Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/287 RENDELETE

(2019. február 13.)

az Európai Unió és harmadik országok között megkötött egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáról

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)

Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg az e rendelet mellékletében említett, az Unió és egy vagy több harmadik ország között megkötött kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusok végrehajtására vonatkozóan.

Ezeket a rendelkezéseket a kereskedelmi megállapodásokban foglalt és a mellékletben felsorolt, a kétoldalú védzáradékokra és a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusokra vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amennyiben az ilyen rendelkezések nincsenek összhangban e rendelettel.

Ez a rendelet ezért nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy jövőbeli kereskedelmi megállapodásokra irányulóan ilyen különös rendelkezésekről tárgyaljon.

(2)

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 194. cikke továbbra is alkalmazandó az Unió és harmadik országok között megkötött, az e rendelet mellékletében nem említett kereskedelmi megállapodásokban foglalt, a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló védintézkedések alkalmazására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„megállapodás” : az e rendelet mellékletében említett kereskedelmi megállapodás;

2.	„kétoldalú védzáradék” : egy megállapodásban foglalt, a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés;

3.	„érdekelt felek” : a termék behozatala által érintett felek;

„uniós gazdasági ágazat” : a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék Unió területén működő uniós gyártóinak/termelőinek összessége, vagy azok az uniós gyártók/termelők, amelyeknek együttes előállítása/termelése a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék teljes uniós előállításnak/termelésének jelentős hányadát teszi ki; amennyiben egy hasonló vagy közvetlenül versenyző termék csak egy az uniós gyártók/termelők által előállított/termelt több termék közül, az Uniós gazdasági ágazatot azon különös műveletekhez képest kell meghatározni, amelyek beletartoznak a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék előállításába/termelésébe;

5.	„komoly károkozás” : az uniós gazdasági ágazat helyzetének általános és jelentős romlása;

6.	„komoly károkozással való fenyegetés” : egyértelműen fenyegető komoly károkozás, amely fennállásának megállapítását ellenőrizhető információkra kell alapozni;

7.	„érzékeny termék” : egy konkrét megállapodásban a behozatal túlzott növekedése esetén más termékeknél viszonylag sebezhetőbbként azonosított termék;

8.	„átmeneti időszak” : egy megállapodás hatálybalépésétől számított 10 éves időszak, hacsak az adott megállapodásban másképpen nem határozták meg;

9.	„érintett ország” : a megállapodásban részes harmadik ország.

3. cikk

Alapelvek

(1)

Védintézkedés akkor vezethető be e rendelettel összhangban, ha az érintett országból származó termék Unióba irányuló behozatala:

abszolút mértékben vagy az uniós előállításhoz/termeléshez viszonyítva olyan megnövekedett mennyiségű; és

olyan feltételek mellett történik, hogy komoly kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt komoly károkozással fenyegeti; valamint

a behozatal megnövekedését a vonatkozó megállapodás által keletkeztetett kötelezettségek hatása eredményezte, ideértve az adott termékre vonatkozó vámok csökkentését vagy eltörlését is.

(2)

A védintézkedés az alábbi intézkedéstípusok egyike lehet:

az érintett termék vámtétele – az érintett országgal kötött megállapodás vámlebontási menetrendjében meghatározott – további csökkentésének felfüggesztése;

az érintett termék vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül a kevesebbet:

az érintett termékre alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtétel a védintézkedés meghozatalának időpontjában; vagy

ii.

az érintett országgal kötött megállapodás vámlebontási menetrendjében meghatározott vámtétel alapértéke.

4. cikk

Nyomon követés

(1)

A Bizottság minden egyes megállapodás tekintetében rendszeresen nyomon követi az e rendelet mellékletében említett érzékeny termékek behozatalára vonatkozó statisztikák alakulását. A Bizottság e célból rendszeresen együttműködik és adatokat cserél a tagállamokkal és az uniós gazdasági ágazattal.

(2)

A Bizottság az érintett uniós gazdasági ágazat kellően indokolt kérésére kiterjesztheti az (1) bekezdésben említett nyomon követést a mellékletben említettektől eltérő termékekre vagy ágazatokra.

