Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról

(1) Ezen irányelv a tagállamok területén közlekedő, vagy oda harmadik országból belépő járművek által végzett veszélyesáru-szállítások tagállamok részéről történő ellenőrzésére vonatkozik.

Nem vonatkozik ez olyan veszélyesáru-szállításokra, amelyeket a fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó járművek végeznek.

(2) Ezen irányelv azonban nem csorbítja a tagállamok azon jogát, hogy - tekintettel a közösségi jogszabályokra - saját területükön belül ellenőrizzék az olyan járművekkel végzett belföldi vagy nemzetközi veszélyesáru-szállítást is, amelyekre ez az irányelv nem terjed ki.

— „jármű”: minden olyan közúti használatra szánt gépjármű (akár kész, akár befejezetlen), amelynek legalább négy kereke van, és legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, valamint az ilyen gépjármű pótkocsija, kivéve a sínpályán közlekedő járműveket, a mező- és erdőgazdasági traktorokat és egyéb mozgó vontató- vagy munkagépeket,

— „veszélyes áruk”: azok a veszélyes áruk, amelyeket a 94/55/EK irányelv ilyenként határoz meg,

— „szállítás”: minden olyan járművel végzett közúti szállítási tevékenység, amelyet részben vagy egészben valamely tagállam közútján hajtanak végre, beleértve a 94/55/EK irányelv hatálya alá tartozó áruk be- és kirakodását is; ez azonban nem érinti az e tevékenységekre vonatkozó, a felelősség kérdéséhez kapcsolódó tagállami jogszabályokban meghatározottakat,

— „vállalkozás”: minden természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet, jogi személyiség nélküli szervezet vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet, valamint közhatalom alá tartozó testület, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy közhatalmi szerv, amely alá tartozik rendelkezik-e jogi személyiséggel, amely veszélyes árut szállít vagy fuvaroztat, be- és kirak, a szállítási tevékenység részeként ideiglenesen tárol, összegyűjt, árut becsomagol vagy szállításra felvesz, és amely a Közösség területén található,

— „ellenőrzés”: minden ellenőrzés, vizsgálat, átvizsgálás vagy formalitás, amelyet az illetékes hatóságok folytatnak a veszélyesáru-szállítás biztonsága vonatkozásában.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közúti veszélyesáru-szállítmányokat reprezentatív arányban vessék az ezen irányelvben megállapított ellenőrzések alá, annak érdekében, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályoknak.

(2) Az ilyen ellenőrzéseket a 4060/89/EGK rendelet 3. cikkével és a 3912/92/EGK rendelet 1. cikkével összhangban kell elvégezni a tagállamok területén.

(1) Az ezen irányelvben előírt ellenőrzést a tagállamok az I. mellékletben szereplő ellenőrzési jegyzék alapján hajtják végre. Az ellenőrzési jegyzék egy példányát vagy az ellenőrzés eredményét tartalmazó igazolást, amelyet az ellenőrző hatóság állít ki, átadja a gépjárművezetőnek, aki azt felszólításra felmutatja annak érdekében, hogy amennyiben lehetséges, az egymást követő ellenőrzések egyszerűsödjenek vagy elkerülhetők legyenek. Ez a bekezdés nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy részletes ellenőrzések esetén különleges intézkedéseket alkalmazzanak.

(2) Az ellenőrzések szúrópróbaszerűen történnek, és amennyire lehetséges, az úthálózat jelentős részére kiterjednek.

(3) Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani, hogy a jármű szabálytalansága a helyszínen megszüntethető legyen, illetve a helyszínen vagy az ellenőrző hatóság által erre a célra kijelölt helyen a szabálytalan jármű a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztatható legyen, ha ezt az említett hatóság szükségesnek ítéli.

(4) Amennyiben szükséges és a biztonságot nem vesélyezteti, a szállított áruból mintát lehet venni az illetékes hatóság által elismert laboratóriumban történő megvizsgálás céljából.

