02020D1999 — HU — 08.12.2021 — 003.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS (KKBP) 2020/1999 HATÁROZATA

(2020. december 7.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

(HL L 410I, 2020.12.7., 13. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS (KKBP) 2021/372 HATÁROZATA (2021. március 2.)

  L 71I

6

2.3.2021

►M2

A TANÁCS (KKBP) 2021/481 HATÁROZATA (2021. március 22.)

  L 99I

25

22.3.2021

►M3

A TANÁCS (KKBP) 2021/2160 HATÁROZATA (2021. december 6.)

  L 436

40

7.12.2021



▼B

A TANÁCS (KKBP) 2020/1999 HATÁROZATA

(2020. december 7.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről



1. cikk

(1)  

E határozat létrehozza a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelésére irányuló, célzott korlátozó intézkedések keretét. Ez a határozat az alábbiak esetén alkalmazandó:

a) 

népirtás;

b) 

emberiesség elleni bűncselekmények;

c) 

a következő súlyos emberi jogi jogsértések vagy visszaélések:

i. 

kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés;

ii. 

rabszolgaság;

iii. 

bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzés és emberölés;

iv. 

személyek erőszakos eltüntetése;

v. 

önkényes őrizetbe vétel vagy fogva tartás;

d) 

egyéb emberi jogi jogsértések vagy visszaélések, többek között – de nem kizárólag – az alábbiak, amennyiben ezek a jogsértések vagy visszaélések elterjedtek, szisztematikusak vagy az EUSZ 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok tekintetében egyéb módon súlyos aggodalomra adnak okot:

i. 

emberkereskedelem, valamint a migránscsempészek által elkövetett, e cikkben említett emberi jogi visszaélések;

ii. 

szexuális és nemi alapú erőszak;

iii. 

a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

iv. 

a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

v. 

a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés.

(2)  

Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a nemzetközi szokásjogot és a széles körben elfogadott nemzetközi jogi eszközöket, mint például:

a) 

a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

b) 

a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

c) 

Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről;

d) 

Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód ellen;

e) 

Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről;

f) 

Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről;

g) 

Egyezmény a gyermek jogairól;

h) 

Nemzetközi egyezmény minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről;

i) 

a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény;

j) 

az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv;

k) 

a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma;

l) 

Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.

(3)  

E határozat alkalmazásában természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek lehetnek az alábbiak:

a) 

állami szereplők;

b) 

adott terület felett tényleges ellenőrzést gyakorló vagy fennhatósággal bíró egyéb szereplők;

c) 

egyéb nem állami szereplők.

(4)  

A Tanács a mellékletben szereplő, a (3) bekezdés c) pontja szerinti egyéb nem állami szereplők jegyzékének összeállítása, illetve módosítása során különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a) 

a közös kül- és biztonságpolitikának az EUSZ 21. cikkében foglalt célkitűzései; valamint

b) 

a visszaélések súlyossága és/vagy hatása.

2. cikk

(1)  

A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

a) 

az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes személyek;

b) 

azon természetes személyek, akik pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, az azokhoz való segítségnyújtást, azok előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

c) 

az a) és b) pont hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2)  
Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.
(3)  

Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot valamely nemzetközi jogi kötelezettség terhel, nevezetesen:

a) 

ha az ország nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

b) 

ha az ország az Egyesült Nemzetek által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

c) 

kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d) 

az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) alapján.

(4)  
A (3) bekezdést azokra az esetekre is alkalmazandónak kell tekinteni, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad otthont.
(5)  
A Tanácsot megfelelő módon értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.
(6)  
A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedések alól, amennyiben az utazás indoka sürgős humanitárius szükséghelyzet, vagy olyan – kormányközi vagy az Unió által kezdeményezett vagy rendezett, vagy az EBESZ soros elnökségét betöltő tagállamban tartott – ülésen való részvétel, amelyen a korlátozó intézkedések szakpolitikai célkitűzéseit közvetlenül előmozdító politikai párbeszéd zajlik, beleértve a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések megszüntetését és az emberi jogok előmozdítását.
(7)  
A tagállamok szintén mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.
(8)  
Az a tagállam, amely a (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács egy vagy több tagja a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül írásban kifogást emel az ellen. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.
(9)  
Amennyiben a (3), a (4), a (6), a (7) vagy a (8) bekezdés alapján egy adott tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélynek szigorúan az abban megjelölt célra és a közvetlenül érintett személyekre kell korlátozódnia.

