempontjából – nem azonos helyzetben levő adófizetőkkel szemben. 135. cikk 1. A felek kötelesek a megállapodás hatálya alatt keletkező kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges minden általános vagy rendkívüli intézkedést végrehajtani. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a megállapodásban előírt célkitűzések teljesüljenek. 2. Ha a felek bármelyike úgy ítéli meg, hogy a másik fél elmulasztotta a megállapodás hatálya alatt keletkezett kötelezettségének a teljesítését, akkor jogosult a megfelelő intézkedések megtételére. Sürgősségi esetek kivételével az ilyen intézkedések megtételét megelőzően köteles a vonatkozó információkat a Társulási Tanáccsal közölni minden olyan tájékoztatással együtt, ami a helyzet alapos kivizsgálásához és mindkét felet kielégítő megoldás eléréséhez szükséges lehet. Az intézkedések kiválasztásában elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb mértékben idéznek elő zavart a megállapodás működésében. Az ilyen intézkedéseket haladéktalanul közölni kell a Társulási Tanáccsal, és ha a másik fél arra igényt tart, azok a Társulási Tanácson belül megtartott konzultációk lefolytatásának függvényében alkalmazhatók. 136. cikk A jogszabályok közelítése A felek a megállapodás végrehajtásának az elősegítése céljából a legnagyobb igyekezettel törekszenek saját jogszabályaik közelítésére. 137. cikk Az 1–8. jegyzőkönyvek és az I–VIII. mellékletek ennek a megállapodásnak elválaszthatatlan részét képezik. A nyilatkozatokat és levélváltásokat a megállapodás elválaszthatatlan részeként csatolt záró okmányban kell feltüntetni. 138. cikk Ennek a megállapodásnak az alkalmazásában a „felek” fogalom egyrészről Szíriát, és másrészről a Közösséget vagy a tagállamokat, vagy a Közösséget és a tagállamokat jelenti a rájuk ruházott hatáskörökkel. 139. cikk A megállapodás megkötése határozatlan időre szól. A felek bármelyike jogosult a másik fél számára küldött értesítéssel a megállapodástól elállni. A megállapodás az ilyen értesítés küldésének a napjától számított hat hónap eltelte után szűnik meg. 140. cikk Ez a megállapodás egyrészről az Európai Közösséget létrehozó Szerződések által lefedett területeken az azokban a Szerződésekben előírt feltételekkel, másrészről pedig Szíria területén alkalmazandó. 141. cikk Ezt a megállapodást, amely két-két eredeti példányban készült arab, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, szlovák, szlovén, finn, valamint svéd nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa főtitkáránál helyezik letétbe. 142. cikk 1. Ezt a megállapodást a felek saját eljárásai szerint hagyják jóvá. Ez a megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a bekezdésben előírt eljárásokat befejezték. 2. Hatályba lépésekor ez a megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség és Szíria, valamint az Európai Szén- és Acélközösség és Szíria között Brüsszelben, 1977. január 18-án aláírt megállapodások helyébe. 143. cikk Ideiglenes alkalmazás 1. A 142. cikk rendelkezései ellenére a Közösség és Szíria megállapodik a 2. cikk, 7–42. cikkek (II. cím: Áruk szabad mozgása), 61. és 63. cikk (Fizetések és tőkemozgások), 64–73. cikkek (Verseny, közbeszerzések és egyéb gazdasági ügyek), 74–89. cikk (V. cím: Jogviták rendezése), 97. cikk (Ipari együttműködés), 99. cikk (Szabványok, műszaki szabályok, és megfelelőség-felmérési eljárások), 100. cikk (Együttműködés szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok területén), 101. cikk (Pénzügyi szolgáltatások), 102. cikk (Agrártermékek és halászati termékek), 107. cikk (Vámügyi együttműködés), 120. cikk , 132. – 138. cikkek és 140–141. cikkek (XI. cím: Intézményi, általános és záró rendelkezések) alkalmazásában attól a naptól számított harmadik hónap első napjától kezdődően, amelyik napon a Közösség és Szíria értesítést küldött egymás számára arról, hogy az erre a célra szükséges eljárásokat befejezték. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni és azokat a főtitkár helyezi letétbe. 