(3)

A Bizottság éves nyomonkövetési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érzékeny termékek behozatalára, valamint az azokra a termékekre vagy ágazatokra vonatkozó statisztikákról, amelyekre a nyomon követést kiterjesztette.

5. cikk

A vizsgálat megindítása

(1)

A Bizottság vizsgálatot valamely tagállam, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező bármely szervezet kérelmére vagy saját kezdeményezésére indíthat, amennyiben a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoztak vagy azt ilyen károkozással fenyegetik.

(2)

Az uniós gazdasági ágazat, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező bármely szervezet, és a szakszervezetek közösen is benyújthatnak vizsgálat megindítására irányuló kérelmet. Emellett a szakszervezetek támogathatják a vizsgálat megindítására irányuló kérelmet. Ez nem érinti az uniós gazdasági ágazatnak a kérelem visszavonására vonatkozó jogát.

(3)

A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek a következő információkat kell tartalmazza:

az érintett termék behozatala növekedésének mértéke és mennyisége, abszolút és relatív mértékben;

a megnövekedett behozatallal elért nemzeti piaci részesedés, valamint az értékesítés, az előállítás/termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és a veszteség, valamint a foglalkoztatás szintjének az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó változásai.

(4)

A vizsgálat tárgyát képező termék egy vagy több tarifacsoportra vagy egy vagy több tarifacsoport egy vagy több alszegmensére vonatkozhat, az adott piaci körülményektől függően, vagy az uniós gazdasági ágazatban általánosan alkalmazott bármilyen termékszegmentálást követhet.

(5)

Vizsgálat akkor is indítható, ha egy vagy több tagállamba koncentrálódó túlzott behozatal tapasztalható, feltéve, hogy a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoztak vagy azt ilyen károkozással fenyegetik.

(6)

A Bizottság a vizsgálat megindítását megelőzően a tagállamok rendelkezésére bocsátja a vizsgálat megindítása iránti kérelem másolatát. Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján saját kezdeményezésére szándékozik eljárást indítani, amint megállapította, hogy szükséges a vizsgálat megindítása, tájékoztatja a tagállamokat.

(7)

Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza a vizsgálat megindításának indokoltságát, a Bizottság megindítja a vizsgálatot, és a vizsgálat megindításáról értesítést (a továbbiakban: a megindításról szóló értesítés) tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A vizsgálatot az (1) bekezdés szerinti kérelem Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül meg kell indítani.

(8)

A megindításáról szóló értesítésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a Bizottság által kapott információk összegzése és arra vonatkozó kérés, hogy minden vonatkozó információt közöljenek a Bizottsággal;

azon időtartam, amelyen belül az érdekelt felek írásban közölhetik álláspontjukat és információkat nyújthatnak be a Bizottságnak, amennyiben a vizsgálat során figyelembe kell venni az ilyen álláspontokat és információkat;

azon időtartam, amelyen belül az érdekelt felek a 6. cikk (9) bekezdésével összhangban meghallgatást kérhetnek a Bizottságtól.

6. cikk

A vizsgálat lefolytatása

(1)

A megindításáról szóló értesítés 5. cikk (7) és (8) bekezdésével összhangban történő közzétételét követően a Bizottság megindítja a vizsgálatot.

(2)

A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy e kérésnek eleget tegyenek. Ha a kért információ közérdekű, és nem minősül bizalmasnak a 12. cikk értelmében, akkor az e cikk (8) bekezdésében meghatározottak szerint csatolni kell azt a nem bizalmas aktához.

(3)

Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot a megindításról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele időpontjától számított hat hónapon belül le kell zárni. Ez a határidő kivételes körülmények – például szokatlanul nagy számú érdekelt fél bevonása vagy összetett piaci helyzet – esetén további három hónappal meghosszabbítható. A Bizottság valamennyi érdekelt felet értesíti az ilyen meghosszabbításról, és megindokolja azt.

(4)

A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek megállapításához szükségesnek tart, és – adott esetben – ellenőrzi ezeket az információkat.

