02017R2107 — HU — 08.04.2024 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE

(2017. november 15.)

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

(HL L 315, 2017.11.30., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1154 RENDELETE  (2019. június 20.)

  L 188

1

12.7.2019

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2053 RENDELETE  (2023. szeptember 13.)

  L 238

1

27.9.2023

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/897 RENDELETE  (2024. március 13.)

  L 897

1

19.3.2024




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE

(2017. november 15.)

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által folytatott gazdálkodás tárgyát képező, nagy távolságra vándorló halfajok halászatával összefüggő állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési rendelkezéseket állapít meg.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet alkalmazandó:

a) 

azokra az uniós halászhajókra és hobbihorgászatot folytató uniós hajókra, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatnak tevékenységet, illetve amelyek az említett területen kifogott fajok egyedeit rakják át, akár az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül;

b) 

azokra a harmadik országbeli hajókra, amelyeket tagállami kikötőkben ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek olyan, az ICCAT szabályozása alá eső fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben;

c) 

az uniós vizeken tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajókra és uniós vizeken hobbihorgászatot folytató harmadik országbeli hajókra.

3. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

Ez a rendelet a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) és az (EU) 2016/1627 rendeletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

Az e rendeletben meghatározott intézkedések az 1005/2008/EK és az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül alkalmazandók.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„az ICCAT szabályozása alá eső fajok” : az I. mellékletben felsorolt fajok;

2.

„trópusi tonhalfélék” : nagyszemű tonhal, sárgaúszójú tonhal és bonitó;

▼M3

2a.

„vitorláskardoshal-félék” : az Istiophoridae családba tartozó, az ICCAT által kezelt fajok;

▼B

3.

„halászhajó” : a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű, vagy kékúszójú tonhal fogására szolgáló csapda;

4.

„fogóhajó” : a tengerek biológiai erőforrásainak kifogására használt halászhajó;

5.

„uniós halászhajó” : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó;

6.

„halászati engedély” : egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében;

7.

„különleges halászati engedély” : egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászeszközökkel meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében;

8.

„átrakás” : egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

9.

„hobbihorgászat” : a tengerek biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység;

10.

„Task I. adatok” : az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task I-ként meghatározott adatok;

11.

„Task II. adatok” : az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task II-ként meghatározott adatok;

12.

„szerződő fél” : az ICCAT-egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, szervezet vagy halászatot folytató szervezet;

13.

„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület” : az Atlanti-óceán és a vele szomszédos tengerek valamennyi vízterülete;

14.

„fenntartható halászati partnerségi megállapodás” : az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott nemzetközi megállapodás;

15.

„hajó hossza” : a hajóorr legelülső pontja és a hajófar leghátulsó pontja közötti egyenes vonalban mért távolság;

16.

„nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó” : 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

17.

„nagyméretű halászhajó” : 20 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajó;

18.

„nagyméretű fogóhajó” : 20 méternél nagyobb hosszúságú fogóhajó;

19.

„nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhatnak az ICCAT szabályozása alá eső fajokra;

▼M3

20.

„segédhajó” : a halászati tevékenységeket elősegítő, támogató vagy előkészítő – ennek részeként például a fogóhajót ellátó és halcsoportosulást előidéző eszközt telepítő, szervizelő és begyűjtő – olyan hajó, amely nem fedélzeten szállított vízi jármű, és amely nincs felszerelve működő halászeszközzel;

▼B

21.

„szállítóhajó” : olyan segédhajó, amely részt vesz az ICCAT szabályozása alá eső fajok átrakásában, és azokat átveszi a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól;

22.

„szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan szállítóhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen tengeren végzett átrakási művelet keretében rakományt vehetnek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól;

23.

„trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalféléket halászhatnak, tarthatnak fedélzetükön, rakhatnak át, szállíthatnak, dolgozhatnak fel vagy rakodhatnak ki;

▼M3

23a.

„lebegő tárgy” : bármely természetes vagy mesterséges úszó (azaz felszíni vagy felszín alatti) tárgy, amely önállóan nem képes mozogni; a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) az ember által készített és szándékosan telepített és/vagy nyomon követett lebegő tárgyak; a sodralékok az emberi vagy természetes forrásból származó, véletlenül elszabadult lebegő tárgyak;

▼M3

24.

„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD” : állandó, részben állandó vagy ideiglenes, bármilyen anyagból álló, ember által készített vagy természetes tárgy, szerkezet vagy eszköz, amelyet a halaknak a későbbi kifogásuk érdekében történő csoportosulása céljából telepítenek vagy követnek nyomon; a FAD-ok vagy lehorgonyozhatók (aFAD-ok) vagy sodródnak (dFAD-ok);

▼M3

24a.

„FAD közelében végzett halászati művelet” : FAD köré gyűlő tonhalraj halászeszközzel történő bekerítése;

▼B

25.

„IUU-halászat” : az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott halászati tevékenységek;

26.

„az ICCAT IUU-jegyzéke” : olyan hajók jegyzéke, amelyek az ICCAT szerint IUU-halászatot folytattak;

27.

„horogsor” : egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (horogelőke) szerelt horoggal ellátott halászeszköz;

▼M3

27a.

„sekélyen rögzített horogsor” : olyan horogsor, amelynek használatakor a horgok többsége kevesebb mint 100 méteres mélységben helyezkedik el;

▼B

28.

„erszényes kerítőháló” : olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását;

29.

„horog” : meghajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab;

▼M3

30.

„körhorog” : olyan horog, amelynek a hegyét a horogszárra merőlegesen visszahajtják, és amely így általában kör vagy ovális alakot vesz fel; a körhorgok legfeljebb 10 fokban hajlíthatók ki;

31.

„működő bója” : korábban aktivált, bekapcsolt és a tengeren telepített műszerezett bója, amely továbbítja a helyzetét és bármely más rendelkezésre álló információt, például a szonár becsléseit.

▼B

II. CÍM

BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Trópusi tonhalfélék

5. cikk

A nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számára vonatkozó korlátozások

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számát és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett teljes kapacitását a következők szerint kell meghatározni:

a) 

az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az 1991 és 1992 közötti időszakban nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók átlagos száma és BT-ben kifejezett kapacitása alapján; és

b) 

a nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása alapján.

▼M3

5a. cikk

A trópusi tonhalfélékre vonatkozó kapacitáskorlátozás

(1)  
A tagállamok minden év január 31-éig éves halászati és kapacitásgazdálkodási tervet fogadnak el a trópusi tonhalra vonatkozóan.
(2)  
A tagállamok biztosítják, hogy horogsoros és erszényes kerítőhálós flottájuk teljes kapacitása az (1) bekezdésben említett éves halászati és kapacitásgazdálkodási terveknek megfelelően legyen kezelve, különösen a trópusi tonhalfélék fogásainak korlátozása érdekében, az uniós jog által megállapított fogási korlátokkal összhangban.
(3)  
A tagállamok nem növelik a segédhajók számát a 2023 júniusában rögzített számokhoz képest.
(4)  
A tagállamok beszámolnak a Bizottságnak arról, hogy mely napokon érték el a trópusi tonhalfélékre vonatkozó teljes fogási korlátjukat. A Bizottság ezen információkat haladéktalanul megküldi az ICCAT titkárságának.
(5)  
Az uniós erszényes kerítőhálós hajók és a nagy méretű horogsoros hajók (20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúság) esetében a tagállamok havonta, a fogási korlátjuk 80 %-ának elérését követően pedig hetente jelentést tesznek a Bizottságnak a trópusi tonhalfélék fogásairól.
(6)  
A tagállamok háromhavonta jelentik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajók által kifogott trópusi tonhalfélék fajonkénti mennyiségére vonatkozó információkat, a fogási időszak végét követő 15 naptári napon belül, azaz minden év április 15-ig, július 15-ig és október 15-ig, valamint a következő év január 15-ig, kivéve, ha ezen információkat havi rendszerességgel küldik meg a Bizottságnak. Ezen információkat – akár háromhavonta, akár havi rendszerességgel küldik meg őket – az összesített fogási adatokat tartalmazó jelentés formátumát alkalmazva kell megküldeni. A Bizottság ezen információkat minden év április 30-ig, július 30-ig és október 30-ig, valamint a következő év január 30-ig megküldi az ICCAT titkárságának.

▼B

6. cikk

A trópusi tonhalfélékre halászó nagyméretű fogóhajókra és a segédhajókra vonatkozó különleges engedélyek

(1)  
A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű fogóhajók részére, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalfélékre halásszanak.
(2)  
A tagállamok engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő olyan segédhajók részére, amelyek bármilyen módon támogatják az (1) bekezdésben említett hajók tevékenységét.

▼M3

6a. cikk

Az uniós erszényes kerítőhálós hajók által kifogott trópusi tonhalfélékre vonatkozó visszadobási tilalom

(1)  
A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező uniós erszényes kerítőhálós hajók minden kifogott trópusi tonhalfélét a fedélzeten tartanak, kirakodnak vagy kikötőbe átraknak.
(2)  
Az uniós erszényes kerítőhálós hajók által kifogott trópusi tonhalféléket tilos visszadobni a háló teljes bezárását és a háló több mint felének begyűjtését követően. Ha technikai probléma merül fel a háló bezárásával vagy begyűjtésével kapcsolatban, és ennek következtében ez a tilalom nem alkalmazható, a parancsnokok vagy a személyzet nevükben eljáró tagjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tonhalféléket a lehető leggyorsabban visszaengedjék a vízbe.
(3)  

Az (1) bekezdéstől eltérve a trópusi tonhalfélék a következő esetekben dobhatók vissza:

a) 

amennyiben a parancsnok megállapítja, hogy a kifogott trópusi tonhalfélék az erszényes kerítőhálóban fennakadtak vagy összezúzódtak, megcsonkította őket egy ragadozó, vagy a hálóban elpusztultak és megromlottak, mert az eszköz meghibásodása miatt nem volt lehetőség a háló szabályszerű begyűjtésére, a halászatra és a halak élve történő visszaengedésére;

b) 

amennyiben a parancsnok megállapítja, hogy a trópusi tonhalféléket az utolsó hajóút során fogták ki, és nem áll rendelkezésre elegendő tárolási kapacitás az ennek során kifogott tonhalak tárolására; ezek a halak csak akkor dobhatók vissza, ha:

i. 

a parancsok vagy a személyzet tagjai megkísérlik a lehető leggyorsabban élve visszaengedni a tonhalakat; és

ii. 

a visszadobást követően nem kerül sor semmilyen más halászati műveletre mindaddig, amíg a hajó fedélzetén lévő tonhalakat ki nem rakodják vagy át nem rakják.

(4)  
A halászhajók parancsnokai jelentést tesznek a hajók lobogója szerinti tagállamoknak a megfigyeltek szerint visszadobott halakról. A tagállamok a Task I. és II. adatok részeként visszadobási jelentést küldenek a Bizottságnak.

▼B

7. cikk

A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása

(1)  
A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belük értesítik a Bizottságot minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi a trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásának kiegészítését, egyes részeinek törlését vagy módosítását. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül, de legkésőbb az ilyen esemény napjától számított 45 napon belül benyújtja az ICCAT titkárságának.

▼M3

(2)  
A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagy méretű halászhajók, ideértve a segédhajókat, nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó trópusi tonhalféléket halásszanak, tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, helyezzenek át, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki, és nem nyújthatnak semmilyen segítséget e tevékenységekhez, beleértve a FAD-ok vagy bóják telepítését és begyűjtését. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.
(3)  
A 6. cikk értelmében trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel nem rendelkező uniós halászhajók számára engedélyezhető a trópusi tonhalfélék járulékos fogásainak fedélzeten tartása, átrakása, szállítása, feldolgozása vagy kirakodása az ilyen hajókra vonatkozóan megállapított maximális fedélzeti járulékos fogási korlátnak megfelelően. A tagállamok az éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára engedélyezett maximális járulékos fogási korlátról, valamint arról, hogy miként biztosítják e korlát betartását.

8. cikk

Az egy adott évben trópusi tonhalfélékre halászó hajók jegyzéke

A tagállamok minden évben június 30-ig benyújtják a Bizottságnak azoknak a lobogójuk alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező hajóknak a jegyzékét, amelyek az előző naptári évben trópusi tonhalfélékre halásztak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen vagy bármiféle módon segítséget nyújtottak a halászati tevékenységhez (segédhajók). Az erszényes kerítőhálós hajók esetében e jegyzéknek tartalmaznia kell azokat a segédhajókat is, lobogójuktól függetlenül, amelyek segítséget nyújtottak a halászati tevékenységhez. A tagállamoktól kapott jegyzékeket a Bizottság minden évben július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

8a. cikk

Fogástöbblet és a fogások fel nem használt része a nagyszemű tonhal vonatkozásában

(1)  
A nagyszemű tonhalra vonatkozó tagállami éves kvóta vagy fogási korlát fel nem használt része vagy többlete adott esetben hozzáadható a megfelelő kvótához vagy fogási korláthoz vagy levonható abból a kiigazítási év során vagy azt megelőzően a nagyszemű tonhalra vonatkozó érvényben lévő ICCAT-ajánlásokkal összhangban.
(2)  
A nagyszeműtonhal-fogások fel nem használt, valamely tagállam által egy adott évben átvihető maximális része nem haladhatja meg az ICCAT által az ezen adott évre engedélyezett mennyiséget.

▼B

9. cikk

Halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó gazdálkodási tervek

(1)  
A halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) alkalmazásával trópusi tonhalfélékre halászó erszényes kerítőhálós hajókra és horgászbotos hajókra vonatkozóan a tagállamok minden év december 31-ig gazdálkodási tervet nyújtanak be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók miként használják fel az ilyen FAD-okat. A Bizottság ezeket az információkat a következő év január 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási tervek céljai a következők:

a) 

a FAD-ok jellemzőivel, a bóják jellemzőivel, a FAD-halászattal, beleértve a halászati erőkifejtést, valamint a célfajokhoz és a nem célfajokhoz kapcsolódó hatásokkal összefüggő ismeretek bővítése;

b) 

a FAD-ok és a jeladók telepítésének és begyűjtésének hatékony kezelése, illetve esetleges elveszítésük hatékony elhárítása;

c) 

a FAD-ok és a FAD-halászat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak csökkentése és visszaszorítása, többek között – szükség esetén – a halászati mortalitást előidéző különféle tényezők befolyásolásával (ilyen például a telepített FAD-ok száma, beleértve az erszényes kerítőhálós hajók által kihelyezett FAD-ok számát, a halászati kapacitás és a segédhajók száma).

(3)  
Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell a II. mellékletben foglalt információkat.

▼M3

(4)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy hajónként egyidejűleg legfeljebb 300, működő bójával felszerelt FAD legyen aktív.
(5)  
A működő bójákkal felszerelt FAD-ok számának ellenőrzését a távközlési számlák ellenőrzésével kell elvégezni. Ezeket az ellenőrzéseket a tagállam illetékes hatóságai végzik.
(6)  
A tagállamok engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók számára, hogy lebegő tárgyak körül fejtsenek ki tevékenységet, feltéve, hogy a halászhajó fedélzetén megfigyelő tartózkodik vagy működő elektronikus megfigyelőrendszer áll rendelkezésre, aki/amely képes ellenőrizni a halászati művelet típusát és a fajösszetételt, valamint a halászati tevékenységekre vonatkozóan információkat szolgáltat az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának.

▼B

10. cikk

A FAD-okra vonatkozó követelmények

(1)  

A FAD-oknak az alábbi követelménynek meg kell felelniük:

a) 

a FAD-ok felületi szerkezete vagy ne legyen letakarva semmilyen anyaggal, vagy csak olyan anyaggal legyen letakarva, amelyek esetében minimális annak a kockázata, hogy nem célfajok egyedei belegabalyodnak; és

b) 

a felszín alatti elemek kizárólag olyan anyagból álljanak, amelybe a nem célfajok egyedei nem tudnak belegabalyodni.

▼M3

(2)  

A FAD-ok használata vagy tervezése során a tagállamok:

a) 

biztosítják, hogy a telepített FAD-ok nem összefonódó kialakításúak legyenek, a X. mellékletben foglalt iránymutatásokkal összhangban;

b) 

törekednek annak biztosítására, hogy a FAD-ok nyomon követésére szolgáló bóják építéséhez használt anyagok kivételével valamennyi FAD biológiailag lebomló anyagból, így például nem műanyagokból készüljön.

(3)  
A FAD-ok kezelésére vonatkozó tervükben évente beszámolnak a Bizottságnak a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében tett lépésekről.

▼B

11. cikk

A FAD-okkal kapcsolatban a hajók által benyújtott információk

(1)  

Minden egyes FAD telepítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a) 

a FAD földrajzi helyzete;

b) 

a FAD telepítésének dátuma;

c) 

a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó mesterséges FAD);

d) 

FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a FAD-jeladó azonosítója, bója típusa – például egyszerű bója vagy szonárral felszerelt bója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;

e) 

a FAD tervezési jellemzői (a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga, valamint a víz alatti felfüggesztő szerkezet olyan elemei, amelyeken élőlények fennakadhatnak).