3. cikk

(1)  

Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, az alábbiak tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

a) 

a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b) 

azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, megrendelését, támogatását, előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

c) 

az a) és b) pont hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2)  
Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.
(3)  

Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a) 

a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b) 

kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak vagy jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c) 

kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d) 

rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal; vagy

e) 

diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezetek számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben az említett be- vagy kifizetésekre az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.

(4)  

Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választott bírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

b) 

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítését szolgálja, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogait szabályozó, alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c) 

a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d) 

a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott engedélyekről.

(5)  
Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy olyan kifizetést teljesítsen, amely egy, a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt kötött szerződés vagy megállapodás, illetve az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt keletkezett kötelezettség alapján válik esedékessé, feltéve, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.
(6)  

A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező alábbi növekményekre:

a) 

az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

b) 

olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá kerültek; vagy

c) 

az Unióban meghozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján esedékes kifizetések, feltéve, hogy az ilyen kamat vagy egyéb hozam és kifizetés továbbra is az (1) bekezdésében meghatározott intézkedések hatálya alá tartozik.

4. cikk

(1)  
A 3. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, az illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból vagy evakuáció céljából szükséges, az előbbibe beleértve a humanitárius segítségnyújtást és annak támogatását, így többek között az egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek biztosítását, valamint a humanitárius dolgozók szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást.
(2)  
Az érintett tagállam az e cikk szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

5. cikk

(1)  
A Tanács valamely tagállam vagy a főképviselő javaslatára egyhangúlag eljárva létrehozza és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.
(2)  
A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatokat – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele révén, lehetővé téve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.
(3)  
Amennyiben észrevétel érkezik vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

6. cikk

(1)  
A melléklet tartalmazza a 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbe vételének indokolását.
(2)  
A melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet: a név és névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, amennyiben ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet a név, a nyilvántartásba vétel helye és ideje, a nyilvántartási szám és a telephely.

7. cikk

(1)  

A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezel az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése, különösen:

a) 

a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása érdekében;

b) 

a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása érdekében.

(2)  
A Tanács és a főképviselő kizárólag a melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.
(3)  
E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő tekintendő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek”, és biztosítaniuk kell, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

8. cikk

Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e határozatban előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a) 

a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b) 

az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve érdekében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

9. cikk

Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönöz harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

▼M3

10. cikk

Ezt a határozatot 2023. december 8-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. A 2. és 3. cikkben foglalt intézkedéseket a mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2022. december 8-ig kell alkalmazni.

▼B

11. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.



MELLÉKLET

A 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzéke

A. 

Természetes személyek

▼M1



 

►M2  Név (Latin betűs átírás) ◄

►M2  Név ◄

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

1.

Alexander (Alexandr) Petrovich KALASHNIKOV

Aлександр Петрович КАЛАШНИКОВ

Beosztás(ok): az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) igazgatója

Születési idő: 1964.1.27.

Születési hely: Tatarsk, Novosibirsk Region/Oblast, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

Alexander Petrovich Kalashnikov 2019. október 8. óta az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) igazgatója. E beosztásban az FSIN valamennyi tevékenységét felügyeli. Az FSIN igazgatójaként felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt.

Alekszej Navalnij ügyében, míg Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) (2020. szeptember és 2021. január között) Németországban lábadozott – miután megmérgezték a novicsok-csoportba tartozó idegméreggel –, az FSIN 2020. december 28-án azt követelte, hogy haladéktalanul jelenjen meg egy pártfogó felügyelő előtt, ellenkező esetben börtönbüntetés vár rá egy csalás miatt kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése miatt. Az említett, csalás miatt kiszabott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága 2018-ban önkényesnek és tisztességtelennek találta. 2021. január 17-én az FSIN tisztviselői – Alexander Kalashnikov utasítására eljárva – őrizetbe vették Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny), amint megérkezett a moszkvai repülőtérre. Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) letartóztatása a himki (Khimk) városi bíróság által hozott határozaton alapul, amelyet azonban az FSIN kérésére bocsátottak ki. Az FSIN már 2020. december végén kérte, hogy egy bíróság változtassa Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztését letöltendő börtönbüntetésre. 2021. február 17-én az Európai Emberi Jogi Bíróság elrendelte, hogy Oroszország kormánya engedje szabadon Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny).

2021. március 2.

2.

Alexander (Alexandr) Ivanovich BASTRYKIN

Александр Иванович БАСТРЫКИН

Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) elnöke

Születési idő: 1953.8.27.

Születési hely: Pskov, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

Alexander Ivanovich Bastrykin 2011. január óta tölti be az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) (a továbbiakban: a bizottság) elnöki tisztségét (és 2010. október és december között megbízott elnöki tisztségét töltötte be). E beosztásban a bizottság valamennyi tevékenységét felügyeli. A bizottság elnöki tisztét hivatalosan az orosz elnök tölti be. A bizottság elnökeként Alexander Bastrykint felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt.

Alexander Bastrykin felelős a bizottság által az orosz ellenzék tagjai ellen folytatott széleskörű és szisztematikus elnyomó kampányokért, amelyek az ellenzék tagjait célozzák és vizsgálat alá vonják. A bizottság 2020. december 29-én vizsgálatot indított Alekszej Navalnij (Alexei Navalny), az ellenzék vezetője ellen, nagyszabású csalással vádolva őt. Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) és mások cikkeket közöltek arról, hogy Alexander Bastrykin a 2000-es években tulajdonosa volt a LAW Bohemia cseh ingatlanvállalatnak.

2021. március 2.

3.

Igor Viktorovich KRASNOV

Игорь Викторович КРАСНОВ

Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyésze (Prosecutor General of the Russian Federation)

Születési idő: 1975.12.24.

Születési hely: Arkhangelsk, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

Igor Viktorovich Krasnov 2020. január 22. óta az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyésze (Prosecutor General of the Russian Federation) és az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) korábbi elnökhelyettese. Legfőbb ügyészi beosztásában felügyeli az Oroszországi Föderáció ügyészségeit, különleges ügyészségeit és katonai ügyészségét. Legfőbb ügyészként felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértések, többek között tüntetők önkényes fogva tartása miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának, valamint a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságának széleskörű és szisztematikus elnyomása miatt.

A 2021. január 23-i tüntetéseket megelőzően a Legfőbb Ügyészség (Prosecutor General's Office) figyelmeztetett arra, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. Ezenkívül a Legfőbb Ügyészség követelte, hogy a kommunikáció, az információs technológia és a tömegtájékoztatás területét felügyelő szövetségi szolgálat (Roszkomnadzor) (Federal Service for Supervision in the Sphere of Communications, Information Technology and Mass Communications, Roskomnadzor), korlátozza a hozzáférést azon ellenzéki weboldalakhoz és közösségimédia-fiókokhoz, amelyek információkat tartalmaztak Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) támogatóinak tervezett összejöveteleiről. A Legfőbb Ügyészség 2021. január 29-én – ezúttal a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 30-i és 31-i tüntetésekre készülve – ismét követelte, hogy a Roszkomnadzor (Roskomnadzor) korlátozza a hozzáférést ellenzéki weboldalakhoz és közösségimédia-fiókokhoz. Figyelmeztetéseket küldtek internetes vállalatoknak (Facebook, TikTok, Twitter, Google, Mail.ru csoport). A Legfőbb Ügyészség azt is bejelentette, hogy a tüntetésekben részt vevők ellen büntetőeljárás indul.

A Legfőbb Ügyészség támogatta az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) azon kérését, hogy változtassák az Alekszej Navalnijra (Alexei Navalny) egy állítólagos csalás ügyében kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést letöltendő börtönbüntetésre. Annak ellenére, hogy az említett ügyben vele szemben hozott elmarasztaló ítéletet az Európai Emberi Jogi Bíróság 2018-ban önkényesnek és tisztességtelennek találta, Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny) 2021. január 17-én letartóztatták, amint megérkezett a moszkvai repülőtérre.

2021. március 2.

▼M3

4.

Viktor Vasilievich (Vasilyevich) ZOLOTOV

Виктор Васильевич ЗОЛОТОВ

Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója

Születési idő: 1954.1.27.

Születési hely: Sasovo, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

Viktor Vasilievich Zolotov 2016. április 5. óta az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója, és ezért az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdájának főparancsnoka és a Roszgvargyija keretein belül működő különleges mobil egység (Special Purpose Mobile Unit), az OMON parancsnoka is. E beosztásban a Roszgvargyija és az OMON csapatainak valamennyi tevékenységét felügyeli. A Roszgvargyija igazgatójaként – különösen a tiltakozások és tüntetések erőszakos leverése folytán – felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának szisztematikus és széleskörű megsértése miatt.

2021.3.2.

 

 

 

 

A Roszgvargyiját vetették be a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 23-i és április 21-i tüntetések elfojtására, és a beszámolók szerint az OMON és a nemzeti gárda számos tisztje brutálisan és erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A biztonsági erők általi agresszió újságírók tucatjai ellen is irányult, beleértve a Meduza hírportál tudósítóját, Krisztina Szafronovát (Kristina Safronova), akit megütött egy OMON-tiszt, és a Novaja Gazeta (Novaya Gazeta) újságíróját, Jelizaveta Kirpanovát (Yelizaveta Kirpanova), akit rendőrbottal vertek fejbe, vérző sérülést okozva. A 2021. január 23-i tüntetések során a biztonsági erők több mint 300 kiskorút vettek önkényesen őrizetbe.

 

5.

ZHU Hailun

朱海仑 (kínai írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának (13th People’s Congress) Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) képviselő tagja. (2018. március 19. óta) a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) korábbi titkára, valamint Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pártbizottságának (Party Committee) korábbi helyettes titkára (2016–2019). Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa – amely egy regionális jogalkotó szerv – Állandó Bizottságának (Standing Committee) korábbi helyettes vezetője (2019-től 2021. február 5-ig, de tevékenységét legalább 2021 márciusáig folytatta). A Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet képviselő tagja. 2018. március 19. óta a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.

2021.3.22.

 

 

 

Születési idő: 1958. január

Születési hely: Lianshui, Jiangsu (China)

Állampolgárság: kínai

Nem: férfi

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának titkáraként (2016–2019) Zhu Hailun volt felelős a Terület belső biztonságának fenntartásáért és a bűnüldözésért. Ezen tisztségénél fogva kulcsfontosságú politikai pozíciót töltött be az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program felügyeletében és végrehajtásában. Zhu Hailun e program „megalkotójaként” ismert. Ennélfogva felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek nagyarányú, önkényes fogva tartásáért.

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa Állandó Bizottságának helyettes vezetőjeként (2019–2021. február 5.) Zhu Hailun továbbra is döntő befolyást gyakorolt Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen belül, ahol a mai napig zajlik az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program.

 

▼M2

6.

WANG Junzheng

王君正 (Kínai írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Hszincsiangi Gyártási és Építési Testület (Xinjiang Production and Construction Corps, XPCC) párttitkára, valamint a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region) pártbizottságának (Party Committee) helyettes titkára. Az XPCC politikai biztosa és a Kínai Hszincsiang Csoport (China Xinjian Group) vezérigazgatója

Születési idő: 1963. május

Születési hely: Linyi, Shandong (China)

Állampolgárság: kínai

Nem: férfi

A Hszincsiangi Gyártási és Építési Testület (Xinjiang Production and Construction Corps, XPCC) párttitkára és a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) pártbizottságának (Party Committee) helyettes titkára 2020 áprilisa óta, továbbá az XPCC politikai biztosa 2020 májusa óta. Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) korábbi titkára (2019. február–2020. szeptember) Wang Junzheng ezenkívül más magas tisztségeket is betölt az XPCC-ben.

Az XPCC egy állami tulajdonban lévő, gazdasági és félkatonai szervezet Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, amely hatósági jogkörökkel rendelkezik és ellenőrzést gyakorol Hszincsiangban a gazdasági tevékenységek felett.

2021.3.22.

 

 

 

 

2020 óta az XPCC párttitkáraként és politikai biztosaként, Wang Junzheng feladatai közé tartozik az XPCC által végrehajtott valamennyi politika felügyelete. Ezen tisztségénél fogva felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek kiterjedt nagyarányú, önkényes fogva tartásáért és a velük szemben alkalmazott megalázó bánásmódért, valamint vallási és meggyőződési szabadságuk szisztematikus megsértéséért, összefüggésben egyebek mellett az XPCC által végrehajtott, az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési programmal.