(5)

A Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és relatív mértékét, a megnövekedett behozatallal elért nemzeti piaci részesedést, valamint az értékesítés, az előállítás/termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és a veszteség, valamint a foglalkoztatás szintjének az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó változásait. Ez a felsorolás nem kimerítő, és a Bizottság egyéb tényezőket is figyelembe vehet a komoly kár vagy a komoly károkozással fenyegetés fennállásának megállapításakor, például a készleteket, az árakat, a felhasznált tőke megtérülését, a pénzforgalmat, a piaci részesedés mértékét, továbbá olyan egyéb tényezőket, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoznak vagy okozhattak, vagy komoly károkozással fenyegetik.

(6)

Az 5. cikk (8) bekezdésének b) pontja alapján információt benyújtó érdekelt felek, valamint az érintett ország képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság által megszerzett valamennyi információba – kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat – betekintést nyerhetnek, feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak, a 12. cikk értelmében nem minősülnek bizalmasnak, és hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja azokat. Az érdekelt felek is közölhetik álláspontjukat az említett információkról. Amennyiben az említett álláspontokat elegendő meggyőző bizonyíték támasztja alá, a Bizottság figyelembe veszi azokat.

(7)

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika reprezentatív, elérhető, érthető, átlátható és ellenőrizhető legyen.

(8)

Amint a szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak, a Bizottság a nem bizalmas aktához egy általa kezelt, jelszóval védett online hozzáférést biztosít (a továbbiakban: online platform), és minden vonatkozó, a 12. cikk értelmében bizalmasnak nem minősülő információt ezen keresztül kell továbbítani. Ehhez az online platformhoz az érdekelt felek, a tagállamok és az Európai Parlament számára kell hozzáférést biztosítani.

(9)

A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket, különösen ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett megindításáról szóló értesítésben meghatározott időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és igazolják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, valamint szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság az érdekelt feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

(10)

A Bizottság egy erre a célra létrehozott kis- és középvállalkozás (kkv) segélyszolgálaton keresztül (a továbbiakban: kkv-segélyszolgálat) megkönnyíti a vizsgálathoz való hozzáférést a különböző és felaprózott, nagyrészt kkv-kből álló gazdasági ágazatok számára, például figyelemfelkeltéssel, az eljárásokra és a kérelmek benyújtásának módjára vonatkozó általános tájékoztatás és magyarázat nyújtásával, szabvány kérdőíveknek az Unió minden hivatalos nyelvén való rendelkezésre bocsátásával és általános, nem adott esethez kötődő megkeresésekre való válaszadással. A kkv-segélyszolgálat a reprezentativitás megállapítása céljából benyújtandó, statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat, illetve kérdőíveket bocsát rendelkezésre.

(11)

Amennyiben a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem nyújtanak be információkat, vagy amennyiben a vizsgálat komoly akadályba ütközik, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján is határozhat. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érdekelt fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(12)

A Bizottság létrehozza a meghallgatási tisztviselő hivatalát, akinek hatáskörét és feladatait a Bizottság által elfogadott megbízás határozza meg, és aki az érdekelt felek eljárási jogai tényleges gyakorlásának védelméért felelős.

(13)

A Bizottság írásban értesíti az érintett országot vagy országokat a vizsgálat megindításáról.

7. cikk

Előzetes felügyeleti intézkedések

(1)

A Bizottság előzetes felügyeleti intézkedéseket fogadhat el az érintett országból érkező termékbehozatalok tekintetében, amennyiben az adott termék behozatalának alakulása a 3. és az 5. cikkben említett helyzetek egyikéhez vezethet. Ezeket az előzetes felügyeleti intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)

Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában az előzetes felügyeleti intézkedések a bevezetésüket követő első hat hónapot követő második hat hónapos időszak lejártakor érvényüket vesztik.

8. cikk

Ideiglenes védintézkedések bevezetése

(1)

A Bizottság kritikus körülmények fennállása esetén ideiglenes védintézkedéseket fogad el, amennyiben a késedelem valószínűleg nehezen helyreállítható, azonnali beavatkozást igénylő kárt fog okozni, és miután a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján a Bizottság előzetesen megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy az érintett országból származó termék behozatala:

abszolút mértékben vagy az uniós előállításhoz/termeléshez viszonyítva olyan megnövekedett mennyiségű; és

olyan feltételek mellett történik, hogy komoly kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt komoly károkozással fenyegeti; valamint

a behozatal megnövekedését az érintett termékre vonatkozó vámok csökkentése vagy eltörlése eredményezte.