(2)  

A FAD minden egyes szemléjekor – akár sor kerül utána halászati műveletre, akár nem – az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a) 

a szemle típusa (vontatás, begyűjtés, elektronikus berendezéseket érintő beavatkozás);

b) 

a FAD földrajzi helyzete;

c) 

a szemle dátuma;

d) 

a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD);

▼M3

e) 

a sodralék leírása vagy a FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a bója azonosítója vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ);

▼B

f) 

ha a szemlét halászati művelet követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban, vagy, ha a szemlét nem követi halászati művelet, e döntés oka (például nincs elég hal vagy túl kicsik a halak);

▼M3

g) 

a bója azonosítója.

▼B

(3)  

A FAD-ok minden egyes elveszítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a) 

az utolsó rögzített földrajzi helyzet;

b) 

az utolsó rögzített földrajzi helyzet dátuma;

▼M3

c) 

FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés és a bója azonosítója).

(4)  
Az uniós halászhajóknak jegyzéket kell vezetniük a telepített FAD-okról, amelynek tartalmaznia kell legalább a III. mellékletben meghatározott információkat, továbbá havi rendszerességgel naprakésszé kell tenniük a jegyzéket, a Task II. adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban.

▼B

12. cikk

A FAD-okkal kapcsolatban a tagállamok által benyújtott információk

A tagállamok minden évben, az ICCAT által az adott évre megállapított határidő előtt 15 nappal az ICCAT titkárságának való továbbítás céljával benyújtják a Bizottságnak az alábbi információkat:

a) 

a ténylegesen telepített FAD-ok száma negyedéves alapon, FAD-típusonkénti bontásban, feltüntetve a FAD-hoz kapcsolódó jeladó/bója vagy a FAD-hoz kapcsolódó szonár jelenlétét vagy hiányát;

▼M3

b) 

a havonta telepített jeladók/bóják száma és típusa (például rádiójeladó, kizárólag szonár, halradarral felszerelt szonár), a Task II. adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban;

c) 

az olyan, havonta aktivált és deaktivált jeladók/bóják átlagos száma, amelyeket az egyes hajók követtek;

d) 

az elveszített, üzemben lévő bójákkal felszerelt FAD-ok átlagos száma, havonta;

▼B

e) 

minden egyes segédhajó vonatkozásában a tengeren töltött napok száma 1°-os hálóban mért területenként, havonta és lobogó szerinti tagállamonként;

▼M3

f) 

az erszényes kerítőhálós hajók és az etetőhajók fogásai, erőkifejtése és a halászati műveletek száma (erszényes kerítőhálók esetében) halászati módonként (lebegő tárgyakhoz kötődő halrajok és szabadon úszó halrajok), a Task II. adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban;

g) 

amennyiben az erszényes kerítőhálós hajók tevékenységekeit etetőhajókkal együtt végzik, az erszényes kerítőhálós hajóknak az etetőhajókhoz kapcsolódó fogásaira és erőkifejtésére vonatkozó jelentések, a Task I. és II. adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban.

▼B

13. cikk

Naplók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) 

az uniós kutatók számára mihamarabb összegyűjtve hozzáférhetők legyenek a papíralapú és az elektronikus halászati naplók és adott esetben a FAD-naplók;

b) 

a Bizottság részére a 50. cikk szerint elküldött Task II. adatok tartalmazzák a halászat során gyűjtött vagy adott esetben a FAD-naplókból kigyűjtött adatokat.

▼M3

14. cikk

Megfigyelői lefedettség és a FAD-ok használatának tilalma a növendék halak védelmével összefüggésben

(1)  
A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók az uniós jog alapján megállapított tilalmi időszakok kezdetét megelőző 15 napos időszakra ne telepítsenek sodródó FAD-okat.
(2)  

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók minimális, a következők szerinti megfigyelői lefedettséget hozzanak létre:

a) 

a 20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú horogsoros hajóik esetében 2022-re a halászati erőkifejtés legalább 10 %-os megfigyelői lefedettsége a IV. melléklettel összhangban a fedélzeten tartózkodó megfigyelő vagy egy jóváhagyott elektronikus megfigyelőrendszer révén;

b) 

erszényes kerítőhálós hajóik esetében a halászati erőkifejtés 100 %-os megfigyelői lefedettsége a IV. mellékletnek megfelelően a fedélzeten tartózkodó megfigyelő vagy egy jóváhagyott elektronikus megfigyelőrendszer révén.

A tagállamok április 30-ig beszámolnak az ICCAT titkárságának, valamint az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának a megfigyelők vagy a jóváhagyott elektronikus megfigyelőrendszer által az előző évre vonatkozóan gyűjtött információkról, figyelembe véve a 72. cikkben említett bizalmas kezelésre vonatkozó követelményeket.

▼B

15. cikk

A trópusi tonhalfélék halászata bizonyos portugál vizeken

Tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani az ICES X alterületnek az é. sz. 36°30′-től északra fekvő, Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken, vagy az é. sz. 31°-tól északra és a ny. h. 17°30′-től keletre található CECAF-területeken erszényes kerítőhálóval fogott trópusi tonhalféléket, illetve ezeken a területeken tilos e fajoknak az említett halászeszközökkel folytatott célzott halászata. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

▼M3

16. cikk

Az IUU-halászat azonosítása

Ha az ICCAT ügyvezető titkára a 7. cikk (2) bekezdésének vagy a 14. cikk (1) vagy (2) bekezdésének uniós halászhajók általi lehetséges megsértéséről értesíti a Bizottságot, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja erről az érintett lobogó szerinti tagállamot. Az említett tagállam azonnal kivizsgálja a helyzetet, és ha az adott hajó halcsoportosulásokat potenciálisan befolyásoló tárgyak – többek között FAD-ok – alkalmazásával halászik a tilalom ideje alatt, a tagállam felszólítja a hajót, hogy állítsa le a halászatot, szükség esetén pedig arra, hogy késedelem nélkül hagyja el a területet. Az érintett lobogó szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a vizsgálat eredményéről és az ennek alapján meghozott intézkedésekről. A Bizottság ezen információkat továbbítja a parti államnak és az ICCAT ügyvezető titkárának.

II. FEJEZET

Germon

1. szakasz

észak- és dél-atlanti germon

▼B

17. cikk

A hajók számára vonatkozó korlátozások

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen észak-atlanti germonra halászó uniós fogóhajók maximális számát az 1993 és 1995 közötti időszakban az észak-atlanti germonra, mint célfajra halászó uniós fogóhajók átlagos száma alapján kell meghatározni.

▼M3

17a. cikk

Az észak- és dél-atlanti germonra halászó nagy méretű fogóhajókra vonatkozó egyedi engedélyek

(1)  
A tagállamok az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 3 ) megállapított rendelkezésekkel összhangban halászati engedélyeket állítanak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagy méretű fogóhajók számára annak érdekében, hogy azok az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen észak- és dél-atlanti germonra halásszanak.
(2)  
Az észak- és dél-atlanti germon halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagy méretű halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó észak- és dél-atlanti germont halásszanak, tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, helyezzenek át, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.
(3)  
Az (1) bekezdés értelmében az észak- és dél-atlanti germon halászatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező uniós halászhajók számára engedélyezhető az észak- és dél-atlanti germon járulékos fogásainak fedélzeten tartása, átrakása, szállítása, feldolgozása vagy kirakodása az ilyen hajókra vonatkozó maximális fedélzeti járulékos fogási korlátnak megfelelően. A tagállamok az éves jelentés részeként jelentést tesznek a Bizottságnak lobogójuk alatt közlekedő hajók számára általuk engedélyezett maximális járulékos fogási korlátról.

17b. cikk

Fogástöbblet és a fogások fel nem használt része az észak- és dél-atlanti germon esetében

(1)  
Az észak- és dél-atlanti germonra vonatkozó tagállami éves kvóta vagy fogási korlát fel nem használt része vagy többlete adott esetben hozzáadható a megfelelő kvótához vagy fogási korláthoz vagy levonható abból a kiigazítási év során vagy azt megelőzően az észak- és dél-atlanti germonra vonatkozó érvényben lévő ICCAT-ajánlásokkal összhangban.
(2)  
Az észak- és dél-atlanti germon fogásainak fel nem használt, valamely tagállam által egy adott évben átvihető maximális része nem haladhatja meg az ICCAT által az ezen adott évre engedélyezett mennyiséget.

17c. cikk

A dél-atlanti germonra vonatkozó fogási nyilvántartás

Azon hajók lobogó szerinti tagállamai, amelyek dél-atlanti germont halásznak, az 50. cikkben említett Task I. és Task II. adatok részeként bejelentik az ICCAT titkárságának a pontos és hitelesített dél-atlanti germonfogásukat.

2. szakasz

Földközi-tengeri germon

17d. cikk

A földközi-tengeri germon hobbihorgászata

(1)  
A hobbihorgászatra vonatkozó nemzeti vagy uniós jog szerinti esetleges tilalmak sérelme nélkül, a hobbihorgászatot folytató természetes vagy jogi személyek hajónként és naponta a földközi-tengeri germon legfeljebb három egyedét foghatják ki, tarthatják a fedélzeten, rakhatják át vagy rakodhatják ki.
(2)  
A földközi-tengeri germon hobbihorgászat keretében kifogott egyedeit tilos értékesíteni.
(3)  
A tagállamok legalább 15 nappal a tevékenység végzése előtt a Bizottság és az ICCAT titkárságának rendelkezésére bocsátják a földközi-tengeri germon halászatát folytató valamennyi halászhajó jegyzékét. Az e jegyzékben nem szereplő hajók nem kaphatnak engedélyt a földközi-tengeri germon halászatára.

▼B

III. FEJEZET

Kardhal

1. szakasz

Atlanti-óceáni kardhal

18. cikk

Az észak-atlanti kardhalra vonatkozó gazdálkodási tervek

A kvótát kapott és hajóikkal észak-atlanti kardhalra halászó tagállamok minden évben augusztus 15-ig benyújtják a Bizottságnak gazdálkodási tervüket. A Bizottság ezeket az információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

▼M3

18a. cikk

Az észak- és dél-atlanti kardhalra halászó nagy méretű fogóhajókra vonatkozó egyedi engedélyek

(1)  
A tagállamok az (EU) 2017/2403 rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban halászati engedélyeket állítanak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagy méretű fogóhajók számára annak érdekében, hogy azok az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen észak- és dél-atlanti kardhalra halásszanak.
(2)  
Az észak- és dél-atlanti kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagy méretű halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó észak- és dél-atlanti kardhalat halásszanak, tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, helyezzenek át, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.
(3)  
Az (1) bekezdés értelmében az észak- és dél-atlanti kardhal halászatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező uniós halászhajók számára engedélyezhető az észak- és dél-atlanti kardhal járulékos fogásainak fedélzeten tartása, átrakása, szállítása, feldolgozása vagy kirakodása az ilyen hajókra vonatkozó maximális fedélzeti járulékos fogási korlátnak megfelelően. A tagállamok az éves jelentés részeként jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára általuk engedélyezett maximális járulékos fogási korlátról.

18b. cikk

A fogások fel nem használt része az észak- és dél-atlanti kardhal vonatkozásában

(1)  
Az észak- és dél-atlanti kardhalra vonatkozó tagállami éves kvóta vagy fogási korlát fel nem használt része hozzáadható a megfelelő kvótához vagy fogási korláthoz a kiigazítási év során vagy azt megelőzően az észak- és dél-atlanti kardhalra vonatkozó érvényben lévő ICCAT-ajánlásokkal összhangban.
(2)  
Az észak- és dél-atlanti kardhal fogásainak fel nem használt, valamely tagállam által egy adott évben átvihető maximális része nem haladhatja meg az ICCAT által az ezen adott évre engedélyezett mennyiséget.

▼B

19. cikk

Az észak-atlanti kardhal legkisebb kifogható mérete

(1)  
Tilos a 25 kg élőtömegnél könnyebb, vagy alternatívaként az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 125 cm hosszúságnál rövidebb kardhalak célzott halászata, fedélzeten tartása vagy átrakása, kirakodása, szállítása, tárolása, eladásra történő kiállítása vagy felkínálása, értékesítése és forgalmazása. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.
(2)  
Az (1) bekezdéstől eltérve a 25 kg élőtömegnél könnyebb vagy az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 125 cm hosszúságnál rövidebb kardhalak legfeljebb 15 %-os járulékos fogása a fedélzeten tartható, átrakható, áthelyezhető, kirakodható, szállítható, tárolható, értékesíthető, illetve eladásra kiállítható vagy felkínálható.
(3)  
A (2) bekezdés szerinti 15 %-os tűréshatárt a hajó összes kardhalfogásában található kardhalak kirakodásonkénti egyedszáma alapján kell kiszámolni.

2. szakasz

Földközi-tengeri kardhal

▼M3

IV. FEJEZET

Vitorláskardoshal-félék, vitorláskardoshal, kormos marlin, fehér marlin és kerekpikkelyes lándzsáshal

27. cikk

Az élve kifogott kormos marlin, fehér marlin és kerekpikkelyes lándzsáshal visszaengedése

(1)  
Az uniós nyílt vízi horogsoros hajóknak és az uniós erszényes kerítőhálós hajóknak a lehetséges mértékben haladéktalanul vissza kell engedniük a halászeszközök behúzásakor életben lévő összes kormos marlint (Makaira nigricans), fehér marlint (Tetrapturus albidus) és kerekpikkelyes lándzsáshalat (Tetrapturus georgei) – kellő figyelmet fordítva a személyzet tagjainak biztonságára – oly módon, hogy az a lehető legkevesebb sérülést okozza az egyedeknek, és maximalizálja a visszaengedést követő túlélést.
(2)  
A tagállamok a flottájukra vonatkozó iránymutatások kidolgozásával ösztönzik a 19-05. sz. ICCAT-ajánlás 1. mellékletében meghatározott, a biztonságos kezelésre és az élve történő visszaengedési eljárásokra vonatkozó minimumszabályok végrehajtását. A kifogott, életben lévő kormos marlinok, fehér marlinok és kerekpikkelyes lándzsáshalak biztonságos visszaengedése érdekében az uniós halászhajóknak a fedélzeten és a személyzet tagjai számára könnyen hozzáférhető módon rendelkezniük kell a következőkkel: emelőberendezés, csavarvágó, horogeltávolító és zsinórvágó.
(3)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy halászhajóik parancsnokai és személyzetének tagjai megfelelő képzésben részesüljenek, tisztában legyenek a megfelelő mérséklési, azonosítási, kezelési és visszaengedési technikákkal, és alkalmazzák őket, valamint a fedélzeten tartsanak a kormos marlinok, a fehér marlinok és a kerekpikkelyes lándzsáshalak visszaengedéséhez szükséges valamennyi eszközt a biztonságos kezelésre és az élve történő visszaengedési eljárásokra vonatkozó minimumszabályokról szóló, a (2) bekezdésben említett iránymutatásokkal összhangban.
(4)  
A tagállamok törekednek arra, hogy az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységeik végzése során minimálisra csökkentsék a kormos marlinok, a fehér marlinok és a kerekpikkelyes lándzsáshalak visszaengedés utáni mortalitását.
(5)  
A tagállamok engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő nyílt vízi horogsoros és erszényes kerítőhálós hajók számára, hogy fogási korlátjukon belül már nem élő kormos marlinokat és fehér marlinokat, valamint kerekpikkelyes lándzsáshalakat foghassanak ki, és azokat a fedélzeten tartsák, átrakják vagy kirakodják.

28. cikk

A halászati lehetőségeken túli kormos marlin, fehér marlin és kerekpikkelyes lándzsáshal kirakodása

Amennyiben egy adott tagállam kimerítette a kvótáját, gondoskodnia kell arról, hogy a kormos marlin, a fehér marlin és a kerekpikkelyes lándzsáshal olyan kirakodott egyedei, amelyek a hajó mellé történő vontatáskor már nem élnek, ne kerüljenek értékesítésre vagy kereskedelmi forgalomba. Az ilyen kirakodások nem számítanak bele a tagállamoknak az ICCAT 19-05. sz. ajánlásának (2) bekezdésében megállapított uniós kirakodási korlát alapján meghatározott fogási korlátjába, feltéve, hogy ezt a tilalmat az e rendelet 71. cikkében említett éves jelentés egyértelműen megmagyarázza.

29. cikk

A kormos marlin, a fehér marlin és a kerekpikkelyes lándzsáshal hobbihorgászata

(1)  
Azon hajók lobogó szerinti tagállamai, amelyek kormos marlin, fehér marlin és kerekpikkelyes lándzsáshal hobbihorgászatát folytatják, a kormos marlint, a fehér marlint és a kerekpikkelyes lándzsáshalat érintő versenyek során a kirakodott halmennyiség 5 %-ára terjesztik ki a tudományos megfigyelők tevékenységét.
(2)  
A kormos marlin hobbihorgászata során az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 251 cm hosszúságú minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.
(3)  
A fehér marlin és a kerekpikkelyes lándzsáshal hobbihorgászata során az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 168 cm hosszúságú minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.
(4)  
A kormos marlin, a fehér marlin és a kerekpikkelyes lándzsáshal hobbihorgászat keretében kifogott egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – tilos értékesíteni vagy értékesítésre kínálni.
(5)  
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása céljából, hogy hobbihorgászat során a visszaengedendő halakat a lehető legkíméletesebb módon kelljen visszaengedni.

29a. cikk

A vitorláskardoshalra vonatkozó adatgyűjtés

A tagállamok adatokat gyűjtenek a vitorláskardoshal-fogásokról, beleértve az élő és elpusztult egyedek visszadobását, és ezen adatokat az állományfelmérési folyamat támogatása érdekében a Task I. és II. adatokra vonatkozó adatszolgáltatásuk részeként évente jelentik.

29b. cikk

A vitorláskardoshal-félékre, a kormos marlinra, a fehér marlinra és a kerekpikkelyes lándzsáshalra vonatkozó adatgyűjtés és jelentéstétel

(1)  
A tagállamok olyan adatgyűjtési programokat hajtanak végre, amelyek biztosítják, hogy a Task I. és II. adatok benyújtására vonatkozó ICCAT-követelményekkel összhangban pontos adatokat szolgáltassanak az ICCAT-nak a kifogott vitorláskardoshal-félékre, az erőkifejtésre, a méretre és a visszadobásra vonatkozóan.
(2)  
A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 18-05. sz. ICCAT-ajánlás 1. mellékletében meghatározott, a vitorláskardoshal-félékre vonatkozó ellenőrző lapokat, beleértve a fogások nyomon követése, illetve a vitorláskardoshal-félék védelme és a velük folytatott gazdálkodás érdekében belföldön hozott intézkedésekre vonatkozó információkat.
(3)  
A 01-06. sz. ICCAT-határozattal és a 11-15. sz. ICCAT-ajánlással összhangban a kormos marlinra, a fehér marlinra és a kerekpikkelyes lándzsáshalra vonatkozó Task I. adatok – beleértve az elpusztult egyedek visszadobására vonatkozó adatokat – bejelentésének elmulasztása esetén e fajok egyedeit tilos megtartani.

▼B

V. FEJEZET

Cápafélék

30. cikk

Általános rendelkezések

(1)  
A cápáktól eltérő fajokra irányuló halászati tevékenységek keretében járulékosan kifogott, élelmezési vagy megélhetési célokat nem szolgáló élő cápákat vissza kell engedni.
(2)  
A tagállamok az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott cápafajok vonatkozásában lehetőség szerint kutatást végeznek azzal a céllal, hogy fokozzák a halászeszköz szelektivitását, feltérképezzék a potenciális ivadéknevelő területeket, valamint mérlegeljék időbeli és területi tilalom bevezetését, és adott esetben egyéb intézkedések meghozatalát. A kutatás célja az információszerzés az alapvető biológiai és ökológiai paraméterekről, az egyes életszakaszokról és magatartási jellegzetességekről, valamint a potenciális ívási, ellési és ivadéknevelő területek azonosításával kapcsolatban.

31. cikk

Heringcápa (Lamna nasus)

(1)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott heringcápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2)  
Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott heringcápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

32. cikk

Nagyszemű rókacápa (Alopias superciliosus)

(1)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott nagyszemű rókacápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2)  
Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott nagyszemű rókacápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

▼M3

33. cikk

Észak-atlanti lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus)

(1)  
Az uniós halászhajók által kifogott észak-atlanti lándzsafogú cápákban nem szabad kárt tenni, és azokat a gyakorlatban megvalósítható mértékben haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe, kellő figyelmet fordítva a személyzet tagjainak biztonságára.
(2)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók alkalmazzák az észak-atlanti lándzsafogú cápa biztonságos kezelésére és visszaengedésére vonatkozó, a IX. mellékletben meghatározott minimumszabályokat.

33a. cikk

Dél-atlanti lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus)

(1)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók alkalmazzák a dél-atlanti lándzsafogú cápa biztonságos kezelésére és visszaengedésére vonatkozó, a IX. mellékletben meghatározott minimumszabályokat.
(2)  
A tagállamok havonta jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak a dél-atlanti lándzsafogú cápa összes megengedhető kirakodásáról. E jelentéseket a fogás naptári hónapjának végét követő 15 napon belül benyújtják a Bizottság részére. Ezen túlmenően a tagállamok minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajók által visszadobott elpusztult példányokról, élve visszaengedett példányokról és az összes fogásról.
(3)  
Azon hajók lobogó szerinti tagállamai, amelyek dél-atlanti lándzsafogú cápa egyedeit fogták ki (kirakodások és visszadobott elpusztult példányok), minden év június 30-áig közlik a Bizottsággal a visszadobott elpusztult példányok és az élve visszaengedett példányok számának becsléséhez használt statisztikai módszertant. A kisüzemi halászattal rendelkező tagállamok továbbá tájékoztatást nyújtanak az adatgyűjtési programjaikról.
(4)  
A tagállamok a Task I. és II. adatokra vonatkozó éves adatszolgáltatásuk részeként a dél-atlanti lándzsafogú cápára vonatkozó valamennyi releváns adatot, beleértve a visszadobott elpusztult példányok és az élve visszaengedett példányok becsült mennyiségét is, az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága által jóváhagyott módszerek alkalmazásával közlik a Bizottsággal.
(5)  
A dél-atlanti lándzsafogú cápát megtartó halászhajók számára tilos az ICCAT által szabályozott halászati tevékenység keretében fogott dél-atlanti lándzsafogú cápa részleges vagy teljes átrakása.

▼B

34. cikk

Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)

(1)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott fehérfoltú cápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2)  
Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott fehérfoltú cápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

35. cikk

Pörölycápák

(1)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2)  
Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott pörölycápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

36. cikk

Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)

(1)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott selyemcápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2)  
Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott selyemcápákat, legkésőbb a fogás halraktárakba helyezése előtt, kellő figyelmet fordítva a legénység biztonságára.
(3)  
Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységekben részt vevő erszényes kerítőhálós uniós hajóknak további intézkedéseket kell hozniuk a járulékosan fogott selyemcápák túlélési esélyeinek növelése érdekében. A tagállamok a 71. cikkben említett éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak az elért eredményekről.

▼M3

36a. cikk

A cápákra vonatkozó adatgyűjtés

(1)  
A tagállamok olyan adatgyűjtési programokat hajtanak végre, amelyek biztosítják, hogy a Task I. és II. adatok benyújtására vonatkozó ICCAT-követelményekkel összhangban pontosan szolgáltassanak adatokat az ICCAT-nak a kifogott cápákra, az erőkifejtésre, a méretre és a visszadobásra vonatkozóan.
(2)  
A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 18-06. sz. ICCAT-ajánlás 1. mellékletében meghatározott, a cápákra vonatkozó végrehajtási ellenőrző lapokat, beleértve a fogások nyomon követése, illetve a cápák védelme és a velük folytatott gazdálkodás érdekében belföldön hozott intézkedésekre vonatkozó információkat.

▼B

37. cikk

A tudományos megfigyelők és más, felhatalmazott egyének általi mintavételezés a cápafajok esetében

(1)  

A heringcápa, a nagyszemű rókacápa, a fehérfoltú cápa, (a Sphyrna tiburo kivételével a Sphyrnidae családba tartozó) pörölycápák és a selyemcápa fedélzeten tartására vonatkozóan a 31., a 32., a 34., a 35. és a 36. cikkben foglalt tilalomtól eltérve a tudományos megfigyelők vagy a szerződő fél által biológiai minták gyűjtésére felhatalmazott személyek a kereskedelmi halászat során az alábbi feltételek mellett gyűjthetnek biológiai mintákat:

a) 

a biológiai minták csak a hálóbehúzáskor már elpusztult állatokból gyűjthetők;

b) 

a biológiai mintákat egy, az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának bejelentett kutatási projekt keretében kell gyűjteni, és a mintákat az említett bizottság által ajánlott kutatási prioritások figyelembevételével kell feldolgozni. A kutatási projektnek tartalmaznia kellene egy olyan részletes dokumentumot, amely ismerteti a projekt célját, az alkalmazandó módszereket, a gyűjtendő minták számát és típusát, valamint az időt és a mintavételi területet;

c) 

a biológiai mintákat a kirakodási kikötő vagy az átrakás helyszínének eléréséig a fedélzeten kell tartani; és

d) 

minden, e cikknek megfelelően gyűjtött mintát a lobogó szerinti állam engedélyének, bérelt hajók esetében pedig a bérbeadó szerződő fél és a lobogó szerinti állam engedélyének kell kísérnie a végső kirakodási kikötőig. Az ilyen mintákat és a mintaként gyűjtött cápaegyedek egyéb részeit nem lehet forgalomba hozni, illetve értékesíteni.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett biológiai minták taxonómiai tanulmányok vagy faunagyűjtemények céljára tartalmazhatnak különösen tövisnyúlványokat, szöveteket, szaporítószerveket, gyomrot, bőrmintákat, spirális bélvezetéket, állkapcsot, egész halat vagy csontvázat.
(3)  
A mintavételi kampány csak akkor kezdődhet meg, ha az érintett tagállam erre vonatkozóan megadta az engedélyt.

VI. FEJEZET

Tengeri madarak

38. cikk

A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 20° és a d. sz. 25° közötti területen

(1)  
A d. sz. 20° és a d. sz. 25° közötti területen halászó hajók kötelesek az V. mellékletben foglalt követelményeknek és kiegészítő iránymutatásoknak megfelelő madárriasztó zsinórokat és tori rudakat szállítani és használni.
(2)  
A madárriasztó zsinórokat mindig a horogsoros halászhajóknak a vízre való belépése előtt kell kivetni.
(3)  
Amennyiben megvalósítható, a madarak nagy száma vagy aktivitása esetén egy második tori rudat és madárriasztó zsinórt is be kell vetni.
(4)  
Valamennyi hajón tartalék madárriasztó zsinórokat kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.
(5)  

A kardhalra monofil horogsorral halászó horogsoros hajók mentesülnek az (1), (2) és (3) bekezdés követelményei alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

a horogsort éjszaka kihelyezik ki; az éjszaka a halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított tengeri napnyugta és napkelte közötti időszak; és

b) 

a horogtól legfeljebb 3 m távolságra legalább 60 g tömegű forgónehezéket helyeznek el az optimális süllyedési ráta eléréséhez.

Az első albekezdésben említett mentesítést alkalmazó hajók lobogó szerinti tagállamai tájékoztatják a Bizottságot az említett hajókra kiterjedő tudományos megfigyelői programjuk keretében kapott tudományos eredményekről.

39. cikk

A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 25°-tól délre eső területen

A horogsoros hajók az V. mellékletben foglalt követelményeknek és kiegészítő iránymutatásoknak megfelelően kötelesek az alábbiak közül legalább két enyhítő intézkedést alkalmazni:

a) 

a horogsor éjszakai kihelyezése minimális fedélzeti világítással;

b) 

madárriasztó zsinórok;

c) 

a zsinórok lesúlyozása.

40. cikk

A tengeri madarakkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1)  
A horogsoros hajók a lobogójuk szerinti tagállam részére gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a tengeri madarakkal való kölcsönhatásokkal összefüggő információkat, beleértve a járulékos fogásokkal kapcsolatos információkat is. A tagállamok ezeket az információkat minden év június 30-ig eljuttatják a Bizottságnak. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(2)  
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 38. és a 39. cikkben megállapított intézkedések végrehajtásáról, valamint a tengeri madarak halászeszközökkel való véletlen befogásának csökkentésére irányuló uniós cselekvési terv végrehajtásának terén elért előrehaladásról.

VII. FEJEZET

Tengeri teknősök

41. cikk

Tengeri teknősökkel kapcsolatos általános rendelkezések

(1)  
Az erszényes kerítőhálós hajóknak el kell kerülniük a tengeri teknősök bekerítését, a bekerített vagy a halászeszközökbe – többek között FAD-okba – belegabalyodott tengeri teknősöket pedig kötelesek visszaengedni a tengerbe. A tengeri teknősök és az erszényes kerítőhálók, illetve FAD-ok közötti kölcsönhatásokról be kell számolniuk a lobogójuk szerinti tagállamnak.
(2)  
A nyílt vízi horogsoros hajók kötelesek a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő felszereléseket szállítani és használni, amelyek révén maximalizálhatók a tengeri teknősök túlélési esélyei.

▼M3

(2a)  

A tagállamok előírják a lobogójuk alatt közlekedő, sekélyen rögzített horogsorral halászó hajók számára, hogy:

a) 

csak nagy körhorgokat használjanak;

b) 

csalinak kizárólag uszonyos csontoshalakat használjanak; vagy

c) 

más olyan, az ICCAT által felülvizsgált és hatékonynak ítélt, valamint jóváhagyott intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek alkalmasak a tengeri teknősökkel való kölcsönhatások arányának csökkentésére a sekélyen rögzített horogsorral történő halászat során.

▼B

(3)  
A nyílt vízi horogsoros hajókon szolgáló halászoknak a (2) bekezdésben említett felszerelést a VI. mellékletnek megfelelően kell használniuk a tengeri teknősök túlélési esélyei maximalizálása érdekében.

▼M3

(4)  

A tagállamok:

a) 

biztosítják, hogy a tengeri teknősökkel való kölcsönhatások számát csökkentsék és a gyakorlatban megvalósítható mértékben megszüntessék, amennyiben a tengeri teknősökkel való találkozást dokumentáltak és jelentettek az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának, a járulékos fogások csökkentésére irányuló alábbi intézkedések legalább egyikének alkalmazásával vagy folytatódó alkalmazásával:

i. 

alternatív vagy új halászeszköz-típusok és a halászeszközök átalakításai;

ii. 

időbeli és területi halászati korlátozások és tilalmak olyan esetekben, amikor nagyobb a tengeri teknősökkel való kölcsönhatás kockázata;

iii. 

a statikus hálós halászeszközök hatékony jelölése, amely lehetővé teszi, hogy a tengeri teknősök felismerjék azokat, például színes hálók, passzív fényvisszaverő eszközök, vastagabb zsinórátmérő, dugók vagy más anyagok hálóban való használata;

iv. 

a halászati magatartás és stratégia módosítása (például a merítési idő csökkentése stb.);

b) 

előírják a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók számára, hogy:

i. 

a gyakorlatban megvalósítható mértékben kerüljék a tengeri teknősök bekerítését;

ii. 

a bekerített vagy halászeszközökbe – többek között FAD-okba – belegabalyodott tengeri teknősöket – amennyiben lehetséges – engedjék vissza; és

iii. 

biztosítsák, hogy a X. mellékletnek megfelelően kialakított, a tengeri teknősök belegabalyodásának kockázatát hatékonyan kiküszöbölő FAD-okat telepítsenek;

c) 

megtesznek minden észszerű lépést annak érdekében, hogy a tengeri teknősök biztonságos visszaengedését olyan módon biztosítsák, amelynek révén maximalizálhatók a tengeri teknősök túlélési esélyei, az alábbiak előírásával:

i. 

a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók és horogsoros hajók, valamint olyan halászeszközöket használó egyéb hajótípusok fedélzetén, amely eszközökbe a tengeri teknősök belegabalyodhatnak, az egyes halászeszköz-típusoknak megfelelően és a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatások (2009) (a továbbiakban: a FAO-iránymutatások) „A tengeri teknősök kezelésének és visszaengedésének legjobb gyakorlatai” című részével összhangban horogeltávolítót, zsinórvágót és kosaras emelőt vagy merítőhálót tartsanak;

ii. 

az i. alpontban említett hajók tulajdonosai, üzemeltetői és személyzetének tagjai, valamint az esetleges fedélzeti megfigyelők a VI. mellékletben meghatározott, a tengeri teknősökre vonatkozó biztonságos kezelési és visszaengedési gyakorlatokkal és a FAO-iránymutatásokkal összhangban használják az említett pontban említett felszereléseket;

iii. 

az i. alpontban említett hajók tulajdonosait, üzemeltetőit és személyzetének tagjait ösztönözni kell arra, hogy vegyenek részt az említett pontban említett felszerelések használatáról szóló képzésben;

d) 

előírják az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó hajókon dolgozó halászaik számára, hogy amennyiben kivitelezhető, a lehető leghamarabb hozzanak a fedélzetre minden olyan elfogott tengeri teknőst, amely eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, és segítsék a felépülését, beleértve a VI. melléklet C. szakaszával összhangban történő újraélesztést, mielőtt visszaengedik a vízbe;

e) 

biztosítják, hogy a halászok ismerjék és alkalmazzák a VI. mellékletben ismertetett megfelelő enyhítési és kezelési technikákat.

(5)  
A tagállamok törekednek arra, hogy 2024. január 1-jéig az 5 %-os minimumszint fölé, 10 %-ra növeljék az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységben részt vevő horogsoros halászhajók tudományos megfigyelői lefedettségét azokban az esetekben, amikor tengeri teknősökkel való találkozást dokumentáltak és jelentettek az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának. Ez a növekedés emberi megfigyelőkkel vagy elektronikus megfigyelő rendszerekkel, vagy a kettő kombinációjával érhető el.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben a 15 méternél kisebb teljes hosszúságú hajók esetében olyan rendkívüli biztonsági aggály állhat fenn, amely kizárja a fedélzeti megfigyelő jelenlétét, a tagállamok alternatív tudományos nyomonkövetési megközelítést alkalmazhatnak az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékű adatok gyűjtése céljából olyan módon, amely biztosítja a megfigyelői jelenléttel való összehasonlíthatóságot. Végrehajtásuk előtt az ezen albekezdés értelmében kidolgozott alternatív megközelítéseket az ICCAT-nak éves ülésén jóvá kell hagynia.

(6)  

A Földközi-tengeren:

a) 

a (2a) bekezdés nem alkalmazandó;

b) 

a (4) és az (5) bekezdést 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

▼B

42. cikk

Tengeri teknősökkel összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1)  

A tagállamok halászeszközönkénti bontásban gyűjtik a hajóik és a tengeri teknősök között az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során jelentkező kölcsönhatásokkal összefüggő információkat, amelyeket minden év június 30-ig megküldenek a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának. Ezen információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

a) 

fogási arányok, a halászeszközök jellemzői, időpontok és helyszínek, célfajok és a kezelés módja (azaz elpusztult állapotban visszadobott vagy élve visszaengedett egyedek);

b) 

kölcsönhatások a tengeri teknősök faja szerinti bontásban; és

c) 

a beleakadás vagy (adott esetben FAD-okba történő) belegabalyodás jellege, a csali típusa, a horog mérete és típusa, valamint az állat mérete.

(2)  
A tagállamok a 71. cikkben említett éves jelentés részeként minden évben beszámolnak a Bizottságnak a 41. cikk végrehajtásáról és más olyan releváns intézkedésekről, amelyeket az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek vonatkozásában az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 2010-ben közzétett, a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentésére irányuló iránymutatásának végrehajtására hoztak.

VIII. FEJEZET

A kékúszójú tonhalra és a kardhalra vonatkozó halászati lehetőségek

▼M2 —————

▼B

III. CÍM

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Engedélyek

44. cikk

A nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása

(1)  
A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű halászhajók részére, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az ICCAT szabályozása alá eső fajokra halásszanak, illetve ilyen fajokat tartsanak a fedélzeten, rakjanak át vagy rakodjanak ki.
(2)  
A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezett nagyméretű halászhajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő hajókat felvegyék a nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásába.
(3)  
A tagállamok késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belük értesítik a Bizottságot minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi a nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásának kiegészítését, egyes részeinek törlését vagy módosítását. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb az ilyen esemény napjától számított 45 napon belül eljuttatja az ICCAT titkárságának.
(4)  
A nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagyméretű halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó, az ICCAT szabályozása alá eső fajokra halásszanak, illetve ilyen fajokat tartsanak fedélzetükön, rakjanak át vagy rakodjanak ki. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

▼M3

44a. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

Amennyiben a halászhajókon az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkének megfelelően követőeszközöket telepítettek, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók követőeszközei állandó jelleggel és folyamatosan üzemeljenek, és hogy az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozó információkat legalább óránként egyszer, az ICCAT szabályozása alá eső fajokra halászó minden egyéb hajóra vonatkozó információkat pedig legalább 2 óránként egyszer összegyűjtsék és továbbítsák a tagállam illetékes hatóságainak.

Az uniós halászhajó fedélzetére felszerelt követőeszköz műszaki meghibásodása vagy működésképtelensége esetén az eszközt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az eseménytől számított 1 hónapon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni, kivéve, ha a hajó már nem tevékenykedik az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen. Az uniós halászhajók nem kezdhetnek halászati utat anélkül, hogy a követőeszközt megjavították vagy kicserélték volna.

▼B

II. FEJEZET

Hajóbérlés

45. cikk

Hatály

Ez a fejezet a személyzet nélküli hajóbérlés kivételével az uniós fogóhajók és a szerződő felek fogóhajói között létrejövő olyan hajóbérleti megállapodásokra alkalmazandó, amelyek vonatkozásában az érintett uniós fogóhajók nem változtatják meg lobogójukat.

46. cikk

Általános rendelkezések

(1)  

Uniós fogóhajók kizárólag bérelt hajókként és kizárólag az alábbi feltételek mellett lehetnek részesei szerződő felekkel megkötött hajóbérleti megállapodásnak:

a) 

a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati engedéllyel, és nem szerepelhetnek az ICCAT IUU-jegyzékében;

b) 

a bérelt hajók egyidejűleg nem halászhatnak egynél több hajóbérleti megállapodás keretében;

c) 

a bérelt hajók fogásait kizárólag a bérbeadó szerződő felek kikötőiben lehet kirakodni, hacsak erről a hajóbérleti megállapodás másként nem rendelkezik; és

d) 

a bérbeadó társaságnak a bérbeadó szerződő fél területén kell székhellyel rendelkeznie.

(2)  
A bérbeadó szerződő félnek megfelelő módon előzetesen engedélyeznie kell a tengeren végzendő átrakási műveleteket, és e műveleteknek meg kell felelniük e cím IV. fejezetének.

47. cikk

Értesítés

(1)  
A lobogó szerinti tagállam a hajóbérleti megállapodás létrejöttekor bejelenti a Bizottsághoz a hajóbérleti megállapodáshoz való hozzájárulását.
(2)  
Amennyiben az (1) bekezdésben említett, Bizottságnak történő bejelentést követő 15 naptári napon belül a Bizottság nem kér további információkat, a bérelt hajó megkezdheti az érintett halászati tevékenységeket.
(3)  
A lobogó szerinti tagállam minden egyes hajóbérleti megállapodás megszűnéséről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.
(4)  
A Bizottság haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának az (1) és (3) bekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET

A fogások ellenőrzése

48. cikk

A kvótákra és a legkisebb kifogható méretre vonatkozó követelmények betartása

(1)  
A tagállamok minden év augusztus 20-ig benyújtják a Bizottságnak az ICCAT szabályozása alá eső, kvóták hatálya alá tartozó fajok előző évi fogásaival és a legkisebb kifogható méretre vonatkozó követelmények betartásával kapcsolatos információkat.
(2)  
A Bizottság ezeket az információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

49. cikk

Mintavétel a fogásokból

(1)  
Az ICCAT szabályozása alá eső releváns fajok biológiai jellemzőivel kapcsolatos ismeretek bővítése és a szóban forgó fajok állapotfelméréséhez szükséges paraméterek megbecslése érdekében a fogások mintavételezését az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 5 ), az (EU) 2016/1251 bizottsági végrehajtási határozatnak ( 6 ), valamint az ICCAT által 1990-ben kiadott „Field manual for statistics and sampling Atlantic tunas and tuna-like fishes” („Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve)” című dokumentumnak megfelelően kell elvégezni.
(2)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a fogások e cikk (1) bekezdésében említett mintavételére vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

A fogások és a halászati erőkifejtés bejelentése

(1)  

Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task I. adatok):

a) 

a flottájuk jellemzőivel kapcsolatos információk az előző évre vonatkozóan;

b) 

az ICCAT szabályozása alá eső fajok tekintetében az előző évre vonatkozó névleges éves fogási adatok becslései (beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobásokra vonatkozó adatokat).

(2)  

Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok az ICCAT szabályozása alá eső fajok vonatkozásában minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task II. adatok):

a) 

az előző év tekintetében a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok, részletes idő- és térbeli bontásban; ezen adatoknak tartalmazniuk kell a visszadobott és visszaengedett halmennyiségre vonatkozó becsléseket, valamint fel kell tüntetni mellettük a halak állapotát (élő vagy elpusztult);

b) 

a hobbihorgászat keretében az előző évben ejtett fogásokra vonatkozó bármilyen rendelkezésre álló adat.

(3)  
Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a Bizottság haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett Task I. és II. adatokra vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Átrakás

51. cikk

Hatály

(1)  

Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:

a) 

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek; és

b) 

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.

(2)  
Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve e fejezet nem vonatkozik azokra a tengeren végrehajtott átrakási műveletekre, amelyek során az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott halakat az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül raknak át, amennyiben az ilyen átrakás valamely más regionális tonhalgazdálkodási szervezet által létrehozott átrakási program hatálya alá tartozik.
(3)  
Ez a fejezet nem alkalmazandó a friss kardhalat a tengeren átrakó, szigonnyal halászó hajókra.

52. cikk

Kikötői átrakás

(1)  
Valamennyi átrakási műveletet kijelölt kikötőkben kell elvégezni; ez alól kivételt képeznek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által az 53–60. cikk alapján végrehajtott átrakási műveletek.
(2)  
A kikötői átrakás során az uniós halászhajóknak eleget kell tenniük a VII. mellékletben foglalt kötelezettségeknek.
(3)  
E cikket az 1224/2009/EK rendelet 17–22. cikkének, valamint az 1005/2008/EK rendelet 4., 6., 7. és 8. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

53. cikk

Tengeri átrakás

A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által tengeren végzett átrakásokat az 54–60. cikkel összhangban kell lebonyolítani.

54. cikk

A szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása

(1)  
A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő szállítóhajók részére arra vonatkozóan, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól tengeren rakományt vegyenek át.
(2)  
A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdés alapján engedélyezett szállítóhajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő hajókat felvegyék a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásába.
(3)  
A lobogó szerinti tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a szállítóhajóik jegyzékeit érintő bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

▼M3

(4)  

A (2) és a (3) bekezdésben említett értesítést az ICCAT ügyvezető titkára által meghatározott formátum és szerkesztési minta szerint kell elkészíteni, és az értesítésnek tartalmaznia kell a következő információkat:

— 
a hajó neve és lajstromszáma,
— 
az ICCAT nyilvántartási szám (ha van),
— 
IMO-szám,
— 
korábbi név (ha volt),
— 
korábbi lobogó (ha volt),
— 
más nyilvántartásokból való korábbi törlésre vonatkozó részletek (ha volt ilyen),
— 
nemzetközi rádióhívójel,
— 
hajótípus, hossz, bruttó regisztertonna (BRT) és teherbíró képesség,
— 
a tulajdonosok és üzemeltetők nevei és címei,
— 
az engedélyezett átrakás típusa (azaz kikötőben, tengeren),
— 
az átrakásra engedélyezett időszak.

▼B

(5)  
Az 53. cikkben említett tengeri átrakás keretében csak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő szállítóhajók vehetnek át rakományt.

55. cikk

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakásra vonatkozó engedélyezése

(1)  
A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 5. cikkének megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók részére tengeri átrakásra vonatkozóan.
(2)  
A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdés alapján engedélyezett nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(3)  
A lobogó szerinti tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a tengeri átrakási műveletek végrehajtására engedéllyel rendelkező, nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóik jegyzékeit érintő bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(4)  

A (2) és (3) bekezdésben említett értesítést az ICCAT titkársága által meghatározott formátum és szerkesztési minta szerint kell elkészíteni, és az értesítésnek tartalmaznia kell a következő információkat:

— 
a hajó neve és lajstromszáma,
— 
ICCAT nyilvántartási szám,
— 
a tengeri átrakásra engedélyezett időszak,
— 
a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó(k) általi igénybevételhez engedéllyel rendelkező szállítóhajó(k) lobogó(i), neve(i) és lajstromszáma(i).

56. cikk

A tengeri átrakásra vonatkozó előzetes engedélyezés

(1)  
A szerződő felek joghatósága alá tartozó vizeken a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók általi átrakások végrehajtása az érintett szerződő fél előzetes engedélyéhez kötött. Az említett engedély eredeti példányát vagy egy másolatát a hajó fedélzetén kell tartani, és azt kérésre rendelkezésre kell bocsátani az ICCAT regionális megfigyelője részére.
(2)  
A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek tengeri átrakást. Az említett engedélyhez kapcsolódó dokumentáció eredeti példányát vagy egy másolatát a hajó fedélzetén kell tartani, és azt kérésre rendelkezésre kell bocsátani az ICCAT regionális megfigyelője részére.
(3)  

Az (1) és (2) bekezdésben említett előzetes engedélyek beszerzéséhez a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az átrakás tervezett időpontja előtt legalább 24 órával köteles eljuttatni a lobogója szerinti tagállam hatóságainak és a parti szerződő félnek a következő információkat:

a) 

a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó neve és száma a tengeri átrakásra engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-nyilvántartásában;

b) 

a szállítóhajó neve és száma a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában;

c) 

az átrakni kívánt termékek fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

d) 

az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajok mennyisége, amennyiben lehetséges állományonkénti bontásban;

e) 

az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert);

f) 

az átrakás napja és helyszíne;

g) 

a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.

57. cikk

ICCAT átrakási nyilatkozat

(1)  
A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az átrakást követően legkésőbb 15 nappal köteles kitölteni és eljuttatni a lobogója szerinti tagállamnak és a parti szerződő félnek az ICCAT átrakási nyilatkozatot.
(2)  
A fogadó szállítóhajó parancsnokának ki kell töltenie az ICCAT átrakási nyilatkozatot, amelyet a hajónak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában rögzített száma kíséretében az átrakás befejezését követő 24 órán belül el kell küldenie az ICCAT titkárságának, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó lobogója szerinti szerződő félnek és a saját lobogója szerinti tagállamnak.
(3)  
A kirakodás előtt legalább 48 órával a fogadó szállítóhajó parancsnokának az ICCAT átrakási nyilatkozatot – a hajónak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában rögzített száma kíséretében – el kell juttatnia a kirakodás helye szerinti állam illetékes hatóságainak.
(4)  
Az ICCAT szabályozása alá eső minden faj és az e fajokkal együtt kifogott más fajok valamely szerződő fél területén kirakodott vagy oda importált, akár feldolgozás előtt álló, akár a fedélzeten feldolgozott, tengeren átrakott mennyiségeit az első értékesítésig az ICCAT átrakási nyilatkozatnak kell kísérnie.

58. cikk

A tengeri átrakások felügyeletét szolgáló ICCAT regionális megfigyelői program

(1)  
Minden tagállam biztosítja, hogy a tengeren átrakást végző minden szállítóhajó fedélzetén jelen legyen egy ICCAT regionális megfigyelő, összhangban a tengeri átrakások felügyeletét szolgáló, a VIII. mellékletben megállapított ICCAT regionális megfigyelői programmal.
(2)  
Az 1224/2009/EK rendelet 73. cikkének sérelme nélkül az ICCAT regionális megfigyelőnek ellenőriznie kell az e fejezetben foglalt előírások betartását és különösen azt, hogy az átrakott mennyiségek összhangban vannak-e az ICCAT átrakási nyilatkozatban bejelentett fogásokkal és a halászhajó naplójában rögzített fogásokkal.
(3)  
A hajóknak az ICCAT regionális megfigyelő fedélzeti jelenléte nélkül tilos az átrakás megkezdése vagy folytatása az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen, kivéve a vis maior eseteit, amelyeket megfelelő módon be kell jelenteni az ICCAT titkárságának.

▼M3

58a. cikk

Az ICCAT tengeri átrakásra vonatkozó regionális megfigyelői programjában részt vevő megfigyelők egészsége és biztonsága

(1)  

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, ICCAT regionális megfigyelőket szállító valamennyi hajó valamennyi út teljes időtartama során megfelelő biztonsági felszereléssel rendelkezzen, beleértve a következőket:

a) 

a fedélzeten tartózkodó valamennyi személy vonatkozásában megfelelő befogadóképességű mentőtutaj, amely a megfigyelő tevékenységének teljes időtartama alatt érvényes ellenőrzési tanúsítvánnyal rendelkezik;

b) 

a fedélzeten tartózkodó valamennyi személy számára elegendő számú és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő mentőmellény vagy túlélőruházat; valamint

c) 

megfelelően nyilvántartásba vett vészhelyzetjelző rádió-irányadó (EPIRB), valamint kutatási és mentési transzponder (SART), amelynek érvényessége csak a megfigyelő tevékenységének vége után jár le.

(2)  
Az ICCAT regionális megfigyelőt szállító valamennyi uniós halászhajónak vészhelyzeti cselekvési tervet kell kidolgoznia és végrehajtania, amelyet abban az esetben kell követni, ha egy megfigyelő meghal, eltűnik vagy feltételezhetően a vízbe esik, olyan súlyos betegségben szenved vagy olyan sérülés áldozata lesz, amely veszélyezteti a megfigyelő egészségét, biztonságát vagy jólétét, vagy ha a megfigyelőt bántalmazták, megfélemlítették, megfenyegették vagy zaklatták. Az ilyen vészhelyzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell többek között a 19-10. sz. ICCAT-ajánlás 1. mellékletében meghatározott elemeket.
(3)  
Az ICCAT regionális megfigyelőt szállító valamennyi uniós halászhajónak be kell nyújtania a Bizottság részére az ICCAT honlapján való közzététel céljából az ICCAT részére továbbítandó vészhelyzeti cselekvési tervet. Az új vagy módosított, az ICCAT honlapján való közzététel céljából az ICCAT részére továbbítandó vészhelyzeti cselekvési tervet – amint rendelkezésre áll – a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
(4)  
Bármely uniós halászhajó csak akkor szállíthat ICCAT regionális megfigyelőt, ha vészhelyzeti cselekvési tervet nyújtott be. Ezen túlmenően, ha a Bizottság a vészhelyzeti cselekvési tervben szereplő információk alapján a 19-10. sz. ICCAT-ajánlás 1. mellékletében meghatározott előírásokkal való ellentmondásokat állapít meg, dönthet úgy, hogy a megfigyelőnek az érintett lobogó szerinti tagállam hajójára való kiküldését elhalasztja mindaddig, amíg az ellentmondást megfelelően meg nem szüntetik.

▼B

59. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1)  

Azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt raktak át, és az olyan szállítóhajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt vettek át, minden év augusztus 15-ig megküldi a Bizottságnak az alábbiakat:

a) 

az előző évben átrakott, az ICCAT szabályozása alá eső fajok fogásmennyisége fajonkénti és – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

b) 

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más olyan fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert), amelyeket az előző évben átraktak;

c) 

azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzéke, amelyek az előző évben átrakási műveletet végeztek;

d) 

átfogó jelentés, amely értékeli az azokra a szállítóhajókra kirendelt ICCAT regionális megfigyelők jelentéseinek tartalmát és következtetéseit, amelyek rakományt vettek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.

(2)  
A Bizottság az (1) bekezdés alapján kapott információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

60. cikk

A bejelentett adatok következetessége

A tengeren átrakást végző nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti tagállam – szükség esetén a kirakodás helye szerinti állammal együttműködésben – áttekinti az e rendelet alapján kapott információkat annak ellenőrzésére, hogy az egyes hajók bejelentett fogásai, átrakásai és kirakodásai következetesek-e. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a halak minőségi romlását elkerülik.

V. FEJEZET

Tudományos megfigyelői programok

61. cikk

Nemzeti tudományos megfigyelői programok létrehozása

(1)  

A tagállamok nemzeti tudományos megfigyelői programokat hoznak létre, amelyek az alábbiakat hivatottak biztosítani:

▼M3

a) 

legalább 5 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval, etetőhajóval, halcsapdával, kopoltyúhálóval és vonóhálóval folytatott, az ICCAT szabályozása alá eső fajokra irányuló halászat során alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

▼B

b) 

bérelt hajók esetében – az a) pontban foglaltaktól eltérve – legalább 10 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

c) 

a flotta működésének reprezentatív időbeli és térbeli lefedése a pontos és megfelelő adatok gyűjtése érdekében, figyelembe véve a flották és a halászati tevékenységek jellemzőit;

d) 

adatgyűjtés a halászati művelet minden vonatkozásáról, a fogásokat is beleértve, a 63. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

▼M3

(2)  

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett megfigyelői lefedettség százalékos értékének kiszámítása a következőképpen történik:

a) 

erszényes kerítőhálós halászat esetében a hálókivetések vagy a halászati utak számában;

b) 

nyílt vízi horogsoros halászat esetében a halászati napok, a horogsor-kihelyezések vagy a halászati utak számában;

c) 

etetőhajókkal és csapdákkal folytatott halászat esetében a halászati napok számában;

d) 

kopoltyúhálós halászat esetében a halászattal töltött órák vagy a halászati napok számában; valamint

e) 

vonóhálóval folytatott halászat esetében a hálóbehúzások vagy a halászati napok számában.

▼B

(3)  
Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon 15 méter teljes hosszúságnál rövidebb hajók esetében, amelyek esetében olyan, rendkívüli biztonsági aggályok merülnek fel, amelyek megakadályozzák a megfigyelő fedélzetre vételét, a tagállam a tudományos megfigyelés tekintetében alternatív módszert is alkalmazhat. Az említett alternatív módszernek az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakhoz hasonló lefedettséget és azokkal egyenértékű adatgyűjtést kell biztosítania. Az érintett tagállamok az alternatív módszert részletesen bemutatják a Bizottságnak.
(4)  
A Bizottság a (3) bekezdésben említett alternatív módszer részleteit értékelés céljából eljuttatja az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának. Az alternatív módszereket végrehajtásuk előtt az ICCAT-bizottságnak az ICCAT éves ülésén jóvá kell hagynia.

62. cikk

A tudományos megfigyelők képesítése

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelők részesültek az előírt képzésben, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, valamint hogy alkalmazásuk előtt jóváhagyták őket. A megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) 

kellő ismeretek és elegendő tapasztalat a fajok azonosításához és a különféle halászeszköz-konfigurációkkal kapcsolatos információk gyűjtéséhez;

b) 

az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete;

c) 

jó megfigyelőképességgel kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük a program keretében gyűjtendő adatok pontos rögzítésére;

d) 

képesnek kell lenniük biológiai minták gyűjtésére;

e) 

a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagja; és

f) 

a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászati tevékenységben részt vevő halászhajó-társaság alkalmazottja.

▼M3

63. cikk

A tudományos megfigyelők feladatai

(1)  

Minden tagállam előírja a megfigyelők számára különösen az alábbi feladatok elvégzését:

a) 

a megfigyelt hajó halászati tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése és jelentése, amelyeknek magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

i. 

adatgyűjtés, amely kiterjed a célfajok összes fogásának, a járulékos fogásoknak és a visszadobott halmennyiségnek a számszerűsítésére (beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat is), a méret szerinti összetétel becslésére vagy mérésére (a lehetőségekhez mérten), a kezelés módjára (azaz a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott és az élve visszaengedett egyedekre) vonatkozó adatokra, valamint az élettörténet-tanulmányok készítéséhez szükséges biológiai minták (például ivarmirigyek, otolitok, tövisnyúlványok, pikkelyek) gyűjtésére;

ii. 

minden talált jelölésre vonatkozó információk;

iii. 

a halászati műveletekre vonatkozó információk, beleértve a fogás földrajzi szélesség és hosszúság szerinti helyét; a halászati erőkifejtésre vonatkozó információk (például a halászati műveletek száma, horgok száma); az egyes halászati műveletek dátuma, beleértve adott esetben a halászati tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját; halcsoportosulást előidéző tárgyak, többek között FAD-ok használata; valamint a visszaengedett állategyedek általános állapota a túlélési rátákhoz viszonyítva (azaz elpusztult vagy élő, sebesült);

b) 

a járulékos fogások csökkentésére irányuló intézkedések alkalmazásának és az egyéb releváns információknak a megfigyelése és rögzítése;

c) 

amennyire lehetséges, a környezeti feltételek (például a tengerállapot, az éghajlati és hidrológiai paraméterek) megfigyelése és jelentése;

d) 

a trópusi tonhalfélékre vonatkozó többéves állományvédelmi és -gazdálkodási program keretében elfogadott ICCAT regionális megfigyelői programmal összhangban a FAD-ok megfigyelése és az okról való jelentéstétel; valamint

e) 

az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága által ajánlott és a Bizottság által jóváhagyott egyéb tudományos feladatok ellátása.

(2)  

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelők:

a) 

ne zavarják a hajó elektronikus berendezéseit;

b) 

ismerjék a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárásokat, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét;

c) 

szükség szerint kommunikáljanak a parancsnokkal a megfigyelőkkel összefüggő releváns kérdésekről és a megfigyelői feladatokról;

d) 

ne akadályozzák vagy zavarják a hajó halászati tevékenységét és rendes működését;

e) 

részt vegyenek a megfigyelői program végrehajtásáért felelős tudományos intézet vagy hazai hatóság megfelelő képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszéléseken.

(3)  

Azon hajók parancsnokainak, amelyekre a megfigyelőt kirendelték:

a) 

megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a hajóhoz és a hajón végzett műveletekhez;

b) 

lehetővé kell tenniük a megfigyelő számára, hogy a megfigyelői feladatokat hatékonyan lássa el, többek között az alábbiak révén:

i. 

megfelelő hozzáférést biztosítanak a hajó halászeszközeihez, dokumentumaihoz (beleértve az elektronikus és papíralapú halászati naplókat is) és a fogásokhoz;

ii. 

bármikor kommunikálnak a tudományos intézet vagy a hazai hatóság megfelelő képviselőivel;

iii. 

megfelelő hozzáférést biztosítanak az elektronikai és egyéb, halászattal összefüggő berendezésekhez, beleértve egyebek mellett:

— 
a műholdas navigációs berendezést,
— 
az elektronikus kommunikációs eszközöket;
iv. 

biztosítják, hogy a megfigyelt hajó fedélzetén senki se manipulálja a megfigyelők eszközeit vagy dokumentumait, illetve senki se semmisítse meg őket; senki se akadályozza vagy zavarja a megfigyelő munkáját, illetve senki ne lépjen fel olyan módon, amely szükségtelenül megakadályozhatja a megfigyelőt a megfigyelői feladatok ellátásában;

c) 

a megfigyelők számára a tisztekével azonos szállást kell biztosítaniuk, beleértve az elhelyezést, az élelmezést, valamint megfelelő szaniterhelyiségek és egészségügyi létesítmények biztosítását;

d) 

megfelelő helyet kell biztosítaniuk a megfigyelők számára a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében a megfigyelői feladatok elvégzéséhez, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátásához.

(4)  

Az egyes tagállamok:

a) 

előírják a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára, hogy az ICCAT szabályozása alá eső fajok halászatakor e rendelettel összhangban tudományos megfigyelő tartózkodjon a fedélzeten;

b) 

gondoskodnak a megfigyelőik biztonságáról;

c) 

amennyiben lehetséges és helyénvaló, ösztönzik tudományos intézetüket vagy hazai hatóságaikat, hogy a megfigyelői jelentések és megfigyelői adatok kölcsönös cseréje céljából megállapodásokat kössenek más tagállamok vagy szerződő felek tudományos intézeteivel vagy nemzeti hatóságaival;

d) 

a Bizottság, valamint az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága általi felhasználásra szánt éves jelentésükben konkrét információkkal szolgálnak a 16-14. sz. ICCAT-ajánlás végrehajtásáról, amely jelentéseknek tartalmazniuk kell a következőket:

i. 

a tudományos megfigyelői programjaik felépítésére és kialakítására vonatkozó részletek, többek között:

— 
a megfigyelői jelenlét célszintje a halászat és a halászeszköz típusa szerinti bontásban, valamint a mérési módszertan részletei,
— 
az összegyűjtendő adatok,
— 
az érvényben lévő adatgyűjtési és adatkezelési protokollok,
— 
arra vonatkozó információk, hogy miként történik a hajók kiválasztása a megfigyelői jelenlét tekintetében kitűzött tagállami célszint eléréséhez,
— 
a megfigyelők képzésére vonatkozó követelmények, valamint
— 
a megfigyelők képesítésére vonatkozó követelmények;
ii. 

a megfigyelt hajók száma, a halászat és a halászeszköz típusa szerint elért lefedettség, valamint az ezen lefedettségi szintek kiszámításával kapcsolatos részletek;

e) 

a d) pont i. alpontjában előírt információk eredeti benyújtását követően éves jelentésükben beszámolnak a megfigyelői programjaik felépítését és kialakítását érintő változásokról, amennyiben ilyen változások bekövetkeznek; valamint a d) pont ii. alpontjában előírt információkat továbbra is évente benyújtják a Bizottságnak;

f) 

az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága által kidolgozott, erre a célra szolgáló elektronikus formátumok segítségével – az egyéb adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó eljárásokkal összhangban és a hazai titoktartási követelményeknek megfelelően – a Bizottság általi felhasználás céljából, különös tekintettel az állományfelmérésre és egyéb tudományos célokra, minden évben bejelentik az említett bizottságnak a hazai megfigyelői programok keretében gyűjtött információkat;

g) 

biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett feladataik ellátása során a megfigyelőik megbízható adatgyűjtési protokollokat alkalmazzanak, beleértve – amennyiben szükséges és helyénvaló – fényképek készítését is.

▼B

64. cikk

Az összegyűjtött információk benyújtása

A tagállamok minden év június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a nemzeti tudományos megfigyelői programjuk keretében gyűjtött információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

VI. FEJEZET

Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben

65. cikk

A kijelölt kikötők és kapcsolattartó pontok bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1)  

Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az ICCAT szabályozása alá eső olyan fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőkben, az alábbiak szerint járnak el:

a) 

az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelölik azokat a kikötőiket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b) 

kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c) 

kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az e rendelet 66. cikke szerinti kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések továbbítása céljából.

(2)  
A tagállamok a kijelölt kikötők és kapcsolattartó pontok jegyzékét érintő bárminemű változást azok érvénybe lépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változások érvénybe lépése előtt legalább 14 nappal eljuttatja az ICCAT titkárságának.

66. cikk

A kikötői ellenőrző vizsgálatokkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1)  
Az ellenőrző vizsgálatot végző tagállam az ellenőrző vizsgálat befejezését követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett kikötői ellenőrzési jelentés [helyesen: kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés] egy példányát. A Bizottság ezeket az információkat az ellenőrző vizsgálat befejezését követő legfeljebb 14 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának.
(2)  
Ha a kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés nem küldhető el az (1) bekezdésben említett 10 napon belül, az ellenőrző vizsgálatot végző tagállam az említett időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni.
(3)  
Ha az ellenőrző vizsgálat során gyűjtött információk alapján okkal feltételezhető, hogy egy harmadik országbeli hajó megsértette az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkét kell alkalmazni.

▼M3

(4)  
Minden tagállam évente ellenőrzi a harmadik országbeli halászhajók által a kijelölt kikötőiben végzett kirakodási és átrakási műveletek legalább 5 %-át.
(5)  
A lobogó szerinti tagállamok – az (EU) 2017/2403 rendelettel összhangban – a saját ellenőreik jelentéseihez hasonló alapon mérlegelik a kikötő szerinti állam ellenőrei által benyújtott jogsértési jelentéseket, és járnak el azok alapján.

▼B

VII. FEJEZET

Jogérvényesítés

▼M3

66a. cikk

Hajók észlelése

(1)  
A tagállamok az illetékes hatóságaik által az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett vizsgálati és felügyeleti műveletek révén a lehető legtöbb információt gyűjtik össze abban az esetben, ha olyan uniós halászhajót, harmadik országbeli halászhajót vagy honosság nélküli hajót észlelnek halászat vagy halászattal kapcsolatos tevékenység (például átrakás) során, amelyről feltételezhető, hogy IUU-halászatot folytat.
(2)  
A tagállamok a hajók észlelésére vonatkozó információkat a 19-09. sz. ICCAT-ajánlás mellékletében meghatározott észlelési adatlapnak megfelelően gyűjtik.
(3)  

Egy hajó (1) bekezdésnek megfelelő észlelése esetén az érintett tagállam (a továbbiakban: az észlelő tagállam) indokolatlan késedelem nélkül értesíti az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam, a lobogó szerinti szerződő fél vagy a lobogó szerinti nem szerződő fél megfelelő hatóságait, és átadja a hajóról készült felvételeket, valamint:

a) 

ha az észlelt hajó tagállami lobogó alatt közlekedik, a lobogó szerinti tagállam indokolatlan késedelem nélkül meghozza a megfelelő intézkedéseket az érintett hajó tekintetében; mind az észlelő tagállam, mind az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (EFCA) az észlelésről, beleértve a meghozott utánkövető intézkedések részleteit;

b) 

amennyiben az észlelt hajó egy másik szerződő fél vagy nem szerződő fél lobogója vagy meghatározatlan lobogó alatt közlekedik, vagy nincs honossága, az észlelő tagállam indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és az EFCA rendelkezésére bocsát minden, az észleléssel kapcsolatos megfelelő információt; a Bizottság az észlelési információt adott esetben továbbítja az ICCAT titkárságának.

▼B

67. cikk

A tagállamok által bejelentett feltételezett jogsértések

(1)  
Az 1005/2008/EK rendelet 48. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a tagállamok az ICCAT éves ülése előtt legalább 140 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek szerződő felek általi lehetséges megsértésére utal. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat és adott esetben az ICCAT éves ülése előtt legalább 120 nappal továbbítja őket az ICCAT titkárságának.
(2)  
A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az olyan 12 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú fogóhajók, az olyan halfeldolgozó hajók, vontatóhajók, átrakásban érintett hajók és segédhajók jegyzékét, amelyek a folyó és az azt megelőző évben a feltételezések szerint IUU-halászati tevékenységet folytattak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen; e jegyzékekhez mellékelni kell a vélelmezett IUU halászatot alátámasztó bizonyítékot. E jegyzéket az ICCAT éves ülése előtt legalább 140 nappal be kell nyújtani. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, valamint azt, hogy az információkat kellően dokumentálták-e, majd azokat az ICCAT éves ülése előtt legalább 120 nappal továbbítja az ICCAT titkárságának az ICCAT IUU-jegyzéktervezetének elkészítése céljából.

68. cikk

ICCAT IUU-jegyzéktervezet

A tagállamok szorosan nyomon követik az ICCAT ügyvezető titkára által körbeküldött ICCAT IUU-jegyzéktervezeten szereplő hajókat annak érdekében, hogy meghatározhassák e hajók tevékenységeit, továbbá a hajók nevét, lobogóját vagy bejegyzett tulajdonosát érintő lehetséges változásokat.

69. cikk

Az ICCAT ügyvezető titkára által bejelentett feltételezett jogsértések

(1)  
Ha a Bizottság az ICCAT ügyvezető titkárától bármilyen olyan információt kap, amelyek szerint valamely tagállam esetében felmerül a szabálysértés gyanúja, a Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.
(2)  
Az érintett tagállam legalább 45 nappal az ICCAT éves ülése előtt a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feltételezett szabálysértéssel összefüggésben elvégzett valamennyi vizsgálat eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az ICCAT éves ülése előtt legalább 30 nappal megküldi az ICCAT ügyvezető titkárának.

▼M3

69a. cikk

IUU-hajók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ICCAT IUU-jegyzékében szereplő hajók ne kapjanak engedélyt a ki- és átrakásra, üzemanyag-felvételre vagy újratöltésre, vagy más kereskedelmi ügyletekben való részvételre.

▼B

70. cikk

A szerződő felek által bejelentett feltételezett jogsértések

(1)  
A tagállamok kapcsolattartó pontot jelölnek ki a kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések szerződő felektől történő fogadása céljából.
(2)  
A tagállamok az (1) bekezdésben említett kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást azok érvénybe lépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változások érvénybe lépése előtt legalább 14 nappal továbbítja az ICCAT titkárságának.
(3)  
Ha a tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont valamely szerződő féltől olyan kikötői ellenőrző vizsgálati jelentést kap, amely bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az adott tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megsértette az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a tagállam haladéktalanul kivizsgálja a jogsértést, majd az említett kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított 160 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről.
(4)  
Ha a lobogó szerinti tagállam nem tudja betartani az (3) bekezdésben említett határidőt, értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a vizsgálat állásáról szóló jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni.
(5)  
A Bizottság ezeket az információkat az kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított 180 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának, valamint a 71. cikkben említett éves jelentésbe belefoglalja a vizsgálatok állásával és a lobogó szerinti tagállam által meghozott bármilyen jogérvényesítési intézkedéssel kapcsolatos információkat.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk

Éves jelentés

(1)  
A tagállamok minden év ►M3  augusztus 1-jéig ◄ halászati, kutatási, statisztikai, gazdálkodási, vizsgálati és az IUU-halászat elleni küzdelemre vonatkozó információkat, illetve szükség szerint bármilyen kiegészítő információt tartalmazó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan.
(2)  
Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a járulékos fogások és a visszadobott halmennyiség mérséklésére tett lépésekről, valamint bármilyen, e tárgyban folytatott releváns kutatásról.
(3)  
A Bizottság összegyűjti az (1) és (2) bekezdés alapján beérkezett információkat, és haladéktalanul továbbítja azokat az ICCAT titkársága számára.
(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti éves jelentés formátumára vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

72. cikk

Bizalmas kezelés

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

73. cikk

Módosítási eljárás

(1)  

Amennyiben az a már meglévő ICCAT-ajánlásokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges és amennyiben az uniós jogban történő módosítások nem lépnek túl az ICCAT-ajánlásokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 74. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

▼M3

a) 

az I–X. melléklet;

aa) 

a trópusi tonhalfélékre vonatkozó, az 5a. cikk szerinti kapacitáskorlátozások az említett cikk (2) bekezdésében említett éves halászati és kapacitásgazdálkodási tervre vonatkozó jelentéstétel, valamint az említett cikk (3) bekezdésében említett segédhajók száma;

b) 

a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 18. cikkben, a 20. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 47. cikk (2) bekezdésében, a 48. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében, az 57. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, az 59. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 64. cikkben, a 65. cikk (2) bekezdésében, a 66. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 69. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében és a 71. cikk (1) bekezdésében megállapított határidők;

ba) 

a nagyszemű tonhal 8a. cikk szerinti éves átvitele;

bb) 

a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, FAD-okra vonatkozó követelmények;

bc) 

a 10. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikkben, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 29b. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 36a. cikk (2) bekezdésében, az 58a. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 63. cikk (4) bekezdésének d) pontjában és a 66a. cikk (2) bekezdésében említett ICCAT-ajánlásokra való hivatkozások;

c) 

a 14. cikk (2) bekezdése szerinti minimális megfigyelői lefedettség;

ca) 

az észak-atlanti germonra halászó uniós fogóhajók számát érintő, 17. cikk szerinti korlátozások;

cb) 

az észak- és dél-atlanti germon 17b. cikk szerinti éves átvitele;

cc) 

a 18. cikk szerinti, az észak-atlanti kardhalra vonatkozó gazdálkodási tervek;

cd) 

az észak- és dél-atlanti kardhal 18b. cikk szerinti éves átvitele;

▼B

d) 

a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított legkisebb kifogható méretek;

e) 

a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 21. cikkben és a 24. cikk (3) bekezdésében megállapított tűréshatárok;

f) 

a horgok és a horogsorok tekintetében a 25. cikkben és a 38. cikk (5) bekezdésének b) pontjában megállapított műszaki előírások;

g) 

a tudományos megfigyelői programoknak a 29. cikk (1) bekezdésében, valamint a 61. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított lefedettsége;

h) 

a 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 12. cikkben, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében és az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított információ- és adattípusok;

i) 

a műszerezett bójáknak a 9. cikk (4) bekezdésében megállapított maximális száma;

▼M3

j) 

a tengeri teknősök túlélésének maximalizálására vonatkozó, 41. cikk szerinti követelmények;

k) 

a 61. cikk (2) bekezdése szerinti százalékos lefedettség kiszámítása.

▼B

(2)  
Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítások szigorúan az érintett ICCAT-ajánlások uniós jogban való végrehatására korlátozódnak.

74. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 73. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017 december 3-tól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 73. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 73. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

75. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

76. cikk

Az 1936/2001/EK rendelet módosításai

Az 1936/2001/EK rendelet 4., 5., 6., 6a., 7., 8a., 8b., 8c., 9., 9a. és 10–19. cikkét el kell hagyni.

77. cikk

Az 1984/2003/EK rendelet módosításai

Az 1984/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) 

a 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„g)

»nagyméretű halászhajók« : a 20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú halászhajók;

h)

»nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók« : a 24 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajók;”;

b) 

a 4. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c) ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor fogadható el, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;

c) 

az 5. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c) ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor hitelesíthető, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;

d) 

a 2. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„4. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen átrakott termékek vonatkozásában a tagállamokra háruló követelmények

7a. cikk

Statisztikai dokumentumok és jelentéstétel

(1)  
Statisztikai dokumentumok hitelesítésekor a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó lobogó szerinti tagállama gondoskodik arról, hogy az átrakott mennyiségek összhangban álljanak a hajó által bejelentett fogásmennyiségekkel.
(2)  
Miután meggyőződött arról, hogy az átrakási műveletek elvégzésére az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 51–58. cikkének megfelelően került sor, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogó szerinti tagállama hitelesíti az átrakott halakra vonatkozó statisztikai dokumentumokat. Az említett hitelesítésnek a tengeri átrakások felügyeletét szolgáló ICCAT regionális megfigyelői programon keresztül kapott információkon kell alapulnia.
(3)  
A tagállamok előírják, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott, a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó fajoknak az adott tagállam területére való bevitele során a szóban forgó fajok rakományához mellékelni kell a tengeri átrakási műveletek végzésére engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-jegyzékében szereplő hajók vonatkozásában hitelesített statisztikai dokumentumokat és az ICCAT átrakási nyilatkozat egy példányát.

78. cikk

Az 520/2007/EK rendelet módosításai

Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdését, II. címét, valamint II., III. és IV. mellékletét el kell hagyni.

79. cikk

Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M3




I. MELLÉKLET

AZ ICCAT SZABÁLYOZÁSA ALÁ ESŐ FAJOK



Család

Latin név

Magyar név

Scombridae

Acanthocybium solandri

Wahoo

Allothunnus fallai

Karcsú tonhal

Auxis rochei

Páncélos makréla

Auxis thazard

Tonmakréla

Euthynnus alletteratus

Kis tonhal

Gasterochisma melampus

Legyezőszárnyú makréla

Katsuwonus pelamis

Bonitó

Orcynopsis unicolor

Karcsú palamida

Sarda sarda

Atlanti bonitó

Scomberomorus brasiliensis

Fűrészes spanyolmakréla

Scomberomorus cavalla

Királymakréla

Scomberomorus maculatus

Foltos királymakréla

Scomberomorus regalis

Karibi királymakréla

Scomberomorus tritor

Nyugat-afrikai spanyolmakréla

Thunnus alalunga

Germon

Thunnus albacares

Sárgaúszójú tonhal

Thunnus atlanticus

Feketeúszójú tonhal

Thunnus maccoyii

Déli kékúszójú tonhal

Thunnus obesus

Nagyszemű tonhal

Thunnus thynnus

Kékúszójú tonhal

Istiophoridae

Istiophorus albicans

Atlanti vitorláskardoshal

Makaira indica

Fekete marlin

Makaira nigricans

Kormos marlin

Tetrapturus albidus

Fehér marlin

Tetrapturus belone

Mediterrán lándzsáshal

Tetrapturus georgii

Kerekpikkelyes lándzsáshal

Tetrapturus pfluegeri

Atlanti lándzsáshal

Xiphiidae

Xiphias gladius

Kardhal

Alopiidae

Alopias superciliosus

Nagyszemű rókacápa

Alopias vulpinus

Rókacápa

Carcharhinidae

Carcharhinus falciformis

Selyemcápa

Carcharhinus galapagensis

Galápagosi cápa

Carcharhinus longimanus

Fehérfoltú cápa

Prionace glauca

Kékcápa

Lamnidae

Carcharodon carcharias

Fehér cápa

Isurus oxyrinchus

Lándzsafogú cápa

Isurus paucus

Hosszúúszójú makócápa

Lamna nasus

Heringcápa

Sphyrnidae

Sphyrna lewini

Csipkés pörölycápa

Sphyrna mokarran

Nagy pörölycápa

Sphyrna zygaena

Közönséges pörölycápa

Rhincodontidae

Rhincodon typus

Cetcápa

Pseudocarchariidae

Pseudocarcharias kamoharai

Krokodilcápa

Cetorhinidae

Cetorhinus maximus

Óriáscápa

Dasyatidae

Pteroplatytrygon violacea

Nyílt-tengeri tüskésrája

Mobulidae

Manta alfredi

N/A (1)

Manta birostris

Atlanti ördögrája

Mobula hypostoma

Kis ördögrája

Mobula japonica

N/A (1)

Mobula mobular

Óriás ördögrája

Mobula tarapacana

Chilei ördögrája

Mobula thurstoni

Hajlottúszójú ördögrája

(1)   

Nincs közönséges neve.

▼B




II. MELLÉKLET

A HALCSOPORTOSULÁST ELŐIDÉZŐ ESZKÖZRE (FAD) VONATKOZÓ GAZDÁLKODÁSI TERVEK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

A szerződő felek erszényes kerítőhálós és horgászbotos hajókból álló flottáira vonatkozó FAD-gazdálkodási tervbe bele kell foglalni az alábbiakat:

1. 

Leírás

a) 

FAD típusa: AFAD = lehorgonyzott; DFAD = sodródó;

b) 

jeladó/bója típusa;

c) 

az erszényes kerítőhálónként és FAD-típusonként telepíthető FAD-ok maximális száma;

d) 

az AFAD-ok közötti minimális távolság;

e) 

a járulékos fogások csökkentésére és hasznosítására vonatkozó politika;

f) 

más eszköztípusokkal való kölcsönhatás mérlegelése;

g) 

a FAD-ok tulajdonjogi viszonyaival kapcsolatos nyilatkozat vagy politika.

2. 

Intézményi keretek

a) 

a FAD-gazdálkodási tervvel összefüggő intézményi hatáskörök;

b) 

a FAD-telepítés jóváhagyására irányuló kérelmezési eljárások;

c) 

a hajótulajdonosoknak és -parancsnokoknak a FAD-ok telepítésével és használatával kapcsolatos kötelezettségei;

d) 

FAD-pótlási politika;

e) 

e rendeleten túlmutató kiegészítő jelentéstételi kötelezettségek;

f) 

a FAD-okkal összefüggő konfliktuskezelési politika;

g) 

az egyes tilalmi területekre vagy időszakokra vonatkozó részletek, például parti tengerek, hajózási útvonalak, a kisüzemi halászattal érintett területek közelsége stb.

3. 

A FAD építési jellemzői és követelményei

a) 

a FAD tervezési jellemzői (leírás);

b) 

világítási követelmények;

c) 

radarreflektorok;

d) 

látható távolság;

e) 

FAD-jelzések és -azonosító;

f) 

rádióbója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

g) 

szonárral felszerelt bója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

h) 

műholdas adóvevők;

i) 

a biológiailag lebomló FAD-okkal kapcsolatban végzett kutatás;

j) 

a FAD-ok elveszítésének vagy szándékos elhagyásának megelőzése;

k) 

a FAD-ok begyűjtésének kezelése.

4. 

A FAD-gazdálkodási terv alkalmazási időszaka

5. 

A FAD-gazdálkodási terv végrehajtásának nyomon követésére és áttekintésére szolgáló eszközök




III. MELLÉKLET

A TELEPÍTETT FAD-OK NEGYEDÉVENKÉNT ÖSSZEÁLLÍTOTT JEGYZÉKE



FAD-azonosító

A FAD és elektronikus berendezések típusa

A FAD tervezési jellemzői

Észrevétel

FAD-jelzés

Kísérő jeladó azonosítója

FAD-típus

A kísérő jeladó és/vagy elektromos berendezések típusa

A FAD úszó része

A FAD víz alatti felfüggesztő szerkezete

Méretek

Anyagok

Méretek

Anyagok

 (1)

 (1)

 (2)

 (3)

 (4)

 (5)

 (4)

 (6)

 (7)

(1)   

Ha a FAD-jelzés és a kísérő jeladó azonosítója hiányzik vagy olvashatatlan, azt említse meg, valamint bocsásson rendelkezésre minden olyan információt, amely segíthet a FAD tulajdonosának azonosításában.

(2)   

Lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD vagy sodródó mesterséges FAD.

(3)   

Például GPS, szonár stb. Ha a FAD-hoz nem kapcsolódik elektronikus berendezés, annak hiányát is meg kell említeni.

(4)   

Például szélesség, hossz, magasság, mélység, szembőség stb.

(5)   

Adja meg a szerkezet és a burkolat anyagát, valamint jelölje meg, hogy az anyag biológiailag lebomlik-e.

(6)   

Például hálók, kötelek, pálmalevelek stb., valamint adja meg az anyag vonatkozásában az élőlények beleakadásának kockázatával járó és/vagy a biológiai lebonthatósági jellemzőket.

(7)   

A megvilágításra vonatkozó előírásokat, valamint a radarreflektorokkal és a látható távolságokkal összefüggő információkat ebben a szakaszban kell megadni.




IV. MELLÉKLET

A IDŐBELI ÉS TERÜLETI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FÖLDRAJZI TERÜLETEN TRÓPUSI TONHALFÉLÉKRE HALÁSZÓ HAJÓKKAL SZEMBEN A MEGFIGYELŐI PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

1. Feladataik ellátásához a megfigyelőknek a következő képességekkel kell rendelkezniük:

— 
elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez,
— 
az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedések kielégítő ismerete, amelyet a tagállamok által az ICCAT képzési iránymutatások alapján kiállított bizonyítvány tanúsít,
— 
jó megfigyelőképesség és a megfigyelések pontos rögzítésére való alkalmasság,
— 
a megfigyelt hajó lobogója szerinti állam nyelvének kielégítő ismerete.

2. A megfigyelők nem lehetnek a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagjai, valamint eleget kell tenniük a következő feltételeknek:

a) 

valamely szerződő fél állampolgárai;

b) 

képesek a 3. pontban foglalt feladatok elvégzésére;

c) 

aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségeik a trópusitonhal-halászatban.

A megfigyelők feladatai

3. A megfigyelők különösen a következő feladatokat látják el:

a) 

nyomon követik, hogy a halászhajók megfelelnek-e az ICCAT-bizottság által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseknek.

A megfigyelők ezen belül:

i. 

rögzítik és jelentik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat;

ii. 

megfigyelik és mennyiségileg megbecsülik a fogásokat, valamint ellenőrzik a hajónaplóba bejegyzett adatokat;

iii. 

észlelik és feljegyzik az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajókat;

iv. 

ellenőrzik a hajónak a halfogó tevékenység közbeni földrajzi helyzetét;

v. 

tudományos munkát végeznek, például – amennyiben az ICCAT előírja – Task II. adatokat gyűjtenek az az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának irányelvei alapján;

b) 

a saját biztonságukat kellőképpen figyelembe véve haladéktalanul bejelentenek minden, a hajó által a 11. cikkben említett területen és időszakban FAD-ok alkalmazásával végzett halászati tevékenységet;

c) 

az e 3. pont szerint összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, illetve a hajóparancsnoknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy releváns információkat fűzzön a jelentésekhez.

4. A megfigyelők a halászhajók és a halgazdaságok halászati és átrakási műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és erre az ellenőri kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

5. A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti azon tagállam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.

6. A megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program keretében előírt feladataival és a 7. cikkben foglalt kötelezettségekkel.

A lobogó szerinti tagállamok kötelezettségei

7. A halászhajók lobogója szerinti tagállamoknak a megfigyelők és a halászhajók parancsnokai vonatkozásában különösen a következőket kell biztosítaniuk:

a) 

a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a halászeszközökhöz és a berendezésekhez;

b) 

a 3. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:

i. 

műholdas navigációs berendezés;

ii. 

használatban lévő radarképernyő;

iii. 

elektronikus kommunikációs eszközök;

c) 

a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;

d) 

a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; és

e) 

a lobogó szerinti tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hajóparancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik teljesítése közben.