2. Az Európai Gazdasági Közösség és a Szíriai Arab Köztársaság által 1977. január 18-án aláírt együttműködési megállapodással létrehozott Együttműködési Tanács a társulási megállapodás XI. címe szerint alakuló Társulási Tanács és Társulási Bizottság létrehozásának a napjáig változtatások nélkül látja el a feladatait A fent említett cikkek időszakos alkalmazása folyamán, és indokolt esetekben a „Társulási Tanács”-ra és „Társulási Bizottság”-ra utaló hivatkozások Együttműködési Tanácsra és Bizottságokra utaló hivatkozásként értelmezendők. 3. Abban az esetben, ha az 1. bekezdés szerint ennek a megállapodásnak egy rendelkezését a felek annak a rendelkezésnek a hatályba lépése napjától kezdődően alkalmazzák, akkor az ilyen rendelkezésre utaló minden hivatkozás a megállapodás hatályba lépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a felek megállapodása alapján azt a rendelkezést az 1. bekezdésben előírtak szerint alkalmazzák. A teljes megállapodásra vonatkozó közös nyilatkozat A felek miközben ennek a megállapodásnak az alapján kapcsolataikat fejlesztik, ismételten kinyilvánítják teljes körű elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának alapelveit és célkitűzéseit, továbbá vállalják, hogy együttesen munkálkodnak az igazságos és teljes közel-keleti béke elérése érdekében a madridi feladatmeghatározásban és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 242. és 338. határozatában meghatározottak szerint, és célul tűzik ki a régióban egy nukleáris, biológiai és vegyi tömegpusztító fegyverektől mentes zóna létrehozását, és annak gyümölcsöző és stabil régióvá való átalakítását. Az Európai Közösségnek a 64. cikkre vonatkozó nyilatkozata A Közösség kijelenti, hogy a 64. cikk (1) bekezdésének értelmezése vonatkozásában minden azzal a cikkel ellentétes gyakorlatot fel fog mérni az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. és 82. cikkében előírt szabályok alkalmazásából származó kritériumok alapján, beleértve a másodlagos jogot is. A 64. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat A felek elismerik, hogy Szíria saját versenytörvényének a kidolgozását tervezi. Szíria versenytörvényének a kidolgozása folyamán figyelembe veszi az Európai Unióban kidolgozott versenytörvény szabályait. A 64. cikk 2. bekezdésében említett közigazgatási együttműködési módszerek alkalmazása a szíriai versenytörvény hatályba lépésének és a törvény alkalmazásáért felelős hatóság munkakezdésének a függvénye. Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa nyilatkozata a migrációs együttműködésről (115. cikk) A 115. cikk rendelkezései nem érinthetik az Európai Közösség és annak tagállamai közötti belső hatáskörök megosztását a visszafogadási megállapodások megkötése vonatkozásában. Közös nyilatkozat a migrációs együttműködésről (115. cikk (f) pont) A felek megállapodnak, hogy a VIII. cím 115. cikke (f) pontjának a végrehajtásában az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 194. (1948. évi) határozatának az érintése nélkül, tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét. A 113. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat A felek kijelentik, hogy különös figyelmet fordítanak a régészeti lelőhelyek és emlékművek védelmére és megőrzésére. A felek megállapodnak, hogy a kulturális vagyon tiltott importálását, exportálását és tulajdonjogának átruházását tiltó eszközökről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban (UNESCO 1970) együttműködnek a szíriai kulturális örökséghez tartozó, az országból jogellenesen elhurcolt régészeti műtárgyak visszajuttatásának a megkísérlésében. Közös nyilatkozat az EK általános preferenciarendszeréről A megállapodás hatálya alatt nyújtott preferenciák tartalmazzák az Európai Közösség Általános Preferenciarendszere (GSP) hatálya alatt a 2002. január 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános preferenciális rendszer alkalmazásáról szóló, 2001. december 10-i 