Ezeket az ideiglenes védintézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)

Amennyiben kellően indokolt, rendkívül sürgős okok miatt egy tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

(3)

Az ideiglenes védintézkedések legfeljebb 200 naptári napig alkalmazhatók.

(4)

Amennyiben az ideiglenes védintézkedést hatályon kívül helyezik, mivel a vizsgálat szerint nem teljesülnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az ideiglenes védintézkedések eredményeként beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

(5)

Az ideiglenes védintézkedések minden olyan termékre alkalmazandók, amelyek ezen intézkedések hatálybalépésének időpontját követően kerülnek szabad forgalomba. Az ilyen intézkedések azonban nem akadályozzák meg az Unió felé már úton lévő termékek szabad forgalomba bocsátását, amennyiben e termékek célállomása nem módosítható.

9. cikk

A vizsgálatok és az eljárások intézkedés nélküli megszüntetése

(1)

Amennyiben egy vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság – a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében – határozatot tesz közzé a vizsgálat és az eljárások megszüntetéséről.

(2)

A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit tartalmazó jelentést tesz közzé.

10. cikk

Végleges védintézkedések bevezetése

(1)

Amennyiben a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság – a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében – végleges védintézkedéseket fogadhat el.

(2)

A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé.

11. cikk

A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

(1)

A védintézkedések csak annyi ideig maradnak hatályban, amíg az az uniós gazdasági ágazatot érő komoly károkozás megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az említett időtartam nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha azt a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2)

A védintézkedés (1) bekezdésben említett kezdeti időtartama legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van az uniós gazdasági ágazatot érő komoly károkozás megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodása bizonyíthatóan megtörténik.

(3)

Bármely tagállam, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérheti az e cikk (2) bekezdésében említett meghosszabbítást. Ebben az esetben a Bizottság a meghosszabbításról való döntést megelőzően felülvizsgálatot végez, hogy megvizsgálja, hogy – a 6. cikk(5) bekezdésében említett tényezőkre tekintettel – fennállnak-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek. A Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat ilyen felülvizsgálatot, amennyiben elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek. Amíg a felülvizsgálat eredménye meg nem születik, a védintézkedés hatályban marad.

(4)

Az e cikk (3) bekezdésében említett, a felülvizsgálat megindításról szóló értesítést az 5. cikk (7) és (8) bekezdésével összhangban közzé kell tenni. A felülvizsgálatot a 6. cikkel összhangban kell lefolytatni.

(5)

A vizsgálat az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására vonatkozó határozatot a 9. és a 10. cikkel összhangban kell meghozni.

(6)

A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, beleértve az ideiglenes védintézkedések alkalmazásának időtartamát, alkalmazásuk kezdeti időtartamát és meghosszabbítását is.

12. cikk

Titoktartás

(1)

Az e rendelet alapján kapott információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat kérték.

(2)

Bizalmas jellegű és az e rendelet alapján kapott, bizalmas alapon szolgáltatott információk nem tehetők közzé az ilyen információ szolgáltatójának kifejezett hozzájárulása nélkül.

(3)

Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információt bizalmasnak kell minősíteni. A bizalmas jellegű információkat szolgáltató érdekelt feleket meg kell kérni, hogy bocsássák rendelkezésre ezen információk nem bizalmas jellegű összefoglalását. Ezen összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie, hogy abból a bizalmas információk lényege az elvárható mértékig megismerhető legyen. Rendkívüli körülmények esetén az említett érdekelt felek jelezhetik, hogy nem lehetséges az információk összefoglalása. Ilyen esetben az érdekelt feleknek arra vonatkozó indokolást kell benyújtaniuk, hogy miért nem lehetséges összefoglaló benyújtása. Amennyiben azonban a titkos információkezelés iránti kérelem megalapozatlannak bizonyul, és ha az információ szolgáltatója nem kívánja az információkat nyilvánosságra hozni vagy engedélyezni azok általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(4)

Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(5)

Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyek alapján e rendelet szerint határozatot hoztak. Az Uniós hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek közzétételre.