V. MELLÉKLET

AZ ENYHÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMELŐÍRÁSOK



Enyhítő intézkedés

Leírás

Előírás

Éjszakai halászati műveletek minimális fedélzeti világítással

A tengeri napkelte és napnyugta közötti időszakban nem végezhető halászati művelet. A fedélzeti világítást minimálisra kell korlátozni.

A tengeri napnyugta és a tengeri napkelte időpontját a tengerészeti almanach táblázatai határozzák meg a megfelelő szélességi fok, helyi idő és nap szerint. A minimális fedélzeti világítás nem sértheti a biztonsági és hajózási minimumelőírásokat.

Madárriasztó zsinórok

A madárriasztó zsinórokat a horogsor kihelyezésekor kell telepíteni azért, hogy a madarak ne közelíthessék meg a horogelőkét.

A legalább 35 méter hosszú hajók:

— legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek. Adott esetben, ha a madarak nagy száma vagy aktivitása azt indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második madárriasztó rudat, illetve zsinórt is szerelni; mindkét madárriasztó zsinórt egyidejűleg kell telepíteni, a kihelyezés alatt álló horogsor mindkét oldalán egyet-egyet,

— a madárriasztó zsinórok víz feletti hosszúságának el kell érnie legalább a 100 métert,

— kötelező a kellő hosszúságú szalagok használata, amelyek nyugodt körülmények között elérik a tenger felszínét,

— a hosszú szalagokat egymástól legfeljebb 5 méter távolságra kell elhelyezni.

A 35 méternél rövidebb hajók:

— legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek,

— a zsinórok víz feletti mért hosszúságának el kell érnie legalább a 75 métert,

— hosszú és/vagy rövid (de 1 méternél hosszabb) szalagokat kell használni, amelyeket a következő közökkel kell elhelyezni:

— 

— rövid: egymástól legfeljebb 2 méter távolságra,

— hosszú: a madárriasztó zsinór első 55 méterén egymástól legfeljebb 5 méter távolságra.

A madárriasztó zsinórok kialakításával és telepítésével összefüggésben további iránymutatások találhatók a madárriasztó zsinórok kialakítására és telepítésére vonatkozó alábbi kiegészítő iránymutatásokban.

A zsinórok lesúlyozása

Kihelyezés előtt a horogelőkén zsinórnehezékeket kell elhelyezni.

A horogtól számított 1 méteren belül összesen több mint 45 g rögzített nehezék; illetve

a horogtól számított 3–5 méteren belül összesen több mint 60 g rögzített nehezék; illetve

a horogtól számított 4 méteren belül összesen több mint 98 g rögzített nehezék.




A MADÁRRIASZTÓ ZSINÓROK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS TELEPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ IRÁNYMUTATÁSOK

Preambulum

A madárriasztó zsinórok telepítésére vonatkozó műszaki minimumelőírások a fenti táblázatban találhatók. Ezek a kiegészítő iránymutatások a horogsoros hajók által alkalmazandó madárriasztó zsinórokra vonatkozó szabályok kialakítását és végrehajtását hivatottak elősegíteni. Noha a dokumentum viszonylag részletes iránymutatással szolgál, a madárriasztó zsinórok hatékonyságának javítását célzó kísérletek mindazonáltal bátorítandó kezdeményezések, feltéve, hogy teljesülnek a fenti táblázatban foglalt előírások. Az iránymutatások figyelembe vesznek olyan környezeti és működési tényezőket is, mint az időjárási körülmények, a kihelyezési sebesség vagy a hajó mérete, hiszen ezek mind befolyásolják a csalikat védő madárriasztó zsinór hatékonyságát és kialakítását. A madárriasztó zsinór kialakítása és alkalmazása az említett tényezők függvényében eltérő lehet, feltéve, hogy hatékonysága ezáltal nem romlik. Mivel a madárriasztó zsinórok kialakítása folyamatos tökéletesítésre szorul, a jövőben ezen iránymutatásokat felül kell vizsgálni.

A madárriasztó zsinór kialakítása

1. A vízben lévő madárriasztó zsinór valamely szakaszán elhelyezett megfelelő vontatott eszköz fokozhatja az eszköz víz feletti kiterjedését.

2. A zsinór víz feletti része ne legyen túl feszes, hogy kiszámíthatatlan mozgásával távol tarthassa a madarakat, ugyanakkor ne legyen túl laza sem, nehogy a szél túlságosan kilengesse.

3. A zsinórt lehetőleg erős forgatószerkezettel kell a hajóhoz rögzíteni, hogy elkerülhető legyen összegabalyodása.

4. A szélben kiszámíthatatlanul mozgó, feltűnő színű anyagból (például vörös poliuretánnal bevont, nagy szakítószilárdságú vékony zsinórból) készült szalagokat a madárriasztó zsinórhoz erősített erős háromágú forgatószerkezetről kell lelógatni (amely tovább csökkenti az összegabalyodás esélyét).

5. Minden egyes szalagnak két vagy több szálból kell állnia.

6. A szalagpárokat egy-egy kapocs segítségével le lehet választani a kötélről, ami egyszerűbbé teszi a zsinór elrakodását.

A madárriasztó zsinórok telepítése

1. A zsinórt a hajón rögzített póznára kell felfüggeszteni. A póznát olyan magasra kell állítani, hogy a zsinór a hajó mögött megfelelő távolságról védje a csalikat, és ne akadhasson bele a halászeszközökbe. Minél magasabb a pózna, annál hatékonyabban biztosítható a csalik védelme. Például 7 méter körüli víz feletti magasság esetén mintegy 100 méter hosszan védhetők a csalik.

2. Ha a hajók csak egy madárriasztó zsinórt használnak, azt a süllyedő csaliktól szélirányba kell elhelyezni. Ha a csalival ellátott horgokat a hajósodron kívül helyezik ki, madárriasztó zsinór rögzítési pontjának a hajónak a csalik vízbe helyezése szerinti oldalától néhány méterre, a víz felett kell elhelyezkednie. Amennyiben a hajók két madárriasztó zsinórt használnak, a csalival ellátott horgokat a madárriasztó zsinórokkal határolt területen belül kell elhelyezni.

3. A csalik madarakkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében érdemes egyszerre több madárriasztó zsinórt használni.

4. Tekintettel a madárriasztó zsinórok esetleges elszakadására vagy összegabalyodására, gondoskodni kell tartalék madárriasztó zsinórokról, hogy a megrongálódott zsinórokat ki lehessen cserélni, és ezáltal a halászati tevékenységet megszakítás nélkül folytatni lehessen. A biztonsági és műveleti problémák minimalizálása érdekében a madárriasztó zsinórra felszerelhetők vágóeszközök arra az esetre, ha a horogsor úszója megtekeredne vagy összekuszálódna a madárriasztó zsinór vízben lévő szakaszával.

5. Amennyiben a halászok csalikivető berendezést alkalmaznak, össze kell hangolniuk a madárriasztó zsinór és a gép használatát. E célból gondoskodni kell arról, hogy a csalikivető berendezés a horgokat közvetlenül a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre vesse ki. Olyan csalikivető berendezés (vagy berendezések) alkalmazása esetén, amely képes a hajó mindkét oldalára csalit kivetni, két madárriasztó zsinórt kell használni.

6. A horogelőke kézzel történő kivetése során a halászoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csalival ellátott horgok és a feltekert horogelőke-szakaszok kivetése a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre történjék annak érdekében, hogy ezáltal elkerülhető legyen a hajócsavar okozta turbulencia, amely lassíthatja a csalik süllyedésének ütemét.

7. A madárriasztó zsinór kihelyezésének és visszahúzásának megkönnyítésére a halászok kézi, elektromos vagy hidraulikus csörlőt is használhatnak.

▼M3




VI. MELLÉKLET

A tengeri teknősök biztonságos kezelése és visszaengedésük gyakorlatai

A.   Biztonságos kezelés és visszaengedés erszényes kerítőhálók használata esetén

1. Tengeri teknősnek a hálóban történő észlelése esetén minden észszerű erőfeszítést meg kell tenni a tengeri teknős kiszabadítása érdekében, mielőtt belegabalyodna a hálóba.

2. A vízből nem húzható ki tengeri teknős úgy, hogy a testéhez horgászzsinór rögzül, vagy a teste ilyen zsinórba van belegabalyodva.

3. Ha egy tengeri teknős a háló összegöngyölítése közben belegabalyodik a hálóba, azonnal abba kell hagyni a háló összegöngyölítését, amint a teknős előbukkan a vízből; a háló összegöngyölítésének folytatása előtt ki kell szabadítani a teknőst anélkül, hogy megsértenék.

4. Ha a megtett intézkedések ellenére véletlenül a hajó fedélzetére kerül egy elő és mozgó, vagy egy elpusztult tengeri teknős, a tengeri teknőst a lehető leggyorsabban vissza kell engedni.

5. Ha egy tengeri teknős a hajó fedélzetére kerül, és eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, meg kell kísérelni az újraélesztést a C. szakaszban foglaltaknak megfelelően.

B.   Biztonságos kezelés és visszaengedés horogsoros halászat esetében

1. Ha ez megvalósítható, és ha az üzemeltető, illetve a személyzet fedélzeten lévő tagjai megfelelő képzettséggel rendelkeznek, az eszméletlen tengeri teknősöket haladéktalanul a fedélzetre kell emelni.

2. Tengeri teknős észlelésekor a hajó és a zsinórcsévélő sebességét le kell lassítani, és a hajó irányát úgy kell módosítani, hogy a tengeri teknős felé haladjon, minimalizálva ezzel a zsinór feszülését.

3. A vízből nem húzható ki tengeri teknős úgy, hogy a testéhez horgászzsinór rögzül, vagy a teste ilyen zsinórba van belegabalyodva.

4. Ha egy tengeri teknős túl nagy, vagy olyan módon akadt horogra, hogy az nem teszi lehetővé a biztonságos fedélzetre hozást anélkül, hogy a tengeri teknős további kárt vagy sérülést szenvedne, zsinórvágóval el kell vágni a zsinórt és a lehető legnagyobb részét el kell távolítani a tengeri teknős visszaengedése előtt.

5. Ha a behúzási műveletek során észlelik, hogy egy tengeri teknős akadt horogra vagy belegabalyodott a horogsoros eszközbe, a hajó üzemeltetőjének azonnal le kell állítania a behúzási műveleteket, amíg a tengeri teknőst ki nem szedik a horogsoros eszközből vagy fel nem viszik a hajó fedélzetére.

6. Ha a tengeri teknősön a horog kívülről akad be, vagy a horog teljes mértékben látható, a horgot a lehető leggyorsabban és legkörültekintőbben el kell távolítani a tengeri teknősből. Ha a horgot nem lehet eltávolítani a tengeri teknősből (pl. lenyelte azt vagy a szájpadlásban van), a zsinórt a horoghoz a lehető legközelebb el kell vágni.

7. Az élő tengeri teknősöket a kezelést követően a következő lépésekben kell visszaengedni a tengerbe:

a) 

a hajó motorjának üresjáratba kapcsolása, hogy a hajócsavar kikapcsoljon és a hajó megálljon, majd a tengeri teknősök visszaengedése a kihelyezett halászeszközöktől távol; és

b) 

a hajócsavar bekapcsolása és a műveletek folytatása előtt annak megfigyelése, hogy a tengeri teknős biztonságosan eltávolodott-e a hajótól.

8. Ha a hajó fedélzetére került tengeri teknős eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, meg kell kísérelni az újraélesztést a C. szakaszban foglaltaknak megfelelően.

C.   A tengeri teknős újraélesztése a fedélzeten

1. A tengeri teknősök kezelése során meg kell próbálni az állatot a páncéljánál fogva tartani, elkerülve a fej és a nyak területét, valamint az uszonyokat.

2. Törekedni kell arra, hogy a tengeri teknősről eltávolítsanak és/vagy lefejtsenek minden idegen tárgyat, például műanyagdarabokat, hálót vagy beágyazódott horgokat stb.

3. A tengeri teknőst az alsó páncéljára (plasztron) kell helyezni úgy, hogy a tengeri teknős fejjel felfelé álljon, biztonságosan elkülönítve és mozdulatlanul egy kipárnázott felületen, például egy felni nélküli autógumin, csónakpárnán vagy kötéltekercsen. A párnázott felület elsődleges célja, hogy a tengeri teknős a fedélzetnél magasabban helyezkedjen el, és így könnyebben le lehessen fogni. Emelje fel a teknős hátsó részét legalább 15 cm-re 4–24 órán keresztül. Az emelés mértéke a teknős méretétől függ; nagyobb tengeri teknősöknél magasabb emelésre van szükség. Időnként finoman ringassa a tengeri teknőst balról jobbra és jobbról balra a páncél (teknő) külső szélét megfogva, és az egyik oldalát kb. 8 cm-rel megemelve, majd felváltva a másik oldalt emelve. Időről időre óvatosan érintse meg a szemét és csípje meg a farkát (reflexpróba), hogy lássa, van-e reakció.

4. Az újraélesztendő tengeri teknősöket árnyékba kell helyezni és nedvesen vagy nyirkosan kell tartani, de semmiképpen nem szabad vízzel teli tartályba helyezni. A tengeri teknős nedvesen tartására a fej, a páncél és az uszonyok fölé helyezett, vízzel átitatott törülköző a leghatékonyabb módszer.

5. Az újraéledő és mozogni kezdő tengeri teknősöket csak akkor szabad a hajó farán keresztül szabadon engedni, amikor a halászeszköz nincs használatban (azaz nincs aktívan kihelyezve és azt nem húzzák), a motor sebességváltója üres állásban van, és olyan területeken, ahol nem valószínű, hogy a hajók a teknőst újra befogják vagy sérülést okoznak benne.

6. Azokat a tengeri teknősöket, amelyek 4 órán belül (lehetőség szerint akár 24 órán belül) nem reagálnak a reflexpróbára, vagy nem mozognak, ugyanúgy vissza kell engedni a vízbe, mint az aktívan mozgó tengeri teknősöket.

▼B




VII. MELLÉKLET

KIKÖTŐI ÁTRAKÁS

1.

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj uniós hajók által vagy uniós kikötőkben végzett kikötői átrakása az alábbiak szerint történik:

Jelentéstételi kötelezettségek

2.   Halászhajó

2.1

Az átrakási műveletek előtt legalább 48 órával a halászhajó parancsnokának értesítenie kell a kikötő szerinti állam hatóságait a szállítóhajó nevéről és az átrakás dátumáról/időpontjáról.

2.1

A halászhajó parancsnoka az átrakáskor köteles tájékoztatni a hajó lobogója szerinti tagállamot a következőkről:

— 
az átrakni kívánt tonhalak és tonhalszerű fajok mennyisége, amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban,
— 
az átrakni kívánt, a tonhalakkal és tonhalszerű fajokkal együtt kifogott egyéb fajok mennyisége, fajonkénti bontásban (ha ismert),
— 
az átrakás napja és helye,
— 
a fogadó szállítóhajó neve, lajstromszáma és lobogója, és
— 
a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.

2.3

Az érintett halászhajó parancsnoka az átrakás után legkésőbb 15 nappal köteles kitölteni és eljuttatni a hajó lobogója szerinti tagállamnak az ICCAT átrakási nyilatkozatot és adott esetben a hajónak a halászhajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő számát.

3.   Fogadó hajó

3.1

A fogadó szállítóhajó parancsnoka legalább 24 órával az átrakás előtt és az átrakás végén köteles tájékoztatni a kikötő szerinti állam hatóságait a hajójára átrakott tonhalak és tonhalszerű fajok kifogott mennyiségéről, továbbá köteles 24 órán belül kitölteni és elküldeni az illetékes hatóságoknak az ICCAT átrakási nyilatkozatot.

3.2

A fogadó szállítóhajó parancsnoka a kirakodás megkezdése előtt legalább 48 órával köteles kitölteni és elküldeni a kirakodás helye szerinti állam illetékes hatóságainak az ICCAT átrakási nyilatkozatot.

A kikötő szerinti és a kirakodás helye szerinti államok közötti együttműködés

4.

A fenti pontokban említett kikötő szerinti állam és a kirakodás helye szerinti állam – szükség esetén többek között a halászhajó lobogója szerinti szerződő féllel együttműködésben – áttekinti az e melléklet rendelkezései szerint kapott információkat annak igazolására, hogy az egyes hajók vonatkozásában bejelentett fogások, átrakások és kirakodások között nincs ellentmondás. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

Jelentéstétel

5.

Az ICCAT részére benyújtandó éves jelentésében a halászhajó lobogója szerinti tagállam megadja a hajói által végrehajtott átrakások részleteit.




VIII. MELLÉKLET

A TENGERI ÁTRAKÁSOK FELÜGYELETÉT SZOLGÁLÓ ICCAT REGIONÁLIS MEGFIGYELŐI PROGRAM

1. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakomány átvételére engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő, tengeri átrakást végző szállítóhajók számára a tagállamok előírják, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett valamennyi átrakási művelet idejére ICCAT regionális megfigyelőt kell a fedélzetre venniük.