Egyéb kiszabható büntetéseket nem érintve, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, egy vagy több szabályt megsértő járművek, különösen a II. mellékletben felsorolt szabálytalanságok esetén, a helyszínen vagy az ellenőrző hatóság által erre a célra kijelölt helyen feltartóztathatók, és megkövetelhető, hogy továbbhaladásuk előtt a szabálytalanságot szüntessék meg, vagy ha a körülmények és a biztonság engedi, más megfelelő intézkedések is foganatosíthatók, ideértve - amennyiben helyénvaló - a jármű beléptetésének megtagadását a Közösség területére.

(1) Megelőző intézkedésként, vagy ha a veszélyes áruk szállításának biztonságát veszélyeztető szabálytalanságot állapítottak meg a közúti ellenőrzés során, a vállalkozások telephelyén is lehet ellenőrzést folytatni.

(2) Az ilyen ellenőrzés célja, annak biztosítása, hogy a veszélyes áruk közúti szállításának biztonsága megfeleljen az erre vonatkozó jogszabályoknak.

Amennyiben a veszélyes áruk közúti szállításának vonatkozásában egy vagy több szabálytalanságot állapítanak meg, különösen a II. mellékletben felsoroltak esetében, a szabálytalanságot meg kell szüntetni mielőtt az áruk elhagynák a vállalkozás telephelyét, illetve más, megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(1) A tagállamoknak segíteniük kell egymást abban, hogy ennek az irányelvnek kellő érvényt szerezzenek.

(2) Amennyiben a veszélyes áruk szállításának biztonságát veszélyeztető súlyos vagy ismételt szabálytalanságot nem honos jármű vagy vállalkozás követi el, akkor a szabálytalanságot azon tagállam illetékes hatóságának kell bejelenteni, ahol a járművet nyilvántartásba vették, illetve a vállalkozást alapították.

Azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a súlyos vagy ismételt szabálytalanságot megállapították, felkérhetik azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben a járművet nyilvántartásba vették, illetve a vállalkozást alapították, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői ellen.

Ez utóbbi illetékes hatóságok a szállítóval vagy a vállalkozással szemben hozott intézkedéseiről értesítik azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságot megállapították.

Amennyiben egy másik tagállamban nyilvántartásba vett jármű közúti ellenőrzésének megállapításai annak feltételezésére adnak alapot, hogy olyan súlyos vagy ismételt szabálytalanság történt, amelyet a szükséges adatok hiányában nem lehet a kérdéses ellenőrzés folyamán föltárni, az érintett tagállamok illetékes hatóságainak segíteniük kell egymást a helyzet tisztázásában. Ha az illetékes tagállam ebből a célból ellenőrzést folytat a vállalkozásnál, a többi érintett tagállamot értesíteni kell az ellenőrzés eredményéről.

(1) Ezen irányelv végrehajtásáról minden tagállamnak, minden naptári évre vonatkozóan a III. mellékletben szereplő minta szerint összeállított jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a tárgyév végét követő 12 hónapon belül, a következő részletek ismertetésével:

— ha lehetséges, a közúton szállított veszélyes áruk pontos vagy becsült mennyisége, (árutonnában vagy árutonna-kilométerben),

— az ellenőrzött járművek száma a nyilvántartásba vétel helye szerint (a kérdéses tagállamban, a többi tagállamban, illetve harmadik országban nyilvántartásba vett járművek),

(2) A Bizottság először 1999-ben, majd ezt követően legalább háromévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamok által történő végrehajtásáról az előző (1) bekezdés szerinti részletezésben.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9aa. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket az ezen irányelv által szabályozott területeken elért tudományos és műszaki fejlődés szerint kiigazítsa, különösen a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) módosításainak figyelembevétele érdekében.

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 2 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1997. január 1-től kezdődő hatállyal megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályzott területen fogadnak el.

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezen irányelv értelmezésében a következő nem kimerítő jegyzék ad három veszélyességi kategóriába sorolva útmutatást arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő szabálytalanságnak (az I. kategória a legsúlyosabb).

A megfelelő veszélyességi kategória meghatározásakor számításba kell venni az adott körülményeket, és a besorolást a közúti ellenőrzést végző hatóság/ellenőr belátására kell bízni.