2501/2001/EK tanácsi rendelettel megadott, a 2003. december 15-i 2211/2003/EK tanácsi rendelettel 2005-ig meghosszabbított preferenciákat. Ennek következtében az Európai Közösség a megfelelő időben megteszi a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy visszahívja Szíriától az Általános Preferenciarendszer kedvezményezett országainak a listáját. JEGYZŐKÖNYVEK ÉS MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA 1. jegyzőkönyv: | Szíriából származó agrártermékekre alkalmazandó behozatali intézkedések a Közösségben. | 2. jegyzőkönyv: | A Közösségből származó agrártermékekre alkalmazandó behozatali intézkedések a Szíriában. | 3. jegyzőkönyv: | A Szíriából származó halászati termékekre alkalmazandó behozatali intézkedések a Közösségben. | 4. jegyzőkönyv: | A Közösségből származó halászati termékekre alkalmazandó behozatali intézkedések a Szíriában. | 5. jegyzőkönyv: | Feldolgozott agrártermékekre alkalmazandó intézkedések. | 6. jegyzőkönyv: | A „származó termék” meghatározása és az igazgatási együttműködés módszerei. | 7. jegyzőkönyv: | Kölcsönös segítségnyújtás közigazgatási hatóságok között vámügyekben. | 8. jegyzőkönyv: | A 137. cikkben említett termékek felsorolása | I. melléklet: | A 9.3. cikkben említett szír vámtarifa | II. melléklet: | A 11. és 16. cikkekben említett termékek felsorolása | III. melléklet: | A 43. cikk. 1. bekezdésének b) pontjában említett közösségi fenntartási lista (Letelepedési jog). | IV. melléklet: | A 43. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett szír fenntartási lista (Letelepedési jog). | V. melléklet: | A 64. cikk 2. bekezdésében említett együttműködési módszerek (Versenyszabályok). | VI. melléklet: | Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonhoz fűződő jogok. | VII. melléklet: | Közbeszerzések: Eljárási szabályok, intézmények felsorolása és egyéb dokumentumok | VIII. melléklet: | Jogviták rendezése (V. cím): Eljárási szabályok és magatartási kódex | [pic] [1] HL C [2] HL L 184., 1999.7.17. 23. o. [3] HL L 318., 1993.12.20.18. o. [4] HL L 104., 2002.4.20., 26. o. [5] HL L 178., 2001.6.30., 1. o. [6] HL L 302., 2002.10.19., 1. o., A legutóbb a 2700/2000/EK rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet [7] HL C […]., […]., o. [8] 2658/87/EGK tanácsi rendelet, HL CE L 256., 1987/9/7; 1789/2003/EK bizottsági rendelet, L 281., 2003/10/30 (az I. melléklet: nómenklatúra éves frissítése). ( Ennek a megállapodásnak az alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogok magukban foglalják a szerzői jogot, beleértve a számítógépes programok és adatbázisok szerzői jogait és társult jogokat is, a szabadalmi jogokat, ipari terveket, földrajzi jelzéseket a származásra és forrásra utaló hivatkozással együtt, védjegyeket, szolgáltatási jelöléseket, kereskedelmi neveket, integrált áramkörök elrendezési terveit (topográfiákat), növényváltozatokat, nem kibocsátott információk védelmét és a tisztességtelen verseny elleni védelmet az iparjog védelemről szóló Párizsi Egyezmény (1967. évi Stockholmi határozat) 10a. cikke szerint, valamint minden olyan egyéb, a VI. mellékletben felsorolt jogot, amelyet multilaterális egyezmények védenek. [9] Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy kormánytisztviselő vagy közszolgálati alkalmazott választottbíró lehessen. Ugyanakkor azonban az ilyen személyeknek szigorúan személyi minőségükben szabad szerepelniük és ezért nem fogadhatnak el utasításokat sem saját nemzeti kormányuk, sem pedig annak hivatalai részéről. Ugyanez érvényes bármiféle más forrásból származó utasításokra is, függetlenül attól hogy az civilszervezet, vagy kívülálló ország kormánya. [10] Ha egy fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex rendelkezéseinek, akkor az ügyet a kívülálló ország állampolgárai által alkotott csoportból kijelölt másik választottbíró elé kell terjeszteni, akinek a nevét sorshúzással a Kereskedelmi Tanács húzza ki, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni.