Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió)

egyrészről, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc)

másrészről,

(a továbbiakban: a Felek),

TUDATÁBAN az éghajlatváltozás által támasztott globális kihívásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges nemzetközi erőfeszítéseknek,

TUDOMÁSUL VÉVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (a továbbiakban: UNFCCC) és annak Kiotói Jegyzőkönyvét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Svájc és az Unió közös célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentése 2020-ig és azon túl,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy az Unió és Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerének jövőbeli kereskedelmi időszakaira vonatkozó felülvizsgálatok szükségessé tehetik e megállapodás felülvizsgálatát, legalább a Felek mérséklési kötelezettségvállalásai integritásának megőrzése érdekében,

FELISMERVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek hatékony eszközt jelentenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszereknek a kibocsátási egységek rendszerek közötti kereskedelmének lehetővé tétele érdekében történő összekapcsolása hozzá fog járulni egy szilárd nemzetközi szén-dioxid-piac kiépítéséhez, és tovább fogja erősíteni azon Felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit, amelyek rendszereiket összekapcsolták,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása segíthet elkerülni a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását, valamint biztosítani az összekapcsolt szén-dioxid-piacok rendezett működését,

TEKINTETTEL a módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: a 2003/87/EK irányelv) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre, valamint a szén-dioxid-törvénnyel és annak rendeletével létrehozott svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerre,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein részt vesz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás megerősítésének időpontjától függően az összekapcsolás várhatóan 2019. január 1-jétől vagy 2020. január 1-jétől válik működőképessé, a Svájc vagy az Unió által korábban alkalmazott alapvető kritériumok, valamint e megállapodás ideiglenes alkalmazásának sérelme nélkül,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásához szükség van érzékeny információkhoz való hozzáférésre, valamint azok cseréjére a Felek között, és ezért egyúttal gondoskodni kell megfelelő biztonsági intézkedésekről,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy ez a megállapodás nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek révén a Felek meghatározzák a kibocsátáskereskedelmi rendszereik hatálya alá nem tartozó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseiket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás nem érinti a Svájc és Franciaország közötti azon kétoldalú megállapodásokat, amelyek a két országhoz tartozó Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtérnek a „Convention franco-suisse du 4 juillet 1949 relative à la construction et à l’exploitation de l’aéroport de Bâle-Mulhouse” által meghatározott különleges státuszára vonatkoznak, amennyiben e kétoldalú megállapodások tiszteletben tartják az e megállapodásban meghatározott alapvető kritériumokat és technikai rendelkezéseket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezéseit a Svájc és az Unió között fennálló szoros kapcsolatokra és különleges kapcsolatra tekintettel alakították ki,

ÜDVÖZÖLVE az UNFCCC Feleinek 21. Konferenciáján 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodást, és felismerve, hogy az azon alapuló elszámolási kérdéseket kellő időben megvizsgálják majd,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez a megállapodás összekapcsolja az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével (a továbbiakban: svájci ETS).

2. cikk

Alapvető kritériumok

A Felek kibocsátáskereskedelmi rendszereinek (a továbbiakban: ETS-ek) meg kell felelniük legalább az I. mellékletben meghatározott alapvető kritériumoknak.

II. FEJEZET

TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek

A Felek kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeinek meg kell felelniük az I. melléklet C. részében meghatározott kritériumoknak.

Az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében létre kell hozni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék európai uniós ügyleti jegyzőkönyve (EUTL) és a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék svájci kiegészítő ügyleti jegyzőkönyve (SSTL) közötti közvetlen kapcsolatot, amely lehetővé fogja tenni a két ETS bármelyikében kiadott kibocsátási egységeknek a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti átruházását.

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat – többek között –:

(a)

Svájc részéről a svájci jegyzékkezelő, az Unió részéről az uniós központi tisztviselő kezelésében áll,

(b)

az egyes joghatóságok területén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik,

(c)

az ügyletek lehetővé tétele érdekében mind a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe, mind pedig az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe integrált automatizált folyamatok által támogatott,

(d)

úgy hajtandó végre, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék felhasználói számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen az egységes működés.

A svájci jegyzékkezelő, az uniós központi tisztviselő vagy a jegyzékkezelő és a központi tisztviselő együttesen a jegyzékek közötti kapcsolatot – a vonatkozó svájci és európai uniós jogszabályokkal összhangban – a rendszer karbantartása, a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatt ideiglenesen lezárhatja. A Felek a lehető leghamarabb közlik a jegyzékek közötti kapcsolat rendszerkarbantartás, biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatti ideiglenes lezárását, és az ideiglenes lezárást a lehető legrövidebb időre korlátozzák.

A Feleknek a joghatóságukon belül rendelkezésre álló intézkedések alkalmazásával késedelem nélkül és szoros együttműködésben kell fellépniük a csalás megelőzése és az összekapcsolt ETS-ek piaci integritásának megőrzése érdekében. Az összekapcsolt ETS-ek összefüggésében a svájci jegyzékkezelőnek, az uniós központi tisztviselőnek és az Unió tagállamai nemzeti tisztviselőinek együtt kell működniük annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket érintő csalás, visszaélés vagy bűnözői tevékenység kockázatát, illetve hogy biztosítsák az ilyen eseményekre való válaszintézkedéseket és a jegyzékek közötti kapcsolat integritását. A jegyzékkezelő és a tisztviselők által a csalás, a visszaélés vagy a bűnözői tevékenység kockázatának kezelése érdekében elfogadott intézkedéseket a vegyes bizottság határozatával kell elfogadni.

A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek a vonatkozó jogszabályok prioritásainak figyelembevételével meg kell határoznia az összekapcsolás működőképességéhez szükséges műszaki vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos közös üzemeltetési eljárásokat (common operational procedures - COP). A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott közös üzemeltetési eljárások a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek ki kell dolgoznia a kapcsolástechnikai szabványokat (Linking Technical Standards – LTS), amelyek az SSTL és az EUTL közötti stabil és biztonságos kapcsolat létrehozásának részletes követelményeit tartalmazó II. mellékletben foglalt elveken alapulnak. A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott kapcsolástechnikai szabványok a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat alkalmazásából és üzemeltetéséből eredő, állásfoglalást igénylő kérdések megoldása a svájci jegyzékkezelővel és az uniós központi tisztviselővel kellő időben folytatott konzultáció útján és a meghatározott közös üzemeltetési eljárásokkal összhangban történik.

4. cikk

Kibocsátási egységek és elszámolás

Az egyik Fél ETS-ében a megfelelés érdekében felhasználható kibocsátási egységeket a másik Fél ETS-ében is el kell ismerni a megfelelés tekintetében.

A kibocsátási egység egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonna-egyenérték kibocsátására való jogosultság, amelyet az EU ETS vagy a svájci ETS keretében adtak ki, és amely az EU ETS vagy a svájci ETS követelményeinek teljesítésére érvényes.

Az egyes kibocsátási egységeknek az egyik ETS-ben való használatára vonatkozó meglévő korlátozások a másik ETS-ben is alkalmazhatók.

Annak az ETS-nek, amelyben egy adott kibocsátási egységet kiadtak, a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő és a számlatulajdonosok számára azonosíthatónak kell lennie legalább a kibocsátási egység sorszámának országkódja alapján.

Az egyik Fél legalább évente tájékoztatja a másik Felet az ETS-ben kiadott kibocsátási egységek teljes állományáról és a másik ETS-ben kiadott azon kibocsátási egységek számáról, amelyeket megfelelés érdekében átadtak vagy önkéntesen töröltettek.

A Felek az UNFCCC által jóváhagyott elvekkel és – hatálybalépésüket követően – elszámolási szabályokkal összhangban számolnak el a kibocsátási egységek nettó forgalmával. Ezt a mechanizmust e megállapodásnak a vegyes bizottság által hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg.

A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának hatálybalépését követően a Felek közösen meghatározott időközönként, illetve e megállapodás 16. cikk szerinti megszüntetése esetén elegendő számú, a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára érvényes kibocsátható mennyiségi egységet ruháznak át vagy szereznek be a kibocsátási egységek Felek közötti nettó forgalmával való elszámoláshoz abban a mértékben, amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységeket ETS-üzemeltetők adták át a megfelelés érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységek a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt kibocsátásokat képviselnek. Az ilyen ügyletekre vonatkozó mechanizmust az e megállapodásnak a vegyes bizottság által a Kiotói Jegyzőkönyv módosításának hatálybalépését követően hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg. Ennek a mellékletnek tartalmaznia kell egy megállapodást, amely a kibocsátható mennyiségi egységek első nemzetközi átruházásából származó nyereségrész kezelésére vonatkozik.

5. cikk

Árverés

A kibocsátási egységeket a Felek kizárólag árverés útján értékesítik.

A kibocsátási egységek árverése keretében mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltetők jogosultak ajánlattétel iránti kérelmet benyújtani. Az ilyen árverésekhez való hozzáférést mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltető számára megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani. Az árverések integritásának biztosítása érdekében az ajánlattétel iránti kérelem benyújtására való jogosultságot csak olyan egyéb résztvevő-kategóriákra lehet kiterjeszteni, amelyek valamely Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, vagy amelyek külön engedéllyel rendelkeznek az árveréseken való részvételre.

Az árveréseket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, az I. melléklet D. részében meghatározott kritériumok alapján kell lebonyolítani.

III. FEJEZET

LÉGI KÖZLEKEDÉS

6. cikk

A légiközlekedési tevékenységek felvétele

A légiközlekedési tevékenységeket a Felek az I. melléklet B. részében meghatározott alapvető kritériumoknak megfelelően felveszik a vonatkozó ETS-ükbe. A légiközlekedési tevékenységeknek a svájci ETS-be történő felvétele során az EU ETS-ével megegyező elveknek kell érvényesülnie, különösen ami a lefedettséget, a felső határértéket és a kiosztási szabályokat illeti.

7. cikk

E megállapodás felülvizsgálata a légiközlekedési tevékenységeket érintő változások esetén

Abban az esetben, ha a légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatban változások történnek az EU ETS-ében, a vegyes bizottság a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja a vonatkozó I. melléklet B. részét.

A vegyes bizottság 2018. végéig mindenképpen összeül annak érdekében, hogy a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kört érintik.

IV. FEJEZET

ÉRZÉKENY INFORMÁCIÓK ÉS BIZTONSÁG

8. cikk

Érzékeny információk

Az „érzékeny információk” olyan, akár szóbeli, vizuális, elektronikus vagy papíralapú formában lévő információk vagy anyagok – ideértve a berendezéseket és a technológiákat is –, amelyeket a Felek e megállapodással kapcsolatban egymásnak szolgáltattak vagy egymással kicseréltek, és (i) amelyek jogosulatlan közzététele kisebb vagy nagyobb mértékű kárt okozhat Svájc, az Unió, illetve az Unió egy vagy több tagállama számára; (ii) amelyek valamely Fél biztonsági érdekeivel összhangban védelemre szorulnak a jogosulatlan közzététellel szemben; valamint (iii) amelyeket valamelyik Fél „érzékeny” jelöléssel látott el.

A Felek vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek sérelme nélkül mindkét Félnek a II., III. és IV. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek, érzékenységi szinteknek és kezelési utasításoknak megfelelően kell védenie az érzékeny információkat, különösen a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben. A „kezelés” magában foglalja az érzékeny információk vagy az azokban foglalt bármely információ előállítását, feldolgozását, tárolását, továbbítását és megsemmisítését.

9. cikk

Érzékenységi szintek

Mindkét Fél kizárólagos felelősséggel tartozik az általa kiadott információk érzékenyként való megjelöléséért, valamint az általa kiadott információk érzékenységi szintjének csökkentéséért vagy megszüntetéséért. Amennyiben a Felek együttesen adnak ki érzékeny információkat, meg kell állapodniuk azok megjelöléséről és érzékenységi szintjéről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről és megszüntetéséről.

Az érzékeny információkat a következő jelöléssel kell ellátni a III. mellékletben meghatározott érzékenységi szinteknek megfelelően: „ETS kritikus jelentőségű információ”, „ETS érzékeny információ” vagy „ETS korlátozott hozzáférésű információ”.

A kiadó Fél érzékeny információt kibocsátó személyének az érzékenységi szintet alacsonyabb érzékenységi szintre kell csökkentenie, amint az már nem igényel magasabb szintű védelmet, és meg kell szüntetnie az érzékeny minősítést, amint az információ már nem igényel védelmet a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben.

Az információt kiadó Félnek tájékoztatnia kell a fogadó Felet minden új érzékeny információról és az érzékenységi szintről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről vagy az érzékeny minősítés megszüntetéséről.

A Feleknek létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk egy közös listát az érzékeny információkról.

V. FEJEZET

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK

10. cikk

Jogszabályi változások

Ez a megállapodás nem érinti a Felek azon jogát, hogy az e megállapodás szempontjából releváns jogszabályokat módosítsanak vagy fogadjanak el, ideértve a szigorúbb védintézkedések elfogadásához való jogot is.

Amennyiben az egyik Fél e megállapodás szempontjából releváns jogszabályt készít elő, erről a másik Felet írásban haladéktalanul értesíti. Ennek érdekében a vegyes bizottság eljárást hoz létre a rendszeres információcserére és konzultációra.

A (2) bekezdés szerinti értesítést követően bármelyik Fél a 13. cikk (4) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottságban eszmecserét kezdeményezhet, különösen annak értékelése céljából, hogy a jogszabály közvetlenül érintené-e az I. mellékletben meghatározott kritériumokat.

Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatot fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek)nek.

Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktust fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek) számára.

Amennyiben a vegyes bizottság arra a következtetésre jut, hogy a jogalkotási aktus közvetlenül érinti az I. mellékletben meghatározott kritériumokat, határozatot hoz az I. melléklet vonatkozó részének megfelelő módosításával kapcsolatban. Ezt a határozatot a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő hat hónapon belül kell meghozni.

Amennyiben az I. melléklet módosításáról szóló határozat a (6) bekezdésben említett időszakon belül nem érhető el, a vegyes bizottság a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő nyolc hónapon belül megvizsgál minden további lehetőséget e megállapodás megfelelő működésének fenntartására, és ennek érdekében meghozza a szükséges határozatokat.

11. cikk

Koordináció

A Felek koordinálják erőfeszítéseiket az e megállapodás szempontjából releváns területeken, és különösen a mellékletekben meghatározott kritériumokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsák e megállapodás megfelelő végrehajtását és a Felek ETS-ének integritását, valamint hogy elkerüljék a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt ETS-ek közötti verseny indokolatlan torzulását.

Ez a koordináció különösen az információk formális és informális cseréjén vagy rendelkezésre bocsátásán, valamint a valamelyik Fél kérésére a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációkon keresztül valósul meg.

VI. FEJEZET

VEGYES BIZOTTSÁG

12. cikk

A vegyes bizottság összetétele és működése

Létrejön a Felek képviselőiből álló vegyes bizottság.

Bármelyik Fél kérheti ülés összehívását. A vegyes bizottságnak az ilyen kérést követően harminc napon belül össze kell ülnie.

A vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok a hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a Felekre nézve, amelyek meghozzák az azok végrehajtásának és alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

A vegyes bizottság létrehozza saját eljárási szabályzatát. A vegyes bizottság által hozott határozatokat mindkét Félnek el kell fogadnia.

A vegyes bizottság határozhat olyan albizottságok vagy munkacsoportok létrehozásáról, amelyek segítséget nyújthatnak a munkájában.

13. cikk

A vegyes bizottság feladatai

A vegyes bizottság kezeli e megállapodást és biztosítja annak megfelelő végrehajtását.

A vegyes bizottság határozhat e megállapodás új mellékletének elfogadásáról vagy valamely meglévő mellékletének módosításáról.

A vegyes bizottság megvitatja az egyik Fél által tett, e megállapodás cikkeinek módosítására irányuló javaslatokat. Amennyiben a vegyes bizottság egyetért a javaslattal, a Felek elé terjeszti azt, hogy azt a vonatkozó belső eljárásaiknak megfelelően elfogadják.

A 10. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján a vegyes bizottság eszmecserét tart a javasolt jogszabályról, különösen arról, hogy az adott jogszabály azt eredményezné-e, hogy az érintett Fél ETS-e a továbbiakban nem felel meg a mellékletekben meghatározott kritériumoknak.

E megállapodásnak a 15. cikk szerinti felfüggesztése esetén vagy a 16. cikk szerinti megszüntetéséről való értesítést megelőzően a vegyes bizottság eszmecserét tart, és törekszik arra, hogy megállapodásra jusson a felfüggesztés megszüntetéséről vagy a megszüntetés megelőzéséről.

A vegyes bizottság a Felek által elé terjesztett viták rendezésére törekszik a 14. cikkel összhangban.

A vegyes bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja ezt a megállapodást az ETS-ek bármelyikében bekövetkezett jelentős fejleményekre tekintettel, ideértve a piacfelügyelettel vagy valamely új kereskedelmi időszak kezdetével kapcsolatosakat is, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolás ne ássa alá sem a Felek saját kibocsátás-csökkentési céljait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését.

A vegyes bizottság feladatai az e megállapodásban meghatározott feladatokra korlátozódnak.

VII. FEJEZET

VITARENDEZÉS

14. cikk

Vitarendezés

A Felek az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik azok rendezése érdekében.

Amennyiben a vegyes bizottságnak a vita előterjesztését követő hat hónapon belül nem sikerül rendeznie a vitát, azt bármelyik Fél kérésére az Állandó Döntőbíróság elé terjesztik az Állandó Döntőbíróság 2012. évi szabályzatával összhangban történő vitarendezésre.

E megállapodás felfüggesztése vagy megszüntetése esetén a vitarendezési mechanizmust továbbra is alkalmazni kell az (1) bekezdésben említett olyan viták tekintetében, amelyek e megállapodás alkalmazása során merültek fel.

VIII. FEJEZET

FELFÜGGESZTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS

15. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése

A 16. cikk sérelme nélkül az egyik Fél a következő körülmények fennállása esetén felfüggesztheti e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását:

(a)

amennyiben úgy ítéli meg, hogy a másik Fél részben vagy egészben nem teljesíti az e megállapodás 2. cikkében, 3. cikke (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdésében, 6. cikkében, 8. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (4) és (5) bekezdésében, valamint 18. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket;

(b)

amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt arról a szándékáról, hogy ETS-ét egy harmadik fél ETS-ével kívánja összekapcsolni a 18. cikknek megfelelően;

(c)

amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt az e megállapodásnak a 16. cikk szerinti megszüntetésére irányuló szándékáról.

Az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztésére vonatkozó határozatáról és a felfüggesztés indokolásáról. Az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztéséről szóló határozatot a másik Fél erről való értesítését követően haladéktalanul közzé kell tenni.

E megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztése átmeneti jellegű. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés a 14. cikk szerinti vitarendezéssel ér véget. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés átmeneti időtartama 3 hónap. A felfüggesztést kezdeményező Fél határozhat a felfüggesztés időtartamának lerövidítéséről vagy meghosszabbításáról.

A felfüggesztés ideje alatt a kibocsátási egységeket nem lehet átadni a származási rendszerüktől eltérő ETS-ben való megfelelés érdekében. Minden más ügylet továbbra is lehetséges.

Amennyiben egy jogalkotási javaslat előterjesztésének időpontjától a 10. cikk (6) bekezdésében meghatározott határidőig nem kértek a 10. cikk (3) bekezdése szerinti eszmecserét a vegyes bizottságban, vagy amennyiben sor került ilyen eszmecserére, és a vegyes bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabály nem érinti közvetlenül a kritériumokat, az egyik Fél nem jogosult felfüggeszteni a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazását azzal az indokkal, hogy a másik Fél már nem tesz eleget az I. mellékletben meghatározott kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségének.

16. cikk

Megszüntetés

Az egyik Fél bármikor felmondhatja e megállapodást az erről szóló határozatáról a másik Fél részére írásban küldött értesítés útján és a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően. A megszüntetés hat hónappal a másik Fél részére küldött értesítést követően lép hatályba. A határozatot a másik Fél részére küldött értesítést követően közzé kell tenni.

Amennyiben valamelyik Fél ETS-ét nem hosszabbítják meg vagy megszüntetik, a szóban forgó ETS működésének utolsó napján ez a megállapodás automatikusan megszűnik.

Megszüntetés esetén a Felek megállapodnak a közöttük addig megosztott információk – kivéve az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben tárolt adatok – további felhasználásáról és tárolásáról. Amennyiben nem születik megállapodás, a Felek bármelyike jogosult kérni a megosztott információk törlését.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Végrehajtás

A Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az e megállapodásból – beleértve a vegyes bizottság határozatait is – eredő kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

A Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

18. cikk

Összekapcsolás harmadik felekkel

A Felek tárgyalásokat folytathatnak harmadik felekkel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából.

Amennyiben a Felek valamelyike tárgyalásokat folytat egy harmadik féllel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából, erről értesíti a másik Felet, és rendszeresen tájékoztatja őt a tárgyalások menetéről.

Mielőtt megtörténik az egyik Fél és egy harmadik fél ETS-ének összekapcsolása, a másik Fél dönt arról, hogy elfogadja-e a másik összekapcsolási megállapodást, vagy megszünteti e megállapodást. Ha elfogadja a másik összekapcsolási megállapodást, a 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése befejeződik.

Harmadik féllel való összekapcsolás esetén e megállapodás rendelkezései felülvizsgálhatók.

19. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.

20. cikk

Nyelvek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

21. cikk

Megerősítés és hatálybalépés

A 16. cikk sérelme nélkül e megállapodás határozatlan időre jön létre.

Ezt a megállapodást a Feleknek a belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

A Felek csak akkor erősítik meg e megállapodást vagy cserélik ki a megerősítő vagy a jóváhagyó okirataikat, ha az e megállapodásban meghatározott összekapcsolás valamennyi feltételét teljesítettnek tekintik.

Ez a megállapodás a megerősítő vagy a jóváhagyó okiratoknak a Felek általi cseréjét követő év január 1-jén lép hatályba.

A 4. cikk (6) bekezdésének hatálybalépése a Kiotói Jegyzőkönyvnek a felek 8. konferenciáján elfogadott dohai módosítása (1/CMP.8 határozat, második kötelezettségvállalási időszak) mindkét Fél tekintetében történő hatálybalépésétől függ.

22. cikk

Ideiglenes alkalmazás

E megállapodás hatálybalépése előtt a 11–13. cikket e megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

▼B

Съставено в Берн на двадесет и трети ноември две хиляди и седемнадесета година.

Hecho en Berna el veintitrés de noviembre del año dos mil diecisiete.

V Bernu dne dvacátého třetího listopadu dva tisíce sedmnáct.

Udfærdiget i Bern, den treogtyvende november to tusind og sytten.

Geschehen zu Bern am dreiundzwanzigsten November zweitausendsiebzehn.

Kahe tuhande seitsmeteistkümnenda aasta novembrikuu kahekümne kolmandal päeval Bernis.

Έγινε στη Βέρνη, στις είκοσι τρεις Νοεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαεπτά.

Done at Bern on the twenty third day of November in the year two thousand and seventeen.

Fait à Berne, le vingt-trois novembre deux mille dix-sept.

Sastavljeno u Bernu dvadeset trećeg studenoga dvije tisuće sedamnaeste.

Fatto a Berna addì ventitré novembre duemiladiciassette.

Bernē, divi tūkstoši septiņpadsmitā gada divdesmit trešajā novembrī.

Sudarytas Berne du tūkstančiai septynioliktų metų lapkričio dvidešimt trečią dieną.

Kelt Bernben, a kétezer-tizenhetedik év november havának huszonharmadik napján.

Magħmul f'Bern fit-tlieta u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u sbatax.

Gedaan te Bern, drieëntwintig november tweeduizend zeventien.

Sporządzono w Bernie w dniu dwudziestego trzeciego listopada dwa tysiące siedemnastego roku.

Feito em Berna aos vinte e três dias do mês de novembro de dois mil e dezassete.

Întocmit la Berna la douăzeci și trei noiembrie două mii șaptesprezece.

V Berne dvadsiateho tretieho novembra dvetisíc sedemnásť.

V Bernu, triindvajsetega novembra dva tisoč sedemnajst.

Tehty Bernissä kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaseitsemäntoista.

Utfärdat i Bern den tjugotredje november tjugohundrasjutton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

signatory

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Pour la Confédération suisse

Za Švicarsku Konfederaciju

Per la Confederazione Svizzera

Šveices Konfederācijas vārdā –

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Svizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

För Schweiziska edsförbundet

signatory

▼M1

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK

A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok

Ezt a szakaszt a megállapodás 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban azért kell felülvizsgálni, hogy a svájci kormány javaslatának megfelelően az EU ETS és a svájci ETS a 2021 és 2030 közötti kereskedelmi időszakban is kompatibilis maradjon. A vegyes bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a megállapodás e részének felülvizsgálata ne ássa alá a felek saját kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését. El kell kerülni a kibocsátásáthelyezést és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását.

	Alapvető kritériumok	Az EU ETS-ben	A svájci ETS-ben
1.	Kötelező részvétel az ETS-ben	kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátó létesítmények számára	kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és ÜHG-kat kibocsátó létesítmények számára
2.	Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre:	— a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-rendelet 40. cikke (1) bekezdésének, valamint 6. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
3.	Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott ÜHG-kra:	— a 2003/87/EK irányelv II. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
4.	Az ETS keretében olyan felső határértéket kell meghatározni, amely legalább olyan szigorú, mint a következő jogi aktusokban meghatározott:	— a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata Az évi 1,74 %-os lineáris csökkentési tényező 2021-től évi 2,2 %-ra emelkedik, és az (EU) 2018/410 irányelvvel összhangban az e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő rendelkezések szerint az összes ágazatra alkalmazandó.	— a szén-dioxid-törvény 18. cikke (1) és (2) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 45. cikke (1) bekezdésének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata A lineáris csökkentési tényező 2020-ig évi 1,74 %.
5.	Piaci stabilitási mechanizmus	2015-ben az EU bevezette a piaci stabilizációs tartalékot ((EU) 2015/1814 határozat), amelynek működését az (EU) 2018/410 irányelv megerősítette.	— a szén-dioxid-törvény 19. cikke (5) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 48. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata A svájci jogszabályok lehetővé teszik az árverésre kerülő mennyiségek csökkentését, amennyiben gazdasági okokból jelentősen megnő a piacon a kibocsátási egységek száma. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy megfelelő mértékben hozzájáruljanak a piac stabilitásához.
6.	Az ETS piacfelügyeleti szintjének legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:	— a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (MiFID-II. irányelv),	— a svájci pénzügyi felügyeleti hatóságról szóló, 2007. június 22-i szövetségi törvénynek, — a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló, 2015. június 19-i szövetségi törvénynek,
		— a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (MiFIR-rendelet), — a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), — a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló, 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a piaci visszaélésekről szóló irányelv),	— a pénzügyi intézményekről szóló, 2018. június 15-i szövetségi törvénynek, — a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 1997. október 10-i szövetségi törvénynek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata. A svájci pénzügyi piaci szabályozás nem határozza meg a kibocsátási egységek jogi jellegét. A kibocsátási egységek nem minősülnek például értékpapírnak a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényben, ezért nem lehet kereskedni velük a szabályozott kereskedési helyszíneken. Mivel a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak, a svájci értékpapír-szabályozás nem vonatkozik a tőzsdén kívül, másodlagos piacokon forgalmazott kibocsátási egységekre.
		— a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (pénzmosási irányelv) e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	A pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény értelmében a származtatott ügyletek értékpapírnak minősülnek. Ide tartoznak azok a származtatott termékek is, amelyeknek kibocsátási egységek az alaptermékei. A nem pénzügyi szerződő felek és a pénzügyi szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
7.	A piaci felügyelettel kapcsolatos együttműködés	A felek megfelelő együttműködési megállapodásokat kötnek a piaci felügyelettel kapcsolatban. Ezek az együttműködési megállapodások az információcserére és a saját piacfelügyeleti rendszerükből eredő kötelezettségek érvényesítésére vonatkoznak. A felek tájékoztatják a vegyes bizottságot minden ilyen megállapodásról.
8.	A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:	— a 2003/87/EK irányelv 11a. és 11b. cikkének, — az iparigázprojektekből származó nemzetközi kreditek felhasználására vonatkozó egyes korlátozásoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló, 2011. június 7-i 550/2011/EU bizottsági rendeletnek, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet 58. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-törvény 5. és 6. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 4. cikkének és 4a. cikke (1) bekezdésének, valamint 2. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
9.	A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:	— a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendeletnek, — a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.	— a szén-dioxid-törvény 16. cikke (2) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 55b. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata Az említett rendelkezések csupán a nemzetközi jóváírások 2020-ig történő igénybevételéről rendelkeznek.
10.	Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. A 2013 és 2020 közötti időszakban a kibocsátási egységek legfeljebb öt százalékát el kell különíteni az új belépők számára. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy érvényteleníteni kell. Ennek érdekében az ETS-nek meg kell felelnie legalább a következőkben foglalt feltételeknek:	— a 2003/87/EK irányelv 10., 10a., 10b. és 10c. cikkének, — a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozatnak,	— a szén-dioxid-törvény 18. cikke (3) bekezdésének, valamint 19. cikke (2)–(6) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 45. cikke (2) bekezdésének, 46., 46a., 46b., 46c. és 48. cikkének, valamint 9. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata Az ingyenes kiosztások nem haladják meg az EU ETS keretében különböző létesítményeknek kiosztott kibocsátási egységek szintjét.
		— az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő átmeneti ingyenes kiosztását szolgáló nemzeti végrehajtási intézkedésekről szóló, 2013. szeptember 5-i 2013/448/EU bizottsági határozatnak, — a 2013/448/EU bizottsági határozatnak az egységes ágazatközi korrekciós tényező 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének értelmében való meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. január 24-i (EU) 2017/126 bizottsági határozatnak (az EU ETS keretében a 2013 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényező meghatározására vonatkozó számítások),
		— a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok 2015–2019-es időszakra vonatkozó listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló, 2014. október 27-i 2014/746/EU bizottsági határozatnak, — a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a 2015–2020-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista),
		— a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok 2021–2030-as időszakra történő meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 15-i (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatnak, — az EU ETS 2015 és 2020, vagy 2026 és 2030 közötti ágazatközi korrekciós tényezőjének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
11.	Az ETS-nek büntetéseket kell előírnia a következő jogi aktusokban meghatározottakkal megegyező körülmények és nagyságrendek esetére:	— a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-törvény 21. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 56. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
12.	Az ETS-ben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:	— a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének, — az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletnek, — az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-törvény 20. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 50–53. cikkének, valamint 16. és 17. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
13.	Az ETS-ben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:	— a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendeletnek, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-rendelet 51–54. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok

	Alapvető kritériumok	Az EU esetében	Svájc esetében
1.	Kötelező részvétel az ETS-ben	kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően	kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően
2.	A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok, valamint a repüléseknek tulajdonított kibocsátások lefedettsége az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint:	— a 2017. december 13-i (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet által annak érdekében módosított 2003/87/EK irányelv, hogy a 2003/87/EK irányelv 25. cikke szerinti megállapodás hatálya alá nem tartozó országokba irányuló és onnan kiinduló járatok tekintetében ideiglenes eltérésre legyen lehetőség, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet 17., 29., 35. és 56. cikkének, valamint VII. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	1. A lefedettség alkalmazási köre A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT területén található repülőterekről indulók kivételével. Az ETS alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS tekintetében. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki.
		2020. január 1-jétől Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekről a Svájc területén található repülőterekre közlekedő légi járatok az EU ETS hatálya alá tartoznak, míg a Svájc területén található repülőterekről az EGT területén található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében kikerülnek az EU ETS hatálya alól.	2. A lefedettség korlátozása Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra: 1. Uralkodók és közvetlen családjuk, állam- és kormányfők, valamint miniszterek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelzik. 2. Katonai, vámügyi és rendőrségi repülések. 3. Kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések. 4. A kizárólag a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülések.
			5. Az olyan repülések, amelyek végpontja ugyanaz a repülőtér, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben a repülés alatt tervezett közbenső leszállásra nem kerül sor. 6. Kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy megtartása, vagy – a repülőszemélyzet esetében – a fokozat megszerzése vagy megtartása érdekében végzett gyakorlórepülések abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy egyéb szállítása. 7. Kizárólag tudományos kutatás céljából végzett repülések. 8. Kizárólag légi járművek, illetve fedélzeti vagy földi berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések. 9. Az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművekkel végzett repülések.
			10. A kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek 10 000 tonnánál kisebb teljes éves kibocsátásért felelősek a svájci ETS hatálya alá tartozó repülések esetében, vagy – amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre – amelyek időszakonként 243-nál kevesebb, a svájci ETS hatálya alá tartozó repülést tesznek ki három egymást követő négy hónapos időszakban. 11. A svájci ETS hatálya alá tartozó, nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek évi 1 000 tonnánál kisebb teljes kibocsátásért felelősek az EU ETS keretében rájuk vonatkozóan alkalmazott eltérésnek megfelelően, amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre. Ezekről a lefedettségi korlátozásokról az alábbi jogszabályok rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 16a. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének, 55. cikke (2) bekezdésének és 13. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
3.	A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje	A két fél ezzel a melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását.
4.	Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége)	A 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke eredetileg az alábbiak szerint osztotta ki a kibocsátási egységeket: — 15 %-ot árverésre bocsátott, — 3 %-ot külön tartalékalapba helyezett, — 82 %-ot ingyenesen kiosztott. A kiosztást a 421/2014/EU rendelet módosította, így az ingyenes kibocsátási egységek kiosztása a leadási kötelezettség csökkenésével arányosan csökkent (a 2003/87/EK irányelv 28a. cikkének (2) bekezdése). Az (EU) 2017/2392 rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változata 2023-ig meghosszabbította ezt a megközelítést, és 2021. január 1-jétől a 2,2 % -os lineáris csökkentési tényezőt alkalmazza.	A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani: — 15 %-ot árverésre kell bocsátani, — 3 %-ot külön tartalékalapba kell helyezni, — 82 %-ot ingyenesen kell kiosztani. Ez a kiosztás a megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható.
4.			2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat. 2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 18. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 46e. cikkének és 15. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
5.	Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén	— A 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének és 28a. cikke (3) bekezdésének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (2) és (4) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 48. cikkének, valamint 15. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
6.	Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére	— a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018, Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal. Erről a külön tartalékalapról, az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 18. cikke (3) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 46e. cikkének és 15. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
7.	A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték	— a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata Az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.	A referenciaérték nem lehet magasabb az EU ETS-ben alkalmazottnál. 2020-ig az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység. Erről a referenciaértékről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 15. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
8.	Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára	— a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan kiigazításokat kell végezni a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke alapján.	A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat meg kell szorozni az alkalmazandó referenciaértékkel. Erről az ingyenes kiosztásról az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 15. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
9.	A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:	— a 2003/87/EK irányelv 11a. és 11b. cikkének, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	— a szén-dioxid-törvény 5. és 6. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 4. cikkének és 4a. cikke (1) bekezdésének, valamint 2. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
10.	A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai	— a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendeletnek, — a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	A nemzetközi jóváírások felhasználása 2020-ig a hitelesített kibocsátások 1,5 %-a. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-rendelet 55d. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
11.	Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan	— a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata	Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében. A légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban 2020-ig a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének, — a légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
12.	Nyomon követés és jelentéstétel	— a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének, — az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletnek, — az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek,	A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 20. cikkének, — a szén-dioxid-rendelet 50–52. cikkének, valamint 16. és 17. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
12.	Nyomon követés és jelentéstétel	— a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. július 18-i (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
13.	Hitelesítés és akkreditáció	— a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének, — a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendeletnek,	A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-rendelet 52. cikke (4) és (5) bekezdésének, valamint 18. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
13.	Hitelesítés és akkreditáció	— a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
14.	Igazgatás	A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatoknak Svájc és az uniós (EGT-) tagállamok által történő ellátása vonatkozásában.	A szén-dioxid-rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően Svájc a következő légijármű-üzemeltetők tekintetében felelős az igazgatásáért: — a Svájc által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légijármű-üzemeltetők, vagy — azon légijármű-üzemeltetők, amelyek esetében a légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke Svájcban a legnagyobb az összekapcsolt ETS-ek keretében.
		A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) illetékes hatóságai felelősek a feladatkörükbe utalt, légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása). Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.	Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájc feladatkörébe utalt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása). A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.
		Ennek keretében az Európai Bizottság gondoskodik az ingyenesen kiosztható uniós kibocsátásiegység-mennyiségnek a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő átadásáról. A Bázel–Mulhouse–Freiburg EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetében, amely nem vonja maga után a 2003/87/EK irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti e megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást.	Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek az ingyenesen kiosztható svájci kibocsátásiegység-mennyiséget. Erről az alábbiak rendelkeznek: — a szén-dioxid-törvény 39. cikke (1a.) bekezdésének, — a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének és 14. mellékletének e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata
15.	A kibocsátási egységek leadása	Amikor az EU (EGK) tagállamok illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.	Amikor Svájc illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.
16.	Jogérvényesítés	A felek saját ETS-ük rendelkezéseit érvényesítik mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé.
17.	A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő besorolása	A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is. ►M2 Az e megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz besorolt légijármű-üzembentartókkal kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a besorolás évében április 30. után és a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti ideiglenes kapcsolat működőképessé válását követően látja el. ◄ A két fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában. Egy légijármű-üzemeltető besorolása nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont).
18.	A végrehajtás módozatai	A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka és az együttműködés megszervezéséhez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást.
19.	Az Eurocontrol által nyújtott támogatás	E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-szel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását.

C. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok

Az egyes felek ETS-ének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyek megfelelnek a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak.

A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok:

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a felek a következő biztonsági mechanizmusokat alkalmazzák:

Alapvető kritériumok

A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség.

Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak.

A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek kell jóváhagynia (a négy szem elve):

— egy jegyzékkezelő/tisztviselő által végzett minden művelet, kivéve, ha a kapcsolástechnikai szabványokban (LTS-ek) meghatározott indokolt kivételek alkalmazandók,

— minden egységátruházási művelet, kivéve, ha azt azonos biztonsági szintet biztosító alternatív intézkedés indokolja.

Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban.

Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében legalább 24 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között.

A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (például PC, hálózat stb.) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről.

A 2020. évi kibocsátásokat csak a 2013 és 2020 közötti időszakban kiadott kibocsátási egységekkel lehet fedezni.

A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:

Alapvető kritériumok

Üzemeltetői számla nyitása

Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság által kitöltött, az üzemeltetői számla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény beazonosításához és a megfelelő létesítményazonosítóhoz.

Légijármű-üzemeltetői számla nyitása

Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóságok által igazgatott légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője által kitöltött kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni, a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT-) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait.

Személyi számla/közönséges ügyfélszámla nyitása

A személyi számla vagy közönséges ügyfélszámla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni. A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket:

— természetes személy esetében: személyazonosságot igazoló okmány, elérhetőség,

— jogi személy esetében:

—

— a cégnyilvántartási okmány másolata, vagy

— a jogi személyt létrehozó okiratok és a jogi személy nyilvántartásba vételét bizonyító okirat,

— a természetes személyre, vagy jogi személy esetében annak igazgatóira vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok.

Meghatalmazott képviselők/számlaképviselők

Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a számlatulajdonos jelöl ki. A számlatulajdonos nevében az ügyleteket és más folyamatokat a meghatalmazott képviselők/számlaképviselők kezdeményezik. A meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőre vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani:

— név és elérhetőség,

— személyazonosságot igazoló okmány,

— a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok.

Okiratok ellenőrzése

A személyi számla/közönséges ügyfélszámla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként másolatban szolgáltatott okiratok valódiságát igazolni kell. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg az igénylés időpontját.

A számla megnyitásának vagy aktualizálásának, illetve a számlaképviselő/meghatalmazott képviselő kijelölésének megtagadása:

A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számlanyitást vagy a fiók frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani:

— ha az átadott információk és okiratok hiányosak, nem naprakészek vagy másként pontatlanok vagy hamisak,

— ha a megnevezett képviselővel szemben kibocsátási egységekkel vagy kiotói egységekkel kapcsolatos csalással, pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával vagy olyan más súlyos bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálat van folyamatban, amelynek elkövetésében a számla eszközként felhasználható, vagy ilyen bűncselekmény elkövetéséért az adott személyt az elmúlt öt évben elítélték,

— a nemzeti vagy az uniós jogban meghatározott okokból.

A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata

A számlatulajdonosoknak haladéktalanul jelenteniük kell a számla vagy a felhasználó adatainak változását a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva.

A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő legalább háromévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

A számlához való hozzáférés felfüggesztése

Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármelyik, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, vagy ha e rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető.

Titoktartás és az információk közzététele

Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található valamennyi adatot – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozó adatokat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni.

Az érintett közintézmények kérésére az ilyen bizalmas adatok csak abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a kérés jogszerű cél elérésére irányul, indokolt, szükséges és arányos, csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, és más súlyos bűncselekményhez, piacbefolyásoláshoz vagy uniós, EGT-tagállami vagy svájci nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódó vizsgálati, nyomozati, felelősségrevonási, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyeleti célú tevékenységek elvégzése, valamint az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítása szempontjából.

D. Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok

A kibocsátási egységeknek a felek ETS-ében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ennek megfelelően kell végezniük az árveréseket.

	Alapvető kritériumok
1.	Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetésmentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy a nemzeti közbeszerzési jogszabályok alapján.
2.	Az árverést végző jogalanynak engedéllyel kell rendelkeznie e tevékenység végzéséhez, és gondoskodnia kell a működése során szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják az esetleges összeférhetetlenségek potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében.
3.	Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését.
4.	Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit – beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket – az árverések megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni.
5.	A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési elszámolóárak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami az árverések hiányosságaira utalna. Az előző mondatban említett eltérés meghatározásának módszeréről értesíteni kell a piacfelügyeleti feladatokat ellátó illetékes hatóságokat.
6.	Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt – beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt – nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes árverések eredményeit észszerű időn belül mihamarabb közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni.
7.	Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ilyen szabályok és eljárások legalább olyan szigorú legyenek, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Ennek keretében az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat.
8.	Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges jogi hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék: — az aukciós platformok működtetőinek szervezeti felépítését és magatartását, — az ügyfelek nevében eljáró hivatásos közvetítők szervezeti felépítését és magatartását, — a piaci szereplők magatartását és ügyleteit, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzése érdekében, — a piaci szereplők ügyleteit, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a felügyelet legalább olyan szigorú legyen, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet.

Svájc – a közbeszerzési szabályokkal összhangban – arra törekszik, hogy a kibocsátási egységeinek árverezésére magánszektorbeli jogalanyt vegyen igénybe.

Amíg nem kerül sor szerződéskötésre egy ilyen szervezettel, és feltéve, hogy az egy éven belül árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma nem ér el egy bizonyos rögzített küszöbértéket, Svájc továbbra is alkalmazhatja az árverések tekintetében a jelenlegi gyakorlatát, nevezetesen a FOEN által végzett árveréseket, az alább felsorolt feltételek mellett:

A küszöbérték 1 000 000 kibocsátási egység, beleértve a légiközlekedési tevékenységek tekintetében árverésre bocsátandó kibocsátási egységeket is.

Az 1–8. pont alatti alapvető kritériumok az 1. és a 2. kritérium kivételével alkalmazandók, míg az 5. kritérium utolsó mondata, valamint a 7. és a 8. pont alatti kritériumok csak a lehetséges mértékben alkalmazandók a FOEN-re.

A 3. alapvető kritériumot a következő rendelkezéssel együtt kell alkalmazni: a svájci kibocsátási egységek árverésein a megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott árverési gyakorlat szerinti ajánlattételi jogosultságot az EGT összes olyan jogalanya számára biztosítani kell, amely az EU-n belüli árveréseken jogosult ajánlatot tenni.

Svájc az árverések lebonyolításával megbízhat olyan szervezeteket, amelyek az EGT területén találhatók.

II. MELLÉKLET

KAPCSOLÁSTECHNIKAI SZABVÁNYOK

Az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében egy átmeneti megoldást kell bevezetni 2020 májusában vagy azt követően a lehető leghamarabb. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti átmeneti kapcsolatot a lehető leghamarabb állandóra cseréljék.

A kapcsolástechnikai szabványok (Linking Technical Standard – LTS) a következőket határozzák meg:

—

a kommunikációs kapcsolat architektúráját,

—

az adatátvitel biztonságát,

—

a funkciók listáját (tranzakciók, egyeztetés stb.),

—

a webszolgáltatások meghatározását,

—

az adatnaplózási követelményeket,

—

az operatív intézkedéseket (telefonos ügyfélszolgálat, támogatás),

—

a kommunikáció-aktiválási tervet és a tesztelési eljárást,

—

a biztonsági tesztelési eljárást.

Az LTS-ek előírják, hogy a jegyzékkezelőknek/tisztviselőknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az SSTL és az EUTL, valamint a kapcsolat a hét minden napján napi 24 órában működjön, továbbá, hogy az SSTL, az EUTL és a kapcsolat működésének bármilyen jellegű megszakításai a minimumra korlátozódjanak.

▼M2

Az LTS-ek előírják, hogy az SSTL és az EUTL közötti kommunikáció a webszolgáltatási üzeneteknek a következő technológiákon ( 1 ), illetve ezekkel egyenértékű technológiákon alapuló biztonságos cseréjéből áll:

—

egyszerű objektumelérési protokollt (SOAP) használó webszolgáltatások,

—

hardveralapú virtuális magánhálózat (VPN),

—

XML (bővíthető jelölőnyelv),

—

digitális aláírás, valamint

—

hálózati idő protokollok (Network Time Protocol).

▼M1

Az LTS-ek további biztonsági követelményeket határoznak meg a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az EUTL számára, amelyeket egy „biztonságkezelési tervben” kell dokumentálni. Az LTS-ek különösen a következőket határozzák meg:

—

ha felmerül a gyanú, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék vagy az EUTL biztonsága veszélybe került, a felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, és felfüggesztik az SSTL és az EUTL közötti kapcsolatot,

—

a biztonsági szabályok megsértése esetén a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információt haladéktalanul megosztják egymással. Amennyiben a technikai részletek rendelkezésre állnak, az eseményt (dátum, ok, hatás, megoldások) bemutató jelentést a biztonság megsértését követő 24 órán belül meg kell osztani a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő között.

Az LTS-ekben előírt biztonsági tesztelési eljárást az SSTL és az EUTL közötti kommunikációs kapcsolat létrehozása, illetve az SSTL vagy az EUTL új változatának vagy kiadásának esedékessége előtt el kell végezni.

Az LTS-ek két tesztelési környezetet biztosítanak a gyártási környezet mellett: a projektgazda környezetet és az elfogadási környezetet.

A felek a svájci jegyzékkezelőn és az uniós központi tisztviselőn keresztül bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy rendszereik független biztonsági értékelését az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményekkel összhangban az elmúlt tizenkét hónapban elvégezték. Az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően a szoftver minden jelentősebb új kiadásán biztonsági tesztelést és különösen behatolási tesztelést kell végezni. A szoftverfejlesztő vagy a szoftverfejlesztő alvállalkozója nem végezheti el a behatolási tesztelést.

▼M3

III. MELLÉKLET

ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK ÉS KEZELÉSI UTASÍTÁSOK

A Felek megegyeznek abban, hogy az e megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítása céljából a következő érzékenységi szinteket alkalmazzák:

E célból a megállapodás 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jelöléseket a következőképpen kell alkalmazni:

—

az „ETS Limited” (ETS korlátozott hozzáférésű információ) megjelölés alkalmazása az Unióban a következő: „SENSITIVE: ETS Joint Procurement”; Svájcban pedig: „LIMITED: ETS”,

—

az „ETS Sensitive” (ETS érzékeny információ) megjelölés alkalmazása az Unióban és Svájcban a következő: „SENSITIVE: ETS”,

—

az „ETS Critical” (ETS kritikus jelentőségű információ) megjelölés alkalmazása az Unióban és Svájcban a következő: „SPECIAL HANDLING: ETS Critical”.

A „SPECIAL HANDLING: ETS Critical” jelölésű információ érzékenyebb, mint a „SENSITVE: ETS” jelölésű, amely ugyanakkor érzékenyebb, mint az Unióban a »SENSITIVE: ETS Joint Procurement és Svájcban a „LIMITED: ETS” jelölésű.

A Felek megállapodnak abban, hogy az Unió jelenlegi ETS-en belüli információosztályozási politikája, valamint a svájci adatvédelmi rendelet és szövetségi adatvédelmi törvény alapján kidolgozzák a kezelési utasításokat. A kezelési utasításokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottsághoz. A jóváhagyást követően az összes információt az említett kezelési utasításoknak megfelelően, az adott érzékenységi szint figyelembevételével kell kezelni.

A Felek eltérő szintű értékelése esetén a magasabb szintet kell alkalmazni.

A Felek jogszabályait az ETS érzékenységi szintek figyelembevételével ki kell egészíteni a fentiekkel egyenértékű alapvető biztonsági követelményekkel a következő adatkezelési lépésekre:

—

A dokumentum létrehozása

—

Erőforrások

—

Érzékenységi szint

—

Tárolás

—

Elektronikus dokumentum a hálózaton

—

Elektronikus dokumentum a helyi környezetben

—

Fizikai dokumentum

—

Elektronikus továbbítás

—

Telefon és mobiltelefon

—

Telefax

—

E-mail

—

Adattovábbítás

—

Fizikai továbbítás

—

Szóbeli közlés

—

Személyes átadás

—

Postai rendszer

—

Felhasználás

—

Feldolgozás informatikai alkalmazásokkal

—

Nyomtatás

—

Másolás

—

Eltávolítás az állandó helyszínről

—

Információkezelés

—

A besorolás és a címzettek rendszeres értékelése

—

Archiválás

—

Törlés és megsemmisítés

IV. MELLÉKLET

AZ ETS ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK MEGHATÁROZÁSA

A.1. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A „titkosság” olyan adatok, illetve az információs rendszer egészének vagy egy részének (például algoritmusok, programok és dokumentáció) bizalmas jellege, amelyekhez csak felhatalmazott személyek, szervek és eljárások révén lehet hozzáférni.

Az „integritás” arra vonatkozó garancia, hogy az információs rendszert és a feldolgozott adatokat csak szándékos és jogszerű intézkedés révén lehet módosítani, valamint hogy a rendszer pontosan és teljes mértékben a várt eredményt éri el.

Minden olyan ETS-információ esetében, amely érzékenynek minősül, a titkosság aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ közzétételének helye szerint az milyen potenciális hatást gyakorolna az üzletmenetre, illetve az integritás aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ nem szándékos módon történő módosítása, részleges vagy teljes megsemmisülése milyen potenciális hatást gyakorolna az üzletmenetre.

Az információ titkossági szintjének és az információs rendszer integritási szintjének meghatározása az A.2. szakaszban megadott meghatározott kritériumok alapján történik. Ezek a meghatározások lehetővé teszik az információk globális érzékenységi szintjének, az A.3. szakaszban megadott táblázat segítségével történő értékelését.

A.2. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A.2.1. – „Alacsony szint”

Alacsony szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információt, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan mérsékelt kárt okozna, amely valószínűleg:

—

mérsékelten érintené a politikai és diplomáciai kapcsolatokat;

—

helyi szinten negatívan alakítaná a Felek vagy más intézmények imázsát vagy jó hírnevét;

—

magánszemélyeknek kellemetlenséget okozna;

—

befolyásolná a személyzet morálját/termelékenységét;

—

korlátozott mértékben magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—

mérsékelten érintené a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

—

mérsékelten érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.2. – „Közepes szint”

Közepes szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információt, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan kárt okozna, amely valószínűleg:

—

kellemetlenséget okozna a politikai és diplomáciai kapcsolatokban;

—

kárt okozna a Felek vagy más intézmények imázsában vagy jó hírnévében;

—

magánszemélyeknek nehézségeket okozna;

—

a személyzet moráljának vagy termelékenységének ebből következő csökkenését okozná;

—

kellemetlenséget okozna a Felek vagy más intézmények számára a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

—

magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—

befolyásolná a bűncselekmények felderítését;

—

megsértené az információk titkosságára vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelezettségeket;

—

érintené a Felek szakpolitikáinak kidolgozását vagy működését;

—

érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.3. – „Magas szint”

Magas szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan katasztrofális és/vagy elfogadhatatlan kárt okozna, amely valószínűleg:

—

ártana a diplomáciai kapcsolatoknak;

—

magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozna;

—

megnehezítené a Felek vagy más részt vevő erők operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását;

—

magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—

megsértené a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett megfelelő kötelezettségvállalásokat;

—

megsértené az információk kiszolgáltatására vonatkozó törvényi korlátozásokat;

—

akadályozná a bűncselekmények felderítését vagy megkönnyítené azok elkövetését;

—

hátrányos helyzetbe hozná a Feleket a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

—

hátráltatná a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

—

veszélyeztetné a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.3. – Az ETS-információk érzékenységi szintjének értékelése

A titkosság és az integritás szintjeinek az A.2. szakasz szerinti meghatározásai és az érzékenységi szinteknek e megállapodás III. melléklete szerinti meghatározásai alapján az információk globális érzékenységi szintjét a következő táblázat segítségével kell megállapítani:

A titkosság szintjének meghatározása

Az integritás szintjének meghatározása

Alacsony

Közepes

Magas

Alacsony

Jelölés az EU-ban:

ÉRZÉKENY: ETS közös közbeszerzés

Jelölés Svájcban:

KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSŰ: ETS

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

ÉRZÉKENY: ETS

(vagy (*1)

Jelölés az EU-ban:

ÉRZÉKENY: ETS közös közbeszerzés

Jelölés Svájcban:

KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSŰ: ETS)

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ

Közepes

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

ÉRZÉKENY:ETS

(vagy (*1)

Jelölés az EU-ban:

ÉRZÉKENY: ETS közös közbeszerzés

Jelölés az CH-ban:

KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSŰ: ETS)

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

ÉRZÉKENY: ETS

(vagy (*1)

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ)

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ

Magas

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ:

ETS kritikus jelentőségű információ

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ

Jelölés az EU-ban/Svájcban:

KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ

(*1)

A lehetséges eltéréseket eseti alapon kell értékelni.

( 1 ) E technológiákat jelenleg az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, valamint a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv közötti kapcsolat létrehozására használják.

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ÁLTAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2019. SZ. HATÁROZATA (2019. december 5.)	L 314	68	29.9.2020
►M2	AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2020. számú határozata (2020. november 5.)	L 226	16	25.6.2021
►M3	AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2022. SZÁMÚ HATÁROZATA (2022. december 9.)	L 200	39	10.8.2023