A veszélyességi kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.

Abban az esetben, ha több súlyos szabálytalanság áll fenn a szállítóegységnél, akkor csak a legsúlyosabb veszélyességi kategória (amint azt ezen irányelv I. mellékletének 39. rovata jelzi) alkalmazandó a jelentéshez (Ezen irányelv III. melléklete).

Ahol az ADR-rendelkezések betartásának elmulasztása halál, személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás magas fokú kockázatát idézi elő, az ilyen mulasztás általában azonnali megfelelő helyesbítő intézkedésekhez vezet, mint például a jármű mozdulatlanságra kárhoztatásához.

6. A jármű már nem felel meg a jóváhagyáshoz szükséges szintnek és azonnali veszélyt jelent (ha nem, akkor a II. veszélyességi kategóriába sorolandó).

14. Veszélyes áruk fuvarozása jelenlétük mindennemű jelzése nélkül (pl. okmányok, a küldeménydarabok jelölése vagy bárcázása, a járművön elhelyezett figyelemfelhívás és jelzés stb.).

16. Hiányzanak a szállított anyagra vonatkozó információk, amelyek lehetővé teszik az I. veszélyességi kategóriájú szabálysértés megállapítását (pl. UN-szám, megfelelő szállítmány név, csomagoló neve...).

Ahol az ADR-rendelkezések betartásának elmulasztása személyi sérülés vagy környezetkárosodás veszélyét idézi elő, az ilyen mulasztás általában azonnali megfelelő helyesbítő intézkedésekhez vezet, mint például az ellenőrzés helyén történő kiigazításhoz, ha ez lehetséges és megfelelő, de legkésőbb a folyó szállítmány befejezésekor.

2. A jármű már nem felel meg a jóváhagyás követelményeinek, de nem jelent azonnali veszélyt.

3. A jármű nem viszi magával a kívánalom szerinti működőképes tűzoltó készülékeket; a tűzoltó készüléket még akkor is működőképesnek lehet tekinteni, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, azonban ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a tűzoltó készülék szemmel láthatóan nem működőképes, pl. a nyomásmérő 0-t mutat.

4. A jármű nem viszi magával az ADR-ben vagy az írásos utasításokban megkövetelt felszerelést.

5. A csomagolás, az IBC-k vagy a nagy csomagolóeszköz próbáinak és ellenőrzésének időpontját és használati időtartamát nem tartották be.

6. Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket vagy nagy csomagolóeszközöket vagy sérült tisztátalan üres csomagolásokat szállítanak.

8. A tartályokat/tartálykonténereket (az üreseket és tisztátalanokat is beleértve) nem zárták le megfelelően.

9. Kombinált csomagolás fuvarozása olyan külső csomagolással, amely nincs megfelelően lezárva.

11. Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásos utasítások, vagy az írásos utasítások nem a szállított árura vonatkoznak.

Ahol a vonatkozó rendelkezések betartásának elmulasztása alacsony kockázati fokú személyi sérülés vagy környezetkárosodás veszélyét idézi elő, és ahol a közúton nem kell foganatosítani a megfelelő helyesbítő intézkedéseket, hanem később is foglalkozni lehet velük a vállalkozásnál.

1. A figyelemfelhívó hirdetmények vagy bárcák mérete vagy a betűk, számok jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak.

2. A szállítási dokumentációban nem található más információ, csak az I. veszélyességi kategória (16) bekezdése szerinti.

3. Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy a járművezető rendelkezik vele.

A BIZOTTSÁGNAK BENYÚJTANDÓ JELENTÉS MINTÁJA A SZABÁLYTALANSÁGOKRÓL ÉS A BÜNTETÉSEKRŐL

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/26/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2001. május 7.)	L 168	23	23.6.2001
►M2	A BIZOTTSÁG 2004/112/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2004. december 13.)	L 367	23	14.12.2004
M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/54/EK IRÁNYELVE (2008. június 17.)	L 162	11	21.6.2008
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)	L 198	241	25.7.2019