13. cikk

Jelentés

(1)

A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minden egyes megállapodásban – többek között a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet tekintetében, amennyiben a megállapodás tartalmaz ilyen fejezetet – és az e rendeletben foglalt kötelezettségek alkalmazásáról, végrehajtásáról és teljesítéséről.

(2)

A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az ideiglenes és végleges védintézkedések alkalmazásával, az előzetes felügyeleti intézkedésekkel, a regionális felügyeleti és védintézkedésekkel, a vizsgálatok vagy eljárások intézkedés nélküli megszüntetésével, valamint a megállapodás végrehajtásáért felelős különböző szervek tevékenységeivel és a belső tanácsadó csoportok tevékenységeivel kapcsolatos információkat.

(3)

A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az egyes érintett országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztikáknak, és a kereskedelem alakulásának az összefoglalóját.

(4)

Az Európai Parlament a Bizottság jelentésének benyújtását követő két hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának ülésére, hogy ismertessen és megmagyarázzon bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdést.

(5)

A Bizottság jelentését legkésőbb három hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő benyújtást követően nyilvánosságra hozza.

14. cikk

A vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusok és kritériumok

(1)

Amennyiben egy megállapodás bizonyos termékek vonatkozásában a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonását megengedő egyéb mechanizmusokról és kritériumokról – például az Unió legkülső régióira vonatkozó stabilizációs mechanizmusról – rendelkezik, a Bizottság a vonatkozó megállapodásban megállapított feltételek teljesülése esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek:

felfüggesztik az érintett termékre vonatkozó vámkedvezményeket vagy más preferenciális elbánást, vagy megerősítik, hogy azok nem kerülnek felfüggesztésre;

újból bevezetik a vámkedvezményeket vagy más preferenciális elbánást, amennyiben teljesülnek a vonatkozó megállapodásban megállapított feltételek;

kiigazítják a felfüggesztést a vonatkozó megállapodásban megállapított feltételeknek való megfelelés érdekében; vagy

a vonatkozó megállapodásban meghatározott bármely más fellépést tesznek.

Ezeket a jogi aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)

Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett fellépés késedelmes megtétele olyan kárt okozna, amelyet nehéz lenne helyreállítani, vagy – a különösen a behozatalnövekedés vagy a vonatkozó megállapodás más rendelkezése eredményeképpen – az uniós piac helyzetét érő negatív hatások megelőzése érdekében, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

15. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítása céljából a következő bejegyzések felvételére vagy törlésére vonatkozóan:

valamely megállapodás;

az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett különös rendelkezések;

érzékeny termékek;

a 14. cikkben említett egyéb mechanizmusokkal kapcsolatos – adott esetben többek között a nyomon követésre, a vizsgálatok határidejére és a jelentéstételre vonatkozó – különös szabályokat megállapító rendelkezések.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)

A Bizottságnak a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. március 14-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)

A 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1)

A Bizottságot az (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 4. cikkével.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M1

MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁSOKBAN FOGLALT ÉS AZ E RENDELET ÁLTAL VÉGREHAJTOTT KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság között

Az alkalmazás kezdőnapja

2019.11.21.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

Harmadik fejezet (Piacvédelmi eszközök) C. szakasz (Kétoldalú védintézkedési záradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

A 3.11. cikk (3) bekezdése

„3. A 3.10. cikkben (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) említett meghatározás nem valósul meg, kivéve, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy fennáll az exportáló Fél terméke importjának megnövekedése és a súlyos kár vagy fenyegető súlyos kár közötti ok-okozati összefüggés. E tekintetben egyéb tényezőket is kellőképp mérlegelni kell, ideértve a más országból származó ugyanazon termék behozatalát is.”

A 3.11. cikk (4) bekezdése

„4. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.”

A 3.11. cikk (5) bekezdésének c) pontja

„5. Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) 1. bekezdésében foglaltak szerint:

[…]

A 3.11. cikk (6) bekezdése

„6. A Felek az átmeneti időszak során nem hozhatnak intézkedést ugyanazon áru behozatalára vonatkozóan, kivéve, ha már eltelt a védintézkedés alkalmazása korábbi időtartamának felével megegyező időtartam. Ebben az esetben a 3.13. cikk (Kompenzáció) (3) bekezdése nem alkalmazandó.”

A 3.11. cikk (7) bekezdése

„7. Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.”

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság között

Az alkalmazás kezdőnapja

2020.8.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

3. fejezet (Piacvédelmi eszközök) C. szakasz (Kétoldalú védintézkedési záradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

A 3.11. cikk (4) bekezdése

„4. A vizsgálatnak objektív bizonyítékok alapján be kell mutatnia azt is, hogy okozati kapcsolat áll fenn megnövekedett import és a súlyos kár, illetve a fenyegető súlyos kár között. A vizsgálat során figyelembe kell venni a megnövekedett importon kívüli egyéb más tényezőket, amelyek egyidejűleg szintén okai lehetnek a kárnak.”

A 3.11. cikk (5) bekezdése

„5. Az egyes Feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezik az (1) bekezdésben hivatkozott vizsgálatot.”

A 3.11. cikk (6) bekezdésének c) pontja

„6. A Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:

[…]

A 3.11. cikk (7) bekezdése

„7. Az alkalmazkodás elősegítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja a két évet, az intézkedést alkalmazó Fél az alkalmazás időszakában köteles rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálni az intézkedést.”

A 3.11. cikk (8) bekezdése

„8. Ha a Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben (A vámok csökkentése vagy eltörlése) található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.”

3.14. cikk

„14. Az e fejezet szerinti piacvédelmi eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazása terén a lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében a Felek vizsgálatot folytató hatóságainak az angol nyelvet kell használniuk a Felek közötti piacvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatok kontextusában a kommunikáció és az egymás között cserélt dokumentumok alapjául.”

Gazdasági partnerségi megállapodás az Európai Unió és Japán között

Az alkalmazás kezdőnapja

2019.2.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

5. fejezet (Piacvédelmi eszközök), A. szakasz (Általános rendelkezések) és B. szakasz (Kétoldalú védintézkedések), valamint a 2-C. melléklet (Gépjárművek és gépjárműalkatrészek) 18. cikke (Védzáradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

Az 5.1. cikk d) pontja

„d) »átmeneti időszak«: egy adott származó áru vonatkozásában az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő és a 2-A. melléklettel összhangban az adott árura vonatkozó tarifális csökkentés vagy megszüntetés befejezését követő 10 év elteltével végződő időszak.”

Az 5.2. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

„ii) az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása.”

Az 5.3. cikk (2) bekezdése

„2. Kétoldalú védintézkedéseket csak az átmeneti időszak alatt lehet alkalmazni.”

Az 5.3. cikk (3) bekezdése

„3. A kiigazítás megkönnyítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja az egy évet, a kétoldalú védintézkedést fenntartó Fél a kérelem benyújtásának időszakában rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálja a kétoldalú védintézkedést.”

Az 5.3. cikk (4) bekezdése

„4. Nem alkalmazható kétoldalú védintézkedés egy adott származó áru behozatalára, amelyre a korábbi kétoldalú védintézkedés időtartamával megegyező ideig vagy egy évig terjedő időszakban már ilyen kétoldalú védintézkedést alkalmaztak, attól függően, hogy melyik a hosszabb.”

Az 5.3. cikk (5) bekezdése

„5. A kétoldalú védintézkedés megszüntetése esetén az intézkedés tárgyát képező származó árura vonatkozó vámtétel az a vámtétel lesz, amely a kétoldalú védintézkedés hiányában hatályban lett volna.”

Az 5.4. cikk (2) bekezdése

„2. A vizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindítását követő egy éven belül el kell végezni.”

Az 5.4. cikk (4) bekezdése

„4. Kizárólag abban az esetben állapítható meg, hogy a származó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okozott vagy okozhat egy belföldi gazdasági ágazatnak, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a származó áru megnövekedett behozatala és a belföldi gazdasági ágazatnak okozott súlyos kár vagy az ágazatot fenyegető súlyos kár között. Ennek megállapítása során figyelembe kell venni a származó áru behozatalának növekedésén kívüli egyéb tényezőket is, amelyek egyidejűleg kárt okoznak a belföldi gazdasági ágazatnak.”

Az 5.8. cikk

„8. Az 5.5. cikk (1) bekezdésében és az 5.7. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket, valamint az e szakasz alapján a Felek közötti bármely más közleményt angol nyelven kell megküldeni.”

A gépjárművekről és gépjárműalkatrészekről szóló 2-C. melléklet 18. cikke (Védzáradék)

„1. E megállapodás hatálybalépését követő 10 év során mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy felfüggesszen bizonyos egyenértékű engedményeket vagy más egyenértékű kötelezettségeket abban az esetben, ha a másik Fél (*): (a) nem alkalmazza valamely, a 2-C-1. függelékben meghatározott ENSZ-előírást, vagy megszünteti annak alkalmazását; vagy (b) olyan egyéb szabályozási intézkedést vezet be vagy módosít, amely hatálytalanítja vagy gyengíti valamely, a 2-C-1. függelékben meghatározott ENSZ-előírás alkalmazásából eredő előnyöket.

2. Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztések hatályosak maradnak, amíg döntés nem születik e melléklet 19. cikkében meghatározott gyorsított vitarendezési eljárásnak megfelelően, vagy amíg kölcsönösen elfogadható megoldás nem jön létre – akár e melléklet 19. cikkének b) pontjában meghatározott konzultációkon keresztül –, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(*) Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésének mértéke nem haladhatja meg a Felek között az e cikk (1) bekezdésének a) vagy a b) pontjában meghatározott ENSZ-előírás által szabályozott termékekkel folytatott kétoldalú kereskedelem összegének mértékét.”

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Új-Zéland között

Az alkalmazás kezdőnapja

2024.6.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

5. fejezet (Piacvédelmi eszközök) D. szakasz (Kétoldalú védintézkedések)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

Az 5.7. cikk c), e) és g) pontja

„c) »súlyos romlás«: a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító gazdasági ágazat jelentős nehézségei;

[…]

(e) »súlyos romlás veszélye«: olyan súlyos romlás, amely egyértelműen küszöbön áll, tények, és nem pusztán állítások, feltételezések vagy távoli lehetőség alapján;

[…]

(g) »átmeneti időszak«: a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított hétéves időszak.”

Az 5.8. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

„ii) az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása.”

Az 5.9. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja

„1. Kétoldalú védintézkedés:

(a) csak a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy a súlyos kár veszélyének, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzete súlyos romlásának vagy a súlyos romlás veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és ideig alkalmazható;

[…]

Az 5.9. cikk (2) bekezdésének a) pontja

„2. Az (1) bekezdés b) pontjában említett időszak egy évvel meghosszabbítható, amennyiben:

(a) az importáló Fél illetékes vizsgáló hatóságai az 1. alszakaszban (A kétoldalú védintézkedésekre alkalmazandó eljárási szabályok) meghatározott eljárásokkal összhangban megállapítják, hogy a kétoldalú védintézkedésre továbbra is szükség van a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy a súlyos kár veszélyének, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlásának vagy a súlyos romlás veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához;”

Az 5.9. cikk (3) bekezdése

„3. Ha valamely Fél megszünteti valamely kétoldalú védintézkedés alkalmazását, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. melléklettel (Vámlebontási menetrendek) összhangban az érintett árura érvényes lett volna.”

Az 5.9. cikk (4) bekezdése

„4. Kétoldalú védintézkedés nem alkalmazható valamely Fél olyan árujának behozatalára, amely a korábbi kétoldalú védintézkedés időtartamának felével megegyező ideig már ilyen kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozott.”

Az 5.9. cikk (5) bekezdése

„5. Egyik Fél sem alkalmazhat ugyanazon áru tekintetében és egyazon időben:

(a) e megállapodás szerinti ideiglenes kétoldalú védintézkedést, kétoldalú védintézkedést vagy legkülső régiókra vonatkozó védintézkedést; valamint

(b) az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti védintézkedést.”