 

 

 

 

 

Felelősség terheli továbbá azért, hogy az XPCC szisztematikusan kényszermunkát végeztet ujgurokkal és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyekkel, különösen gyapotföldeken.

2020 óta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pártbizottságának helyettes titkáraként, Wang Junzheng feladatai közé tartozik a Hszincsiangban végrehajtott valamennyi biztonsági politika felügyelete, így az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló, fent említett program felügyelete is. Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának titkáraként (2019. február–2020. szeptember) Wang Junzheng volt felelős a Terület belső biztonságának fenntartásáért és a bűnüldözésért. Ezen tisztségénél fogva kulcsfontosságú politikai pozíciót töltött be a fent említett program felügyeletében és végrehajtásában.

 

7.

WANG Mingshan

王明山 (Kínai írásmód szerint)

Beosztás(ok): Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) pártbizottsága állandó bizottságának (Standing Committee of the Party Committee) tagja és a Terület politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) titkára

Születési idő: 1964. január

Születési hely: Wuwei, Gansu (China)

Állampolgárság: kínai

Nem: férfi

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) pártbizottsága állandó bizottságának (Standing Committee of the Party Committee) tagja és a Terület politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) titkára 2020 szeptembere óta. A Hszincsiangi Közbiztonsági Hivatal (Xinjiang Public Security Bureau, XPSB) korábbi igazgatója és helyettes párttitkára 2017 és 2021. január között.

2021.3.22.

 

 

 

 

2020 szeptembere óta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának titkáraként, Wang Mingshan felelős a Terület belső biztonságának fenntartásáért és a bűnüldözésért. Ezen tisztségénél fogva kulcsfontosságú politikai pozíciót tölt be az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program felügyeletében.

 

 

 

 

 

Az XPSB korábbi igazgatójaként és helyettes párttitkáraként (2017–2021. január) kulcsfontosságú pozíciót töltött be Hszincsiang biztonsági apparátusában, és közvetlen felelősség terhelte a fent említett program végrehajtásáért. Konkrétan, az XPSB telepítette az „integrált közös műveletek platformja” (Integrated Joint Operations Platform, IJOP) elnevezésű big data programot, amelynek célja a hszincsiangi régióban élő ujgurok millióinak nyomon követése és a „potenciálisan fenyegetést jelentők” megjelölése abból a célból, hogy fogva tartásra szolgáló táborokba szállítsák őket.

Jelenlegi tisztségében és korábbi tisztségei okán Wang Mingshant felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen az ujgurokkal és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben alkalmazott önkényes fogva tartást és megalázó bánásmódot, valamint vallási és meggyőződési szabadságuk szisztematikus megsértését

 

8.

CHEN Mingguo

陈明国

(Kínai írásmód szerint)

Beosztás(ok): A Hszincsiangi Közbiztonsági Hivatal (Xinjiang Public Security Bureau – XPSB) igazgatója és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uygur Autonomous Region – XUAR) népi kormányának (People’s Government) alelnöke

Születési idő: 1966. október

Születési hely: Yilong, Sichuan (China)

Állampolgárság: kínai

Nem: férfi

A Hszincsiangi Közbiztonsági Hivatal (Xinjiang Public Security Bureau – XPSB) igazgatója 2021. január óta, valamint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uygur Autonomous Region – XUAR) népi kormányának (People’s Government) alelnöke.

2021.3.22.

 

 

 

 

Chen Mingguo az XPSB igazgatójaként kulcspozíciót tölt be a hszincsiangi biztonsági apparátusban, és közvetlenül részt vesz az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program végrehajtásában. Konkrétan, az XPSB telepítette az „integrált közös műveletek platformja” (Integrated Joint Operations Platform, IJOP) elnevezésű big data programot, amelynek célja a hszincsiangi régióban élő ujgurok millióinak nyomon követése és a „potenciális fenyegetést jelentők” megjelölése abból a célból, hogy fogva tartásra szolgáló táborokba szállítsák őket. Chen Mingguót ezért felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen az ujgurokkal és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben alkalmazott önkényes fogva tartást és megalázó bánásmódot, valamint vallási és meggyőződési szabadságuk szisztematikus megsértését.