2. A megfigyelőket az ICCAT nevezi ki, és olyan szállítóhajók fedélzetére kell kirendelni őket, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakományt vegyenek át az ICCAT regionális megfigyelői programját végrehajtó szerződő felek lobogója alatt közlekedő nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.

A megfigyelők kijelölése

3. A feladatok ellátásához a kijelölt megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

— 
bizonyított képesség az ICCAT szabályozása alá eső fajok és halászeszközök azonosítására; nagy előnyt élveznek azok a személyek, akik megfigyelőként már szereztek tapasztalatot nyílt vízi horogsoros halászhajón,
— 
az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete,
— 
ó megfigyelőképesség és a megfigyelések pontos rögzítésére való alkalmasság,
— 
a megfigyelt hajó lobogója szerinti állam nyelvének kielégítő ismerete.

A megfigyelők kötelezettségei

4. A megfigyelők:

a) 

el kellett, hogy végezzék az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b) 

nem lehetnek állampolgárai a fogadó szállítóhajó lobogója szerinti államnak;

c) 

alkalmasaknak kell lenniük az 5. pontban foglalt feladatok elvégzésére;

d) 

szerepelniük kell a megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;

e) 

nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó személyzetének tagjai, illetve nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajót vagy a szállítóhajót üzemeltető társaság alkalmazottai.

5. A megfigyelők kötelesek nyomon követni, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó betartja-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseket. A megfigyelők feladatai elsősorban a következőkre terjednek ki:

5.1 

A szállítóhajóra rakományt átrakni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajón még az átrakás előtt látogatást tesznek, és megvizsgálják a 9. pontban felsoroltakat a következők érdekében:

a) 

ellenőrzik, hogy érvényes-e a halászhajónak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok kifogására, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj halászatára szóló engedélye vagy jogosítványa;

b) 

ellenőrzik a halászhajónak a tengeri átrakásra vonatkozó, a lobogó szerinti szerződő fél, illetve – adott esetben – a parti állam által kibocsátott előzetes engedélyét;

c) 

fajonként és – amennyiben lehetséges – állományonként ellenőrzik és feljegyzik a fedélzeten tartott fogás teljes mennyiségét, valamint a szállítóhajóra átrakandó mennyiségeket;

d) 

meggyőződnek a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) működéséről, valamint megvizsgálják a hajónaplót és – amennyiben lehetséges – az abban szereplő bejegyzéseket;

e) 

ellenőrzik, hogy a fedélzeten lévő fogás bármely részét más hajókról helyezték-e át, valamint ellenőrzik az ilyen áthelyezésekkel kapcsolatos dokumentációt;

f) 

amennyiben vannak arra utaló jelek, hogy a halászhajó bármilyen jogsértésben érintett, a jogsértés(eke)t haladéktalanul jelzik a szállítóhajó parancsnokának (kellően figyelembe véve a biztonsági szempontokat) és a megfigyelői programot végrehajtó társaságnak, amelynek a jelentést mihamarabb továbbítania kell a halászhajó lobogója szerinti szerződő fél hatóságainak; és

g) 

a megfigyelői jelentésben rögzítik a halászhajón ellátott feladatok eredményeit.

5.2 

Megfigyelik a szállítóhajó tevékenységeit, valamint:

a) 

rögzítik a végrehajtott átrakási tevékenységeket és jelentést tesznek róluk;

b) 

ellenőrzik a hajó átrakás közbeni földrajzi helyzetét;

c) 

megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban megbecsülik a tonhalak és tonhalszerű fajok átrakott mennyiségeit;

d) 

megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert) megbecsülik a tonhalakkal és tonhalszerű fajokkal együtt kifogott egyéb fajok mennyiségét;

e) 

ellenőrzik és feljegyzik az érintett nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó nevét és ICCAT nyilvántartási számát;

f) 

ellenőrzik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben lehetséges, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros halászhajó naplójával történő összevetés útján is;

g) 

hitelesítik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat;

h) 

ellenjegyzik az átrakási nyilatkozatot; és

i) 

megfigyelik és a megfigyelő kiszállásának helye szerinti kikötőben történő kirakodás során fajonként megbecsülik a termékek mennyiségét annak igazolására, hogy a kirakodott mennyiségek összhangban állnak-e a tengeri átrakások során átvett mennyiségekkel.

5.3 

Emellett a megfigyelők:

a) 

napi jelentést készítenek a szállítóhajó átrakási tevékenységeiről;

b) 

a megfigyelői feladatoknak megfelelően összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, valamint lehetőséget biztosítanak a hajóparancsnoknak, hogy a jelentésbe bármilyen releváns információt belefoglaljon;

c) 

a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül eljuttatják az ICCAT titkárságának a b) pontban említett általános jelentést;

d) 

az ICCAT által meghatározottak szerint bármilyen más feladatot ellátnak.

6. A megfigyelők a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók halászati műveleteivel és az ilyen hajók tulajdonosaival kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezelik, és erre a megfigyelői kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

7. A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti tagállam, illetve adott esetben azon parti állam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.

8. A megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program keretében előírt feladataival és a hajó személyzetének a 9. pontban foglalt kötelezettségeivel.

A szállítóhajók lobogója szerinti államok feladatai

9. A regionális megfigyelői programnak a szállítóhajók lobogója szerinti tagállamok és e hajók parancsnokai tekintetében történő végrehajtásával összefüggő feltételek különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) 

a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a releváns dokumentumokhoz, valamint a halászeszközökhöz és felszerelésekhez;

b) 

az 5. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:

i. 

műholdas navigációs berendezés;

ii. 

használatban lévő radarképernyő;

iii. 

elektronikus kommunikációs eszközök; és

iv. 

az átrakott termék lemérésére használt mérleg;

c) 

a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;

d) 

a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására;

e) 

a megfigyelők számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák az átrakási művelet megfigyeléséhez, valamint az átrakott fajok/állományok és mennyiségek megbecsléséhez legalkalmasabb helyet és módszert. E tekintetben a szállítóhajó parancsnokának – kellően figyelembe véve a biztonsági és gyakorlati megfontolásokat – eleget kell tennie a megfigyelők igényeinek, többek között a megfigyelők általi szemrevételezés céljából a szállítóhajó fedélzetén kérésre ideiglenesen ki kell állítania a termékeket, valamint kellő időt kell biztosítania a megfigyelőknek feladataik ellátásához. A megfigyelést a tevékenységek lehető legkisebb mértékű zavarásával kell végezni úgy, hogy elkerülhető legyen az átrakott termékek minőségromolása;

f) 

a 10. pont rendelkezéseinek fényében a szállítóhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és a halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez, amennyiben az időjárási és más körülmények lehetővé teszik ilyen művelet végzését; és

g) 

a lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a parancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik ellátása során.

A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakási műveletek közbeni feladatai

10. Lehetővé kell tenni, hogy a megfigyelők látogatást tegyenek a halászhajón, ha az időjárási és más körülmények azt megengedik, valamint hogy hozzáférjenek a személyzethez, minden releváns dokumentációhoz és a hajó minden olyan részéhez, amely nélkülözhetetlen az 5. pontban foglalt megfigyelői feladatok elvégzéséhez. A halászhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez. Amennyiben a körülmények elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek a megfigyelő biztonságára, és a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó meglátogatása nem lehetséges az átrakási műveletek megkezdése előtt, a szóban forgó műveletek akkor is végrehajthatók.

A megfigyelők díjai

11. E program végrehajtásának költségeit az átrakási műveleteket végezni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti szerződő felek finanszírozzák. A díjat a program összköltsége alapján kell kiszámítani. Az említett díjat az ICCAT titkárságának egy külön számlájára kell befizetni, amelyet a program végrehajtása tekintetében az ICCAT titkársága kezel.

12. A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók csak akkor vehetnek részt a tengeri átrakási programban, ha a 11. pont szerinti díjak befizetésre kerültek.

▼M3




IX. MELLÉKLET

A biztonságos kezelésre és az élve történő visszaengedés eljárásaira vonatkozó minimumelőírások az észak- és dél-atlanti lándzsafogú cápa tekintetében

Ez a melléklet meghatározza az észak- és dél-atlanti lándzsafogú cápákkal kapcsolatos biztonságos kezelési gyakorlatokra vonatkozó minimumelőírásokat, és konkrét ajánlásokat tartalmaz mind a horogsoros, mind pedig az erszényes kerítőhálós halászatra vonatkozóan.

Ezek a minimumelőírások az élő lándzsafogú cápákra vonatkoznak, azok visszaengedésekor, ami történhet akár a megtartás tilalmára vonatkozó politika alapján, akár önkéntesen. Ezek a minimumelőírások nem helyettesítik a nemzeti jog alapján esetlegesen megállapított szigorúbb biztonsági szabályokat.

1. 

Első a biztonság: Ezeket a minimumelőírásokat a személyzet tagjainak biztonsága és az általuk való gyakorlati megvalósíthatóság fényében kell mérlegelni. Mindig a személyzet tagjainak biztonságát kell előtérbe helyezni. A személyzet tagjainak legalább megfelelő kesztyűt kell viselniük, és kerülniük kell a cápák szájának közelében végzett munkát.

2. 

Képzés: Az ICCAT három hivatalos nyelvén képzési anyagok állnak a tagállamok rendelkezésére.

3. 

A visszaengedés módszere: A visszaengedett cápáknak – amennyire csak lehetséges – végig a vízben kell maradniuk, kivéve, ha a faj azonosításához szükséges a cápák kiemelése. Ez azt jelenti, hogy a zsinórt úgy kell elvágni a cápa kiszabadítása érdekében, hogy az még a vízben van, a horog lehetőség szerinti eltávolításához csavarvágó vagy horogeltávolító eszköz használatával, vagy a zsinórnak a horoghoz a lehető legközelebb történő elvágásával (a lehető legkevesebb lógó zsinórt hagyva).

4. 

Előkészület: Az eszközöket előre elő kell készíteni (pl. vászon- vagy hálós heveder, hordozásra vagy emelésre szolgáló hordágy, az erszényes kerítőhálós halászatban nagy szembőségű háló vagy rács a rakodónyílások vagy fogadógaratok lefedésére, és a horogsoros halászatban hosszú nyelű vágókés és horogeltávolítók, amelyek felsorolása az E. szakaszban található).

A.   Általános ajánlások valamennyi halászatra vonatkozóan

1. Ha ez üzembiztonsági szempontból lehetséges, állítsa meg a hajót, vagy csökkentse jelentősen a sebességét.

2. A cápa (hálóba, halászzsinórba stb. való) belegabalyodása esetén – ha ez biztonságosan elvégezhető – óvatosan vágja ki a hálót vagy vágja el a zsinórt, hogy kiszabadítsa a cápát, és azt a lehető leggyorsabban engedje vissza a tengerbe, anélkül, hogy az állathoz a háló vagy a zsinór részei rögzülnének.

3. Amennyiben lehetséges, próbálja megmérni a cápa hosszát, miközben azt a vízben tartja.

4. A harapások megelőzése érdekében helyezzen egy tárgyat – például egy halat vagy egy nagy botot vagy farudat – az állkapocsba.

5. Ha bármilyen okból kifolyólag a fedélzetre kell emelni egy cápát, akkor csökkentse minimálisra a vízbe való visszahelyezéséhez szükséges időt, növelve ezzel a túlélési esélyeket és csökkentve a személyzet tagjait fenyegető veszélyeket.

B.   A horogsoros halászat esetében alkalmazandó biztonságos kezelési gyakorlatok

1. A cápát a lehető legközelebb kell hozni a hajóhoz az előkezsinór túlzott megfeszítése nélkül, elkerülve ezzel, hogy egy elszabaduló horog vagy az előkezsinór szakadása miatt a horog, a súlyok és más alkatrészek nagy sebességgel a hajó és a személyzet tagjai felé repüljenek.

2. Rögzítse a horogsor főzsinórjának távolabbi oldalát a hajóhoz annak elkerülésére, hogy a vízben maradt halászeszköz húzza a zsinórt és a cápát.

3. Ha a cápa a horogba akadt, és a horog látható a testben vagy a szájban, horogeltávolító eszközzel vagy hosszú nyelű csavarvágóval távolítsa el a horogszeget, ezt követően pedig távolítsa el a horgot.

4. Ha a horog eltávolítása nem lehetséges, vagy a horog nem látható, a horoghoz a lehető legközelebb vágja el a zsinórt (vagy erősítéket, előkét) (ilyen módon ideális esetben a zsinórból és/vagy előkéből a lehető legkevesebb anyag és semmilyen súly nem marad a cápához rögzítve).

C.   Az erszényes kerítőhálós halászat esetében alkalmazandó biztonságos kezelési gyakorlatok

1. Ha az állat az erszényes kerítőhálóban van: A hálót a lehető legmesszebbre előre pásztázza, hogy az esetleges cápákat időben észrevegye, hogy gyorsan tudjon reagálni. Ne emelje fel a cápákat a hálóban a motorblokk irányába. Csökkentse a hajó sebességét, hogy enyhüljön a háló feszessége, és lehetővé tegye a hálóba belegabalyodott cápa eltávolítását a hálóból. Ha szükséges, használjon zsinórvágót a háló elvágásához.

2. Ha az állat a merítőhálóban vagy a fedélzeten van: Használjon erre a célra kialakított, nagy szembőségű teherhálót, vászonhevedert vagy hasonló eszközt. Ha a hajó elrendezése lehetővé teszi, a cápákat úgy is vissza lehet engedni, hogy a merítőhálót közvetlenül a felső fedélzeti korláton lévő nyíláshoz csatlakozó, ferdén felfelé tartott fogadógaratra és visszaengedő rámpára ürítik, anélkül, hogy a cápát a személyzet tagjainak fel kellene emelniük vagy kezelniük kellene.

D.   Különös ajánlások és biztonságos kezelési gyakorlatok valamennyi halászatra vonatkozóan

1. Amennyire csak lehetséges, ne emelje ki a cápát a vízből az előkezsinór segítségével – különösen, ha a cápa a horogra akadt –, kivéve, ha a fajazonosításhoz szükséges a cápák kiemelése.

2. A cápákat nem szabad vékony drótok vagy kábelek segítségével, vagy csak a farkuknál fogva felemelni.

3. A cápát nem szabad semmilyen felülethez ütni, például azért, hogy az állatot eltávolítsák a horogsorból.

4. A mélyen benyelt és nem látható horog kiszedését nem szabad megkísérelni.

5. Nem szabad megkísérelni a horognak az előkezsinór hirtelen megrántásával történő eltávolítását.

6. Nem szabad levágni a farkat vagy bármely más testrészt.

7. Nem szabad a cápába lyukat vágni vagy fúrni.

8. Nem szabad a cápát megcsáklyázni vagy megrúgni, vagy a kopoltyúnyílásokba kézzel belenyúlni.

9. Nem szabad a cápát hosszabb időre a napnak kitenni.

10. Ne tekerje az ujjait, a kezét vagy a karját a zsinórba, amikor egy cápát a hajóhoz visz (súlyos sérülést okozhat).

E.   Hasznos eszközök a biztonságos kezeléshez és visszaengedéshez:

a) 

kesztyű (a cápa bőre durva; lehetővé teszi a cápa biztonságos kezelését és védi a személyzet tagjainak kezét a harapástól);

b) 

törölköző vagy rongy (a cápa szemére tengervízzel átitatott törölköző vagy rongy helyezhető a cápa lecsillapítására);

c) 

horogeltávolító eszközök (pl. csavart végű horogeltávolító, csavarvágó vagy csípőfogó);

d) 

cápahám vagy hordágy (szükség esetén);

e) 

farokkötél (a horogra akadt cápa rögzítéséhez, ha azt el kell távolítani a vízből);

f) 

tengervizes tömlő (ha arra lehet számítani, hogy 5 percnél tovább fog tartani a cápa visszaengedése, helyezzen tömlőt a szájába, hogy mérsékelt ütemben tengervíz folyjon bele; gondoskodjon arról, hogy a fedélzeti szivattyú több percig működjön, mielőtt a cápa szájába helyezné a tömlőt);

g) 

mérőeszköz vagy mérési módszer (mérőrúd, előke és úszó, vagy mérőszalag);

h) 

adatlap valamennyi fogás rögzítéséhez;

i) 

jelölő felszerelés (adott esetben).




X. MELLÉKLET

Iránymutatások a fad-ok ökológiai hatásának csökkentéséhez az iccat által szabályozott halászati tevékenységek során

1. A FAD-ok felületi szerkezete ne legyen letakarva, vagy ha mégis, akkor csak olyan anyaggal legyen letakarva, amelyek esetében minimális annak a kockázata, hogy a járulékos fogásba tartozó egyedek belegabalyodnak.

2. A FAD felszín alatti alkotóelemei kizárólag olyan anyagokból készülhetnek, amelyekbe nem lehet belegabalyodni (pl. ne legyenek kötélből vagy vászonból).

3. A FAD-ok tervezésekor előnyben kell részesíteni a biológiailag lebomló anyagok használatát.



( 1 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 2 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

( 4 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2016/1251 végrehajtási határozata (2016. július 12.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017–2019 közötti időszakra szóló többéves uniós program elfogadásáról (HL L 207., 2016.8.1., 113. o.).

( 7 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 8 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.)”.