Az 5.10. cikk (1) bekezdése

„1. Kritikus körülmények között, ahol a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, az egyik Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat annak előzetes megállapítása alapján, hogy egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a másik Féltől származó áru behozatala az e megállapodás szerinti vámcsökkentés vagy -eltörlés következtében megnövekedett, és hogy az ilyen behozatal súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy súlyos romlás veszélyét jelenti.”

Az 5.10. cikk (3) bekezdése

„3. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés eredményeként kivetett vámot haladéktalanul vissza kell téríteni, ha az 1. alszakaszban (A kétoldalú védintézkedésekre alkalmazandó eljárási szabályok) említett későbbi vizsgálat nem állapítja meg, hogy az ideiglenes kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy súlyos romlás veszélyét jelenti.”

Az 5.11. cikk

„Legkülső régiók

1. Amennyiben bármely Új-Zélandról származó terméket az Unió egy vagy több legkülső régiójának (*) területére olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak közvetlenül, hogy az súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy ilyen súlyos romlás veszélyét jelenti, az Unió – alternatív megoldások vizsgálatát követően – kivételesen az érintett legkülső régió vagy régiók területére korlátozódó kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a „súlyos romlás” meghatározásának objektív tényezőkön kell alapulnia, beleértve a következő elemeket:

(a) a behozatal mennyiségének növekedése, akár abszolút értelemben, akár a belföldi termelésre vagy más forrásokból származó behozatalra nézve; valamint

(b) az ilyen behozatalnak az érintett iparra vagy az érintett gazdasági ágazatra, többek között az értékesítési volumenre, a termelésre, a pénzügyi helyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása.

3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a szakasz értelemszerűen alkalmazandó az e cikk alapján elfogadott védintézkedésekre.

---------

(*) E megállapodás hatálybalépésének napján az Unió legkülső régiói: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, Mayotte, St. Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek. Ezt a cikket azokra az országokra vagy tengerentúli területekre is alkalmazni kell, amelyek jogállását az Európai Tanács az EUMSZ 355. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően hozott határozatával legkülső régióvá változtatja meg az említett határozat elfogadásának időpontjától kezdődően. Abban az esetben, ha az Unió valamely legkülső régiója ugyanezen eljárással összhangban megváltoztatja jogállását, az 5.11. cikk (Legkülső régiók) az Európai Tanács releváns határozata hatálybalépésének napjától nem alkalmazandó. Az Unió értesíti Új-Zélandot minden változásról, amely az Unió legkülső régióinak minősülő területek jogállását érinti.”

Az 5.14. cikk (2) bekezdése

„2. Kétoldalú védintézkedés alkalmazása érdekében az illetékes vizsgáló hatóságnak objektív bizonyítékok alapján bizonyítania kell, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és a súlyos kár vagy a súlyos kár veszélye között, vagy, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és a súlyos romlás vagy a súlyos romlás veszélye között. A vizsgálatot végző illetékes hatóság a megnövekedett behozatalon kívül egyéb ismert tényezőket is megvizsgál annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott kárt ne a megnövekedett behozatalnak tulajdonítsák.”

Az 5.14. cikk (3) bekezdése

„3. A vizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindítását követő egy éven belül el kell végezni.”

▼B

Az Európai Parlament és a Bizottság együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Bizottság egyetért abban, hogy szoros együttműködésre van szükség az Európai Unió és harmadik országok között megkötött egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáró szóló, 2019. február 13-i (EU) 2019/287 európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében felsorolt megállapodások végrehajtása tekintetében. E célból megállapodnak abban, hogy ha az Európai Parlament védintézkedési vizsgálat kezdeményezésére irányuló ajánlást fogad el, akkor a Bizottság alaposan megvizsgálja, hogy a hivatalból történő kezdeményezés rendelet szerinti feltételei teljesülnek-e. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e feltételek nem teljesülnek, úgy az Európai Parlament illetékes bizottsága elé jelentést terjeszt, amelyben többek között ismerteti az ilyen vizsgálat kezdeményezése szempontjából érdemleges valamennyi tényezőt.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/478 rendelete (2015. március 11.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 16. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1362 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2024. március 13.)	L 1362	1	17.5.2024