 

▼M3

9.

JONG Kyong-thaek (más néven CHO’NG, Kyo’ng-t’aek)

정경택 (koreai írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere

Születési idő: 1961.1.1. és 1963.12.31. között

Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

Nem: férfi

Jong Kyong-thaek 2017 óta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere. A KNDK Állambiztonsági Minisztériuma (Ministry of State Security) a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért felelős egyik vezető intézmény, amelynek elsődleges feladata a politikai ellenvélemények, a külföldről származó „felforgató” információk, valamint a politikai rendszerre és annak vezetőire nézve súlyos politikai fenyegetést jelentőnek ítélt bármely egyéb magatartás azonosítása és elnyomása.

Jong Kyong-thaeket az Állambiztonsági Minisztérium vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak.

2021.3.22.

10.

RI Yong Gil (más néven RI Yong Gi, RI Yo’ng-kil, YI Yo’ng-kil)

리영길 (koreai írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere

Születési idő: 1955

Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

Nem: férfi

Ri Yong Gil a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere. 2021. januártól 2021. júniusig vagy júliusig társadalmi biztonsági miniszterként tevékenykedett, 2018 és 2021. január között pedig a Koreai Néphadsereg (Korean People’s Army – KPA) vezérkari főnöke volt.

Honvédelmi miniszterként Ri Yong Gilt felelősség terheli a többek között a Katonai Biztonsági Parancsnokság (Military Security Command) és a Koreai Néphadsereg más egységeinek tagjai által a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért.

A KNDK Társadalmi Biztonsági Minisztériuma (Ministry of Social Security) (korábbi nevén Népbiztonsági Minisztérium – Ministry of People’s Security –, illetve Közbiztonsági Minisztérium – Ministry of Public Security –) és a Katonai Biztonsági Parancsnokság a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért – többek között a KNDK-ból „illegálisan” elmenekülő személyek kihallgatásáért és büntetéséért – felelős vezető intézmények. Konkrétan, a Társadalmi Biztonsági Minisztérium a büntetés-végrehajtási irodáján (Correctional Bureau) keresztül olyan börtöntáborok és rövid távú fogva tartásra szolgáló munkatáborok működtetéséért felelős, amelyekben a foglyokkal és fogvatartottakkal szemben szándékos éheztetést és egyéb embertelen bánásmódot alkalmaznak.

2021.3.22.

 

 

 

 

Ri Yong Gilt a Társadalmi Biztonsági Minisztérium korábbi vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak.

Ri Yong Gilt a KPA korábbi vezérkari főnökeként felelősség terheli a KPA által széleskörűen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért is.

 

▼M3 —————

▼M3

12.

Abderrahim AL-KANI (más néven AL-KANI Abdul-Rahim, AL-KANI Abd-al-Rahim)

الرحيم الكاني عبد (arab írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) tagja

Születési idő: 1997.9.7.

Állampolgárság: líbiai

Útlevélszám: PH3854LY

Személyi igazolvány száma: 119970331820

Nem: férfi

Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) kulcspozícióban lévő tagja és (a 2021 júliusában elhunyt) Mohammed Khalifa Al-Khaninak, a Kanijat Milícia vezetőjének öccse. A Kanijat Milícia 2015 és 2020. június között ellenőrzése alatt tartotta a líbiai Tarhúna (Tarhuna) városát.

Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia belső biztonságáért felelős. E beosztásában felelősség terheli Líbiában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen a 2015 és 2020. június között Tarhúnában elkövetett, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokért és személyek erőszakos eltüntetéséért.

Abderrahim Al-Kani és a Kanijat Milícia 2020. június elején Tarhúnából Kelet-Líbiába menekült. Ezt követően Tarhúnában számos, a Kanijat Milíciának tulajdonítható tömegsírt fedeztek fel.

2021.3.22.

13.

Aiub Vakhaevich KATAEV (más néven Ayubkhan Vakhaevich KATAEV)

Аюб Вахаевич КАТАЕВ (más néven Аюбхан Вахаевич КАТАЕВ) (orosz írásmód szerint)

Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) korábbi osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban.

Születési idő: 1980.12.1. vagy 1984.12.1.

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

2018-ig az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban.

Aiub Kataev az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának osztályvezetőjeként felügyelte a helyi állambiztonsági ügynökségek és rendőrségi testületek tevékenységét. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai. Aiub Kataevet és a korábban az irányítása alatt álló erőket felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések.

Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Aiub Kataev személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban.

2021.3.22.

14.

Abuzaid (Abuzayed) Dzhandarovich VISMURADOV

Абузайд Джандарович ВИСМУРАДОВ (orosz írásmód szerint)

Beosztás(ok): a Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka, a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre

Születési idő: 1975.12.24.

A Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka. 2020. március 23. óta a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre.

Abuzaid Vismuradov 2012. március és 2020. március között a Különleges Gyorsreagálási Egység „Terek” elnevezésű alakulatának parancsnoka volt. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai.

2021.3.22.

 

 

 

Születési hely: Akhmat-Yurt/Khosi-Yurt, former Checheno-Ingush Autonomous Soviet Socialist Republic (ASSR), jelenleg: Chechen Republic (Russian Federation)

Állampolgárság: orosz

Nem: férfi

Abuzaid Vismuradovot és a korábban az irányítása alatt álló „Terek” egységet felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések.

Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Abuzaid Vismuradov személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban. Szoros kapcsolatban áll Ramzan Kadyrovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével, aki hosszú évek óta elnyomó kampányt folytat politikai ellenfeleivel szemben.

 

▼M2

15.

Gabriel Moses LOKUJO

–

Beosztás(ok): A Dél-Szudáni Népvédelmi Erők (South Sudan People’s Defense Forces, SSPDF) vezérőrnagya

Állampolgárság: dél-szudáni

Nem: férfi

A Dél-Szudáni Népvédelmi Erők (South Sudan People’s Defense Forces, SSPDF) vezérőrnagya.

Gabriel Moses Lokujót felelősség terheli Dél-Szudánban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok.

2020 májusában Lokujo vezérőrnagy parancsára az Ellenzéki Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg (SPLA-IO) három tisztjét ejtették foglyul és végezték ki.

2021.3.22.

 

 

 

 

Gabriel Moses Lokujo vezérőrnagy 2020 szeptemberében dezertált az SPLA-IO-tól és átállt az SSPDF-hez. Felelősség terheli az ezt követő összecsapásokért, amelyekre a Központi-Egyenlítői-körzet (Central Equatoria) déli részén található Moroto Kiképzőközpontban (Moroto Training Center) és annak környékén került sor. Ezen összecsapások következtében 2020 utolsó negyedévében mindkét oldal számos halálesetről és sérülésről számolt be, továbbá a polgári lakosság körében is többen lakóhelyük elhagyására kényszerültek, különösen a Központi-Egyenlítői-körzetben található Kádzsó-Kádzsi (Kajo Kaji) térségben. A Gabriel Moses Lokujo vezérőrnagy vezette erők a szóban forgó térségben maradtak, és további összecsapásokról érkeztek beszámolók. A polgári lakosság alkotta közösségek biztonsága továbbra is veszélyeztetett és védelmük nem biztosított.

 

▼B

B. 

Jogi személyek, szervezetek és szervek

▼M2



 

Név (Latin betűs átírás)

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel indokai

A jegyzékbe vétel időpontja

1.

A Hszincsiangi Gyártási és Építési Testület (Xinjiang Production and Construction Corps) Közbiztonsági Hivatala (Public Security Bureau)

新疆生产建设兵团公安局

(Kínai írásmód szerint)

Cím: 106 Guangming Road, Urumqi, Xinjiang Uyghur Autonomous Region (XUAR), China

Telefonszám: +86 991 598 8114

A Hszincsiangi Gyártási és Építési Testület (Xinjiang Production and Construction Corps, XPCC) Közbiztonsági Hivatala (Public Security Bureau) felel az XPCC biztonsági kérdésekhez kapcsolódó összes politikájának végrehajtásáért, így többek között a fogvatartási központok igazgatásáért is. Az XPCC egy állami tulajdonban lévő, gazdasági és félkatonai szervezet Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén (Xinjiang Uyghur Autonomous Region,). A szervezet közigazgatási jogkörökkel rendelkezik és ellenőrzést gyakorol Hszincsiangban a gazdasági tevékenységek felett.

2021.3.22.

 

 

 

 

Az XPCC keretében biztonsági intézkedésekért felelős szervezetként az XPCC Közbiztonsági Hivatalát felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek nagyarányú, önkényes fogva tartásáért és a velük szemben alkalmazott megalázó bánásmódért, valamint vallási és meggyőződési szabadságuk szisztematikus megsértéséért, összefüggésben egyebek mellett az XPCC által végrehajtott, a muszlim etnikai kisebbségek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési programmal.

A szóban forgó program részeként az XPCC kényszermunkát végeztet ujgurokkal és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyekkel, különösen gyapotföldeken. Az XPCC keretében biztonsági intézkedésekért felelős szervezetként az XPCC Közbiztonsági Hivatalát felelősség terheli a kényszermunka szisztematikus alkalmazásáért.

 

2.

Központi Ügyészség (Central Public Prosecutor’s Office) (más néven: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Ügyészsége [Office of the Prosecutor of the DPRK])

조선민주주의인민공화국 중앙검찰소 (Koreai írásmód szerint)

 

A Központi Ügyészség (Central Public Prosecutor’s Office) olyan intézmény, amely felügyeli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK) zajló összes büntetőeljárást, beleértve a nyomozásokat, a kihallgatásokat, az előzetes letartóztatásokat és a bírósági eljárásokat is.

2021.3.22.

 

 

 

 

A Központi Ügyészség alapvetően tisztességtelen bírósági eljárások keretében büntetőeljárás alá szokott vonni politikai tekintetben jogellenes magatartást tanúsító személyeket, és büntetést szokott kiszabni rájuk ezért. Az Ügyészséget intézményi felelősség is terheli a szokványos börtönökben, valamint a kihallgatási és fogvatartási központokban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért amiatt, hogy nem érvényesíti az előzetes letartóztatásban lévő terhelteket és az elítélteket megillető jogokat. Az Állambiztonsági Minisztériummal (Ministry of State Security) és a Társadalmi Biztonsági Minisztériummal (Ministry of Social Security) szoros együttműködésben felelősséget vállal a KNDK biztonsági apparátusa által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, és legitimitást biztosít ezekhez, különösen a következőket: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás.

 

3.

Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) (korábbi nevén: 7. Brigád [7th Brigade], Tarhúna 7. Brigád [Tarhuna 7th Brigade], Tarhúna Brigád [Tarhuna Brigade(más néven: 9. Brigád [9th Brigade], Al-Kani Milicia [Al-Kani Militia], Al-Kanijat [AL-Kaniyat], Kani Brigád [Kani Brigade], Kaniat, Kanijat [Kaniyat], Kanjat [Kanyat])

مليشيا كانيات (Arab írásmód szerint)

 

A Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) egy líbiai fegyveres milícia, amely 2015 és 2020. június között ellenőrzése alatt tartotta a líbiai Tarhúna (Tarhuna) városát. Azt követően, hogy a milícia 2020 júniusában Líbia keleti részére menekült, Tarhúnában számos, a Kanijat Milíciának tulajdonítható tömegsírt fedeztek fel. A Kanijat Milíciát felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen bírósági eljárás nélküli gyilkosságokért és személyek erőszakos eltüntetéséért.

2021.3.22.

4.

Az eritreai kormány Nemzetbiztonsági Hivatala (National Security Office) (más néven: Nemzetbiztonsági Ügynökség [National Security Agency])

–

Vezetője: Abraha Kassa vezérőrnagy

Az eritreai kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának (National Security Office) (más néven: Nemzetbiztonsági Ügynökség [National Security Agency]) vezetője Abraha Kassa vezérőrnagy, és az Elnöki Hivatal (Office of the President) felügyelete alatt áll. A Nemzetbiztonsági Hivatal hat hivatalból áll, amelyek mindegyike három osztályra tagolódik. Ezek az osztályok a következőkkel foglalkoznak: hírszerzés, letartóztatások, illetve kihallgatások. A Nemzetbiztonsági Hivatalt felelősség terheli Eritreában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: ügynökei által elkövetett önkényes letartóztatások, bírósági eljárás nélküli gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése és kínzások.

2021.3.22.


( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).